Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)

1966-10-30 / 258. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1 AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 258. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1966. OKTÓBER 30. VASÁRNAP Számítunk mindenkire« aki a szocializmus» építésével egyetért Városi pártértekezlet Balassagyarmaton Október 28-án, pénteken a városi tanács nagytermében százhúsz balassagyarmati kommunista gyűlt össze, hogy meghallgassa és megvitassa a városi pártbizottság két-, illetve négyéves munkájáról szóló beszámolót. A pártértekezlet elnökségében helyet foglalt Veres József munkaügyi miniszter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, Géczy Imre, az MSZMP balassagyarmati városi pártbizottságának első titkára, Hosszú Mi­hály, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, Bojtos Sándor veterán, Balázsik József, a városi tanács pénzügyi osztályának vezetője, a revíziós bizottság elnöke, Donkó Imréné, a porcelángyár dolgozója, Lombos Márton, a városi tanács vb-elnöke, Rónási Andrásné, a városi tanács párt-alapszervezet ének titkára. Guth József, a pártértekezlet elnöke megnyitó szavai után megválasztották a kü­lönböző munkabizottságokat, majd Géczy Imre ismertette a városi pártbizottság beszámo­lóját A városi pártbizottság be­számolója elején Géczy elv­társ emlékeztetett arra, hogy két éve alakiüt meg Balassa­gyarmaton az önálló vá­rosi pártbizottság, s a két év újabb jelentős változásokat eredményezett a város életé­ben. A beszámoló ennek el­lenére az elmúlt 4 év mun­káját ölelte feL Kialakult a munkásosztály — Az elmúlt négy eszten­dő alatt a város társadalmá­nak osztályszerkezetében igen lényeges változások követ­keztek be. Társadalmunk ve­zető osztályának, a munkás­osztálynak bázisa tovább szé­lesedett, kialakulóban van egy olyan munkásbázis, amely­nek továbbfejlesztésével gyor­sítani tudjuk azt a folyama­tot, amely Balassagyarmat egész politikai, ideológiai ar­culatának megváltozásához vezet. Az üzemi munkások számának növekedésén túl komoly eredményként érté­kelhető, hogy lényeges tudat­beli fejlődésen mentek ke­resztül, nőtt politikai öntuda­tuk, emelkedett általános, szakmai és marxista művelt­ségűik, erősödött politikai tisz­tánlátásuk, — mondta Géczy elvtárs. A társadalmi, politikai vál­tozások között beszélt arról az általános fejlődésről, amely kihatott az értelmisé­giek többségének életére is. Itt mondotta el, hogy az ér­telmiségieknek a száma to­vább növekedett a városban, különösen az ipar, a közok­tatás és az egészségügy terü­letén. Egy részük szakmai kép­zettsége és politikai művelt­sége örvendetes mértékben gyarapodott, közéleti tevé­kenységük fokozódott. A pe­dagógusok általában lelkiis­meretesen veszik ki a részü­ket a szocialista embertípus kialakítását célzó oktató-ne­velő munkából. Az orvosok körében is megnyilvánul a politika iránti érdeklődés, a gyógyító és megelőző munka jobb végzése, a társadalmi életbe való aktívabb bekap­csolódás. A váro6 társa­dalmi életében még befolyá­soló tényezőként hat a kis­iparosok, a kiskereskedők lé­te. Többségük lelkiismeretes munkával járul a városi la­kosság szükségleteinek kielégí­téséhez. A szocialista demokrácia fejlesztéséről szólva Géczy elvtárs kijelentette, hogy alapvető annak a légkörnek az erősítése, amelyben a dol­gozók kötelességüknek érzik, hogy részt vegyenek minden fontos kérdés eldöntésében: Az emberek érezzék, hogy számítanak véleményükre. Ezért tovább kell szélesíteni azt a gyakorlatot, hogy a fon­tosabb feladatok meghatáro­zása és megoldása előtt rend­szeresen tanácskozzunk a vá­ros dolgozóival. Erőteljeseb­ben fel kell lépni a helyen­ként a demokráciát csorbító formalitás, bürokrácia és hi­vatalnoki szellem ellen. Mun­kánk során számítunk és tá­maszkodunk mindenkire, aki a szocializmus építésével egyetért, illetve segíti ezt a munkát. így mindinkább előtérbe kerül az a helyes elv, hogy az emberek meg­ítélését a szocializmus érde­kében végzett munka és a társadalmi tevékenység ha­tározza meg. Ipari várossá fejlődik — örömmel kell megálla­pítanunk, hogy az elmúlt négy év alatt a legnagyobb arányú fejlődés városunkban az ipar területén ment vég­be. Üj üzemek alakultak, il­letve a már működők igen jelentősen bővültek. Fokoza­tosan ipari jellegű város ala­kiüt ki abból a Balassagyar­matból, amelynek a felszaba­dulás előtt szinte egyetlen ipari létesítménye sem volt. Ma már az ipar komoly té­nyezőként szerepel a város életében — jelentette ki, majd így folytatta: — Üzemeink ma több mint 230 millió forintos előirány­zattal dolgoznak, s a máso­dik ötéves terv során túlnyo­mó többségük teljesítette, il­letve túlteljesítette felada­tait. Különösen komoly fej­lődésen ment át a Fémipari Vállalat, ahol ma már több mint 500 ember dolgozik, s az évi 80 millió forintos ter­véből több milliós értékben exportál, örvendetes, hogy üzemeink a mennyiség mel­lett mindinkább a minőség javítására is törekednek. A fejlődést bizonyítja, hogy gyáraink termékeit szívesen vásárolják külföldön, mint például a kábeldobokat, pet- róleumfőzőket, kondenzátoro­kat stb. Az előadó ezután azokról az objektív és szubjektív ténye­zőkről beszélt, amelyek gá­tolják az üzemek gyorsabb ütemű fejlődését. Ezek közé tartozik a munkafegyelem la­zasága, a táppénzes állomány növekedése, a technikus- és mérnökhiány az üzemekben. A városi pártbizottság be­számolója ezután a szocialista brigádmozgalommal foglalko­zott. Balassagyarmat üzemei­ben már 88 brigád, 960 tag­ja küzd a megtisztelő cím el­nyeréséért. Növekedett az életszínvonal — A város fejlődését az életszínvonal terén elért ered­ményeink is bizonyítják. A város költségvetése szinte év­ről évre több millió forinttal emelkedett. Míg 1960-ban csak 38 millió forint állt a város rendelkezésére, addig 1966-ban 62 millió, az 1967-es költségvetési előirányzat pe­dig 64 millió forint fölött van. Ezzel a komoly összeggel a város úgy gazdálkodik, hogy a lakosság érdekeit tartja el­sősorban szem előtt. Ebből a megnövekedett összegből mint­egy 38 milliót szociális és egészségügyi feladatok meg­oldására, 17,5 milliót pedig a kulturális igények kielégí­tésére fordítunk ebben az évben. A város lakóinak életszín­vonal-növekedését néhány adattal illusztrálta. Pél­dául az egy lakosra jutó kis­kereskedelmi forgalom az el­múlt évben 12 690 forint volt, ami az ország 64 városa kö­zül az előkelő 5-ik helyet je­lenti. Az életszínvonal ked­vező alakulását bizonyítja az a tény is, hogy jelenleg 165 magángépkocsi üzemel a vá­rosban. S míg 1960 decem­ber végén 2577 betétkönyv­ben csak 5,6 millió forint volt az OTP betétállománya, ma 4634 betétkönyvet tartanak nyilván 31,5 millió forintos betétállománnyal. Fontos feladat a tudatformálás — A szocializmus teljes fel­építése, az emberek politikai, világnézeti és erkölcsi arcu­latának szocialistává válását is jelenti. E feladat bonyolul­tabb, sokrétűbb, mint a gaz­dasági építés. Eredményeink mellett ideológiai tevékeny­ségünk mégis jelentősen el­maradt a lehetőségek és szük­ségletek mögött. A tudatot formáló eszmei fejlődést pártszervezeteink nem irányítják elég céltuda­tosan. Szívesebben foglalkoz­nak a gazdasági gondokkal, mint az ideológiai problémák megoldásával. Éppen ezért még bizonyos ellenséges hatá­sok is érvényesülnek. Tapasz­talható ideológiai kérdések­ben bizonytalanság és tévely­gés. Pedig látnunk kell, hogy állásfoglalásunkban nincs megalkuvás. — Géczy elvtárs ezután példákkal bizonyította az elmondottakat. Ilyen pél­dául, hogy Balassagyarmaton még komoly mértékben él a burzsoá nevelés hatása. Fel­lelhető, ha kismértékben is, a nacionalista nézet. A szocia­lista szemlélet uralkodóvá vá­lását késlelteti a kispolgári ideológia befolyása, a mar­xizmus—leninizmus eszméjé­nek terjesztését gátolja a val­lásos ideológia is. A pártszer­vezeteknek, a kommunisták­nak az ideológiai és kulturá­lis élet irányítását, a szocia­lista tudat és életfelfogás fej­lesztését feltétlen előtérbe kell helyezni. A párt vezető szerepének érvényesüléséről, a párt bel­ső helyzetéről szólva az elő­adó elmondotta, hogy a máso­dik ötéves terv időszaka alatt, de különösen az elmúlt két évben az önálló városi párt- bizottság létrejötte után nagy­mértékben megnőtt a párt be­folyása. — Az elmúlt két év során erősödött, szilárdult párttag­ságunk politikai, ideológiai egysége. A pártszervezetek és a kommunisták jó munkáját dicséri az a tény, hogy a balassagyarmatiak többsége elismeri a párt vezető szere­pét, támogatja politikáját és tevőlegesen is részt vesz ha­tározatainak maradéktalan végrehajtásában. Fegyelmet a kommunistáktól — A párt akkor tölti be igazán vezető szerepét, ha tagjai példamutatóan dolgoz­nak és élnek. Párttagságunk többsége becsületesen végzi (Folytatás a 3. oldalon) Jobb későn, mint soha.,. Bizony, a hosszú száraz idő után bekövetkezett az esős ősz. S ez nem a legalkalmasabb az útépítők számára, akik most éjjel-nappal dolgoznak, hogy november 5-re, amikor a tizenegyes jelű épületbe kezdődik a beköltözés, legalább ideiglenes úton közelíthessék meg lakhelyüket a lakók (Koppány György felvétele} a vasútállomásokon Erre a vasárnapra, éppúgy, mint az előzőre, a csúcsforga­lom jegyében készültek a 2. számú AKÖV dolgozói. A múlt vasárnap háromszáz gépkocsi- vezető és rakodómunkás mint­egy kétszázharminc gépkocsi­val és tíz rakodógéppel szin­te az egész megye területére kiterjedő teljes műszakot tar­tott. Az eredmény: négyezer- háromszáznyolcvanöt tonna el­szállított áru. A csúcsforgalom ..sztárja” a cukorrépa. Szállítása hét­közben is oly ütemben haladt, hogy Kisbágyon, Ecseg, Vá- mosmikola termelőszövetkeze­teiből már befejezték az ösz- szesen kétszáztíz vagon cukor­répa továbbítását a Selyp — Hatvani Cukorgyárba. Elsejére elszállítják a Heren csényben lés Rimócon termelt száznegy­ven vagon cukornak valót is. A gépkocsik visszafelé répa­szeletet szállítanak a termelő- szövetkezetek számára. A 2. sz. AKÖV-nek egyéb­ként arra is jutott ideje, hogy a cukorgyár felkérésére rend­kívüli fuvart vállaljon. A gyártelepen háromszázezer-két- száznyoicvanöt tonna répát raktak a vagonokból az úsz- tatóba. Ezt a munkát az elő­ző években decemberben szok­ták megrendelni, de az idén olyan jó a termés, hogy a fel­dolgozó üzem vezetői jónak látták már most elvégeztetni. Nem okoz gondot az idén a szénszállítás sem. Míg tavaly ősszel az AKÖV gyakran csu­pán egyhónapos késéssel jut­tatta el a szenet a vásárlókhoz, most a ma kifizetett szén. fa a rákövetkező napon megér­kezik a megrendelőkhöz. Éppen a csúcsforgalmi szál­lítások sikeres lebonyolításá­nak köszönhetően október 30- án már nem szükséges, hogy az autóközlekedési vállalat tel­jes műszakot szervezzen, de az összes vasútállomáson tar­tandó vasárnapi készenléti szolgálatban így is száz teher­gépkocsi vesz részt, hogy ren­deltetési helyére továbbítson előreláthatólag mintegy ezer­ötszáz tonnányi árut, anyagot. A pártkongresszus tiszteletére Verseny-hónap az építkezéseken Döntő szakaszá'hioz érkezett a. pártkongresszus tiszteleté­re indított munkaversieny a Nógrád megyei Építőipari Vállalat építkezésein. A na­pokban Zay József szocialis­ta kőműves brigádja felhí­vással fordult a vállalat dol­gozóihoz. Felajánlást tett, hogy mükahelyón, a bükk­szék! bányászüdülő kivitele­zéséből a brigádra háruló munkákat határidő előtt el­végzi. Ugyanakkor versenyre hívta munkatársait: a párt- kongresszust megelőző hónap­ban valamennyien erejük meg­feszítésével szárnyalják túl eddigi teljesítményeiket. A felhívás széles körű visszhang­ra talált a minap megtartott termelési tanácskozásokon. Több brigád vezetője beje­lentette csatlakozását. Darók József burkoló brigádvezető például bejelentette, hogy a kongresszusi hónapban tíz szá­zalékkal növelik teljesítmé­nyüket. Csikány István bádo­gos brigádja is csatlakozott Zay József felhívásához, s ígé­retet tett, hogy a tizenhattan­termes iskola még hátralévő bádogosmunkáit egy héttel a kitűzött határidő előtt befe­jezi. Tóth József asztalos bri­gádja, az iskola-építés meg­gyorsítása érdekében munka­időn túl is dolgozott. Ugyanez a brigád tevékenykedik az ÉMÁSZ székházon is: felada­tukat itt is határidő előtt akarják teljesítem Mede Jó­zsef festő brigádjának is két helyen vannak nagy kötele­zettségei. Az ÉMÁSZ székház­ban tíz nappal, az Öblösüveg­gyár új feldolgozó üzemében három nappal a határidő előtt szeretnének végezni a festeni, mázolnivalóval. Csatlakoztak a kongresszusi munkaverseny- hez a gimnázium, és az üzlet­házon dolgozó munkások is. Az előbbinél a keleti főlépcső és a tornaterem kivitelezésén akarnak időt nyerni a beto­nozok, kőművesek, az utóbbi­nál az ácsok és a kőművesek tettek felajánlást. Kongresszusi hónapot tarta­nak a Rokkant hegyi la­kótelep befejezésén munkálko­dó brigádok is. Csőri Mihály, a hetes jelű épület küflső hom­lokzatának és lábazatának va­kolását, valamint az itt létesü­lő üzlet épületének építőmes­teri munkáit csinálja meg ha­táridő előtt. Hasonló vállalást tett az ugyanitt dolgozó C§er- nik Mihály kőműves brigádja. Beszkid Bertalan villanysze­relői, akik a pártkongresszus tiszteletére indított munkaver- •senyben gyakran hallatták ma­gukról, újabban azt ígérték, hogy a Rokkant hegyi 'akóte- lep teljes közvilágítás szere­lését, s annak üzembe helye­zését a határidő előtt három nappal végrehajtják.

Next

/
Thumbnails
Contents