Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-29 / 282. szám
1966 november 2fl kedd NÖGRÄO Megkezdte tanácskozását pártunk IX. kongresszusa nyes<in és a leghatékonyabban tudjanak dolgozni, és együttműködni a népgazdasági feladatok megoldásán. 5. A pártnak a gazdasági munka terén is be kell töltenie vezető szerepét, a központi Tisztelt Kongresszus! Pártunkat, társadalmunk eszmei, politikai Vezetőjét, tevékenységében a munkásosztály forradalmi elmélete a marxizmus—le- ninizmus vezérli. A marxizmus—leninizmus, mint minden igazi tudomány a gyakorlattal kölcsönhatásban szüntelenül fejlődik. Pártunk alapvető feladata a sokoldalúan kifejtett ideológiai munka: a) Alkotó módon alkalmazza és fejleszti a marxista elméletei, és választ ad a fejlődés új kérdéseire. b) Propagálja és terjeszti a marxista—leninista elméletet, a kommunista világnézetet, harcot folytat az ellenséges szemléletek ellene. e) A tömegek céltudatos aktivizálásával az elméletet a társadalom anyagi erejévé változtatja. Az ideológiai területnek csupán néhány kérdését kívánom röviden érinteni, elsőként a szocialista tudat, az anyagi érdekeltség és az anyagiasság összefüggéseit Nálunk az utóbbi időben aggodalmuknak adtak kifejezést hogy egyrészt az életszínvonal emelkedése, másrészt különböző negatív hatások következteben csökken a forradalmi szellem és teret nyer az önző anyagiasság, társadalmunkat az „elpolgáriasodás” veszélye fenyegeti. A párt a szocialista tudat, köz- gondolkodás erősítése mellett sokszor szól az anyagi érdekeltségiről, sőt, a gazdasági mechanizmus reformja kapcsán még növelni is kívánja azt. Véleményünk szerint, itt különböző kérdésekről van szó, közöttük két olyan jelenségről, amelyik közül az egyik káros és leküzdendő, a másik pedig teljes összhangban van a szocialista elmélettel és gyakorlattal. A gyakorlat ebben a kérdésben is bizonyltja a párt álláspontjának helyességét. Azokban az években, amelyekben a dolgozó tömegek, munkások, parasztok, alkalmazottak életszínvonala jelentősen emelkedett, sok százezerrel nőtt azoknak a kommunistáknak — és pártonkívülieknek — a száma, akik a párt, a tömegszervezetek, a tanácsok. a Hazafias Népfront-mozgalom aktiv tagjaiként, anyagi ellenszolgáltatás nélkül, minden szabadidejüket, sokszor egészségüket feláldozva, a szocializmus tudatos építőiként vették ki részüket legnagyobb társadalmi feladataink megoldásából. Ezekben az években épült fel és vált erős szervezetté. például a munkásőrség, amelynek tagjai önzetlenül, öntudatból, hivatásbeli munkájuk példás ellátásán túl minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül vállalták és vállalják belső rendünk, a nép hatalmának, szocialista vívmányainak fegyveres védelmét. Ezekben az években született és növekedett tömegessé a szocialista brigádmozgalom. a szocializmus tudatos építőinek, élenjáróinak nagyszerű mozgalma. A szocialista hazafiság lényeges eleme a munkásnemzetköziség Tisztelt Elvtársak! Ideológiai munkánkban kiemelkedő fontosságú a szocialista hazafiság elmélyítése, a nacionalizmus elleni harc, az internacionalizmus erősítése. Népünkben erős a hazaszeretet érzése, történelmi múltunk, nemzeti kultúránk értékes hagyományainak őrzése, ápolása. A múltban az uralkodó osztályok, a nemesség, és példájukat követve a burzsoázia az alkotmányon kívül helyezte, jogtalanná tette a dolgozó népet. De még akkor is a mostoha sorsra kárhoztatott dolgozó nép volt a haza igazi védelmezője, a nemzet fenntartó ereje. A nép akkor is szerette a szülőföldet, a hazát. Százszor inkább szereti ma, amikor a szülőföld, a nép saját, igazi, édes hazájává vált, amikor a haza és a magyarság fogalma azonos a független országban szabadon élő néppel, és a társadalmi haladással, az emberiség jövőjét jelentő, szocialista társadalom emelkedő, hatalmas művével. A nacionalizmus polgári eszme, amely ma még pozitív szerepet tölt be a világnak azokon a helyein, ahol a népek még az önálló nemzet megteremtéséért, és a függetlenségükért harcolnak az imperializmussal, és területi pártszervekuek, a párt alapszervezeteinek kell országosan és helyileg biztosítani gazdaságpolitikánk érvényesítését, az országos és helyi érdekek megfelelő összehangolását. a reakciós feudális, vagy törzsi erők ellen. Európában azonban a nacionalizmus már betöltötte pozitív szerepét az önálló nemzeti államok kialakulása idején. Még ma is léteznek olyan polgári erők nyugat-európai országokban, amelyek nemzeti érdekek védelméhez csatlakozva szembe kerülnek amerikai imperialista, nyugatnémet revan- sista törekvésekkel. Az ilyen erőkkel lehetséges és szükséges is együttműködni, azonban a nemzeti érdekeket Európa országaiban következetesen már régen a munkás- osztály képviseli, a reakciós burzsoázia pedig az osztályharcban a nacionalizmust, a modem ipari proletáriátus megjelenése óta az osztályellentétek ködösítésére, más népek elleni uszításra használja fél. Ezért pártunk. mint minden forradalmi párt, következetesen harcol a burzsoá nacionalizmus ellen. Űjabban az imperialisták és a reakció honi maradványai szeretnék felszítani a nacionalizmus eszméjét a szocialista országokban, éppen azzal a céllal, hogy a régi recept szerint megosszák, és kijátsszák egymás ellen e népeket. Szocialista országokban is akadnak egyes emberek. akik rövidlátó módon kacérkodnak a nacionalizmussal, és ezzel — bár azt szolgálni vélik, ártanak a szocialista ügynek. Az imperialisták azonban hiába reménykednek, a szocialista országokat vezető marxista—leninista pártok nagy forradalmi tapasztalatokkal rendelkeznek, népeik között szocialista, testvéri barátság épül, alapvető érdekeink közösek, és a burzsoá nacionalizmus nem fog éket verni közénk. Államunk és az egyház viszonya Elvtársak! Az ideológiai kérdések közül érinteni szeretném még a vallásos világnézethez, a vallásos emberekhez, az egyházakhoz való viszonyunkat. Pártunk álláspontja e kérdésekben alapjában mindvégig helyes volt. Pártunk világnézete szemben áll minden idealista világnézettel, így a vallásos világnézettel is. Ez eszmei harcot jelent Hazánkban vallásszabadság van, pártunk kerül mindent ami a vallásos emberek érzéseit sértené, de nem mond le arról, hogy küzdjön a felvilágosodottságért, a tudományos világnézet elterjesztéséért. Az osztályharc frontja szerintünk nem a hívők és nem hívők között húzódott, és nem ott húzódik ma sem. Bármely felekezethez tartozó hívők szabadon gyakorolhatják vallásukat, hátrányos megkülönböztetésben nincs részük, egyenjogú állampolgárai a hazának. A felszabadulást követően voltak éles politikai harcaink különböző egyházak vezetőivel, de nem egyházi, hanem világi és hatalmi kérdésekben. Amikor egyes egyházi vezetek még a Habsburg királyi házhoz való hűségért, a földbirtokos és kapitalista osztály érdekeinek védelmében léptek fel és imperialista ellenségeinkkel szövetkeztek, akkor éles volt a harc, de ez ebben a formában már a múlté. Jélenleg a Magyarországon működő egyházak és az állam viszonyát, mindkét fél számára elfogadható egyezmények szabályozzák kielégítően. Amióta az egyházak vezetői a szocialista társadalmi rend megszületését és fennállását tudomásul vették és a helyzetet e reális valóság alapján ítélik meg, nem egy társadalmi kérdésben is közelíteni tudtuk álláspontunkat. Az állam, az egyház számára elfogadható és a nép érdekeinek, szocialista építő munkájának megfelelő helyzet kialakításában a párt, az állam helyes politikája mellett szerepe van a hívő tömegek demokratikus állásfoglalásának. A tapasztalatok alapján mi üdvözöljük a marxisták és keresztények között a nyugati országokban megkezdődött párbeszédet, amelynek célja, hogy a haladás és a béke érdekében a közös fellépés alapjait és módozatait megtalálják. Az oktatási reform kiállta a próbát Kedves Elvtársak! Az utóbbi négy évben népünk műveltsége tovább gyarapodott Minden általános iskolát végzett 100 tanuló közül 42 középiskolában, 41 pedig szakmunkástanuló intézetben folytatja tanulmányait. Ma évenként másfélszer annyi szakembert bocsátanak ki egyetemeink, főiskoláink, mint az egyetemi, főiskolai hallgatók száma 1937/38-ban összesen volt. A tízezer lakosra jutó nappali tagozatos egyetemi és főiskolai hallgatók száma és aránya tekintetében olyan fejlett európai kapitalista országokat előztünk meg, mint Anglia, Franciaország, Olaszország, Svédország. E tények szocialista építésünk legszebb eredményei közé sorolhatók. 1961 óta közoktatásunk egészét átfogó reform meg valósításán dolgozunk. Az oktatási reform eddigi tapasztalatai igazolták a lefektetett alapelvek helyességét. Az iskolareformmal a Központi Bizottság behatóan foglalkozott A gyakorlati végrehajtás néhány torzulását és hibás értelmezését — különösen a középfokú oktatásban — kijavítottuk. Folytatnunk kell azonban erőfeszítéseinket hogy az eredeti célnak megfelelően csökkentsük a tanulók megterhelését ugyanakkor minden iskolatípusban korszerű műveltséget nyújtsunk, tegyük hatékonyabbá a tudományos, szocialistá világnézeti nevelést, s készítsük fel tanulóinkat a tudatos szakma- választásra és választott élethivatásukra. A mi társadalmunkban a műveltség, a szakmai ismeretek, a tudás megszerzésének különböző útjai vannak. Vannak, akik iskolai keretben sajátítják el. mások pedig egyénileg képezik magukat. Olyan gyakorlatot javasolunk — és elkezdjük ennek bevezetését —, mely mindenkinek lehetővé teszi, hogy bármely oktatási intézményben vizsgázhasson és megfelelő tudás esetén erről bizonyítványt is kaphasson. Társadalmunk becsületet szerzett minden munkának. Megbecsülést biztosít a fizikai munkának, amely mind több szaktudást, elméleti ismeretet és szellemi erőfeszítést követel. Az ipar, a mezőgazdaság a szakmunkások tízezreit igényli. Ez az igény nem csökken, hanem a technika fejlődésével állandóan növekszik. Ezért olyan iskolarendszert, iskoláztatást, pályaválasztást és nem utolsó sorban olyan közhangulatot kell kialakítanunk, amely megfelel ennek. Az ifjúság nevelésében, oktatásában alapvető szerepük van a pedagógusoknak. Nevelőink többsége hivatását átérezve, munkájával, magatartásával igazolja, hogy a párt, rendszerünk hűséges szövetségese. Most is azt kérjük tőlük: soha el ne felejtsék, hogy népünk legféltettebb kincsét, a jövő nemzedékét bízza rájuk. Népmű vetési és művészeti sikereink Tisztelt Elvtársak! Kulturális politikánk eredményességét bizonyítja, hogy a szocialista közművelődés az utóbbi négy esztendőben népünk újabb, még szélesebb tömégeit fogta át. A könyvforgalom az utóbbi öt évben 554 millió forintról 778 millióra, a tanácsi és üzemi közművelődési könyvtárakba beiratkozott olvasók száma pedig több, mint 2 millióra, a kölcsönzött kötetek száma pedig 30 millióról 49.5 millióra emelkedett. Az is figyelemre méltó, hogy a múzeum- és tárlatlátogatók száma az utóbbi években kétmillióval nőtt, hogy a múlt év hangversenyeinek és esztrád- műsorainak 1,2 milliós közönsége felerészben komoly zenét hallgatott, hogy a mozilátogatók 65—70 százaléka szocialista filmeket tekintett meg. Talán még fontosabb, hogy a közvélemény az utóbbi időben az alkotásokat, a kulturális és művészeti élet jelenségeit, eseményeit, mini közéleti kérdéseket, érthetően, kritikusan és széles körben vitatja. Kult úr forradalmunk legjelentősebb új eredménye, hogy a közvélemény nemcsak passzív befogadója, hanem mindinkább aktív részese is a kulturális életnek. Dé a nagyarányú fejlődés felszínre hozott új problémákat is. Az életszínvonal emelkedése, a mezőgazdaság szocialista átalakulása. a technika fejlődése új rétegek bekapcsolódását tette lehetővé a kulturális életbe. Társadalmunk különböző rétegeiben azonban még jelentős bázisa van a kispolgári ízlésnek, a giccses érzelgős termékeknek. Az sem véletlen, hogy líránk szocialista elkötelezettségű ága, a közéleti líra tett szert a legnagyobb népszerűségre. Művészi erejű filmjeink azért adhattak újat, azért arathattak jelentős nemzetközi sikereket, mert a magyar valóságról, népünk múltjáról és társadalmunk jelenéről pártos közéleti szenvedéllyel szóltak. Ha drámairodalmunk nem is dicsekedhet ilyen eredményekkel, szinikultú- ránk az elmúlt időben sok kiemelkedő produkcióval gazdagodott, s külön elismerésre méltó az az erőfeszítés, amivel a vidéki színházak a mai magyar dráma ügyét szolgálták Zenei életünkben méltó helyre került a Bar- tók-hagyomány, és a XX. század zenéje: zene- művészetünk több új magyar opera sikerevei dicsekedhet. Képző- és iparművészetünk különösen a monumentális szobrászatban, a képgrafikában és az iparművészet több ágában ért el jelentős eredményeket. A beszámoló feltárta a kulturális életben tapasztalható negatív jelenségeket, s rámutatott: Kulturális politikánknak elvileg és gyakorlatilag egyaránt világosabbá kell tennie, hogy mi mellett állunk ki, hogy szocializmust építő népünknek szocialista kultúra kell. Továbbra is minden erőnkkel támogatjuk a széles tömegekhez szóló, szocialista szellemű, humanista alkotásokat. A televízió, a rádió, a sajtó, az ismeretterjesztés és népművelés munkájában ezek terjesztésének és propagálásának kell az eddigieknél határozottabban érvényt szerezni. Támogatjuk azokat az útkereséseket, kísérletezéseket is, amelyek a szocializmus eszmekörén belül keresik az újat. Kiinduló szempontunk ebben az esetben is elsősorban a mondanivaló, az eszmeiség és nem a megszokott formákhoz való ragaszkodás lesz. Az eddigieknél határozottabban kell visszautasítani a politikailag ellenséges, antihumanista és a közerkölcsöt sérti alkotásokat. A párt feladata, hogy eszmei irányítással erősítse kultúránk szocialista vonásait, biztosítsa további fejlődését.. Pártunk egészségesen fejlődik A referátum ezután a pártértekezlet kérdéseire tért át. — Az utóbbi négy évben a párt egészségesen fejlődött, a taglétszám évenként 3,3 százalékkal, a négy év alatt 73 ezer fővel növekedett és jelenleg a párttagok és tagjelöltek száma 584 849 fő. A párttagság összetétele alapjában megfelelő. A tagság 42,5 százaléka fizikai dolgozó, 37,3 százaléka szellemi dolgozó, 7,9 százaléka a fegyveres erőknél teljesít szolgálatot, egyéb foglalkozású és tanuló 3 százalék, 9,3 százalék nyugdíjas. A párttagság 22,9 százaléka nő. A párt ereje nemcsak létszámában, hanem elsősorban tagjainak öntudatában, felkészültségében, aktív munkájában, a párt egységében és összeforrottságában van. Ezért továbbra sem célunk a taglétszám nagyarányú növelése. Arra kell törekednünk, hogy új tagokat elsősorban a termelő és társadalmi munkában kitűnt munkások, termelőszövetkezeti tagok, a nők és a fiatalok soraiból vegyünk fel. A Központi Bizottság jelentheti a kongresz- szusnak, hogy pártunkban a lenini normák a pártélet meghatározói, a kollektív vezetés elve érvényesül. A pártmunkában azonban az utóbbi écekben bizonyos mértékig elhalványult a személyes felelősség. Kívánatos, hogy az elhatározások és döntések meghozatalánál továbbra is szigorúan betartsuk a kollektív vezetés elvét, de a határozatok végrehajtásában jobban érvényesítsük az egyszemélyi felelősség elvét. Pártunk a demokratikus centralizmus elvei alapján működik: a felső pártszervek ténylegesen irányítanak, az alsóbb pártszervei megfelelő önállósággal, hatáskörre! dolgoznak, a párt élete demokratikus légkörben éa keretek között folyik. A pártdemokrácia továbbfejlődött és erősödött kongresszusunk előkészítő munkája során. A jelölő bizottságok előzetes megválasztása bevált, a párttagság hatékonyan közreműködött a jelöltek kiválasztásában. A választás titkosságának ki- terjesztése a pártbizottság tisztségviselőinek^ az alapszervezetek titkárainak megválasztására tovább erősítette a pártélet demokratizmusát A pártdemokrácia ezen új vonásait a jövőben is tovább kell erősíteni és fejleszteni. A következő időszakban a demokratikus centralizmus elvének mindkét oldalát továbfc kell erősítenünk. Következetesen érvényesítjük a demokratikus cen tralizmust Az elmélet és gyakorlat terén egyaránt folytassuk erőfeszítéseinket a pártdemokrácia fejlesztéséért, kutassuk a módját, miként lehet a párttagságot jobban bekapcsolni a párt politikájának alakításában. Mindent meg kell tenni, hogv a továbbiakban is hiánytalanul érvényesüljön a pártszervekben és pártszervezetekben a viták és nézetek kifejtésének szabad légköre, ez pártunk erejének egyik forrása és nem formális, hanem valóságos egységének fontos biztosítéka. Pártunkban élénk a kritikai szellem. Aa élénk kritika ezen szabad légkörében még jobban szembetűnik, hogy vannak, akik ön- maguktól eltelve, mindennel elégedettel!. Még mindig elég sok olyan funkcionáriusunk van, aki mindent meg tud magyarázni, aki a kritikát megköszöni — de nem felejti el. Pártunknak becsületet szerez, hogy a hatalommal jól él, nem uralkodik, hanem vezet és a népet szolgálja. Ez a magatartás kötelező a párt minden funkcionáriusára és tagjára. Az egyszerű emberek véleménye a pártról nem kis részben azoknak a kommunistáknak munkájától és magatartásától függ. akiket személyesen ismernek. Funkcionáriusaink, párttagjaink zöme kommunistáim* méltóan él és dolgozik A leghatározottabban felléptünk azokban a szórványos esetekben, amikor valaki a rábízott hatalommal visszaéli és így járunk el a jövőben is. Azt is tapasztaljuk, hogy a kispolgári életmód és erkölcs — az anyagiasság, a jogtalan előnyök kijárása és elfogadása, szerénytelenség, erkölcstelen életmód — hatást gyakorol egyes párttagokra is. Elsőrendű pártérdek, hogy párt- és közéletünket erélyes és hatékony fellépéssel óvjuk minden olyan jelenséggel szemben, ami sérti pártunk tisztaságát, becsületét. Elvtársak! Pártunk eszmeileg, politikailag eg^teíe*! a párt tagsága helyesli és követi a Kftg. ponti Bizottság politikai irányvonalát. A" egységet nártunk hűsége a marri^mus— leninizmushoz. az a harc formálta, aunt lyet a jobb- és baloldali nézetek ellen telj- tatott. Ez pártunk nagy ereje, sikerein« |IIL Az ideológiai ém a kulturális terület tennivalói
