Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-27 / 281. szám
4 nögr Ad ?<*?<?. november 27. vasárnap Belépés csak az olvasónaks Beszédes vonalkák A szóösszetételek „születése” Daktiloszkópia a bűnüldözésben Űj szavaink nagy része szó- összetétellel jön létre. Ma azt figyeljük meg, hogyan születnek az összetett szavak. Lássunk két idézetet az irodalomból! „Régóta rab,... szinte meg- penészedett már búbánatában meg az unalomban." (Gárdonyi Géza) „A testi-lelki szenvedések, az elzárt levegő beteggé tevének.” (Kazinczy Ferenc) Kiemeltük az alábbi szavakat: búbánat — testi-lelki. A „búbánat” szóban két rokonértelmű főnév kapcsolódott össze. Mindkettő szomorú lelkiállapotot fejez ki. Népünknek sok oka volt erre a lelki- állapotra, a két szót sokat emlegették. A bú és bánat (elő és utótag) összekapcsolásával létrejött búbánat szó a negatív érzelem mélyebb fokát fejezi ki, mint a két szó külön-külön. Egyébként a mondatban (külön írva) azonos mondatrészek lehetnének. Pl: A bú és a bánat érzelem. Mit állítunk? Érzelem. (Ez a mondat állítmánya.) Mi érzelem? A bú és a bánat. Tehát mondatunknak két alanya van: bú, bánat. Újabb mondatunkban szó- összetételként, egymás mellé rendelve ismét az alany szerepét tölti be: „Félre tőlünk... búbánat.” (Csokonai Vitéz Mihály). Az egymás mellé rendelt bú és bánat főnevek összetételéből „született” a búbánat szó, az ilyenfajta összetételeket mellérendelő összetett szavak nak nevezzük. Ugyanígy jött létre a kötőjelesen írandó testi-lelki szó is, ez a melléknevünk szintén mellérendelő összetett szó. De vannak másfajta összetételek is. Újabb idézeteinkben ezeket emeljük ki. „Az a tény, hogy anyanyelvem magyar és magyarul beszélek, gondolkodom, írok életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.” (Kosztolányi Dezső) „A közvélemény néha igen hűséges adófizető.” (Vas Gereben) Ha a kiemelt szavak elő és utótagját vizsgáljuk, nem csak egyszerű mellérendelést figyelhetünk meg: anyahyelv — adófizető. Az anyanyelv (többek között) édesanyámnak a nyelve. (De figyeljük meg az alábbi mondatot! Petőfi anyjának a nyelve szlovák, apjának a beszéde már tiszta magyar, a költő anyanyelve magyar.) Az anyanyelv szó előtagjára kérdezni tudok így: Kinek a nyelve? (Vagy: Milyen nyelv?) Az „anya” szó a „nyelv" szónak a jelzője. — Tehát az utótagnak alá van rendelve. Az „adófizető” szó előtagjára is kérdezhetünk. Mit fizető? Adót fizető. Ennél a szónál az utótag tárgya az előtag. Az ilyenféle szóösszetételeknél tehát az első szó (előtag) a másik szónak valamilyen mondatrésze, az utótagnak alá van rendelve. Tehát az alárendelő összetett szavak közé tartozik. Az összetett szavaknak két nagy csoportjuk van. I. Mellérendelő összetett szó keletkezik, ha olyan szavakat kapcsolunk össze amelyek (többnyire) azonos szófaj táj úak, és a mondatban azonos mondatrészek volnának: jár-kel, hírnév, gizgaz. 2. Ha az összetett szó előtagja valamilyen mondatrésze az utótagnak, akkor alárendelő összetett szó keletkezik: széljárt, ivóvíz, hétfejű, vérpiros. Búcsúzzunk egy mellé-, majd egy alárendelő összetett szót tartalmazó idézettel! „Herkulest pompásan játszanám, vagy egy olyan szerepet, amelyben törni-zúzni kell mindent." (Arany — Shakespeare) „A királyok az őskor kegyetlen és ravasz törzsfőnökei, azok személyes bátorsága s olykor értelmessége nélkül.” (Móra Ferenc) Tóth Imre Feltört italbolt Gy. községben. A nyomozókat az üzletvezető fogadja. A raktárban vandál pusztítás: összetört, szétdobált boros, pálinkás, li- kőrös palackok. Néhány órával később megvan a tettes, aki