Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)

1966-11-27 / 281. szám

1966. november 27. vasárnap

NŐG R A D

3

•ló a vila — iaa nem Ilii hwnutá

Példás helytállás, nagyszerű munkasikerek

Harmadik hónapja, hogy érvénybe lépett a kormány szállítási rendelete, mely új alapokra helyezi szállító és megrendelő viszonyát — mesz- szemenő előnyökben részesítve a megrendelő érdekeit. A rendelet gyakorlati alkalmazásának néhány figyelemre méltó tapasztalata gvűlt fel s Salgótarjáni Öblösüveggyárban.

— Az alaprendelet megjelenése után — mondja Csáky Benjamin, a gyáregység tervosztályának vezetője — szállítási szerződés-tervezetet dolgoztunk ki, melyet megküld- tünk valamennyi megrendelőnknek. Az érdekelt felekkel szóban is megvitattuk a problémákat. Elmondhatom, hogy megrendelőink közül harmincöt-negyven aláírva visszaküldte a tervezetet, öt-hat céggel — általában nagyobb megrendelőkkel — azonban ma is vitánk van.

— Melyek azok a cégek7

— A legjelentősebb közülük az ÜVÉRT, amely a tervezet tizennégy pontjából tizenegyet megvétózott.

— A nagykereskedelmi vállalat kifogásai milyen természetűek?

— Amely éllen elsősorban opponálnak — s meg kell mondanom, nem csupán az ÜVÉRT — az a kikötésünk, hogy „A teljesítés helye ott van, ahol a terméket a szállító a megrendelőnek — vagy, ha a teljesítés fuvarozó közbejöttével megy végbe — a fuvarozónak átadja. Az átadással a megrendelőre száll át a kárveszély.”

— Ez a kifogás érthető, hiszen az új szállítási rendelet szerint is a megrendelő telepe a teljesítés helye. Egész pontosan — ha a teljesítés fuvarozó közbejöttével megy végbe — ott, ahol a fuvarozó a terméket a megrendelőnek átadja.

— Korábban, s jelenleg is az a gyakorlat, hogy a megrendelést teljesítettük, mihelyt a vagont a gyár területén megrakták, s arra felkerült a plomba.

— És ha az áru mennyisége, minősége érkezéskor nem egyezik a megrendelő kikötéseivel?

— A MÄV, saját szállítási feltételeiben biztosítja a vasút hibájából eredő törési kár

megtérítését.

— Az áru minőségéért U felel a MÁV?

— Nem.

—• Nyilván, mert ahhoz hatalmas minőségellenőrző apparátussal kéne rendelkeznie. Ez pedig képtelenség.

— Igen. Ezért ez a kérdés nyitott mind a mai napig. És mivel az ÜVÉRT több gyáregységgel vitázik, a döntés az ÜOV joga. Egyébként, mi azért ragaszkodunk saját megfogalmazásunkhoz, mert ellenkező esetben úgyszólván minden megrendelő cégünk telephelyén képviseletet, kirendeltséget kellene létrehoznunk, amely erősen megterhelné termékeink önköltségét. Egyes esetekben, amikor különösen értékes rakományt indítunk útnak, elkíséri a szállítmányt a gyár képviselője, s jelen van a vagon felnyitásánál. De általánossá tenni ezt a gyakorlatot szerintünk nem szüksége^. nem is vagyunk rá képesek. Nem tudjuk elfogadni azt sem, hogy az ÜVÉRT a vagontételt el nem érő küldemények tranzitszállítását is követeli. Szerintünk, például, ha egy fmsz megrendelése nem éri el az egy vagont, felügyeleti szervének, vagy az ÜVÉRT-nek kell gondoskodnia a termék eljuttatásáról.

— Ez utóbbi észrevételben talán van ráció. Az előbbinél azonban nem valószínű, hogy önöknek adnak igazat... Bár a rendelet — megállapodás esetén — megengedi az eltérést a szabálytól. De azt mondta, hogy tizenegy kifogása van az ÜVÉRT-nek.

— Az eddig említettek a leglényegesebbek. Persze, van vita abban is, hogy a megrendelő fogadja el a megrendelést teljesítettnek — vagyis kötbérmentesnek —, ha a termékek mennyisége pluszmínusz tíz százalékkal eltér a megrendelt mennyiségtől.

— Persze, Önök itt elsősorban a mínuszra gondoltak?

— Túlzás volna ezt állítani. A gyakorlatban az ilyen kismértékű hiányok a megrendelés teljes értékének realizálása során kiegyenlítik egymást. Számunkra viszont roppant megterhelést jelentene, ha ettől a biztonságtól eltérnénk. Hiszen, ha valameny- nyi termékünknél el akarnánk érni a megrendelés százszázalékos kielégítését, szériáink gyártását húsz-huszonöt százalékos rátartással kéne Indítani. A tízszázalékos biztosítást nem általánosságban javasoljuk, hanem a kisebb darabszámú, nem gyakran ismétlődő sorozatokra. Ezenkívül nem tudtunk megállapodni szerződés-tervezetünk hetedik pontjával kapcsolatban sem.

(Nem csodálom. Íme a paragrafus: „A csomagolatlan

állapotban szállításra került öblösüvegáru értékének 3 százalékát, a csomagolt állapotban szállításra került öblösüvegáru értékének 2 százalékát meg nem haladó töréskárokat a megrendelő a szállítóval szemben nem érvényesítheti még abban az esetben sem, ha a töréskár az említett megengedett százalékot meghaladja,,. Ez fából vaskarika.)

— Említette, hogy vitáznak a megrendelés megszüntetésének, vagy módosításának feltételeiről is.

— Az ÜVÉRT saját módján értelmezi a szállítási rendeletet. Sem a rendelés megszüntetése, sem módosítása esetén nem hajlandó kártérítésre. Nem akarja tudomásul venni

Másodszorra is sikerült

Néhány hét múlva, mintegy 8000 hízott pulykát szállít Kecskemétre, a Baromfifeldolgozó üzembe a Kishartyán— Sóshartyáni Egyesült Erő Termelőszövetkezet. Az értékesítés jelentős összeghez juttatja a közös gazdaságot, amely már második esztendőben foglalkozik eredményesen a jószágok tenyésztésével, hizlalásával.

Tavaly még mindössze 5000 | uiykát tartottak » baromfitenyésztő lepen, s ebből ezer képezte a törzsállományt. Az idén már a nyolcezer jószág értékesítése mellett háromezres törzsállománnyal számolnak. A jól jövedelmező pulykanevelésről a jövőben sem mondanak le a szövetkezetiek. A közös gazdaságban nyert értesülések szerint, az idén nem kevesebb, mint 860 ezer forintot hoz Kishartyánban a pulyk a te nyésztés és hizlalás.

V

Az SZMT elnökségének jelentése a kongresszusi versenyről

A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának Elnöksége november 26-i ülésén értékelte a IX. pártkongresszus tiszteletére tett munkaverseny-vállalások teljesítését.

Megállapította, hogy dolgozóink megértve és magukévá téve a párt által megjelölt feladatokat, a IX. kongresszus jelentőségét, a megye munkásmozgalmi hagyományaihoz híven, példás munkasikerekkel készülnek a nagy jelentőségű eseményre, a III. ötéves terv első évének sikeres teljesítésére.

Külsőségekben ugyan szerényebb, de tartalmában annál gazdagabb szocialista mun- kaverseny-mozgalom bontakozott ki a kongresszus tiszteletére. A megye 60 ezer szervezett dolgozója közül több mint 50 ezer tett mérhető, konkrét felajánlást. Ennek gazdasági kihatása közel 85 millió forint. Értékük azért is jelentős, mert többségükben a minőségi mutatók javítására irányulnak és csak ott a mennyiség növelésére, ahol azt a népgazdaság érdeke megkívánja.

A kollektívák a vállalásokat időarányosan teljesítették. Ennek összege 79 millió forint. Az is megállapítást nyert, hogy több üzem (a Bányagépgyár, a ZIM Salgótarjáni Gyáregysége, az Öblösüveggyár, a Bútoripari Vállalat) eredeti vállalását már teljesítette és újabb felajánlások megvalósításán dolgozik. Az ismert nehéz körülmények ellenére példásan helytálltak a szénmedence bányászai, akik a kalória növelésével, a költségek csökkentésével, szervezettebb munkával, több mint kilencmillió forinttal csökkentették az állami dotációt.

Nagy jelentőségűek a különböző munka- szervezési, munkamozgalmi vállalások eredményei, amelyeket a termelő szakmák mellett az alkalmazotti területen dolgozók értek el. Forintba kifejezni ezt nem lehet, de valóra váltásuk az előbbinek szerves része, feltétele és a közös érdeket szolgálja.

Az érdekelt üzemek kollektívái felismerték az exportkötelezettségek túlteljesítésénél kínálkozó lehetőségeket, a népgazdasági igényeket. Ezért mindenütt előbbre bozták a szállítási határidők teljesítését, s Így 38 millió forint lesz az e területen jelentkező többletbevétel. Eddig időarányosan 34 millió forintot teljesítettek az exportra szállító vállalatok.

