Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)
1966-08-25 / 201. szám
2 N ' n R A D 1966. augusztus 25. csütörtök A háborúról én a békés egy iHi élésről A baloldali erőit előretöréséről Gus Hall nyilatkozata a Pravdának Sukarno nem utazik Az indonéz fővárosban olyan hírek terjedtek el, hogy_ Sukarno elnök a közeljövőben, esetleg szeptemberben két hónapra Európába utazik. Az indonéz külügyminisztérium szóvivője szerdán határozottan cáfolta ezeket a híreket. Kijelentette, szó sincs róla, hogy az indonéz elnök elhagyná hazáját akár orvosi kezelés céljából, akár más okból. Csütörtökön az Ideiglenes Népi Tanácskozó kongresszus zártkörű ülést tart, és ezen megvitatja Sukarno elnök legutóbbi beszédét. Ismeretes, hogy jobboldali ellenfelei bírálattal fogadták az elnök megnyilatkozását, sőt a parlamenttől követelték Sukarno ideiglenes elnöki megbízatásának érvénytelenítését is. Adam Malik indonéz külügyminiszter — jelenti az AP — újságíróknak kijelentette, hogy Malaysiával rövidesen megteremtik a diplomáciai viszonyt. A külügyminiszter szembefordult ismét Sukarno- nak azzal az igényével, hogy tartsák meg Dj akartában a CONEFO (Feltörekvő Űj Nemzetek) értekezletét. MOSZKVA (TASZSZ) Gus Hall az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára nyilatkozott a Pravdának a nemzetközi helyzetről és az Egyesült Államok belpolitikájáról. Elmondotta, hogy az amerikai kommunisták hogyan harcolnák a vietnami agresszió beszüntetéséért és hogyan védelmezik az amerikai munkások érdekeit. A párt szerepéről szólva, a főtitkár aláhúzta: ma már azt mondhatjuk, hogy pártunk a baloldali mozgalom fő ereje, s e baloldali csoportok és az ifjúság körében a legbefolyásosabb. A főtitkár elmondotta, hogy az Egyesült Államokban kialakulóban van az új, antl- imperialista tartalmú hazafiasság, amely az államok közötti békés együttélés szükségességének elismerésén alapszik. Az egyszerű amerikaiakat az aggasztja, hogy Washington mostani politikája jelentősen csökkenti az Egyesült Államok nemzetközi tekintélyét. Az ifjúság pedig mindenek előtt az élet vagy a halál kérdését látja ebben a politikában. A kormány háborús politikáját egyes tőkések is ellenzik. A háború vagy béke kérdésében most először tapasztalható széthúzás a tőkés osztályban. Az Egyesült Államoknak a háborút sürgető körei szeretnének hisztérikus, de legalábbis fenyegető légkört teremteni. Ez azonban nem sikerül. Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának állásfoglalása a vietnami háború kérdésében világos — mondotta a párt főtitkára. — Mindent elkövetünk, ami csak erőnktől telik, hogy elérjük az agresszió megszüntetését, elérjük a jelenlegi politikai vonal módosítását, biztosítsuk a vietnami nép önrendelkezési jogát és kicsikarjuk az amerikai intervenciósok kivonását Vietnamból. Gus Hall a továbbiakban az amerikai tömegmozgalmakról, a polgárjogi mozgalomról beszélt, részletesen foglalkozott a kommunista párt jelenlegi helyzetével és perspektívájával. Hall végezetül hangoztatta a nemzetközi kommunista mozgalom egységének szükségességét. Rámutatott: az amerikai imperializmus vietnami agressziója elleni egységes harc érdekében félre kell tenni a nézeteltéréseket. Érthetetlen, hogyan tagadhatják meg egyesek a vietnami kérdésben az akcióegységet és közös fellépést, hogyan folytathatnak szakadár taktikát. „Vietnamban az Egyesült Ällamok Wqldeck Rochet-1az agresszor“ Demokratikus fl play-boy villája avagy takarékosság Wilson mádra Egy angol play-boy a közelmúltban 75 ezer fontért, megközelítőleg ötmillió forintért vásárolt egy 16 szobás villát. Hogy a londoni aranyifjú mire költi a pénzét, ahhoz tulajdonképpen senkinek semmi köze, nem is hördült volna fel az angol közvélemény, ha a dúsgazdag fiatalember nem éppen ezekben a napokban szór ki, mert ki tud szórni, pusztán a szép kilátás kedvéért, játszi könnyedséggel, ilyen summát... Az eseményt a lapok hatalmas terjedelemben tárgyalják. A konzervatív párt szócsövei és természetesen a munkáspárti sajtó is. A mínuszos hírt sem érdemlő vásárlás nem véletlenül került a közvélemény érdeklődésének fókuszába. Amióta a Wilson-kabinett — a font megmentéséért hirdetett harca kapcsát —. kiadta a törvényerejű jelszót: „Takarékoskodni keilt”, az utca emberétől a szakszervezeti vezetőkön át a Munkáspárt balszárnyáig mindenkit az foglalkoztat, a nemzetgazdaság melyik területén lehetne ténylegesen szükebbre húzni a nadrágszíjat. Tanács és javaslat von bőven. Lehet is. A legkézenfekvőbb, ahogy erre az ország progresszív körei többiz- ben rá is mutattak, természetesen az irreális nagyságú hadikiadások csökkentése lenne. Azért is a demilitarizá- lás jelenthetné a megoldást, mert csupán a „Szueztől keletre” vállalt katonai pozíció fenntartási költségei megegyeznek a brit fizetést mérleg deficitjével, A Wilson-kormány, mint ismeretes, vállalt is némi csökkentést az improduktív katonai kiadások tekintetében. A miniszterelnök kihirdette takarékoskodás azonban a brit birodalom zsandár-szerepének igen kis hányadára vonatkozik, mindössze 10 ezer katonát érint. A program jelentéktelenségét kiemeli az a körülmény, hogy csupán Singapore-ban, Eszak-Borneón és Malaysiában 53 ezer katona állomásozik angol lobogó alatt. Annál több embert érint a drákói bérbefagyasztás. Több szenátor Rusk menesztését követeli többséget A tory lapok ezért tárgyalják kárörömmel a play-boy nagyvonalúságát”, kihasználva, hogy a Wilson-politika ellen ingerelhetik a közvéleményt. SAIGON (MTI) Az amerikai légierő kedden folytatta a VDK elleni támadásokat: elsősorban az ország déli részét bombázták, ezenkívül a tengeren támadást Intéztek észak-vietnami torpedónaszádok ellen — közölte az amerikai szóvivő. A Vietnam Nouveau című dél-vietnami francia nyelvű napilap szerdán vezércikkben foglalkozott azzal, hogy az amerikaiak tévedésből végrehajtott bombázásai, hivatalos adatok szerint, több mint száz halálos áldozatot követeltek a dél-vietnami polgári lakosság körében. WASHINGTON Az amerikai szenátusban kedden három szenátor is éles támadást intézett Rusk külügyminiszter ellen, követelve, hogy Johnson elnök menessze a State Department vezetőjét. Stephen Young ohiói demokrata szenátor kijelentette, hogy Rusk „a legfőbb háborúspárti héja az amerikai kormányban”. Young élesen elítélte Rusk augusztus 5-i nyilatkozatát. amely a vietnami demi- litarizált övezet amerikai megszállásának lehetőségére célzott Morse, Oregon állambeli demokrata szenátor kijelentette, hogy Johnsonnak új külügyminiszterre lenne szüksége. Emest Gruenilng alaszkai demokrata szenátor hangoztatta: „Vietnamban az Egyesült Államok az agresszor”. Megjeleni az SZKP Történetének második kötete MOSZKVA (TASZSZ) A szerdai Pravda szerkesztőségi ismertetőt közölt a Szovjetunió Kommunista Pártjának Története című hatkötetes mű most megjelent második kötetéről. Az új kötet a párt történetének 1904 és 1917 februárja közötti időszakát öleli fel. A szovjet párttörténet második kötete ismerteti, hogyan gazdagította Lenin a háború, a béke és a forradalom marxista elméletét. A könyv rámutat, hogy a bolsevikok kiemelkedő szerepet töltöttek be a nemzetközi opportunizmus és revizio- nizmus ellen vívott harcban. KISLÁNYOKNAK MAROKKO VÁSZON ISKOLA KÖ80 forinttól 170 forintig. FIÓKNAK KÉK VÄSZON ISKOLA KÖPENY 66 forinttól 150 forintig PÁRIZS (MTI) WaLdeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára kedden este az Europe—1. rádiónak adott interjúban ismételten kifejtette a kommunisták álláspontját a baloldali politikai erők összefogásának szükségességéről. A kommunista párt és a baloldali szövetség viszonyáról szólva megállapította, hogy az nem romlott meg ugyan, de nem is javult. elsősorban azért, mert a szövetség vezetői mind ez ideig nem adtak választ a kommunista pártnak egy közös program kidolgozására irányuló javaslatára. A kommunisták világos választ várnak arra vonatkozóan, hogy a szövetség vezetői kiket tartanak tőlük jobbra levő „haladó köztársaságiáknak” — mondotta az FKP főtitkára. Amikor a kommunisták kijelentik. hogy nem hajlandók szövetségre lépni a jobboldallal, akkor nem pusztán választási taktikáról van szó — mondotta —. hanem azt kell tisztázni, hogy a jelenlegi rendszert egy valódi demokratikus rendszerrel, vagy pedig egy másik reakciós hatalommal váltsuk-e fel. Magukat baloldalinak nevező egyes emberek azzal kísérlik meg indokolni a jobboldallal való szövetség szükségességét, hogy többséget kell szerezni, mindegy. hogy milyent. A kommunisták véleménye szerint viszont nem akármilyen többséget kell kialakítani, hanem demokratikus többséget, amelyik lehetővé teszi a szociális haladás és a béke politikájának megvalósítását. Végül az FKP főtitkára hangoztatta, a kommunisták azt kívánják, hogy létrejöjjön a megállapodás, de most a szövetség vezetőin a sor, hogy világosan kijelentsék, akarják-e ezt vagy sem. A haladó lapok viszont baloldalról vetik szeméré a kormánynak, hogy a bérek befagyasztása csak a dolgozókat sújtja. Sokszorosan is. Hiszen a keresetek emelését tiltja ugyan a törvény, s ezt a gyárosok és vállalkozók készséggel be is tartják. Viszont az árak emelkedése — bérbefagyasztás ide, bérbefagyasztás oda —, nem szűnt meg. Sőt, tájékozott körök megítélése szerint legalább 1000 féle cikk ára emelkedett az utóbbi időben. Még súlyosabb a másik és ugyancsak rövid idő alatt mutatkozó hatás. A felvevőpiac csökkenése következtében egymás után bocsátják el munkásaikat, zárják be kapuikat a gyárak, a munkáspárti kormány asszisztálása közepette növelvén így a szigetország egyébként is tekintélyes munkanélküli seregét. ... Semmiképpen sem érdemelné meg hát a londoni play-boy, hogy Anglia céltáblája legyen. Különösképpen érdemtelenül érik a szemrehányások, mert míg 6 csak a maga pénzéből szórt el könnyed eleganciával — 75 ezer fontot, Anglia kormánya még könnyedebb eleganciával, és sokkal nagyobb összegeket pocsékol el az adófizetők pénzéből. S azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a villa — senkit sem bánt, senkinek sem árt, viszont Mr. Wilson éppen ezekben a bibliai szűk napokban készül kifizetni egyebek közt annak az 50 darab F—111-es bombázógépnek az árát is, csekélyke 280 millió fontot, melyeknek szerepe a font megmentése ügyében enyhén szólva kétes... ö. Gy. Gyilkosok iskolája A nyugat-európai sajtó egyre nagyobb nyugtalansággal foglalkozik az Indokmai amerikai agresz- szió kiterjesztésének látható jeleivel. A párizsi Express nemrég helyszíni riportban számolt be egy olyan amerikai katonai kiképzőtáborról, ahol a Vietnamba szánt legénységet minden elképzelhető eszközzel „aklimatizál- ják” a vietnami báború viszonyaira. A riportból nem nehéz a kellő következtetéseket levonni. . . — Hol az ezred ed? — Nevem Robert Joins, számom 3550, születtem 1943. március 15-én. — Néhány jólsikerült pofon és gyomronrúgás után a kihallgatás folytatódik, — A századosod neve? — Nem tudom. Az én nevem Robert Joins, számom 3550, születtem 1948. március 15-én. Kissé távolabb egy másik kép: hatalmas, megtermett fickó még egy amerikai „foglyot” vonszol az apró, figyelőablakkal ellátott bambuszfalhoz. — Amerikai kutya! — üvölti a fickó, miközben foglyát gallérjánál fogva vonszolja. Térdének egy lökésével a falhoz szorítja, s ebben a pillanatban a bambusznád szálai között valaki vörös, ragadós folyadékot önt a veréstől elkábult katona fejére. Az egyik hóhér felüvölt: vér, vér! A pocsolya mellett Bűzös, sáros pocsolya előtt egy katona térdel. A katonát kihallgatják. — Amerikai disznó, semmit sem ér a hadsereged ... Vald be, hány ágyúja van az ezre- dednek? Hatalmas rúgás, és a katona feje már a bűzös pocsolyában van. Louisiana államban vagyunk, Fort Polkban. Amit látunk, az csupán az amerikai gyalogság „edzése” a vietnami háborúra. Fort Polk az egyik legnagyobb ilyen katonai tábor és gyakorlóterep ebben az államban. Mintegy 350 négyzetkilométernyi területet foglal el, főképpen erdők között. Itt, ugyanúgy, mint más hasonló táborokban a katonákat a harci körülményekhez szoktatják. Jóllehet az egész olyan, mint egy színjáték, az ökölcsapások azonban épp oly igaziak, mint a gyűlölet és az erőszak légköre, amit itt kialakítottak. Falu a táborban Az éjszaka folyamán vég'g- néztünk egy „vietnami falu” ellen rendezett támadást, amit 220 főnyi osztag hajtott végre. Külön e célra pálmalevelekkel fedett bambuszkunyhókat emeltek. Sőt, az egyik házban iskolát rendeztek be, közelében pedig fölállították az ősök hagyományos oltárát. Nem feledkeztek meg a disznók és bivalyok számára nélkülözhetetlen pocsolyákról sem. A disznók igaziak voltak, de bivaly nem volt, valószínűleg nem futotta a pénzügyi keretből. A kulisszafalu főterén tyúkok kapirgáltak. Az egyik kunyhón vietnami nemzetiszínű zászló lobogott. Egy házikó falán hatalmas plakát: vérző asszony gyermekkel a karján élettelenül hever egy amerikai katona cúzmája alatt. A felirat vietnami nyelven így hangzott: Az amerikai agresszor felperzseli falvainkat, meggyilkolja asszonyainkat és gyermekeinket. Az ostrom Tökéletesen olyan volt a benyomásunk. mintha Vietnamban volnánk, csupán az zavart, hogy a falu bejáratánál ..Behajtani tilos” és „Dohányozni tilos” angol feliratú táblák fogadtak. öt amerikai katona fekete öltözetben és műanyagból készült csúcsos kalapban — ilyet hordanak a vietnami parasztok, de szalmából — a támadást váró partizánok szerepét játszotta. Feladatuk az volt, hogy csapdákat helyezzenek el a faluban és aláaknázzák az utakat. Hajnali öt órákor tompa robbanás, elnyújtott kiáltás hallatszott. Az amerikaiak támadást indítottak. Az álvietnamiak lövöldözve visszavonulnak. A falura gránáttűz zúdul. Az egyik katona észreveszi, hogy egy rőzsek ütegből puskaagy kandikál ki. Abban a pillanatban, ahogy hozzányúl, a köteg ferobban. A katonát fehér por borítja, és szinte megsüketül a robbanástól. Nem sebesült meg, de megtanították, hogy hasonló hibát többé ne kövessen el. Az ál-vietnamiak, mlutín bekerítik őket, megadják magukat. Azok a fiatal katonák, akiket ebben a táborban dresszi- roznak, nem hivatásosak: 18— 21 éves újoncok. A kiképzés kilenc hétig tart, utána egy hónap szabadságot kapnak, majd irány: Vietnam. A kiképzők egytől egyik Indokínát megjárt háborús veteránok. A kiképzés helyét gondosan elrejtették avatatlan szemek elől. A környező erdőségekbe sem éjjel, sem nappal nem lehet belépni, mert a betolakodót nyomban elkapják az éber őrszemek. A kilencedik hét végén az amerikai fiatalember tudni fogja, mi vár rá „ott” ... r
