Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)
1966-10-15 / 245. szám
W66. Oktober 15. szombat NŐGRÁD Elérhető távolságban a eél Tavaly, év derekán már ötmillió forintra duzzadt a termelési elmaradás, a nyugtalanság, idegesség veszélyes villamossággal telítette a légkört. Talán furcsa, de mégis ez volt az az időszak, amikor a 2. számú AKÖV néhány vezetőjében felötlött a gondolat: egy ilyen félesztendőnek nem szabad megismétlődnie. A változtatás fundamentumának lerakásával teltek a múlt év utolsó, s az 1966. év első hónapjai. De a célkitűzés: Élüzem — fennhangon még ekkor sem hangzott el. Eltelt a január, a február a közlekedési vállalat dolgai kezdtek a vezetők és a munkások kedve szerint alakulni. És amikor márciusban a 2. számú AKÖV-nél Is meghirdették a kongresszusi munkaversenyt, papírra vetették a vállalati pártbizottság és igazgatóság közös tervét. Ekkorra már többen hitték: a végződésből, a folyton ismétlődő kapkodásból legjobb egy olyan célba „fogódzni”, amely nagy erőfeszítésekre, fegyelemre, szervezettségre serkent. Voltak, persze, akik úgy vélték, hamari terv — kudarc lesz a vége. Hanem az élüzem cím vonzó ereje erősebbnek bizonyult a kétkedésnél, s ha ma az i-re a pont még nem is kerülhetett fel, a cél elérhető távolságba került. szó, bár azftk számbavétele is tanulságos. Mindenekelőtt a vállalat tevékenységének javuló gazdaságossága dicséretes. A száz forintra jutó gazdasági eredmény a tavalyihoz/ képest tizennégy forinttal I emelkedett. Ezzel összefügg a járművek teljesítő- képességének fokozódó kihasználása. A korábbi esztendők krónikus betegsége volt a járművek sűrű meghibásodása, és a javítás idejének elhúzódása. A kongresszusi munkaversenynek köszönhető, hogy javult a gépkocsik műszaki állapota, csökkent az úgynevezett javítószázalék... bár ez nem mondható el egyformán valamennyi főnökségről. Ezért nagyon sokan sürgették: oldják meg végre a karbantartók második és harmadik műszakját. Hiszen nem mindegy az sem a megrendelő, sem a közlekedési vállalat számára, hogy a hibás gépkocsikat mikor javítják, nappal-e vagy este, éjszaka. S mert még mindig nagyon sok jármű javítása torlódik a délelőtti műszakra, gyakran késik a kocsik megrendelés szerinti kiállítása. ezáltal csökken — ahogy a száraz közgazdasági nyelven mondják — a gépkocsi hasznos időalapja. A közelmúltban az esztendő eddig eltelt hónapjainak eredményeit, tapasztalatait mérlegelte a vállalat pártvégrehajtó bizottsága, amelynek tanácskozására meghívtak sok versenyben érdekelt brigádvezetőt is. Felszólalásaik egyik nagyon is figyelemre méltó tanulsága: a munka verseny a vállalati dolgozók tömegmozgalmává lett, eseményeit igazgatótól a gépkocsikísérőkig mindenki figyelemmel kíséri — és számon tartják a nyereség alakulását is. Ezért az idén jóval többen tudják, mint korábban bármikor, hogy az esztendő eddigi munkájának eredménye máris tíz- ti zenkét napi várható nyeresé- részesedés. Ami a következő hónapokban még növekedhet... A jó munka tehát nemcsak higgadt, alkotó légkört teremt — de forintot, nyereséget is. Az eszmecsere másik érdekes momentuma; nem volt szükség arra, hogy a pártvégrehajtó bizottság tagjai hangsúlyozzák, az eredmények mozgató rugója a pártszervezetek kezdeményező, mozgósító készsége, aktivitása az akadályok feltárásában, s azok leküzdésében. Megtették ezt a tanácskozásra meghívott bri- gádvezetók. Olyan elismerés ez, amelyre méltán lehetnek büszkék a közlekedési vállalat kommunistái. A tanácskozáson egyébként nemcsak eredményekről volt Akik önmaguk hibáit nem kímélik, joguk van mások munkájának a bírálatára is — különösen, ha ezek a hibák a rhég eredményesebb tevékenységet csorbítják. Szerintünk is jogosak azok a szemrehányások, amelyekkel a kiskunmajsai, kábái és kiskunhalasi javító vállalatokat illették. Hiszen félesztendeje már, hogy a 2. számú AKÖV főjavításra váró járművei ezekbe a műhelyekbe bekerültek — de a javítás elhúzódik. Vontatottan halad több, mint száz motor kijavítása is a Budapesti 1. számú Javító Vállalatnál. Hogy emiatt az őszi csúcsforgalomban egyelőre nem volt komoly fennakadás, az csupán a 2. számú AKÖV dolgozóinak az érdeme. Nem simogatták persze azokat sem, akik a vállalatnál szaporodó balesetekért felelősséggel tartoznak. A statisztika elég kellemetlen tényeket tár fel. Eddig negyvenöt baleset történt, s miattuk ezernél is több munkanap ment veszendőbe. Sok az igazolatlan hiányzás is. Ha összeszámláljuk: mintha egy munkás majd egy esztendeig munkahelye felé sem nézett volna... De a személyforgalom kulturáltabbá formálásáról mintha ezen a tanácskozáson kissé megfeledkeztek volna. A még mindig előforduló kétes külső és belső tisztaságú autóbuszokról. a perselye« kocsik némely vezetőinek türelmetlen hangú, néha goromba sürgetéséről, a forgalomirányítás hiányáról a salgótarjáni Tanácsköztársaság téren... A vállalat pártvégrehajtó bizottsága bőséges útravalóval látta el a közlekedési dolgozókat az év hátralevő hónapjaira. Észrevételeiben, tanácsaiban elsősorban a törzsgárda, a szocialista brigádok tagjainak felelősségérzetére, lelkesedésére apellál. Neveljék, tanítgassák az új dolgozókat, hogy azok is elkerüljék a balesetet, szedjék ráncba a fegyelmezetlenkedő munkatársaikat. Hiszen a balesetek nemcsak — elkerülhető — szenvedést okoznak, de jó munkája ellenére is elüthetik a közösséget az élüzem címtől. Az igazolatlan hiányzások pedig másokra, a rendesekre, szorgalmasakra, fegyelmezettekre rónak nagyobb megterhelést... Kijutott persze a szakszervezetnek is, hiszen a munkavédelmi őrök tevékenysége, a kezdeti sikerek után, formálissá vált. Nem elegendő a vezetők bírálatával harcol ni a balesetek csökkenéséért — tenni is kell érte... Ami viszont nem menti fel a munkavédelmi felelősöket, művezetőket, s a többi műszaki vezetőt, hogy a gépkocsi- vezetők oktatásával, váratlan rajtaütésszerű ellenőrzések sű ritésével letegyék saját obu iusaikat a biztonságosabb munka érdekében. A vállalat eddigi tevékenysége eredményesnek bizonyult. Több, mint másfélmillió többlethaszonra tett szert s ezzel méltán elégedettek vezetők, s dolgozók. Arra azért vigyázzanak: az elégedettségből önelégültség ne legyen! A pártszervezet, a végrehajtó bizottság, a vállalat gazdasági és műszaki vezetői azzal érték el sikereiket, hogy őszinte, szókimondó légkört teremtettek a dolgozókkal — ez volt mindenkor, s maradt is az együttműködés záloga. Ha ezt nem váltja fel a jövőben sem a dicsekvés, az elbizakodottság, az eredmények túlértékelése, s ha továbbra is igénylik munkatársaik észrevételét, bírálatát, a kézzelfogható közelségbe került élüzem címtől semmi nem ütheti el a 2. számú AKÖV önmagára talált közösségét. Molnár István a salgótarjáni pártbizottság osztályvezetője Íj módon — önállóbban Érdekes kezdeményezések a kísérleti földművesszövet keze tek ben Nógrád megye huszonegy földművesszövetkezete közül négy, kísérletképpen már 1967, január 1-től a gazdasági mechanizmus reformja