Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-30 / 283. szám
1966. november 30. szerda NÖGRÄD 3 Az 1SZMP IX. ;1 (Folytatás a 2. oldalról.) sajtójához intéznek, a párt iránti bizalmat tükrözik, és szerepe van a bejelentések és egyben tájékoztatnak az em- a panaszlevelek kielégítő és berek gondjairól, bajairól, gyors elintézésének. amelyekre elsősorban a pártA dolgozók levelei, melye- tói várnak segítséget, megölhet a párthoz, illetve a párt dást. A beszámolási időszak alatt érkezett levelek száma. KB osztályokhoz KB irodához Népszabadsághoz 1963. év 1531 15 051 1964. év 1070 11 328 1965. ev 1044 12 477 1966. I. félév 422 6862 27 900 28 991 28 474 19 971 A Központi Revíziós Bizottság a beszámolási időszakban, több ezer levél elintézésének módját az iratok alapján. több száz ügy elintézését pedig a panaszos megkérdezése, illetve személyes ellenőrzés útján vizsgálta meg. A párt szerveinél és a pártsajtónál tartott ellenőrzéseink azt mutatják, hogy az ügyviteli munka e tekintetben is javult. A párthatározatokban és a törvényekben előírt határidőket általában megtartják, azokat a leveleket, amelyek elintézése állami vagy más társadalmi szervekre tartozik, határidőn belül továbbítják; pártszervezeteink és a szerkesztőségek ilyen irányú tevékenységében jelentős hibák nem voltak. A központi pártszervekhez beérkező panaszok jelentős része az állami szervek intézkedését. vagy annak elmaradását kifogásolja. A párt- szervek ezeket az ügyeket elintézésre a kifogásolt intézkedést tevő szerv feletteséhez küldik. Mint ügyintézési hibaelőfordul, hogy a panaszok egy része a felettes szervtől visszakerül ahhoz a szervhez, amelynek intézkedése ellen a panasz szólt. Más esetekben a felettes szerv a bepanaszolt szerv véleménye alapján egyoldalúan, kivizsgálás nélkül dönt az ügyben. Ha a panaszos nem nyugszik bele a döntésibe, újból a párthoz fordul, s ilyenkor sok esetben kiderül, hogy lelkiismeretes vizsgálat alapján az ügy érdemben elintézhető lett volna. Azt tapasztaltuk, hogy a panaszos ügyek intézése eredményesebb, ha egy-egy jelentősebb panasz elintézésének folyamatába az állami szervek mellett az illetékes területi pártszervek is bekapcsolódnak. A panaszok intézése általánosan javult, eredményesebb lett, ennek ellenére a vizsgálat még talált kirívó hibákat is. Példaként említette, hogy 1965-ben az egyik bányásztelep lakóinak küldöttsége felkereste a Központi Revíziós Bizottságot. Elmondták, hogy az ottani bányatröszt 34 épületben 54 lakást építtetett 1957—58-ban. Ezeket a bányászoknak eladták. A későbbiekben — mivel a házakat alábányászott, üreges területre építették — a lakások falai megrepedtek, lakhatóság szempontjából veszélyessé váltak. A bányászok már az ösz- szes illetékes szervhez fordultak panaszukkal, köztük pártszervekhéz is, de panaszukat nem intézték el. A bejelentés alapján tájékozódtunk és megállapítottuk, hogy a panasz indokolt volt. A párt központi szerveinek határozottabb fellépésére volt szükség, hogy a sok évi huzavona után az illetékes miniszterek a panasz indokoltságát elismerve, intézkedjenek. A Központi Revíziós Bizottság a párt központi szervei gazdálkodásának vizsgálata során mindenekelőtt a költségvetések elkészítésének módját és annak végrehajtását kísérte figyelemmel. Megállapította, hogy a költségvetés minden évben az alsóbb pártszervek javaslatainak figyelembe vételével a realitás és a fokozott takarékosság jegyében készült A párt bevételei évről évre nőttek, a beszámolási időszakban összesen csaknem 35 százalékkal, ugyanakkor a kiadások csak 8 százalékkal emelkedtek. A bevételek emelkedése: 1962 1963 1964 1965 Összbevétel 100 száz. 112,4 száz. 124,4 száz. 134.5 száz. Ezen belül tagdíjbevétel 100 száz. 110,1 száz. 122,9 száz. 132,2 száz. Vállalati befizetés 100 száz. 107,5 száz. 120,9 száz. 131,6 száz. A tagdíjbevételek ilyen mértékű emelkedése elsősorban a Szervezeti Szabályzat szerinti tagdíjfizetésnek és a párttagság létszámnövekedésének eredménye. Megállapíthatjuk, hogy tagságunk tagdíjfizetési készsége, fegyelme és párt- szervezeteink tagdíjmunkája a beszámolási időszakban tovább javult. A párt bevételeit kétharmad részben a tagdíjak, egy- harmad részben pedig a párt vállalatainak nyereségfizetései biztosították. A Hírlapkiadó Vállalat eredményes munkáját elsősorban nem az bizonyítja, hogy nyereségbefizetésének összege az 1962. évit 100 százaléknak véve 1985-re 125,8 százalékra emelkedett, hanem az, hogy a két kongresszus közötti időszakban a Népszabadság példányszáma mintegy 85 ezerrel, a megyei pártlapok példányszáma mintegy 110 ezerrel emelkedett. Ezen belül az előfizetők száma 67 illetve 116 ezerrel nőtt. Különösen jelentős politikai eredmény, hogy a pártlapok falusi olvasottsága a beszámolási időszakban 37,5 százalékkal növekedett, ami azt jelenti, hogy lapjaink 124 ezerrel több családhoz jutnak el. A vállalat befejezte a megye5 tópok napilappá történő átóc.-.—3zését, s ma már mindéi megyében naponta jelenik meg a párt; helyi lapja is. A Központi Revíziós Bizottság a beszámolási időszakban több Vizsgálatot folytatott a Kossuth Könyvkiadó Vállalatnál. A kiadott könyvek száma 1962-höz viszonyítva 20 százalékkal nőtt, az évi átlagos példányszám csaknem 7 millió, az 1962-es év 5,4 milliójával szemben. Ami a pártfolyóiratokat illeti, a Társadalmi Szemle és a Pártélet példányszáma 10— 10 százalékkal nőtt , 4 év alatt, a Béke és Szocializmus viszont több mint 15 százalékkal csökkent. Nagyon népszerű falun és a városokban a Világesemények Dióhéjban (havi 87 000 példány), és az Univerzum (havi 50 000 példány.) A Szikra Lapnyomda könyv- és laptermelése a beszámolási időszakban — az arányok lényeges változtatása nélkül — egyenletesen növekedett. Az egy órára jutó termelési érték 11,4 százalékkal emelkedett A párt kiadásai 8 százalékkal emelkedtek, lényegesen kisebb mértékben, mint az előző beszámolási időszakban. A kiadások kedvezőbb alakulásához hozzájárult a takarékosságra való állandó törekvés mellett a Központi Bizottság 1964. december 10-i határozata. A pártoktatás kiszélesítésével járó költségek a párt egész költségvetésének 15—20 százalékát teszik ki. Figyelembe véve azonban a párt meg- növefkedett feladatait és különösen a pártoktatás nagy jelentőségét, a Központi Rekongresszusának keddi tanácskozása víziós Bizottság a kiadósok emelkedését e célokra indokoltnak tartja. A Központi Revíziós Bizottság — a jelentésben röviden előadott módon — igyekezett kongresszusi megbízatásának eleget tenni. Ezzel járult hozzá a bizottság ahhoz a nagy munkához, amelyet pártunk Központi Bizottsága a kongresszus által kitűzött feladatok megvalósítása érdekében végzett. Kérjük a kongresszust, bírálja el a Központi Revíziós Bizottság tevékenységét, és fogadja el jelentését. A Központi Revíziós Bizottság írásos jelentéséhez Horváth András, a bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. A Központi Ellenőrző Bizottság előtorfesztése Ezután a kongresszus rátért a 4. napirendi pontnak, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága jelentésének tárgyalására. A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója — amelyet a küldöttek írásban előre megkaptak — többek között megállapítja, hogy a VIII. kongresszus óta a párt, a mozgalmi élet általános fejlődésével összefüggésben erősödött a pártfegyelem is. A kommunisták tudatos építői, tevékeny harcosai a szocializmusnak; a pártban mind határozottabban érvényesülnek a pártélet lenini normái. A Központi Ellenőrző Bizottság és a fegyelmi bizottságok fegyelmi vizsgálatai során fokozottabban érvényesült a demokratizmus. A fegyelmi bizottságok intézkedései, módszerei és javaslatai az érintett párttagok és kollektívák nevelésére, a hibák megelőzésére, a kommunista jellemvonások erősítésére irányultak. A két kongresszus között eltelt időben a különböző pártszervek 26 227 párttagot részesítettek pártbüntetésben, közülük 6 605-öt kizártak. Az adatok bizonyítják, hogy a párttagságnak mintegy 4,5 százaléka, tehát csupán kis része vétett súlyosan a kommunista erkölcs normái, a Központi Ellenőrző Bizottság 1 755 fegyelmi üggyel foglalkozott. Munkája igényesebb, elmélyültebb lett. módszerei is fejlődtek. Az eímúlt négy év alatt pártellenes nézetek és tevékenység miatt mintegy 200 párttagot vontak felelősségre. A KEB tapasztalata, a fegyelmi munka elemzése is alátámasztja, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom problémái, gazdasági életünk egyes nehézségei a párt politikájának végrehajtásában helyenként mutatkozó torzítások, ideológiai és propagandamunkánk fogyatékosságai is tápot adtak a különféle helytelen, káros, pártellenes nézeteknek. Szükséges azonban, hogy a pártszervek különbséget tegyenek az olyan esetek között, amikor egy párttag képzetlensége, vagy felvilágosító munkánk fogyatékossága miatt nem érti meg a párt politikáját, egyes intézkedéseit és azok között, amikor valaki pártellenes nézeteket vall, frakciós tevékenységet folytat. Korrupció, gazdasági károkozás miatt a négy év alatt 4 961 párttagot kellett felelősségre vonni. Ezekben az esetekben kiderült, hogy az illetékes pártszervek gyakran nem vették figyelembe, a párttagok és becsületes pártonkívüli dolgozók jelzéseit, bírálatait. A VIII. kongresszus óta a Központi Ellenőrző Bizottság 23 906 párttag pártbüntetését vizsgálta felül és 21 699 párttag pártbüntetését munkája és magatartása alapján eltörölte. A beszámoló végül hangsúlyozza: az előttünk álló feladatok megkövetelik a politikai. eszmei és cselekvési egység további erősítését a pártban. A Központi Ellenőrző Bizottság írásban kiadott jelentéséhez a szóbeli kiegészítést — tekintettel Nógrádi Sándor egészségi állapotára — Barin- kai Oszkár, a Központi Ellenőrző Bizottság titkára mondta el. Az elnök ezután bejelentette, hogy megkezdődik az együttes vita a kongresszus első négy napirendi pontjáról. Elsőnek Németh Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára szolalt fel. Németh Károly felszólalása után szünet következett, majd a kongresszus Rapai Gyulának, a Baranya megyei Párt- bizottság első titkárának elnökletével folytatta munkáját. Az elnök bejelentette, hogy a tanácskozás megnyitása óta 390 távirat, és levél érkezett a kongresszus titkárságára. Ezután Berlus Pál, a fábián- sebestvéni Kinizsi Tsz elnöke, majd Cservenka Ferenc- né. az MSZMP Pest megyei Bizottság első titkára szólalt fel. A következő felszólaló Zimmermann József, az I nótái Alumíniumkohó szocialista brigádvezetője volt, utána Földes Ernőné, a Duna Cipőgyár pártbizottságának titkára következett. Földes Ernőné felszólalása után a tanácskozás elnöke ebédszünetet rendelt el. Szünet után Szurdi Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának elnökletével folytatta tanácskozását a kongresszus Hosszantartó, nagy taps köz» ben L. J. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára, a szovjet de-; legáció vezetője lépett a szónoki emelvényre. Magyarország az alkotó munka országa Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, minden szovjet kommunista nevében az SZKP küldöttsége forró testvéri üdvözletét tolmácsolja a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. Kongresszusának, valameny- nyi magyar kommunistának, és a szocialista Magyarország egész népének. (Nagy taps.) Mi nagyra értékeljük azt a lehetőséget, hogy jelen lehetünk a magyar kommunisták legfelsőbb pártfórumán, amely azért gyűlt össze, hogy megvitassa a pártélet, a párt bélés külpolitikájának legfontosabb kérdéseit. Valamennyi testvérpárt számára nevezetes esemény minden egyes kongresszus. Érthető, hogy a kommunisták őszintén, elvtársi módon érdekeltek egymás ügyeiben, és sikereiben. Hiszen Egy cél felé haladunk, szoros egységben, és együttműködésben, a marxizmus— lenirtizimus zászlaja alatt. Pártjainknak és népeinknek közösek az érdekeik, és közösek a feladataik, egy magasztos és nagy céljuk van — a kommunizmus! Az MSZMP Központi Bizottságának Kádár elvtárs által előterjesztett beszámolójából látható, milyen nagy munkát végzett a magyar nép az elmúlt négy év alatt hazájának fejlődése érdekében, milyen nagyszerű eredményeket ért el a szocialista Magyarország a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével. Magyarország mind gazdagabbá és szebbé válik, évről évre változik az ország arculata. Modem gyárak és erőművek épülnek, új városok jönnek létre, új módon él a magyar falu. A mai Magyar- ország a szó szoros értelmében véve az alkotó munka országa, egy nagy építkezés színtere, amelyen az egész nép munkálkodik. A magyaroknak van mivel büszkélkedniük. Melyik európai kapitalista ország dicsekedhet azzal, hogy ipari termelése több mint hatszorosa a hábcrú előttinek, hogy nemzeti jövedelme több mint háromszorosára növekedett. Az egész kapitalista Európában nincs ilyen ország! Ilyen fejlődési ütemre csak az a nép képes, amely lerázta magáról a kapitalizmus igáját, sorsának intézését saját keze- be vette, és magabiztosan halad a boldogabb, szebb jövő felé. Nyilvánvaló, hogy ezek a sikerek nem az égből poty- tyantak, hanem a munkások, a parasztok, az értelmiségiek önfeláldozó munkájának köszönhetők. Ezek a sikerek a magyar kommunisták nagy szervező munkáját dicsérik, ezért teljes joggal nevezik őket a szocialista építés lelkének. A nép boldogságáért vívott bátor harcukkal a kommunisták nagy tekintélyt szereztek maguknak a dolgozó tömegek körében. Az egész világ tudja, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt a magyar munkásosztály és az egész magyar dolgozó nép harcedzett élcsapata a párt a harc, a megpróbáltatások és a győzelmek dicső útját tette meg. A magyar forradalmárok mindenkor aktívan, állhatatosan és bátran harcoltak és harcolnak az új világért, hűségesen szolgálták a nép boldogságát, a kommunizmus ügyét. A szovjet emberek sohasem felejtik el, hogy a Nagy Októbert követően éppen a magyar kommunisták emelték magasra a proletárforradalom vörös zászlaját. 