Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)
1966-10-06 / 237. szám
4 WÖGHÄD ■fmt. 6 rst“for+5k Äz űftörS főtörzsőrmester Ilyen rang nincs is. Sem a honvédségnél, sem pedig az úttörőknél. A légierőket nem is számítva... Pataki László főtörzsőrmester a légierőknél szolgál. A bemutatkozásnál egyikünk sem állja meg mosolygás nélkül azt a véletlent, amelyet nevünk azonossága jelent, és az első pillanatokban szeretnénk, ha közös vonásokat is felfedeznénk egymáson. Ez csak néhány pillanatig tart Magas, jóvágású, mongolos arcán kajla, kúnbajuszt viselő fiatalember a 23 esztendős főtörzsőrmester. Három éve szolgál a hadseregben. Hogy máért úttörő? — A legérdekesebb talán az — soha sem gondoltam komolyan a lehetőségre, hogy a katonai pályát válasszam élethivatásul. Tízéves korom óta élek Salgótarjánban... Itt nincs katonaság, repülőt pedig a levegőben is ritkán látná. Amikor bevonultam, egy évig a légvédelmi tüzéreknél szolgáltam, de egy kicsit ott is megmaradtam úttörőnek. Az egy esztendő túlságosan kevés volt ahhoz, hogy sikerüljön, amit néhány társammal elkezdtem. Szerettük volna szarosabbá fűzni a kapcsolatot az úttörők és az alakulatunk között Ami nekem nem sikerült, sikerült az utánunk következőknek. Már a tiszti iskolán voltam, amikor valaki újságolta: a „légfúrósok” és a helyi úttörőcsapat közős számháborút rendezett A fegyveres erők napján hazalátogatott Salgótarjánba, és felkereste egykori iskoláját a Rákóczi úton, ahol négy évig volt raj vezető. A Kiváló Üttörővezető kitüntetést is a Rákóczi úti iskola úttörőcsapatában végzett munkájáért kapta. És technikumi tanuló karában a dorgálást is tanáraitól, mert a közös felvonulásokon mindig az úttörők között menetelt Természetesen úttörőegyenruhában. A formaruhát, a vörös nyakkendőt most is őrzi a főtörzsőrmester. Pajtás-kora óta jó néhány civil ruhát kellett „kiselejteznie”, de ez az egy, műanyag tasak- ban, érdemrendekkel együtt, ma is ott lóg a szekrényében. — Most a FRISZ-nél szolgálok, novemberben lesz a tiszti avató, akkor megkapjuk az alhadnagyi rangot. A FRISZ annyit tesz: földi rep- irányító szolgálat. Szép munka és felelősségteljes, de hát a repülőknél nincs is > más. A legmodernebb eszközökkel végezzük a feladatokat™ Sokat kellett erről beszélnem a Rákóczi úti pajtásoknak is. Az iskolán kevés a szabadidőnk, de a hét végét rendszerint itthon, Salgótarjánban töltöm és olyankor átszaladok az Űttörőházba... Közben megérkezik a szolnoki repülőtiszti iskola ajándékéi, a JAK—18-as. Teherautó vontatja a városon keresztül. A Karancs Szálló presszójából látjuk, amint a gépkocsivezető a vadászgép utolsó állomáshelye, az Úttö- rőházhoz vezető út felől érdeklődik. A főtörzsnek egyszeriben szűk lesz a tágas helyiség. Útközben elmondja: Szabó Ferenccel, az Üttörőház vezetőjével, évek óta készülnek erre a napra. Régóta tervezgetik, mit kezdenek majd a géppel, ha megérkezik: — A felettesem sokáig repült JAK—18,-on. Úgy ismeri mint más a tenyerét, öt fogom megkérni, mondjon el mindent, ami ezzel a géppel kapcsolatban érdekes lehet a gyerekeknek... A törzsszám után pedig rekonstruálni lehet a vadász egész „életrajzát”. De van más lehetőség is. Katona Nándira gondolok. Jó barátom, Szolnokon a Kilián Repülőtiszti Iskolán dolgozik. Sárkányo6. Specialistája a gépek törzsével kapcsolatos feladatoknak. Ha valami javításra szorul a JAK- on, őrá biztosan lehet számítani, és a gyerekeknek is sok érdekeset tud majd mondani™ A JAK—18-at szállító katonák az Úttörőház udvarán villámgyorsan összeszerelik