Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)

1966-11-06 / 264. szám

1966. november 6. vasárnap v nn p < r, 5 ^őa nem ad az ted& ... SifMféTTKK Szuhától még jó ideig begyre kapaszkodik az út. aztán egyszercsak a fák közül előtűnnek a házak. Először egy, majd a máso­dik, a végén az egész k>s település, Mátraalmás. Azt, mindjárt látja az érkező, hogy a házépítéshez nem kell messziről hozni kö­vet A házak alapját hely­ben adja a Mátra. A tele­pülést többnyire favágók lakják. Kemény munká­hoz szokott, hegyi embe­rek. Mióta a Mátrai Erdő- gazdasághoz tartoznak, ke­resni is lehet szépen. Két- iháromezer forintot egy- egy hónapban. Ki hogyan dolgozik. Az öreg Stork Antal­nak azonban már régen nem ad munkát, keresetet az erdő. Pedig .valamikor sok fával elbánt. Szorgal­mas, dolgos ember volt. Nyáron aratott, ősszel, té­lien meg az erdőt járta, így ment ez huszonöt esz­tendeig, vagy még annál is tovább. Nem is igen látott szükséget a család­ja. Bizonyára most is így lenne, ha élne. De Stork Antalhoz ke­gyetlen volt az erdő. Évti­zedeken át takarták él előle a napot az egymás­ba kapaszkodó, vastag ágak. Ott lelte halálát is. Mondják aznap, hogy a baleset történt, sok fcópé- ságot csinált. Korát meg­hazudtoló fürgeséggel ug­rott fel, a vastag törzsű iákkal könnyen birkózó gépre, hogy engedelmes­ségre bírja. De az erdő nem ismeri a tréfát. Mi­re beesteledett, Stork An­tal már nem élt A várat­lan, nagy zuhanás, vagy a szíve végzett vele? Ki tudja azt A felesége, a gyerekei is csak sejtik a valót. Az erdő meg — bár a legtöbbet mondhatná —, makacsul hallgat így aztán a felesége öregségére egyedül ma­radt a két kisebbik lány­kával. Nehéz, bajos az élete. Jóformán ideje sincs, hogy átadja magát ez emlékezésnek, gyakor­ta gondoljon emberére. Hiszen a két gyerek min­dennapi ellátásának gond­jai ott kopogtatnak a ma­gára maradt idős, beteg asszony ajtaján. Nem jár el dolgozni sehová. A ház körül is van tennivaló bő­ven. Ha jobban meghajt­ja magát, éjszaka nyug­talankodni kezd a szíve. Ilyenkor aztán ki-kitör be­lőle a keserűség. — Hogyan élnek Stork néni? — Bizony csak nehezen —, sóhajt elkeseredetten. Háromszáz forint kivé­teles nyugdíjat kap a két kiskorú gyermeke után Stork Antalné. Ezt is csak most május óta. Hiába volt világ életében dolgos igyek­vő ember Stork Antal, amikor számolgatni kezd­ték a nyugellátáshoz szük­séges hónapokat, éveket, bizony nem telt ki belő­lük a tíz esztendő. Talán három hónap híja lehet, az uradalmakban töltött cselédévek miatt. Ezt a néhány hónapot most na­gyon megérzi a család. — Dolgozni kellene ta­lán valahol, Stork néni. Ingatja a fejét, s köz­ben mondja: — Itt kinn a hegyen nem igen akad munka. A menye, Stork Benja- minné beszéli az itteni asszonyok sorsát. A fiata­labbak eljárnak az erdő­gazdaságba dolgozni. Más munkalehetőség nincs. Az idősebbek, meg a nők. az erdőre mennek. Gyümöl­csöt, gombát, rúzsét gyűj­tenek. Stork Antalné is ezt teszi. De ha egy ki­csit több fát köt a hátára, máris megérzi. Nyugtala­nul ver, kalapéi a szíve. Ötvenöt éves. — KI tudja hol lennénk ma már, ha a gyerekek nem segítenének, vet há­lás pillantásokat a menyé­re. A három nagyobbik gye­reknek családja van. Kö­zülük a legidősebb, a fia, ott épített házat a szom­szédban. Erdei ember őis, mint az apja volt. Izmait, akaratát megkeményítette az állandó küzdelem a ter­mészettel. Felesége mond­ja. nem múlik el egyetlen hónap sem, hogy valami­éi ne seri: ?né az anyját. Többnyire egy-egy százas­A modern technika gyakorlatilag bevonul az iskolába, s al­kalmazása színvonalasabbá, érthetőbbé teszi a nevelők