alapján végzi munkáját. Ezek közé tartozik a Szécsény és Vidéke Körzeti Fmsz is, ahol részben már kidolgozták a jövő évre vonatkozó terveket. Átveszik a MÉH szerepét A legnagyobb mérvű változás — amint azt Gyebnár Alberttól, a felvásárlási osztály vezetőjétől megtudtuk — a termeltetés, felvásárlás, értékesítés területén várható. A földművesszövetkezet teljes egészében átveszi ezt a feladatot a MÉK-től és közvetlenül a termelőszövetkezetekkel és háztáji gazdaságokkal köt szerződést. Ezen felül a boltosok is vásárolnak a háztájiból zöldségfélét és gyümölcsöt. Ez több okból is előnyösnek ígérkezik. Kiiktatódik az ellátásból a közbeeső szerv, tehát a lakosság frissebb árut kap rövidebb idő alatt. Olcsóbban is jut hozzá, mert az új rendelkezés szerint egy-két cikk kivételével a földművesszövetkezet maga szabja az árakat. Jól jár a termelőszövetkezet is, mert például a primőr áruknál, vagy nagyobb kereslet esetén, megkaphatja az árrés egy részét. És ha a boltos közvetlenül a termelőtől vásárol fel, ugyancsak részesül az árrésből. Hogy ez milyen „jó üzlet”, arra példa az egyik Írtkei boltvezető, aki az idén korai paradicsomból egyetlen nap alatt 30 mázsát vásárolt fel és értékesített, s így a bolti dolgozók 1292 forintot kerestek. De mi történik, ha a szövetkezet többet termeltet, mint amennyit körzetében értékesíteni tud? A szécsényiek erre is találnak megoldást: amint a gazdaságokkal megkötötték a szerződéseket, felkeresik a megyei közületeket és Budapestre is felutaznak piacot keresni. Csibekeltető és gombatelep Más terveik is vannak: keltetőgépeket állítanak be, minthogy a megye két baromfikeltető állomása nem képes kielégíteni az igényeket. A két új keltető egyenként 1000 tojás kapacitású lesz, s a szövetkezet itt fajtiszta Leghom- csibéket keltet. Kitűnően bevált a nemrég üzembe helyezett magtisztító. Eddig 200 mázsa mákot tisztítottak meg itt, és most kezdik a rétsági, litkei és szécsé- nyi körzetben leszerződött bab tisztítását, amelyből 100 mázsára számítanak. Nem kisebb tervekkel kezdi el a kísérletet a rétsági földművesszövetkezet sem, „Ma bombaüzlet a gomba” — vallja Zemeny József a szövetkezet elnöke. Ezért a szendehelyi italbolt alatti pincében 300 négyzetméter területen kezdik meg a gomba termesztését, amelynek irányításához a helyi felvásárló szerez képesítést a budapesti szaktanfolyamon. Még nagyobb horderejű vállalkozás lesz a saját málnafeldolgozó és palackozó-üzem létesítése. Hüsi-üzem korábban is működött Rétságon, most azonban valódi málnából készített bambit árusítanak, nemcsak a körzet területén, hanem a Du na-kanyárban a nyaralóknak is. Friss hús a falunak Űj kezdeményezés a hét végi húskimérés megszervezése a körzet nagyobb községeiben, hogy a falusi lakosságnak megkönnyítsék a szombati bevásárlást. Ezt a tolmá- csi és a banki termelőszövetkezettel együttműködve valósítják meg. A közös gazdaságok hizlalják a sertéseket, s a földművesszövetkezet méri ki a húsárut. Távalábbi terv. hogy a tér. melőszövetkezetek által megtermelt zöldség, gyümölcs és baromfi értékesítésről a földművesszövetkezet gondoskodna a budapesti nagy vásár- csarnokban felállítandó pavilonban. „Bombaüzletet” lát a gombatermesztésben az új módon dolgozó balassagyarmati földművesszövetkezet is. Itt Takács Lajos, szakképzett gombatermelő vezetésével tíztagú szakcsoport alakult, s a tagok 200 négyzetméteren már megkezdték a termelést. Tervük, hogy a Söly-pusztán, Szügy ön és Csesztvén létesítendő tenyészetükkel 1000 négyzetméterre növelik a gombatermő területet. A termeltetés-fel vásárlás átvételével feldolgozó üzem A ntáiraszöllősiek perselye Régi szokás, hogy a porcelán perselyt hízott disznónak alakítják ki. Talán azért, mert a kövér disznó alakja olyan, hogy bőséges helyet biztosít a résen át be- hullatott aprópénznek, talán azért, mert egy kicsit a gyarapodás és jólét jelképe is. A mátraszőllő- siek az idén 374 ilyen eleven persellyel dicsekedhetnek: harminchat kocától ennyi hízónakvalót neveltek fel és ebből 217-et már hízott állapotban adtak át az Álla (forgalmi Vállalatnak. Az ólban összezsúfolódott malacokat, süldőket és hízókat nagy büszkeséggel mutogatja vendégeinek Varga János, a mátraszől- lősi II. Rákóczi Ferenc Tsz elnöke. A szép eredményekhez tartozik az is, hogy kocánként 10,5-re alakult a mala- cozási átlag, s a két ügyes gondozó asszony, Kacsák Józsefné és Kacsék Sándorné a 374 idei malacot 15 kilós választási súlyban adta tovább Szálkái Györgynének és Tóth Simonnénak, akik hízósúlyig nevelik őket. Olyan eredményt mutat fel a két hizlaló asszony is ami méltán érdemel elismerést: a hízók hét hónapos korukban elérin a szerződésben előírt százkilón felüli súlyt. A sertéstenyészet egyik igen fontos ágazata a szövetkezetnek: jó persely, mert lehetővé teszi a rendszeres előleg fizetést és hozzájárul ahhoz, hogy év végén valóban kiosztásra kerüljön a tervezett jövedelem. L. Gy. létesítését is tervezik Balassagyarmaton. ahol paradi- csomsűrítés, tartósítás, aszalás folyik majd. Sertóshizla- lással és palánta-neveléssel is foglalkoznak a jövőben és a piacon rövidesen megkezdik egy új pavilonban a füstölthús, a juhsajt és a tejtermékek árusítását. Lucernaliszt, savanyúság A sziráki fmsz nem tartozik ugyan a kijelölt szövetkezetek közé, mégis három új tevékenységet iktatott be munkájába. Ezek közül a legnagyobb jelentőségű a Kallón létesített lucemaliszt darálóüzem, amely nemcsak a Nógrád megyei. hanem a Pest környéki kisállattenyésztőket is ellátja táptakamnány- nyal. Az üzem a közös gazdaságokból felvásárolt lucernából hizlaldák részére is termel. A darálásra a földművesszövetkezet sem fizet rá: mázsánként 270 forintért árusítja a lucemalisztet, s ezzel éves viszonylatban 25 ezer forint tiszta jövedelemre tesz szert Űj üzemégként tartósítással is foglalkozik a földművesszövetkezet. Savanyúkáposztát, paprikát, uborkát és egyéb savanyúságokat nem. csak a körzet kilenc községében. hanem Palotás és Bércéi hatókörében is értékesítenek a szdráikiak. Mindezeken felül, fel akarják lendíteni a megyénkben még igen kis mértékű selyemhernyó-tenyésztést, három holdnyi epreskert létesítésével. Az eperfalevél biztosításával az idei 9000 forint értékű selyemgubó „termelés” kétszeresét várja a földmű- vesszövetk ezet. A kisebb földművesszövetkezetek is keresik az újszerű megoldásokat. Érsekvadker- ten és Bercelen például pro. pán-butángáz telep létesül, Nézsán gombatermesztés és nyúltenyésztés kezdődik. A romhányi körzetben felvásárlási lenakatokat építenek. Az önállóság arra készteti a földművesszövetkezet dolgo. zóit, hogy mind nagyobb leleményességgel keressék-ku- tassák azokat az újszerű eljárásokat, kezdeményezéseket, amelyekkel jövedelmüket növelhetik és egyidejűleg hozzájárulhatnak a lakosság sokoldalú, változatos és színvonalas ellátásához. A tanácselnök Egyike a legfiatalabb tanácsi dolgozóknak: 1931-ben született. Élete összefonódott szülőfalujának sorsával. Kis ideig, mint