Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)
1966-08-28 / 204. szám
1886. augusztus 28., vasárnap NÖGHO 7 Vasárnapi levél ŐSZINTÉN SZÓLVA Kedves Barátom! Valóban tragikomikus helyzetbe kerültél, amikor elhagyni kényszerültél azt a kis palóc falut, amelyben egy évtizeden át feleségeddel együtt fáradhatatlanul tanítottad, nevelted a gondjaidra bízott iskolásgyermekeket, miközben új iskolát emeltek a roskatag régi helyén. Mondják, a falu lakóival együtt ástál, rakodtál, hordtad a téglát, maltert, hogy minél kevesebbe kerüljön a kultúra új hajléka. Talán kicsit túlontúl büszke és hiú voltál, amikor nem tudtad túltenni magad a helyzeten és úgy találtad, hogy egykori tisztaságodat csak az új környezet adhatja vissza. Mert mi is történt tulajdonképpen? Az évvégi osztályozó értekezleten bukásra javasoltál egy olyan gyermeket, aki az adott tantárgyból 1,6-os osztályzatra állt, tehát megkegyelmezhettél volna neki. A jelenlevők, köztük a gyermek fiatal tanítónője is egyetértett javaslatoddal és így egyes került a tanuló bizonyítványába. Te könnyelműen azt a kijelentést tetted, hogy ez a bukás megoldja a jövő évi osztálylétszám vitatott kérdését is. Néhány hét múlva vizsgálat, majd fegyelmi indult ellened. A bukott gyermek tanítónője ugyanis feljelentést tett a fölöttes szervnél, mondván, hogy lelkiismerete nem viseli el a jogtalan buktatást. Ezért fegyelmit indítottak ellened és elmarasztaltak. Tulajdonképpen csak ennyi lenne a kurta és vérszegény történet, ha felháborodásodban le nem szidod a téged feljelentő tanerőt, amiért nem volt nyílt és őszinte az osztályozó értekezleten. Fölötteseidet is megalkuvással, részrehajlással vádoltad, aminek az lett a következménye, hogy kisfiádat sem akarták elhelyezni kollégiumban és abban a gimnáziumban, amelyben tanulmányainak folytatása biztosítva lett volna. Ezen még jobban felháborodtál, és odébbálltál egy járással, egy másik palóc faluba, ahol küldetésed, az új iskola megvalósítását kezdheted elölről. A történethez az is hozzátartozik, hogy a járás és a megye illetékes szerveinél végül is a rugalmasság diadalmaskodott a bürokratikus vaskalaposság fölött: amig fegyelmid tart, feleségedet tették meg igazgatónak, s te csak helyettes lehetsz, amig büntetésed lejár. Kisfiad is elfoglalhatta ágyát a kollégiumi hálóban. Feleségedtől tudom, hogy a következmények kevésbé sújtottak le, mint az az alattomos, sunyi eljárásmód, amellyel fiatal beosztottad hátulról döfte beléd a tőrt. Miért nem szólt szemtől-szembe? Hiszen az osztályfőnök kötelessége, hogy kiálljon tanítványa mellett. Azon a konferencián is előfordult, hogy vitatkoztak egy-egy osztályzaton, mielőtt beírták volna a bizonyítványba. Akkor még nem szólalt meg a pedagógusi lelkiismeret, csak akkor, midőn már az igazgató-házaspár megérdemelt pihenését töltötte valamelyik távoli vidéken? Mert a ti tantestületetekben valóban elvhű, baráti légkör uralkodott mindaddig és a világért sem állott fenn annak a lehetősége, hogy a fiatal tanítónőt ellen- vagy különvéleményéért bárminemű hátrány, vagy akár megkülönböztetés is érje. S valóban igazad van: az őszinteség hiánya, a csalás, az alattomosság csakugyan fájhat annak, aki életét a becsületre, őszinteségre tette fel. Most mégsem a te egyéni fájdalmadat szeretném megvédelmezni, hanem a hazugság-komplexus nagyobb jelentőségű részét, a társadalmi kihatását szeretném bonckés alá venni. Mert ez a kétszínű, kiegyensúlyozatlan, gyarló magatartás fejlődő társadalmunk olyan normáit támadja meg, amelyek nagyon lényegesek és fontosak. Az őszinteség hiánya bizonyos fokú bizalmatlanságot is kifejez. Aki csal, félrevezet, az nem bízik embertársában, legyen az munkatársa, szomszédja, vagy bárminemű ismerőse.. De előbb-utóbb nem bízik már sajátmagában sem, hiszen a hazugság-komplexus állandó szellemi készenlétre, kellemetlen feszültségre kényszeríti. (Természetesen, s ezt a félreértés elkerülése végett külön is hangsúlyozni szükséges, azt a jogot senkitől sem lehet elvitatni, hogy felsőbb fórumokhoz forduljon, amennyiben jogosnak vélt észrevételeit, nyílt és őszinte véleményét semmibe veszik s ezáltal az igazságot, a haladást sérelem érné!) Van a képmutatásnak azután egy enyhébb, mégis elitélendő válfaja is. amikor az őszinteség, nyíltság azért szenved csorbát, mert valaki megalkuszik a körülményekkel, s úgyvéli, jobban jár. ha nem mondja ki nyíltan a véleményét. Ennek a magatartásnak már egy szállóigéje is van, mégpedig: „Abból még senkinek baja nem származott, ha befogta a száját.” Az opportunizmusnak ez a tézise sok esetben az egyes helyeken még fellelhető társadalmi bajokból, fonákságokból táplálkozik. Mert nem csak olyan igazgató van Barátom, mint te voltál régi helyeden, hanem olyan is, aki nem tűri az okosabbat magánál és a bátor észrevételt, a nyíltságnak kritikai árnyalatát már képtelen elviselni. S bizony, az efféle mérgezett légkört sem lehet mással leküzdeni, mint a bátor és kegyetlen őszinteséggel. Az őszinteségnek, a közösségekben és társadalomban építő és alkotó jelentősége van. Őszinte emberek között meghalnak a pletykák, kitörik a hegye a mások állását kikezdő fúróknak, nagyobb a tisztelet az embertársak, fölöttesek és egyenrangúak iránt. Az ilyen helyen egyenletesebb a termelés, vidámabb a hangulat és gondját, bánatát könnyebben elviseli, leküzdi az egyén. Az őszinteség normája tehát legalább annyira velejárója a szocializmusnak, mint a gazdasági bázis megteremtése, vagy ezen belül a gazdasági mechaniz- nus reformjának megvalósítása. Őszinteségben a személyi kultusz leküzdése óta több- zörösen példát mutat a párt, amikor az eredményt és n. hiányosságot, az erényt és a gyarlóságot egyaránt ■endőzetlenül a közvélemény bírói széke elé állítja Visszatérve ügyedre, kedves Barátom, azt kívánom, hogy az efféle személyi kisiklások ne csorbítsák jelöniednek azt a vonását, amelyet őszinteségnek nevezlek. Maradj őszinte, hogy azok is őszintévé váljanak, akik egy hazug kor emlékeként, vagy környezetük hálására ma még nehezen vagy félénken gyakorolják ezt a szép erényt. Lakos György A népművelés ötéves tervezése m szocialista művelődés politika —, amelynek egyik része a népművelés — céljai szerves és elszakíthatatlan részét alkotják annak az egységes folyamatnak, amelyet a szocializmus felépítése jelent. Szocialista fejlődésünk jelenlegi szakaszában különösen nagy jelentősége van az emberek művelődését segítő, gondolkodás- módját és magatartását formáló népművelési tevékenységnek. E fontos kulturális tömegmozgalom működési körének gyors növekedése, az aktivitás fokozódása megköveteli a koordináció magasabb fokának biztosítását. E célból alakultak meg az elmúlt évben új társadalmi szervként a megyei, járási, városi népművelési tanácsok, és szerveződött újjá az Országos Népművelési Tanács. Az ONT, a népművelési tevékenységet ellátó és támogató állami-, párt- és tömegszervezetek. valamint a társadalmi szervezetek összehangolt munkáját hivatott irányítani. Feladata többek között a népművelés alapvető tartalmi, szervezeti, módszertani és gazdasági kérdéseinek egybehangolása, az irányítás és a tervezés javítása, egységesebbé tétele. Ez utóbbi szándék realizálódásáról tanúskodik az Országos Népművelési Tanács egyik legújabb kiadványa, amely Irányelvek a népművelés ötéves tervezéséhez (1966— 1970) címmel látott napvilágot a közelmúltban. A füzet vitaanyagként tárgyalja a nép. művelés tervezésének problémáját. A művelődés társadalmi folyamatában csak a hosz- szabb távon megvalósítható célkitűzések, tendenciák megfogalmazása indokolt és reális, ezért a kiadvány a több évre szóló terv elkészítésének szükségességéből kiindulva fogalmazza meg a népművelés fejlesztési irányelveit. Az irányelvek olyan célkitűzéseket, alapelveket, követelményeket tartalmaznak, amelyek megfelelő szintű és színvonalú vita után alkalmasak lehetnek a művelődési intézmények és szervek terveinek vezérfonalául. Tervezési alapul az eddig elért eredmények, a meglevő ellentmondások, problémák és társadalmunk mozgásának ismert iránya, fejlődési tendenciái szolgálnak. Nem ismeretesek azonban még az MSZMP IX. kongresszusának a művelődéspolitikára vonatkozó konkrét célkitűzései. Ezek a vita folyamán ismertekké válnak és felhasználhatók lesznek az irányelvek végleges kialakításában. A népművelés az elmúlt ot évben a társadalmi, politikai és gazdasági eredmények alapján jelentősen fejlődött. Eredményei kulturális forradalmunk kibontakozásának legjelentősebb tényezőivel összefüggésben, kölcsönhatásban alakultak ki. A népművelés általános feladatai között a politikai és világnézeti nevelés, az általános alapműveltség terjesztése, a szakmai tudás növelése és korszerűsítése, a művészetek tudatformáló hatásának fokozása, valamint a művészi ízlés fejlesztése szerepelt. Ezeknek a feladatoknak a realizálása, továbbá az ideológiai irányelvek által meghatározott világnézeti nevelés képezte a népművelési tevékenység bázisát. A népművelés szemléletében, tartalmában és módszereiben korszerűsödött, tevékenysége ki- szélesedett, a személyi és tárgyi ellátottság javult. Jobban igazodott a társadalom előtt álló aktuális feladatokhoz, a gazdasági, politikai, ideológiai, nevelési igényekhez. Kedvező irányban változott a népművelési tevékenység struktúrája, a megváltozott társadalmi követelményeknek megfelelően előtérbe került a tanulás, az ismeretterjesztés és az olvasás támogatása. Előnyösen differenciálódott — többek között a televízió hatására — a műkedvelő művészeti mozgalom, kiszélesedtek a népművelés művészeti nevelési feladatai. Kiemelkedően eredményes volt a felszabadulás 20. évfordulójának megünneplésére kezdeményezett széles körű kulturális program. A népművelés irányításában lényeges előrelépést jelentet tek azok a közös rendelkezések, amelyek a szakszervezeti és tanácsi intézmények együttműködését segítették. m népművelés fejlődéséig nek ellentmondásai között a tanulmány elsőként a világnézeti-politikai nevelőmunka túlzottan elvont jellegét, az úgynevezett kényes kérdések gyakori megkerülését bírálja. A vallással folytatott polémia nem eléggé veszi tekintetbe a helyi körülményeket és feltételeket, a különböző rétegek fejlettségi fokát. A hazafias-internacionalista nevelőmunkában a történelmi hagyományok propagandája gyakran nem kapcsolódik össze a mai értékek ismertetésével, nem eléggé konkrét a nacionalizmus sajátosan magyar és időszerű formáival folytatódott polémia. Nem eléggé általános a lokálpatriotizmus felhasználása a szocialista hazafiság formálásában, az új kulturális hagyományok kialakításában. Gyakori az erkölcsnek a magánélet szférájára való szűkítése, a szocialista munkaerkölcs érvényesítésének és gyakorlati problémáinak tisztázatlansága. A helyi népművelés hatóköre a könyvtári olvasók kivételével nem bővült kielégítően. Jelentős rétegek — középkorúak, segéd- és betanított munkások, kisiparosok, az értelmiség egy része — maradnak ki a népművelés befolyása alól. A vártnál Iassao- ban bontakozik ki a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság művelődési igénye is, Sok helyütt a már elavult sablonokkal, céltudatosság nélküli formális értékű rendezvényekkel vélnek eleget tenni a kulturális nevelő feladatnak. Ez abból adódik, hogy a népművelés egyes területein a dolgozók képzettsége, munkájának színvonala — a jelentős javulás ellenére — még mindig alacsony. Végül nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az elmúlt öt évben a gazdasági-társadalmi fejlődés, az osztályszerkezet alakulása — alapvetően pozitív iránya, jellege mellett számos olyan vonást is mutat, amelyek kedvezőtlenül befolyásolták egyes rétegek művelődés iránti érdeklődését. Az eredményesebb, hatékonyabb népművelésnek a társadalmi feladatokhoz való még szorosabb kapcsolódásának akadályozója egyes gazdasági vezetők helytelen szemlélete is. Az irányelvek az országos tapasztalatokra támaszkodva vonják le a következtetéseket, ezért természetes, hogy az eredmények és hiányosságok helyileg is érvényesek. Ugyanígy a következő évek főbb népművelési feladatainak programozásánál a helyi igényeket és lehetőségeket is figyelembe veszik. A népművelés tartalmát a harmadik ötéves terv idején társadalmunk két, egymással szorosan összefüggő feladata határozza meg: Az ország termelési-gazdasági teljesítményének növelése; a szocialista tudat, társadalmi magatartás sokoldalú fejlesztése. A népművelés mindennapos gyakorlatában a termelési kultúra terjesztésének területei közül főleg az alábbiakban tud közreműködni; A szakoktatás támogatása a népművelés eszközeivel; a mű. szaki, mezőgazdasági, technikai műveltség általános terjesztése, a gazdaság-vezetés átfogó reformjának megvalósításával kapcsolatos feladatok; a lakosság közhasznú technikai ismereteinek, készségének növelése. A társadalmi tudat fejlesztésére irányuló törekvés a A szécsényi ferde torony/ Nem kell Pisába mennie annak, aki ferde tornyot akar látni, elég. ha Szécsénybe utazik, s megnézi a község XVIII. században épült műemlék jellegű tűztornyát. A torony ferde, majdnem ötven centimétert észak felé hajlik. Szécsényben is — akárcsak Pisában —, tervezik a torony stabilizálását, jóllehet a nógrádi épület sohasem örvendett olyan népszerűségnek, mint észak-olaszországi társa. Mi lesz vele? Bementem a toronyba, amelynek első két emeletét a Nógrád megyei Távközlési Üzem használja szécsényi körzete raktárának. A körzet távközlő hálózatát négy telefon- szerelő kezeli Gajzinger Pál vezetésével, ők mindennapos „vendégei” a toronynak, természetesen, az ablakokon beszálló madarakon kívül. Gajzinger Ferenc szerelő nem a torony hajtása, hanem inkább a szigetelők gyors rongálódása miatt panaszkodik. — A nyári vakáció a mi rémünk — mondja. — A gyerekek ledobálják az oszlopokról a szigetelőket. Alig várjuk a szeptembert, hogy kezdődjék a tanítás. Különösen sok a kárunk Etes környékén, A községi tanácson már részletesebben hallhattam a toronyról, ahol készséggel tájékoztattak. Eszerint a torony őse kezdetben alacsony harangláb volt. Ha valaki meghalt, csendítettek és bemondták, ki halt meg. Később tűzvédelmi célokat szolgált, sokáig idős Zsíros István hajdú és tűzoltóparancsnok volt a Szécsény környéki tüzek kikiáltója. Ma a tűzjelzés korszerűbb módon, telefonon történik, a torony e funkcióját is elvesztette. Mi célt szolgálhat még? Műemlék jellegű épület lévén a község gazdag műemlék együttesének szerény tagja, e minőségében tervezik felújítását. Pár héttel ezelőtt a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat szakemberei jelentek meg a torony körül, földtani állagmegóvási vizsgálatot végeztek. Megállapították, hogy az épület 80 centiméteres alappal rendelkezik, vizsgálták az altalajt is, amire épült, nem annak csúszása okozza-e a torony dőlését. (Nem messze a toronytól egy öt méter mély és 10 méter átmérőjű bombatölcsér „árulkodik” arról, hogy a torony elhajlását pár évtizede történt robbanás is okozhatta, s nem talajmozgásról van szó. A vizsgálat eredménye egyébként még nem ismeretes.) Ha a talajvizsgálat pozitív eredménnyel jár, elkészítik a torony felújítási terveit. Ha nem, valószínűleg lebontják. Akkor a község szegényebb lenne egy ferde toronnyal. Ez utóbbi feltételezésének azonban — szerencsére — nem nagy a valószínűsége. A tűztorony továbbra is állni fog. Pár év múlva új köntösben. Tóth Elemér népművelés valamennyi célkitűzését jellemzi. Mégis szükségesnek látszik a politikai felvilágosító, tájékoztató munka fontosságának kiemelése. Folyamatosan kell tevékenykedni a szocialista hazafiság és az internacionalizmus további elmélyítésén, felhasználva azt a tényt, hogy a tervidőszakban ünnepeljük a Szov- . jetunió születésének félévszázados fordulóját. Mindenekelőtt a szocialista eszmeiség fokozása tekintetében kell előrelépni. Kiemelten kell kezelni a népművelési munka világnézeti eredményességének kérdését. Külön egységes terv elkészítése látszik szükségesnek felszabadulásunk 25. évfordulójának megünneplésére. Ez az akció is főleg a jelen feladatainak jobb megértetésére kell, hogy irányuljon. E program megvalósítását már 1968-ban elő kell készíteni. A program szerves részének tekintendő a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójáról való megemlékezés. A szocialista tudat és életforma kialakításán belül legfontosabb feladatként a munkaerkölcs további erősítése, a társadalmi felelősségtudat ás közösségi érzés fejlesztése jelentkezik. Több figyelmet kell fordítani a társadalmi ünnepek megrendezésére. A művészeti nevelés elsőrendű feladata — a következő szakaszban is — a világnézeti nevelésnek a művészet eszközeivel való támogatása, a közízlés fejlesztése, a szocialista eszmeiségű műalkotások befogadására és feldolgozására való képesség alakítása. Egyaránt fejlesztésre vár az irodalmi műveltség, a vele szoros kapcsolatban álló színházi kultúra, a vizuális (fim. foto, képzőművészet) és a zenei műveltség és ízlés. indez csak a népműve- IyM hatókörének bővítése és az úgynevezett művelődési féhér foltok felszámolásának meggyorsítása révén lehetséges. Fejlesztésre szorulnak a népművelés eszközei és módszerei is. A fontosabb eszközök közül a köz- művelődési könyvtárak, és a művelődési otthonok hálózatának fejlesztését, a televíz:ó tudatosabb népművelési hasznosítását, a technikai szemléltető eszközök használatának szélesebb körű bevezetését emeljük ki. A differenciálás a népművelési tevékenység sajátos alapelve. Az érdeklődés felkeltése és megtartása nagymértékben azon múlik, hogy helyesen vettük e figyelembe az egyre inkább differenciálódó igényeket. A terveket úgy kell összeállítani, hogy vonzóak legyenek, másrészt viszont a tervek az igényekre alapozva készüljenek. Az aktivitás alapelvének érvényesítése a korszerű, szociálisra emberformálásra törekvő népművelés egyik legfőbb ismerve a különböző eszközöknek és formáknak a tartalom érdekében való komplex felhasználásával együtt. A népművelési munka hatékonyságának fokozása a további eredmények záloga. A hatékonyság egyik fontos fényezője a népművelési szervek munkájának további tudatos koordinálása, a népművelés irányításának továbbfejlesztése. Az erők koncentrálása biztosíthatja a célravezetőbb együttműködést. A szocialista demokratizmus továbbfejlesztésének egyik lehetősége a népművelés irányításában is a helyi szervek önállóságának növelése, hatáskörének bővítése. E mellett fokozódik az ellenőrzés szerepe is. A szakigazgatási szerveknek meg kell találniok a kapcsolatot az intézmények nélküli üzemekkel is. Fokoz ó kell az elméleti kutatómunka fejlesztését, különös tekintettel a művészetszociológiára. Mmdez természetesen csak iA1 kéozett szakemberek és fejlett társadalmi bázis, valamint megfelelő pénzügyi fedezet biztosítása révén realizálható. Csongrády Bél#