a két szárnyat a törzzsel. Délben a Május 1. úti iskola rádiója közli a hírt: megérkezett a vadászrepülőgép. Pillanatok alatt benépesül az udvar, a gyerekek közrefogják a JAK-ot. A fotörzs lehajol és úgy magyaráz egy pöttömnyi szemüveges gyereknek: — Ez a hosszú eső itt a szárny eleje, nem a gépfegyver™ Ez a Pitok-cső és arra szolgál, hogy a pilótafülkében levő műszerek mérni tudják a repülőgép sebességét és a magasságot™ Úttörő főtörzsőrmester. Ilyen rang nincs is? P. I» A konkurrencia A napokban kétségbeesett arccal állított meg egy zenész. Mondja, hogy Salgótarjánban vége a népi muzsikának. Tudomásunkra, jutott, hogy a Salgó Étteremből elbocsátják a cigány zenészeket és helyükre úgynevezett „kombinált” zenekart szerződtetnek. Mi lehet az a kombinált • zenekar? Fúvós is, vonós is, a mai kornak megfelelően bizonyára gitár is, tehát penge- tős is. — Az egy semmi — mondta a barátom. — Se jazz, se szalon, se tánc. Az egy nulla. Egy ricsaj ... Megtudtuk, hogy azóta az étterem délelőtti csendjét felkavarták. Megy a gyakorlás. Pattog a cimbalom, zúg a nagybőgő, szépen szól a hegedű. Olyan muzsikálást csaptak, amilyet tőlük már régen hallottunk. Ideje volt már. A Salgó Étteremben zenészeink muzsikájában a fáradtság, letörtség, unottság volt. Ami pedig a cserét illeti, csak ügyes fogás volt. És nem eredménytelen! A próbák igazolják! Még annyit elárulunk: a vadaskerti is zenés vendéglő lesz. Ott sem a „kombináltak”, hanem „népi”-ek muzsikálnak majd. Csak most már egy kicsit szívesebben húzzák!... B. Gy. Látogatás a salgótarjáni fiúkollégiumban Az igazgatót keressük. — Talán az irodában van — világosítanak fel többen. Délután egy óra. Csoportosan érkeznek a „lakók” az iskolából. Azaz, inkább iskolákból ... Ez itt az étkeztetés ideje, a délidé, a „csúcsforgalom”. Érthető, hogy ilyenkor az igazgatót is nehéz fellelni a hatalmas épületben, ezért mondják: talán az irodában... Jókor érkezünk, telefoncsengetések közben. A fiatal férfi, akit az irodában találunk, az igazgató. Szívesen invitál. — Tessék, mire kíváncsiak? Kaszás Ambrus személyében ez évben új igazgatót köszöntött a salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari Technikum Fiúkollégiuma. Régi intézmény, új igazgató. A tervek iránt érdeklődünk. Van bőven. Mik ezek? Elöljáróban a kollégium létszámáról, a nevelőtestület munkájáról, gondokról, örömökről tudunk meg néhány szót. A tanulólétszám 248. Főleg a gépipari technikum hallgatói, de akadnak itt szakközép- iskolás, gimnazista diákok és a közgazdasági technikumba járó fiatalok is. Az arány körülbelül 60—40 százalék a a gépipari technikum tanulói javára. Ez utóbbi intézmény országos beiskolázású, ezért a kollégium lakói között Nóg- rád-, Pest- és Heves megyeieken kívül az ország legtávolabbi vidékeiről érkezettekkel is találkozhatunk. — Hogyan élnek, tanulnak, dolgoznak a fiatalok? — A mozgalmi élet eleven — tájékoztat az igazgató. — Az intézetben húsztagú diáktanács működik, amely segíti a nevelőtestület munkáját, részt vesz a mozgalmi élet szervezésében, a KISZ-nek is elsőrangú segítője. Külön alapszervezet nincs a kollégiumban, kiszeseink az iskolai ifjúsági szervezet tagjaiként tevékenykednek. Az idei nyárral bővítési munkálatok zajlottak a kollégiumban. Ezt követően újabb 12 fiatal számára nyílt elhelyezkedési lehetőség. A terv: a további bővítés. Ezt az igazgató tájékoztatása szerint korábban más célokra használt helyiségek felszabad í tásáva 1 kívánják elérni. Még legalább 20 tanuló kollégiumi elhelyezését szeretnék megoldani a jövőben. Gépipari technikumba járó leányok kapnának itt helyet Persze nemcsak bővítési gondjaik vannak, létszámproblémákkal is küzdenek. Megtudjuk például, hogy a kollégium nevelőtestülete mindössze hat nevelőből áll, közülük is csupán kettő a főhivatású. Így az egyre jutó tanulólétszám rendkívül magas, s ez természetesen a tartalmi tevékenységre is kihat, illetve kihathat. A gondok ellenére a program a fiatalok számára színesnek, változatosnak ígérkezik az év során. A nevelőtestület célul tűzte a közösségi életre nevelés hatékonyságának fokozását, s a tanulmányi eredmény emelését. E munkájukba a diákaktívák fokozottabb bevonását, felelősségük növelését tervezik. Gondot fordítanak a szabad idő célszerű felhasználására, új klubot létesítenek, megszervezik a rendszeres TV-nézést, filmlátogatást. Tervezik a társastánc tanítást, s még számos más kulturális és sport- rendezvényen való részvételt Elképzelés bőven van tehát az igazgató, a nevelők és a fiatalok tarsolyában. Az eleven, pezsgő, tartalmas kollégiumi élet előfeltételei adottak. Közös erőfeszítésen múlik, a szép tervekből mennyi válik valóra még hasznosabbá téve a fiataloknak az intézményben eltöltött éveit. S hozzájárulva ahhoz, hogy kikerülve a kollégium falai közül az életben reájuk váró közösségi feladatokat eredményesen, a maguk és a társadalom számára hasznosan oldják majd meg ffa* Segélyek és Hatvanöt állandó segélyezett — Válás 70 éves korban Havonként 65 rászoruló kap szociális segélyt a salgótarjáni városi tanácstól. Összege személyenként 250 forint. A rendszeresen segélyezettek mellett évente általában száz alacsony jövedelmű, idős ember rendkívüli segélyben részesül 300-tól 400 forintig. A tanácsi segélyezésről szóló utasítások szerint rendszeres támogatását kérheti az, aki nyugdíjat nem kap, eltartásra kötelezett hozzátartozója nincs, és meghaladja a férfiaknál 70, nőknél a 65 életévét. A korszabály alól kivételesen mentesülnek a 67, vagy magasabb százalékolású rokkan-t tak. Ha valaki SZTK segélyben részesül, az csak csökkentett tanácsi támogatásban (150 forint) részesül. Csökkent az állandó, havi támogatást. kérők száma: 1962-ben 78-an voltak, idén 65-en vannak. Akkor 174 ezer forintot juttattak a rendszeresen és az alkalmilag segélyezetteknek, az idén 185 ezer forint a rendelkezésre álló összeg Akadnak ügyeskedők, akik ki akarják játszani a rendelkezéseket. Egyesek munkába álltak, a segélyt viszont továbbra is felvették: megvon-, ták tőlük a támogatást. Mások szégyellik kérni, hogy gyermeküket bírósági úton kötelezzék eltartásukra. Tavaly egy ilyen eset kapcsán fordult elő, hogy az édesanya eltartására kötelezett gyermek — az ítélet miatti dühében — megverte szülőjét Legutóbb egy 70 éves korában elvált idős asszony fordult a városi tanács szociális ügyekkel foglalkozó előadójához rendszeres segélyért, mondván, hogy se munkaképessége, se nyugdíja nincs. Kérését jogosan elutasították és volt, jómódú férje ellen, „nőtartás” címén bírósági eljárást indítottak. Akit lehet és aki hajlandó szociális otthonban helyezik el. Megyénk három otthonában már betelt a 650 fős létszám és jelenleg is hetvenen várnak felvételre. A probléma megoldására a városi tanács vezetői most öregek napközijének szervezését szorgalmazzák. DCaresi hú ősi item pihen Nyugdíjas ember lett Oroszt Károly; Karcsi bácsi. Úszes haja, kissé kopasz feje már ritkábban tűnik fel a tanács folyosóján. Ritkábban hallgni baráti viccét, megjegyzését. A komoly munka mellett a humort, a víg kedélyt vitte magával a tanácsra. Azt tartotta, így könnyebb az alkotás. Húszéves állam- igazgatási munka után pihenés jár Karcsi bácsinak is. — Nem, nem — tiltakozik — a munka még tart. Csak a tanácsi nyugállománu érvényes. A pártmunka még nem. Szinte azzal kezdtem az életem, azzal is szeretném befejezni. Pártmunka. Csaknem négy évtizeden keresztül. Illegalitásban és legálisan. Üldözve és elismerten. Fiatal még 1930-ban, amikor a párttagsági könyvét átveszi. Az élettavasztalata viszont annál nagyobb. Alig múlott 12 éves, amikor már dolgozott. Az árván maradt hét testvér közül a legidősebb. Kitanulta a fodrász szakmát. Elment bádogos- és vízvezetékszerelő tanulónak, de tanult is. A polgári iskolát magánúton fejezte be. Btidapesten, a Magdolna utcai Vasas-körben sok a barátja. Szerették a fiatal 'monon fiút. Az agitációs munkát bizták rá. Gyűjtötte a V,őrös Segélyt és 1930 szeptember elsején az Almási-té- ri felvonulók élén haladt: Munkát! Kenyeret! A tüntetésből a toloncház- ba vezetett az út. Egy hónap börtön és egy év kitiltás Budapestről. — Valahol itt kezdődött az egész... A hírhedt Szemák tanács előtt is állt: 1933-ban. ösz- szesen harminchétén voltak. „Államfelforgatás”... „közismerten kommunista”... és más vád került a jegyzőkönyvbe. Az ítélet ismét egy hónap. A feketelista azt is jelentette: ha elhelyezkedett felmondott a gazda, mert „közismert kommunista”. A házkutatás is gyakori. — Egyszer a feleségem is „lebuktatott” — mosolyog az idős asszonyra. — A temetőbe mentem, hogy átvegyek két zsák röpcédulát. Egyszer csak mellettem terem. Mit titkolsz előttem! — szólt szinte haragosan. — Mond meg, segítek én is... Így kapcsolódott be a mozgalomba. Az iUegalitás sok megtartóztatást követelt, és 1941-ben újabb lebukás. Mi követhette? Tizenhárom hónapos internálás Kistarcsán. Papírokat vesz elő. Mindegyik egy-egy állomását bizonyítja Oroszi Károly életének. Az illegalitás és a fel- szabadulás éveiből. Oroszul írt papír igazolja: a polgárőrség parancsnoka lett a fel- szabadulás után. És 1945-ben a párt az államigazgatásba küldte a pártmunkában tapasztalt férfit. Községi főjegyző Ceglédbercelen. - A Belügyminisztériumban az állami közigazgatási felülvizsgáló bizottság elnöke. A külügyi akadémiát azért hagyta ott, mert „rajJásta” lett. A személyi kultusz idején ő is hátrányos helyzetbe került, de dolgozott lankadatlanul az új társadalomért. Nyíregyházáról 1952-ben kerül Rétságra. Egy év után már a megyei tanács ipari osztályának vezetője. És az ellenforadalom idején? A „Munkás-paraszt hatalomért emlékérem” bizonyítja helytállását. Fegyvert fogott akkor is. Üjabb kitüntetés. A Szocialista Munkáért Érdemérem, később a Munka Érdemrend arany fokozata:. Karcsi bácsi... így hívják most is. Ezzel a megszólítással búcsúztatták barátai, elvtársai a megyei tanács munkaügyi osztályának éléről. Karcsi bácsi... e szavak kíséretében adták át ajándékukat munkatársai, barátai, tisztelői. Karcsi bácsi... így szólítják most is a pártbizottságon, amikor tanácsot, véleményt kémek. A munka még tart. A pártmunka. Most készíti a megyei pártértekezletre a revíziós bizottság jelentését, amelynek évek óta elnöke. A munka még tart. Kívánjuk, végezze erőben, egészségben, Karcsi bácsi... Somogyvári László őszi lovastúra a Hortobágyon Elsőként 25 svájci lovas turista érkezett Horiobágyra. A vendégek Tiszacsegétől Hortobágyig lovagoltak a pusztán, s közben megtekintették a híres rezervátum életét. A képen: Flüeli úr és felesége Bemből, karikás ostort vásárolnak (MTI Foto — Fényes Tamás felv).
