Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)
1966-10-19 / 248. szám
1966. október 19. szerda NÓG RAD «!■■■■——.-I.l.ll—l—l 3 „Telefonon megrendelve” KULCSEMBER Gáli Károlynénak hívják, a Budapesti Kötöttárugyár Balassagyarmati Telepének géptermében dolgozik. Varrónő. Kevés beszédű asszonynak ismerik. Braun Andomé gyártásvezető, később pedig a dó- lutános műszakban dolgozó volt tanítómestere, Borszéki Istvánná segítenek a beszélgetésben. Az asszonyka tömören vá- laszolgat. Azok közül, akikkel annak idején kezdte a gyári életet, sokan más területre kerültek. Egyik a csomagoló- ban, másik a MEO-ban kapott új beosztást. Tízen lehetnek, köztük ő is, akik a varrógépnél maradtak. Gáli Károlyné határozottan állítja: nem bánta meg. Szereti amit csinál. A kezdés neki könnyebb volt, mint sok társának. Édesanyjától örökölt egy varrógépet és azon a nagyobbik fiúnak, Jancsinak, aki most jár a VIII. általánosba, varrt nadrágot, inget. Férje sem panaszkodhatott, a fehérneműje mindig rendben volt Ilyen „szakmai gyakorlattal" került az üzembe, ahol nyolc órán keresztül kellett a varrógépek mellett ülni, és az előírásoknak megfelelően dolgozni. A követelmények hónapról hónapra növekedtek. Gáli Károlyné együtt nőtt a feladatokkal. Egy idő után szorgalmasnak mondták, később pedig ügyes' kezét dicsérték. — Szívesen bízzuk rá a legkényesebb munkát is. Kevés asszonyról, lányról mondhatom azt, amit róla: hat speciális gépen dolgozik. Kulcsemberként tartjuk számon, mondja a gyártásvezető. — Annak idején ha azt mondtam neki, hogy most rolnizol, mert ott van rád szükség, zokszó nélkül ment és foglalta el új helyét. Ha betegség miatt a lyukazó gépnél hiányzott valaki és megkértem, menjen oda, egyszer sem mondott nemet. Mit mondjak még róla? Szívesen dolgoztam és dolgoznék vele most is. Kár, hogy nem az én műszakomban van — sorolja az egykori tanítómester, Borszéki Istvánná. Gáli Károlyné is megszólal: — Nem teher számomra, amit csinálok. Gyakran gondolok arra, én is csak azt vésziem meg, ami jó, ami tetszik. Ezért amit rámbíznak, igyekszem jól elvégezni. Keresetemmel elégedett vagyok. Volt olyan hónap, amikor 2350 forintot vittem haza. Az átlag azonban 1500-1600 forint. Azt hiszem elég ez egy asszonynak. A varrógépeik zúgása lassan alábbhagy, majd fokozatosan megszűnik. Vége a délelőttös műszaknak. Gáli Károlyné rendberakja a gépet, és úgy adja át váltótársának. *z<án siet haza. Várja kisebbik fia, a négyéves Tibor. Venesz Károly Tanfolyam a faipar kérdéseiről A szakmai műveltség emelése céljából a Nógrád megyei Bútor- és Faipari Vállalat vezetősége, művezetők, szocialista- és munkabrigád- vezetők részére huszonöt előadásból álló szakmai tanfolyamot szervezett. A tanfolyam jövő év májusában fejeződik be. A résztvevők megismerkednek a matematika alkalmazásával a faiparba, a famegmunkálás módszereivel, az iparágban használatos fakötésekkel, a forgácsolás, szárítás módjaival. a ragasztó- és felületkezelő anyagokkal, a fapótló anyagok gyártástechnológiájával, a rajzi alapismeretekkel. Előadást hallanak még a munkafolyamatok megszervezéséről, a biztonságtechnikáról, a bér- és létszámgazdálkodásról és a leltározási tennivalókról. Az előadógarda többséget a vállalat szakemberei alkotják, de ellátogat szakmai eszmecserére a Faipari és Minőségellenőrző Intézet néhány szakembere is. megszabadulnak a hanyag dolgozóktól, mivel a nyereség megoszlása így kedvezőbb. Az objektív mérce a munka lesz, és elsősorban a jó munkaerőt becsülik meg. Tehát az új gazdasági mechanizmusban a rosszul dolgozó munkás biztonságérzete csökken, de a progresszív bérezés növeli a jól dolgozók biztonságát. Az új gazdasági mechanizmus lehetőséget ad a vállalaton belüli munkaerő-felesleg megszüntetésére. Egy önfejlődő, önmozgó mechanizmus, amelyben a gazdasági törvények tisztábban és következetesebben érvényesülnek, megteremti a termelési tényezők ésszerű összhangját. S ha ez párosul a piac kulcspozíciójával, a foglalkoztatottság hullámzását vonja maga után. A kötött munkaerő-gazdálkodás- bajn az állam mindenkinek biztosítja a munkát, egy rugalmas gazdaságban azonban csak végső soron garantálhatja ezt. A jelentkező problémát alapvetően társadalmi szintű rendelkezéssel lehet majd megoldani. A gazdasági mechanizmus reformja azzal, hogy biztosítja a társadalom tagjai számára az anyagi javak: viszonylagos bőségét és ennek megszerzési lehetőségét. célját csak részben valósítja meg. Biztosítani kell az ember tevékenységének, érintkezési vi- szonyainak olyan formáit is, amelyek között szabadon kibontakoztathatja egyéni képességeit. A reform vonzóereje különösen ebből a szempontból jelentős, hiszen jobb viszonyok között élni az ember természetes vágya. A tervgazdálkodás utasító - »os rendszerében az emberek hivatalnokká merevednek, mechanikusan végrehajtják a központi utasításokat. Nem mérlegelhetnek, dönthetnek és választhatnak. Ilyen körülmények között a felelősségre vonás sem valósulhat meg. A gazdasági mechanizmus reformjának irányelvei a vállalati tevékenységgel kapcsolatos döntéseket, a vállalat hatáskörébe sorolják, ezáltal megteremtik a kedvet az alkotó kezdeményezésre Ez azzal a hatással jár, hogy valósággá válik a társadalmi ügyekbe való aktív részvétel, tehát tökéletesebben érvényesül a demokratikus centralizmus. A gazdaságii mechanizmus reformja tehát szorosan kapcsolódik az ember a marxista értelmű felszabadításához, az ember és munkája, termelési eszközei és termelési eredményei közti elidegenedés leküzdéséhez. A gazdasági mechanizmus két alappillére az áru- és pénzviszonyok fokozottabb felhasználása és a tervgazdálkodás szolgálatba állítása, valamint az anyagi ösztönzés hatékonyabb formáinak kialakítása. A reform vitája során, de a későbbiek folyamán is akadtak aggáiyoskodók, akik főleg az „általános emberi” nevében tettek morális ellenvetéseket a reform fő célkitűzéseit illetően. Híz egyrészt a szocializmus építése során elért eredmények jogos féltéséből fakadt, másrészt a megszokotthoz való ragaszkodásból. A gazdasági mechanizmus reformja elleni támadás ily módon nem nyíltan jelentkezett, hanem igyekezett magára ölteni az erkölcs köntösét, mintegy burkolva tényleges szándékát. Éhes emberek sorakoznak a közismert önkiszolgáló büfé pultja előtt. Választanak a táblán jelzett ételek közül. A sor elején álló asszonyka megszólal: — Egy adag káposztás kockát kérek! Az étel-kiadó mozdulatát egy kiáltás állítja meg: — Kati! Káposztás tésztát kérünk! A közbekiabáló majdnem a sor végén áll. Kati pedig hirtelen nem tudja, mit tegyen. A következő pillanatban azonban dönt, s az előtte álló asszonynak azt mondja, nem adhat káposztás kockát, válasszon mást. Mire az érthetően méltatlankodik. — De kérem, én voltam itt előbb! Válasszanak ők —, s hátra mutat. Ám a kiszolgáló hajthatatlan. De talán érzi a helyzet fonákságát, mert szabadkozik. — Telefonon megrendelték... A sor tovább kígyózik. Az előbbi kiabáló megkapja az utolsó három adag káposztás kockát. A sértett asszonyka pedig a pénztárhoz lép, kéri a panaszkönyvet. Kap egy panasz-levelezőlapot, de a pénztáros a kiszolgáló nevét már nem hajlandó megmondani. így kerül a lapra a következő: „Ma, október 10-én 12 óra 45 perckor, itt ebédeltem volna...” B.G.-né nem ebédelt aznap a salgótarjáni önki- szolgáló büfében. Bántotta az önérzetét ez a bánásmód. Pedig szívesen járt oda. De ezek után legyen kedve? Mi is ezt kérdezzük. P. A. A reform, mint a tervgazdálkodás konkrét formájának megváltoztatása, nem jelenti a társadalmi-gazdasági rendszer lényegének takarásét, vagy akár egy korábbi társadalmi-gazdasági rendszerhez való visszatérést. Nem jelent az áru- és pénzviszonyok fokozottabb felhasználása sem kitérőt a kommunizmushoz vezető úton Igaz, hogy a kommunista társadalomra nem jellemző az árutermelés, de jellemző lesz az anyagi javak bősége. Ezt a bőséget csak dinamikusabban fejlődő gazdaság tudja megteremteni, mégpedig úgy, ha figyelembe veszi és messzemenően kihasználja a jelen viszonyokban rejlő lehetőségeket. A gazdasági mechanizmus reformja a társadalmi haladás szempontjából nélkülözhetetlen. Ebből fakad, hogy azok az erkölcsi normák, amelyeket „hoz” magával, nem elvetendők. ,Az erkölcs ugyanis nem függetleníthető a tényleges gazdasági viszonyoktól, de nem is jelenti csak a jelen szolgai visszatükröződését, hanem már a jövőt is magába foglalja. Nem szabad például azonosítanunk a szocialista vállalatok maximális nyereségre irányuló törekvését a kapitalista vállalatok maximális profitra való törekvésével. A szocialista vállalatok nyeresége eltérő a nyereség társadalmi jellege és a gazdaságban betöltött szerepe szempontjából is. A tőkés vállalat gazdálkodásának végső célja a maximális profit elérése. A szocialista vállalatok célja a maximális nyereség biztosítása, de ez mindenkor alárendeltje a népgazdaság általános céljának Nagyobb gondot a baleset elhárításra Összegezték A Szakszervezetek Megyei Tanácsánál jiegutóbb összesítették a baleseti statisztikát, értékelték a megye munkásvédelmi helyzetét. Megállapították. hogy bár az idén az első félévben százzal kevesebb baleset fordult elő megyénkben. mint az (elmúlt év azonos időszakában, azonban miattuk 1264-el több nap esett ki a termelésből. Tehát több volt a súlyos baleset. Igen sok a javítani való az SZMT értékelése szerint a vasas üzemekben, a Salgótarjáni Acélárugyárnál, az ÉMÁSZ-nál és a ZIM Salgótarjáni Gyáregységében. Több volt a baleset, az építőiparban. de a kereskedelemben, a vendéglátóiparnál és a földművesszövetkezeteknél is. A helyiipari üzemeknél nem is annyira a balesetek száma szaporodott. hanem inkább több volt a súlyos baleset. Az okokat is elemezték, s megállapították, hogy igen sok az áramütéses baleset, a tapasztalatokat amelyek közül sajnos fél év alatt három halálos kimenetelű volt Az SZMT munkásvédelmi osztálya összegezte a tapasztalatokat és néhány tennivalóról is tájékoztatta a megye üzemeinek vezetőit. Ellenőrzéseik során megállapították azt is, hogy főbb helyen" olyan munkára osztottak be fiatalkorúakat, amilyenre a törvény értelmében nem szabad lett volna. A védőfelszerelések használatának fokozott- ellenőrzését kérik a vezetőktől. Ha az előírásoknak mindenütt érvényt szereznének, kevesebb baleset fordulna elő. Sokkal nagyobb körültekintéssel kellene végezni a balesetek kivizsgálását is. Igen furcsa tapasztalatokat szűrtek le a számokból. 1737 baleset közül például 1039-nél állapították meg a sérült felelősségét. 568 esetben pedig még felelőst sem találtak. Hihoaz SZMT-nél teilen ez az arány! Igen fontos, hogy a jövőben alaposabban tisztázzák a balesetek okait és állapítsák meg a felelősséget. Több helyen elhanyagolják az oktatást. A munkásvédelmi szemle sem minden esetben felel meg céljának. Többször, tapasztalható, hogy az igazgatók albérletbe adjátc ezt a munkát. A szécsényi tangazdaságnál, a Nógrád megyei Fémipari Vállalatnál például hónapokon keresztül nem vették észre, hogy a gép védőberendezés nélkül működik, emiatt csonkulásos balesetek törte k. A szakszervezeti szervek fi« gyeimét is felhívták, hogy nagyoöb alapossággal foglalkozzanak a munkásvédelmi ellenőrzéssel és a balesetek megelőzésével. Segítsék a munkásvédelmi őröket, hogy valóban hasznos munkát fejthessenek ki a balesetek megelőzése érdekében. Vetési őrjárat A szeptemberi, és az októberi nyárra emlékeztető kellemes időjárás ajándék a mezőgazdaságnak. A tsz-ek a betakarítást, és az ősziek vetését lényegesen jobb körülmények között végezhetik. A viszonylagos szárazságot ősszel könnyebb ellensúlyozni, mintha sárban kellene dolgozni. Esős időben sokkal nehezebb, egyes esetekben szinte lehetetlen jó magágyat készíteni. Száras a föld Boros Béla, ceredi főagro- nómus tájékoztatása szerint az ezeregyszáz holdnyi kenyérgabona területen csaknem befejezték a vetést. Az őszi árpát is időben elvetették. A kedvező időjárást igyekeznek kihasználni a ceredi hegy. vidéken is. Itt a csapadékos időjárás különösen sok nehézséget okozna az őszi vetésekben. A taLajelőkészítést az utóbbi hónapok szárazsága így az a törekvés, amely vállalati szinten közvetlen célként jelentkezik, népgazdasági szinten eszköz a célkitűzések megvalósításához. Vád érte és éri az anyagi ösztönzés hatékonyabb alkalmazását, mondván, hogy pénz- hajhászást, mindenáron való haszonkeresést, farkaserkölcsöket von maga után. Mi lesz így a becsülettel, a kötelességgel, a lelkiismerettel? Az a tény, hogy az erkölcs függ a gazdasági viszonyoktól nem zárja ki, az egyén, az ember erkölcsi felelősségét. Viszont az anyagi érdekeltség és az erkölcsi kötelesség nem állítható szembe egymással. Mindkettő az emberek érdekeitől függ. A reform következtében létrejött gazdasági körülmények meghatározzák az emberek tevékenységének irányát. A kedvező feltételek megteremtésével a feladatok megoldása már erkölcsi kötelesség. A reform teljes sikere attól függ, hogy az emberek mennyire érzik magukénak, mennyire látják értelmét és célját. Történelmi méretű előrelépés lesz ez, olyan lehetőségek útja, amelyen még hatékonyabban, még gyorsabban haladhatunk a szocializmus teljes felépítése felé. Megnyílik ezáltal a lehetőség a dolgozó tömeglek életszínvonalának emelésére, erősödik az egyéni képesség és készség szabad kibontakozása, létrejönnek a szocialista demokrácia fejlesztésének gazdasági alapjai, összességében: teljesebbé válik az emberek uralma dolgaik és saját társadalmi viszonyaik felett* Szorcsik Sándor kissé nehezíti. A többletmunka nemcsak költségnövekedést okoz, hanem hosszabb időre köti le az amúgy is kevés erőgépet. A meglevő gépparkot ilyen jelenségek miatt is fokozott mértékben használják ki. Nem sajnálják a tala jelőkészí léshez a gépi munkát. A sámsonházai Jobb Jövő Tsz elnöke panaszkodott, nagy gondot okoz a rendkívüli kiszáradt hereföld felszántása, és annak elmunkálása, s félő, hogy három-négynapi munkával sem tudnak megfelelő magágyat biztosítani. Elhatározták, hogy területcserét hajtanak végre, és a rosszabb elővetemény hátrányát kifogástalan talajmunkával, gondosan végzett vetéssel igyekeznek ellensúlyozni. A területcserével is lehetővé válik az optimális októberi vetésidő betartási. Nehéz a talajmunka a nóg- rádszakáli Haladás Tsz-ben is, ahol a Sz—100-as után kapcsolt diszljtillerrel és nehéz fogassal igyekeznek minőségi velőágyat készíteni, és szükség szerint a talajt többször eldolgozni. Kettő» műszak A pásztói járás termelő- szövetkezetei 82 százalék körül járnak a vetőszántással. A koraősziek vetését befejezték, a rozsot 40, az őszi árpa vetését 190 holddal teljesítették túl. A búzavetés is tart. Az ütemtől, csupán két termelőszövetkezet maradt el: Buják és Felsőtold, ahol a talájelőkészítéshez és vetéshez gépi segítségre van szükség. A segítség ügyében a járási operatív bizottság már intézkedett, a Pásztói Gépjavító Állomás küld gépeket. Bujákon a talajelőkészítés ütemét kell gyorsítani. Két vetőgép helyett három szükséges. Felsőtoldon a mélylazítást befejező két D—4K traktort dolgoztatják a talajelőkészítésben. Egyházasdengelegen a cukorrépa szállításától ielszabadult gépeket teljes erővel a talajmunkára állítják rá. A tsz-ek többsége minden olyan lehetőséget megragad, amelyekkel a miunkát gyorsabban, á minőségnek megfelelő mértékben végezhetik. Gondoskodnak a szántótraktorok két műszakban való foglalkoztatásáról. A tsz-gé- pekből 22, a gépéllomási gépekből pedig 11 dolgozik két műszakban a pásztói .járásban. A gépek napi teljesítménye 5,7 normélhold. Jó a gépkihasználés a DT-nél Palotáson, ahol naponta 8, és Ecsegen, ahol naponta 7 normálholdat szántanak meg, A központi kérdés: a minősé# A termelőszövetkezetek ismerik a sikeres búzatermesztés követelményeit, és általában alkalmazzák is azokat. A jobb termésért a helyes talajelőkészítéssel, a legkedvezőbb vetési idővel, a vetőmagnorma, a vetésmélység előírásainak betartásával lehet legtöbbet tenni. Különösen így van ez a nagyhozamú búzafajtáknál. Most kell segíteni a gyenge tsz-eknek is, amelyekben évek óta gyenge termés volt búzából, hogy gondos munkával ők is legalább jó közepes termésátlagot érjenek el. Az októberi vetés: jó termés. Sok évtizedes tapasztalat bizonyítja, hogy kielégítő, jó termés csak az októberben vetett búzából várható. Természetesen sohasem szabad megfeledkezni a minőségi követelményekről. Fontos. hogv a legutoljára bevetett táblán is kedvező körülmények közé, kifogástalan magágyba kerüljön a búza. Minél jobban távolodunk az optimális vetésidőtől. annál nagyobb gondot kell fordítani a talajelőkészítés minőségére. Barlai Gábor így is lehet! „Egy nyomaveszett műemlék, az anyagfelhasználás illegális módjai, s nyomukban két év kellemetlenség, meg félmillió forint kényszerkiadás ... szeretném felhívni a megyei illetékesek, közöttük is elsősorban a Népi Ellenőrzési Bizottság figyelmet az elmondottakra: „Nagyoroszi kérdőjelei gyors és határozott válaszra várnak” — írta Kerényi Ferenc „Kérdőjelek Nagyorosziban” című, október 15-én megjelent cikkének végén. László István, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke tegnap értesített bennünket, hogy hétfőn kiszállt Nagyorosziba egy NEB-bizottság, amely megvizsgálja az iskola építése körüli problémákat. A gyorsaság mindenképpen elismerésre és követésre méltó; felhívja a figyelmet: igy U lehet! — R —