statisztikus a számokat „vallatta” Rétságon, aztán bevonult. Alig töltötte be 23. évét, amikor megválasztották tanácstitkárnak. öt év után lett elnök. Ülünk a szobájában. Szemüvegén néha megvillan az ablakon beszökő őszi napsugár. Tizenkét év óta ez a kis helyiség a második otthona. Indulásának emlékét már csak az öreg, sárga iratszekrény őrzi. Laluja Imre, a 980 lakosú Alsópetény tanácselnöke magáról csak röviden beszél. A falu fejlődésére, gondjaira terelve a szót azonnal megélénkül és sorolja az adatokat: — Kétszázhatvan lakóházunk közül ISO a felszabadulás után épült. A villany bevezetéséhez minden család — a hozzájáruláson felül — 600 — 600 forintot adott, és 19Ölben megindult az áramszolgáltatás. A mozi áramfejlesztője „nyugdíjba vonult". Jelenleg több televízió található nálunk, mint a nagyobb Nézsán. Aztán 1962—63-ban iskola és óvoda épült. Közel százezer forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság. A legjobbakat megjutalmaztuk. A kisebbik Pró- nay kastélyt rendbehoztuk, orvosi lakást, rendelőt létesítettünk benne, és 1961-ben jött hozzánk egy fiatal orvos. A jelen: az orvos október 1-én elköltözött más megyébe. — Pedig amit csak kért, megadtunk neki. Kiszámoltam: öt év alatt közel 300 ezer forintot fordítottunk a lakására, autógarázst is építettünk, bevezettük a hideg-meleg vizet. Hiába volt minden.' Nincs orvosunk! A „beavatottak." úgy vélik: megromlott a viszony a község vezetőivel. Pedig erről szó sincs: szinte minden kívánságát teljesítették. 0 is elismerte a tanácsülésen. — Űj orvos után kell néznünk! A víz fogyasztásra alig alkalmas. Kilenc nyilvános kút közül csak háromnak jó a vize. — Sokat gondolkoztunk a megoldáson. Viztársulást tervezünk, majd törpevizművet építünk. Sajnos, 1970 előtt sehogy sem megy. Kis község, kisebbek a lehetőségek. A vidéki kúriák klasszicista stílusában épült híres műemlék-épület, a nagy Prónay kastély sorsáról is beszél: — Az egyik szárnya még nem életveszélyes. Ott a felsőpetényi ásványbányákban dolgozók részére bányász-klu bot létesítettünk. Az egész épület felújítása legalább egymillió forint. Községfej lesztési hozzájárulásból viszont egy év alatt csak 60 ezer forint gyűlik össze. A felújítási terveket október 30-ig elkészíttetjük. Állami támogatással — talán már jövőre — munkához foghatunk. Oda költöznének a tár. sadalmi és tömegszervezetek, a községi tanács. özvegy Fodor Jánosné azt mondta az elnökről: — Csendes, rendes ember... Én megtoldanám ezzel, ha magáról van szó: ha a község érdekét nézi, mindig hallatja a szavát... Rozgonyi István K. E. Mintaüzem-mozgalom a bányákban Elnökségi ülést tartott a bányaüzemi Vöröskereszt alapszervezetek csúcsvezetősége Salgótarjánban, melyen részt vett Szoó Béláné, a megyei Vöröskereszt titkára, A „mintaüzem” mozgalom beindításáról Jenei Gyula, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt Vöröskereszt csűcselnöke elmondotta: a mozgalom jövő év elején indul, s december 31-ig tart. Az orovosokból, szakszervezeti és pártvezetó- ségi tagokból álló értékelő bizottság pontozás alapján állapítja meg a végső sorrendet. A bányászok egészségét védő, s a munkahely, a mosdó, az öltöző tisztaságára kiterjedő feltételeket minden akna megkapja. Az üzemeket nagyság szerint osztják fel: kisüzem 500—1800 főt foglalkoztató, középüzem 1800—4000 dolgozóval és nagyüzem 4—8000, vagy ennél nagyobb létszámmal. A legtöbb pontot elért bányaüzem megkapja a „mintaüzem” címet és a’z ezzel járó vándorzászlót.
