Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-17 / 168. szám

fWfl. Július Vf. riv&mtm nögrad 3 Aki időt nyer Azt éppen nem mondhatjuk, hogy minden gyárban egyön­tetű lelkesedéssel fogadják a termelés és az értékesítés gyö­keresen megváltozó viszonyát az új gazdaságirányítási me­chanizmusban. De a vállalatok zömében felismerték már, hogy kár keseregni az ipar monopolhelyzetének elveszté­sén. s fel kell készülni arra, hogy a jövőben a termékeit gyorsan és a lehető legna­gyobb haszonnal értékesíteni tudó vállalat érvényesül. Ezzel a felismeréssel párosul annak belátása, hogy ez népgazda­ságai, fogyasztói érdek, ugyan­ekkor vállalati érdek is, mely arra készteti a gyárak műsza­ki és gazdasági szakembereit, hogy átértékeljék eddigi tevé­kenységüket, s azt igyekezze­nek az új körülményekhez, feltételekhez alkalmazni, iga­zítani. Az is bizonyos, hogy ••». említett átértékelés, a fel­készülés az újra — nem tűri meg sem a felszínességet, sem a halogatást. Ahol a problé­mákkal nem néznek szembe, nem keresik a megoldás útját, s csak arra várnak, hogy „majd az új mechanizmus megoldja”, menthetetlenül le­maradnak. Most. aki időt nyer — csatát is nyer! Tekintve, hogy az iparnak eddig az értékesítéssel tulaj­donképpen nem sok gondja volt, az új mechanizmusban viszont előtérbe kerül, a vál­lalatok kereskedelmi tevé­kenységének átszervezéséről, ennek az átszervezésnek a fel­tételeiről sokat vitatkoznak. Ha az új mechanizmusban a'apvető termelési mutatóvá ’én elő a vállalati nyeTeség- ksozés. ennek nyilvánvalóan elsőrendű bázisa a termelési kaoacitások maximális, terme- 'ékenv. ugyanakkor rugalmas és gazdaságos kihasználása. Mégpedig olyan cikkek előál­lítására, amelyekre a piacon igény van. Ez utóbbi feltéte­lezi a piacon jelentkező igé­nyek alapos ismeretét, az érzé­keny reagálást ezekre az igé­nyekre. s a bennük előfor­duló változásokra. Ezért ma igen sokan hang­súlyozzák a gyári adminisztrá­ció friss tájékoztató szerepét. Az ezzel kapcsolatos egyre gyakoribb megnyilatkozások kellemetlen felhangja, hogy a termelő vállalatok jelenlegi adminisztrációja alkalmatlan a gyors, pontos információk­ra, egyelőre az események ■"tán kullog. Regisztrálja a be­felezett tényeket, lassúságánál, nehézkességénél fogva képte­len arra, hogy a műszaki ve­zetőket a termelés folyamata közben tájékoztassa a muta­tók alakulásáról, s ezzel együtt technológiai vagy egyéb vál­toztatások, módosítások szük­ségességére * figyelmeztessen. Sőt, az adminisztráció munká­ját jelenleg voltaképpen a ha­vi. negyedévi, félévi és egész­évi mérleg előkészítése tölti ki. s még ehhez is az időszak elteltétől számított legkeve­sebb húsz napra van szüksége. Márpedig, ha elvárjuk, hogy az adminisztráció lényegesen ’""övidftse az adatszolgálta­tást egy-egy termelési ciklus befejezte után. ha elvártuk, hogy az adott cikluson belül is kapjanak a műszaki vezetők olyan kielégítő információkat, amelyek birtokában még idő­ben hajthatnak végre gyártási módosításokat — ezt csupán ez adminisztráció jelentős gé­pesítésével érhetjük el. A salgótarjáni pártbizottság ioari osztályán a napokban megbeszélést tartottak néhány városi nagyüzem gazdasági és műszaki vezetőinek részvételé­vel. A felszólalásokból ki­tűnt, hogy egyik másik válla­lat egyáltalán nem vár nóga­tásra. Jelentős előrehaladást ért el a számvitel gépesítésé­ben az Acélárugyár. Tavaly augusztus óta a számlázás gé­pesítésével elindult az admi­nisztráció korszerűsítésének csatát nyer útján a város két üveggyára, is, hogy esetleg több ipari Ez utóbbiaknál a következő üzem összefogásából nyélbe lépés a programozás és a szál- lehetne ütni a dolgot —, de a Zííds adminisztrációjának gé­pesítése. De bármennyire igye­keznek a lehetőségeket kihasz­nálni, sajnos ezek a lehetőségek korlátozottak. A többi válla­latok pedig jobbára híján vannak még ezeknek a lehe­próbálkozás maradt. eredménytelen Nem vitás: egy ilyen beru­házás — éppen a berendezé­sek ára, s az épület kivitele­zésének igényessége követ- v. . . ,,, , , , keztében — nem olcsó mu­I*' „ A. YalIala^ latság. Ezért, de rendeltetésé. nek részi »vH asagi vezetői- efc természete folytán sem ?Z ad™I?ls5‘ lehet egyetlen szerv, intézr "Íny, vállalat kötelessége a finanszírozás. Am. ha a költ­gyár egyik műszaki például elmondotta vezetője hogv a ségek közös vállalásának gondolatát korábban elvetet­METALLIMPEX gyors üzletkö- fJTis az új gaXágTrányí­ran kewi mát' táí* rendszert előkészítő, an­ran kellemetlen csalódást okoz. nak várható gyakorlati jelen­Ugyams az üzletkötés egyik .ségeit mintegy előrevetítő eLtétele a konkurrens cégeket átmeneti időszakban egy a megelőző arajanlat. ^ Ehhez gazdasági és műszaki adat- gyors es megbízható elökalku- szolgáltatást hallatlanul meg- laciora van szükség. Nos, a gyorsító, elektronikus számí- gyorsasaggal nem ^ volna baj tógépekkel rendelkező állo- — az' előkalkuláció megbízha- más, létrehozásáról ma már tösagaval van hiba. Nem egy- másként vélekednek nagyü- rnar Syúrtás közben de- zemeink vezetői. Tudomá- rült ki. hogy a megrendelés sunk szerint az Országos megszerzése érdekében heve- Számítástechnikai Vállalat is nyészett^ számításokba valahol hajlandó lenne egy ilyen kez- hiba csúszott, ez vagy az az deményezés támogatósára... előállítási költség magasabb- A megvalósítás pedig — egy nak bizonyult, mint amennyit ilyen intézmény nagy ható- az előkalkuláció m'zc+t. s a sugara révén — konkrét nye­lesebb a vártnál jóval ke- reségben kifejezhető haszna mellett, hozzájárulna Salgó- Az adminisztráció korszerű tarján szellemi, kulturális felkészültségével ezeket a központtá való fejlődéséhez. csalódásokat a minimálisra lehetne csökkenteni. Ez pe- A salgótarjáni nagyüzemek dig sok, sc»k milliós többlet- vezetői már meggyőződtek a bevételt eredményezhet a vállalatnak, nak. a népgazdaság­gyors gazdasági és műszaki információ jelentőségéről, fontosságáról. Nem ártana ugyanezzel a meggyőződéssel Az adminisztráció gépesíté­sének, s az ezzel járó gyors, , megbízható adatszolgáltatás- a sal go tárj am szamitógep­nak a hasznát nem ma, s állomás gyors kivitelezését is nem tegnap ismerték fel a szorgalmazni. Hiszen: aki gazdasági vezetők. Gazdaság- idöt nyer _ csatát nyer. irányítási rendszerünk azon­ban nem ösztönözte őket ar­ra, hogy ennék az ismert elv­nek gyakorlati megvalósítá­sát következetesen szorgal­mazzák. Emellett az ország —, s a megye — vállalatai­nak ínséges irodagép ellátá­sáról nem a helyi vállalatok vezetői tehetnek. Reméljük, rövidesen e tekintetben is fordulatnak lehetünk tanúi, bár előidézni aligha lesz könnyű. Még nehezebb lesz kielégíteni azokat az igénye­ket, amelyek a nagy teljesít­ményű számítógépek iránt jelentkeznek. Igaz, ebben — ha ellentmondásnak is tűnik — éppen az válhat az ügy előnyére, hogy egy-egy vál­lalatnak nem volna célszerű saját számítógép-állomást fel­állítani. A tulajdonképpen már elavult lyukkártya rend­szerű adatfeldolgozó gépek kapacitását is kevés gyárunk tudná kihasználni. Ezeknek a berendezéseknek nagy telje­sítőképessége tette lehetővé például, hogy a Síküveggyár és az Öblösüveggyár Buda­pesten, több más vállalattal együtt gépesítette a számlá­zást. Hosszú idő óta szintén Budapesten végezteti el a gépi könyvelést a Nógrád me­gyei Építőipari Vállalat is. Jelentős haladás ez, de nagy hátránya, hogy a Pestre-já- rásnak sorbaállás, utazgatás — tehát időveszteség az ára. S. ha ennek ma még nincs is túlzott jelentősége, 1968-tól súlyos károkat okozhat, eset­leg milliós megrendelésektől üthet el egy-egy vállalatot, arról nem is beszélve, hogy a városi, illetve megyei válla­latoknak csupán kisebbsége rendelkezik ezzel a lehető­séggel. Ezért, úgy véljük, he­lyes volna ismét fontolóra venni egy Nógrád megyei, közös számítógép-állomás lé­tesítését. A javaslat természetesen nem új. Néhány évvel ezelőtt előkészítő tárgyalásokat is folytattak már a megvalósí­tás érdekében. Az ügy azon­ban megfeneklett, mert a meglehetősen drága építési költségek fedezését nem volt aki vállalja. Szóba került az Csizmadia Géza A kommunisták és a szövetkezet Fenyvesi Imre, az egyesült somoekőújfaluai Salgó-Hegyvidéke Termelőszövetkezet pártbi­zottságának titkára. Sosem szerette a tétlen­séget Tevékenykedni kezdett mindjárt a szö­vetkezetben is. A báj csak az volt, kellő ta­pasztalat híján az elnök, a mezőgazdász he­lyett szervezte, irányította a tagok munkáját. Aztán egyszer csak rádöbbent jóformáin szusszánásnyi ideje sincs egész nap. mégsem mennek úgy a dolgok, ahogy szeretné. A sa­ját kárán tanulta meg; rossz módszert válasz­tott. Hogyan érvényesüljön hát a párt gazdaság- szervező, ellenőrző tevékenysége a közös gaz­daságokban? A pártszervezet, a pártbizottság titkárai, vezetői hogyan segíthetik a szövet­kezetben a munkát anélkül, hogy elvennék az elnökök, a mezőgazdászok „kenyerét?” A té­ma nagyon is élő. Kudarcok, félsikerek jelzik: a szövetkezeti pártszervezetek, a fiatal párt- bizottságok még nem mindenütt találtak rá a helyes útra. Az MSZMP Salgótarjáni Járási Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén a ter­melőszövetkezeti pártalapszervezetek gazda­ságszervező. Irányító munkájáról tanácskozott. Mindezt azzal a céllal tették, hogy a leg­jobb, legeredményesebb módszereket köz­kinccsé tegyék. Az elmúlt évek egészen sajátos helyzetet te­remtettek a salgótarjáni járásban. Az apró, néhány száz holdon gazdálkodó termelőszö­vetkezetek több ezer holdas mezőgazdasági nagyüzemekké egyesültek. A Karancs-völgyé- ben gazdálkodó termelőszövetkezetek össze­fogása hozta létre a Karancsmente Termelő­szövetkezetet. Cereden. a környező termelő- szövetkezetek egyesüléséből a megye legna­gyobb, több mint tízezer holdas közös gazda­sága létt. Somoskőújfaluban. Mátramindszen- ten és Homokterenyén ugyancsak négy-öt kis szövetkezet olvadt Ö6sze a mostani nagy gaz­dasággá. Érthető tehát, ha ilyen körülmények között viszonylag nehezebben találják meg a leg­eredményesebb munkamódszereket. Annyi azonban bizonyos: az alapszervezetek, a kom­munisták szinte mindenütt élen járnak a kö­zös munka, a közös tevékenység szervezésé­ben. Mindig a legfontosabb tennivalókra mozgósítják a szövetkezeti tagok ezreit. Ma már egyre kevesebb pártszervezet, párt- bizottság másolja a gazdasági vezetőket, is­mételi intézkedéseiket, vagy azok munkáját végzi el. Mind több pártszervezetre, pártbi­zottságra jellemző a somoskőújfalusi példa. A kommunisták azt tekintik legfontosabb feladatuknak, hogy politikai, nevelő, szerve­ző munkával mozgósítsák a termelőszövetke­zeti tagokat arra, hogy időbén elvégezzék a gazdaságban a soronkövetkező munkákat, a növényápolást, az aratást. A pártbizottság munkaterv alapján dolgozik. A tervben jelen­tős helyet kaptak a gazdasági tennivalók. Meghatározott időközökben a pártvezetőség, illetve a párttaggyűlés számonkéri a gazda­sági vezetőktől, hol tartanak a munkával. Ed­dig kilenc pártbizottsági ülést tartottak a községben. Többségében a gazdasági tenniva­lókról, a munka gondosabb megszervezéséről esett szó. Homokterenyén hasonlóan fontos kérdésnek tekintik a gazdaságszervező munkát. A pár - bizottság megbeszélte többek között a nyári és az őszi munkák intézkedési tervét. Megvi­tatták azt is, hogyan érvényesül a termelő­szövetkezeti demokrácia és a politikai, gaz­dasági munka hogyan segíti a szocialista em­bertípus kialakítását. Mindezekben az az úi. a korábbi években nem tapasztalt jelenség, hogy a pártszervezetek, a pártbizottságok a gazdálkodás legfontosabb elveit határozzák meg. Azon őrködnek, hogyan hajtja végre a gazdaságvezetés ezeket az alapelveket. Az*, hogy mikor vessenek, mikor arassanak meg­hagyják a legilletékesebbeknek:az elnöknek, az agronómusnak. Úgyis ők tudják ezt leg­jobban. A termelőszövetkezetek önállósága megnö­vekedett. Most különösen fontos, hogy a párt- és gazdaságvezetők közösen alakítsák ki, s még időben a gazdálkodás legjobb, leg­jövedelmezőbb módszereit. Karancslapujtőn a tervkészítés előtt a párt- és a gazdasági ve­zetők együtt vitatták meg a gazdálkodás alapelveit. Később végrehajtó bizottsági ülé­sen. alapszervezeti taggyűlésen és a közgyűlé­sen beszélték meg, hogyan gazdálkodjon a termelőszövetkezet. Régen bebizonyosodott már, hogy a politi­kai és a gazdasági munka, csak egymással szoros egységben hoz eredményt. Szétválasz­tani a kettőt nem lehet. Ez a mostani év is azt példázza, ahol ezt teszik, a termelési terv mellett politikai intézkedési tervet is készí­tenek, ott eredményesebb a munka. A párt­vezetőknek jut idejük arra is. hogy elemez­zék a gazdaságosság, a termelékenység, az önköltség és a takarékosság alakulását. A helyzet, a gazdálkodás ismeretében, valóban a termelőszövetkezet előtt álló leglényegesebb feladatokra mozgósíthatják a tagokat. Gondok természetesen adódnak így is bő­ven. A sok-sok tapasztalat, ismeret birtoká­ban, állapította meg az MSZMP járási végre­hajtó bizottsága, hogy tovább keÜ erősíteni a párt vezető szerepét, tekintélyét a termelő- szövetkezetekben. S van e hatásosabb mód­szere ennek mint az, hogy a kommunisták a közösség, a szövetkezet tagjainak boldogulá­sán fáradoznak. Vincze Istvánná Ha komolyan vesszük őket... azt láthattam is. A lányok munkáját minősítő minden pontért drukkolta. Ha csak azt mondjuk, hogy a munka nemesit, talán frá­zist emlegetünk? Nem! Ez Sok szülő hullajtott már rapító hasznos időtöltést. Nem vitatjuk, ifjúsági épí- általános érvényű igazságot rejtve könnyeket azért, mert Hogy a szülőknek most el- tőtábort létrehozni máról tartalmaz. Az ifjúsági tábo- szívének drága gyermeke mondjuk, mit jelent a tábori holnapra minden előzetes roknak elsősorban pedagógiai cselekedeteivel hírbe hozta a élet, mennyi élményt nyújt, felmérés és számítás nélkül küldetése van, amelyet a családot. Nos, ezek a gyere- hiábavaló szószaporítás len- nem lehet. Azonban az anya- munkán kívül az öntevékeny - kek többnyire mindent meg- ne. Erről a legilletékesebbek, gi befektetés mindig megté- ség, az önkormányzatban rej- kapnak, övék a legjobb fa- akik megízlelték, úgyis sokat rül. Dehát az ifjúsági tábo- lő lehetőségek váltanak be. lat. van zsebpénzük és sza- meséltek. rok létrehozásának prakti- Azok a fiatalok, akik a tá­badságuk is unalomig. S S, hogy milyen vonzó a kuma mellett van egy sokkal borokban megfordultak, reá­ilyenkor a nyári vakációban nyári táborozás, azt légin- alapvetőbb értelme. Neveié- lisabb érzelmekkel várják a hosszú gyeplőre engedett kább néhány adat tanúsítja, si küldetése van, amelyről azt az időt, amikor kikerül - gyerek, a tizenegynéhány Nógrádiban 3400 középisko- lemondani nem lehet. Me- nek az iskola padjai közül, éves, sokszor nem valami lás tanul. Mondhatjuk úgy gyénkben főként a gazdasági Nemcsak a szülőktől- szerzett épületes elfoglaltsággal üti is; ennyi tölti a nyári vaká- vezetőknek kellene számolniuk fogalmaik vannak a világról, agyon az időt. Pedig a fiata- cióját. A táborok jelenleg ezzel. Csak vegyük a problé- hanem tapasztalataik is. S lók a vakációban is szívesen még csak 1300-1500 fiatalt ma praktikusabb oldalát. Tá- ennek jótékony hatása szin- kötik le magukat hasznos tudnak fogadni. Jóval többen borozáshoz van szép, egész- te kézzelfogható; megmutat- foglalatossággal, munkával, jelentkeznek, mint amennyit séges környezet. A munkaal- kozik a tanulmányi eredmé- egy kis kultúrális vagy sport- a KISZ számításba tud ven- kálóm kézenfekvő. A kultu- nyékben, a megítélésben. a programmal. ni. Az ország különböző tá- rális és sportlétesítményeink jellemi, erkölcsi formálódá-s­Milyen igazi öröm fakad az jain táboroznak lányok és nyáron szinte kihasználatia- ban. Egy-egy ilyen munkatá­első keresetből? Az első ru- fiúk, szívesen szólunk arról nők. bor, ha szűkebb értelemben hadarabból, órából, ajándék- is, hogy a Kisterenyén létesí- De túl ezeken az általános is keresztmetszetét adja az ból. Milyen áhított hangon tett tábor, ahol a helyi, a megjegyzéseken... életnek, a társadalomnak. A mondja a szülő; ez a Jóska nagybátonyi és a pásztói gim- A Bács-Kiskun megyei ál- legritkább eset, hogy valakit fiam első keresetéből van! S nazisták töltenek két hetet, lami gazdaságok, ahol a gyű- ezekből a táborokból haza közben, ha a gyerek értei- valamicskét szintén enyhít a mölcstermés nagyobb részét kell tanácsolni. A táborokban miségi pályára is készül, so- helyzeten. Négy hét során 200 a fiatalok szüretelik, évek levő pedagógusok, a parancs- sem felejti el, mennyire ki- fiatal segít a nyári munká- óta természetesnek, sőt nél- nokok mindent számontarta- bővült az érzelemvilága, ban a kisterenyei, a mátra- külözhetetlennek tartják az nak: részvétel a munkában, amikor a gyárban a mezőn szöllősi tsz-nek, és a nagybá- önkéntes ifjúsági építőtábo- az önképző kulturális tevé- megismerte az értéket te- tonyi botanikus kertben. A rókát. Állandó jellegű szálló- kanységben, egészen a szo- remtő munkát, a felnőtte- salgói KISZ-vezetőképző tá- kát építettek, amit ellátnak bák, a sátrak tisztaságáig. És két, a gépet olajzó munkást, bor is több száz fiatalnak a higiénia és kényelem min- ezt nemcsak számon tartják, a kapáló parasztasszonyt, nyújt nyaranta hat-tíznapos den eszközével. Ezeket a hanem nyilvánosan is elis- Rádöbbennek. mennyi for- tartalmas elfoglaltságot. Az szállókat télen sem tartják merik, érdemek szerint, tély, ügyesség kell ahhoz, üzemek is' alkalmaznak csők- zárva. Felhasználják szak- Minden okunk megvan ar- hogy anyag és szerszám en- kenteit munkaidővel fiatalo- munkás-képzésre. No, és mi ra, hogy a jövő nemzedéké- gedelmeskedjen az akarat- kát. Az ifjúsági szövetség és haszna van a gazdaságnak a nek a holnap felnőttjeinek, nak, hogy az idő nagy kincs, más szervek régóta igyekszik gyermekekből? — kérdezhet- a tizenegynéhány éveseknek ha tevékenység, értelmes el- kielégíteni a fiatalok nyári né a prakticista gondolkodá- komolyan vegyük vágyait, tö- foglaltság tölti ki. üdültetési, elhelyezkedési vá- sú gazdasági illetékes. Bizo- rékvéseit. S ha a fiataloknál: A kormányzat most már gyát. Az ebbéli igyekezetben nyítsanak a számok. A me- ezeket a vágyait, törekvései: évek óta sokat segít a he- azonban sokszor ütköznek a gyében (Bács-Kiskun) két és segítjük beváltani, értékben lyesen gondolkodó szülők meg nem értés, a lekicsinylés félmillió forint munkabért tér- ki nem fejezhető' szolgálatot nyári gondjain azzal, hogy és a közömbösség falaiba, veztek a fiataloknak. Mert teszünk. Mi olyan ifjúságot négy-hat órára munkalehető- Rekonstrukció folyik a Zo- természetes, hogy a különíé- akarunk, akik ha kikerülnek séget teremt a fiataloknak, máncipari Művekben. az le szolgáltatások mellett a az iskola falai közül, gyorsan Sok üzemnek, állami gazda- Acélárugyárban. lakóházak munkáért pénz is jár. S a be tudjanak illeszkedni a Ságnak, sőt ma már számos százai épülnek a megyében, fiatalok rácáfoltak az egyéb- munkahelyi közösségekbe, tsz-nek is nyitva van a ka- hegyre menő földmennyisé- ként előrelátó vezetők elkép- hamar tudjanak önállóak, púja a diakok előtt. Mind get kell megmozgatni. Szaba- zeleseire. Három és félmillió , , , „ . több azoknak az önkéntes lyozni kell patakokat, folyó- forint munkabért fizetnek ki. Kezűerneny€2°k lenni. Ezért a ifjúsági építőtáboroknak a medreket és sokszor a mun- A fiatalok szívesen dolgoz- munkáról, a legerőteljesebb száma, ahol fiúk. lányok ta- kaerő hiánnyal küzdünk. S nak, mert látják az értelmét, hatású pedagógiáról egy per- lálnak napi hatórás munka ezt a furcsa paradoxont és közvetlen hasznosságát is. cjg sem mondhatunk le. mellett kellemes szórakozást, nem látnák a gazdasági veze- S. hogy milyen igyekezet ügyességet, műveltséget gya- tők? volt a gyümölcsszüretben, Gulyás Ernő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents