Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)
1966-10-12 / 242. szám
“Világ proletárjai, egyesüljetek! LESZ CUKOR,.. NOGRAD AZ MSZMP N.ÓGRA 0 M F.C i Y„r\ fi tZ-ÖA'T & 4.C A Í;S A . I a"£cV. e.í«r,A'N'Áf ARÄ'a XXII. ÉTVF. 242. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1966. OKTÓBER 12. SZERDA Napirendení ÜL kiskereskedelem társadalmi ellenőrzésének tapasztalatai Ülé»l tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap ülést tartott a Nóg- rád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A kereskedelmi osztály előterjesztésében megvitatták a kiskereskedelem társadalmi ellenőrzésének eddigi tapasztalatait, hogyan javíthatnák a társadalmi ellenőrök munkáját, milyen módszerekkel érhetnek el még jobb eredményeket? A fő célkitűzés: a lakosság jobb áruellátása, a társadalmi tulajdon és a vásárlók érdekeinek fokozott védelme, a kereskedelem színvonalának, kulturáltságának emelése. A kiskereskedelmi hálózatban 522, a földművesszövetkezetnél több mint ezer személy végzi ezt a munkát. A tanácsi társadalmi ellenőrök nagyobb részt háztartásbeli asszonyok, míg a szakszervezet mellett működő ellenőrök többségét ipari munkások, hivatali alkalmazottak képezik. Munkájuk eredményesnek mondható — állapította meg a végrehajtó bizottság. Az áruellátás helyzetének vizsgálata során társadalmi ellenőrök például olyan árucikkekből is felfedtek hiányt’ amelyekből egyébként korlátlan a beszerzés. János-aknán hentesáru. Nad- újfaluban tartósított töltelékáru és szalonna hiányzott az üzletből. Jobbágyiban nem volt elegendő tej. Etesen a zöldségboltban gyümölcsből, Somoskőújfalun a falatozóban üdítőitalból és szikvízból, Kat-ancsalján cukrászsüteményből volt hiány. A minőség miatt elsősorban a sütőipari termékeknél éltek kifogással az ellenőrök. A sütőipari vállalat balassagyarmati 27-es számú üzeméből kiszállított kenyeret a laboratóriumi szakvélemény „emberi fogyasztásra alkalmatlan” és .minősíthetetlenül rossz” záradékkal küldte visz- sza. A vágóhíd a megengedettnél nagyobb szalonnaréteggel szállította a sertéshúst. A sertésfejet és a csülköt szennyezetten juttatta el az üzletekhez. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a kiskereskedelmi társadalmi ellenőrzés fejlődött az elmúlt években és eddig 112 közös vizsgálatot tartottak. Növekedett az ellenőrök száma, tevékenysége egyre kiforrottabb, rászolgáltak, a bizalomra. A vitában a végrehajtó bizottság tagjai hangsúlyozták, hogy gondoskodni kell a kiskereskedelem társadalmi aktíváinak megfelelő erkölcsi elismeréséről. Szükséges, hogy az ellenőrzés után a szakigazgatási szervek intézkedése sem maradjon el. Állást foglalt a végrehajtó bizottság abban is, hogy fokozzák a segítségnyújtást a szakszervezetek, a szakmaközi bizottságok, a földművesszö- vetkezelek, a különböző társadalmi szervezetek megyei, járási és községi szinten. Fiatalok a földeken Jelentős segítséget nyújtanak a kiszesek a betakarításban Ülésezett a lil§2 snejEf^ei bizottsága Kedden délelőtt illést tartott Nagy a forgalom a szécsényi vasútállomás cukorrépa átvevő telepén. Hat termelőszövetkezet szállítja ide a gazdag termést, hogy innen a hatvani és a selyp! cukorgyárba vigyék a vasutasok. Naponta indulnak a vonatok, mégis sok cukorrépa áll garmadában a vágányok mellett. A nagy munkában éppen a helybeli és a magyargécl szövetkezet rakodóit kaptuk lencsevégre Foto: Koppány György Intézkedések a gépjavítás gyorsítására Részletes javítási technológia — Munka más megyéknek — Bevezetik a cser elrak tor -rendszert Napról napra, hétről hétre újabb eredményeket érnek el a megye KISZ-fiataljai a termelőszövetkezetek segítésében. Különösen sokat segítenek a középiskolás fiatalok. A szeptemberi mérleg igen jó, a diákok minden tanítási szünnapon dolgoztak valamelyik termelőszövetkezetben, vagy állami gazdaságban. A romhányi gimnázium diákjai például ed- ,dig hat alkalommal segítettek három termelőszövetkezetben. A helyi közös gazdaságban három napon át burgonyát szedtek és válogattak, a rétsági tsz-ben facsemete ápolást, a diósjenői termelőszövetkezetben pedig két alkalommal paprika szedést végeztek. Ezekben a munkákban száztíz fiatal vett részt és összesen 4100 társadalmi munkaórát teljesítettek. Szeretnének még részt venni a kukoricatörésben is. A pásztói gimnázium tanulói egy hétig szedték a komlót a Sziráki Állami Gazdaságban. Több mint háromszázan vettek részt a komlószüreten, s 12 000 óra társadalmi munka a teljesítményük. Ebben az időszakban azonban nemcsak a