Az exportra termelő üzemek közül külön említést érdemel az Acélárugyár, amely terven felül csaknem 20 millió forint többle*

¥

tét hoz. Hasonló jó eredményt mondhatnak magukénak a ZIM Gyáregységének kollektívái is, mert eddig 1800 gáztűzhelyet gyártottak az előirányzaton felül. A kongresz- szusi verseny során a tanácsi iparban és a mezőgazdaságban is szép eredmények születtek, különösen a kenyérgabona-termelés és az exporttervek teljesítésében.

További jelentős sikere a versenynek« hogy csökkent a selejt, a reklamációk száma és értéke, ugyanakkor növekedett az I, osztályú termékek részaránya. Mindez javítja a termékek versenyképességét, melyben fontos szerep jutott az újítómozgalomnak. Ennek népgazdasági kihatása 15,7 millió forint.

Az elért eredményekhez hozzájárult« hogy az év folyamán a termelő és szállító üzemek, vállalatok munkakapcsolata javult és mind jobban valóra váltják a szocialista szerződésben rögzítetteket.

A kongresszusi munkaverseny zászlóvivői mindenütt a szocialista brigádok, amelyek 1415Ó fővel tűzték maguk elé a szocialista módon termelni, tanulni és élni jelszó valóra váltását. Ök kezdeményezték az éves felajánlások felülvizsgálását, a kongresszusi vállalások megtételét, és mindennapi munkájukban megmutatják, mk ' ként kell az adott szónak eleget tenni.

Az éves tervek időarányos sikerei, a fék ajánlások teljesítései bizonyítják, hogy Nógrád megye dolgozói híven követik a pari szavát. Az elnökség köszönetét fejezi ki a kongresszusi munkaversenyben résztvevőknek és mindazoknak, akik munkájukkal« tevékenységükkel elősegítették a feladatok eredményes megoldását. A IX. pártkongresszus, e nagy jelentőségű esemény előtt kérjük a szervezett dolgozókat, hogy úgy mint eddig, a jövőben is mindent tegyenek meg a kongresszus és a Központi Bizottság határozatainak maradéktalan végrehajtásáért.

SZAKSZERVEZETEK NÓGRÁD MEGYEI TANÁCSÁNAK ELNÖKSÉGE

Technikusjelöltek

a megrendelés módosításával Járó felárigényünket sem.

— Pedig a kormányrendelet nagyon világos. Közös megegyezéssel lehet megrendelést megszüntetni, módosítani — a teljesítés határideje előtt —, de a megrendelő köteles a szállítónál előállott költségeket megtéríteni. És amíg a szerződést nem írták alá, milyen elvek szerint történik a megrendelések kielégítése?

•

— A tervezet pontjai szerint. Addig, amíg az Üvegipari Országos Vállalat — mint említettem — más döntést nem hoz. Az ÜOV határozata e hónap végére, jövő hónap elejére várható, de az természetesen már csupán az 1967. évi első negyedéves szállításainkat befolyásolhatja.

Ennyi a haladék tehát... mert nyugodtan tekinthetjük haladéknak a vitatkozással telő időt. Hiszen az ÜOV nem hatóság. Ha határozata netán nem minden tekintetben elégíti ki a megrendelőt, az nem köteles elfogadni. S a vita egy-egy pontját ismerve, ez valószínűleg előfordulhat Más opponált kikötések már nem egészen ilyen indokoltak, sőt... A disputa mégsem haszontalan — ha közben a szállítási rendelet végrehajtása késik is. Hiszen a gyárnak — a szállítónak — esetleg olyan következtetéseket kell levonnia, s olyan intézkedéseket hoznia majd, amelyek a termelés szervezettségét, az ellenőrzés szigorát növelik. Es mivel az ÜVERT-et már most is vádolják, miszerint közbeiktatott, s tulajdonképpen nélkülözhető szervezet, va- fószínűleg tevékenységével igyekszik majd ennek ellenkezőjét bizonyítani.

Szállító és megrendelők — ki-ki a maga módján — a vásárló érdekeire hivatkoznak. Tehát jó eredményeket hozhat a vita — ha nem nyúlik túlságosan hosszúra...

Csizmadia Géza

Hárman járnak ebből az üzemrészből Budapestre, a Faipari Technikum levelező tagozatára. Zólyomi Ferenc, Kovács László, a szocialista címért küzdő ifjúsági brigád tagjai és Fricska János, aki korábban ugyancsak a gyalu- pad mellett dolgozott, most azonban a minőségi ellenőr. Mindhárman a Nógrád megyei Bútor- és Faipari Vállalat balassagyarmati központjában dolgoznak.

Zólyomi Ferenc jóvágású, szerény, csendes, munkájának és családjának élő fiatalember. Huszonhárom éves, nős, katona még nem volt. Saját elhatározásából adta fejét a tanulásra. Így indokol: szeretek tanulni, meg érdekel az is, hogy a szakmámban milyen új dolgok vannak, amelyeket az ipari iskolában nem tanultam.

— Nem! Nem járok hetenként Budapestre konzultációra. Sokba kerül az utazás és legtöbbször a munka sem engedi. Kedvezmény? Igen, kaptunk a vállalattól. Hozzájárultak, hogy korábban kezdjünk és délelőtt dolgozzunk.

— Es?

— Nincs és. Végezzük munkánkat, dolgozunk és tanulunk. Még akkor is ha néha az ember úgy érzi: nem bírja tovább. Aztán ez is elmúlik.

Egyszer csak azt veszem észre, hogy levizsgáztam. Nehéz arra válaszolni, mi a kedvenc tantárgyam, fordít a témán, majd így folytatja: — ütemtervei készítettem a tananyag jobb elsajátítására.

— Betartja?

— Legtöbbször igen. Vannak könnyebb és nehezebb tárgyak. Az utóbbihoz tartozik a matematika és a fizika. Erre sok időt kell fordítani.

— Másképp látja most a szakmáját, mint azelőtt?

— Igen. Bár az első esztendőben az épületasztalosságról tanultunk, s csak az idén kezdtünk hozzá a bennünket közvetlenül érintő bútoraszta- lossághoz. Mi még messze vagyunk attól, hogy olyan korszerűen termeljünk, amilyenről a tananyagban szó van. Nálunk nem is lehetne megvalósítani. Igen sokba kerülnének a gépek. Meg aztán hová tennénk a felszabaduló munkaerőt. Mert a poliészterfényezés bevezetésével öt ember el tudná végezni azt a munkát, amit jelenleg negyvenen végeznek.

•

— Laci gyere! — szólítják társai, Kovács Lászlót, a másik iskolást. Vannak akik ugratják: — Mérnök úr bújj elő, keresnek! — Így mutatkozik be a lányoknak, ha van rá ideje — tréfálják többen.

Csak Zólyomi Feri arca marad komoly. Azt mondja: nem szeretek senkit sem a szemében dicsérni, de állítom; Laci jó fejű gyerek...

— Együtt szoktak tanulni?

— Nem! Csupán egy-egy feladat megoldását beszéljük meg, ha van rá egy kis idő. Terveztük, hogy vizsga előtt majd összeülünk. Nem lesz könnyű, mert én Szügyről, Feri. meg Dejtárról jár be dolgozni.

A ,.mérnök úr” korábban is hozzákezdett volna a tanuláshoz, de családi okok hátráltatták. Könnyebb a helyzete, mint Zólyom Ferié. Nőtlen, édesanyja gondoskodik róla. Csak egy dolga van odahaza: tanulni, tanulni és tanulni. Meg is teszi. Hetenként négy este három-négy órát tölt a tankönyvek társaságában.

— Legjobban a magyar és a fizika megy. Az átlagom? Annyi, mint Ferié, 3,4. Lehetne jobb is, ha az ember nem fáradna el annyira. Előfordul, amikor a harmadik tárgyhoz kezdek, elszunnyadok.

— Előttem is összefutnak a betűk — szól közbe Zólyomi

Ferenc.

— Bizony egy-egy új tantárgy megismerése, nem megy könnyen. Sok erőfeszítésbe kerül. Aztán ha belelendül az ember könnyebben veszi már az akadályokat — vélekedik Kovács János.

Fricska István a beszélgetés elején szabódik. Csak kolléganőjének biztatására hajlandó beszélni:

— Nem tanulunk együtt, mert én helybeli vagyok, < nehezen tudjuk egyeztetni szabad időnket. Napközben azért a közös gondok összehoznak bennünket. Miért nem kezdtem előbb 'tanulni? Építkeztünk, s ez lekötötte majdnem teljes egészében a szabad időmet. Most, hogy a nehezén már túl vagyunk valamivel több az időm, vállalkoztam a technikum elvégzésére. Nem bántam meg. Csak az a rossz, hogy helyben nincs konzultációs lehetőség. Pedig a nehezebb tárgyakból; fizika, matematika elkelne egy kis segítség, Ennek ellenére sem vagyok teljesen magamra hagyva. Izsák Pál kollégám harmadikba jár, s ha valamit nem értek, hozzá fordulok. Neki jól megy a matematika, jó tanuló volt korábban is.

*

Csak az tudja igazán mit jelent tanulni, aki maga is tapasztalta. Aki tanulásra adja a fejét, annak a szórakozásról, könyvolvasásról, a kirándulásról és egyéb szórakozásokról egy időre le kell mondania. Es ha társadalmi munkája is van, akkor sokkal nehezebb a dolga. A technikusjelölteknek pedig van. A nehézségek ellenére vallják: ha egyszer hozzákezdtek, befeje? zik.

Legyen hozzá erejük.

Venesz Károly