Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-06 / 264. szám
4 NÖGRAD !*HS6. november 6. vasárnap A szóismétlésekre nem vonatkozik az a helyesírási elv. amely szerint csak a három szóból álló és hat szótagnál hosszabb összetett szavakat kötőjeJezzük. PL: munkamódszer-átadás. (A négy vagy több elemű összetett szót pedig már akkor is kötőjelezzük, ha öt szótagmál hosszabb: kerékpár- baleset.) A szóismétlések [mint mellérendelő összetételek] a „nini, nono” kivételével mindig kötőjelezendők. Figyeljük meg az alábbi rége s-r égi székely történet összetételeit: — Híres-neves, ember a székely. Valamennyi ezermester, fúr-farag unó s-u ntalan. Az egyszeri székely a kút karfáját igazgatta, tett-vett rajta. Közben-közben bizony dörmögött is oly ko r-olykor, mert kevés volt a szege az is mind girbe-görbe. Néha-néha a káva belsejébe is kellett egy-egy szeget vernie. A góbé b e-b ehajolgatott a kútba. Addig-addig hajolgatott, míg szerencsésen belepottyant. Valóban szerencsésen, mert éppen lent volt a veder. Nem sír-rí, csak rúgkapál, de csak el tudja kapni! Előkiabálja a szomszédokat. Innen-onnan össze is futnak. Megragadják a kútostort, húzzák, húzzák, foly- t o n-f oly v ást. Jő a veder, és rajta líg-lóg a góbé. A ruhája csireg-csurog, ő meg nagy buzgón felfelé pislog. Egyszeresük szívvel-lélekkel kacagni kezd. Kérdik fenéről, hogy milelFiatal üvagtervezúk országos kiállítását rendezi az Üvegipari Országos Vállalat amelyre meghívta az Öblös- üveggyár immár jónevű ifjú tervezőit is. Négyen: Takács Géza, a gyár tervező csoportjának vezetője, valamint munkatársai V aradi Jánosné, Hamsa Erzsébet és Erdélyi Sándor, * 1 szóismétlések te, mi volna é csuda kedve. „Hogy mi volna? Mi lehetne?” Harsogja fel nagy nevetve: „Éppen az jár az eszembe’ hogy esnének magik négyen négyfelé. ha e vödröt elengedném.” Na, mielőtt a témát én is „elengedném”, összegezzünk csak néhány helyesírási tudnivalót! 1. ) A kevésbé szoros alkalmi szókapcsolat nem fogható fel összetételként, ilyen esetben a szóismétlés közé vesz- szőt teszünk: húzzák, húzzák, nézte, nézte; fiam, fiam. 2. ) Ha a változatlanul megismételt szavak között szoros a kapcsolat, akkor összetételt alkotnak, és a tagok közé kötőjelet teszünk: néha-néha; egy-egy; lassan-lassan. 3. ) A megismételt igekötők közé mindig kötőjelet teszünk: be-behajolgatott, meg-megáll, vissza-visszanéz. 4. ) Kötőjellel írjuk az ilyenféle szó ismétléses időhatáré- zókat: folyton-folyvást; örök- kön-örökké; éjtelen-éjjel. 5. ) Ha a szóismétléses szóösszetétel előtagja ,,-s” vagy „-tálán . télén” képzős, utótagja pedig ugyanazon szó mélléknévkópzös vagy határo- zóragos változata; akkor a két tagot kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: réges-régi; egyes-egyedül; körös-körül; unos-untalan; véges-végig; — régestelen-régen; végestelen-végig. Tehát az ilyenféle szókettőzéseket (2—5. eset) összetételek (összetett szavak), összetartozásukat az elő és utótag kötőjelezésével jelöljük. Tóth Imre vázákat, lámp aemy őket, kehelyszóriákat és asztali készleteket küldtek a zsűrinek, mely azokból számosat méltónak ítélt a kiállításra. A fiatal üvegtervezők reprezentatív seregszemléjét az ÜOV budapesti központi bemutatótermében, november 24-én nyitják meg; Világnyelv lesz-e az eszperantó ? Eszperantistók Salgótarjánban Húszmillió tagja van az eszperantó világszervezetnek, eny- nyien beszélik dr. Zamenhoí lengyel szemorvos által megalkotott nyelvet és több, mint száz országban adtak már ,ci eszperantó tankönyvet Magyarországon az 1890-es években terjedt el. Mindezt —többek között — Magyari József a megyei OTP fiók igazgató helyettese mondta el, aki a Magyar Eszperantó Szövetség salgótarjáni csoportjának vezetője. — Nyolc évvel ezelőtt tanultam meg az eszperantót teljesen egyedül és három nőnapi gyakorlás után már leveleztem. Jelenleg negyvenhárom ország eszperantistájával van kapcsolatom. Részt vettem Budapesten a júliusban megrendezett 51. Eszperantó Világkongresszuson is. Több külföldi barátommal' találkoztam, akik közül néhányan Salgótarjánba is ellátogattak A salgótarjáni csoportnak tíz haladó és hatvan kezdő tagja van. Olyanok is köny- nyen és jól elsajátítják ezt a nemzetközi nyelvet, akik korábban a magyaron kívül más nyelvvel nem foglalkoztak. A csoport tagjai közül sokan leveleznek cseh, spanyol, francia. lengyel eszperantistákkal. Összejöveteleiket minden kedden a József Attila Művelődési Házban tartják és eszperantóra fordított műveket, kiadványokat olvasnak. Nógrádot is érint! az eszperantisták egyik kiemelkedő munkája, Madách „Az ember tragédiája” — című művének lefordítása. Dr. Kalocsay Kálmán fordítása nemzetközi viszonylatban is egyedülálló munka és nagy elismerést váltott kL — A két éve alakult salgótarjáni csoport eredményes munkáit végez — mondta Magyari József — és ma már hetven lelkes eszperantista ápolja a nyelven keresztül a baráti, nemzetközi kapcsolatokat Vermes Üvegtervezőink budapesti kiállításon TOLLUÍGYCÉ WZZÜK-A gazdaságosságot Sok minden lehet gazdaságos. Például egyénileg nekem nagyonis gazdaságos, ha elmegyek a Fűrészfog Élező Vállalat igazgatójához és megkínál egy feketével, mert akkor én már nem megyek be a Karan cs Presszóba. Magyarán: megspóroltam 3 forint 80 fillért. Tiszta haszon. Eddig rendben is lenne a dolog, csakhogy ugyanez a dolog már nem gazdaságos a Fűrészfog Élező Vállalat igazgatóságán, mert... 1. Leköti a titkárnőt, aki a kávéfőzés ideje alatt legépelhetné a műszaki osztály technológiai utasításait, mely határidős munka. 2. Fogyasztja az igazgató reprezentációs alapját, ami esetleg időleges csődhöz vezethet. 3. Amíg a forró feketét szür- csöl.kik kikapcsolódunk a tárgyalásokból, megszakad munkánk termelékeny folyamata és így tovább, és így tovább. Vagyis: Ami nekem, egyénileg gazdaságos, az nem biztos, hogy a köz kasszájában is. Érvényes ez fordítva is. Például egy boltban (akármelyik salgótarjáni nagy üzletet említhetném hamarjában) gazdaságossági meggondolásokból este. csúcsforgalomban, bevásárlások idején kevesebb eladót rendelnek munkára. A bolt, a vállalat megtakarít ugyan havonta párszáz forintot és javítja azokat a sokat emlegetett gazdálkodási mutatókat, csakhogy: 1. Bosszankodnak a dolgozó nők, akik félórára tervezett bevásárlásukat esetleg csak egy óra alatt fejezhetik be. 2. Türelmetlenek odahaza a férjék és gondolatban (csakis gondolatban) különféle elvtelen gyanusítgatásoknak teszik ki hűséges feleségüket. 3. Idegesek az eladók is, akiknek így kapkodniok kell és munkájuk minősége nem egyszer erős kifogás alá esik. Tehát egyáltalán nem elhanyagolható szempont a gazdaságosság. Gondolom ilyen szempontok vezérelték az illetékeseket, amikor az SZTK székház épületének csupán egynegyed részét festették be. A homlokzat emeleti része és az üzleti „negyed” kopott, poros, régi. Erre majd csak a következő tervévben kerül sor. Nem szabad elsietni a dolgot. Fő a takarékosság! Aztán..; Mindenki csodálkozik azon, hogy az ú j SZMT székház mellett, a félig romos épület tűzfalát most bespriccelik. Azt mesélik, hogy esztétikai és reklám meggondolások vezérlik a megrendelőket. Csakhogy öklömnyi lyukak, egy tátongó, nagy ablak, drótok, vezetékek, Bermann-csövek, vasdarabok is vannak a falon. Egy háziasszony jegyezte meg a minap, hogy szerinte ezeket a csúfságokat olcsón és gyorsan eltávolíthatták volna. Csakhogy a gazdaságosság az első asszonyom! Spórolunk! Például a tűzfal aljában levő két falmaradványt sem bontják el. Pedig ha szóltak volna azoknak a szocialista brigádoknak, amelyek eredményeit naponta hirdetik a romok előtt elhelyezett nagyon is ízléses, modem tablón, társadalmi munkában — erre esküszöm — órák alatt eltüntették volna még a nyáron. De nem szóltak! A szavakkal is takarékoskodunk, gazdaságossági versenyben vagyunk. Mint ahogyan a vasút alatti átjárókba sem teszünk villany- körtét, mert ugye sötétben is átbotorkál az ember azon a pár méteren, viszorit hajnalban a vállalatok és különféle hivatalok irodáiban valameny- nyi lámpa ég a szobákban. A takarítónő már nem dolgozhat sötétben, de azért nem kell az összes helyiséget kivilágítani. Közvetett módon gazdaságos- sági számításokat végeztem logarléc és elemista számológép segítségével. Kitűnt, hogy naponta így elpazarolt villamos energiával Salgótarjánban 3450 forintot dobunk ki az ablakon. Az is lehet, hogy többet! Az éves szinten annyi, mint 1259 250 forint. Még Megjegyzések a Palőcföid 1966.évi első szántához Az elmúlt két esztendőben több vitacikk foglalkozott a vidéki irodalmi folyóiratok helyzetével s mint helyes szerkesztői koncepciót szögezte le a törekvést, amely arra irányul, hogy a regionalizmus. mint állapot ne jelentsen provinciális jelleget, minél sok szinűbb legyen a munkatársi gárda, s a lap ne maradjon pusztán a szűkebb pátria alkotóinak fóruma. Ugyanakkor azonban igyekezzék egy táj szellemi, kulturális életének központjává lenni, úgy szólaltatni meg az ott élő embereket, ábrázolni múltjukat, jelenüket, hogy ezzel valami lényegest, specifikusát tudjon hozzáadni a magyar irodalom és művészet egészéhez. Bár a Palócföld jelenleg még nem folyóirat, hanem antológia, mégis az 1960-tól most megjelent nyolcadik számával is bizonyítja, hogy a vidéki folyóiratok elé tűzött követelményeknek nagy általánosságban megfelel. A 130 oldalnyi terjedelmű antológia szépirodalmi anyaga a terjedelem egy harmadát foglalja el. A lírai termésből kiemelkedik Tóth Elemér „A mindenség érzete” és a „Intim római képek” című ciklusa. Jobágy Károly A „Szügyi út”-on című verse a gyermekkor álmait veti össze a férfikor valóságával. Vihar Béla Pásztoréneke vidám hangulatú pajzán történet arról, hogy bűn-e a szerelem. Polgár István Átváltozás és Laokoon c. verseiben a közömbös emberi magatartást ostorozza. Először szerepelnek az antológiában Győri László, Jánosy István és Nagy István, közölt verseik új színt jelentenek a gyűjteményben. A prózai termésben Avar Pál „Az orvos is meghal” c. elbeszélése egy idős, szívbeteg orvos lelkiismeretes életét örökíti meg. Várszegi György „Nagy voltál középcsatár” című írásával szerepeL Az antológia három konkrétabban 10—13 lakás évente. Ezért új jelszót hirdetek: Oltsd le a villanyt, hogy több lakásod legyen a jövőben! Persze, nemcsak a vülamos- árarrvmal lehet takarékoskodni. Egyesek példának okáért úgy értelmezik a gazdaságosságot, hogy gyermeküket az államra bízzák. Egyszerűen bent felejti a kórházban, az egészségügyi intézetben. A többi már a hatóság dolga. Ugyanezek panaszkodnak a fizetésükre, megfeledkeznek róla, hogy havi ezerötszáz mellett ott van még a gyermeknevelésre fordított hatszázötven forint is. Csakhogy ezt az állam használja fel, hogy eltartsa X és Y gyermekét. Ismét mások úgy javítják a háztartásuk gazdaságosságát hogy idős szüleiket bedugják a szociális otthonokba és elfeledkeznek a „tartás- díjról”. Óh, nem fukarok ők. Karácsonykor krémes, Szilveszterkor egy üveg bor. Húsvétkor csokoládé, mind- mind kijár az öregnek. & még legyenek hálásak érte. Szóval nemcsak a gyárakban, az üvegfúvóknál, az acélöntőknél, a vájároknál van takarékossági, gazdaságossági verseny, hanem az egyéni életben is. Nem is baj ez ad lig, amíg nem ütközik a közösség érdekeivel. Az ilyen karambolok veszélyesek, az általuk okozott „sérüléseket” nehéz gyógyítani. Éppen ezért a jövőben előzzük meg a gazdaságosságot veszélyeztető baleseteiket! g. b. fejezetet közöl a szerzőnek a Sport Kiadónál a jövő esztendőben megjelenő regényéből. Barna Tibor „Csillagok, csillagok” c. lírai hangvételű írásában Sarkadi Imrére emlékezik. András Endre „A dezertőr” c. írása társadalmi pillanatkép. Igen gazdag és sok irányú az antológia tanulmányi rovata. Murányi Mihály „Mi a lélek” c. tanulmányával a 30 évvel ezelőtt elhunyt nagy szovjet tudós I. P. Pavlov emlékének is áldoz, amikor a fogalomról lerántja a misztikum burkát és világos okfejtéssel végigvezeti az olvasót azokon a gyakorlati területeken, ahol a ma embere a pszichológiával találkozik. A pedagógiai tanulmányok sorát Szabó Károly „Érzelmi nevelés a történelemtanításban” c. dolgozata nyitja meg. Nádházi Lajos „Megjegyzések egy vitához” c. tanulmánya a testi fenyítésnek a nevelésben való alkalmazását tárgyalja és bírálja. Csongrády Béla „Közízlés és népművelés” c. tanulmánya csak tágabb értelemben pedagógiai téma, hiszen a közízlés formálása: a környezet alakítása, a lakáskultúra és az emberek látáskultúrájának alakítása nemcsak az iskolai nevelés feladata, s ahol ezekkel probléma van, nem elsősorban az iskolai nevelés hiányosságával, hanem egyéb hatások következményeivel kell számolnunk. Korunk egyik legnépszerűbb és egyre gyarapodó tudományága a szociológia. A valóság minél sokoldalúbb feltárása nagy segítséget nyújt a mindennapi irányító munkához és egyúttal megbízható nyersanyagot a művészi ábrázoláshoz is. Kunszabó Ferenc „Nógrád megye társadalom- rajza” c. munkája jó kísérlet ebben az irányban. Napjaink egyik legtöbbször hangoztatott kérdése a gazdasági mechanizmus problémája. Sokan vannak azonban, akik nem értik vagy nem helyesen értelmezik gazdasági életünk eme gyökeres változást eredményező folyamatát Ezért jó dolog, hogy Illés Miklós „A gazdasági mechanizmus helyes értelmezéséért” c. tanulmányában körvonalazza a változás főbb ismérveit. Gordos János „A Rerun No- várum megjelenésének előzményei” c. terjedelmes tanulmányában a pápai enciklikák részletes elemzésén keresztül mutatja be az egyház magán- tulajdont védő törekvéseit, leplezi le azokat a szociális szólamokat, amelyekkel az egyház a szocializmus terjedésének igyekezett gátat vetni. Csaknem egy évszázados vitának és félreértésnek adott igen hatásos befejezést a veszprémi színház, amikor sikerrel mutatta be Madách Imre: Mózes c. drámáját. Lakos György e dráma feltámadásáról ír, előbb röviden ismerteti azokat a vélekedéseket, amelyek színpadi előadásra alkalmatlannak minősítették Madách művét, majd méltatja Keresztury Dezső átdolgozó! munkáját, amellyel élőbbé, gördülékenyebbé tette a gyakran nehézkes madáchi verselést, és végül a veszprémi sznv ház teljesítményét értékeli. Általános probléma, különösen középiskolás tanulóinknál, hogy keveset tudnak a mai magyár irodalomról, mert kevés a forrásanyag, a mai írók életét, munkásságát elemző munka. Ezért helyeselhetjük, hogy a Palócföld közli Csukly László Vihar Béla költészetéről szóló tanulmányát. Kovács János és Kuczy Károly közölt írásai értékes adalékkal szolgálnak a Tanács- köztársaság története, illetve a helytörténeti kutatók számára Mindent összevetve: a Palócföld 1966. évi első száma sokoldalúan, színesen tükrözi megyénk szellemi életét, ízléses címoldala, valamint a közölt 14 reprodukció ízelítőt ad képzőművészeink alkotásaiból, és ez feljogosítja a kritikust, hogy kíváncsian várja novemberben a IX. pártkongresszus tiszteletére megjelenő következő számot. Gönezöl Ilona Játékok között
