Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-11 / 267. szám
4 NÖGRAd 1966. november ti. péntek A megyei pártértekezlet tanácskozása (Folytatás a 3. oldalról) a rendelkezésre álló eszközök hatékonyságának jobb kihasználására. Aláhúzta a termelés minőségi követelményeinek fokozását. Az üzemek termelésének speclalizálásával, az adottságokhoz jobban igazodó termelési szerkezet kialakításával tovább javítható a termelés gazdaságossága. Fejlesz- leni kell az állattenyésztést, ezen belül a szarvasmarha- és juhállomány minőségi és számszerű növelését. _ A talajvédelmet és a vízrendezést fokozottabban kell tovább folytatni. Javítsuk a tsz- tagság kor szerinti összetételét. az anyagi érdekeltséget, fejlesszük a gépi-technikát, és széleskörűen alkalmazzuk az új termelési módszereket. E célkitűzések megvalósítására új körülmények között kerül sor. Szólt a gazdaság- irányítási reform jelentőségéről, a reform egyes elemeinek napjainkban történő érvényesüléséről. Kiemelte, hogy jövőre három járásban vezetik be a termelőszövetkezetek a garantált pénzbeni jövedelemelosztási rendszert. — Létrehozzuk a termelőszövetkezetek önigazgatási szervezetét, a közös gazdaságok megyei szövetségét. A falusi lakosság állandó foglalkoztatása érdekében szélesítjük a melléküzemi tevékenységet. A cél, hasznosan egészítsék ki az állami ipar termelését, tárják fel a tartalékokat. Tóth elvtárs foglalkozott még az áruértékesítés perspektíváival, majd így fejezte be hozzászólását: — A kommunistáknak, 'a falusi pártszervezeteknek megtisztelő feladata lesz. hogy segítsék az elvek gyakorlati megvalósulását. Sándor Elemér, A SALGÓTARJÁNI VÁROSI TANÄCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK elnöke A párt- és kormányhatározatok végrehajtásának jelentőségéről szóit. Jó, megvalósítható határozatok születtek, de a végrehajtásuk nem megy mindig zökkenők nélkül. Vannak akik a munka könnyebbik oldalát keresik, adminisztrációval, íróasztal mellől próbálnak irányítani, holott a határozatok valóra váltása komoly nevelő és szervező tevékenységet igényel. A továbbiakban azt elemezte, hogy a helyes gyakorlatok mellett előfordul, hogy egyesek egyéni érdekeiket a társadalmi érdekek fölé helyezik. Erre több példát is felhozott. Elmondotta, hogy a városban egyszerre munkaerő- hiány, és felesleg is mutatkozik Ezután a városban Jelentkező munkaerőgondokkal foglalkozott. A Salgótarjánban folyó nagyarányú építkezésekről szólva bírálta azt a szemléletet, amely szerint a megye- székhelyen aránytalanul sok pénzt költenek. Ugyanakkor nem látják például, hogy Salgótarjánban mintegy háromezer családnak megoldatlan a lakásproblémája. Elismeréssel szólt az új gimnázium, a Ka- rancs Szálló, a József Attila művelődési otthon, valamint a kórház építéséről. Végezetül elítélte azokat, akik a lakáshiányt a maguk javára igyekeznek kihasználni. Fellépett az e területen jelentkező visszaélésekkel szemben, és intézkedéseket sürgetett a megoldás érdekében. Kárnál János AZ ERDŐ KÜRTI NOVEMBER X TSZ ELNÖKE Amikor a községiben megalakult a termelőszövetkezet, mindinkább érezhetővé vált, hogy az emberek között új kapcsolatok alakulnak ki. Egyre inkább az a mérce, ki hogyan dolgozik, mit tesz a közösség gyarapodásáért. Nem volt könnyű idáig eljutni. Az embereket bizonyítékokkal kellett meggyőzni a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Bizonytalanok voltak: a közösben tudnak-e annyit termelni, hogy megélhetésüket biztosítsák. Tartózkodás volt az új termelési módszerekkel szemben is. Lebecsülték a gépi munkát, a ke- mizálást, nem hitték el, hogy az új módszerek bevezetése eredményes lehet A felvilágosító munkában a kommunisták jártak az élen, a termelőszövetkezet javuló eredményei pedig évről évre bebizonyították : a párt politikájának helyes végrehajtása a parasztság felemelkedését segíti. A megfelelő politikai munka és a tagság, a nők. a fiatalok, és az idős emberek szorgalma következtében emelkedtek a terméseredmények, növekedett a tagság jövedelme. Míg a felszabadulás előtt a búza átlagtermése hét-nyolc mázsa volt, addig ez évben elérte a 15 mázsát. Kukoricánál a korábbi 12—14 mázsa helyett húsz, a cukorrépánál a régi 70—80 mázsa helyett 200—250 mázsát termeinek holdanként. A termelőszövetkezetben a fő termelési ág a növénytermelés, de nem hanyagolják el az állattenyésztést sem. Olyan törzs- és növendék- állományt alakítottak ki, amely az utóbbi két évben a jövedelem 35—40 százalékát biztosította. Az idén kétezer annyi kenyérgabonát és burgonyát adtak át az állami felvásárló szerveknek normt négy évvel ezelőtt. Az elmúlt évben másfélszer több hizoft sertést és háromszor több hízott marhát adtak át mint négy évvel ezelőtt Arányosan növekedett a tagok közösből származó jövedelme is. Az egy tagra jutó jövedelem az 1962. évi 8 ezer forintról 1965-ben 18 ezer forintra emelkedett. Az elért eredményekben nagy szerepe van annak, hogy a tsz az állam tői kapott beruházáson felül saját erőforrásaiból is igyekezett tartalékot gyűjteni a termelés biztosításához. A közös gazdaság tiszta vagyona megkétszereződött. forgóalapja pedig 70 százalékkal emelkedett az elmúlt négy esztendő alatt. A tagság bizalmának elnyerése és az eredményes gazdálkodás szempontjából nagyon fontos a korszerű, gondos üzem- és munkaszervezés. E nélkül nincs eredmény. nincs nagyüzemi gazdálkodás. A munkaerőhiányt a komplex gépesítéssel lehet ellensúlyozni. Mádasdi András. A SZAKSZERVEZETEK NÓGRÁD MEGYEI TANÁCSÁNAK VEZETŐ TITKÁRA A megye csaknem hatvanezer szervezett, dolgozójának üdvözletét tolmácsolta a pártértekezletnek. Majd arról a munkaversenyről beszélt, melyet megyénk dolgozói a párt IX. kongresszusának tiszteletére kezdeményeztek. — A párt politikájával való egyetértést bizonyítja, hogy évről évre többen vesznek részt szocialista munkaversenyben. Politikai érettségről tanúskodik az a lelkesedés, ahogy részt vesznek a kongresszusi versenyben. Különösen példás a szocialista brigádok munkája. Ök járnak az élen, példát mutatnak a jó tapasztalatok elterjesztésében Üj vonása a kongresszusi versenynek, hogy félretették a régen megszokott sablont, és ha kevesebb látványossággal is, de nagyobb tartalommal, a termelési tartalékok jobb feltárásával. a tervek ütemes teljesítésével, az exportkötelezettségek maradéktalan teljesítésével készültek a megyei pártértekezletre, készülnek pártunk IX. kongresszusára. A korábbi mennyiségi szemlélet helyébe a gazdaságosság került. Számos üzemben az élüzem cím elnyerését határozták el a dolgozók. A szénbányászatban a minőség javítása, az állami hozzájárulás csökkentése került előtérbe. A mezőgazdaságban, a kereskedelemben. de az iparban is elevenebbé vált a „Kiváló szakmunkás” címért folyó verseny, az üzemrészek, műhelyek, brigádok vetélkedője. A Salgótarjáni Acélárugyárban például Verbói József bronzjelvényes drótkötő szocialista brigádja a selejt csökkentésével már több százezer forintos megtakarítást ért el. — Rontja az eredményeket, hogy néhány üzemnél — Állami Építőipari Vállalat, Épí- tőamyagipari Vállalat Ötvözetgyár, Fémipari Vállalat, stb. —■ baj van a munkafegyelemmel. Egy másik gondunk: évek óta küszködünk a táppénzes létszám és a balesetek következtében kiesett munkanapok csökkentésével. A gazdasági vezetés körültekintő, a rendeletek szerinti intézkedésre van szükség, hogy a kellő feltételek biztosítása mellett a nevelő munka is elérje a célját. Ezután az elhelyezkedés gondjaival és a csökkent munkaképességűek munkábaállí- tásával foglalkozott. — Megoldatlan a csökkent munkaképességűek helyzete. Véleményünk szerint azoknak az üzemeknek kellene foglalkoztatni őket — megfelelő részlegék kifejlesztésével és emberséges kereset mellett —, ahol megrokkantak. — Az idei feladatok maradéktalan teljesítése alapját képezi az 1967. évi jó munkának is. Ezért fontosnak tartjuk; hogy a kongresszusi versenyben kialakult lendületet és jó tapasztalatokat hasznosítsuk a következő évi versenyszervező munka során. ígérhetem a pártértékezletnek. hogy a megye szervezett munkásai, a jövőben is harcolnak a párt célkitűzéseinek maradéktalan végrehajtáséért Dr. Kiírta Róbert, a megyei Állami építőipari VÁLLALAT IGAZGATÓJA Beszámolt a pártértekezletnek, hogy az utóbbi években — a súlyos létszám- és anyaghiány, valamint