Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-17 / 168. szám

2 NÖGR ÄD 1966. július 17. vásárom Wilson Moszkvába érkezett Harold Wilson, Nagybritan­niia miniszterelnöke tegnap megérkezett Moszkvába. Az angol kormányfő megtekinti a brit ipari kiállítást. Wilsont és úti társait Aiek- szej Koszigin szovjet minisz- terlenök. Andrej Gromiko és Nyilkolaj Patolicsev miniszte­rek. valamint más hivatalos személyiségek fogadták a vnu- kovói repülőtéren. Köves Tibor, az MTI lon­doni tudósítója jelenti, hogy Wilson miniszterelnök moszk­vai ..békekezdeményezésével” a kétarcú vietnami politikája ellen fellázadt munkáspárti képviselőket iparkodik megbé­kíteni. Látogatásának formális indokolása: a Moszkvában be­mutatott brit ipari kiállítás megszemlélése. Londonban nyílt titok, hogy a kiállításra hivatkozva Wilson meghívatta magát a szovjet fővárosba, miután Hanoi és Haiphong bombázásától való „elhatáro­lódásával” sem sikerült lesze­relnie belső pártellenzékét, amely gyökeres szakítást kö­vetel az Egyesült Államok mindvégig hibás vietnami po­litikájával. Francia politikai körökben nem sok sikert jósolnak Wil­son moszkvai tárgyalásainak. A francia lapok aláhúzzák, hogy a brit miniszterelnök az észak-veitnami városok bom­bázását óvatosan bíráló, de lényegében Washington politi­káját támogató álláspontjával nem érhet el eredményt a szovjet vezetőknél. (MTI) Brezsnyev fogadta Indira Gandhit és Péter Jánost MOSZKVA (TASZSZ) beonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára szómbaton fogadta Indira Gandhi miniszterelnök asz- szonyt. Brezsnyev és Indira Gandhi között őszinte, baráti beszélgetés folyt le. A beszél­getésen ott volt Gromiko szov­jet és Szvarang Szingh indiai külügyminiszter. Az Indiai Köztársaság ideig­lenes moszkvai ügyvivője fo­gadást adott Indira Gandhi tiszteletére. A fogadáson meg­jelent Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke és több más szov­jet vezető. Indira Gandhi szombaton el­utazott a Szovjetunióból. Max Reimann a bukaresti tanácskozásról MOSZKVA (TASZSZ) Max Reimann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára beszélgetést folytatott a Pravda tudósítójával. A bu­karesti tanácskozás eredmé­nyeit a béke és a biztonság erősítésének fontos lépése­ként értékelte. Megjegyezte, hogy az amerikaiak vietnami agressziójával kapcsolatos nyilatkozat hatalmas jelentő­ségű dokumentum. Az első titkár az emberiség elleni bűncselekménynek nevezte Hanoi elővárosainak és Haip-- hong kikötőjének bombázá­sát. Rámutatott, hogy a bon­ni kormány, a hatalmas mo­nopóliumok és az NSZK ka­tonai konszernjei erkölcsileg és anyagilag támogatják eae­Az Osztrák Kommunista Párt egy küldöttsége pénte­ken Habsburg öltő ausztriai visszatérése ellen tiltakozó több ezer aláírást adott át az Osztrák Szocialista Párt par­lamenti frakciójának. Benya, az Osztrák Szakszervezeti Szö­vetség elnöke, aki a küldött­séget fogadta, a Volksstimme tudósítása szerint kijelentette: Semmi ok nincs rá, hogy két a bűntetteket így pél­dául hatezer bombát adtak el a Pentagonnak. Max Reimann hangsúlyoz­ta, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak javaslata a NATO, és a Varsói Szerző­dés feloszlatására és az euró­pai biztonsági rendszer lét­rehozására —, hathatós lé­pés az európai államok kö­zeledése érdekében. Ahhoz, hogy biztosíthassuk az európai biztonságot — mondotta a továbbiakban Max Reimann —, kényszerí­teni kell Bonnt arra, hogy Nyugat-Németországot ne te­kintse „egész Németország” képviselőjének, ismerje el a jelenlegi európai határokat, rendezze viszonyát vala­mennyi országgal, mindenek­előtt az NDK-val. (MTI) külföldön megengedjék Habsburg Ottó ausztriai beutazását. Ottó be­utazása zavarhatná a belső bé­két, és nehézségekhez vezet­hetne ausztriai szomszédaival. A habsburgok igényét családi vagyonukra, amely a köztár­saság tulajdonában van, ugyancsak vissza kell utasíta­ni — mondotta a másfél mil­liós tagságú egységes szakszer­vezeti szövetség vezetője. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára szombaton fogadta Péter János magyar külügyminisz­tert, akivel szívélyes baráti beszélgetést folytatott. A be­szélgetésen jelen volt Gromiko szovjet külügyminiszter, Ilji- csev miniszterelnök-helyettes, valamint Szipka József hazánk moszkvai nagykövete. A kurdok békét akarnak A bagdadi lapok közlése nyomán a Pravda szombati száma ismerteti Musztafa Barzaninak, a Kurd Nemze­ti Demokratikus Mozgalom vezetőjének nyilatkozatát, a kurd kérdés békés rendezé­sére vonatkozó kormányprog­rammal kapcsolatban. Barzani kijelentette — ír­ja a Pravda —, hogy utasí­tást adott híveinek, készül­jenek el az észak-iraki har­cokban zsákmányolt nehéz- fegyverek átadására, bo­csássák szabadon a foglyo­kat, akadályozzanak meg minden összetűzést a kurd felkelő alakulatok és a kor­mányhatóságok között. A kurd vezető hangsúlyoz­ta, hogy sohasem követelte, és nem is fogja követelni a kurd-lakta területek, Iraktól való különválását; a kurdok békét akarnak. Megjegyezte, hogy a jelenlegi kormány valóban megértést tanúsít a kurdok problémái iránt Habsburg Ottó maradjon EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN Péter János tárgyalása Gromikóval — Tovább gyűrűzik a bukaresti tanácskozás világvisszhangja — Indira Gandhi Jugoszláviában, az EAK-ban és a Szovjetunióban — Erhard tekintélyének csökkenése — Szaloniki tanulságai — A kurd felkelés vége Az elmúlt hét nemzetközi politikai eseményeinek sorá­ban számunkra természete­sen a magyar vonatkozású esemény az első: Péter Já­nosnak, a Magyar Népköz­társaság külügyminiszteré­nek moszkvai látogatása. A külügyminiszter hivatalos látogatást tesz a szovjet fő­városban, és mindenekelőtt tárgyalásokat folytat Gromi­ko szovjet külügyminiszter­rel. A szocialista országok testvéri kapcsolatában rend­szeresek az állami és a párt­vezetők személyes látogatá­sai és nyilvánvaló, hogy a magyar és a szovjet külügy­miniszter mostani megbeszé­lései tovább mélyítik és erősítik majd a két ország, a két nép, a két kormány és a két párt őszinte és testvéri barátságát. Az egész világsajtó vezető helyen, és igen nagy terjede­lemben foglalkozik azokkal, a világpolitika aktuális kér­dései szempontjából rendkí­vüli fontosságú határozatok­kal, amelyeket a „szocialista csúcsértekezlet” fogadott el Bukarestben. A vietnami amerikai agresszióval kap­csolatos nyilatkozatáról a legilletékesebb, a vietnami nép véleményét a Hanoiban megjelenő Nhan Dán így foglal­ja össze: A nyilatkozat a szo­cialista testvérországok ha­talmas kollektív támogatása a vietnami nép számára. „A londoni Sunday Times a vé­leményazonosságot hangsú­lyozza: „A résztvevők egy­hangúan megegyeztek Ame­rika vietnami politikájának elítélésében.” — állapítja meg a lap. A két nyilatkoza­tot — a Vietnamról szólót és az európai biztonság kérdé­seit taglalót — együttesen értékeli a belgrádi Politika című lap; „A közzétett két deklaráció a célok tekinteté­ben egységes. mindkettő a békét sürgeti és a béke meg­valósítását tűzi ki célul a sa­ját módja szerint. Az első, amely az Egyesült Államok dél-vietnami agressziójával foglalkozik lényegében és szellemében következetes szembeszegülést hirdet, a másik közlemény pedig ra­gaszkodik az európai bizton­ság új útjainak megtalálásá­hoz.” Az európai kérdések­ről szóló bukaresti nyilatko­zat egyik legérdekesebb visszhangja az angol alsó- ház külügyi vitájában hang­zott el. Stewart angol kül­ügyminiszter, ha néhány fon­tos kérdésben vitába is szállt a szocialista országok veze­tői számos megállapításával, mégis úgy nyilatkozott a ja­vasolt európai biztonsági ér­tekezletről, mint olyan cél­ról, amelynek elérésére tö­rekedni kell. A nemzetközi feszültség enyhítésének lehetséges lé­péseiről egymást követően három országban is tárgyalá­sokat folytatott Indira Gan­dhi indiai miniszterelnök. Kairóban — az indiai-EAK közös közleményben — min­denekelőtt a más országok belügyeiben való be nem avatkozás és a békés egymás mellett élés politikájának fontonossága kapott erőtel­jes hangsúlyt. Jugoszláviá­ban a kiadott közös sajtó- közleményben a bókeszerető országok egybehangolt erőfe­szítésének szükségességéről van szó, az új, világméretű katasztrófa elkerülése céljá­ból, és a nemzetközi együtt­működés és a békéért foly­tatott politikai tennivalók kérdése volt a tárgya azok­nak a megbeszéléseknek is, amelyeket Indira Gandhi Koszigin szovjet miniszterel­nökkel folytatott. Európa kellős közepén, Nyugat-Németonszág legna­gyobb tartományában Észak- Rajna-Vesztfáliában látszó­lag helyi jelentőségű esemény volt, a 17 esztendeje több­séggel rendelkező keresztény- demokraták választási vere­sége. Am már az első kom­mentárok rámutatnak, hogy a szociáldemokraták előretö­rése amellett, hogy Erhard kancellár személyes tekinté­lyének rendkívül gyors csökkenését eredményezi majd, kihathat az egész né­met belpolitikai fejlődésre, és így az európai politika szempontjából sem közöm­bös. A megfigyelők jórószé- nek az a véleménye, hogy u szociáldemokraták előretö­résének egyik alapja: a vá­lasztók alkalmasabbnak tar.- ják Brandt pártját a feltét­lenül szükséges párbeszt 1 lefolytatására a két Néme - ország között. Az elmúlt vasárnapon ve­res események színhelye volt a görögországi Szaloniki. n. környékbeli parasztemberek, és a város dolgozóinak egv’ része tüntetett részben gaz­dasági követelésekkel, rész­ben pedig a demokratikus szabadságjogok védelmében. Az összecsapás feltárta, nr- Iyen súlyosak az ellentéte : Görögország népe és a je­lenleg uralmon lévő Sztefa- nopoulosz-kormány közö Az Egységes Demokratikus Baloldali Párt, az EDA meg­bízottai felkeresték a mi­niszterelnököt és követelték, mondjon le a kormány és haladéktalanul Írjanak ki úi választásokat. Hasonló állás • pontra helyezkedett a Cen - rum Unió elnöke. Pápánc - reu volt miniszterelnök is. A görög kormány a békés tüntetést és néhány más megmozdulást egyébként ürügyként használ fel a de­mokratikus mozgalmak, több Ifjúsági szervezet és minde­nekelőtt a kommunisták el­len. öt esztendeig tarló tragi­kus és több tízezer ember életét követelő polgárháború végére tett pontot az a meg­egyezés, amely az iraki kor­mány és a kurd felkelők ve­zetője Musztafa Barzani kö­zött létrejött. A másfélmilli- ós kurd nemzeti kisebbség a megállapodásban lényegében elnyeri mindazokat a jogokat, amelyekért öt esztendővel ezelőtt fegyvert fogott. A megállapodás szerint külön törvényben rögzítik a kurd nemzetiség elismerését, a kur­dok nemzeti jogai, az önkor­mányzatba való személyi be­vonásukat, a kormányban va­ló részvételüket és a száma­rányuknak megfelelő bevoná­sukat a legkülönbözőbb ira­ki intézmények tevékenysé­gébe. G. M. Tavaly emlékeztünk meg ~M~ "T ^ JE JB jűt M Jf V 9 M » teszelyben a Kepubnea galom ismét forradalmi em­léklapokat forgat. Harminc r éve - 1936. július n-ének Harminc éve kezdődött a spanyol polgárháború éjszakáján — hangzott fel a marokkói Centra-rádióban az első pillanatokban értelmet- lágkongresszusát a Kommu- szélyt rejt magában, s több- előtt a Szovjetunió csapásai magyar munkásmozgalom ar- lennek tűnő, Franco fasiszta nista International. Hatvan- szőr is kezdeményezte a had- alatt. ra, hogy több mint ezer ma­c oportjai számára azonban öt kommunista párt 510 kül- sereg, a rendőrség sorainak A spanyol polgárháború gyár harcolt a német, az olasz, ; agyon is világos titkos jel- dötte dolgozta ki az emberiség megtisztítását. A népfront kor- azonban a nemzetközi mun- a francia, az orosz és még r :ő : „Egész Spanyolország szabadságát és jólétét fényé- mány mérsékelt politikusai kásmozgalom oldaláról nézve vagy tíz nemzet antifasisztái­í >iett felhőtlen az ég...” gető fasiszta veszedelem eile- azonban ezeket a követelése- is magasra emelte az intema- nak oldalán a Spanyol Köztár­Néhány órával később — ni béke- és egységfront poli- két is túl radikálisnak tartót- cionalizmus vörös zászlaját, saságért. A „Lukács tábornok” a marokkói titkos jelszó utá- tika programját. Ennek alap- ták. A kommunista pártok felhívá- néven legendás hírűvé lett ni napon — a spanyol köz- ján különösen Franciaország- Jellemző például, hogy jú- sára sorra alakultak a legen- Zalka Máté szinte egyet je­társasági rádió madridi adó- ban és Spanyolországban al- lius 17-én Franconak, a Kaná- dás nemzetközi brigádok. lent a spanyol polgárháború­ja sugározta a megrendítő kalmazta sikerrel sajátos nép- ri-szigetek addigi katonai kor- A világ minden tájáról val. Vele együtt félezernyi felhívást: „Veszélyben a Re- front programját a kommunis- mányzójának és Mola tábor- mintegy 40 000 kommunista magyar önkéntes áldozta éle­publica! Minden hazáját és ta párt. noknak a vezetésével kirob- és forradalmi érzelmű mun- tét a Köztársaságért, függetlenségét szerető spa- Spanyolországban az asztu- bánt marokkói lázadást még kás sietett a vérző spanyol A spanyol nép, a Spanyol nyol, azonnal fogjon fegy- riai bányavidéki központban el lehetett volna fojtani, de az honba. A Szovjetunió katonai Kommunista Párt, a spanyol vert ’ a köztársaság megvédé- már 1934-ben forradalmi hely- Azana-kormány, és a szociál- tanácsadókat, korszerű fegy- nemzet hős fiai maguk mögött sere!... zet alakult ki. A kommunista demokraták ingadoztak, nem vereket küldött a Spanyol tudták, szinte az egész haladó Az előbbi titkos jelszóra pórt a forradalmi tényezőkre tettek határozott lépést ellene. Köztársaság védelméhez. Dip- emberiség rokonszenvét. A Franco Marokkóba repül, és a kommunista pártok há- S a fasiszta lázadás hamaro- lomáciai síkon a Népszövet- Köztársaságot azonban meg- hogy átvegye a lázadás irá- ború és fasizmus ellenes po- san spanyol földön folytató- ségbem sürgette a Köztársa- döntötte a nemzetközi fasisz- nvitását. Tüzet fogott, meg- litikai programjára támasz- dott. ság teljes hadviselési jogainak ta fenevad túlereje, kezdődött a fasiszta katonai kodva következetesen harcolt Franco megsegítése címén elismerését. A szovjet kommu- Három éven át tartó áldo­csoportok lázadása. a nemzeti egységet realizáló megérkeztek Spanyolország- nisták kezdeményezésére a zatos harc, tengernyi szenve­A madridi rádió felhívásé- népfront megteremtéséért. E ba Mussolini és Hitler gépesí- Komintern világméretű egy- dés, megpróbáltatás után 1939. ra pedig megmozdult egész harc sikerét fémjelezték az tett haderői is, hogy a népfront ségfront létrehozását javasol- március 28-án elesett Madrid. Spanyolország. Megindult a 1936. március 16-i választások politikára és a forradalmi ta a II. Internacionálénak, Ezzel a Spanyol Köztársaság nemzetközi forradalmi mun- eredményei. munkásmozgalomra mért csa- amely azonban kitért a Spa- elkeseredett védelmi harca kásmozgalom áradata —, köz- A választási eredmények pásokkal tartsák meg a közel- nyol Köztársaság védelme ér- véget ért, kezdetét vette a te a több mint ezer fős ma- azonban azt is mutatják, hogy gő II. világháború főpróbáját, dekében sürgetett egységfront magyar történelemből is Is- gyar csoport is — Spanyolor- a Spanyol Kommunista Párt A nemzetközi kommunista és politika elől. mert fehérterror rémuralma, szág felé. népfront politikájával szem- munkásmozgalom forradalmi Amikor a 30 éve kirobbant A spanyol nép legjobbjai Mi történt ekkor Spanyol- ben rendkívül erős jobboldali, taktikájával szemben tehát spanyol polgárháború emlé- azonban az illegalitás nehéz országban? illetve fasiszta ellenzék is be- kialakult a nemzetközi fasiz- kei között kutatunk, természe- éveiben újra felkészültek az A fasizmus nemzetközi elő- vonult a parlamentbe. mus gyilkos háborús frontja, tesen elénk tárainak a már osztályharcra. Az aszturiai bá­retörése láttán egy évvel A kommunista párt felismer- , , ... ... . . megsárgult archívumi levelek, nyászok tízezrei nem régen előbb — 1935. július 25-től te, látta, hogy a népfront po- y ln_ , amelyek a magyar internacio- hallattak magukról, de az or­augusztus 20-ig — tartotta tör- litika elsöprő győzelme eile- sot)b> l94o-ben roppant össze nalisták hősi helytállásáról is szág más vidékei is azt vissz­ténelmi jelentőségű VII. vi- nére is e kettősség súlyos ve- a szövetségesek, mindenek- beszélnek. Méltán büszke a hangozzák, hogy erősödik, iz­mosodik a spanyol munkás- mozgalom. A nemzetközi munkásmozga­lom is a tanulság mementójá- val gazdagodva forgatja a har­minc év előtti Spanyolország történelmi eseményeinek lap­jait. A munkásegységen alapuló népfront politikáért, nemzeti egységért való küzdelem ma is éppen olyan időszerű, mint 30 évvel ezelőtt volt. A világ —, s ezen belül az európai béke és biztonság megőrzése, a vietnami háború kiszélesítésének megakadályo­zása, mind a szocialista orszá­gok, mind a világ haladó erői­nek akcióegységét sürgetik, mint ahogyan erre a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének nem­rég lezajlott bukaresti ülése is felhívta 'a világ közvélemé­nyének figyelmét. A körülmények, az erővi­szonyok ugyan a forradalmi mozgalom, a szocializmus erői számára alakultak kedvezően, a mozgalom egységéért, és a forradalmi erők ellen fellépő imperialista erőkkel szembe­ni harc azonban semmit sem veszített aktualitásából. Sőt, a megváltozott körül­mények hatására az egységpo­litika is változatosabb, bonyo­lultabb lett. A forradalmi mozgalom, a marxista pártok, tehát joggal meríthetnek a 30 év előtti spanyol polgárháború, az éles nemzetközi osztály­harc gazdag tapasztalataiból. Nagy Fesmtm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents