Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)
1966-08-19 / 196. szám
2 N3GRAD 196«. augusztus 19. pénteb Újabb bombatámadások Hanoi külvárosa ellen As amerikai szenátus megszavazta a katonai hitelekre vonatkozó törvényjavaslatot SAIGON (MTI) Mint a vizsgálat megállapította, a Crusader amerikai vadászbombázógép Da Nangnál történt lezuhanását a gyújtó- szerkezet hibás működése okozta. A repülőgépen levő két darab 450 kilós bomba közül az egyik felrobbant és felrobbantotta a gépeken szállított ágyúlövedókeket is. A legfrissebb jelentéseik szerint a robbanások következtében 26 személy vesztette életét. 15 megsérült és 255 ember maradt hajléktalan. A Tan Son Nhut-i repülőtér ellen intézett aknavető támadás során három személy vesztette életét, kilenc megsebesült. Szerdán, a késő esti órákban plasztikbomba robbant Huéban, ahol a városi hatóságok jótékonysági vasárt rendeztek. A robbanás következtében 26 személy meghalt, 150 pedig megsebesült. A vásár tulajdonképpen a választási propaganda céljait szolgálta. • Csütörtökön kevés szárazföldi akcióról érkezett jelentés. Az amerikai légierő változatlanul bombatámadásokat intézett a VDK területe ellen. A Nguyen Kne-tól északkeletre támadó F—105- ös amerikai vadászbombázók heves légelhárításba ütköztek, sőt, újabb légicsatába kellett bocsátkozniok. Az amerikai haditengerészet vadászbombázói a Hanoitól 130 kilométerre délre fekvő Thanh Hoa térségében négy hullámban támadtak egy tehervonatot. Mint a VNA jelenti, a VDK ellen intézett szerdai amerikai kalóztámadás során újabb bombázás folyt a Hanoi egyes elővárosai, a VDK gazdasági berendezései és lakott területei ellen. A Vietnami Néphadsereg mellett működő összekötő bizottság ismét tiltakozott e- miatt a nemzetközi ellenőrző bizottságnál. WASHINGTON Az amerikai szenátus szerdán 60 szavazattal 21 ellenében megszavazta a katonai hitelekre vonatkozó törvény- javaslat egy módosító indítványát, amely felhatalmazza Johnson elnököt, hogy bizonyos számú tartalékot katonai szolgálatra rendeljen be, Vietnamban teljesítendő szolgálatra. A módosító indítványt a képviselőháznak még jóvá kell hagynia. 91 ii nd^rban és civilben Hiba lenne mindenáron bizonygatni az azonosságot; a meglevő azonosság jegyeit azonban nem észrevenni — vakság. A huszonötéves Speck, a chicagói gyilkos nyolc lányt ölt meg: Andrew Toman rendőrfelügyelő az „évszázad bűncselekményének” nevezte Speck tettét. Vannak, sokan vannak, akik ugyanúgy huszonötévesek, mint Speck, s akik ugyanúgy gyilkolnak, de senki sem mozdul a rend őrei közül, hogy bilincset kattintson a csuklójukra. A civil Speck gyilkos — ki is vitatná?! És a mundérba bújt Speckek, a tengerészgyalogosok, a Special Forces egyenruháját hordók, a légierő tagjai? Azok kicsodák? Az FBI, a hírhedt Amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda most tette közzé évi jelentését: eszerint 1965-ben hat százalékkal több bűncselekmény történt az Egyesült Államokban, mint 1964-ben, holott akkor is minden eddigi rekordot megdöntötték a bűnözés adatai! A népesség növekedésének ütemét hatszorosan múlja felül a bűnözési adatok emelkedése öt év alatt: csak 1965-ben 5600 MalinoYSzkij napiparancsa A Szovjetunióban tegnap ünnepelték a légiflotta napját. Az ünnep alkalmából Ma- linovszkij marsall, honvédelmi miniszter napiparancsot adott ki. Üdvözli a szovjet repülőket és megparancsolja, hogy az ország 20 nagyvárosában tüzérségi díszsortűzzel köszöntsék a már 35 éves múltra visszatekintő hagyományos ünnepet. A szovjet repülők, mint az egész szovjet nép, haraggal és felháborodással ítélik el az amerikai imperializmusnak a szabadságszerető vietnami nép ellen viselt rabló háborúját, és kijelentik, mindenkor készen állnak arra, hogy segítséget nyújtsanak vietnami testvéreiknek a szabadságért és a függetlenségért vívott harcukhoz — hangzik a miniszter napiparancsa. Nagygyűlés Pekiwigben PEKING (MTI) A nagygyűlésen Lin Piao Csütörtökön Pekingben egy- marsall honvédelmi minisz- millió ember részvételével tér, majd Csou En-laj minagygyűlést tartottak a „nagy niszterelnök, a KKP Közpon- proletár kulturális forrada- y Bizottságának alelnökei lom” tiszteletére. A gyűlésen mon(jtak beszédet. Felszólalt ielen volt Mao Ce-tung, a , . . ____ K KP Központi Bizottságának Nle Juan-cu, a pekingi egye- elnöke. tem képviselője. A somoskői üzemünkbe felvételre keresünk 1 fő telepkezelői vizsga val rendelkező villanyszerelőt Fizetés megállapodás szerint. Jelentkezés az ÉM. Mát- ravidéki Kőbánya Vállaiat Recsk, munkaügyi osztályán. »_____________________________________•_______ - -----------— R endőrevitkosok LONDON (MTI) Több mint kétszáz, puskával felszerelt és rendőrkutyákkal megerősített bobby indult csütörtkön kora hajnalban, hogy átkutassa a Lon- dondtól mintegy tizenhárom kilométerre keletre fekvő ep- pingi erdőt. Bejelentés érkezett ugyanis arról, hogy szerdán este itt láttak egy hátizsákos, magas férfit, aki állítólag azonos a rendőrség által körözött Harry Roberts- szel. Egy másik bejelentés alapján a rendőrség biztosra véli. hogy Roberts két nappal ezelőtt "Londonban egy katonai típusú munkásruhát és egy szürke hátizsákot vásárolt. A rendőrség a szokásoktól eltérő módon Roberts fényképét a lapok rendekezésére bocsátotta. S azok csütörtöki számuk első oldalán közük. „Ez az ember rendkívül veszélyes” aláírással. Időközben a 37 éves John Duddy-t, akit szerdán Glasgow egy elhanyagolt bérházában tartóztattak le, erős rendőri kísérettel az angol fővárosba szállították. A harmadik személy, a 36 éves John Edward Witney immár majdnem egy hete letartóztatásban van. gyilkosság és 68 400 fegyveres rablás történt. Ki vezet azonban a fentiekhez hasonló, pontos és részletes kimutatást azokról a gyilkosságokról, fegyverrel elkövetett súlyos testi sértésekről, s fegyveres rablásokról, amelyeket az amerikai hadsereg egyenruhájába bújt zsoldosok követnek el, s főként: ki tartja számon felbú jtóikat?! Vannak, nem is kevesen, akik számontartják. A világ jobbik, bűntől irtózó része jegyzi és tudja, mit kell a gyilkosok és felbújtóik rovására írni, s hol kell őket keresni a politikai alvilágban. A civil gengszterekkel az amerikai rendőrség vív reménytelennek tűnő harcot: a mundért viselő gengszterizmus ellen a világ mind több városában robbannak ki az elemi erejű tiltakozások. A népek történelmi tapasztalataik alapján jól tudják: a mundérba bújt gyilkosok mögött civilbe öltözött felbújtók állnak, s hogy szövetségük már nem egy-egy polgár vagyonát, életét, hanem a glóbus biztonságát veszélyezteti. (M) Mibe kerül Amerika 7 Érdekes és tanulságos gazdasági fejtegetés jelent meg az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok kölcsönös viszonyáról az amerikai Foreigne Affairs júliusi számában. A cikk megpróbálja feketére festeni a fehéret, amikor nem fukarkodik annak mérlegelésével, hogy az amerikaiak menynyire gondoskodnak „európai unokatestvéreik” jólétéről. Ugyanakkor az elterelő mellébeszélések sűrűjében, a cikkszerzők, csak ügy mellékesen odavetik: az Egyesült Államoknak komoly politikai érdekei vannak