Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)
1966-10-29 / 257. szám
1996. október 29. szombat NÓGRÁD Pártértekezlet a salgótarjáni járásban (folytatás az 1. oldalról) millió forintot költött államunk. Az oktató-nevelő munkát illetően a következőket hangsúlyozta a beszámoló: a jelenleginél jobban kell törekedni a fiatalok szocialista szellemben való nevelésére. Ezért szükség van a pedagógusok fokozottabb ideológiai, politikai és pedagógiai műveltségének fejlesztésére. Gyarapodott a lakosság. A bányászok átlagos havi jövedelme 2332 forintra nőtt. Ezenkívül négy év alatt kaptak 216 millió hűségjutalmat és 62,3 millió forint nyereség- részesedést. A tsz-gazdák jövedelme az 1962. évi 6391 forintról 1966-ban 8687 forintra nőtt. Ehhez jön még a háztájiból származó jövedelem. Premizálás címén 540 vagon terményt osztottak szét. Rendeződött a pedagógusok és egészségügyi dolgozók bére, emelkedett a tanácsi alkalmazottak fizetése. A járás községeiben évente 250 új ház épül. Megépült még 21 kilométernyi út, 28 kilométernek megfelelő járda, 9 község kapott közvilágítást, 8 pedig orvosi rendelőt. A harmadik ötéves tervben az állam 400 bányászlakás felépítéséhez biztosít pénzt. A lakásprobléma megoldása azonban csak akkor lehetséges, ha a lakásra várók közül akiknek nagyobb jövedelme van megtakarított pénzét házépítésre fordítja. A párt helyzetevei kapcsolatban a beszámoló a következőket említette meg: politikai, gazdasági és kulturális téren elért eredményeink járásunkban is meggyőzően bizonyítják, hogy pártunk a munkásosztály akaratát kifejező, népünk érdekét szolgáló politikát folytat Az eredmények alapja a VIII. kongresszus óta állandóan fejlődő elvi politikai, cselekvési egység. amelyet elősegített a kétfx'ontos harc helyes alkalmazása. Járásunk párttagsága az alapvető kérdésekben egységes, egyetért a párt politikájával és példamutatóan dolgozik azok megvalósításáért. . Az elmúlt években a pártbizottság a vezetés színvonala. önállósága, a munkastílus fejlesztése érdekében több helyes kezdeményezést valósított meg, melynek eredményeként csaknem 300 párttagot vont be pártbizottság szintű vezetésbe. A párt vezető sverepe és a téves névetek elleni hare A párt vezető szerepe a szocialista építés időszakában tovább növekszik. Szerepével kapcsolatban azonban helytelen nézetek is vannak. A párton belül elsősorban balról érte támadás a párt politikáját. Ezeknek a párttagoknak a száma elenyésző, tevékenységük azonban veszélyes. Van köztük olyan, aki szélsőségesen baloldali és elvi meggyőződésből. tudatosan támadja a párt jelenlegi politikáját. Mások viszont nem értik a VXII. kongresszus ezzel kapcsolatos főbb politikai irányelveit. Ez utóbbiak mondják: nincs a pártnak vezető szerepe, feladtuk az osztályharcot, népfrontpolitika van, a mai vezetés gyenge, hozzátok vissza a kemény kéz politikáját stb. Ezek a párttagok ott tévednek, hogy a párt vezető szerepét csak abban látják: hány párttag és hol van funkcióban, nem pedig azt, hogy a párt politikája helyes, megvalósításán sokan fáradoznak. Egyébként sincs igazuk. Járásunkban az ipari, tanácsi és mezőgazdasági területen még a középszintű vezetésnél is a vezetők 80 százaléka 10 éve párttag. Vannak, akik azt hangoztatják: minden kérdésben a párt döntsön. Káros ez, mert a vezetés figyelmét eltereli a fontos politikai kérdésekről, lehetőséget ad arra, hogy minden hibáért a pártot tegyék felelőssé, még azok is, akik személyükben felelősek a párt és kormányhatározatok végrehajtásáért Egyes elvtársak nem látják a szocializmus teljes felépítése idején folyó osztály- harc tartalmát és módszereit. Mivel nincsenek nagy társadalmi méretű összeütközések — földosztás, államosítás, tsz-szervezés stb. — azt mondják, hogy feladtuk az osztályharcot. Előfordul, hogy ezzel vádolnak bennünket azok is, akik elnézik az osztályellenség támadását. Nem lépnek fel a társadalmunkat becsmérelő kijelentésekkel szemben, szemet hunynak a felelőtlenség, a tunyaság, a különböző lazaságok felett. A szélső baloldali nézeteket vallóknál — ezek zöme sértődött — az 1962-es pártértekezleten úgy foglaltunk állást, hogy nincs összefüggő politikai koncepciójuk, egyedi jelenségek. Akkor azt mondták: nem jó a szövetségi politika, udvarolunk az értelmiségnek. Az utóbbi időben viszont elvi koncepciót fogalmaztak meg, melynek az a lényege, hogy a vezetés alkalmatlan, a párt jelenlegi politikáját el kell dobni. Emiatt kellett kizárni a pártból Tő- zsér Istvánt. A párton kívül pedig az előbb elmondottak fordítottja tapasztalható. Egyesek igyekeztek túlhangsúlyozni a pártnak azt a helyes határozatét, hegy pártfunkción kívül bárki betölthet közfunkciót. A párt szövetségi politikáját a párt nélkül akarják megvalósítani. Túlzott humanitást követelnek a rendszer elleni ízgatókkal szemben, kisebbítve az elkövetett tettek súlyosságát. Előfordult, hogy amikor a műszakiaknál fellépA mandátumvizsgáló bizottság jelentése után a vitában elsőnek Sipos Ervin, a mátra- nováki pártbizottság küldötte szólalt fel. Arról beszélt, hogy milyen káros a kollektív vezetés elvének megsértése. Mát- vanovákon a tröszti és a járási pártbizottság is többször napirendre tűzte ezt a kérdést, s végül a megyei párt- bizottság széles körű vizsgálattal tett pontot a hibákra. Nagyon sok párttaggal beszélgettek akkor, s azóta lényegesen javult a pártmunka. Ma már igen eredményesen dolgoznak a pártcsoportok. Varga István, a karancske- szi termelőszövetkezet küldötte a község gondjaival foglalkozott elöljáróban, majd elmondotta, hogy ha a vezetŐK a dolgozók véleményére támaszkodnak, akkor sokkal nagyobb az aktivitás a közös munkában, Karancskeszi termelőszövetkezetben több ellentét volt a korábbi időben. Sokszor cserélődtek a vezetők. Azóta változott a helyzet. Az idei jó eredmények nemcsak a kedvező időjárásnak köszönhetők, hanem a tagság áldozatos munkájának is. Oszkó Károly, a járási KISZ- bizottság titkára tett jelentést ezután az ifjúsági szövetség munkájáról a pártértekezletnek. Bejelentette, hogy a járás fiataljai az egész éves akcióprogramot és a kongresszus tiszteletére tett felajánlásokat a pártértekezlet napjára teljesítették. A továbbiakban foglalkozott az ifjúság elhelyezkedési gondjaival. Égető kérdés ez a járás területén, és ahogy kifejtette: falun javítani kellene a munka és kulturális körülményeket ahhoz, hogy a fiatalok a mezőgazdaságban és a termelőszövetkezetekben is megtalálják a számításukat. Angyal Vilmos, szocialista brigádvezető, a zagyvái párttünk a lazaságok, felelőtlenségek elten, akkor azok értel- miségellenességre hivatkoztak. Nehezíti a helyzetet, hogy nem minden pártonkí- vüli vezetőnek van szilárd marxista világnézete, sőt egyi- kük-másikuk nyíltan az idealista tanok mellett foglal állást, teaz ilyen jellegű megjegyzést. Gyökere a kispolgári gondolkodás Nem sikerült a maga sokoldalúságában maradéktalanul megérttetni a szocialista népi nemzeti egység kialakulásával kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdéseket. Egyesek félreértelmezik a nemzeti egység és a szocialista demokrácia politikáját. Azt hiszik, rágalmazhatják a társadalmat, a pártot és egyes vezetőket. Hát még a nacionalizmus, a sovinizmus, a kozmo- politizmus mérge. Vannak, akik kritikátlanul elfogadják azt, ami nyugatról jön, ugyanakkor saját eredményeinket lebecsülik. Egyik-másik helyen erőteljesen lábrakapott a harácsolás. Azt mondják: ha van kereset, van öntudat, ha jó a fizetés, jó a politikai hangulat, ha lesz prémium, lesz termelés. Egyes vezetőknél nagyobb súlya van a pénznek, mint a szocialista öntudatnak. E szemlélet gyökerét a kispolgári gondolkodásmódban kell keresni. Mindezek ellen csak akkor lehetséges fellépni, ha párttagságunk ideológiai képzettségét a jelenleginél magasabb szintre emeljük, és a bizottság küldötte elmondotta, hogy a bányászok azzal akarják meghálálni a párt és az állam gondoskodását, hogy jobban törekednek a gazdaságosságra. A műszakiaktól kérte: olyan feltételeket biztosítsanak számukra, hogy ezt meg is valósíthassák. Sérelmezte, hogy sokszor nem úgy kezelik a szocialista brigádvezetőket egyes műszakiak, mint ahogy kellene. Nem támaszkodnak eléggé a több évtizedes tapasztalatukra, holott az igen nagyjelentőségű lenne a gazdaságos termelésben. Molnár József ugyancsak a zagyvái pártbizottság küldötte a párt vezető szerepéről, s az ezzel kapcsolatos téves nézetekről beszélt. Mint mondotta, a műszakiak körében is voltak téves nézetek, azonban közös viták alapján sikerült ezeket tisztázniuk. Nem utolsó sorban annak köszönhető ez, hogy a zagyvái üzemnél az utóbbi időben igen kedvezően alakult a műszaki és fizikai dolgozók közötti kapcsolat. Gyürki Béla, a tröszti párt- bizottság küldötte, a párttagság fegyelmi helyzetéről beszélt. A járási fegyelmi bizottság tapasztalatairól tájékoztatta a pártértekezletet, végül kérte, hogy az alapszervezeteknél a politikai nevelő munkát fokozzák, erősítsék a párttagság fegyelmét. Sipos Sándor mátramind- szenti küldött igen figyelemre méltó dolgokat mondott el termelőszövetkezetük életéből. Megalakították az első szocialista brigádot és a mozgalom azóta terebélyesedett. Kongresszus tiszteletére tett felajánlásaikat teljesítették. A brigád tagjai igen emberségesen, beteg embertársaik helyett is elvégezték a munkát. Kérte, hogy a termelőszövetkezet vezetősége karolja fel a szocialista brigádmozgalmat, és az eredményeket ismerjék kommunisták leleplezik az előbb említett nézetek tarthatatlanságát, helytelenségét. Gyámkodás nélkül Szó volt még az alapszervezetek tevékenységéről, a pártcsoportok munkájának megjavításáról, a tanácsok pártirányításáról, a tömegszervezetek eredményes segítő munkájáról. A szakszervezet munkáját taglalva említette meg a beszámoló, hogy a szakszervezet felett meg kell szüntetni a gyámkodást, az apró részletkérdésekbe való beavatkozást, ugyanakkor meg kell mondani az itt dolgozó kommunistáknak, hogy ne várjanak arra, hogy a párt mondja ki: mikor, mit és hogyan kell megoldani. Nagyobb önállósággal és felelősséggel kell itt is dolgozni, véleményt mondani, állást foglalni a pillanatnyilag nem népszerű kérdésekben is. — Norma, bér létszám. — A KISZ tevékenységének meleghangú elismerése mellett a beszámoló foglalkozott arz ifjúság soraiban fellelhető helytelen nézetekkel, magatartással, valamint a tennivalókkal. A pártbizottság beszámolója azzal zárult, hogy a pártértekezlet az alapszervi vezetőségválasztó taggyűlések, az üzemi, területi pártértekezletek alapján biztosíthatja a Központi Bizottságot és a megyei pártbizottságot, hogy a salgótarjáni járás kommunistáira a IX. kongresszus határozatainak végrehajtásában számíthat. A párttagság még nagyobb felelősséggel, jobb elvi, politikai felkészültséggel, egységesebben fog dolgozni a jövőben. A járás munkássága, parasztsága, értelmisége ahogy eddig, ezután is odaadóan dolgozik a párt vezetésével, a szocializmus teljes felépítéséért el. Tegyék lehetővé, hogy az ipari szocialista brigádokhoz hasonlóan a termelőszövetkezetiek is elnyerhessék a különböző kitüntető fokozatokat. Rézsó Endre, etesi vb-titkár szólalt fel ezután. Többek kozott kifejtette, hogy községükben elég jelentős bázisa van az idealista szemléletinek. Sajnos az üzemi dolgozók sem vesznek részt úgy a község társadalmi életében, ahogy azt elvárnák tőlük. Szabó István, a mátramindszenti pártbizottság küldötte, művelődés-politikai kérdésekkel foglalkozott hozzászólásában. Mint mondotta, igen jó lenne, ha valamennyi általános iskola azonos műveltséget tudna biztosítani a tanulóik számára. A társadalmi szervek fokozott segítségét kérte az oktatás színvonalának javításához, ezenkívül a fiatalok pályaválasztási gondjainak megoldásához. Pádár Istvánná, a nagybáto- nyi termelőszövetkezet alap- szervezeti párttitkára a termelőszövetkezetük összevonásának tapasztalataival foglalkozott. Elmondotta, hogy jelentős beruházásokat eszközölték. Ma mar a munkagépek minden kategóriája megvan szövetkezetünknél, van azonban olyan is, ami konstrukciós hiba miatt igen régóta áll. Növekedett a termelőszövetkezeti tagak jövedelme, de sóikat fejlődött szocialista öntudatuk is. Náluk is megkezdődött a szocialista brigádmozgalom. Nagy Béla, járási rendőrkapitány a közrend helyzetéről beszélt. Elmondotta, hogy ma már a lakosság elitéli a bűnözőket, segíti a bűnüldöző szervek munkáját. Erősödött a járás területén a társadalmi tulajdon védelme, javult a közös vagyonhoz való viszemv. Nem hunynak szemet a vezetők sem ma már a társadalmi tulajdon hordáiéival szemben. Az eredmények mellett azonban tapasztalható még egyes helyeken felületesség. Kaszás Ferenc, mátranováki küldött kérte, hogy a jövőben jobban támaszkodjanak a dolgozók véleményére. Min t mondotta, egy kicsit jobb szerve zéssel. Irányítással sokkal nagyobb feladatok megoldására is képesek a mátranováki bányászok. Varga B. János, homoktere- nyei küldött a bányatelepi alapszervezet munkájáról, gondjairól beszólt, Alapszer- veze tűknél általában nyugdíjasok, háziasszonyok és nahány alkalmazott végez munkát. Mint mondotta, sokkal bonyolultabb feladatokat kell megoldaniuk, mint más pártszervezeteknél. Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára emelkedett ezután szólásra, aki a megyei pártbizottság üdvözletét tolmácsolta a pártér- tekezletoek. Elöljáróban a bányászat problémájával foglalkozott a megyei első titkár. Mint mondotta, a salgótarjáni járás erősen összefonódott a bányászattal, hiszen annakidején minden ipari létesítmény a bányára épült. Néhány évtizede még úgy gondoltál;, hogy a technika fejlődése nem érinti ezt a területet. Azonban a fűtőanyag szex kezeiében változás állott elő világviszonylatban és országosan is. Előtérbe került az olaj, a gáz és a jövőben az atomenergia. Emiatt van most Nógrádban gond. Sokkal kedvezőtlenebb a nógrádi bányászat gazdasági mutatója az országosnál. És éppen ez az oka, hogy végeredményben már 1960-tól megkezdődött a létszámcsökkentés. Az ipar fejlesztésével nagyon sokat foglalkozott az utóbbi időben is a megyei pártbizottság. És a gondokra keresi a megoldást, de nem lehet mindent a felsőbb szervektől várni. A megoldást ott kell kezdeni, hogy mit tehetünk mi. Igen komoly gondot kell fordítani a minőségre, a takarékosságra. Ha a széntermelés gazdaságosságát javítani tudjuk, akkor nagyobb alapunk lesz arra, hogy többet követeljünk. A továbbiakban a partédét kérdéseivel foglalkozott. Elmondotta, hogy egészséges fejlődés tapasztalható a salgótarjáni járás területén, azonban van néhány vitás kérdés. Vannak néhányan, akik nem értik tisztán a pórt politikáját és néha az egészséges hangba belekeveredik úgynevezett radikális, álbaloldalt hang is. Mindez csak aláhúzza, hogy a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani az ideológiai nevelő munkára Mustó Lászlóné, a tröszti pártbizottság küldötte a párt tekintélyével foglalkozott hozzászólásában. Hiányolta, hogy a pártszervezetek néha ess« az üzemek gazdasági vezetőit látogatják meg, ha a területen járnak. Elkerülik a párt- szervezeteket. A továbbiakban a vezetők egyéni példamutatásának a fontosságáról, a dolgozókra gyakorolt hatásáról beszélt. Herencsényi József, a járási tanács elnökhelyettese, a mezőgazdaság fejlődéséről beszélt. Pontos számokkal bizonyította ezt; a termésátlagok valamennyi terménynél jelentősen növekedtek az átszervezés óta, többek között 1700 mázsával több húst termelt a járás, minit azelőtt. Növekedett a termelőszövetkezeti tagok átlagjövedelme. Meghonosodott a járás területén a szakembergárda. Az egyesült termelőszövetkezetekben igen örvendetesen terjednek az új módszerek, a nagyüzemi gazdálkodás, a kemizálás. Egyes helyeken azonban még baj van a gazdaságossággal. Sokszor úgy érzik, hogy a termelőszövetkezeti alapszabály is módosításra szorulna. Végül bejelentette, hogy a pártértekezlet tiszteletére a járás mezőgazdasága 101,2 százalékra teljesítette az őszi vetéstervet. Takács Vilmos, a tröszti pártbizottság küldötte, a bányászát! párt- és gazdasági vezetés gondjairól beszélt. Kifejtette, hogy az elmúlt ötéves tervben a bányaüzemeknél igen nagy szerepe volt a párttagságnak. A termeteken ység növelését, a minőség javítását, a norma és bérrendezés kérdését ők magyarázták meg a többi dolgozóknak. Nemcsak a bányákban, hanem kint a területen a tanácsi, a társadalmi szervekben is igen eredményesen dolgoznak a bányász kommunisták. A továbbiakban kifejtette, hogy a trösztnél történt néhány intézkedés már. Önköltségcsökkentő tervek készültek, amelyeknek a megvalósítása nem lesz könnyű feladat. A dotációt már ebben az ötéves tervben jelentősen csökkenteni kell, a következő ötéves tervre pedig meg kell szüntetni és ehhez a nagy munkához Igen egységes helytállásira lesz szükség. Hiányolta, hogy a Központi Bizottság titkársága tavalyi határozata igen lassú ütemben valósul meg. Kérte a megyei pártbizottság segítségét. Foglalkozott végül az új gazdasági mechanizmus kérdésével is. Mint mondotta, ebben egy kicsit elmaradtak. Kérte, határozzák már meg. ki miért felelős a következő ötéves tervben. Gajdár Pál székvölgyi párt- titkár az üzem gondjairól beszélt. A párttagság helytállását méltatta és bizakodóan nyilatkozott arról, hogy a sorozatos bánya tüzek okozta kiesést év végéig pótolják. Jakab Sándor, a Központi Bizottság póttagja, a belügyminiszter első helyettese azzal kezdte, hogy a Központi Bizottság megfelelően értékeli azt a munkát, amelyet a járás kommunistái a párt politikájának végrehajtásában végeztek. Beszélt arról, hogy a mezőgazdaság termelésének fellendítésében olyan eredményeiket értek el. amelyeket jobb körülmények között élő közös gazdaságok csak irigyelhetnek, mert az árutermelés szintje meghaladja az országos és megyei átlagot. A szénmedence helyzetével kapcsolatban elmondotta: Kétezerben is lesz itt bányászkodás, csak kulturáltabb körülmények között, magasabb technikai fejlettséggel, kevesebb létszámmal. A jelenlegi problémák megoldása, a jövő kialakítása szempontjából arra ösztönözze a megválasztásra kerülő járási párt- bizottságot, hogy bátrabban, több kezdeményezéssel, nagyobb önállósággal segítse elő a bányászattal kapcsolatos tennivalók megoldását, a megyei pártbizottsággal egyetemben. Beszélt arról, hogy az ország minden részében helyesnek találják a párt VIII. kongresszusán elfogadott politikai vonalát, csupán nagyobb következetességet kérnek a végrehajtásban. E* egyúttal a párt, vezető szerepének elismerését és igenlését Is jelenti. Végül bejelentette: tolmácsolja a Központi Bizottságnak, hogy a járás kommunistái nagy felelősséggel és hozzáértéssel munkálkodnak a párt politikájáért. Tőzsér K, János nyugdija« bányász javasolta, hogy a bezárt aknákat használják fel gombatenyésztésre és hasznosítsák azokat a földeket, ahol megszűnt a bányászkodás. A vitában felmerült kérdésekre Szoó Béla elvtárs válaszolt, majd a pártértekezlet megválasztotta a járási pártbizottságot és a megyei párt- értelkezlet küldötteit. Utána megválasztották a járási párt végrehajtó bizottságot és a titkárokat. Első titkár Szoó Béla lett, titkároknak pedig Godó Györgyöt és Özsvárt Ferencet választottak meg. A küldöttek vitája a beszámoló felett