133 napig hősiesen harcolt a magyar munkásosztály az ellenforradalmá- rek túlereje éllen, az antant szuronyai és ágyúi ellen. „Az a háború, amelyet ti viseltek — mondotta V. I. Lenin a magyar forradalmárokhoz intézett üzenetében —, az egyetlen jogos, igazságos, igazán forradalmi háború, az elnyomottak háborúja az elnyomók ellen, a dolgozók háborúja a kizsákmányolok felien, háború a szocializmus győzelméért. Az egész világon a munkás- osztály minden becsületes tagja a ti pártotókon áll... Legyetek szilárdak! A győzelem a tietek lesz!” Nagy történelmi igazság van a támogatás és szolidaritás e szavaiban. A győzelem mindig azoknak az oldalán van, akik a legszélesebb néptömegek érdekeit fejezik ki, akik bátran menetelnek a társadalmi haladás zászlaja alatt. Akkor a helyzet olyan volt, hogy a reakciónak sikerült vérbe fojtania az első Magyar Tanács- köztársaságot. De a reakciósok nem tudták megtörni a magyar dolgozó tömegek akaratát. Az első magyar proletárforradalom ügye ma győzedelmeskedik a szabad Magyarországon, a nép nagyszerű tetteiben, munkegy őzeim eiben és merész elképzeléseiben, mert a nép saját maga építi boldog, szocialista életét. Ahogy az 1905-ös forradalom a győzelmes 1917-es forradalom „főpróbája" volt, ugyanúgy a Magyar Tanács- köztársaság a jövendő osztályharcoknak és az új társadalmi rendszer győzelmének volt az előhírnöke a magyar földön. Most, egy fél évszázad múltán a Nagy Október eszméit követő magyar proletárforradalom történelmi jelentősége még világosabbá válik. A történelmi tapasztalat bizonyítja, hogy a szocializmus nagy ügye akkor is legyőzhetetlen, ha a harc során ideiglenes visszavonulások és akadályok keletkeznek, ha nem minden forradalom vezet azonnali győzelemre. A mai -szocialista Magyar- ország átvette a történelmi stafétabotot az 1919-es magyar kommunáro'któl, és becsülettel viszi tovább. A magyar kommunisták a szocializmus és az internacionalizmus elveihez való hűsegükkel, más népek forradalmi harca iránt tanúsított szolidaritásukkal általános elismerést keltettek és rokonszenvet ébresztettek sok ország dolgozóiban és forradalmáraiban, Nem kevés ragyogó oldalt írtak be a nemzetközi proletár testvériség krónikájába. A szovjet nép emlékezetében mélyen él a magyar internacionalistáknak az a segítsége, amelyet az orosz munkásoknak és parasztoknak a szovjet hatalomért vívott harcához nyújtottak. Feledhetetlenek a magyar internacionalistáknak* a magyar kommunista önkénteseknek, Madrid falainál, a spanyol polgárháború frontján véghezvitt hőstettei. Az illegalitás és a horthysta terror, a második világháború nehéz időszakában a kommunisták, népük hű fiai, tántoríthatatla- nul harcoltak a fasiszták ellen. Ök is hozzájárultak a fasizmus felett aratott győzelemhez. A népek szívükbe zárták a dicső magyar kommunistákat — Kun Béla, Szamuely Tibor, Zalka Máté elvtársat és a forradalom ügyének más rendíthetetlen harcosait, az ő nevük példakép a forradalmárok új nemzedékei számára, az ifjúságot apáik útjának folytatására buzdítják. Elvtársak! A világ forradalmi átalakítása nem ismer kitaposott es sima utakat, minden körülmények között alkalmazható kész recepteket és képleteket. Minden kommunista párt maga szabja meg előrehaladásának útját, a szocialista fejlődés általános törvényszerűségeinek ismeretében, ezen törvényszerűségek felhasználásával, a testvérpártok tapasztalatainak figyelembe vételével. Nem könnyű dolog a nép élcsapatának lenni, a nép élén haladni. A marxizmus— leninizmushoz, a munkáspsz- tály és a dolgozó nép ügyéhez való rendíthetetlen hűségre, éleslátásra és világos orientációra, elvhűségre s egyben rugalmas taktikára, állhatatosságra és higgadtságra van szükség ahhoz, hogy le tudjuk küzdeni a felmerülő nehézségeket. A magyar kommunisták pártjának érettségét bizonyítja, hogy a történelem váratlan fordulatai közepette is mindig a helyzet magaslatán állt. Különösen meggyőzően bizonyítja ezt az elmúlt évtized története. 1956 bonyolult, és nehés viszonyai között a magyar kommunisták bátorságról és állhatatosságról tettek tanúba (Folytatás a 4. oldalouj)
