Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)

1966-10-16 / 246. szám

wögt? Ar 1996. október 16. ra*á*nar> <1 Portugália provokációja támadás Kongó függetlensége ellen Százhnszonegyre emelkedett a tagállamok száma NEW YORK (MTI) A Biztonsági Tanács pénte­ken magyar idő szerint 22.25 órakor ismét összeült, hogy be­fejezze a vitát a Kongói Köz­társaság (Kinshasa) Portugália ellen emelt panaszáról. Mint ismeretes, Kongó amiatt kérte a Biztonsági Tanács közben­járását, hogy Portugália Csom­óét támogató zsoldosoknak ad menedéket afrikai gyarmatán, Angolában. Portugália képviselője ta­gadta az országa ellen felho­zott vádakat. A vitában felszólalt Nyiko- laj Fedorenko, a Szovjetunió ENSZ-fődelegátusa. Hangoz­tatta: a Kongó szuverénitása ellen irányuló újabb provo­kációk nyilvánvaló következ­ményei annak, hogy Belgium, az Egyesült Államok, Anglia és Portugália felforgató tevé­kenységeivel beavatkozik a Kongói Köztársaság belügyei- be. Az imperialista beavatko­zás célja — fűzte hozzá Fedo­renko — fenntartani a gyar­mattartó hatalmak előjogait nemcsak Kongóban, hanem más afrikai országokban is. Fedorenko hangoztatta, nem véletlen, hogy a zsoldosok el­szállásolása és kiképzése Kon­gó ellen Portugália afrikai gyarmatain egybe esett a kon­gói kormánynak a kongói gaz­daság bizonyosfokú független­ségére törekvő intézkedéseivel. Ezeket a legteljesebb mérték­ben törvényes és meglehetősen szerény intézkedéseket Brüsz- szelben és más nyugati fővá­rosokban nem nézik jószem­mel — folytatta Fedorenko, majd emlékeztetett azokra a lépésekre, amelyekkel az im­perialista hatalmak meg akarták akadályozni Kongó politikai függetlenségét Por­tugália provokációi, amelye­ket a nagy imperialista hatal­mak jóváhagyásával követ el, nemcsak Kongó, hanem más független afrikai államok lét­érdekeit is veszélyeztetik. Fedorenko kijelentette: ezt a nem elég erélyes, és nem elég hatékony intézkedéseket előirányzó javaslatot a szov­jet kormány abban a remény­ben támogatja, hogy a hatá­rozat a hiányosságok ellenére is elő fogja mozdítani a kül­földi beavatkozás megfékezé­sét. Lord Caradon, Nagy-Britan- nia képviselője felszólalásában azt igyekezett sugalmazni, hogy a határozattervezetet nem lehet elfogadni, mert a Portugália ellen felhozott vá­dakat nem bizonyították be „objektív vizsgálat” útján. Ezután került sor a szava­zásra. A négy afro-ázsiai or­szág határozattervezetét a résztvevők egyhangúlag meg­szavazták. A határozat ren­delkező részének első pontját azonban, amely sürgeti, hogy Portugália akadályozza meg külföldi zsoldosok állomásoz- tatását Angola területén, a Biztonsági Tanács 11 szava­zattal 4 tartózkodással fogad­ta el. A négy tartózkodó az Egyesült Államok, Anglia, Üj- Zéland és Franciaország volt. A határozat 3. pontja fel­hívja U Thant ENSZ-főtitkárt, kísérje figyelemmel a határo­zat gyakorlati végrehajtását. • A Biztonsági Tanács péntek éjszakai ülésén foglalkozott még két afrikai állam, a nem­rég függetlenné vált Lesotho (a volt Basutóföld), és Bots­wana (a hajdani Becsuanaföld) tagíelvételi kérelmével. A Biztonsági Tanács tagjai egy­hangúlag felvételre ajánlották a két afrikai országot és ez­zel az ENSZ-tagok száma 121- re emelkedett. Kevés eredmény a lakosság? lecsillapításában McNamara és Katzenbach jelentése üohnsonnak WASHINGTON (TASZSZ) McNamara amerikai had­ügyminiszter. aki pénteken ér­kezett vissza Dél-Vietnamból, a Fehér Házban találkozott Johnson elnöikikel. Johnson a McNamarával folytatott meg- beiszélése után közölte a tudó­sítókkal, hogy a hadügymi­niszter jelentést tett neki a dél-vietnami helyzetről. Sza­rai szerint véleménycserét folytatott McNamarával és előzetesen megvitatták a ma- nilai értekezleten napirendre