Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)

1966-10-26 / 254. szám

1966. október 26. szerda NÓGRÁD Városi pártértekezlet Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról) amelyek gátolják a szocialista eszmék erősödését Ezeknek visszaszorítása pártszerveze­teink fontos feladata. A párt vezettf szerepe tovább növekszik A pártbizottság beszámolója a párt helyzetét és feladatait ismertetve a következőket em­lítette meg: — A szocializmus építésé­nek jelenlegi időszakában, amikor a gazdasági és kultu­rális épi tőmunka bonyolult feladatai egyre nagyobb tuda­tosságot, következetességet es szervezettséget igényelnek, a »árt vezető szerepe szükség­szerűen tovább növekszik. A párt legfontosabb feladata, hogy vezető szervei, a párttag­ság és a dolgozó tömegek be­vonásával kidolgozzák a poli­tikai, gazdasági és kulturális élet főbb célkitűzéseit, és er­re szervezzék és mozgósítsák a tömegeket. A városban elért sikerek forrása abban rejlik, hogy érvényesült a párt és a munkásosztály vezető szerepe, a ■v árosi pártbizottság, az alap­szervezetek pedig a felsőbb pártszervezetek határozatai­nak alapján tevékenykedtek. A párt vezető szerepének érvényesülése mellett fellel­hető számos olyan gyengeség, fogyatékosság, vagy torzulás, melyek leküzdésében határo­zottabban kell előbbre jutni. Leggyakoribb nézet és helyte­len módszer, hogy a párt- szervezeteknek kell dönteni közvetlenül minden kérdésben, részletfeladatban, csupán a végrehajtás a többi szerv fel­adata. Egyes pártonkívüliek, főleg értelmiségiek, azt mond­ják: a párt ne avatkozzon az ő munkájukba, mert nem ért hozzá. Egyes gazdasági, mű­szaki, állami vezetők munka- módszerében ‘pedig túlzottan egyoldalú gazdasági szemlélet van. nem támaszkodnak a kol­lektíva véleményére, megke­rülik a párt választott testü­letéit. Foglalkozott még a beszá­moló azzal, hogy a szocializ­mus építésének üteméről és menetéről a párttagság köré­ben is számos illúzió él. Ugyan­akkor hagsúlyozta, hogy na­gyobb figyelmet kell fordíta­ni a párt becsületes, politikai harcban tapasztalt, szocialis­ta építésben bátran és áldo­zatkészen dolgozó kommunis­tákra. A párt verető szerepé­nek helyileg történő erősödé­sében a párttagság fokozot­tabb erkölcsi, politikai meg­becsülése fontos feladat Mivel a pártélet irányítása lenini elvek alapján történt, növekedett a párttagság ak­tivitása a politikai életben és közügyekben. Széles körű demokratizmus biztosítja az alapszervezeteikben a bírálat, önbirálat szabad légikörét, ér­vényesül a kollektív vezetés. Javult a tömeg1­siervciteleU munkája A parfbizottaág beszámolója ezután foglalkozott a pártépí­téssel, az oktatással, az agitá­cióval. a pértfegyelmi munká­val, majd rátért a tömegszer­vezetek munkájának elemzé­sére. Megállapította: — az elért nagyarányú fejlődést nem tud­tuk volna biztosítani, ha nem támaszkodunk a tömegszerve­zetek aktív mozgósító erejére. A legnagyobb tömegeket átfo­gó és mozgósító tömegszerve­zet, a szakszervezet tevékeny­sége, munkája, az elmúlt párt- értekezlet óta javult. A szak­szervezeti aktívák sokoldalú munkát fejtettek tó az üzemi demokrácia kiszélesítésében, nagy gondot fordítottak a szocialista törvényesség betar­tására, megkövetelték a gaz­dasági vezetőktől a rendsze­res tájékoztatást, ellenőrizték a dolgozók által tett javaslatok sorsát. Ami a KISZ munká­ját illeti, elmondhatjuk, hogy a város fiataljainak többsége szocialistának vallja magát, dolgozni akar a szocializmu­sért, elítéli a munkátlan éle­tet. Káros politikai következ­tetést von le az, aki az Ifjú­ság egészét csak a külső meg­nyilvánulások alapján, vagy felületesen egyes fiatalok ma­gatartása alapján ítéli meg. Persze van mit javítani a fiataloknál. Hatékonyabb ideo­lógiai és nevelő munkát kell végezni az ifjúság körében, fokozottabb mértékben kell érvényesíteni . a szülőkkel szemben a felelősséget. A pártbizottság beszámoló­ja azzal zárult, hogy a város kommunistái Salgótarján for­radalmi hagyományaihoz mél­tóan a jövőben is harcolni fognak a felsőbb pártszervek határozatainak megvalósítá­sáért. s erre mozgósítják a város lakosságát. Széles körű vita a beszámoló felett Á vitában elsőnek Takács Lajosne, a megyei tömegszer­vezetek párttitkára szólalt fel. Többek között kifejtette, hogy a pártot egy-egy területen a párttitkár és a vezetőségi ta­gok munkájáról, a kommu­nisták magatartásáról ítélik meg. Az emberek nem látvá­nyos akciókat, hanem példa- mutatást várnak a kommunis­táktól és ahol így dolgoznak, ott van tekintélye a pártnak. A továbbiakban foglalkozott még a városi nők helyzetével, a család szerepével és több ja­vaslatot tett arra vonatkozó­lag is, hogyan lehetne a kö­zös gondokat enyhíteni. Habonyi Zoltán, a megyei kórház párttitkára hozzászó­lásában az egészségügyi háló­zat fejlődését vázolta. Kifej­tette például, hogy a körzeti orvosi ellátottság Salgótarján­ban ma jobb az országos át­lagnál. Viszont sok gondot okoz a kórhoz, * rendelőin­tézet zsúfoltsága. Kérte, hogy minél előbb adják át rendel­tetésének az új kórházat. Schink József, az öblös- üveggyár szocialista brigád­jának eredményeiről számolt be. Elmondotta többek között, hogy az éves export tervet no­vember 25-re teljesítik és fel­hívásukhoz 72 szocialista bri­gád csatlakozott az üzemben. Több helyen már pótvállalást is tettek a dolgozók. Szócs Gyula, a Salgótarjáni Acélárugyár küldötte többek között elmondotta, hogy a pártbizottság beszámolója vég­eredményben négy év ered­ményeit összegezte, amely mö­gött igen kemény harc van. A továbbiakban bővebben fog­lalkozott a gazdaságirányítás új mechanizmusával kapcsola­tos elvi kérdésekkel, és kifej­tette, hogy azt nemcsak a mű­szakiak, a gazdasági vezetők, hanem a pártszervezetek szá­mára is igen sok feladatot hoz. Angyal Andor, a Zománc­ipari Művek pártbizottságénak titkára a beszámolóban el­hangzott bírálattal foglalko­zott elöljáróban, majd elmon­dotta. hogy üzemüknél igen »ok feladat közül sikerül min­dig a legfontosabbra irányíta­ni a munkát Sikereiknek ép­pen ez a titka. Hosszú vajú­dás után végre mégis bizo­nyíthatnak és az idén a kong­resszusi verseny eredménye­ként lehetővé teszik, hogy négyezer vásárló előbb jusson gáztűzhelyhez. Csontos József, a Zagyva- pálfalvi Bányagépgyár főmér­nöke üzemük gazdasági ered­ményeivel foglalkozott felszó­lalásában. Kifejtette többek között, hogy 1960-tól napja­inkig az üzem termelése 60 százalékkal növekedett, an­nak ellenére, hogy beruházást alig kaptak. A gyár termékeit egyre inkább igénylik és pél­dául jövőre 40 százalékkal na­gyobb lesz exporttervük. Ki­váló eredményeket értek el az önköltségcsökkentésében is. Stabil törzsgárdájuk alakult ki és bejelentette, hogy a ko­rábbi döntésekkel ellentétben a jövő évben mégis megkez­dődik az új bányagépgyár épí­tése. amely-e az első évben 25 millió forintot fordítanak. Bíró János, a Vasas Szak- szervezet megyei titkára a kongresszusi munka1 verseny helyzetével, a szocialista bri­gádmozgalom eredményeivel foglalkozott. Jellemző a ver­senyre, hogy szerényebb ke­retek között ugyan, de sokkal tartalmasabban folvik. A dol­gozók százai tettek már pót­vállalást. Kifejtette többek kö­zött azt is, hogy a szocialis­ta brigádmozgalomban igen sok tartalék rejlik, amelyet csak úgy lehet hasznosítani, ha a gazdasági, mozgalmi ve­zetés a jövőben még több se­gítséget ad a munkájukhoz, a fizikai dolgozók kérik, hogy a műszaki fejlesztéssel sokkal intenzívebben foglalkozzanak a vezetők. Birkái Zoltán, a Salgótarjáni Acélárugyár küldötte arról be­szélt, hogy az elmúlt négy év nemcsak a gazdasági munká­ban, hanem a pártmunkéban is jelentős fejlődést hozott. A2 alapszervezetek sok olyan gya­korlati tapasztalatra tettek szert, amit a jövőben feltétlen hasznosítani lehet, A Salgó­tarjáni Acélárugyárban példá­ul a szocialista brigádok nagy része megvalósította az önel­lenőrzést. Ez kezdetben nem volt összhangban az anyagi érdekeltséggel, de amióta be­vezették a minőségi bérezést, azóta egyre eredményesebb a munkájuk. Tóth András, a városi KISZ­bizottság titkára az ifjúsági munkáról tájékoztatta a párt- értekezletet. Mint elmondotta, a legjobb eredmény a terme­lés segítésében született, de igen sikeresek voltak a külön­böző ifjúsági akciók is. Be­szélt a fiatalokkal kapcsola­tos téves nézetekről. De arról is szólt, hogy néhány kérdés­ben előbbre kell jutniuk, töb­bek között a tagszervezésben, az FMKT munkában. Breeho Gyula, a baglyasal­jai területi pártszervezet tit­kára arról beszélt, hogy alap- szervezetüknél úgy érzik, tel­jesítették a VIII. kongresszus határozatát, sikerült kialakí­taná a pártmunka sajátos stí­lusát. amelyet egy kerületi alapeaervezet vezetőségétől *1- \ urnák. Félhívta a figyelmet, hogy a dolgozók ügyes-bej'is dolgaival mindenütt az eddi­ginél lelkiismeretesebben keK foglalkozni, hiszen a párt te­kintélyét az önzetlen segítség­gel is nagymértékben növel­hetik. Sándor Flemér, a városi ta­nács elnöke megköszönte azt a munkát, amit a város kom­munistáival az élen, a város dolgozói végeztek Salgótarján fejlesztésében. A továbbiakban elmondotta, hogy a lakáskér­dés ma a legnagyobb gond. Négyezerkétszáz igénylő van, A régi rendszertől örökölték végeredményben ezt a gondot, amit rövid idő alatt nem le­het megoldani. Helytelenítet­te, hogy egyes állami és szö­vetkezeti lakásokban egy-egy szobát kiadnak 400—500 fo­rintos havi uzsorás lakbérért. Kérte, hogy az építőipar vég­re jusson el arra a szintre, hogy az évenként betervezett lakásokat maradéktalanul fel­építi. Kérte az üzemek, társa­dalmi szervek összefogását, s lakásgondok enyhítésére. Mint évről évre növekszik a taaca- rékbetét-állomány, de sokan csak kocsira, más célokra gyűjtenek, ahelyett, hogy ai- lami támogatással bátran la­kásépítésihez fognának. Fog­lalkozott a másik igen égetA gonddal is, a munkaerő-hely­zettel. Mint mondotta elsősor­ban * végzett fiatalokat kell elhelyezni, hogy biztosítva le­gyen az utánpótlás is. Sokan jelentkeznek munkára, azon­ban nem mindenkit a rászo­rultság vezet, hanem inkábba nagyobb jövedelem elérésének a lehetősége. Ezt bizonyltja az is. hogy számosán vannak, akik válogatnak a munkában A városban az elmúlt évek­ben mintegy 2500 dol­gozónak, főleg nőnek tudtak munkát biztosítani, azonban több lehetőség kellene, első­sorban egy nagyobb könnyű­ipari üzem, ami megoldaná ezt a gondot. Dr, Tóth István, a járási és városi főügyész arról tájékoz­tatta a pártértekezletet, hogy a közrend, közbiztonság az utóbbi időben sokat javult. Ebben igen nagy része van a társadalomnak. A társadalmi szervek élenjárnak a bűncse­lekmények feltárásában és a vétkeseket elítéli. Városunk­ban, ha nem is nagymérték­ben, de emelkedett a vagyon elleni bűncselekmények sza­ma, viszont csökkent a tár­sadalmi tulajdonban keletke. zett, károk mértéke. Ez annak tudható be, hogy sokat javult az ellenőrzés, és ha tennivaló van, az elsősorban a megelő­zésre vonatkozik. Az ügyész­ségnek az a tapasztalata, hogy divat lett a pénzszer­zés. haréeaolás. Viszont akik bűnt követnek ék azok nem rászorultságból teszik, hanem egész más érdekektől vezérel­ve. Kerner Lajos körzeti párt- titkar, a külső kerületek, úgynevezett perifériák prob­lémájával foglalkozott. Véle­ménye szerint nem kielégítő a kommunális ellátottság, ez csökkenti a magánosok épí­tési kedvét is. Buda Antal, az Acélárugyár küldötte a huzalmű fejlődé­séről tájékoztatta a pártérte­kezletet. arról, hogy az el­múlt négy évben jelentősen növekedett termelésük, ugyanakkor a feladatokat ke­vesebb létszámmal oldották meg. Üzemrészükben ered­ményesen tevékenykednek a pártcsoportok. S azóta foko­zódott a tagság aktivitása is. Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára emelkedett ezután szólásra, aki a megyei pártbizottság üdvözletét tolmácsolta a párt. értekezletnek. Elöljáróban beszélt arról,. hogy a kong­resszusra való felkészülés megyénk területén jó ütem­ben halad. A párttagság fe­lelősséggel tudja értékelni az elmúlt négy év munkáját, és bátran azóváteszi a hibákat. — mondotta többek között majd foglalkozott a kong­resszus célkitűzéseivel. A párt vezető szerepéről szólva elmondotta, hogy a jövőben feltétlen növelni kell a gaz­dasági és a kulturális élet egész területén. Folytatni azt az egészséges fejlődést, ami végeredményben az ötvenes évek végién megkezdődött. A továbbiakban szólott a salgó­tarjáni városépítésről. Az ét­ért eredmények bizonyítják, hogy nem volt hiábavaló az a nagy energia, amit az el­múlt időszakban befektettek. Igaz, hogy van néhány gond. a peremkerületek egy kicsit valóban elmaradtak, a lakás- kérdés még megoldatlan, de sokkal jobban össze kellene fogni az üzemi és társadal­mi szerveknek is, hogy eze­ket a gondokat enyhíteni le­hessen. A további fejlődést csak következetes munkával lehet biztosítani. És mint igen jó példát említette meg: a gázfűtést közös összefogás­sal a tervezettnél sokkal rö- videbb idő alatt meglehetett valósítani. Jelenleg a Tűz­helygyárnál folyik hősies munka, az úgynevezett kis ZIM felépítésénél. Foglalko­zott Jedlicska elvtárs többek között a munkaerő helyzettel is. Mint mondotta, ném le. hét mindent a felsőbb szer­vektől várni, saját erőnkből is többet kell termi. Igaz vi­szont, hogy a sok jogos igény mellett vannak a vá­rosiban íelfűtött, túlfokozott igények is, amit a nagy fej­lődés ellenére még sem lehet megoldani rövid idő alatt. Kukol Emil. az Erőmű igazgatója is mint országosan egyedül álló példát említette meg azt a hősies harcot, amit a távfűtés létrehozásá­nál munkások és a társadal­mi szervek végeztek, La.«an ezer lakás fűtését szolgál tát­ják már. S a jövőben tovább fokozódik ez a munka, 1970- ben a Vásártéren 600 lakást, az Acélárugyár környékén újabb 200. lakást kapcsolnak be a távfűtésbe. Varga Gyula, az Öblös- üveggyár igazgatója az ex­portterv teljesítésével kap­csolatban megemlítette, hogy az év első 9 hónapjában 3 millió forinttal teljesítették túl időarányos tervüket. Ügy néz ki, hogy a város expor­táló üzemei a IX. komgresz- szus napjára teljesítik éves export kötelezettségüket. Be­szélt arról, hogy a tanulás tö­megmozgalommá vált az üzem­ben. Példát mutatnak a pártta­gok. öt év alatt 553 fő végez­te el az általános- és közép­iskolát és sokan az egyetemet Válóczi Ernő, az ÉMASZ igazgatója közölte, hogy har­mincmillió forintos beruházás­sal megoldódott a város ener­gia ellátásának problémája. Pompiliu Macoveinek. a Ro­mín Szocialista Köztársaság Művelődés- és Mű vészét ügyi Állami Bizottsága elnökének vezetésével román kulturális küldöttség érkezett Budapest­re. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Hku Pál művelődésügyi miniszter, továbbá a Műve­lődésügyi Minisztérium és a den a Magyar Sajtó Házában enüékpiakettét nyújtott át Jean-Maurice Hermann, a NUSZ elnöke azoknak a ma­gyar újságíróknak, akik a szervezet munkájában tevéke­nyen részt vettek. Emlékplakcttct kapott Barcs Sándor, a MUÖSZ elnöke, Komját Irén és Pethő Ti­bor, a MUÖSZ ale!nőkéi, Sik­lósi Norbert a MUÖSZ főtit­kára, továbbá Bottá Ferenc a MUÖSZ fotoszakosztá­Biztceítani tudják a Buda­pestről letelepülő üzemeknek a szükséges energiát. Tamasi István, az AKÖV pártcsúcsvezetőségi titkára el­mondotta, hogy az idén a vál­lalat a tavalyi húsz-egy né­hány mutató helyett, csak ket­tőt kapott. Ez jelentősen meg­könnyítette a tartalékok fel­tárását és okos felhasználá­sát. Közölte, hogy a dolgozók­kal együtt az ólüzem círaj, el­nyerését tűzték ki az idén fő feladatul. Vonsik László, a városi pártbizottság munkatársa kö­zölte, hogy az idén a párttag­ság 67,3 százaléka kapcsoló­dott be a pártoktatásba. De sokan vannak olyanok, akik más területen, más formában képezik magukat. Hangoztat­ta. hogy a pártoktatás tartal­mi színvonalát tovább kell javítani. Az agitációval kap­csolatban annak hatékonyságát, a jól bevált formák alkalma­zását szorgalmazta. A vitában felmerült kérdé­sekre Szalui elvtárs válaszolt, majd a pártértekezlet megvá­lasztotta az új városi pártbi­zottságot. s a megyei pártér­tekezlet küldötteit. Az újonnan megválasztott pártbizottság el­ső ülésén megválasztotta a végrehajtó bizottságot és an­nak titkárait. Első titkár ismét Szalai Gáspár elvtárs lett, titkárnak pedig Szabó Aladár elvtársat választották meg. Ugyancsak tegnap, 25-én tartották a járási pár tértekéi- letet a rétsági járás kommu­nistái is. Tanácskozásokról a holnapi lapszámunkban szá­molunk be. Külügymrniaztérium több ve­zető beosztású munkatársa. Jelen volt a repülőtéren Du- mitru Turcus, a Román Szo­cialista Köztársaság budapes­ti nagykövete is. A küldöttség itt tartózkodása során megtár­gyalja a két ország közötti kulturális kapcsolatok néhány időszerű kérdését. igazgatója, a MUÖSZ titkára, Komor Imre, a MUÖSZ okta­tási bizottságának tagja, Ko- lesza Sándor, a MUÖSZ nem­zetközi osztályának munka­társa, dr. Matolcsy Károly, a NUSZ-iskola tanára. Szom- bathy István, az AIPS főtit­kár-helyettese, Vadász Ferenc, a Népszabadság rovatvezetője és Vécsei György, a FIJET al- elnöke. (MTI) Maittitiuf'feiMeiői'e biv^kaniak Rudabányán ? Az elmúlt héten a meddő- letakarítást végző exkavátor hatalmas csontokat emelt ki a földből. Megállapították, hogy a csontok az őskor egyik leg­nagyobb állatának, a raammut. nak maradványai. Rövid ;dő alatt három ilyen hatalmas állat csontjaira bukkantak. A bányaüzem geológusai szerint a Villamos bányamező alatt minden valószínűség szerint mammut-temető nyomára buk­kantak. Ennek hiteles megál­lapítására a jövő héten mu­zeológusok uraznak Rudabá- nyára. Román kulturális delegáció érkezett hazánkba Magyar újságírók kitüntetése A Nemzetközi Újságíró lyának vezetőségi tagja, Gá- Szsrvezat fennállásának 20, bor Pál, a N USZ nemzetközi évfordulója alkalmából ked- továbbképző központjának

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents