Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)

1966-10-20 / 249. szám

2 NÖGH AE 1966. Október 20. ewüförtÖk hy táboritok kényea helyzetben Dél-Vietnamban kormányválság SAIGON (MTI) Szerda reggelre ténnyé vált a két hete érlelődő dél-viet­nami kormányválság: hét mi­niszter nyújtotta be lemon­dását és hírek szerint még további négy fogja követni őket. A manllai értekezlet elő­estéjén Ky tábornok a dél­vietnami miniszterelnök szá­mára rendkívül kényes hely­zetet teremt az újabb válság, nem csupán azért, mert ígv éppen a krízis kellős közepén utazik majd a Fülöp-szigetek- re, hanem a válság körülmé­nyei miatt is. A hét minisz­ter ugyanis leköszönő levelei­ben oljmn — első kézből szár­mazó, cáfolhatatlanul hiteles — képet fest a Ky-rezsimről, amelyet az aligha tesz ki az ablakba. A lemondott miniszterek között szerepel Nguyen Luu Vien miniszterelnök-helyettes és Truong Thanh pénzügymi­niszter, aki a napokban tért vissza Washingtonból, s John­son elnökkel is megbeszélést folytatott. Mindketten tagjai lettek volna a Manilába In­duló kormányküldöttségnek. A távozó kormánytagok azzal vádolják a miniszterelnököt, hogy az északi származású, és csupán a genfi egyezmény után délre települt katonák uralmát valósította meg. A válságot az robbantotta ki, hogy az északi származású Nguyen Ngoc Loam rendőr­főnök, aki egyben a katonai biztonsági szolgálat vezetője is, letartóztatta egyik déli származású államtitkárt. A most leköszönt miniszterek a rendőrfőnök leváltását köve­telik. A válság 15 napja alatt a déli minisztereket több ízben is szóban megfenyegették, név­telen telefonokkal zaklatták őket, sőt Ky tábornok hívei odáig mentek, hogy a déli mi­niszterek nevében az északia­kat gyalázó röplratokat hami­sítottak, hogy ezért vádat emelhessenek a „déliek” el­len. A „lázadók” lemondó leve­lükben kijelentik, hogy az „északi csoport” rendőrállamot épít ki. Ezenkívül hangoztat­ták, hogy a dél-vietnami re­zsimet átitatja a korrupció. A levél aláírói ezenkívül tilta­koznak az ellen, hogy a kor­mány katonatagjai „mindenbe beleütik az orrukat, amihez pedig egyáltalán nem érte­nek”. A lemondó miniszterek til­takoztak a „katolikus hatalmi csoportok,, befolyása ellen is. A lemondó levélben foglalt önleleplezésekre a koronát a következő mondat teszi fel: „a miniszterek követelik, hogy a kormány mutassa némi je­lét annak, hogy tesz valamit a nép életének megjavítására is”. Johnson Űj-Zélandban WELLINGTON (MTI) Johnson amerikai elnök szerdán repülőgépen Samoa- szigetének útbaejtésével Űj- Zélandha érkezett. Az elnök repülőgépe az Ohakea-l légi- támaszponton szállt le, innen egy másik repülőgépen foly­tatták az amerikai vendégek útjukat Wellington felé. A fővárosba érkező Johnson PÁRIZS (MTI) Mint az AFP rangooni tu­dósítója jelenti, Burma elha­tározta, hogy kilép a Sterling- övezetből. Ezzel megszakad­tak azok a formális szálak is, amelyek Burmát Nagy-Britan- niához fűzték. Burma, füg­elnököt és feleségét Holyoake új-zélandi miniszterelnök fo­gadta. Aiz elnök megérkezésekor 25 000 ember tolongott a re­pülőtér előtt, de korántsem csak szimpatizánsok, plakátó­kat hordozó tüntetők is felvo­nultak. Ilyen jelmondatokkal: „Ne támogass« Üj-Zéland az amerikai a gress zárokat”. „Le a vietnami háborúval!”