ikerülő problémákat. McNa­mara az újságíróikkal közölte: semmi jelét nem látta annak, hogy „jelentősen fokozni kel­lene a Déi-Vietnamban levő amerikai csapatok létszáma növelésének ütemét”. Ezzel nem zárta ki annak lehetősé­gét, hogy a továbbiakban fo­kozatosan növeljék a dél-vi­etnami hazafiak ellen harcoló amerikai csapatok létszámát. Katzenbach külügyminiszter­helyettes, aki McNamarával együtt utazott Dél-Vietnam- ba, és ugyancsak jelentést tett Johnson elnöknek, az újság­írókkal közölte, hogy ő a dél­vietnami falusi lakosság .le­csillapításának” problémáját tanulmányozta. Beismerte, hogy az Egyesült Államok nem sok sikert ért el e téren és hogy a kormány újabb erő­feszítéseket tesz a „lecsilla­pítás” érdekében. Szovjet—lengyel tárgyalások MOSZKVA (MTI) Szuszlov, Jurij Andropov és „ , , ...................... , mások, lengyel részről Wla­S zombaton délelőtt a Kreml- disla Gomulka, Jozef Cyran- ben újabb szovjet—lengyel kiewicz, valamint a párt- és tárgyalásokra került sor. Szov- kormányküldöttség többi tag­iét részről Leonyid Brezsnyev, jai vettek részt a tárgyaláso- Alekszej Koszigin, Mihail kon. Schröder Görögországban ATHÉN (MTI) A kétnapos görögországi lá­togatáson tartózkodó Schröder bonni külügyminiszter pénte­ken felkereste Sztefanopulosz miniszterelnököt, majd később Tumbasz külügyminisztert. Ez utóbbi megbeszélésekről a gö­rög hírügynökség azt írja, hogy világpolitikai kérdésekei tekintettek át, ezek között a balkáni és a vietnami helyze­tet. Schröder — jelenti a Gö­rög Távirati Iroda — tájékoz­tatta a görög kormányt a Nyugat-Németarszágban ál­lomásozó francia csapatok jö­vőjével kapcsolatos tárgyalá­sokról, míg Tumbasz a cipru­si kérdéssel kapcsolatos gö­rög nézeteket fejtette ki. Ezen­kívül tájékoztatta a nyugatné­met külügyminisztert a New York-i tárgyalásairól. EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN Vietnam békéje és a nemzetközi diplomácia — A „szocialista országok hete" Párizsban — Wehner „politikai bosszúja" — A szocialista országok aktivitása a béke biztosítására Gromiko látogatása Wa­shingtonban és az ENSZ-iköz- gyűlés általános politikai vitá­jának idején a New Yorkban időző külügyminiszterek meg­beszélés-sorozata az amerikai kontinens nagyvárosaira irá­nyította a világ figyelmét ezen a héten. De a vietnami eszka­láció, az amerikai agresszió lépcsőzetes kiterjesztése lehű- tötte azok reményeit, akik úgy vélték, talán elmozdul a vietnami béke ügye a holt­pontról. Nem ez történt. Igaz, Johnson elnök han­goztatta egy sajtókonferenciá­ján az Egyesült Államok állí­tólagos „békés szándékait”, de ezek után a Pentagon újabb amerikai egységeket tétetett partra Dél-Vietnamban, 325.000 fölé emelve ezzel az ott beve­tett katonáinak létszámát, McNamara amerikai hadügy­miniszter pedig nem is titkol­ta, hogy dél-vietnami látoga­tásának célja egy nagyobb hadművelet előkészületeinek tanulmányozása volt. Mi több: nem zárta ki a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elle­ni „szondázó hadműveletek” lehetőségét sem... Nem túlzás azt állítani, hogy ilyen körülmények között rendkívüli jelentősége volt Gromiko találkozásának az Egyesült Államok elnökével. A szovjet külügyminiszternek módjában volt kifejteni hazá­ja (és a többi szocialista or­szág álláspontját az amerikai agresszióról, az annak kiter­jesztése nyomán előállható újalbb, fokozottabb veszélyek­ről. Sem a Johnson-Gromiko megbeszélésről, amely majd­nem két óráig tartott, sem az azt követő Gromiko—Rusk ta­lálkozásról, amelyre az ame­rikai külügyminisztériumban adott vacsorán nyílt alkalom, nem nyilatkoztak a résztvevők és szóvivők. Csak a témák is­meretesek: szóba került Viet­nam, a szovjet—amerikai kap­csolatok kérdése, az atomfegy­verek további elterjedésének megakadályozása. Vietnam helyzete az ENSZ- közgyülés politikai vitájának is egyik főtémája volt, bár a világszervezet nem Tehet ille­tékes a cselekvésre a vietna­mi válságban. Bármilyen ha­tározat a „róluk-nélküiük” döntés jellegzetes példája len­ne, hiszen a legjobban érde­kelt országok nem tagjai az ENSZ-nek. Figyelemre méltó azonban, hogy az ENSZ világ- fórum jellegét majd minden felszólaló arra használta fel, hogy hangot adjon nyugtalan­ságának a vietnami helyzet miatt. Sok szónok elítélte az amerikai imperializmus bűnös és veszélyes agresszivitását, népirtó hadjáratát a vietna­mi nép ellen. Párizs az össz-európai együttműködést célzó kezde­ményezéseknek, tárgyalások­nak adott teret ezen a héten. Híven De Gaulle tábornok külpolitikai vonalához, amely minden európai állammal igyekszik a közeledés lehetősé­geit megteremteni, ezekben a napokban valóságos „szocia­lista országok hete” volt a francia fővárosban. Ott járt Todor Zsivkov bolgár minisz­terelnök és tárgyalást folyta­tott De Gaulle tábornokkal, Pompidou miniszterelnökkel az európai biztonság és az eu­rópai együttműködés kérdései­ről —, Peyreíitte miniszter moszkvai tárgyalásai nyomán Párizsban nagyszabású szovjet —francia tudományos és űrku­tatási közös programot jelentet­tek be —, a francia állami au­tógyár, a Renault nagy jelen­tőségű megállapodásokat kö­tött Bulgáriával és a Szovjet­unióval. A francia politikának ez az irányvonala nyilván hatással van Bonnra is, amelynek ve­zető köreiben a jelek szerint egyes politikusok már felis­merik, hogy a Hallstein-dokt­rína merevsége, az NSZK el­zárkózása a szocialista orszá­gokkal való kapcsolatok fel­vétele és az NDK-val való viszonyának normalizálása elől, mind több kárt okoz ma­gának a nyugatnémet állam­nak is. Ezért robbanhatott a „poli­tikai bomba”: Herbert Weh­ner, a nyugatnémet szociál­demokraták egyik tekintélyes vezetője a hét elején egy rá­dióinterjúban olyan elgondo­lásokat ismertetett, amelyek mind saját pártjának külpoli­tikai vonalától, mind a bon­ni állam gyakorlatától és el­méletétől eltérnek. Wehner már nem tartotta lehetetlen­nek, hogy egy szép napon gazdasági közösséget alkosson az NDK és az NSZK, s pers­pektívában elképzelhetőként szólt a két német állam állam­szövetségéről is. A bonni kormánypárt, a CDU, felháborodottan utasítot­ta vissza Wehner elképzelé­seit. Az a tény azonban, hogy ilyen elgondolások elhangza­nak, önmagában is beszédes: a bonni államban és annak határain túl is sokan a nyu­gatnémet politika változásá­nak előjeleként üdvözölték. A héten folytatódott a szoci­alista országok párt- és kor­mányvezetőinek kétoldalú ta­nácskozás-«sorozata. Nagy je­lentősége volt a lengyel veze­tők: Gomulka és Cyrankie- wicz moszkvai megbeszélései­nek is. E találkozások hozzá­járultak ahhoz, hogy a szoci­alista országok síkra szánja­nak a mai nemzetközi hely­zetben elengedhetetlenül szük­séges akcióegység mellett és összehangolják a harcoló viet­nami népnek nyújtandó segít­ség módjait. A szocialista or­szágok diplomáciája a két vagy a több oldalú tárgyalá­sok minden lehetőségét fel­használja a megoldásra váró súlyos nemzetközi problémák megvitatására, a béke biztosí­tására. Pálfy József Kíváncsiskodó amerikai felderítö-hajók MOSZKVA (MTI) Toulonhoz közeledik a szov­jet Fekete-tengeri Flotta tor­pedórombolója, a Naporisztij, amely a francia haditengere­szet meghívására baráti vi- szontlátogatást tesz a földkö­zi-tengeri kikötővárosban. Mint a Krasznaja Zvezdá- nak a hajón tartózkodó tudó­sítója rádión jelentette, októ­ber 12-re virradó éjjel a szov­jet hadihajó egy amerikai rs- pülőgépanyahajó-vezette fel­Kapitány, MOSZKVA (MTI) Nyugatnémet hajóskapitány, Stephan Rudolf Haffner ügyét tárgyalta két napon keresztül Arhangelszk szovjet kikötővá­ros egyik kerületi bírósága. A Fehér-tengeren hajózó Haffner a nemzetközi szabályok durva megsértésével „siklott be” a derítő csoport gyűrűjében ta­lálta magát. „Ki vagy, hon­nan jössz?” — adták a jelzé­seket az amerikai repülőgép- anyahajó, cirkáló és a torpedó- rombolók fedélzetéről. Jermo- lenko kapitány, a Naporisztij parancsnoka a hajó hívójelé­vel válaszolt, azonban az ér­deklődés ekkor sem szűnt meg. Erre a kapitány utasí­totta a jelző matrózt: „adja le: szovjet hajó”. Erre elhall­gattak az amerikai hajók táv­írói. kapitány... kikötőbe, majd amikor felelős­ségre vonták, nem volt haj­landó okmányait bemutatni és durva sértésekkel illette a szovjet hatóságok képviselőit. A népbíróság Haffner ka­pitányt kétévi szabadságvesz­tésre ítélte, a büntetést szi­gorított rendszerű dologházban kell letöltenie. Tiltakozás a csütörtöki terrorbombázások miatt Semmitmondó válasz Kambodzsának Kiadós esőzés Hanoiban és környékén Tornádó katasztrófa Amerikában Hanoiból jelentik: a VDK légelhárító alakulatai csütörtökön egy újabb ameri­kai gépet lőttek le Nghe An térségében. Ezzel 1499-re emel­kedett a VDK területe felett lelőtt kalózrepülőgépek száma — közli a TASZSZ és az Űj Kína alapján az AP. Az október 13-án végrehaj­tott bombatámadások után, amelyeket az amerikai katonai szóvivő „rendkívüli teljesít­ménynek” minősített, a Viet­nami Néphadsereg Főparancs­nokságának összekötő bizott­sága tiltakozást jelentett be a nemzetközi ellenőrző bizott­ságnál. A hírügynökségek fontos eseményként adnak hírt ar­ról, hogy hetek óta először kiadós eső esett Hanoi térsé­gében. A rendkívül nagy szá­razság elleni kampányban a katonaság és polgári lakosság, férfiak és nők egyaránt részt- vettek, hogy biztosítsák a rizs­termést. A saigoni katonai szó­vivő szerint az amerikai légi­erő pénteken is támadta a VDK úthálózatát, a támadások a demilitarizált övezettől északra fekvő területekre össz­pontosultak. Washingtonból jelenti az AFP, hogy az amerikai kormány „mély sajnálkozását” nyilvánította az incidens miatt, amelynek során két amerikai helikopter szeptem­ber 20-án „tragikus tévedés­ből” egy kambodzsai őrállást gépfegyverezett. A támadás­nak halálos áldozata is volt. A támadás miatt a kambod­zsai kormány hivatalosan til­takozott a francia kormány útján és az amerikai válasz ugyanezen az úton érkezett most meg Kambodzsához. BELMOND (MTI) Pénteken este váratlanul nagy erejű tornádó söpört vé­gig egy középnyugat-amerikai városkán. Az Iowa állambeli Belmond számos épülete ösz- szedőlt, gépkocsik borultak fel, a viharos szél öles szál­fákat csavart ki tövestől. Bel­mond üzleti negyedében a házak négyötöde elpusztult. A Eltűntek a JACKSON (MTI) Jacksonban, pénteken este újabb négerellenes merény­letet követett el a Ku-Klux- Klan. Az Állami Ipari Vásár egyik pavilonjában „Harlem revü” címmel néger művészek tartottak előadást, amikor is-, meretlen tettesek a ponyvával borított helyiségbe könnygáz- gránátokat dobtak. halálos áldozatok számát ed­dig ötre teszik, de attól tar­tanak, hogy a romok alatt még találnak holttesteket. Körülbe­lül száz ember sebesült meg. Az óránként 96 kilométeres sebességű központi szeleket hordozó forgószél nagy pusz­títást okozott Wyoming állam délkeleti, és Colorado keleti területein is. merénylők A könnyfakasztó gáz páni­kót okozott. Az emberek egy­mást taposva menekültek ki a szabadba, s közben sokan megsebesültek. Több személyt kórházba szállítottak. A kive­zényelt rendőrség a tumultus­ban hosszú ideig nem tudta megközelíteni a néger-pavi­lont, s közben a merénylőknek nyomuk veszett. Ku-Klux-Klan merénylet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents