Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)
1966-10-20 / 249. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M F G Y E I : T A N Á C S LAPJA XXII. ÉVF. 249. SZÁM ÁRA: 50 FILLER 1966. OKTÓBER 20. CSÜTÖRTÖK Pártértekezlet a Salgótarjáni Acélárugyárban Győrs ütemben fejlődött a párt gazdaságszervező, irányító, ellenőrző munkája Szerdán, a Salgótarjáni Acélárugyár Művelődési Házának nagytermében tartották a gyár kommunistái pái tértekezletüket. Az elnökségben helyet foglalt dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, Jedlicska Gyula, a meg yei pártbizottság első titkára, Ssalai Gáspár, a városi pártbizottság első titkára, Antal Gyula, a gyár igazgatója, Buda Ferenc, alapszervi titkár, Slezák Istvánné, csavarmarós és Molnár Sándor II., szocialista brigádvezető. ról, részletesen ismertette az agitációs munkában, a kulturális életben a politikai óik tatásban és az eszmei, felvilágosító nevelő munkában elért Talajtani szakküldöttség megyénkben Látogatás Nőtincsen A gödöllői Agrártudományi Egyetem Talajtani Tanszékének tanárai és a tanulmányaikat befejező agrokémia-talajtani s zakmérn okj el öltek dr. Stefanovits Pál kandidátus tanszékvezető professzor vezetésével meglátogatták tegnap délelőtt megyénket. Az egyetemi küldöttséget a járás vezetői fogadták, majd ellátogattak a nőtincsi Néphadsereg Termelőszövetkezetbe. Az egyetemi küldöttség a rétsági és a balassagyarmati járás talajtípusaival és az évek óta folyó talajvédelmi munkákkal ismerkedett. Megtekintették a nőtincsi közös gazdaságban végzett talajvédelmi munkákat. A szakemberek és a végzős hallgatók a helyszínen győződtek meg a Magyar Tudományos Akadémia Agrokémiai és Talajtani Kutató Intézet által készített taés Érsek vad kerten tájvédelmi tervének kivitelezési munkáiról- A tervezéssel és a kivitelezéssel kapcsolatban Duck Tivadar, az Akadémia tudományos kutatója tartott tájékoztató előadást a megjelenteknek. A küldöttség tagjai közotl ellátogatott megyénkbe Jan Kostalik docens, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tanára, aki a mezőgazdasági talajok genetikai típusait tanulmányozza hazánkban. A rendezvényen részt vettek a megye gép- és gépjavító állomásainak főagronómusai is, hogy tapasztalatokat szerezzenek a gyakorlati talajvédelemben. A szakküldöttség résztvev'öl a délutáni órákban ellátogattak a megye egyik legnagyobb állomására, az Érsekvadkerti Gépjavító Állomásra, ahol megtekintették a talajvédelmi munkaeszközök javítását Mérlegen a szénbányák kilenc hónapja A pártértekezletet levezető elnök felkérésére Tóth Károly, a nagyüzemi pártbizottság titkára ismertette az előző küldöttértekezlet óta végzett munkát. Hangsúlyozta: az eredmények titka, hogy üzemünkben a politikai és gazdasági vezetők új vezetési stílust honosítottak meg, melynek során gyors ütemben fejlődött a párt gazdaságszervező, irányító, ellenőrző munká- , ja. Ennek megfelelően a vállalat vezetői az éves termelési előterveket időben megismertették a dolgozókkal, felhasználták a helyes javaslatokat, aminek eredményeként egyetlen esztendőben sem kellett módosítania a tervet, sőt ellenkezőleg: minden évben olyan termékekből, amelyre a népgazdaságnak, illetve a külkereskedelemnek szüksége volt, túlteljesítést értek el a gyár dolgozói. A kommunisták aktív közreműködésével Szoros elvtársi együttműködés alakult ki az alapanyag- gyartó gyárakkal — Ózd, Dunaújváros — valamint a Külkereskedelmi Minisztérium pártbizottságával. Ezenkívül időszakonként vitát, eszmecserét folytattak a nagyobb megrendelő vállalatok, párt és gazdaságvezetőivel. Véleményüket, javaslatukat, elképzelésüket mindig figyelembe vették a tervek összeállításánál. A kívánságokról tájékoztatták a gyár kommunistáit és kérték aktív közreműködésüket. A pártszervezet volt a kezdeményezője az exportmozgalomnak, amelynek eredményeként évről évre, bővült a külföldi megrendelők tábora, s ma már 65 országban 800 különféle terméket exportálnak. A pártmunkások megismerték a külföldi vevők igényeit, közvetlenül meghallgatták a gyártmányokkal kapcsolatos véleményeket Ennek birtokában hatékonyabbá tudták tenni az exportbizottság munkáját. Sikerült elérni, hogy a kommunisták rendszeresen figyelemmel kísérik a külföldi megrendelések teljesítését, a kiszállítás ütemességét, a gyártás programszerűségét, s ahol nem bírják saját maguk megoldani az előforduló problémákat csak akkor kémek segítséget a végrehajtó bizottságtól. Hasznosították a tartalékokat A VIII. kongresszus halaid zatának megfelelően meggyorsult és egyenletesebbé vált a termelékenység emelkedése 1965-ben a többlettermelés 100 százalékát termelékenységből biztosították. Ügy tudták elérni, hogy feltárták a tartalékokat; emelték a munkaszervezés színvonalát, megszigorították a létszámgazdálkodást, megszüntették a szűk gyártási keresztmetszeteket, és helyesen alakították ki az anyagi ösztönzés módszereit. Mindezek következtében jobb lett a kapacitáskihasználás, új gyártási eljárások honosodtak meg, nőtt a vezetők szakmai hozzáértése, rátermettsége. Az elért eredményben része van a sikeres műszaki fejlesztésnek is. Ilyen címen 30 millió 140 ezer forintot költöttek el a termelő berendezések korszerűsítésére, új gyártási eljárások meghonosítására, amelynek révén majdnem 90 milliós megtakarítást értek el. Három év alatt 11 új gyártmányt vezettek be, köztük olyanokat, amelyek importcsökkentést eredményeztek. A párt alapszervezeteknek, a kommunistáknak részük van abban is, hogy az üzemben nagymértékben kibontakozott a szocialista brigádmozgalom, és a kongresszusi versenyben kimagasló eredmények születtek. Míg 1960-ban 55 brigád 900 fővel, addig 1965-ben 117 brigád 2097 fővel vett részt a szocialista munkaversenyben. Jelenleg három brigád birtokolja az ezüstkoszorús, 24 pedig a bronzkoszorús jelvényt. A szocialista brigád- mozgalomban való eredményes munkáért évente 250 dolgozó kap kiváló dolgozó oklevelet, illetve kiváló dolgozó jelvényt. Az elvégzett munkának megfelelően növekedett a dolgozók életszínvonala, javultak a szociális, egészség- ügyi életkörülményeik. Az egy munkásra jutó havi átlagkereset 141 forinttal nagyobb, mint öt évvel ezelőtt. A borítékon kívüli juttatások — munkásszálló, munkásszállítás, napközi otthon fenntartása, védőétel, védőruha, munkaruha, ösztöndíj, továbbtanulási költségek, szolgálati lakások — 1965-ben majdnem 17 millió forintot tettek ki. Ebből az összegből az egy dolgozóra eső rész 4000 forint. Az előbb elmondottak is azt bizonyítják, hogy a pártszervezetek ereje gyarapodott, hogy a kommunisták mindig a tömegek élére tudtak állni, szervező, felvilágosító munkájuk kellő fogadtatásra talált. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy egyre nagyobb önállósággal, a helyi sajátosságoknak megfelelően dolgozták ki a párt politikájából fakadó tennivalókat, s ehhez igazították kezdeményező készségüket Kezdeményező pártesoportok Ez utóbbi fellendítésében igen döntő szerepet játszott a kéthavonként megtartott pórt- csoport-értekezlet, amelynek sarán meggyorsult a határozatok levitele, a végrehajtás megszervezése, a kommunisták és pártonkívüliek mozgósítása. A pártesoportok rendszeres megtartása a-zzal az előnnyel is járt, hogy megnövekedett önállóságuk és felelősségük. Jelenleg 98 bizalmi tevékenykedik. Döntő többségük jól ellátja feladatát, konkrét munkával bízza meg a csoport tagjait. Különösen jól működnek a központosított iroda, a dróthúzó, az energia, a rúdvas, a kovácsológyár B-üzem alapszervezeteinél dolgozó csoportok. Nem volt hiábavaló az a munka, amelyet a pártcsoportok segítésére fordított a nagyüzemi pártbizottság. A párt gazdaságszervező és termelést ellenőrző munkáját értékelve elmondhatjuk, hogy az elmúlt pártértekezlet óta lényeges változás történt- Pártbizottságun k, a lapszervezetei nk az operatív munka helyett a fő figyelmet a dolgozók nevelésére, mozgósítására fordította. Rendszeresen részt vett a termeléssel kapcsolatos megbeszéléseken, időben tájékozódott az üzem előtt álló feladatokról. Teljesítették megbízatásukat Az előadó szólt még a termelésnél mutatkozó gondokeredményeket és feladatokat végül a tömegszervezetek tevékenységét elemezte. — A tömegszervezetekben dolgozó kommunisták többsége becsülettel teljesítette pártmegbi- zatását és kiemelkedő érdemünk van abban, hogy a párt politikája megértésre talált a pártonkívüli dolgozók széles körében. Részletesen foglalkozott a szakszervezeti aktívák tevékenységével, a KISZ-fia- talok segítő munkájával, az MHS, a munkásőrség eredményes tevékenységével. Befejezésül utalt arra, hogy a gyár dolgozói aktivan bekapcsolódtak a városfejlesztési munkákba is. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt háromnegyed éves áru- termelési tervét 1787 tonnával túlteljesítette. Eredményét a tervezettnél kevesebb munkás és alkalmazotti létszámmal érte el. Kedvezően alakult a legfontosabb termelékenységi mutató, az egy főre eső termelés is. A jövesztés és a rakodás gépesítése sokat fejlődött A tervezettnél kilenc és fél százalékkal jő vesz tettek több szenet géppel. Most már kisebb nagyobb megszakításokkal Kisteleken, Kányáson és Mén- kesen üzemeltetnek széngya- lut, Mátranovákon maróhengert. A gépi rakodás az elmúlt kilenc hónapban 122 ezer tonnával, csaknem 14 százalékkal volt több a nógrádi bányákban a tervezettnél. Nem voltak tehát eredménytelenek azok a törekvések, amelyeket a gazdaságosabb termelés érdekében még az év elején elhatároztak. A termelési arányok betartása, a darabosabb szén termelésére való törekvés és nem utolsósorban a palaválogatás fokozása eredményezte, hogy kilenc hónap átlagában 2.89 forinttal többet kaptak minden tonna szénért. így a tervezett árbevételnél hétmillió forinttal többet ért el s Nógrádi Szénbányászati Tröszt. Az eredmények még szebbek is lehettek volna, ha valamennyi bányaüzem teljesíti esedékes mennyiségi és minőségi, árbevételi tervét. Elmaradt Zagyva és Mátrano- vék mennyiségben és árbevételben is. Jobbak lennének az eredmények, ha különböző címeken nem esik ki a termelésből, csaknem tizenhétezer műszakkal több a tervezettnél. Ebből csaknem tizenötezer - hatszázzal magasabb a betegségek miatt kieső műszak száma, pedig a növekedést sem járvány, sem egyéb más körülmény nem igazolja. Az utolsó negyedévben az eredmények tartása, illetve javítása mellett a legfontosabb teendő a rendellenességek felszámolása. A tröszt üzemeiben megvannak az adottságok arra, hogy a kongresszus tiszteletére tett ígéretet megvalósítsák. Vita a beszámoló felett Lantos Lajos, az energiaüzem párttikára szólalt fel elsőnek. Arra kért választ, hogy az üzem fejlesztésével kapcsolatban az energiaüzemre a jövőben milyen feladat hárul. Ezt követően bejelentette, hogy az ő alapszervezetükben dolgozó reszortfelelősök, de ő maga is megkapta a munkához szükséges segítséget az üzemi pártbizottságtól. Megemlítette azt is, hogy az alapszervezet kommunistái több kérdésre azért nem tudtak megfelelő választ adni, mert hiányos volt a tájékoztatásuk. Merlák Ervin, az üzemi szakszervezeti bizottság titkára bejelentette, hogy a kongresszusi versenyben az üzem dolgozói kétszer módosították versenyvállalásukat és ennek megfelelően az év végéig 4 millió 168 ezer forint értékű felajánlást teljesítenek. Foglalkozott még azzal, hogy fellendült az egyéni verseny is. Az üzemi demokrácia szélesítését illetően pedig a munkások és művezetők jobb kapcsolatát sürgette. Dániel György, az igazgatási főosztály alapszervezetének küldötte egyetértett. az őket ért bírálattal, majd a pártcsoportok szerepéről beszélt. Ahol jól működnek a pártcsoportok, ott az alapszervezet munkája is eredményesebb. Ezért több pártcsoportot hoztak létre, amelyek konkrét feladatokat kaptak. Birkás*Zoltán, a közlekedési üzem vezetője többek között elmondotta, hogy sok új fiatal káder nevelődött ki az elmúlt négy évben, de igen fontos, hogy az idősebbek, a tapasztaltabb párttagok segítsék őket Felhívta a párttitkárok figyelmét arra is, hogy a vezetőségi tagokat a jövőben sokkal jobban vonják be a munkába, hiszen csak közösen érhetnek el eredményeket. Hornyán Jánost a kovácsoló B üzemének küldötte a kongresszusi munkaversenyben elért jó eredményekről számolt be. Mint mondotta élen a párttagokkal, az üzem dolgozói így foglalnak állást pártunk politikája mellett. Erről beszélt Molpár József a kovácsoló üzem vezetője is, aki többek között kifejtette, hogy a termelékenység növekedése, a költségek csökkentése, a közös munka következménye. A vezetőség támaszkodott a kommunistákra, a szocialista brigádmozgalom(Folytatás a 3. oldalon) Az önállóság új követelményeket támaszt Választmányi ülést tartott a MEDOSZ Salgótarjánban Tanácskozást tartottak tegnap az SZMT salgótarjáni nagy tanácstermében a MEDOSZ Megyei Bizottsága, a választmány tagjai és az SZB-titkárok Hajdú József, a Pásztói Állami Gazdaság igazgatójának, a megyei bizottság elnökének elnökletével. A tanácskozáson részt vett Cseh Adolf a megyei pártbizottság munkatársa és D. Kovács István a MEDOSZ Országos Központjának köz- gazdasági osztályvezetője is. Kanyó Béla, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára bevezető előadásában a választott szervek és az üzemi szervezetek feladatairól, a szakszervezeti élet szervezeti és tartalmi továbbfejlesztéséről beszélt. Elmondotta, hogy megyénk szervezeteiben több mint 760 aktivista dolgozik, akik közül a bizalmiak száma: 232. Véleményük, tevékenységük nélkülözhetetlen a mozgalom életében, hiszen ők nap, mint nap kapcsolatban állanak, a dolgozók széles tömegeivel, a szakszervezet tagságával. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az MSZMP Politikai Bizottságának május 10-i határozata szélesíti a szakszervezetek, és a szakszervezeti szervek jogkörét, és hatáskörét is. Minthogy á gaz- dasáei mechanizmus reformja alapján növekszik az állami gazdasági vezetők személyes felelőssége, szélesednie kell a munkások üzemi demokráciájának is, s növekednie kell a dolgozók kollektív részvételének a különböző döntések, határozatok meghozatalában. A jó szakszervezeti munka megnyilvánult a mezőgazdasági üzemek eredményeiben is. A nyári és az Ő6zi idényben szép munkasikerek születtek, miközben csökkent megyénkben a balesetek száma és a táppénzes állomány százalékos aránya. A gazdasági mechanizmus reformjával, az önállósággal együtt jár az is, hogy a szakszervezeti aktivistákkal szemben nagyobb követelményeket támaszt mindennapi munkájuk. A beszámoló hangsúlyozta. hogy helyes lenne a soron következő szakszervezeti választásoknál a megyei választmány létrehozásának mellőzése, mert a küldöttek időnkénti összehívásával szélesebb képviseletet, és ellenőrzést lehet biztosítani. Ellenben a megyei bizottságot létszám- emeléssel, és az eddiginél is megfelelőbb összetétel kialakításával kell erősíteni. Mind a személyi, mind a szervezeti elgondolásoknál annak a szemléletnek kell érvényesülnie, hogy növekedett a szak- szervezetek feladata, és Így növekszik az igényesség is a szakszervezeti munkával szemben. A hozzászólások során Bencsik István, a Cserháti Állami Erdőgazdaság SZB-titkára ugyancsak abból indult ki, hogy az üzemek önállósága magával vonja a szakszervezet hatáskörének kibővítését is. Éppen ezért a szakszervezeti oktatás jelenlegi formáját nem tartja helyesnek, véleménye szerint ezt szakosítani kellene. Szomszéd József, a Gépállomások Nógrád megyei Igazgatóságának vezetője a vezetés színvonalának emelését, és a cselekvések konkrétságát hangsúlyozta. Bejelentette továbbá, hogy a gép- és gépjavító állomások a kongresszusi versenyben 1.6 milliós eredményjavulást vállaltak, de jelenleg már a négymilliós eredményjavulásnál tartanak. Hanzel István, a Nógrádkövesdi Állami Gazdaság SZB-titkára a bizalmiakkal való fokozott foglalkozás fontosságáról beszélt. Ezékután emelkedett. szólásra D. Kovács István, hogy megismertesse a résztvevőkkel a májusi határozatból következő feladatokat. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezet hazánkban döntő politikai tényezővé vált, ahol a pártirányítás messzemenően érvényesül. Az a tény, hogy a szakszervezeti munka a határozat értelmében teljes értékű ,pártmunkának «gfcm.it. megszabja az előttünk álló időszakban is a szakszervezeti aktivisták feladatait, és fokozza felelősségükéi
