Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)

1966-10-02 / 234. szám

4 NÖGRÄD 1366. október 2. vasárnap Araiok, kémek, izabotőrök Sorszámnevek Csak a nagy földrajzi fel­fedezésekhez hasonlítható az a hősies küzdelem, amellyel napjainkban az ember a vi­lágűr meghódítására tör. A szenzációs kísérletek az ér­deklődés középpontjában áll­nak, az ezzel kapcsolatos vi­ták természetesek. És az sem véletlen, hogy az űrkísérletekről szóló híradá­sokkal kapcsolatban a sor­számnevek írásának problé­mája is vita tárgya lehetett a lapok szerkesztőségeiben. Az olvasóink által is észre­vételezett kezdeti bizonytalan­ságok után most már követke­zetesen ilyen írásmóddal ta­lálkozunk lapjainkban: — Koz­mosz 128. (Népszabadság) — Elhalasztották a Gemini 11. fellövését (Nógráíd) — Sike­res űrrandevú földi segítség nélkül — Felbocsátották a Gemini 11. amerikai űrhajót (Népszabadság) — Rekord- magasságban a Gemini 11. (Nógrádi A fenti címekben mindenütt következetesed ki tették („ki­szedték”) a sorszámnevet je­lentő pontot (.), amely a sor- számnév „-dik” képzőjének felel meg. Kozmosz 128. — Gemini 11j; Ezeket a szerkezeteket min­denki így olvassa: „Kozmosz százhuszonnyolc — Gemini ti­zenegy". Ez az olvasási mód termé­szetesen hangzik. Nem is helyteleníthető. Igen ám, de akkor a „-dik” sorszámnév- képzőt helyettesítő pontot (.) nem vettük figyelembe, hiszen tulajdonképpen így kellene pontosan visszaotvasmink: Kozmosz százhuszonnyolca­dik — Gemini tizenegyedik. Ez is igaz. És éppen ez adhatott okot vitára. Most az­tán ponttal írjuk, de „pont nélkül” mondjuk ki. Ebben kétségtelenül van bizonyos kettősség. A teljes egységet követelni eléggé reménytelen dolog. Hi­szen az vitathatatlan, hogy sorszámnevekről van szó, kí­sérletsorozatokról, amelyben részt vett például az első, második ... századik ... száz­huszonnyolcadik Kozmosz jel­zésű mesterséges hold. Tehát Mielőtt jelen értekezésembe lógtam volna, megnéztem az Üj Magyar Lexikonban, mit jelent „hivatalosan” a higiénia kifejezés? Hát kérem: A fer­tőzés megelőzését és az egész­ség megőrzését biztosító tisz­taság. És hozzátenném, hogy már a régi görögök is jól is­merték a fontosságát, mert ők alkották a máig is fentma- rcdt szót. Persze amit ismer­tek anno dacumal az ionok Attikában és a Peloponné- szoszon, az aiolok Tkesszáliá- ban, nem biztos, hogy isme­rik Salgótarjánban, Balassa­gyarmaton és másutt. Sőt! A közelmúltban éppen arról győ­ződhettünk meg, hogy koránt­sem veszik komolyon a higié­niát. Ha nincs KÖJÁL, nincs gyors beavatkozás, isten tud­ja mi lett volna Balassagyar­maton és környékén, egészen Karancsságig. A salmonella harminc embert fertőzött meg és csak a sikeres nyomozásnak köszönhető, hogy azonnal ele­venjére tapintottak és meg­találták a bűnöst, illetve a bűnösöket, mert többen is voltak. A nyomok a balassagyarma­ti vágóhídra vezettek. A nyo­mozók — a KÖJÁL szakem­berei — megszállták a mun­kahelyeket és Scherlock Hol­mes módjára vizsgálódtak. Így jutottak nyomára először a fertőzött szalonnának, azután a fertőzést terjesztő dolgozók­nak, akik nem rendelkeztek a kötelező eaészségügyi vizsgá­latot tanúsító érvényes igazol­vánnyal. pontok nélkül éppen az volna a helytelen, ha kifogásolnánk a számok után látható pontokat Az viszont mindenképpen kudarcra ítélt „nyelvi kísérlet” lenne, hogy a visszaolvasásnál, az élőbeszédben rábírjuk em­bertársainkat a sorszámnév ,.-dik” képzőjének kimondá­sára. Természetesnek tartjuk, ami­kor a rádióból ezt halljuk: „A Kozmosz százhuszonnyolc (128.) berendezése kifogásta­lanul működikA „-dik” kép­ző kimondása majdnem olyan furán hangzana, mintha a sportriporter így fogalmazna: — Dunai második (II.), az Új­pesti Dózsa tehetséges csatá­ra ezen a mérkőzésen is re­mek formában van. Persze minden beszélő és hallgató tudja, hogy tőszám­nevet hallva is sorszámnévre kell gondolnia; tudja, hogy a Kozmosz sorozat százhuszon­nyolcadik mesterséges holdjá­ra kell gondolnia; mert azt bocsátották fel, és nem egy­szerre százhuszonnyolcat Amikor azt olvassa, hogy a Gemini tizenegy (11.) utasai megjavították a magassági re­pülés világcsúcsát, akkor nem tizenegy Geminire, nem is a Gemini tizenegy (fő) utasá­ra gondol, hanem a Gemini sorozat tizenegyedik űrhajójá­nak két űrhajósára. A Gemini 11. — kifejezés írott formája tehát helyes. Ki kell írnunk a sorszámnév kép­zőjét azaz a számot követő pontot De ha például a Stúdió 11- ről van szó, akkor nem tesz- szük ki a pontot Ugyanis — ha jól sejtem — az a Stúdió tizenegy népszerű muzsikusát jelölt (Persze, ha tévednék, és nem tizenegy zenészről, ha­nem tizenegyedik számú stú­dióról van szó, akkor már oda Is pont kell, a tizenegyes szám után (11.), mert akkor az is sorszámnevet jelöt) A Kozmosz 128. — Gemini 11. („pontozott") írásmódja he­lyes, de nyugodtan olvashat­juk így a fenti kifejezéseket: Kozmosz százhuszonnyolc — Gemini tizenegy. ' A többi már teljesen jog­szerű: A vágóhíd vezetőjét — „többrendbeli mulasztásokért” — pénzbírsággal sújtották, öt­száz forint, ezer forint — na, persze ez is sok, de mégiscsak harminc ember megfertőzésé­ről, betegségéről van szó. És ha nem olyan szemfüles a KÖJÁL? Szóval nagyon eny­hék a mi szankcióink ahhoz, hogy hasonló esetek ne ismét­lődjenek meg. Ugyanis én — mint magán- nyomozó és külső segítő — másról is tudok. Néhány hét­tel ezelőtt a központtól szak­emberek (orvos is) jártak a balassagyarmati vágóhídon. Mintákat vettek, egy délelőtt vizsgálódtak, jegyzőkönyvet készítettek, kóstolgattak és mégis bekövetkezett a sajnála­tos eset. Felvetődik a kérdés bennem: Hogyan végezték munkájukat ezek az emberek? Nem ártana beleolvasni azok­ba a jegyzőkönyvekbe! Na, de nemcsak Balassa- ayarmat és vágóhíd van a vi­lágon. Itt vannak a tejboltok. Jön egy asszonyka: Kérek egy liter tejet! — és oda­nvúitja a tejeskannát. Az ela­dó úgy méri bele a tejet, hogy Nagyító alatt a Petőfi- rímek „Petőfi rímei hanyagok és pongyolák” — fogalmazta meg egy 1921-ben megjelent a magyar rímről szóló munka a sommás véleményt. A rím-el­mélet és gyakorlat kiváló mes­tere, Kosztolányi ugyan vé­delmébe vette a szabadság- harc halhatatlan dalosának rímeit, de a vita hullámai máig sem ültek el egészen. Erről tanúskodik, hogy a kö­zelmúltban érdekes tanulmány látott napvilágot, amely a verstan, a rím-elmélet, a hang­tan szigorú patikamérlegén vizsgálja a Petőfi-versek rí­meit, a sorok összecsengéseit. a rímek fajait stb. Megállapítja, hogy Petőfi összes verseinek száma — az elbeszélő-költeményekkel, zsengékkel, töredékekkel, ké­tes hitelűekkel és az újabban felfedezett ifjúkori versekkel együtt — 859, s ebből 798 rí­mes formájú. A magyar vers­történet új korszakát nyitotta meg a költő azzal, hogy alko­tásaiban háttérbe szorultak, szinte ritfcaságszámba-menökké váltak a korábban egyedural­kodó rag- és képzőrímek. Jel­lemző, hogy a költeményeit rendkívüli műgonddal csiszol- gató Csokonai rímeinek 53 százaléka azonos ragok, kép­zők. jelek összecsengetéséből jön létre, s a kezdetleges rím­fajta Vörösmartynál is meg­haladja a 30 százalékot, Pető­finél viszont mindössze 10 szá­zalék. A legújabb vélemények sze­rint Petőfit a szabálytalan rí­mek használata keverte ha­nyag verselő hírébe, összeszá­molták: verseiben pontosan 690 szabálytalan rímet talál­tak, tehát a költemények 88 százalékára jut sánta, tolda- lékos és egyéb szabálytalan rím. Csakhogy ezeket — mint azt ma már a legkritikusabb szemű rímtanulmányozók is elismerik A rímvizsgálat nyomán szü­letett diagnózis szerint Pető­finek csillogóra csiszolt, vir­tuóz rímei is vannak szép számban. A téli esték című vers egyik ríme nem keve­sebb, mint hat szótagra ter­jed ki: ,;A palack fenekét nem lelik, akár hogy Iparkodnak.., Újra megtelik, ha már fogy. Vagy a Természet! Még te is gúnyolódd? című versben: ilyen rímet találunk: .. .Szent- gellérhegyen .. .ellentét le­gyen". a kannáról a „maradék” visz- szacsurog a tárolóedénybe. Azt ismét kiméri valakinek és így tovább. Nem kételkedem én a vevők kannáinak tiszta­ságában, de az úton száll a por és a kannák külseje még­sem abszolút . fertőtlenített. Amikor ezt szóvá tettük la­punkban, az „illetékesek” még a fülük botját sem mozdítot­ták. Pedig jó lett volna ol­vasni válaszlevelüket, hogy ... „figyelmeztettük a dolgozókat a higiéniára". Szó sincs róla. Az újságíró kukacoskodásának vélték és bizony pöszén néz­tek ránk, amikor legközelebb ismét betértünk ugyanabba a tejboltba. Vagyis magunkra haragítottunk néhány embert. Ennyi történt és más semmi. A tejet ma is ugyanúgy mé­rik. visszacsöpög a maradék a kannába. Óh! KÖJÁL, kezdd meg ál­dásos nyomozásodat, hátha eb­ben az esetben is lesz ered­ménye, akárcsak Balassagyar­maton ... És ha azt gondolják, hogy a tejjel befejeztük dolgunkat, nagyon tévednek. A minap a nagy csemegében egy fiatal dolgozó elvágta az ujját és csöpöaő, vérző kézzel tovább Az amerikai hírszerző szer­vek tevékenységéről tartottak szeptember végén sajtótájé­koztatót Budapesten —, erről részletesen megemlékeztünK lapunkban. A téma fontos is volt, izgalmas is; érthető te­hát, hogy sokan érdeklődtek tőlünk, miért nem közlünk gyakrabban hasonló Írásokat A válasz örvendetes és egy­szerű: Azért, mivel a szocia­lista világban — így hazánk­ban is —, elsősorban a kapi­talizmus lényegével, szelleme­vei szorosan összefüggő bűn­cselekmények száma csökken. A nagy tömegekben szilárddá vált a szocialista hazafiság fe,« (emelő érzése: a kis számú ellenség pedig — szórványos esetektől eltekintve — nem merészel súlyosabb államelle­nes cselekedetre vetemedni. Tévedés volna ebből arra következtetni, hogy az állam­ellenes bűncselekmények el­követésének veszélye a múlté. A százezrével nálunk járó, jó szívvel fogadott turisták kö­zött lapulnak imperialista ügynökök Is. Ezek nemcsak arra kíváncsiak, vajon hány löveggel rendelkezik egy hon­védségi alakulat, de beható­an érdeklődnek termelési fo­lyamatok, gyártási eljárások iránt is. Borotválhoxáss naponta hétoxer Aligha elbizakodottság azt állítani, hogy a mai Magyar- országon az emberek döntő többsége abban a munkakör­ben dolgozik, amelyre ráter­mett, amelyet szeret. S mi­vel szereti, szívesen beszél ró­la mind jóbarátnak, mind idegennek. Ezzel élt vissza az a tőkés kém, aki — naponta kétszer borotválkozott. Min­dig borbélynál! Amíg vára­kozott, szóba elegyedett a töb­bi vendéggel, s szépszerén fontos adatok seregét szedte ki belőlük. Káros tevékenysé­gét akaratlanul megkönnyítet­ték azok, akik jól értesüitségö- ket fitogtatni akarták. A kor­sóról s a kútról szóló példa­beszéd igazsága természetesen a gyorsan növő szakállú ügy­nöknél is bebizonyosodott Ad­szeletelte a szalámit. Kifizet­tem. elhoztam, de — isten bocsássa meg — nem tudtam megenni. Pedig ősapám is úgy szerezte ezt a hazát, hogy vért ivott egy kupából, amit a hét vezér csurgatott belé. Aztán érdemes lenne szét­nézni Nagybátonyban a cuk­rászda, az italbolt, az élelmi­szer és edénybolt környékén. A múltkor a szennyvíz mát bokáig ért az utcán, a sze­metet hetek óta nem vitték el, pedig szállítási szerződés van a termelőszövetkezettel, a cukrászda melletti szemét­dombokról ródlizhatnak a tél beálltával a gyerekeit. Vala­mennyi közegészségügyi sza­bálysértést helyszűke miatt nem sorolhatom fel. Viszont a KÖJÁL jegyzőkönyvébe mind beleférne, még a büntetés is, amit kiszabtak érte az illeté­keseknek". Mit lehetne tenni? Én razziát javaslok, mégpe­dig helyszínbírságolással. Nyúljon a zsebébe az. aki ve­szélyezteti mások egészségét, aki megszegi az előírásokat. Olvastam egy napilapban, hogy hasonló razzia alkalmá­val annyi bírságot szabtak ki, annyi pénz gyűlt össze, hogy a helyi tanács két, összkom­fortos lakást épített fel belő­le. Én bízom benne, hogy ná­lunk három lakás ára is ősz- szejönne. Minden a KÖJÁL-on, a ta­nácson múlik, mikor tartják meg a már nagyon is esedé­kes higiéniai razziát a megyé­ben ... g. b. dig járt a borbélyhoz, amíg — el nem fogták... Amennyire veszélyes az el­lenség képességeinek lebecsü­lése, éppannyira az tájéko­zottságának túlértékelése is. Sajnos, hallani még gyártási eljárásra, államigazgatásra vonatkozó igen bizalmas ada­tokról nyilvános helyen is. Az ezeket hangoztató nem ritkán cinikusan hozzáteszi: „Dehát ezt Nyugaton úgyis tudják!«.” Az ellenség sokkal keveseb­bet tud gazdasági és államtit­kainkról, mint szeretne. Ha másként volna, nem szervezett volna be vasútmérnököt, ha­diiparral foglalkozó személyt rendszeres tájékoztatásra; hogy a nyugati határt átlépő ma­gyar turisták „barátságos kér- dezgetéséről” ne is beszél­jünk. Károsító» minden motion Minden, ami számunkra hát­rányos, kedvez az ellenségnek. A szocializmus és kapitalizmus világméretű versenyében — sportnyelven szólva — a szá­zadmásodpercek is érdekesek. A Nyugat számára meg egyetlen munkabíró ember ki­csábítása is nyereség. Átlát­szó fogás, hogy a hazatérést megtagadó vagy disszidált sze­mélynek — átmenetileg! — kedvezőbb életkörülményeket biztosítanak azoknál, amelyek közepette itthon élt. Ilyen esetben arra számítanak, s nem is tévednek mindig, hogy a hazáját hűtlenül elhagyó mámoros leveleket ír haza ar­ról, hogy a „szabad világban” milyen jól megy a sora. Más kérdés, hogy ez az „életszín­vonal emelkedés” gyakran csak a disszidens önámftása. Néhány hete — például — Szentirmai Alajos volt kis- bágyoni plébános Belgiumból írott levele alapján bizonyí­tottuk be ezt A hozzá hasonló hazaáru­lóktól újdonsült gazdáik el­várják a szocialista Magyar- országot pocskondiázó elme­szülemények gyártását. E so­rok írója szoros ismeretségben állott dr. T. L.-val, aki néhány évvel ezelőtt Bécsbe utazott, s megtagadta a hazatérést En­nek az embernek volt orcája egy külföldön megjelenő, ma­gyarnyelvű lapban a követke­ző hazugságokat saját neve alatt publikálni: „Magyaror­szágon valóban megvan az egyenlőség. A nyomor egyen* lősége.” Meddig titok a titok? A bűnüldöző szerveknek tu­domására jutott, hogy egy hi­vatalnok —, mint később ki­derült: a Szabad Európa Rá­dió hatására —, környezetében rendszeres államellenes tevé­kenységet fejtett ki. Az ügy befejezése után a közérdekű bejelentést megtévő személy enyhe szemrehányással illette a nyomozókat; szerinte a bű­nöst túlságosan soká hagyták szabadon, s nem tájékoztatták öt a nyomozás fordulatairól. A bejelentővel persze sikerült megértetni, hogy az izgatást folytató személy azonnali le­tartóztatása a nyomozás sike­rét veszélyeztette volna —, például nem lehetett volna fel­deríteni azt a „baráti” kört, ahol szintén uszított társadal­mi rendünk ellen. S a fordula­tok?... Ej, hiszen a sebész sem mondja műtét közben a páciens hozzátartozójának, hogy „most vágom át a has­falat, most emelem ki az ap­pendixet” ... A most említett ügyben Is, dr. T. L. esetében is megkap­ták volt munkatársai a meg­felelő tájékoztatást Természe­tesen akkor, amikor eljött annak az ideje. Az utóbbi esetben — például — a mun­kahely vezetője értékelte im­pozáns tárgyilagossággal azo­kat a személyi és külső kö­rülményeket, amelyek a kez­dőbetűkkel jelzett férfi bűn­cselekményéhez vezettek: Azon az értekezleten nem kel­lett szóra buzdítani a részt­vevőket ... Az elvtársiasan őszinte beszélgetés nem egy olyan visszásság megszünteté­sét is elősegítette, amire esetleg csak hosszú hónapok után került volna sor. Hason­ló tájékoztatással a belügyi dolgozók sem szoktak fukart kodni. Ma már tudjuk, hogy a sze­mélyi kultusz korában alkal­mazott túlzott titkolózás csu­pán arra alkalmas, hogy a becsületes állampolgárok előtt elködösítse, szjnte misztifikál­ja a bűnüldöző szervek hasz­nos tevékenységét. A cél pe­dig egészen más. A cél az, hogy a társadalom erőire tá­maszkodva megelőzzük a bűn- cselekményeket; a mégis meg­történt bűncselekmények elkö­vetőit pedig — megjavításuk és hasonló esetek megelőzése végett — felelősségre vonhas­suk. — b. b. — A MOM bemutatta a legújabb szemüvegkereteket, amelyek ugyan lépést tartanak a divat: íny/at tál, de figyelemmel kísérik a szemorvosok tanácsai t is. Így az új keretek amellett, bogy csinosak, alkalmazkodnak az arc csontozatához — „jól állnak” —, az egész napi viseletben sem fárasztóak. A di­vatos színék a barna árnyalatai az aranyig (MTI foto — Kácsor László felvétele) Tótit Imre TOLlUECYßC TŰZZÜK. II higiéniát

Next

/
Thumbnails
Contents