középiskolás kiszesek segítenek a mezőgazdaságban, hanem csaknem valamennyi ifjúsági szervezet A fiatalok hétköznapig elfoglaltságuknak megfelelően vasárnap végzik a társadalmi munkákat. A rétsági járásban például legutóbb három helyen rendeztek rohammunkanapot a pártkongresszus tiszteletére. Felsőpetényben húsz fiatal, harminc holdról gyűjtötte be a vörösherét, ösagárdon pedig tizenöten már a második alkalommal segítettek silózni. Az utóbbi fiatalok már 200 társadalmi munkaórát dolgoztak a közös gazdaságban. A szécsényi járásban is szép társadalmi munkasikerekről számolhatnak be. A varsányi fiatalok nemrégen teljesítették kongresszusi felajánlásukat, a karancsságiak pedig már két vasárnap gyűjtötték, hordták a takarmányt és szedték a burgonyát a termelőszövetkezetben. A kiszesek segítségnyújtása még fokozottabban várható, mivel a kongresszusi hónapban minden alapszervezet szeretne minél jobb teljesítményt elérni. A termelőszövetkezeti vezetők pedig segítsék minél jobban kibontakozni ezt a társadalmi tevékenységet és bátran igényeljék a kiszesek támogatását a betakarításban. a KISZ Nógrád megyei Bizottsága. Bandur Károly elvtárs, a KISZ megyei bizottságának első titkára tartott beszámolót a KISZ Központi Bizottságának 1966. július 13-i ülésének anyagából. A KB. „Állásfoglalás a KISZ munkájának néhány időszerű kérdéseiben” —t hozott annakidején határozatot. A beszámolót vita követte. Több éves tapasztalatok bizonyítják, hogy évente a termelőszövetkezetek tulajdonában levő gépek mintegy 12—14 százaléka nem dolgozik, mert kisebb - nagy óbb hibák miatt a javítóműhelyekbe küldik. Ennek elsősorban az az oka, hogy a termelőszövetkezetek egy részében az alapvetően fontos hibamegelőző karbantartást sem végzik el. Elmarad a gépek szerkezeti részeinek „beszabályozása” és ez idő előtti elhasználásukhoz vezet. Sz azzal jár, hogy a gépek élettartama megrövidül, korábban kerülnek főjavításra. Ezek a tapasztalatok, valamint a 3004/9-es kormány- rendelet, amely a gazdaságilag megerősödött termelőszövetkezeteket nem részesíti gépjavítási kedvezményben, indokolják a karbantartó és hibaelhárító műhelyek megszervezését a termelőszövetkezetekben is. A három szakaszos javítási rendszer megvalósításával jelentős feladatok várnak a gépjavító állomásokra is. A főjavításokat és a gyenge termelőszövetkezetek gépeinek alacsonyabb fokú javítását úgy kell elvégezni, hogy a gépek állásideje csökkenjen, és a munkát jó minőségben végezzék eL A gép- és gépjavító állomásokon most készülnek a téli javításra. Már az előkészületek során olyan intézkedéseket tesznek, amelyek szervezettebbé teszik a munkát. Így részletesen kidolgozzák a javítási technológiát. Az alkatrészek felújítását nagyüzemi jelleggel szervezik meg. A kijavított gépek átvétele gondosabbá és gyorsabbá válik. Nagyüzemi módon történik a traktorok főjavítása is. Ez annyit jelent, hogy egy-egy állomáson egy bizonyos géptípus javítását végzik. Megvalósítják azt a gyakorlatot is, különösképpen azokon a gépállomásokon, ahol egy-egy típusból viszonylag kevés gyűlik össze, hogy más megyékből érkezett gépeken is elvégzik a főjavítást. A szállítási költségek természetesen nem terhelik a termelőszövetkezetet, mert azt minden esetben a javítást végző állomás fedezi. A gépjavító állomások biztosítják a termelőszövetkezeteknek a cseretraktort is. A javítás megszervezésénél már most gondolnak arra, hogy elegendő mennyiségű cseremotor álljon rendelkezésre. Ez annyit jelent, hogy négy-öt napon belül, jól kijavított gépet kap vissza a termelőszövetkezet. Természetesen, ha a közös gazdaság igényli, erre a négyöt napra is cseretraktort biztosít a gépállomás. így, különösképpen a nagy mezőgazdasági munkák idején géphiba miatt nem késnek a gazdaságok. Az Érsekvadkerti Gépjavító Állomáson a jövő évtől kezdve a pótkocsik fix-áras javítását is csererendszerben végzik. Egy pótkocsi nagyjavítása a számítások szerint mintegy 13 ezer forintot tesz ki. Ebből a gyenge és a gazdaságilag megerősödött termelőszövetkezetek is 50 százalékos kedvezményben részesülnek. A cél, hogy a javítási munkálatoknál a minőségi és a gazdaságossági alapkövetelményektől egyetlen gépjavító állomás se térjen el. KIRAKODÓVÁSÁR „Persze önök, kedves asszonytársak, úgy képzelik, hogy ernyőre csak akkor van szükség, ha esik az eső. Lám, pedig a jó esernyő megvéd az égő októberi napsütéstől iá!...” — hirdeti áruját az esernyő-gyártó kisiparos, de a napfényes, jó időben nem kapkodnak mégse esernyő után (Biport a 4. oldalon)