tervlemaradás ellenére Is — fejlődött a váHalat. Olyan, új technológiával épülő létesítményeket valósítottak meg, mint a Ka- rancs Szálló, a salgótarjáni művelődési ház, az Acélárugyár hideghengerműve. Az eltelt időszakban a vállalat gépesítéssel rendelkező, ipari jellegű vállalattá fejlődött. A lakásépítkezések, a korábbi 10—12 hónapos átfutási időről tavaly már 9 hónapra csökkentek. Jogos azonban a megyei pártbizottság beszámolójának megállapítása: „A vállalat nem tudott megfelelően felnőni azokhoz a nagy feladatokhoz, melyeket az élet, a megye érdekei joggal elvárt tőle.” A lemaradás okait elemezve kitért arra, hogy a rossz előkészítés miatt nagy- összegű beruházásokat végeztek el más megyékben. Ezt az építőipari kapacitást — a beruházások jobb előkészítésével — Nógrádiban is hasznosíthatták volna. Kérte, hogy a megyei beruházási iroda a megyei tanács a jövőben nagyobb gondot fordítson a beruházások műszaki előkészítésére. Elmondotta, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a jövőben is a termelés gazdaságosságának és hatékonyságának fokozása a legfőbb feladat. Ebből a munkából jelentős részt vállal az építőipari vállalat pártbizottsága, és az alapszervezetek kommunista kollektívája. Foglalkozott a harmadik ötéves terv feladataival és elmondotta: az idei háromnegyedéves terv teljesítése biztató. ötmillió forinttal termeltek többet az előirányzatnál. Csökkentek a költségek, javult a készletgazdálkodás. Az anyagellátás javításával fokozni tudják eredményeiket. — Dolgozóink magukévá tették a célkitűzéseket, és bejelenthetem a pártértekezletnek. hogy éves tervünket teljesítjük, illetve túlteljesítjük. Brutyó János, A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK PÓTTAGJA, A SZOT ELNÖKE, MEGYÉNK ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJE; Pártunk vezetésével a szocializmus teljes felépítéséért Elöljáróban a párt Központi Bizottsága és Kádár János elvtárs üdvözletét tolmácsolta a pártértekezlet minden résztvevőjének. Majd arról beszélt, hogy a párt. az ország a IX. kongresszusra Ítészül. A kongresszus feladata, hogy értékelje az elmúlt négy esztendő munkáját, a VIII. kongresszus határozatainak végrehajtását, megjelölje a feladatokat, útmutatást adjon az elkövetkező évekre. Az eredmények értékelése, a követendő út kijelölése rendkívül felelősségteljes feladat. Brutyó elvtárs elmondotta, hogy a párt IX. kongresszusa. a munka kongresszusa lesz. Az elmúlt éveket értékelve megállapította: a legeredményesebb a második ötéves tervünk időszaka volt. A tervidőszak fő célkitűzéseit, ha erőfeszítések, küzdelmek árán is, de eredményesen teljesítettük. Egyik legnagyobb vívmányként említette a mező- gazdaság szocialista átszervezését, amely azt jelentette, hogy leraktuk a szocializmus alapjait. Második ötéves tervünk úgy vonult be népünk történelmébe, mint a szocializmus alapjainak végleges megteremtése, és a szocializmus teljes felépítésének megkezdése. A továbbiakban az ipar. és a mezőgazdaság fejlődését elemezte. Megállapította: Jelentős változáson ment keresztül a mezőgazdaság is. A megye termelőszövetkezeti vezetői, a szécsíényi elnök, a palotás i párttitkár, az erdőkürti elnök hozzászólását hozta fel példának arra, hogy szocialista mezőgazdaságunk kiállta a próbát. Sikerült túlteljesíteni a beruházási célkitűzéseket is. A rendelkezésünkre álló összeg egyötödét lakások; kórházak, iskolák és egyéb kommunális célokat szolgáló létesítményekre költöttük. Nagyszerű bizonyítéka érmék a szinte teljesen újjáépült Salgótarján. Szóvátette az építőiparban meglevő gondokat is. A megyei építőipari vállalat igazgatójának hozzászólására hivatkozva megállapította, rendkívül nagy szükség van arra, hogy az építőipari vállalatok jóbban, gaadseágosab- ban dolgozzanak, felszínre hozzák a most még rejtett tartalékokat. Beszélt azokról a hatalmas méretű építkezésekről. létesítményekről, amelyekkel a második ötéves terv ideje alatt gazdagodott az ország. Az eredmények láttán nevetségesnek tűnnek a nyugati kritikusok országunk csődjéről szóló koholmányai. Ennek ellenére fel kéll figyelni arra a jelenségre is, hogy néhány itthonélő ellenséges beállítottságú személy igyekszik pánik-hangulatot teremteni. Ezért politikai munkánk egyik központi kérdése pártunk helyes gazdaságpoíltiká- járrak állandó magyarázása legyen. Nem szabad elhallgatni eredményeinket. Nincs okunk és Jogunk hallgatni, ezekről, hiszen keményen dolgoztunk értük. A gazdasági irányítás reformjáról szólva Brutyó elvtárs elmondotta: meg kell értetni. a reformnak, mint eszköznek a jelentőségét mindenkivel. Tisztázzuk, hogy eddigi fejlődésünk lehetőséget teremtett egy újabb lépés megtételére, a gyorsabb előrehaladásra. A reform azonban nem valamiféle csodaszer. Olyan eszköz, amelyet, ha a párt politikájának szolgálatába állítunk, komoly segítséget jelent a előrehaladásban. gyorsabb Gazdaságpolitikánkról szólva elmondotta, olyan közgazdasági szemléletet kell kialakítani amely a rendszerünk lényegéből fakad, amelyet a párt helyes politikája termékenyít meg. Az új gazdasági reform politikai fontossága mindenekelőtt abban rejlik, hogy a dolgozó tömegek életszínvonalának gyorsabb emelését kívánjuk biztosítani, de olyan módszerrel, hogy az egyes ember életszínvonalának növekedése jobban függjön munkája társadalmi hasznosságától, egyéni teljesítményétől. Cél továbbá az is, hogy megszűnjenek a túlzott kötöttségek, a bürokratikus tendenciák. Részletesen beszélt a népgazdasági tervezés és a tervszerű irányítás új módszeréről, a vállalatok gazdaságosságának és anyagi érdekeltségének összefüggéséről, az elosztási rendszer javításáról. Mint mondotta, elsősorban a reálbér emelésének fedezetét igyekszünk megteremteni. Ismeretes, hogy a harmadik ötéves terv az egy főre jutó reáljövedelem 14—16 százalékos emelkedésén belül a keresők reálbérének 9—10 százalékos növekedésével szá\ mól. A reform helyes végrehajtásával, a gazdaságosabb termeléssel a növekedés magasabb lesz. Az életszínvonal emeléséről, a szocialista elosztásról szólva hangsúlyozta: különösen a nehéz fizikai munkásak, a kedvezőtlen munkakörülmények között tevékenykedő, a kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozók anyagi megbecsülését kell fokozni. Ezeket az elveket azonban néhány helyen már most rosszul értelmezik. Brutyó elvtárs hangsúlyozta a gazdasági irányítás nagy munkáját a párt politikájának szellemében kell végrehajtani^ különben rendkívül furcsa, visszás helyzetek, esetek adódnak. A reform olyan nagyarányú és jelentőségteljes társadalmi akció, amelynek célja a népjólét, az élet- színvonal emelése, a szociális, kulturális igények Jobb kielégítése. Kérte a pártértekezlet résztvevőit, legyenek e nemes ügy következetes jó propagandistái és végrehajtói. Utasítsanak vissza minden rosszindulatú, vagy felelőtlen megjegyzést, amely a szocializmus fejlődését támadja, elmarasztalja. A továbbiakban arról szólt, hogy a feladatok sikeres végrehajtásában jelentős szerep vár a társadalmi szervekre és a szakszervezetek tennivalói is sokasodnak. Sikerinkben — mondotta — nagy része van a dolgozók véleményeinek, hasznos javaslatainak. Hivatkozott a beszámolóra, az elhangzott hozzászólásokra, amelyek a dolgozók megnövekedett felelősségéből kibontakozott nagyszerű versenymozgalomról adtak számot. A 13 ezer szocialista brigádtag vállalása nagyszerű siker. Nem lehet azonban csak milliókban mérni a szocialista brigádok mozgalmának nevelő, tudat- formáló erejét. E közösségek megérdemlik a. párt- és állami szervek teljes támogatását. Itt említette meg a megye nagy gondját, a széntermelés csökkentését. Az okok ismeretesek, az ötéves terv egyre inkább számol az olyan energiahordozókkal, mint a kőolaj és a földgáz. A nógrádi bányászok elhelyezését megnyugtatóan kell megoldani. Legyen idő arra, hogy valamennyi üzemben emberségesen a párt politikájának megfelelően intézzék a bányászok ügyét. Végezetül a háború és a béke kérdéseiről szólt. A vietnami agresszió fokozódása nemcsak a Távol-Kelet népeit veszélyezteti, hanem gyújtópontja lehet egy újabb világégésnek is. Az utóbbi hónapok tapasztalatai bizonyítják, hogy az Amerikai Egyesült Államok imperialista körei egyelőre nem számolnak a vietnami szennyes háború be(Folytatás az 5. oldalasai