Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-06 / 264. szám
1966. november 6. vasárnap v nn p < r, 5 ^őa nem ad az ted& ... SifMféTTKK Szuhától még jó ideig begyre kapaszkodik az út. aztán egyszercsak a fák közül előtűnnek a házak. Először egy, majd a második, a végén az egész k>s település, Mátraalmás. Azt, mindjárt látja az érkező, hogy a házépítéshez nem kell messziről hozni követ A házak alapját helyben adja a Mátra. A települést többnyire favágók lakják. Kemény munkához szokott, hegyi emberek. Mióta a Mátrai Erdő- gazdasághoz tartoznak, keresni is lehet szépen. Két- iháromezer forintot egy- egy hónapban. Ki hogyan dolgozik. Az öreg Stork Antalnak azonban már régen nem ad munkát, keresetet az erdő. Pedig .valamikor sok fával elbánt. Szorgalmas, dolgos ember volt. Nyáron aratott, ősszel, télien meg az erdőt járta, így ment ez huszonöt esztendeig, vagy még annál is tovább. Nem is igen látott szükséget a családja. Bizonyára most is így lenne, ha élne. De Stork Antalhoz kegyetlen volt az erdő. Évtizedeken át takarták él előle a napot az egymásba kapaszkodó, vastag ágak. Ott lelte halálát is. Mondják aznap, hogy a baleset történt, sok fcópé- ságot csinált. Korát meghazudtoló fürgeséggel ugrott fel, a vastag törzsű iákkal könnyen birkózó gépre, hogy engedelmességre bírja. De az erdő nem ismeri a tréfát. Mire beesteledett, Stork Antal már nem élt A váratlan, nagy zuhanás, vagy a szíve végzett vele? Ki tudja azt A felesége, a gyerekei is csak sejtik a valót. Az erdő meg — bár a legtöbbet mondhatná —, makacsul hallgat így aztán a felesége öregségére egyedül maradt a két kisebbik lánykával. Nehéz, bajos az élete. Jóformán ideje sincs, hogy átadja magát ez emlékezésnek, gyakorta gondoljon emberére. Hiszen a két gyerek mindennapi ellátásának gondjai ott kopogtatnak a magára maradt idős, beteg asszony ajtaján. Nem jár el dolgozni sehová. A ház körül is van tennivaló bőven. Ha jobban meghajtja magát, éjszaka nyugtalankodni kezd a szíve. Ilyenkor aztán ki-kitör belőle a keserűség. — Hogyan élnek Stork néni? — Bizony csak nehezen —, sóhajt elkeseredetten. Háromszáz forint kivételes nyugdíjat kap a két kiskorú gyermeke után Stork Antalné. Ezt is csak most május óta. Hiába volt világ életében dolgos igyekvő ember Stork Antal, amikor számolgatni kezdték a nyugellátáshoz szükséges hónapokat, éveket, bizony nem telt ki belőlük a tíz esztendő. Talán három hónap híja lehet, az uradalmakban töltött cselédévek miatt. Ezt a néhány hónapot most nagyon megérzi a család. — Dolgozni kellene talán valahol, Stork néni. Ingatja a fejét, s közben mondja: — Itt kinn a hegyen nem igen akad munka. A menye, Stork Benja- minné beszéli az itteni asszonyok sorsát. A fiatalabbak eljárnak az erdőgazdaságba dolgozni. Más munkalehetőség nincs. Az idősebbek, meg a nők. az erdőre mennek. Gyümölcsöt, gombát, rúzsét gyűjtenek. Stork Antalné is ezt teszi. De ha egy kicsit több fát köt a hátára, máris megérzi. Nyugtalanul ver, kalapéi a szíve. Ötvenöt éves. — KI tudja hol lennénk ma már, ha a gyerekek nem segítenének, vet hálás pillantásokat a menyére. A három nagyobbik gyereknek családja van. Közülük a legidősebb, a fia, ott épített házat a szomszédban. Erdei ember őis, mint az apja volt. Izmait, akaratát megkeményítette az állandó küzdelem a természettel. Felesége mondja. nem múlik el egyetlen hónap sem, hogy valamiéi ne seri: ?né az anyját. Többnyire egy-egy százasA modern technika gyakorlatilag bevonul az iskolába, s alkalmazása színvonalasabbá, érthetőbbé teszi a nevelők oktató