Európában. Beszélnek az amerikai gazdasági beruházásokról és azokról a kapcsolatokról, amelyek szabad cselekvést biztosítanak az Egyesült Államoknak a világ más térségeiben. Az, hogy az amerikai monopóliumok befektetései növekednek, nem újság. Ez már régóta aggasztja az európai politikusokat. Hivatkozhatunk számos közgazdasági és politikai szemleíróra, akik kiszámították és kimutatták, hogy milyen veszélyes következményekkel jár az amerikai tőke szüntelen behatolása az európai gazdasági életbe. Egyes források szerint az amerikai invesztálások Európában 1964-ben több, mint 12 milliárd dollárt értek el és tovább növekednek. Az Ewening Standard nemrég azt írta: „A jelenlegi ütem mellett nem sok idő kell ahhoz, hogy az európai ipar nagy része amerikai kézbe menjen át”. Így például Angliában már most van néhány fontos iparág, amelynek jelentős részét amerikai konszernek ellenőrzik. Hasonló helyzet van kialakulóban Európa más részeiben is. Nézzük csak, mit jelent az európai gazdasági élet fokozódó amerikai ellenőrzése? Először mind nagyobb jövedelmet az amerikai cégeknek, mégpedig az európai cégek rovására az olcsóbb európai munkaerő révén. Másodszor Nyugat-Európa mind nagyobb politikai függőségét az Egyesült Államoktól (McNamara felszólalása a NATO-hadügy- miniszterek párizsi értekezletén nem hagy kétséget az USA szándékai felől), ami a jelenlegi nemzetközi helyzetben rendkívül veszélyes. Ezt támasztja alá egyébként a Foreigne Affairs cikke is. Ezt olvashatjuk: „Az Egyesült Államok meg akarja őrizni a szabad kezet Ázsiában és minden más helyen, és ugyanakkor, mivel rendkívül érdekeltek vagyunk a nyugat-európaiak tanácsait és véleményét illetően, ne várják, vagy ne számítsanak arra (t. i. a nyugateurópaiak szerk.), hogy vétót emelhetnek Euró- pán-kívüli cselekedeteink ellen”. Ennél őszintébbek nem is lehetnének. A cikk szerint Amerika demarsa Nyugat-Európának világos: „engedj át nekem minél több gazdasági és politikai szuverénitást, oszdd meg jövedelmedet, járulj hozzá a katonai kiadásokhoz, amivel viszont én fogok rendelkezni, működj velem együtt ott, ahol megkövetelem, és ne is gondolj kijátszásomra”. A jelenlegi körülmények között a vietnami háborúnál aligha lehet veszélyesebb programot elképzelni Európa számára. Ez a program megőrzi Európa kettéosztottságát, nyugati részét az amerikai globális politika eszközévé teszi. Milyen sokba kerül Amerika Európának! Nem fizetnek-e túl nagy árat az európaiak az amerikaiak jelenlétéért? Nem lehetne-e mégegyszer figyelmeztetni őket arra, hogy a vendégeknek nem illik a házigazda szerepét játszaniok? A vendég tudjon illemet. Főképp a hívatlan. V. M. Salgótarjáni postahivat al keres hangos utcai hírlapárusokat Jelentkezés 1. sz. postahivatal vezetőjénél. aug.15.-szept.30. TÁRGYNYEREMÉNY sorsolással Mindazok, akik a fenti időpontban, esetenként 5 kg háztartási rongyot leadnak a MÉH átvevőhelyein — a leadott anyag ellenértékén felül — ajándéksorsjegyet kapnak, mely részt vesz az október 30-i nyilvános tárgynyeremény sorsoláson. NYEREMÉNYEK: Trabant személygépkocsi — 10 000 Ft-os vásárlási utalvány — SIGMA televízió — CALYPSO magnetofon — 1000 , 500 és 200 Ft-os vásárlási utalványok — 2 személyes külföldi IBUSZ utazas (kb. 6000 Ft) — Lehel hűtőszekrény — ADMIRA filmfelvevő. Felvilágosítás: valamennyi átvevőhelyen. ixmouth-i madarak A nyugat-ausztráliai Exmo- uth-öbölben sürgős építkezés folyik. Természetesen nem üdülővárost, nem lakóházakat vagy szállodákat építenek az ausztráliai dolgozók kényelmére. Az öbölben amerikai szakemberek százezer dolláros haditengerészeti támaszpontot, pontosabban egy olyan rádióközpontot építenek és rendeznek be, amelynek segítségével irányíthatják majd a Polaris rakétákkal felszerelt tengeralattjárókat. Az Ausztrália, Űj-Zéland, és az Egyesült Államok társulásából létrejött ANZUS szerződése értelmében a rádióközpont kizárólag az Egyesült Államok ellenőrzése alatt lesz. Ez azt jelenti, hogy a Pentagonnak jogában áll majd Ausztrália megkérdezése nélkül bármikor, bármilyen időpontban a rádióközponton keresztül utasítani tengeralattjáróit, hogy lőjék ki a Polaris rakétákat. A skóciai Holly Loch támaszponton állomásozó amerikai búvárhajóegység parancsnoka, bizonyos David Bell, annak idején újságíróknak kifecsegte, hogy milyen lesz a jel az atomtámadás megindítására. A bőbeszédű amerikai parancsnak elmondta, hogy a jeladás esetleg olyan távirat formájában érkezhet. amelyben a „szerető feleség” üdvözli a férjet, vagy a szeretett kislány jókívánságait küldi a távolban szolgálatot teljesítő vőlegényének, esetleg egy újszülött világra jövetelét közli a boldog apával. Az ártatlan szavak azonban halálos parancsot takarnak: „Kiengedni a madarakat!” „Kiengedni a madarakat!”... De merre veszik majd az irányt ezek a madarak — a nukleáris robbanótöltettel fölszerelt rakéták —, ha egyszer parancsra szárnyra kelnek az öbölből? Amikor Washington és Canberra megállapodott a támaszpont építésében, az ausztráliai külügyminiszter nagyon is kétértelmű célzást tett: „a kommunista Kína és Oroszország északra terül el a közlési lehetőség feltételezett középpontjától”. Egy ausztráliai folyóirat pedig nemrégen arról irt, hogy az „exmouth-i támaszpont elválaszthatatlan részét képezi majd a visszacsapásra épített amerikai rendszernek, és az Indiai-óceánon cirkáló atomtengeralattjárók az elérhetőség határán tartózkodnak majd Oroszország déli és nyugati térségeitől”. Egy munkáspárti ellenzéki vezető aggódva jegyezte meg: a támaszpont révén a tengeralattjárók Polaris rakétáikat Nyugat-Pakisztán és Afganisztán területe felett az Arabtengertől délre elterülő középázsiai térségekre lőheti ki. Ilyen terveket szövögetnek tehát Washington és Canberra „madarászai”. De mi történik majd Ausztráliával. amelynek nincs beleszólása az exmouth-i bázis révén leadott parancsba, ha a pentagoni „verebek”, amelyek jelenleg a délkelet-ázsiai háború kiterjesztésén és az indiai-óceáni atomerők növelésén fáradoznak, megadják a végzetes jelt? D. Brand, Nyugat-Ausztrália miniszterelnöke feltételezi, hogy a visszacsapás legföljebb az Exmouth-öblöt éri majd. Erőltetett könnyedséggel hozzátette: ott pedig néhány kengurun és emun kívül úgysincs semmi más. Mr. Brand tréfája silletlen. A. Fraser munkáspárti parlamenti képviselő már nem ilyen naív. Szerinte az Ausztráliából leadott jelzésre meginduló pusztítás után feltétlenül halálos eső zúdúl Canberrára, Sidney-re, Melbour- ne-re és más városokra. D. Shope amerikai tengerészgyalogos tábornok pedig kertelés nélkül kijelenti, hogy egy atomháború után Ausztráliából aligha marad valami. A hírhedt támaszpont építkezésének előrehaladásával egyre jobban terjed Ausztráliában az amerikai politikától való elszakadásért folyó küzdelem. Számos munkáspárti parlamenti képviselő nyíltan beszéli. hogy a Pentagon Ausztráliát áldozatnak tekinti, és már maga az amerikai atomerő jelenléte az exmouth-i öbölben, a csatlós helyzetébe zülleszti az országot. Ilyen eredményeket tartogat tehát az amerikai .madarak” számára készülő ausztráliai „fészek” építése. R. Lockwood