okta­tó munkáját. Az audiovizuális eszközök területén várható fejlődés szükségessé tette, hogy az Iskolai Felszerelése­ket Értékesítő Vállalat e technikai eszközöket összegyűjtve mutassa be az érdeklődőknek. Megnyitották a vállalat új be­mutatótermét (V. Báthory u. 4—6), ahol elhelyezték — a tanszercsere egyezmény alapján — a népi demokratikus or­szágok auditiv és vizuális eszközeit, s ez jelentős mértékben hozzájárul a választék bővítéséhez. Képünkön: magyar, ju­goszláv, NDK-beli, csehszlovák dia-vetínM (MTI foto i— Gárdos Katalin felvétele) sál toldják meg a gyere­kek a szűkös nyugdíja: De hát így is nagyon ta­karékosan kell éiniök. Az élelmüket pótolja a kis kert a ház előtt. Zöldség gyümölcs is terem benne Ruhát csak a legszüksége­sebbet kapják a gyerekek. Az idős asszony meg már kevesebbel is beéri. Getnb'.czki József a szuhai tanács elnöke Ismeri a család nehéz sorsát. Nem kíméli az időt, fáradsá­got, járt. hadakozott azért a háromszáz forintért is Sajnálja, hogy a többit nem kaphatta meg. — Az froti nem hadakozhatunk ... Nincs meg a tíz év, nem mevv a dolog. Pedig Stork Antal mindig és nagyon sokat dolgozott. amíg él t.. A kiáltó ellentmondást a községi tanács próbálja oldani a maga erejéből. A szociális segélyből juttat­nak Stork Antalnénak is. Az összeg sajnos nem nagy, és nem is rendsze­res. A tanács lehetőségei korlátozottak. Arra kel­lene valami módot talál­ni, hogy á háromszáz fo­rint helyett valamivel töb­bet hozzon a postás. In­dok van rá elegendő. A két kiskorú gyermek mel­lett ott az idős, évek óta szívbeteg asszony is. Lefelé indulunk a hegy­ről. ahol mindig csípős a szél A Nap már lassan elmerül, a távozni készülő lombok, színes tengerébe. A Mátra csúcsára sűrű, szürke köd ereszkedik. Lassan-lassan elmaradnak mögöttünk a házak, amelyben több mint két­száz ember éli az életét. Itt fenn a hegyen mindé-, nért jobban meg kell küz­deni, mint a nyugalma­sabb völgyekben. Aztán a hegyen is vannak embe­rek, aJdknek könnyebb sors jutott, másoknak meg nehezebb, küzdelmesebb. Nem szabad engedni, hogy ezek az emberek magukra maradjanak. Vincze Istvánná Három küldött az élet kü­lönül) o tciuetéről de egyben valamennyien megegyeznek: kommunisták, akik az állam- igazgatásban, a gyógyító mun­kában és a tsz-raktárban egy­aránt a párt négyéves szám­vetésére készülnek odaadó munkával. m Irathalmaz mellől szólítot­tam el Herencsényi Józsefet, a salgótarjáni járási tanács végrehajtó bizottságának meg­bízott elnökét. Róla csak any­uját elöljáróban: 1950 óta dolgozik a tanácsapparátus­ban. mezőgazdász, szereti a szövetkezeteket és az őszinte, nyílt légkört. — Es 1945 óta vagyok part- tap. Vallom, hogy a szakmai és a politikai munka elvá­laszthatatlan egymástól, kü­lönösen vezető beosztásban. Nádújfalun, ahol részt vett a helyi pártértekezleten, így fogalmazta ezt meg hozzászó­lásában: ) Az emberekért dol­gozzunk, a tanácsokban és a termelőszövetkezetekben, min­denütt. Első az ember! Akivel és akiért 1949-ben megalakította az első terme­lőszövetkezetet Nagykeresztú. ron. Első az ember, akinek érdekében a járási pártérte- toezleten szóvá tette az ela­vult rendelkezéseket. A 7-es törvényerejű rendeletről be­szélt — Szerintem a „házfedél” és a „tűzhely” elmélet mát nem felel meg a mai követel­ményeknek. Ha két család egy fedél alatt lakik, csak at egyik kaphat háztájit, megák­kor is, ha mind a ketten tel­jesítették ennek feltételeit. Nemcsak hozzászólt, nem­csak szóvátette ezt a kommu­nisták járási tanácskozásán, hanem elvállalta, hogy kidol­gozza, formába önti elképze­léseit, amelyeket oda továbbí­tanak, ahol megvalósításukról intézkedhetnek, dönthetnek. A salgótarjáni járási ta­nácson egészséges őszinte légkört alakítottak ki a kom­munisták. Herencsényi József szerint... ,,a pártnapokon, az oktatás­ban a hozzászólásokból, a szorgalomból nem lehet meg­állapítani, ki a párttag és ki pártonkívüli. — Csakis ilyen egységes munkával lehet fokozni ered­ményeinket. — Mindezt elmondja a me­gyei pártértekezleten is? — Szeretném, ha szót ka­pok! 2 Dr. Oppe Emil, a balassa­gyarmati kórház igazgatója is küldött a megyei pártértekez­leten. — Nem fiatalon lettem párttag, 1955-ben, jó nyolcé­ves klinikai. orvosi gyakorlat után vettek fel. Nem rendel­keztem komoly marxista tu­dással, de úgy fogalmaztam magamban, hogy azért a rend­szerért, amelyik ennyit ké­pes tenni az emberért, a gyó­gyító munka javításáért, ér­demes és kell is a mindenna­pi munkánál többet tenni, nyújtani. — Felszólal? — Természetesen szót ké­rek. Sok mondanivalóm van. Elmondom. hogy felvilágosító munkánkkal igényessé tettük a lakosságot, ugyanakkor a megnövekedett igényeket: a rendelőintézetek ben és a kór­házakban nem tudjuk kielé­gíteni. .. Azt mondja, hogy szerveze­tileg sokat fejlődött az egész­ségügy és . számbelileg is ren­geteget tettünk a lakosság or­vosi ellátásának javításáért. Most a technikai feltételeket kell bővíteni, a gépeket a gyorsabb és még tökéletesebb rehabilitáció, életmentés szol­gálatába kell állítani. — Amikor türelmetlenek vagyunk sohasem önmagunk­ért tesszük, hanem betegeink érdekében. Azért szólunk, hogy ne egy-két évre oldjuk meg a gondokat, hanem hosz- szabb időre. Szerintem az a gazdaságos, ami távlatokra szól, még akkor is,‘ ha egy­szerre nagyobb összeget igé­nyel. Alaposan felkészül a meí gyei pártértekezletre Bocsó Sándorné, a kararicskeszi ter­melőszövetkezet raktárosa. — Pénteken vezetőségi ülés, hétfőn taggyűlés, ahol megvi­tatjuk. miről beszéljenek majd a megyei pártértekezleten. Lesz miről beszámolnia. Most jött meg Szécsényből, ahol drótot vásárolt a góré építéshez. — Nagy a kukoricatermés, valahol el kell raktározni, eddig már hatvan vagonnal letörtünk. Cukorrépa 36 va­gonnal termett, burgonyából huszonnégy vagonnal takarí­tottunk be. Tagja az öttagú pártvezető­ségnek és 38 kommunista vé­leményét ismeri, munkáját irányítja. Hat éve raktáros és mondják jobb tsz-tagot nem is választhattak volna erre a „funkcióra”. Miről beszél majd a megyei pártértekezleten ? — A termelőszövetkeze­tünkről. ez csak természetes, de szólok a pártéletünkről is. Az eredményeinkről és a hi­bákról, hátha jó tanácsaikkal segítenek az elvtársak. Hiszen azért is jövünk össze.., Hívják. Az asszonyok türel­metlenek a mázsánál, ahoi Bocsó Sándorné tsz-raktáros nyár végén és az őszön eddig már 72 vagon, terményt má­zsáit le... Három küldött a megyei pártértekezletre készül, hogy a nógrádi kommunisták ta­nácskozásán számot adjon az elmúlt évek munkájáról. Gáldoixyi Béla Mindennapjaink demokráciája (3) rf r« fi f 1 f f j f tájékozódás es döntés Ma még nem általánosain jellemző, de a jövőt jól mutató utasítást adott ki egyik hír- adáshtechnikai gyárunk igaz­gatója: csakis akkor írja alá végső jóváhagyásként a gép­megrendelő lapokat t— akár belföldi gyártmányú, akár import gépről van szó —, ha a műszaki fejlesztési főosz­tály és a beruházási főosztály szakreferensei mellett azok a dolgozók is véleményezték, akik a gépekkel majd termel­nek, A gyakorlati tapasztala­tok késztették erre az igaz­gatót: megtörtént ugyanis, hogy a megrendelt és leszál­lított gépek hónapokig hever­tek a raktárban, mert kide­rült — utólag —, hogy bár műszaki mutatóikat tekintve jobbak a jelenlegi masinák­nál, beállításukhoz át kell rendezni az üzemrészt, kiala­kítani az un. technológiai sor­rendet, változtatni a belső anyagmozgatáson stb. Ha mindezt előzetesen számítás­ba veszik — s ehhez „csak” annyi kellett volna, hogy az üzemvezetővel, szakmányveze- tőkkel megbeszéljék, s kikér­jék a présgépkezelők vélemé­nyét — elkerülhetik a fiaskót, a jogos bírálatok tucatját ki­váltó, elsietett rendelet. A gépek végül is — nyolc hónapos késéssel — dolgozni kezdtek: a tanulságok levoná­sát — a többi között — az igazgatói utasítás kiadása Je­lezte. Naponta tapasztalhat­juk, milyen jelentősége van a kellő tájékozódásnak, a dön­tések előtti tanácskozásnak, véleménykérésnek, az érintet­tek fokozott bevonásának. A szocialista demokrácia — mert hisz’ erről van szó — erősö­dése, kiteljesedése bonyolult, összetett dolog. Az említett esetben az emberek vélemé­nyét sem kérték ki; máskor ez ugyan megtörténik, csak éppen nem veszik azt figye­lembe, s érthető, ha emiatt végrehajtáskor á lehetségesnél jóval kisebb a támogatás: a dolgozók nem érzik a maguk ügyének a feladatot, pusztán kényszerű kötelességet látnak henne. A szocialista demokrácia erősítésében, a mindennapok valamennyi területén való megszilárdításában történelmi jelentőségű állomás a gazda­ságirányítás új rendszerének megvalósítása. Az új gazda­sági mechanizmus tág teret biztosít a helyi önállóságnak, tehát annak, hogy helyben, a körülményeket legjobban is­merők döntsenek céljaikról, feladataikról — természetesen az országos, társadalmi mére­tű érdekekkel összhangban. Az önállóan meghozott dön­tés csakis akkor lehet helyes, megalapozott, ha kellő felmé­rés, tájékozódás előzi meg, ha a kollektíva véleménye kristályosodik ki benne, más szóval — ha valóban demok­ratikusan hozzák meg. Az ilyen döntés egyben biztosíté­ka is annak, hogy mindenki magáénak érezze a feladatot: értelmi és érzelmi szálak kö­tik hozzá, hiSzen a maga vé­leménye, nézete Is hozzájá­rult a végső döntés meghozá­sához. A döntési jogkörök nagyfo­kú decentralizálása — az új gazdasági mechanizmus egyik legfőbb jellemzője — a szoci­alista demokrácia érdemi érvé­nyesülésének biztosítéka: tág lehetőségek nyílnak a helyi kezdeményezésre, az alkotó­kedv, a rugalmasság, az öt­letesség kamatoztatására. Az eddigiekhez mérten ugyanak­kor összehasonlíthatatlanul egyértelműbb lesz a helyi ve­zetők felelőssége — nem hang. zik el unos-untalan, hogy „fe­lülről rendelték el”. Ezzel megteremtődik a dolgozók, az állampolgárok ellenőrzési jo­gának fokozott lehetősége is. Pártunk politikájában a szo­cialista demokrácia kezdettől fogva szerepel a feladatok kö­zött. Napjainkban arról van szó, hogy a szocialista de­mokrácia következetes to­vábbfejlesztése útján kime­rítve eddigi lehetőségeinket, új fejezetet nyitunk. A túlzott centralizmus, az admiinisztra. tív irányítási módszerek a gazdasági életben az anyagi érdekeltség elvének nem kellő érvényesülése sok tekintetben formálissá tette a szocialista demokráciát, féfcezője volt a gyorsabb haladásnak, az alko- tóerők maximális kibontakoz­tatásának. Hasonló akadályok nehezítették a választott szer­vek és választóik kapcsolatát; s bár volt rá példa, a válasz­tók alig éltek a visszahívás jogával. Jogos a feltételezés, hogy mindenben pozitív változást hoz a gazdasági mechanizmus reformja: növeli az érdekelt­séget, és a felelősséget, átte­kinthetővé teszi mind a gaz­dasági élet különböző folya­matait, mind a társadalmi életre ható erőket, s a szocialista demokrcoi” to­vábbfejlesztésének bő o má­sait nyitja meg. Mészáros Ötté

Next

/
Thumbnails
Contents