munkáját. Az audiovizuális eszközök területén várható fejlődés szükségessé tette, hogy az Iskolai Felszereléseket Értékesítő Vállalat e technikai eszközöket összegyűjtve mutassa be az érdeklődőknek. Megnyitották a vállalat új bemutatótermét (V. Báthory u. 4—6), ahol elhelyezték — a tanszercsere egyezmény alapján — a népi demokratikus országok auditiv és vizuális eszközeit, s ez jelentős mértékben hozzájárul a választék bővítéséhez. Képünkön: magyar, jugoszláv, NDK-beli, csehszlovák dia-vetínM (MTI foto i— Gárdos Katalin felvétele) sál toldják meg a gyerekek a szűkös nyugdíja: De hát így is nagyon takarékosan kell éiniök. Az élelmüket pótolja a kis kert a ház előtt. Zöldség gyümölcs is terem benne Ruhát csak a legszükségesebbet kapják a gyerekek. Az idős asszony meg már kevesebbel is beéri. Getnb'.czki József a szuhai tanács elnöke Ismeri a család nehéz sorsát. Nem kíméli az időt, fáradságot, járt. hadakozott azért a háromszáz forintért is Sajnálja, hogy a többit nem kaphatta meg. — Az froti nem hadakozhatunk ... Nincs meg a tíz év, nem mevv a dolog. Pedig Stork Antal mindig és nagyon sokat dolgozott. amíg él t.. A kiáltó ellentmondást a községi tanács próbálja oldani a maga erejéből. A szociális segélyből juttatnak Stork Antalnénak is. Az összeg sajnos nem nagy, és nem is rendszeres. A tanács lehetőségei korlátozottak. Arra kellene valami módot találni, hogy á háromszáz forint helyett valamivel többet hozzon a postás. Indok van rá elegendő. A két kiskorú gyermek mellett ott az idős, évek óta szívbeteg asszony is. Lefelé indulunk a hegyről. ahol mindig csípős a szél A Nap már lassan elmerül, a távozni készülő lombok, színes tengerébe. A Mátra csúcsára sűrű, szürke köd ereszkedik. Lassan-lassan elmaradnak mögöttünk a házak, amelyben több mint kétszáz ember éli az életét. Itt fenn a hegyen mindé-, nért jobban meg kell küzdeni, mint a nyugalmasabb völgyekben. Aztán a hegyen is vannak emberek, aJdknek könnyebb sors jutott, másoknak meg nehezebb, küzdelmesebb. Nem szabad engedni, hogy ezek az emberek magukra maradjanak. Vincze Istvánná Három küldött az élet különül) o tciuetéről de egyben valamennyien megegyeznek: kommunisták, akik az állam- igazgatásban, a gyógyító munkában és a tsz-raktárban egyaránt a párt négyéves számvetésére készülnek odaadó munkával. m Irathalmaz mellől szólítottam el Herencsényi Józsefet, a salgótarjáni járási tanács végrehajtó bizottságának megbízott elnökét. Róla csak anyuját elöljáróban: 1950 óta dolgozik a tanácsapparátusban. mezőgazdász, szereti a szövetkezeteket és az őszinte, nyílt légkört. — Es 1945 óta vagyok part- tap. Vallom, hogy a szakmai és a politikai munka elválaszthatatlan egymástól, különösen vezető beosztásban. Nádújfalun, ahol részt vett a helyi pártértekezleten, így fogalmazta ezt meg hozzászólásában: ) Az emberekért dolgozzunk, a tanácsokban és a termelőszövetkezetekben, mindenütt. Első az ember! Akivel és akiért 1949-ben megalakította az első termelőszövetkezetet Nagykeresztú. ron. Első az ember, akinek érdekében a járási pártérte- toezleten szóvá tette az elavult rendelkezéseket. A 7-es törvényerejű rendeletről beszélt — Szerintem a „házfedél” és a „tűzhely” elmélet mát nem felel meg a mai követelményeknek. Ha két család egy fedél alatt lakik, csak at egyik kaphat háztájit, megákkor is, ha mind a ketten teljesítették ennek feltételeit. Nemcsak hozzászólt, nemcsak szóvátette ezt a kommunisták járási tanácskozásán, hanem elvállalta, hogy kidolgozza, formába önti elképzeléseit, amelyeket oda továbbítanak, ahol megvalósításukról intézkedhetnek, dönthetnek. A salgótarjáni járási tanácson egészséges őszinte légkört alakítottak ki a kommunisták. Herencsényi József szerint... ,,a pártnapokon, az oktatásban a hozzászólásokból, a szorgalomból nem lehet megállapítani, ki a párttag és ki pártonkívüli. — Csakis ilyen egységes munkával lehet fokozni eredményeinket. — Mindezt elmondja a megyei pártértekezleten is? — Szeretném, ha szót kapok! 2 Dr. Oppe Emil, a balassagyarmati kórház igazgatója is küldött a megyei pártértekezleten. — Nem fiatalon lettem párttag, 1955-ben, jó nyolcéves klinikai. orvosi gyakorlat után vettek fel. Nem rendelkeztem komoly marxista tudással, de úgy fogalmaztam magamban, hogy azért a rendszerért, amelyik ennyit képes tenni az emberért, a gyógyító munka javításáért, érdemes és kell is a mindennapi munkánál többet tenni, nyújtani. — Felszólal? — Természetesen szót kérek. Sok mondanivalóm van. Elmondom. hogy felvilágosító munkánkkal igényessé tettük a lakosságot, ugyanakkor a megnövekedett igényeket: a rendelőintézetek ben és a kórházakban nem tudjuk kielégíteni. .. Azt mondja, hogy szervezetileg sokat fejlődött az egészségügy és . számbelileg is rengeteget tettünk a lakosság orvosi ellátásának javításáért. Most a technikai feltételeket kell bővíteni, a gépeket a gyorsabb és még tökéletesebb rehabilitáció, életmentés szolgálatába kell állítani. — Amikor türelmetlenek vagyunk sohasem önmagunkért tesszük, hanem betegeink érdekében. Azért szólunk, hogy ne egy-két évre oldjuk meg a gondokat, hanem hosz- szabb időre. Szerintem az a gazdaságos, ami távlatokra szól, még akkor is,‘ ha egyszerre nagyobb összeget igényel. Alaposan felkészül a meí gyei pártértekezletre Bocsó Sándorné, a kararicskeszi termelőszövetkezet raktárosa. — Pénteken vezetőségi ülés, hétfőn taggyűlés, ahol megvitatjuk. miről beszéljenek majd a megyei pártértekezleten. Lesz miről beszámolnia. Most jött meg Szécsényből, ahol drótot vásárolt a góré építéshez. — Nagy a kukoricatermés, valahol el kell raktározni, eddig már hatvan vagonnal letörtünk. Cukorrépa 36 vagonnal termett, burgonyából huszonnégy vagonnal takarítottunk be. Tagja az öttagú pártvezetőségnek és 38 kommunista véleményét ismeri, munkáját irányítja. Hat éve raktáros és mondják jobb tsz-tagot nem is választhattak volna erre a „funkcióra”. Miről beszél majd a megyei pártértekezleten ? — A termelőszövetkezetünkről. ez csak természetes, de szólok a pártéletünkről is. Az eredményeinkről és a hibákról, hátha jó tanácsaikkal segítenek az elvtársak. Hiszen azért is jövünk össze.., Hívják. Az asszonyok türelmetlenek a mázsánál, ahoi Bocsó Sándorné tsz-raktáros nyár végén és az őszön eddig már 72 vagon, terményt mázsáit le... Három küldött a megyei pártértekezletre készül, hogy a nógrádi kommunisták tanácskozásán számot adjon az elmúlt évek munkájáról. Gáldoixyi Béla Mindennapjaink demokráciája (3) rf r« fi f 1 f f j f tájékozódás es döntés Ma még nem általánosain jellemző, de a jövőt jól mutató utasítást adott ki egyik hír- adáshtechnikai gyárunk igazgatója: csakis akkor írja alá végső jóváhagyásként a gépmegrendelő lapokat t— akár belföldi gyártmányú, akár import gépről van szó —, ha a műszaki fejlesztési főosztály és a beruházási főosztály szakreferensei mellett azok a dolgozók is véleményezték, akik a gépekkel majd termelnek, A gyakorlati tapasztalatok késztették erre az igazgatót: megtörtént ugyanis, hogy a megrendelt és leszállított gépek hónapokig hevertek a raktárban, mert kiderült — utólag —, hogy bár műszaki mutatóikat tekintve jobbak a jelenlegi masináknál, beállításukhoz át kell rendezni az üzemrészt, kialakítani az un. technológiai sorrendet, változtatni a belső anyagmozgatáson stb. Ha mindezt előzetesen számításba veszik — s ehhez „csak” annyi kellett volna, hogy az üzemvezetővel, szakmányveze- tőkkel megbeszéljék, s kikérjék a présgépkezelők véleményét — elkerülhetik a fiaskót, a jogos bírálatok tucatját kiváltó, elsietett rendelet. A gépek végül is — nyolc hónapos késéssel — dolgozni kezdtek: a tanulságok levonását — a többi között — az igazgatói utasítás kiadása Jelezte. Naponta tapasztalhatjuk, milyen jelentősége van a kellő tájékozódásnak, a döntések előtti tanácskozásnak, véleménykérésnek, az érintettek fokozott bevonásának. A szocialista demokrácia — mert hisz’ erről van szó — erősödése, kiteljesedése bonyolult, összetett dolog. Az említett esetben az emberek véleményét sem kérték ki; máskor ez ugyan megtörténik, csak éppen nem veszik azt figyelembe, s érthető, ha emiatt végrehajtáskor á lehetségesnél jóval kisebb a támogatás: a dolgozók nem érzik a maguk ügyének a feladatot, pusztán kényszerű kötelességet látnak henne. A szocialista demokrácia erősítésében, a mindennapok valamennyi területén való megszilárdításában történelmi jelentőségű állomás a gazdaságirányítás új rendszerének megvalósítása. Az új gazdasági mechanizmus tág teret biztosít a helyi önállóságnak, tehát annak, hogy helyben, a körülményeket legjobban ismerők döntsenek céljaikról, feladataikról — természetesen az országos, társadalmi méretű érdekekkel összhangban. Az önállóan meghozott döntés csakis akkor lehet helyes, megalapozott, ha kellő felmérés, tájékozódás előzi meg, ha a kollektíva véleménye kristályosodik ki benne, más szóval — ha valóban demokratikusan hozzák meg. Az ilyen döntés egyben biztosítéka is annak, hogy mindenki magáénak érezze a feladatot: értelmi és érzelmi szálak kötik hozzá, hiSzen a maga véleménye, nézete Is hozzájárult a végső döntés meghozásához. A döntési jogkörök nagyfokú decentralizálása — az új gazdasági mechanizmus egyik legfőbb jellemzője — a szocialista demokrácia érdemi érvényesülésének biztosítéka: tág lehetőségek nyílnak a helyi kezdeményezésre, az alkotókedv, a rugalmasság, az ötletesség kamatoztatására. Az eddigiekhez mérten ugyanakkor összehasonlíthatatlanul egyértelműbb lesz a helyi vezetők felelőssége — nem hang. zik el unos-untalan, hogy „felülről rendelték el”. Ezzel megteremtődik a dolgozók, az állampolgárok ellenőrzési jogának fokozott lehetősége is. Pártunk politikájában a szocialista demokrácia kezdettől fogva szerepel a feladatok között. Napjainkban arról van szó, hogy a szocialista demokrácia következetes továbbfejlesztése útján kimerítve eddigi lehetőségeinket, új fejezetet nyitunk. A túlzott centralizmus, az admiinisztra. tív irányítási módszerek a gazdasági életben az anyagi érdekeltség elvének nem kellő érvényesülése sok tekintetben formálissá tette a szocialista demokráciát, féfcezője volt a gyorsabb haladásnak, az alko- tóerők maximális kibontakoztatásának. Hasonló akadályok nehezítették a választott szervek és választóik kapcsolatát; s bár volt rá példa, a választók alig éltek a visszahívás jogával. Jogos a feltételezés, hogy mindenben pozitív változást hoz a gazdasági mechanizmus reformja: növeli az érdekeltséget, és a felelősséget, áttekinthetővé teszi mind a gazdasági élet különböző folyamatait, mind a társadalmi életre ható erőket, s a szocialista demokrcoi” továbbfejlesztésének bő o másait nyitja meg. Mészáros Ötté
