Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)

1966-11-11 / 267. szám

november 11. péntek NÓGHÁD A megyei pártértekezlet tanácskozása (Folytatás a 4. oldalról) fejezésével. Internacionalista kötelességünk minden szüksé­ges támogatást megadni a vietnami nép hősies küzdel­méhez. Ezt teszik a többi szo­cialista országok is. Azonban, ahogy a vietnami elvtársak is elmondották, ez a segítség sokkal hatékonyabb lenne, ha a szocialista országok együt­tesen, egységesen lépnének fel. Pártunk arra törekszik, hogy a testvérpártokkal együtt a leg­hatékonyabb egységet alakítsa ki az imperialista kalando­tokkal szemben. Tovább erő­síti megbonthatatlan szövet­ségünket és barátságunkat a Szovjetunióval, a világbéke legfőbb támaszával. Brutyó elvtárs végül emlé­keztette a pártértekezlet résztvevőit az elmúlt idők hő­si harcaira, a fasizmus elleni fegyveres harc idejére. A Nográd megyei kommunisták méltó utódaivá váltak a har­cos ősöknek. komplex munkafolyamatok lékenységben, a munkák gé- bevezetésében és elterjeszté- pesítésében, a gépek kapaci- sében úttörő szerepet vállalt tásának kihasználásában, a a járás. Emelkedett az áru- takarékos gazdálkodásban termelés és a felvásárlás, még sokkal jobb eredménye- Hibaként említette, hogy a két lehet elérni. A további si- háztáji gazdaságok felvásár- keres munka záloga a párt-, a lási aránya mindössze 18 szá- szakszervezeti és a gazdasági zalék. Beszámolt arról is, vezetők eddiginél üsszehangol- hogy a négy év előtti 7400 tabb tevékenysége, irányítása, forintról 11 ezer forintra Simon Balintne, NAGYBÁTONYI ÉS MACONKAI EGYESÜLT TERMELŐSZÖVETKEZET MACONKAI ÜZEMEGYSÉGÉNEK PARTTITKARA Berta István, A OEJTARI TSZ ELNÖKE emelkedett egy tsz-tag jö­vedelme. Fontos feladatként említette a gyenge termelő- szövetkezetek megerősítését. Az állami intézkedések mel­lett többet kell tenni a veze­tés színvonalának javítása ér­dekében. Fontos az üzemszer­vezés és az új termelési mód­szerek fokozottabb bevezeté­A mezőgazdaság termelő munkájának nagyobb haté­konysága érdekéből javasol­ta, vezessék be az álkatrész­Elmondotta, hogy termelő- hiányosságokra. Különösön ió szövetkezetük életében jelen- példát mutatnak a szocialista tős lépés volt az egyesülés, címért küzdő brigádok. Előkészítése politikailag és gaz- , ' , daságilag igen alapos volt. A Ahhoz azonban, hogy a ter- megnövekedett géppark fel- meloszovetkezet politikailag es mentette a tagság egy részét a gazdaságilag megerősödjön, kiszállító járatokat. Ezzel nehéz fizikai munka alól. s nleS sokat keU tenm- -'S«1 *<>n­csökkenthetik a mezőgazda- növelte a termésátlagokat. Az u* a pártszervezet es a gazda­ságban ma még erősen ható egyesülést követően lehetőség ságvezetés jó kapcsolatának alkatrészhiányt, a beszerzéssel nyflt a gazdaságosabb állatte- kialakítása, járó idő- és pénzveszteséget, nyésztésre is. Javultak a tar- Jelentette a pártértekezlet- ^ágj és tenyésztési viszonyok. nek,‘ hogy a kongresszus tisz- j0öb a közös gazdaság szak­Ál- teleiére tett vállalásokat Gyarapítani kell a közös va­gyont, csökkenteni az önkölt­ségeket. A gazdaságvezetéstől Arról beszélt, hogy a gyen­ge termelőszövetkezetek ked­vezőtlen gazdasági eredmé,-. nyeit nem lehet kizárói ^ a rossz adottságokkal magya­rázni. Része van abban az irányításnak is. jkz a vezetés, amely nem LiSzi magáévá a tsz ügyeitv hivatalnok mód­jára, bejárással akarja irá­nyítani, « gazdaságot, nem tudj^, megoldani a feladatát. A. -tagság nélkül nincs jó ter­melőszövetkezet. Ha a veze­tők nem találják meg a kel­lő hangot a tagsággal, akkor bizalmatlanság kap lábra. A vezetők gyakori változása is hátrányos egy-egy közős gaz­daság életében. Dejtáron hét év alatt öt elnök, négy agro- nómus, és három főkönyvelő