Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)

1966-10-29 / 257. szám

2 NÖGHÄT5 I960. okt5ber 29, szombat Vietnami jelentések SAIGON A rossz időjárás továbbra Is lassítja az amerikai légi- offenzávia ütemét. Az Qris- kany anyahajó, amelyet szer­dán tűz rongált meg, a ma­mira Sütoic-öbolbe érkezett, ahol megkezdődött a tűzvész­ben elpusztult személyek holt. testének partra tétele. HANOI A VNA hírügynökség is­merteti a dél-vietnami felsza­badító erők szóvivőjének be­számolóját a harc utolsó há­rom hónapjának eredményei­ről. Eszerint a felszabadító fegyveres erők az említett idő alatt megöltek, megsebe­sítettek, vágj’- elfogtak 44500 ellenséges katonát. A dél-vietnami Felszabadí­tás Hírügynökség jelenti, hogy október 23-án az 1. amerikai gyalogsági hadosztály 3. dan­dárjának nyolc néger kato­nája fellázadt és a hazaszál­lítás mellett tüntetett. A tün­tetés a Lai Khe-i támaszpon­tom zajlott le. Az amerikai parancsnok nyolc ember kö­zül hármat kivégeztetett a többit más táborba szállították át Együttműködés és egység A szovjet sajtó a moszkvai találkozóról MOSZKVA (MTI) Moszkva hetilapjai ezúttal is részletesen foglalkoznak a szo­cialista államok vezetőinek legutóbbi találkozójával. „A szocializmus a barátsá­got és az együttműködést tette a szuverén államok közötti vi­szony alapjává —, írja Vaszí- lij Alekszandrov a Les Nou- velles de Moscou-ban. Az a tény, hogy a vendé­geket megismertették a Szov­jetunió tudományos és műsza­ki eredményeivel, különösen az űrkutatás és a rakéták al­kalmazása területén, fényes bizonyítéka a szocialista vi­lágrendszerhez tartozó álla­mok egyre szélesedő együtt­működésének. Vaszilij Alekszandrov a kö­vetkezőkkel zárja cikkét: „A szocializmus nemzetközi vonatkozásban új jelenség az emberiség életében. A szo­cialista együttműködés fejlő­dése is új dolog. Naívság len­ne azt gondolni, hogy ez a mozgás elkerülheti a nehéz­ségeket, ahogy az is tagadha­tatlan, hogy adva vannak a feltételek a szocializmus po­zícióinak további erősítéséhez. A Szovjetunió e feladat meg­oldásában nemes internaciona­lista kötelességét látja. Kanyiil Kraminov, a Za Ru- bezsom főszerkesztője írja: „Október — a találkozók hó­napja” cím alatt: „A szocia­lista országok pártvezetői és kormányfői eljöttek, hogy megismerkedjenek a szovjet tudomány és technika vívmá­nyaival. Felhasználták ezt az alkalmat, hogy eszmecserét folytassanak a nemzetközi po­litika kérdéseinek nagy cso­portjáról. .. -A politikai tenyérjósok sok találgatásba és jóslásba bocsátkoztak e tárgyban. Sen­ki sem hagyhatta azonban fi­gyelmen kívül azt a tényt, hogy a szocialista közösség a fő erőt alkotja, az agresszív imperializmus nyomásának feltartóztatására.,.” Kraminov hangsúlyozza, hogy a szocialista országok vezetőinek októberi találkozói ismét bebizonyították: Wa­shington hasztalan reményke­dett a szakadárokban, „a hős vietnami népnek nyújtott se­gítség szakadatlanul növeked­ni fog”. A Novoje Vremja eheti száma egyebek között megál­lapítja: a testvéri szocialista ország párt-, kormány- és ka­tonai vezetőinek október má­sodik felében lezajlott moszk­vai találkozója.” Abszolút biztonság! amerikai — thaiföldi tárgyalások Johnson elnök és kísérete ma így köszönti Joáinsont: „so- pénteken reggel a thaiföldi kan úgy vélik, hagy a két szö- mimszterelnök birtokáról he- vetséges ország kapcsolata vál- likopteren Bangkokba repült, ságos fordulóponthoz ért”, ahol megkezdődnek a hivata- A cikkíró szerint az amerí- los amerikai—thaiföldi tárgya- Icai közvélemény nincsen tel­iások. Amerikai részről rend- jes mértékben tisztában azon kívül nagy gondossággal ké- országok népeinek érzelmei - szí tették elő a bangkoki bevo- vei, ahol amerikaiak állomá- nulás ceremónia forgatóköny- sóznak. — Az elnök feladata vét. A Reuter-iroda tudósító- lesz, hogy utánozhatatlan egyé- ia elárulja, hogy előzőleg az ni módján, tolmácsolja ezt az újságírókat utasításokkal lát- amerikai közvéleménynek, ták el: ne csodálkozzanak, ha Az útvonal mentén, ahol a sorfalat álló tömeg nem tap- Johnson és a királyi pár gép- sol, ez Thaiföldön nem szokás, kocsi-karavánja végigvonult, Ezenkívül, a királyi család több ezer thaiföldi rendőr he- iránti tiszteletből, a trópusi lyezkedett eL Rengeteg ameri- meleg ellenére, mindenkire kai detektívet is észrevették, zakót és nyakkendőt párán- A magasban amerikai helikop- csoltak. terek keringtek, amikor Bang­A Bangkok World című an- kóficban a thaiföldi királyi pár goi nyelvű napilap pénteki szá- fogadta Johnsont és feleségét. Szocialista kongresszus PÁRIZS (MTI) Szombaton és vasárnap tartja a Francia Szocialista Párt a Párizs melletti Su- resnesfoen 56. rendkívüli kongresszusi:,. A kongresszus napirendjén az a határozat szerepel, amelyet a Demokra­ta—Szocialista Szövetség Vég­rehajtó Bizottsága fogadott el a jövő tavasszal esedékes parlamenti választásokon al­kalmazandó taktikáról. A ha­tározat anélkül, hegy erről kifejezetten szólna, gyakorla­tilag elutasítja a kommunis­ták javaslatát a valamennyi baloldalt egyesítő közös prog­ram és választási taktika ki­dolgozására, de nyitva hagy­ja az utat a jobboldali erők­kel kötendő szövetség előtt. Szavazás a délnyugat-afrikai kérdésről Különbizottságot hoznak létre Az ENSZ-közgyűlés csütör­tökön az esti órákban szava­zott a délnyugat-afrikai kér­désről és hatálytalanította a Dél-afrikai Köztársaságnak e terület irányítására adott man­dátumot. A határozat kimond­ja, hogy az ENSZ közvetlenül felelős Délnyugat-Afrika sor­sáért. Ügy rendelkezik, hogy 14-tagú különbizottságot kell létrehozni, amelynek feladata 1967 áprilisáig javaslatokat ki­dolgozni arra vonatkozóan, ho­gyan igazgassák Délnyugat- Afrikát a jövőben. A határozat mellett 114 or­szág szavazott, ellene csak ket­ENSZ venné át a terület fe­letti ellenőrzést A javaslat célja határozat-tervezet to­vábbi gyengítése lett volna és a közgyűlés többsége vissza­utasította azt, csupán 18 or­szág szavazott mellette. Mint a TASZSZ rámutat, az elfogadott határozat minden hiányossága ellenére súlyos csapást mért a Dél-afrikai Köztársaság és szakértői ér­dekeire. Johannesburgi jelentések szerint a dél-afrikai kormány nyomban Hilgrad Muller kül­ügyminiszter visszatérése után tő: a Dél-afrikai Köztársaság hozzákezd a kialakult hely­és Portugália, öt ország Anglia, Franciaország, Szomá­lia, Zambia és Malawi — tar­tózkodott a szavazástól. Nem vett részt a közgyűlésnek ezen az ülésén a Dél-afrikai Köz­társasággal szomszédos Bots­wana és Lesotho küldöttsége. Közvetlenül a szavazás előtt Arthur Goldberg, az Egyesült Államok ENSZ-fődelegátusa újabb módosító indítvánnyal állt elő. Javasolta, tartsák fenn Délnyugat-Afrika nemzetközi státusát anélkül, hogy az zet megvitatásához. Vorster miniszterelnök korábban már bejelentette, hogy a Dél-afri­kai Köztársaság nem mond le Délnyugat-Afrikáról és eset­leg a világszervezetből is ki­lép. Johnson „villám-vizitjei" Az a látványos, „műsoron Johnson elnök személy szé­ki vüli szám”, amit negyven- rint Is milyen nagy híve a ezer kilométeres körutazása kézfogásoknak, gyermek-csó­közben, másfél órás dél-viet­nami villám-látogatásával nyújtott Johnson amerikai el­nök — több érdekes tanul­sággal szolgál. Az egyik tanulságot maga a helyszín kínálja. Földrajzi­lag ugyanis az elnök valóban Dél-Vietnam területén járt, jogilag azonban — az Egye­sült Államokban, miután lá­togatása csupán egy amerikai katonai támaszpont területé­kolásnak és a hasonló reklám „kapcsolat-tartásnak”. Dél- Vietnamban ilyesmiről szó sem volt. S ez önmagában is felér egy önkritikával: az elnök tudta, hogy jobban te­szi, ha itt — messzire elke­rüli a tömegeket. Arról tehát nem igen be­szélhetünk, hogy Johnson vi­zitje Ky tábornok politikai támogatását célozta volna. Jogos a kérdés: végül is ki­nek a kedvéért vállalkozott .műsoron ki­re korlátozódott, ahová „ide­gleneknek tilos a bemenet”. Jel- az elnök erre a legzetes mozzanat ez. Gon- vüli számra”? dőljük csak meg: Johnson Londoni sajtójelentésekbol személyében, aki korábban, arra következtethetünk, hogy alelnök korában egyszer már ezúttal az elnök részben — megfordult Dél-Vietnamban, saját csapatainak harci ked- most először lépett amerikai vét szerette volna fokozni, államfő az Egyesült Államok- Személyes megjelenésével, ki- nak erre a délkelet-ázsiai hű- tüntetések osztogatásával és bérbirtokára. Az alkalom te- azzai az ígérettel, hogy „Ame­hát mindenképpen kivételes. Hogy-hogy nem: az amerikai elnök mégsem az ország fő­városában tett látogatást, ha­nem saját csapatainak egyik támaszpontján — méghozzá olyan bázison, amely nem is rika nem fogja magára hagy­ni fiait”. Ha meggondoljuk, hogy Johnson most mekkora súlyt dobott a „harci kedv” serpenyőjébe, önként adódik a következtetés, hogy ezzel a harci kedvvel komoly bajok az ország belsejében, hanem lehetnek — és ezzel az elnök a tengerparton fekszik. A kö- is tisztában van. vetkeztetés nyilvánvaló: a saigoni rezsim, s maga a több százezer főnyi amerikai katonaság annyira nem ura a helyzetnek Dél-Vletnam- ban, hogy egyszerűen nem Végül, de nem utolsó sor­ban: a dél-vietnami vizit az amerikai választóknak szólt. — csakúgy, mint az egész ázsiai körutazás és a manilai értekezlet. Az elnök a vátasz­mertélc megkockáztatni: John- tás, hadjárat fintsében vállal­ton oda menjen, ahová ilyenkor legalább is illik — ,szövetségesének” székhelyé- nappal a re, Saigonba. Kinek és minek szólt akkor a látogatás? Feltűnő módon semmi eset­re sem a dél-vietnami lakos­ságnak. Tudjuk, Amerikában milyen nagy hagyománya van a „tömegfürdőnek”, s hogy kolzott e turnéra, amelyről négy szavazás előtt tér haza. Amikor elindult, az egyik washingtoni kommentátor némi iróniával jegyezte meg: a kitűnő érzékkel összeállított programból már csak az hiányzik, hogy Johnson Dél- Vietnamba is ellátogasson. Azóta ezt az űrt — kitöl­tötték. NSZK — kínai együttműködés MOSZKVA (MTI) „Az Izvesztyija Sajtószol­gálata” aláírással feltűnő közlés jelent meg a moszk­vai esti lap csütörtöki szá­méiban. A nyugatnémet sajtóban — írja az Izvesztyija — mind gyakrabban látnak napvilá­got jelentések az NSZK ipa­ri cégiéi és a Kínai Népköz­társaság megfelelő gazdasá­gi szervei közötti együtt­működésről. A napokban a düsseldorfi „Mittag” hasábjain megje­lent nyilatkozatában Joac­him Seldenschnur münche­ni vállalkozó elmondotta, hogy Pilz professzor, aki rakétatechnikával forilaíko- zik, szerződést írt alá Kí­nával olyan rakéta támasz­pont építésére vonatkozólag, ahonnan 650 kilométeres hatótávolságú rakétákat le­het majd indítani. 25 literes transport alumi­nium kanna szállítását vállalja azonnal Vasért Vállalat Budapest, Vili. Üllői út 32. Tej és mindenfajta folyé­kony élelmiszer szállításá­ra alkalmas. Fogyasztói ár gumigyűrű­vel: 459 forint. A H O L = ümiek telizik vidéken, az arra alkalmas telken ott építik fel azt a kétszobás összkomfortos családiházat garázzsal, amelyet ön is megnyerhet a Szerencse tárgysors játékon. E nyereményhez még egy személyautó is jár. A Szerencse sorsjegy ára: 4 forint. Kapható: a levél­kézbesítőknél, újságárusoknál és a trafikokban. Szerencse sorsjeggyel — szerencséje lesz! A műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat folyó év november 29-én műszaki becslést tart Salgótarjánban. írásbeli bejelentéseket kérjük a Ma­gyar Hirdető Vállalat kirendeltsége címére, Salgótar­ján, Karancs utca 6. szám alá beküldeni. Budapesti címünk: Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Válla­lat Budapest, VI. Népköztársaság u. 28. Telefon: 127—731. Foglalkozunk használt mezőgazdasági és egyéb gépek, kompresszorok, műszerek stb. eladásá­val, vételével és közvetítésével. Uj-itellii üzenete Űj-Delhiből komoly és megszívlelendő üzenetet ka­pott a világ: azon a hármas csúcstalálkozón, amelyen az általános nemzetközi helyzet, ihletésű frázisaira kell figyelni, hanem Vietnam népének hangjára, amely egyrészt a Dél-vietnami Nemzeti Felsza­badítás! Front javaslataiban, és több aktuális részprobléma másrészt a Vietnami Demok­megoldási módozatairól tár­gyalt Indira Gandhi asszony, indiai miniszterelnök, Nasz- szer, az EAK elnöke és Tito jugoszláv elnök, a reális té­nyek felismeréséből fakadó figyelmeztetést küldtek a vi­lágnak. A legtöbb szó termé­szetesen a vietnami konflik­tusról esett. Amikor Indira Gandhi azt fejtegette; ennek a kegyetlen és tragikus há­borúnak véget kell vetni, még mielőtt teljesen elpusztí­taná Vietnamot és romlásba döntené az egész világot — nyílt és világos vádiratot fo­galmazott meg az agresszor, a vietnami nép békéjére és függetlenségére törő ameri­kai imperializmus ellen. Az indiai miniszterelnök hangsú­lyozta, hogy a vietnami bé­két csak a vietnami nép aka­ratának megfelelően, minden külföldi beavatkozás nélkül, a genfi egyezmények alapján le­het megvalósítani. Ez azt je­lenti. hogy nem a vólságról- válsssra bukdácsoló dél-vietna­mi bábkormányzat amerikai ratikus Köztársaság javaslatai­ban öltött testet. A delhi hármas csúcson sze­replő más kérdések — a gaz­daságilag fejlődőben levő or­szágok problémái, az európai béke kérdései, a nukleáris fegyverek elterjedésének meg­akadályozása — mind olyan problémák, amelyek nem egy szálon összefüggenek a nem­zetközi helyzetet napjainkban legjobban beárnyékoló ve­szedelemmel, a háborúval. Amikor diai miniszterelnök, tárjábán azt hangoztatjaa három politikus birtokában nincs valamiféle „varázspál­ca”, amelynek érintésére egy­szerre megszűnnek a bajok, vagy elhallgatnak a fegyve­rek Vietnam földjén — de minden ilyen megbeszélés, ahol felvetődnek a megoldás­sal kapcsolatos újabb elkép­zelések, akárcsak egy lépéssel is közelebb hozhatja a nem­zetközi problémák megoldá­sát, közöttük a vietnami há­ború befejezését. Ami a gazdasági problémá­kat illeti, szó esett Üj-Delhi- ben a fejlődő országok ela­dósodásának kérdéséről is, vietnami amely együtt a fejlett orszá- az in- gok és fejlődő országok kö­EAK elnöke és Jugoszlávia elnöke egyaránt hangsúlyoz­ták, hogy jól tudják; értekez­letük nem oldhatja meg a problémákat, nem orvosolhat­ja a világot kínzó bajokat — meg is határozták az értekez­let célját, feladatát és értel­mét, ugyanakkor a három, a nemzetközi világban komoly tekintélyt élvező ország ve­zetői politikai elképzeléseinek kicserélése, tapasztaltai meg­vitatása feltétlenül hasznos. A világsajtó minden kommen­az zötti életszínvonal különbség további növekedésével, szin­tén hozzájárul a nemzetközi feszültség növekedéséhez. A hármas csúcstalálkozó olyan esemény volt, amelynek jelentősége éppen abban van, hogy a három el nem kötele­zett ország politikájának egy­séges vonala — akár a viet­nami háború, akár más nem­zetközi kérdés megítélésében — a béke és a nemzetközi biztonság megerősítésének hí­vei álláspontjával egyezik. <S)

Next

/
Thumbnails
Contents