nem más, mint az üzletvezető. Kiderült: sikkasztott, s a hiányt így akarta eltüntetni. Balszerencséjére: amikor bemászott a raktár üvegablakán, nem volt eléggé óvatos, s az üvegen megtalálták az ujjlenyomatait. Már a VII. században Az újjnyomat a bűnözők talán legrettegettebb narancshéja: ilyen esetben tagadásról, mellébeszélésről szó sem lehet A perdöntő — s a tettest leleplező — bizonyíték: az ujjhegyeket behálózó finom, vékonyka, egymás mellett haladó vonalkák, az úgynevezett papilláris vonalak rajzolata, amely mindig egyéni, soha nem ismétlődő. Nincs, nem lehet két embernek egyforma újjnyomata. A daktiloszkópia (görög eredetű szó: daktilos = ujj, skopein = nézni, szemlélni) éppen ezért a legtökéletesebb emberazonosítási ‘eszköz: az ujjnyomat alapján minden kétséget kizáróan meg lehet különböztetni egy adott személyt — mindenki mástól. Bár a daktiloszkópiát tudományosan csak a XIX. század végén kezdték alkalmazni a bűnüldözés területén Európában — mint azonosítási módszert a kínaiak már a VII. században ismerték. Egy ebből az időből származó jogi könyv előírja az írástudatlanoknak, hogy az okmányokat hitelesítésként ujjnyomatukkal lássák eL A világ jó néhány országában egyéb területeken is felhasználják a daktiloszkópiát. A daktiloszkópiai nyilvántartás sikerrel, és teljes eredményességgel megjelent a szülészeti klinikákon is. A csecsemők összecserélésének megakadályozására az újszülöttől nyomban a szülés után papilláris lenyomatot vesznek. A klinika elhagyásakor ellenőrzik a szülés után készült leA pontosság királyok erénye. Nincs király — oda a pontosság? — Szó sincs róla! Megköveteljük a pontosságot mindenkitől. Legyen pontos az acélgyári munkás, mert különben levonják fizetéséből a késést. A bányában leszálláskor minden brigádtag jelen van. Később nem indul kas a mélybe. A forgalmista sem vár az állomáson, hogy a Hanacsek Józsi bácsi elutazhasson a 6,50-essel Kisterenyére. Szóval az életben mindig és mindenütt pontosnak kell lennünk! Hej, ha azok is lennénk, mennyivel kevesebb gondja volna dr. Samu István ideg- gyógyász főorvosnak Balassagyarmaton. A pontatlanság kiborítja az embereket. Mert ugyan ki örvendez azon. hogy a nevét Tors helyett Hörs-nek írják az újságban. Ráadásul még egy csinos lány is. akinek a nevét elszedték. Utána jönnek a cukkolások, hogy... „mi az, nevet változtattál?” Meri az embereknek van humorérzékük mások iránt, önmagukról viszont ilyen esetben szeretnek megfeledkezni. A neuraszténia akkut tünetei jelentkeznek az embernél a pontatlanság miatt. Közhivatalaink még elég gyakran tévednek. Különösen a szabály- sértéseknél tapasztaljuk, hogy összetévesztenek neveket, lakóhelyeket. házszámokat, személyeket Pedig nem mindegy, ki kapott kétszáz forint pénzbírságot tyúklopásért. A pár TOUWÍCYGÍ WllVK: A pontosságot tyúk nem került volna annyiba a piacon és még az újságba is kiírják. Persze pontatlanul, mert a zsurnalisztát pontatlanul tájékoztatták. Ki a hibás ezért? Mindjárt megmagyarázom. Gyermekkoromban játszottunk a Tisza alatt. A játék neve: Üsd a lemaradót! Futóverseny volt ez a javából. Csak .megtetéztük azzal, hogy aki utoljára maradt, azt alaposan megvertük. Szedte is a lábát mindenki. A pokrócot egyikünk sem szerette. Namár- most, így vagyunk a pontatlansággal is. Az újságot szidják, mert „ő” írta meg „utoljára". Nem csoda, ha ezek után egyre gyorsabban kapaszkodnak az újságírók. Minden reggel tépik a Iájukat, és tördelik a kezüket és rohannak az SZTK-ba Neuralgikáért... Apropó. SZTK és Neuralgi- kal A pontosság egészségügyi szerveinknek sem erénye. Hogy úgy mondjam! Éppen a minap panaszkodott egy néniké: — Két órát vártam az ablaknál, mire kiszóltak, pedig bent csak beszélgettek, meg szaladgáltak egyik szobából a másikba. Egy testesebb férfi is tanúsította, hogy másfél órát várakoztatták az ajtónál, mire félpercet igénylő ügyét elintézték. Vele együtt még tizennyolcán vártak. Szeretem a matematikát. Tizennyolc dolgozó másfél órai átlagórabére egyösszegben legalább 240 forint. Ennyi pénzt „raboltak” el az állam zsebéből csak ennél az egy ajtónál a várakoztatás miatt. Az is egy régi és nagyon hasznos mondás, hogy ... „az idő — pénz!” Mindenkinek pénz, még annak is. aki pontatlansága miatt menvárakoz- tatja a másikat. Ha viszont egyszer, valahol neki kell fél percet várakoznia, akkor a panaszkönyvért kiállt! Hja, kérem! Másokkal szem- ’ ben nagyon igényesek vagyunk, a magunk munkáját, pedig tetszés szerint végezzük. Aztán mindent megmagyarázunk. Például: — Nt türelmetlenkedjen, az ön vizsgálatát sem sietjük el, (és nyugodtan isszák a fekenyomat és a próbanyomat azonosságát. Ez az eljárás minden tévedést kizár. Néhány nagy bank is átvette ezt a módszert, s klienseinek nem a könnyen hamisítható aláírásaira, hanem hamisíthatatlan újjnyomataira fizetik ki a pénzt A kesztyű sem segít J — A daktiloszkópia igazi területe mégis a kriminalisztika — mondják a belügyminisztérium illetékes osztályán. — Daktiloszkópia nélkül ma már elképzelhetetlen az eredményes bűnüldözés. A kartotékrendszerben nyilvántartott lenyomatok segítségével azonosítani tudjuk a tettest A nyilvántartás legegyszerűbb módja, amikor mindkét kéz összes ujjairól lenyomatot az ujjlenyomat leleplezi. A másik módszer: az olyan egyes ujj-, vagy tenyérlenyomatok nyilvántartása, amelyeket a bűncselekmény színhelyén találnak, amikor a tettes még ismeretlen. Ez a nyilvántartás teszi lehetővé, hogy később — már tízujjas nyilvántartásba vett — bűnözőre rábizonyíthassák bűncselekményeit — Mi történik, ha a tettes kesztyűt használ? — A közhiedelemmel ellentétben a bűnözők meglehetősen ritkán „dolgoznak” kesztyűben, mert ez gátolja az ujjak gyors, fürge mozgását. Ezt bizonyítja egy érdekes adat: Lyonban például 3291 betörés közül mindössze 50 esetben használt kesztyűt a tettes. A másik ok: a bűnöző tes: (a típusok felfedezése Johannes Purkinje angol orvos nevéhez fűződik) egyszerű ív, tornyos ív, jobbra dűlő hurok, balra dűlő hurok, középtömlős, örvényes, oldaltömlős, ikerhúros és kivételes ujjnyomat. Valamennyi típusnak megvan a maga sajátossága. Így például a tornyos ívű típuson a papilláris vonalak sátor, szinte kúp formában helyezkednek el, az örvényes típuson körkörös formában és így tovább. — Hogyan dolgozik a daktiloszkópus? — kérdezzük Szentgyörgyi László rendőr századost. — Egy-egy ujjnyomaton — a típusoktól függetlenül — mintegy száz olyan egyedi sajátosság található, amelyek csak az ujj első ízén helyezkednek el, a középsőn és a harmadikon már nem. Ezeknek a sajátosságoknak (a bőrfodrozatok formái. elágazásai) az elemzése, egymáshoz való viszonya képezi a vizsgálat tárgyát. — Milyen eszközök segítik a daktiloszkópus munkáját? — A legalapvetőbb: a nagyító, amely ebben a munkában nélkülözhetetlen. A legdöntőbb, persze, a tapasztalat. .. Hogy ez mennyire így van, az néhány perccel később a nyilvántartószobában kiderül. A terem leginkább a könyvtárak katalógusszobáira hasonlít: ezer és ezer kartoték sorakozik a fiókos polcokon, az avatatlanok számára érthetetlen betű- és számjelzésekkel. Az ál hajós betörő Találomra kiválasztjuk a következő jelzésű fiókot: 10FF — 11FF 24EF — 24KK — Mit jelent ez a jelzés: 24 EF? Felvétel egy ujjlenyomatról. Íme, a beszédes papilláris vonalak készítenek, s a lapon feltüntetik az illető személy nevét és adatait. A lapokat osztályozzák, és pontosan meghatározott sorrendben helyezik el. Ez a „tízujjas” módszer: ilyen nyilvántartásba kerül minden olyan személy, akit valamilyen bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt őrizetbe vesznek. A • kartotékrendszerrel pillanatok alatt ellenőrizhető a személyazonosság: a bűnöző hiába használ álnevet, tét és megbeszélik a mindennapos gondokat). — Várjon a sorára, nem látja, hogy dolgozom (és odaszól a másik segédnek: vettél már mozijegyet estére?) — Aíií gondol én alszom? (és akkorát ásít, hogy majdnem belefordul a füle a szájába!) — Ne kocogjon az ablakon, idegesít (várakozni viszont óraszám lehet idegbaj nélkül is). — Nem lehet az ilyen ügyet elkapkodni (és szappannal, törölközővel távozik a mosdó irányába. Előre mossa kezeit). Szóval ilyenek is vannak. Kevesen? Sokan? Nem végeztem .statisztikai felmérést, de az lenne a jó. ha ritkaság- számba mennének, mint a fehér holló. Sajnos, az utóbbi időben elburjánzott a várakoztatás, akár a Vadsóska a réten. A kezdési időt nem tartják be, mert senki sem ellenőrzi, vagy akinek ellenőriznie kellene, maga is késik és aki neki felettes hatósága nem is tudja, hogy mikor kellene kezdeni és így tovább. Egyszer a népi ellenőrzési bizottság azt is megvizsgálhatná, hogy az egyes munkahelyeken, rendeléseknél be- fartjáíc-e az előírt kezdési és befejezési időt. Amíg ez megtörténik, javasolom, hogy mindenütt tartsák be pontosan az előírt időket és határidőket. Gondoljanak embertársaik idegzetére és zsebére. *. b. is jól tudja, hogy a kesztyű mintázata — különösen, ha piszkos és verítékkel átitatott — szintén értékes és használható nyomot hagy a rendőrségnek. Egyszóval: a kesztyű sem segít... Egyszerű, tornyos, örvényes... És más módszer sem. A 30-as években a hírhedt amerikai gengszterek bonyolult plasztikai műtétekkel szerettek volna megszabadulni áruló ujjnyomataiktól. A két legrettegettebb bandavezér— Egy ujjlenyomatot. A balkéz mutatóujján örvénye* fajta ív van, a középső ujjon singes hurok, a jobb kéz mutató és középső ujján szintén singes hurok... A közelmúltban sorozatos betöréses lopás történt Budapesten, egyebek között a MA VAD és a MAHART helyiségeiben is. Az utóbbi esetnél az ismeretlen tettes magával vitt egy hajósköpenyt (zsebében ott voltak a köpeny tulajdonosának iratai) és egy sapkát. A következő nagyobb szabású betörés színhelye Békéscsaba volt; a gyanúsítottak között említettek egy fiatalembert, aki a szállodában Vizsgalat az összehasonlító nek: Jack Diamondnak és John Dillingerr.ek az ujjain egy Moran nevű züllött orvos szabályos bőrátültetést hajtott végre. Az orvossal egyébként később végeztek gengszterbarátai.) A plasztikai műtét azonban eredménytelenül végződött: az operáció után alig módosult az ujjnyomat, a papilláris vonalak az átültetett bőrön az eredeti rajzolatot vették fel. A rajzolatok alapján jelenleg 9 ujjnyomat-típus ismerekészülékkel: a dakti-oszkóp- pal (Bozsán Endre felvételei) szállt meg hajósköpenyben, sapkában. Mint utólag kiderült: a veszedelmes betörő az ellopott köpeny tulajdonosának irataival jelentkezett a szállodában, a gyanút tehát eleve az illetőre terelte. Csak egy valamiről feledkezett meg: az ujjlenyomatairól, amelyeket a betörés színhelyén, egy asztal politúrozott lapján hagyott. Azok a finom, domború vonalkák az ujja hegyén aztán beszéltek helyette ... Balogh László