váltotta egymást. Nem volt önálló pártszervezet, a párt­titkár sem a termelőszövetke­zetben tevékenykedett. Ilyen körülmények között nem ala­kult ki az a kapcsolat, ame­lyik az eredményes munká­hoz szükséges. — Az új vezetőség első fel­adatának tekintette a tag­ság megnyerését. Véleményük figyelembevételével alakítot­tuk <T az anyagi érdekeltség módszerét. Ezt tettük akkor is, amikor a munkák elvég­zése került szóba. Sokat je­lentett, hogy a termelőszövet­kezetnek önálló alapszerveze­te lett. A tagság egyre job­ban bekapcsolódott a közös munkába. Ennek eredménye­ként az idén szerződéses kö­telezettségünket minden ter­mékből teljesítettük. Időben elvégeztük a tavaszi munká­kat. az őszi betakarítást és vetést. Bejelentette a pártértekez­letnek, hogy a dejtári terme­lőszövetkezet az idén kilép a gyenge gazdaságok sorából. A tsz vezetősége kijelölte a gaz­dálkodás fő irányát. Elsősor­ban az állattenyésztést fej­lesztik. ezen belül a szarvas­marha-tenyésztést. Bővítik a bogyós gyümölcsök területét, növelik a kalászosok terme­lését. A megyei vezetéstől a gyümölcs tel építés meggyorsí­tásához, és a talajjavításhoz kért segítséget. A fiatalokról szólva hangsúlyozta: vissza­jönnek a termelőszövetkezet­be, ha megtalálják a számí­tásukat falun. at si- emberekkel való ellátottsága. ‘ rmintafeitiSmelc biztosítását iami Gazdaság munkájáról, kerrel teljesítették, és a kong- Korábban csak egy. ma pedig * Maiatok ió n ^határozását! A gazdasag sokat fejlődött, resszustg több mint egymillió nl^r öt megfelelően képzett de ezzel az ütemmel a veze- forint értékű terméket értéke- szakember tevékenykedik a tés nem elégedett. A terme- sííenek terven felül. Ezután szólt a Sziráki Ir/vro'ol fal í&eí fol-tólr óe n IrrvnO- / . « . . __ _ i • a feladatok jó meghatározását, az utasítások kiadását, az .. ............ „ anyagi ösztönzők megterem té­termeloszovstkezetben. Nagy ^ k{vánja a tagság. A párt­részük van abban, hogy emel- szervezet politikai meggyőzó- kedett az tsz közös vagyona, a késsel, nevelő, felvilágosító tagok életszínvonala. munkával, a szocialista brigá­dok mozgósításával, a munka- A kommunisták hasznosam verseny irányításával segíthet segítették a tagok tudatának a legtöbbet, formálását. Egyre kevesebben gzükség van a vezetők és a A pártszervezetek gazdaság- nefk nagy munkájában támasz- vannak, akiknek a jól végzett tsz-tagolk kapcsolatának erősí­szervező tevékenységét ele- ltod ni kell a megyei tanács munka nem okoz örömet, tésére. A vezetők lássák a ta­mezte hozzászólásában. Az el- kommunistáira, a körzetek Ugyanakkor nő azoknak a szá- gokban a tulajdonost is. Véle­Szalui Iwáspár, AZ MSZMP SALGÓTARJÁNI VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK ELSŐ TITKÁRA múlt években sokat javult az alapszervezeteik Ilyen irányú tevékenysége. A párttagokkal és a pártonkívüllekkel sikerült megértetni a párt politikájá­ból adódó feladatokat. A gaz­daságszervező tevékenység ma már magában foglalja a párt politikájának intenzívebb ma­gyarázását, az alapszervezetek szervező, irányító, nevelő munkáját is. Tájékoztatta a pártértekez­pártszervezeteire, amelyek 1200 párttagot tömörítenék, s ezt a nagy erőt jobbam be kell von­ni a feladatok elvégzésébe. ma, akik rendszeresen elmond- menyüket, tapasztalataikat, ják véleményüket a gazdálko- okos elképzeléseiket minden- dásról, felhívják a figyelmet a kor hasznosítsák. Géczi János, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÄRA túlzott anyagiasságot, az apo- litikus szemléletet. Ezután így folytatta: — Legfontosabb feladatunk ma az emberek megnyerése, a szocialista tudat, erkölcs, és embertípus kialakítása. En­Bankó János, A MEGYEI TANÄCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE Bevezetőben a VIII. kong­resszus és az 1962. évi párt­értekezlet határozatának vég­rehajtásáról, majd a tanácsok íelada tálról, a tanácsvezelők felelősségéről beszélt. A párt politikájának sike­res végrehajtásában igen nagy szerep jut a tanácsapparátus­nak. A dolgozók szociális, kul­turális, egészségügyi és kom­munális ellátását kell biztosí­tani, a tanácsban dolgozók a megye lakosságának ügyes­bajos dolgait intézik. A jó, vagy rossz munka befolyás­sal van a megye lakosságá­nak hangulatára. A párt politikájának meg­valósításához rendelkezésre álló anyagi fedezet évről év­re növekedett. Mind nagyobb összeggel segítette az állam a feladatok elvégzését, de nőtt a saját bevétel is. Az elYnúlt öt év során a megye költségvetése meghaladta az 1,8 milliárd forintot. Ez a lakosság életszínvonalának nö­vekedését segítette. 1960-ban a megye költségvetése csak 243,9 millió forint volt. Eb­ben az évben már meghalad­ja a 457 millió forintot. Az egy lakosra jutó részesedésis növekedett. Az 1960-ban 1031. 1965-ben pedig 1930 forint volt. A feladatok jobb megol­dását a megye tanácsi válla­latainak nyereség-befizetése is segítette, amely 1965-ben el­érte a 43 8 millió forintot, öt év alatt 801 millió forintot fordítottak állóeszköz-fejlesz­tésre. Az összeg magasabb le­hetett volna, de az előkészí­tés és a kapacitás hiányában 50 millió forint felhasználat­lanul maradt. Az építőipari vállalat hibájából ebben az évben is hatmillió forintos le­maradás jelentkezik. Ez ve­szélyezteti az 1967. évi mun­kánk sikerét is. Az állami költségvetésből és a vállalatok nyereségéből gazdagon részesültek megyénk lakói. A második ötéves terv­időszak alatt a kórházi ágyak számát 180-al növelték és ki­lenccel emelkedett a körzeti orvosi rendelők szánva. Amíg 1960-ban az egy kórházi ágy­ra jutó költség 27 200 forint volt, addig ez 1965-ben már 34 500 forintra emelkedett. Javult az iskolai, az óvodai és a bölcsődei ellátottság is. A lakásépítésről szólva el­mondta több téves felfogás kapott lábra a megyében. Sokan arról beszélnek, hogy csak Salgótarján épül, holott a második ötéves tervben fel­épített 7500 lakásból Salgó­tarján csak 1800-at kapott, a többi 5700 lakást vidéken, ál­lami hitelből az OTP segítsé­gével építették. A harmadik ötéves tervben Balassagyarmat 700 lakást kap, de új lakások épülnek a megye járási szék­helyein is. Foglalkozott a munkalehe­tőségekkel és a szakmunkás- képzéssel is. A gondok között említette, hogy 1970-ig több mint 9000 munkába lépő fia­tallal kell számolni. A megye minisztériumi iparában mint­egy 2200 főt tudnak foglal­koztatni 1970-ig, a tanácsi ipar pedig 2000 munkást ké­pes alkalmazni ebben az idő­ben. A tanácsi iparban fog­lalkoztatottak mintegy fele női dolgozó lesz. A szakmun­kásképzést nehezíti az üze­mek igényeinek áttekinthetet­lensége. A megoldást a szak­középiskolai hálózat bővítése segítené jelentős mértékben, Végül ígéretet tett arra, hogy a tanácsok dolgozói mindent megtesznek a párthatározatok végrehajtásáért. Pártunk VIII. kongresszu- szólva Géczi elvtárs megálla- , sa az eszmei-politikai nevelő* pította, hogy nagy segítséget letet arról, hogy az elmúlt ot munkával kapcsolatban ki- nyújt a valóság tanulmányo- ev alatt a varos ipari üzeme- mo,ncita, hogy a marxizmus— zásához, a helyes következte­ben 60 százalékkal nőtt a tér- leninizmus elsajátításában és tések levonásához, az embe- meles. A korábbi 3,7-szeresere alkalmazásában gyorsabban rek gondolkodásának, cselek­nott az űzőnek helynpan kell előrelépni. Fő feladatként vésének fejlesztéséhez. Ma _____________________ __ v állalatok, ktsz-ek exportja, határozta meg a tömegek szó- már egyre többen rájönnek, nek megvalósítása forradalmi, Ma mar 35 országba jutnak e! ciaÍLSta tudatának formálását, hogy az esti egyetem elvég- osztályharcos feladat, a varos termeket. Paithataro- a szocialista erkölcs kialakítá- zése után jobban látják az zat írja elő, hogy a többlettel-- ,sának fokozottabb végrehajtó- események összefüggéseit A mes kétharmada a termeié- sát Ennek egyik feltétele, az politikai iskolát kenyseg novékedesebol szar- eszmei-politikai nevelő munka mindennapos mázzon. A varos üzemeiben ez hatékonyságának növelése, áthatja a marxizmus—leni­Majd így fo‘^tíltta Géczi elv* nizmus szelleme lókot. Az elmúlt evekben több törB: _ . , Iitlk , _ 4°° ÚJ A KÖZP°nti Bizottság ide- kában elért eredményeink an­ológiai irányelvei az eszmei- nak köszönhetők — folytatta szagos jelentőséggel bír. politikai nevelő munka szem- Géczi elvtárs —, hogy pár­A továbbiakban a szociális- pontjából döntő jelentőségű- tunk politikája helyes és az ta brigádmozgalom eredmé- ek. Pártbizottságaink a figyel- állandóság jellemzi. Az igé­nyeivel, gondjaival foglalko- met jobban az ideológiai mun- nyeknek megfelelően tovább zott. A brigádok életrehívása. kára irányították és az alap­munkájuk megszervezése, az szervezetek is többet foglal- gídTOtótíld te^ken^^ntet. emberek nevelése ugyancsak koztak ezzel a feladattal. Fo- Az a cél hogv az emberek része a pártálapszervezetók koztuk a harcot azantimands- ér€zzék ideológiánk igazát, a gazdaságszervező tevekenysé- ta nezetek ellen. Ennek kézzel- marxizmus—lehinizmus haté­gének. Elégedetten nyugtázta a fogható eredményei vannak. A konvsáeát tudatosabban te- szocialista brigádok kiváló marxizmus-lenindzmus iránt ‘ ékenXdienek és bátrabban az utóbbi időben tovább nőtt veken™edjenek, es bátrabban fejlesztettük politikai, gazdasá­eredményeit. Ezután a VIII. kongresszus határozatai végrehajtásának, tapasztalatairól számolt be a pártértekezletnek. A legfon to , . , ,,_ . . fellépienek minden torzítás el­az érdeklődés, egyre nagyobb ^ Határozottabban utasít­suk vissza az egoizmust. a Bevezetőben egyetértett a megyei pártbizottság beszá­tömegeket hat át. Géczi elvtárs ezután a párt­oktatás eddigi eredményeivel sabb tapasztalat, hogy a párt- foglalkozott. Míg 1961—62-ben alapszervezetek szót tudtak ér- a különböző pártoktatási for­tém a dolgozókkal a párttá- makbam 18 ezren tanultak, ie- gok, a pártonkívüliek széles Ier1 leg már 24 és félezer dol- tömegével. Megérttették velük 8°zó gyarapítja tudását. — Az az egyéni és társadalmi érdé- 1962- évi pártértékezleten ar­kek összhangjának szükség- fél számoltunk be. hogy a __^ ^ ____ s zerűségét. A pártszervezetek párttagság 51 százaléka vesz mólójában szóvátett egészség- tevékany ségének középpont- f®52* a partoktatásban. _ Ará- ügyi problémákkal és hozzá- jába az ember került. A poli- nyuk meghaladja a 60 szá- szólásában kiegészítette azo- tikai nevelő munka hatására zatókot. kát. A továbbiakban hangsú­fejlődött, erősödött a dolgo- Az elmúlt pártórtekezlet lyozta, hogy az orvosi mun- zók szocialista tudata. idején még c.sak kísérleti ősz- kában a korábbinál sokkal na­A pártalapszervezetek fel- tálykánt működött az esti kö- gyobb szerepet kapnak majd adatairól szólva elmondotta, a zépiskola. Ma viszont 33 tan- a korszerű, gyógyászati eszkö- továbbiaikban is igen lényeges, folyamon 834-en tanulnak. zök és felszerelések. Isme-- hogy többet politizáljanak, még Változás történt a pártoktatás tette a balassagyarmatiak je- jobban törődjenek az embe- szerkezetében is. Növekedett az lentős kezdeményezését, mely- rekkel. Széles körben magva- igény a magasabb szintű ok- nek lényege a következő- mi­rázzák a gazdaság-politikai tatási formák iránt. Egyre töb- vei a beruházási lehetőségek célkitűzéseket, a gazdaságos- ben tanulnak a mezőgazdasá- korlátozottak, a