. ban 150 000 000 font sterlin­get kitevő londoni tartalékát legnagyobb részben aranyra, vagy más szilárd valutára vál­totta be. A burmai kormány szóvi­vője kijelentette, országa azért lépett ki a Sterling-övezetből, A Pravda Schröder athéni útjáról MOSZKVA (TASZSZ) Schröder nyugatnémet kül­ügyminiszter athéni útjával összefüggésben azt írja a Pravda, hogy mind az athéni, mind pedig a bonni sejtő ta­núsága szerint Schröder po­litikai és gazdasági „zsarolás­sal” rábírta a görög minisz­terelnököt, és külügyminisz­tert támogassa azt a bonni tö­rekvést, hogy helyre állítsák az egységet, és aktivizálják a, tevékenységet a NATO-ban. A bonni sajtó megelégedé­sét fejezte ki afölött, hogy Schröder ilyen olcsón meg­szerezte a görög kormány tá­mogatását. A Schröder-féle misszió „si­kere” feletti öröm azonban kissé korai — jegyzi meg a Pravda. Kitűnő bizonyíték er­re, hogy Schröder távozásá­nak napja a görög nép NATO- ellenes megmozdulásának je­gyében telt el. Burma kilépett a Sterling-övezetből A hóhérok ideológiája A széné: Hitler — Johnson többet akar — Amit megtanultak Vakhit és demagógia AZ ÚJSÁGÍRÓK GYŰRŰ­JÉBE FOGOTT TÁBORNOK már egy órája válaszolt a fel­tett kérdésekre: verejtékezett, elfáradt, s ennek tudható be, hogy elszólta magát. Egy kér­désre felelve Westmoreland tábornok, a Dél-Vietnamban levő amerikai csapatok pa­rancsnoka kijelentette: „A ka­tonától oktalanság számon- kérni a lelkiismeretét.” A tábornok nem mondott újat ezzel: a gondolatot a valami­kori rendőrspicli náci bibliá­vá lett könyvéből, a Mein Kamiból kölcsönözte. Ott ez 611: „Megszabadítom az em­bert attól az agyrémtől, mely­nek neve — lelkiismeret.” A szerző pedig: Adolf Hitler... A huszadik század negyve­nes éveinek második felében az Egyesült Államok mind ha­tározottabban lépett fel a vi­lágcsendőr szerepében: bárhol, s bármi történt szándékaival, érdekeivel ellentétesen, „kom­munista kihívásról” fecsegtek a politikusok, s „megtorlást” követeltek. A hóhérkodás ideo­lógiája is létrejött, sőt, a hi­vatalos amerikai külpolitika két alappilléréhez is ez adta a matériát. Az erőpolitika, va­lamint a tömeges megtorlás hangoztatása (Goldwater: „Atombombát Hanoira!”) im­már hosszú évek óta fő jel­lemzője az amerikai külpoli­tikai vonalvezetésnek, s e fari- zeusságról rántja le a leplet Leo Perla amerikai történész, amikor kijelenti: „Ha Orosz­ország barátokat akar szerez­ni magának, az ravaszsággal és hazugsággal párosuló pro­paganda, de ha mi teszünk ugyanilyen erőfeszítéseket, ak­kor az igazságot terjesztettük. Oroszország anyagi segítsége valamely országnak a belső felforgatás eszköze — a miénk a legmagasabb eszményből fa­kad.” A SZABADSÁG VÉDELMÉ­NEK MEZÉBE ÖLTÖZTE­TETT világuralmi törekvések nemcsak hóhérokat szülnek, hanem olyanokat is, akik e hóhérkodás ideológiai alátá­masztását megpróbálják. A hóhérok mindig egy nyelven beszélnek: a Harmadik Biro­dalom hangzatos nevekkel je­lölte a népirtás iszonyú prog­ramját, az USA pedig Staley — Taylor, majd McNamara „tervezett” címmel Dél-Viet- nam népének kiirtását, a stratégiai falvaknak nevezett koncentrációs táborok létre­hozását, a „pacifikálás” tö­megpusztító eszközeit, a mér­ges gázokat s más vegyi anya­gokat. A Dél-vietnami Nemzeti Fel­szabadítást Front Központi Bizottsága mellett, az ameri­kaiak által elkövetett búncse- lekmények kivizsgálására ala­kult bizottság Fekete könyv címen közzétett előzetes je­lentésében megállapítja, hogy 26 dél-vietnami tartományban használtak az amerikaiak mér­ges gázt, s hogy az emberek kínzásának, megölésének min­den eszközét, módját alkal­mazzák. (A Go-Van-i tömeg­sír feltárásakor az áldozatok testén — akiket nyakukra hur­kolt kötéllel kötöztek egymás­hoz —, a legszörnyűbb kínzá­sok nyomait találták ...) A hó­hérok most Vietnamban ölnek, de hogy kinek a parancsára, arra legfőbb irányítójuk ma­ga adta meg a feleletet. Johnson Omahában elmondott beszédében néhány hete ki­jelentette: „Az amerikai nép csupán egyetlen embert vá­lasztott meg arra a célra, hogy meghozza a döntéseket.” AZ AMERIKAI INTERVEN­CIÓ ÉS AGRESSZIÓ leplezé­sére összetákolt elméleteknek az USA természetesen szeret­né megnyerni szövetségeseit is. Osgood neves amerikai tör­ténész tanulmányának szavait idézzük: „A kormány az ame­rikai fegyveres intervenció megindokolása során a fő hangsúlyt a kollektív bizton­ság eszméjére helyezte. Ogy vélekedett, hogy a háború vi­selésében köteles fenntartani a szövetségesek egyetértésének legalább a látszatát. Csakhogy a valóságban elég volt célzást tenni a MacArthur által ja- javasolt eszközökre (ti. a há­ború kiszélesítését szolgáló eszközökre), s az Egyesült Ál­lamok szövetségeseinek hátán máris végigfutott a hideg.” Az olvasó ne akadjon meg azon, hogy a szövegben nem Rusk vagy McNamara heve szere­pel, hanem hasonlóan hírhedt figuráé, MacArthuré. Nem újságírói tévedés: az idézet ugyanis nem mostanra, a viet­nami háború időszakára, ha­nem tizenhat esztendővel ez­előttre, a koreai háború idejé­re utal. Kísérteties a hasonla­tosság? Nem! Törvényszerű! A HARMADIK BIRODA­LOM FÜHRERE még nagy­hangúén állíthatta: „Fáradha­tatlan propagandával mindent el lehet hitetni a néppel, azt, hogy az ég — pokol, vagy azt, hogy a legpokolibb lét — mennyei”. A hóhérság ideoló­giájának mai népszerűsítői már sokkal nehezebb helyzet­ben vannak: a Stars and Sti­pes című, a Pentagonhoz igen közelálló amerikai folyóirat nemrég különszámot szentelt annak a kérdésnek, hogy a nemzeti elhivatottságra, s az amerikai „küldetésre” apelláló propaganda hatékonysága ro­hamosan csökken, s ugyanak­kor nő azok száma —, s ezt közvélemény-kutatások szám­adatai élesen aláhúzzák —, akik ellenzik a vietnami há­borút, vagy legalábbis kétel­kednek annak jogosságában. A valóságra ébredés, a re­alitások felismerése újabb é» újabb csoportokat von ki a leplezetten vagy nyíltan, da mindkét esetben a hóhérság igazolását szolgáló Ideológia és propaganda hatása alól: e folyamatot tükrözte az Ameri- ka-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság legutóbbi akciójának csúfos kudarca is, amikor kénytelen volt fel­függeszteni a vietnami háborút ellenző csoportosulások elle­ni vizsgálatot az elemi erejű felháborodás és tiltakozás mi­att. A HÓHÉROK IDEOLÓGIÁ­JA FELETT a történelem egy­szer már — éppen húsz esz­tendeje, e napokban fogal­mazták meg, s írták papírra Nürnbergben — kimondta az ítéletet. A hóhérok ideológiá­ja, s a — hóhérok felett. A történelem ítélkezése másod­szorra sem lehet kétséges! Mészáros Ottó getlenségének elnyerése után mert meg akarja őrizni devi- (1948) nem volt hajlandó csal- za-tartalékait. Ez a lépés nem lakozni a Brit Nemzetközös- érinti Burma külföldi pénz- séghez. ügyi helyzetét sem külkeres­Burma, az utóbbi hónapok- kedelmét. ítélet október 2.»-én Subandrio-per DJAKARTA (MTI) A djakartai különleges ka­tonai bíróságon szerdán is­mét szót kapott a perbe- íogott Subandrio volt minisz­terelnök-helyettes. és külügy­miniszter. Kijelentette, hogy az ellene felhozott vádak alap­talanok; „meg kívánom mon­dani, hogy valamennyi minisz­ter velem együtt az elnök munkatársa volt csupán.” Subandrio után a védőügy­véd Subagio megismételte, hogy védence bűnösségét nem sikerült bebizonyítani. Majd Ali Said főbíró bejelentette, hogy ítélethozatalra október 25-én kedden kerül sor. Perui földrengés LIMA (MTI) A perui földrengés halálos áldozatainak száma keddre 117-re emelkedett. Huacho ki­kötővárosában, amelyet az omladék teljesen elzárt az or­szág belsejétől rombadőlt a lakóházak kilencven százalé­ka. Egy haditengerészeti rom­bold és egy kis vizijánnűvek­ből álló flotilla van úton, hogy sátrakat, takarókat és élelmi­szereket vigyen a hajlékta­lanoknak. A tragédia részletei még nem ismeretesek. Nem tudni pontosan, mi történt a he­gyekben, ahonnan sebesült indiánok szomorú menete tart Gasma városa felé. IÍÜRÖKORSZI ATLANTI [INDIAI­'ÓCEÁN 1. FLOTTA ÓCEÁN FRANC IA0. * ÁTCSOPORTOsfis ALATTI 6 FLOTTA 24 mn* Az Egyesült Államok katonai ereje a dél kelet-ázsiai agresszió szolgálatában Az MSZMP Központi Bi­zottságának október 13-án megtartott ülésén Komócsin Zoltán elvtárs beszámolt a nemzetközi helyzetről, amely­nek során megállapította, hogy az Egyesült Államok kormá­nya minden józan figyelmez­tetés ellenére fokozza agresz- szióját a vietnami nép ellen és növeli Dél-Vietnamban ál­lomásozó csapatainak létszá­mát. A vietnami háború elmélyü­lésének és a délkelet-ázsiai ag­resszió fokozásának tükrében érdekes képet kaphatunk az Egyesült Államok hadseregé­nek létszámáról és annak vár­ható emelkedéséről. Az amerikai hadsereg lét­száma a tavalyi 2 670 000 fő­ről idén 3136 000 főre emel­kedett. A sorozási arány ez év szeptemberében elérte a ko­reai háború utáni időszak re­kordját, a havi 49 000 főt. Ez annyit jelent, hogy a leszere- lőket és a veszteségeket fi­gyelembe véve az USA hadse­regének létszáma havonta tisz­tán 30 000 fővel növekedik. Hónapról hónapra csökken azonban á sorozható kort el­érő ifjak száma és így kény­telenek behívni egyetemistá­kat, házasokat és a képes­ségvizsgán rosszabb ered­ményt elérő fiatalokat. A fo­kozódó erkölcsi felelősségér­zeten túl az Egyesült Álla­mokban ez is hozzájárul ah­hoz az elégedetlenséghez és nyugtalansághoz, amelyre Ko­mócsin elvtárs beszámolójá­ban célzott. A hadsereg jelenlegi létszá­mának elosztását mellékelt térképünk mutatja be. Jól ér­zékelhető az erők csoportosí­tásából, napjainkban az Egye­sült Államok katonai vezeté­se a délkelet-ázsiai térséget tartja legfontosabbnak világ­uralmi terveinek biztosítása céljából. 21 szárazföldi és tengerész­gyalogos hadosztályból öt Eu­rópában, öt Vietnamban (3 szárazföldi és 2 tengerészgya­logos hadosztály) van, kettő pedig Dél-Koreában állomáso­zik. Egy hadosztályt a közel­múltban indítottak útnak Dél- Vietnam felé. Az Egyesült Ál­lamokban, honi területen je­lenleg nyolc hadosztály állo­másozik. Jellemző az amerikai kor­mány békeszólamainak „őszin­teségeire”, hogy Dél-Vietnam­ban a katonai erők létszámá­nak további emelését terve­zik. A tervek szerint a jelen­legi 321 000 fős létszámot az év végére 400 000-re, 1967 kö­zepéig pedig 450 000 főre kí­vánják emelni. HAWAII EURÓPA 340 000 ÁZSIA 5« 000 USA (HAWAII ÉS ALASZKA BlJ Z «0 000 KÖZÉP AMERIKA 23 «00 TERRA —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents