Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-29 / 282. szám
6 NónR « D io«« fi<7VP'm'K«r 29. kedd Megkezdte tanácskozását pártunk IX. kongresszusa eredményes munkájának — a párttagság jogos igénye az eddiginél gyorsabb és szélesebb körű tájékoztatás. A sajtó, a rádió és a televízió munkája is fejlődött a két kongresszus között A napilapok példányszáma jóval több, mint negyedmillióval emelkedett. Négy hetilap négyszázezernél, további hat hetilap százezernél nagyobb példányszámban jelenik meg. A lapoknak és a folyóiratoknak több mint ötmillió előfizetője van, majdnem egy millióval több, mint a VIII. kongresszus idején. A rádió előfizetőinek száma, megközelíti a 2.5 milliót. A televízió előfizetőinek száma négy év alatt háromszorosára, egymillióra emelkedett. A párt káderpolitikájáról szólva Kádár János megállapította: a VIII. kongresszus által elfogadott elvek a gyakorlatban helyesnek bizonyultak. A Vili. kongresszus irányelvei a kádermunkában mégsem valósultak meg elég következetesen; számos hibával és félreértéssel találkoztunk. A káderek kiválasztásának alapelve marad, hogy vezető tisztségekbe a népi demokráciához hű, kellő politikai és szakmai felkészültségű. szervezőképes és irányítani tudó embereket kell helyezni. A személyi kérdések eldöntésénél a párt e követelmények betartását. mindenféle statisztikai szemlélet elvetését, a szigorúan egyéni elbírálást kívánja mindenkitől, minden szervezettől és intézkedő fórumtól. A tagjelöltség megszüntetése alapos munkát követel A Szervezeti Szabályzat javasolt módosításával kapcsolatban a Központi Bizottság első titkára kiemelte; A legnagyobb horderejű változás a tagjelöltség megszüntetése. A javaslatnál a Központi Bizottságot az vezeti, hogy fel- szabadulásunk után több, mint 21 évvel a pártba felvételre jelentkező ember nem ismeretlen a párt előtt, hiszen hosszú ideje itt él a pórt szeme előtt, dolgozik a szocializmus építésén, s a párthoz, rendszerünkhöz való viszonyát felelősen el lehet bírálni. Amit az eddigi gyakorlat szerint kétszer — a tagjelölt- és tagfelvételnél — kellett végigcsinálni a pártnak is, a felvételre jelentkezettnek is, most a kellő alapossággal, de egyszerre végezzük el. A javaslatok között szerepel, hogy a kongresszus ne válasszon Revíziós Bizottságot. A feltételezés szerint a Központi Ellenőrző Bizottság feladatkörét bővítve, eddigi munkája mellett biztosítani tudja a Központi Bizottság pénzgazdálkodásának ellenőrzését is. A pártszervek és pártszervezetek ügykezelési rendjének betartását pedig ellenőrizhetik a munka menetében a felsőbb pártszervek, végső fokon a Központi Bizottság, vagyis azok a szervek, amelyek a munka általános felügyeletét egyébként is végzik és azért felelnek. A párt irányító és ellenőrző szerepének erősítését célozza az a javaslat, amely valamennyi hivatali pártszervezetnek megadja azt a jogot, hogy a vezetőt beszámoltathassa és a hivatali munkát ellenőrizhesse — azzal a céllal, hogy az eddiginél hatékonyabban segíthessék a hivatal, az állami szerv, az intézmény rendeltetésszerű munkájának eredményes elvégzését. a viták és nézeteltérések vannak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban. Azt tartjuk, hogy államok közötti viszonyban egy adott kérdésben lehetséges semlegesnek maradni, de a marxizmus—leninizmus, a nemzetközi kommunista mozgalom legfontosabb kérdéseiben állást kell foglalni. Pártunií képviselői minden adandó alkalommal kifejtették világosan álláspontunkat a vitás kérdésekről, ezt tesszük most, saját kongresszusunkon is. A Magyar Szocialista Munkáspárt a szocialista országok és kommunista pártok elvi alapon nyugvó szoros együttműködésének tántoríthatatlan híve. Az a nézetünk, hogy az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatok helyesen foglaltak állást korunk legfontosabb kérdéseiben és megállapításaikat az élet azóta minden tekintetben igazolta. Az e nyilatkozatokban foglaltakat ma is magunkénak tekintjük és követjük. Elítélünk minden olyan fellépést, amely a forradalmi munkásmozgalom sorainak egységét rombolja. Jelenleg a kínai vezetők hegemon törekvései, szovjetellenessége és sza- kadár tevékenysége okozza a legnagyobb kárt. A legutóbbi hónapokban helytelen nézeteik ellenzékének letörésére megindították az úgynevezett „proletár kulturális forradalmat”, s e mozgalom rohamcsapataként létrehoztak tanulókból szervezett „vörös gárdista” osztagokat. Nem lehet mindezt egyszerűen a kínai párt, illetve a Központi Bizottság belső ügyének tekinteni. Lin Piao az államtanács elnök- helyettese honvédelmi miniszter maga jelentette ki a katonai akadémia hallgatói előtt, hogy „Mao elnök sokkal magasabban áll Marxnál, Engelsnél, Leninnél, Sztálinnál.” A kínai vezetők maguk hangoztatják, hogy a „proletár kulturális forradalom” nemcsak belső használatra szól, hanem „példamutatás minden ország számára.” S valamelyik pekingi utcában már tábla hirdeti, hogy ott működik a „vörös gárda világbizottsága”. Mindez ilyen formán reánk is tartozik. Mi elutasítjuk ezeket a marxizmus—leninizmustól idegen nézeteket, elhatároljuk magunkat tőlük. Mi mint internacionalisták, a leghatározottabban elutasítjuk a szovjetellenességet, ezt az antikommunista eszmét, a nacionalizmust, annak minden szociaiistaellenes megnyilvánulását. Marx, Engels, Lenin eszméi vezetnek minket. ők tárták fel a tőkés elnyomás nemzetköziségét és mutatták meg a nemzetközi munkásosztály érdekeinek azonosságát, y- tanították meg a munkásságot, hogy saját osztályérdeköinek megfelelően nézze a világot, ők nevelték a munkásosztályt internacionalistává. Pártunk önálló, politikájának kidolgozásában népünk, országunk történelmi, társadalmi és gazdasági adottságaiból indul ki, d« mint internacionalista párt, mindig figyelembe veszi a proletárforradalom és a szocialista építés nemzetközi tapasztalatait. Pártunk figyelembe veszi a szocialista világrendszer közös érdekeit is, számol a kapitalista országokban működő és nehéz körülmények között harcoló testvérpártok érdekeivel is. Azt tartjuk, hogy egy forradalmi párt nemcsak saját munkásosztályának és népének, hanem - a nemzetközi munkásosztálynak és az emberiségnek is felelős munkájáért. A szaka dárok elszigetelődnek N A nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdései forrása. A taggyűléseken felszólaló százezernyi párttag kifejezte egyetértését a politikai irányvonalunkkal és eltökéltségét annak végrehajtására. Meg nem értés mutatkozott párttagjaink egy részénél egyes kérdéseknek, a fejlődésnek, mai viszonyainknak megfelelő, új megoldását illetően. Így a származás szerinti kategorizálás megszüntetése, az állampolgári egyenjogúság, egyházpolitikánk értelmezése, más vonatkozásban a gazdasági helyzet, az életszínvonal fejlődésének megítélésében jelentkeztek véleményeltérések. Az egyes részkérdések különböző megítélése alapján korszakunk bonyolultságából, társadalmunk. gazdaságunk jelenlegi állapotától fakad, összefügg gyakran azzal, hogy sok párttag is illúziókat táplál és a szocializmusba való átmenet korszakát rövidnek. konfliktus nélkülinek véli. Ezért értetlenül állnak életünk sok — gyakran ellentmondásos — jelenségével szemben. A vezető szerep helyes értelmezése Kádái- János ezután arról beszélt, hogy felmerülnek a pártéletben a párt vezető szerepének gyengüléséről szóló vélemények is. Az e kérdésben folytatott viták részben a párt vezető szerepének különböző megítéléséből fakadnak. Vannak, akik a vezető szerepet úgy értelmezik, hogy a legapróbb részkérdésekben is a pártszerveknek keli dönteniök és az állami-, társadalmi szervek szerepe csupán a végrehajtás. Ez helytelen nézet A párt vezető szerepének ez a felfogása oda vezetne, hogy elsorvadna az állami-, és tömegszervezetek önállósága, felelőssége. Mások a vezető szerepet azonosítják az erőszak, a hatalmi eszközök alkalmazásával. Ez — különösen a szocializmus építésének mostani időszakában — ellentmond a pártvezetés lenini alapelveinek. Nem kevés párttag a párt vezető szerepét egyes párt- szervezetek szerepével és hatáskörével azonosítja, mások abban látják a párt vezető szerepének feltételét, hogy minden vezető beosztást párttagok foglaljanak el. A párt vezető szerepe mindenütt érvényesül, ahol megvalósul politikája. A párt határozatai esetenként és helyenként nem valósulnak meg elég következetesen, sőt néha el is torzítják azokat. Ahol nem a párt politikáját valósítják meg, ott nem lehet a párt vezető szerepéről beszélni. Ebben az értelemben és helyileg előfordult —, é$ nem is egy-két esetben —, hogy a párt vezető szerepe nem érvényesül. Mégis egyes kivételes esetekből általánosítani hiba, a helyi problémákon lehet és kell is változtatni, a problémákat nem lehet összetéveszteni az alapkérdéssel, azzal, hogy az országban a párt vezet és meg is valósítja a politikáját Az utóbbi időben hallottunk a nemzetközi hírek között olyan nézetekről, amelyek a centralizmus elvének szükségességét vitatják a munkásosztály forradalmi pártjában. Másutt a párt funkcióját megfoghatatlan eszmei irányításként kezdik értelmezni. Arról a torzulásról nem beszélve, ahol „kulturális forradalom” címén iskolás gyermekeket vezetnek rohamra pártszervek és pártszervezetek ellen, úgymond „megtisztítási” célzattal. Mi a pártok közötti tapasztalatcsere szükségességét és helyességét elismerve és az egyes pártok önálló véleményét tiszteletben tartva, hangsúlyozni szeretnénk saját pártunk álláspontját a párt vezető szerepét érintő nézetekkel kapcsolatban. A magyar munkás- osztály és a dolgozó nép történelmi tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy a kapitalizmus elleni következetes harc, a szocialista építés 'csak marxista—leninista, a demokratikus centralizmus elve alapján felépített és működő kommunista párt vezetésével folyhat sikeresen. Pártunk nehéz harcokban szerzett tapasztalatai bizonyítják, hogy azok az erők, amelyek a párt szervezetei helyett, vagy azokkal szemben valami más erőre támaszkodva akarják — úgymond — erősíteni a munkásosztály hatalmát és annak vezetését, valójában veszélyeztetik a munkáshatalmat, a szocia'ista építést Nagyobb szerepet a végrehajtás ellenőrzésének A politikai, gazdasági és kulturális élet fő tennivalóit a párttagsággal tanácskozva, a párt vezető szervei dolgozzák ki. A pártnak kell feltárnia a társadalmi-, gazdasági éle: ellentmondásait, és kidolgozni megoldásuk módját. A párt figyelmét a tudományos elemzésre, az elvi-politikai irányítás és ellenőrzés erősítésére kell fordítani. A pártnak minden fokon a fő feladatokkal kell fo: I koznia.-. párt munkájában minden szinten erő- tí szerepet kell biztosítani a végrehajtás é ' ének. Ez párttagságunk leghatározot .-.bn kívánsága. Minden párttagnak — b m v területen vagy beosztásban dolgozik is — legfőbb kötelessége, hogy teljes odr i lássál küldjön a párt politikájának elfő" tatáráért, megvalósításáért. .élni kell a pártszerveK a pártszervezetek szerepét, fe'"! ességét a vezető káderek k: dasztásában és nevelésében, kü’önös nyo mar'kot kap ez a gazdasági irányítás új rendszerében. Á párt céljai csak úgy válnak valósággá, ha a vezető posztokon a párt politikáját értő azt végrehajtani képes párttag és pártonkívüli vezetők dolgoznak. A párt vezető szerepének növelése szükségessé teszi az állami munka pártirányításának és a kormányzati munkának további fejlesztését. A jelenlegi gyakorlat lassítja a döntéseket, az ügyintézést és sokszor elmossa a felelősséget. Ezért a párt- és állami szerveknél felsőbb és alsóbb szinten meg kell szüntetni a párhuzamosságokat, a szervezeti felépítésben mutatkozó összefonódást, a munkában jelentkező átfedéseket. Növelni kell az állami szervek vezetőinek személyi felelősségét az általuk irányított terület munkájáért. Az eredményesebb munka, a felelősség érvényesítése és fokozása megkívánja, hogy kellő munkamegosztással és összehangolással határozzák meg a párt és a gazdasági szervek feladatait az építő munkában. A gazdasági szervek, vállalatok önállóságával együtt nő a a helyi pártszervek szerepe, felelőssége a párt gazdaságpolitikájával összhangban álló helyi döntések biztosításában és a káderek kiválogatásában. A pártszervezetek a gazdaságpolitika végrehajtását elsősorban politikai eszközökkel támogassák. A tömegszervezetek helye és feladataik Tisztelt Elvtársak! A párt vezető szerepe érvényesülésének fontos láncszemei a dolgozók tömegszervezetei és tömegmozgalmai. A bennük rejlő erőt a párt az ott dolgozó kommunisták segítségével mozgósítja népünk, a szocializmus érdekében. Ezt a megtisztelő kötelességet és felelősséget a tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak mindig érezniök kell. Kötelesek a párt politikáját ismertetni, megmagyarázni. Felelősek azért, hogy működési területükön a meggyőző munka eredményeként a párt politikája megvalósuljon, hogy a dolgozók körében szerzett tapasztalatokat közvetítsék és képviseljék a párt szervei előtt. Ez a pártmunka szerves része, más pártmunkával egyenlő értékű tevékenység. A Központi Bizottság megkülönböztetett figyelmet fordít a párt ifjúsági szervezetére, a mintegy 750 ezer tagot számláló Kommunista Ifjúsági Szövetségre és a csaknem 1 millió 200 ezer tagú úttörő mozgalomra. Munkájuk jelentőségét meghatározza hogy azt a nemzedéket képviselik, nevelik, amely az idősebbek nyomdokába lép. A KISZ — tömeg- szervezeti jellegének erősítése mellett — ener- gikusabban dolgozzon az ifjúság eszmei-politi kai nevelésén, forradalmi megedzésén, kommunista jellemvonásainak fejlesztésén. Hatékonyabbá válik munkája, ha törekvéseit összhangba hozza az if júság életkori- és réteg-sajátosságaival. A KISZ befolyásának, eszmei-poli - tikai tevékenységének fejlesztése nem nélkülözheti az ifjúság érdekeinek fokozottabb védelmét. Határozott állásfoglalást és tájékoztatást Az agitáció régi és ú] formáinak alkalmazásával az utóbbi időben eredményeket értünk el. A párttagság jó tájékoztatása elengedhetetlen feltétele a pártszervezetek Ezután a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseiről szólt a referátum. — A kommunista világmozgalom karunk legbefolyásosabb politikai ereje. A világ kommunista pártjainak száma ma megközelíti a kilencvenet. Kommunista pártok tevékenykednek a Föld országainak majd mindegyikében, a marxizmus—leninizmus eszméi mindenütt éreztetik hatásukat. Erősödött a szocialista országok kommunista pártjainak vezető szerepe. Tovább nőtt a tőkés országokban a kommunista pártok tekintélye, és tömegbefolyása. Ennek kétségtelen bizonysága, a széles tömegharcok kibontakozása az, hogy több nyugat-európai, észak-európai kommunista párt a legutóbbi választásokon növelte szavazóinak számát. Bár az imperializmus aknamunkája, az eltérő osztályviszonyok és más sajátos körülmények ezt megnehezítik, nőtt a kommunista pártok száma és befolyása a fejlődő országokban is. A kommunista pártok tömegbefolyásának növekedése egyik eredményeként kibontakozóban van számc rszágban a kommunisták, és a szociá1 demokraták. más haladó pártok közötti pár beszéd, az akcióegység iránti érdeklődés kialakulóban van a munkásosztály, a széles dolgozó tömegek monopol tőkeellen es 'rontja. Sok országban élesedik az osztályharc. \ burzsoázia e harcban a munkásosztályt, annak marxista—leninista nártját tekinti legfőbb ellenfelének, attól fél a legjobban, s ahol teheti, arra méri a legkegyetlenebb csapásokat. A történelem azonban feltartóztathatatlanul halad előre, a kommunizmus eszméje hódít, s ma már a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista mozgalom ereje gátat vet az imperializmusnak, szembe száll az agresszióval. A kommunista világmozgalom erejét meghatványozza, hogy egységes világnézet, a marxizmus—leninizmus vezérli és az, hogy fáradhatatlanul küzd minden haladó erő tömörítéséért. Rendkívül jelentős, hogy a kommunista — és munkáspártok között eleven kapcsolatok legyenek, hogy a testvérpártok kicseréljék tapasztalatukat, s egyeztessék fellépésüket nemzetközi síkon a közös ellenség, az imperializmus elleni harcban. E megfontolás vezette pártunkat, amikor a beszámolási időszakban találkozott és tárgyalásokat folytatott a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számos pártival. Ismételten találkoztunk a Szovjetunió Kommunista Pártjának, cs csaknem minden zocialista ország kommunista pártjának ápviselőivel. a legtöbb nyugat-európai kommunista párttal és más világrészek korr "mista pártjainak egész sorával. Elítél ifik nz í'KTSPgbontó törekvéseket A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpor.; Bizottságát és tagságát erősen foglalkoztat ják mindazok a kérdések, amelyek körül ma A nemzetközi kommunista mozgalomban a* utóbbi két esztendőben nagy mértékben fokozódott a szakadárok elszigetelődése és megerősödtek az egységtörekvések. Érlelődnek a kommunista és munkáspártok nagy tanácskozásának feltételei is. A Magyar Szocialista Munkáspárt híve a nagy tanácskozás eszméjének, nem a tanácskozásért önmagáért, hanem azért, hogy erősödjön, szélesedjen egységünk, összefogásunk. Akcióegységet kívánunk elsősorban és azonnal, most Vietnam megsegítésében, általában közös ellenségünk, az imperializmus elleni harcban, (taps) Semmiféle kiátkozásra nincs szükség, mi tanácskozni és az imperializmus elleni harcban egyesülni akarunk kivétel nélkül minden forradalmi párttal, minden haladó erővel, így term észetesen a Kínai Kommunista Párttal és az Albán Munkapárttal is. De ha az ő vezetőik ez elől ma mindenképpen elzárkóznak, a nemzetközi munkásmozgalom emiatt nem rekedhet meg, s egy szélesebb tanácskozással sem várhatunk az idők végezetéig. Kérem a tisztelt kongresszust, hogy a Központi Bizottság beszámolóját és a benyújtott határozati javaslatot vitassa meg és fogadja al — mondotta referátuma végén Kádár János, majd a párt, a magyar munkásosztály, dolgozó népünk, szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság, a proletár nemzetköziség, a népek szabadsága, a kommunizmus és a béke éltetésével zárta szavait A Központi Bizottság beszámolóját a jelenlevők felállva, hosszantartó tapssal köszöntötték. Ezután az elnöklő Kállai Gyula a hétfői ülést bezárta; bejelentette hogy a kongresszus kedden reggel n órakor folytatja a tanácskozást.