balassagyar- ság, az export, a kisgépesltés gi, az ipargazdasági tanfolya- mati kórház vezető kollektí­Hozzászólása befejező ré­szében elmondotta, hogy a végzettek népművelés megyénkben is tevékenységét népmozgalommá vált Nagy­szerű eredményeket értünk el a közoktatás tárgyi és sze­mélyi feltételeinek megterem­tésében. Hangsúlyozta a pe-r dagógusok felelősségét A' hogy pár- gyermekeket még jobban ké­szítsék fel az életre, a mun­kára. Végül kifejtette: az ideoló­giai tevékenység szerves ré­sze legyen pártmunkánknak.1 A pártszervezetek vezetői ne csak arról számoltassák be a gazdasági élet irányítóit, mi­lyen eredményeket értek el a termelésben, hanem arról is. mit tettek a szocialista em­ber kialakításáért, a párt po­litikájának népszerűsítéséért. Br* Oppe Kinil. A BALASSAGYARMATI VÄROSI KÓRHÁZ IGAZGATÓ- FŐORVOSA sikeres megvalósítását. mokon, fokozódott az érdeklő­vája elhatározta. hogy a területek Cs« Nagy JLószló, A SZIRÁKI ÁLLAMI GAZDASÁG IGAZGATÓJA Elismeréssel szólt a pártbi- tatta a pártértekezletet a zottság őszinte, kritikus be- pásztói járás mezőgazdaságá- számolojáról, majd tájékoz- ban elért eredményekről. A A pártszervezetek teremtse- a nemzetközi propaganda körzethez tartozó nek olyan légkört az üzemek- jf0-111* Jf- .A, Párti sík óla tévé- lakosságának segítségét kéri. ben, munkahelyeken, hogy a kenysege is hozzájárult ahhoz, A balassagyarmati járás, a dolgozók szívesen végezzék hogy a marxizmus—lemmzmus város v-iamil7t a szécsényi és munkájukat, érvényre jusson terjesztésében előre leptünk 3 rétsági járások lakosai vál- a kollektíva nevelő hatása. A következőkben így foly- lalták, hogy hat év alatt — Szolt ci part csoportok sztrcpc- tatta Géczi clvtars r ideszámítva a megyei tanács ről, a szocialista demokrácia — Színvonalasabb lett pro- támogatását is — csaknem kiszélesítéséről. paganda-munkánk. A Viliig A város átépítésével kapcso- pártkongresszus határozata latos eredményeket, problémá- alapján korszerű tananyaa- kat is elemezte. Mint mondot- bői oktattunk. Sikerült job­ban összekapcsolni a párt el­méleti és gazdasági tevékeny­nyolcmillió forintot biztosíta­nak a községfejlesztési alap­ból a balassagyarmati kórház fejlesztéséhez. Elmondotta, hogy ezt a jelentős psszeeel az egyes létesítmények meg­valósítására abban a sorrend­ben használják fel, ahogyan erről eredetileg megállapod­tak. Hozzászólásában foglalko­zott a táppénzes állomány ala­kulásával és a csökkentés le­hetőségeivel. Ezután arról beszélt, hogy számos termelőszövetkezetben és állami gazdaságnál hiá­nyos az ellenőrzés, a növény- védelemben használt mérge­ző anyagoknál. Nem megol­dott a mérgek szakszerű tá­rolása és kezelése. Javasolta: a gazdaságok igényeljék a gyógyszerészek szakszerű se­gítségét, a tárolásnál és a felhasználásnál. Zsúrra Miklós, ta, az óriási munka sok gond­dal jár. A következő öt-tíz év­ben 4200 új lakás építése szűk- ségét. Ez egyre jobban segí- séges. A legutóbbi felmérések ti a propagandisták rendsze- szerint még mindig sok az rés tájékoztatását. Hozzájá- egészségtelen, kolónia-jellegű rul az eredményes munkához, lakások száma. Többet kell tö- a propagandisták jobb felkc- rődni a jövőben a peremterü- szítése. letekkel is. A város átépítésé- A propaganda fontosságáról I A NÓGRÁDI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT TERMELÉSI OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJE A helyes közgazdasági szemlélet kialakítására hívta fel a figyelmet, majd arról beszélt, hogy a harmadik öt­éves terv során fokozatosan csökkentik Nógrádban a szén­termelést. Nyugtalanító azon­ban, hogy az ütem gyorsabb a tervezettnél. Évről évre ala­csonyabb tervszámokat kap a (Folytatás a 6. oldalon}

Next

/
Thumbnails
Contents