Nógrád, 1966. szeptember (22. évfolyam, 207-232. szám)
1966-09-09 / 214. szám
T§Ók «September 9. péntek M * c «» i r> Az eredmények titka A gazdasági és politikai munka Jé összehangolása lista brigádokat, megtárgyalta minden párttag feladata, köNagy a forgalom az akna szájánál. Egyik csillét szénnel alaposam megrakva vonszolja a végtelen-kötél, a másikat üresen ereszti lefelé. Néhány fás csille is leadásra vár. Mi is várunk amíg csökken a forgalom. Sztremen Sándor üzemmérnök közben azt magyarázza, hogy Ve- eseklőn a bányászősök már alaposan megturkálták a szén telepeket, csak a pillérek maradtak. Azokban viszont kiváló minőségű a szén. .Mérnök legyen, aki pontosan megmondja; hol hagytak még fejtésre alkalmas területet. — Van még néhány évre való így is, de még új pilléreket is találhatunk. Négy rövidet jelez a csatlós. Visszakapja a jelzést. Leáll a gép, megszűnik az egyenletes morgás. — Indulhatnak, mérnök elvtárs. Ha leérnek, jelezzenek — szól a csatlós és elindulnak. — Hosszú lesz az út, félóra kevés hozzá — mondja vigasztalásul mivel a karbid- mécses világánál először csak tapogat, botorkál az ember. Szemünk aztán alkalmazkodik a halvány fényhez, gyorsítunk lefelé. Hosszú folyosókon át haladunk Schmida Antal szocialista KISZ brigádjának kamrafejtésére. A térkép szerint is két kilométerre vannak a bejárathoz. Kint a külszínen nem nagy ez a távolság, de ott ahol cuppog a csizma a felázott talajon és nemcsak a láb alá kell figyelni, hanem a fejre is vigyázni, nem olyan köny- nyű a járás. A kobak koppan, figyelmeztet, hogy óva- 1 osabban. — Az egyik brigádot át kellett telepíteni, mert régi vágatra lyukasztottak, onnan pedig nagyon rossz levegő szivárog. Ventillátort szereltünk be. Bemerészkedtek már és én is megnéztem. Üj szénterület lesz. Végig van szén, a régi ácsolatok pedig még mindig állnak — jelent Juhász György aknász. Mióta állhat ez az ácsolat? — Vagy harminc éve. de talán már negyven is lehet. A térkép nem jelzi — kapom a választ. — Mentőkészülék kellene azzal felderíteném. Meg nagyobb ventillátor, mert ez kicsinynek bizonyult — mondja az aknász. — Majd szerzünk, de egyelőre le kell keresztezni azt a lyukat, nehogy valaki kíváncsiságból átmenjen. Tudja milyenek az emberek, különösen, ha új területről van szó — mondja a mérnök. A pillér vastag, három méteres ácsolatot használnak. A szén omlós, fényesen csillogó. Van vagy tíz csillére való készlet. A nagyobb darabokat kézzel dobálják a csillébe, csak az apróbbat lapátolják. A szénfal olyan, hogy csak egy keskeny fehér sáv húzódik a közepén. Ezt a meddőt félredobják. — Ebből kellene sok, négyezer felett van a kalóriája. Háztartási szén — dicséri a fiatalabbik Schmida, aki most a betegállományban levő bátyja, Schmida Antal helyett a brigádvezetői tisztet látja el. Rövid cigaretta szünetet tartanak. Elkel az, hiszen alaposan kifáradtak már. A szomszédos kamrából is átjön a brigád másik két tagja. Fiatalok valamennyien, de már több éve együtt dolgoznak. — Mi lesz ha ez lefogy ? — kérdezi az egyik, s a másik már válaszol is rá: — Majd lesz az új helyen is. Ott is kell ilyen vastag telepnek lenni, hiszen köze! van. — Közben végigégett a cigaretta. Az aknász magyaráz a csapatvezetőnek, beír valamit, a munkahelyi naplóba és, aláíratja Schmida Ernővel is, azután újra’ nekirugaszkodnak. Csak úgy dörögnek a csillék. — Jó brigád ez. Tizenket- ten vannak a három szakban. Maguk között megoldották, hogy a sportolók mindig délelőtt járjanak műszakra. Még soha nem volt nézeteltérésünk. Pontosan betartják a téchnológiai utasítást. Kevés fenntartással dolgoznak, mert gyorsan lefejtik a pilléreket, és mire a nyomás megjön, már kiszedték a szenet, ez ennek a titka magyarázza később az aknász, majd hozzáfűzi: — A brigádvezetőnek, Schmida Antalnak nagy a tekintélye a többiek előtt. Megköveteli a rendet. Most betegállományban van, de azért számonkéri tőlük a munkát. Persze nemcsak itt lent találkoznak, hanem munkaidő után is. Legutóbb Egerbe is együtt mentek. Ott volt az egész brigád. Még néhány munkahelyet útba ejtünk. Fát rabolnak az omlasztók. Visszanyerik amit lehet. Utánuk nem marad más mint a széntől megszabadított leomlott kőzet. Ve- cseklőn most azt fejtik, amit az elődök elhagytak és megkeresik a jó szenet, mert abból sok kell. Bodó János Felelősség. Gyakran hangzott el ez a szó a Salgótarjáni Acélárugyár hideghengermű- vében tartott vezetóségválasz- tó taggyűlésen. Ez csendült ki a felszólalásokból, s ez határozta meg a beszámoló minden sorát. S ami egybehang- zott mindkettőben az így summázható: a gazdasági munkát nem lehet elválasztani a politikai munkától. Szűcs László a többi között azt fejtegette: a kiadott tervet teljesíteni többféleképpen lehet: alig, éppenhogy, rosszul, jól vagy nagyon jól. S hogy mikor, melyik meghatározás kerül előtérbe, az mindig attól függ: a kommunisták milyen eredményesen tudják megmagyarázni, mit és miért kell határidőre, vagy előtte elvégezni. Ilyen vonatkozásban a gyárrészleg alapszervezetének vezetősége felmérhetetlen segítséget kapott a tagságtól. A gyakorlatban bizonyították be, hogy a gazdasági munka csak akkor eredményes, ha politikai meggyőzés kíséri, alátámasztja. Amit eltakarnak a szárnak A hengermű kommunistái kétféle módon politizáltak: példamutatóan dolgoztak, részt vállaltak a nehézségek legyőzéséből, s mindenkor, minden időben szót emeltek a hibák ellen, amelyek gátolták az egységes cselekvést. A gyárrészleg kommunistái és pártonkívüli dolgozói tudják és érzik: a hideghengermű-jó, vagy rossz eredményétől szinte az egész gyár fejlődése, jövője függ, mert a termelés ötven százalékát külföldi piacokra szállítják. Az alapszervezet vezetőségének beszámolója méltán állapította meg, hogy a gyártmányok elérik a világszínvonalat, egyre több velük a tennivalókat, segítette az exportbizottságot és minden nap figyelemmel kísérte az exporttervek alakulását. Ha hibát észlelt, azonnal a kommunistákhoz fordult tanácsért, javaslatért, majd a közös állásfoglalást ismertették a pár- tonkívüliekkel, a szakszervezeti aktívákkal és kérték tevékeny közreműködésüket. Egységes cselekvés Tóth Károly, a nagyüzemi pártbizottság titkára felszólalásában hangsúlyozta: az alapszervezet azért tudott sikeresen megbirkózni a politikai- és gazdasági feladatokkal, mert együtt dolgozott a tagsággal, közösen tárgyalta meg a feladatokat. Sokat kezdeményezett, és következetes volt a számonkérésnél is. Mindig nyíltan és őszintén beszélt a gondokról, a pártszervezet problémáiról. Ebben az alapszervezetben szorgalmazták legkövetkezetesebben a termelést segítő, a politikai munkát javító javaslatok gyors bevezetését. Ily módon lehetővé vált a tagság széles körű aktivizálása. Az alapszervezetben tevékenykedő párttagok 85 százalékárak van konkrét pártmegbizatása. A pártcsoportok munkája fellendült. Üléseiken a tagság csaknem száz százalékban részt vesz, 70—80 százalékuk pedig aktívan bekapcsolódik a vitába. A megbeszéléseken sok jó javaslat hangzik el, módot és alkalmat adnak arra is, hogy a pártcsoportvezetők, illetve a vezetőség egyes tagjai ellenőrizzék, számonkérjék egy-egy telessége. Eredményesen azonban csak akkor lehet agitálni, ha az agitátor ideológiailag jól képzett. Szóvá tette, hogy a tájékoztató munkához a tagság sokszor nem kapta meg kellő időben a felsőbb szervek segítségét. Hangsúlyozta: az ideológiai továbbképzésnek nagy lehetőségei vannak helyben is. Nagyon hasznos as esti középiskola, magasabb szinten pedig az esti egyetem. Tóth Károly, az ideológiai munka hiányosságairól szólva elmondotta: az ideológiai munkát nem szabad leszűkíteni csak az oktatásra. A terület szélesebb, magában foglalja a gazdaságpolitikát és a kultúrát is. Önkritika és kritika Hol és mit mulasztott a vezetőség? A beszámoló szerint a titkár több esetben elnéző volt, nem ellenőrizte a kiadott megbízatások végrehajtását, kevés segítséget adott egyes feladatok jó elvégzéséhez. Hasonló mulasztások jelentkeztek a termelési, valamint az agitációs- és propagandafelelős munkájában. A szervező titkárt azért marasztalták el, mert elhanyagolta a pártbizalmiak ellenőrzését és a naplók vezetését. Csupán Búzási Berták elvtársak és a gazdasági felelős munkáját tartotta kielégítőnek a vezetőség. Sza- lontai Gusztáv véleménye szerint a párttitkárnak többet kell tanácskoznia a tagsággal. Tóth János azt mondta: nemcsak ilyenkor kell bírálni • vezetőséget, hanem mindjárt akkor, amikor hibát vét vagy mulaszt. Nagy Károly a magánéletben való példamutatást hangsúlyozta. II megyei háztartási bizottság három éve Huszonhét lakberendezési bemutató — Kisgépkölcsöpzés iskoláknak Három évvel ezelőtt hívták életre a megyei háztartási bizottságot. Legfontosabb feladatául a háziasszonyok munkájának könnyítését, a háztartási kisgépek kölcsönző hálózata kibővítésének szorgalmazását tűzte ki a megyei nőtanács. A MESZÖV-vel közösen szolgáltatói szakbizottságot szerveztek, amely ellenőrzi a falvak ellátását. Ma már megyénk minden községében van kölcsönzés, árulnak kon- zerveket és félkész ételeket. A szolgáltatás javítása érdekében kérte a bizottság létesítsenek új Patyolat felvevőhelyeket a falvakban Romhány, Diósjenő, Nagyoroszi, Ludány halászi és Mátranovák községekben nyitottak is felvevő üzletet, Pásztón pedig gázcsere telepeket hoztak létre. A lakások ízléses berendezésének elősegítésére három év alatt 27 bemutatót szerveztek. Legjobban sikerült ez Dejtáron, Di- ósjenőn és Szendehelyen. A könnyű, vitamindús ételféleségek propagálására 15 sütő-főző tanfolyamot bonyolítottak le. Ipolytarnócon például 52 szövetkezeti asz- szony ismerkedett a korszerű konyha titkaival. Salgótarjánban terítési-tálalási versenyt rendeztek. A konzerv- és gyümölcslé készítmények iránt ma még megnyilvánuló idegenkedés megszüntetése érdekében 32 kóstolóval egybekötött bemutatót szerveztek. A testhigiéniai tudnivalók elsajátítására 25 esetben rendeztek kozmetikai tanácsadást, a többi között Alsótoldon és Mizser- fán. A bizottság a közelmúltban újabb feladat megoldásának segítését vállalta. Munkájukba bevonják a kereskedelmi szakembereken kívül a politechnikát oktató pedagógusokat is. Szeretnék a földművesszövetkezetek nem kellően kihasznált háztartási kisgépeit a gyakorlati foglalkozási órákon szemléltető eszközként hasznosítani. Még ez évben négy megye illetékeseinek bevonásával tapasztalatcserét hívnak ösz- sze Szécsényben vagy Kis- terenyén melyen többek között a szécsényi járás szolgáltató-hálózata fejlesztésének lehetőségeit is megtárgyalják. A megyei háztartási bizottság októberben a rétsági járás kölcsönző-hálózatával foglalkozik. Az őszi idényben újabb 15 sütű-főző tanfolyamot, több mosóbemutatót, Balassagyarmaton és Szécsényben pedig csuhé feldolgozó tanfolyafnot rendeznek a háziasszonyok közreműködésével. országban keresik azokat, ugyanakkor örvendetesen csökken a minőségi reklamációk száma. Az idén már hozzákezdtek az edzett szalagacélok gyártásához is. Milyen módszerekkel dolgozott az alapszervezet? Rendszeresen összehívta a szociahatározat végrehajtását. A tagság egységes fellépését segítette a politikai oktatásban való széles körű és aktív részvétel, bár az oktatás szervezésében még sok a tennivaló. Erről is szóltak a vita résztvevői. Hegyes Ferenc szerint az agitációs munka Szőlőtermelés 1500 méter magasságban Az örmény SZSZK Földművelésügyi Minisztériuma mellett működő szőlészeti kutatóintézet dolgozóinak a ten gerszint felett 1500 méter ma gasságban sikerült szőlőt ter- meszteniök A szőlőből készített bor k'tünő ízű. Eddig a;: volt a feltevés, hogy szőlőt csak völgyekben lehet termeszteni. Az intézetnek köszönhetően az örmény SZSZK bortermelése megkétszereződött. Örményországban a szövet hatalom fennállása óla a ■zőlők összterülete 9200 hex- árról 36 500 hektárra emelkedett. „JtLaninak etak a {úqa lelihdett... Először a salgóbányai KISZ- iskolán hallottam a terényi alapiszervezetről. A balassagyarmati járási * titkár azt mondta róluk: — Nemrégiben jelentették, hogy teljesítették az akció- programban tett vállalásukat... Milyen akcióprogram lehet az, amelyet augusztusban — húszadika előtt szólt a titkár —. az és vége előtt kerek négy hónappal teljesítettek a terényi fiatalok?! De fordíthatnánk a kérdést így is: — milyenek a terényi KISZ- esek? Mert azért ez az érdekesebb. Kiss László titkár: — Nem titkoljuk, büszkék vagyunk arra, amit eddig sikerült elérnünk... Az éves akcióprogram egy részét, már ami vállalásainkból a társadalmi munkára vonatkozott — valóban teljesítettük. Augusztus húszadika előtt. — Mit jelent ez egészen pontosan? — Az elmúlt hetekben öt alkalommal szerveztünk és végeztünk társadalmi munkát. Az akciókban összesen 47 fiatal vett részt. Szamócát kétszer szedtünk, alkalmanként 16—16 fiatalból álló csoport segített a szövetkezetnek abban. hogy a beérett gyümölcsöt mielőbb értékesíteni tudja, A csomózásban harmincán 125 órát, a behordásnál tizenöten 110 órát, a cséplés- ben pedig 15 fiatal, 107 órát dolgozott társadalmi munkában. Mindent egybevetve, 500 társadalmi munkaórát írtak a javunkra a szövetkezetnél. Borzsó Pál az „Aranykalász Tsz" elnöke; — Milyenek a terényi fiatalok? Egyet mondhatok: kevés olyan KISZ-szervezet van a megyében, mint a miénk ... — így mondja: miénk. — A cséplés egy kicsit megszorított bennünket. Akkor kértem a KISZ-eseket, segítsenek. Egyik napról a másikra alakítottak egy brigádot. Tizenheten voltak benne, köztük az apró termetű Grenyó Jancsi, aki ugyan alig több 14 évesnél — mégsem engedte, hogy kihagyják a brigádból. Ügy vágta a kévét a dob mellett, hogy akárki megirigyelte volna. A többiek? Nyolc nap alatt több, mint hét vagon búzát csépeltek el. Kertésztanuló, gimnazista, traktoros, főiskolás, de Oczot Pál személyében még egyetemista is dolgozott abban a brigádban. Pali harmadéves az „agrártudományin”, a szünidőben volt idehaza. — Hogy állták a lányok a nehéz munkát? — A töreket állták, meg a port, de azt jól. Az ő dolguk volt a törekhúzás. A nagy forróságban, porban bizony nem könnyű a munka... A kis Kertész Mariskának csak a fogai fehérlettek, amikor délidőben az anyjára nevetett, aki az ebédet hordta. Nagy nevetés volt, amikor az egyik hetyke legény fejéről a kalap berepült a dobba ... Hallgathatott utána eleget... A brigádról az egyik ebédszünetben csoportképet készített valaki. Sapkás, kalapos legények, tarkaszoknyás lányok állnak egymás mellett. A dátum: 1966. augusztus, de a „stafázs” is arról tanúskodik, a kép a nagy nyári munkák idején készült. A hátteret kitölti a cséplőgép egy része, jobbra-balra a levágott kalász milliónyi szállá. A csoport közepén ismerős arc: Varga Erzsi, kertésztanuló, aki a nyáron a KISZ külön- vonatával — jutalmul jó munkájáért — Ogyesszában járt. A fiatalok egymás kezét fogva állnak a cséplőgép előtt, szemükbe tűz a nap, kicsit mindnyájan hunyorognak a kéDen. Mögöttük csépeletlen eabonyahegy tornyosodik. Amikor a felvétel készült még ..csak” négyszáz órát dolgoztak társadalmi munkában. Azóta ez a szám szép kerekre. pontosan félezerre növekedett ... Pataki László Fokozódnak a tennivalók Az új gazdaságirányítási mechanizmusból adódó feladatok új módszereket követelnek a pártmunkában is. Az operatív beavatkozás helyett a feladatokra való mozgósítás kerül előtérbe. De van azonnali tennivaló is. Schréter Pál szerint az üzem elvesztette exporttermelésben szerzett korábbi előnyét. Nagy hajrát kell diktálni, hogy szeptember végéig pótolni tudják a korábbi elmaradást. Szűcs László arra hívta fel a figyelmet, hogy a művezetők szigorúbban Őrködjenek az új technológiák betartásán. Kurdi Ferenc véleménye: helyben kell megoldani izotópvastagságmérő javítását. Szőllős Béla korszerűbb szállítóeszközöket sürgetett, hogy kevesebb legyen a baleset. Mivel a hideghengerműben kis helyen nagy feladatokat kell megoldani, s emiatt feszültebb a hangulat, mint másutt, a nagyüzemi pártbizottság eljár a gazdasági vezetőknél a jelenlegi állapot mielőbbi megszüntetése érdekében. Az egyet akarás, az egy nyelven való beszélés szép példáit szolgáltatta a hengermű kommunistáinak vezetőségválasztó taggyűlése. Ez az egység tükröződött abban is, hogy egyhangúlag fogadta el a jelölőbizottság javaslatát az új pártvezetőségre. Venesz Károly
