Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-02 / 155. szám
2 NOORAO 1966. július 2. szombat De Gaulle elutazott Moszkvából Negyvenöt éves a Kínai Kommunista Párt A nézeteltéréseket le lehet küzdeni MOSZKVA (TASZSZ) De Gaulle tábornok pénteken hazautazott Franciaországba. A Vnukovót repülőtér felé vezető utcákon a moszkvaiak ezrei sorakoztak fel, hogy búcsút vegyenek a hazautazó francia köztársasági elnöktől, De Gaulle tábornoktól. A repülőtéri búcsúztatáson jelen volt Nyikolaj Podgor- nij, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a minisztertanács elnöke, több más államférfi, sok külföldi diplomata, a főváros lakosságának képviselői. A búcsúztatás alkalmából Nyikolaj Podgornij és Charles de Gaulle beszédet mondott. Podgornij kijelentette: elégedett a De Gaulle elnökkel folytatott tárgyalások eredményeivel, hozzáfűzte: örülünk, hogy találkozásunk és eszmecseréink gyümölcsöaőeknek bizonyultak, kézzelfogható eredményekkel jártak. De Gaulle elnök Válaszában kijelentette: a szovjet— francia tárgyalások formájára és tartalmára vonatkozóan tökéletesen egyetért Podgor- nijjal. — Nagyszerű fogadtatás után mindenekelőtt annak emlékeit visszük magunkkal, — mondotta De Gaulle —, amit hatalmas országuk rendkívüli fejlődése és fellendülése terén láttunk. Emlékeinkbe hála is vegyül, hiszen a hatóságok és a lakosság a lehető legkedvesebb fogadtatásban részesített bennünket. Országaink békeszerető országok, a jövőben is a békét szolgálják — mondotta De Gaulle, majd beszédét orosz nyelven Oroszország és a szovjet nép éltetésével fejezte be. A francia elnököt és kíséretét szállító Caravelle moszkvai idő szerint 11.28 órakor a levegőbe emelkedett, és lökhajtásos vadászgépek kíséretében nyugat felé vette útját. PÁRIZS (MTI) A szovjetunióbeli látogatásáról visszatérő De Gaulle francia elnök repülőgépe pénteken, magyar idő szerint 13 óra 33 perckor leszállt az Orly repülőtéren. MOSZKVA (TASZSZ) Negyvenöt évvel ezelőtt alakult meg a Kínai Kommunista Párt. Ebből az alkalomból az SZKP Központi Bizottsága üdvözletét küldte a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának. A Pravda pénteki számában megjelent üdvözlet méltatja a Kínai Kommunista Párt harcát az ország nemzeti függetlenségéért, majd a szocializmus építéséért. Hangsúlyozza, hogy ez a harc mindig támogatásra talált az SZKP és az egész szovjet nép részéről. Az üdvödet rámutat arra, hogy az imperializmus erői a világ különböző részeiben aktivizálódtak, gátolni próbálják a szocializmus és a kommunizmus építését a szocialista világrendszer országaiban, meg akarják állítani a forradalmi munkás- és a nemzeti felszabadító mozgalom előrehaladását és térhódítását. Ez a helyzet különösen élesen veti fel minden kommunista előtt azt a feladatot, hogy erősíteni kell a szocialista közösség, a kommunista mozgalom, az összes haladó érőíc összefogását az imperializmus elleni együttes harc érdekében. — Az SZKP XXIII. kongresszusán ismét kijelentette, hogy őszintén barátságra törekszik a Kínai Kommunista Párttal, és továbbra is a legnagyobb erőfeszítéseket teszi, hogy megtalálják a módozatokat a nézeteltéréseknek a marxizmus—leninizmus alapján történő rendezésre. Meggyőződésünk, hogy pártjaink, népeink végülis leküzdik az összes nehézségeket, és egy- sorban fognak menetelni a közös nagy forradalmi ügyért vívott harcban — hangsúlyozza az SZKP üdvödete. Az évforduló alkalmából a Pravda pénteki számában M. Leontyev és V. Sarapov cikkét közli „A kommunisták ereje a nemzetközi összefogásban rejlik'’ cíihmel. A cikk megállapítja, hogy a kínai kommunisták többször is elismerték, hogy az októberi forradalom, a Komintern és Lenin tevékenysége milyen nagy hatást gyakorolt az ázsiai nemzeti felszabadító mozgalom, a kínai forradalom és a kínai kommunisták sikerére. — A kínai forradalom végleges győzelme szempontjából — folytatják a cikkírók — kedvező feltételek megteremtésében óriási jelentőségű volt a fasiszta Németország fölött aratott győzelem, amelyben a Szovjetuniónak döntő szerepe «olt. — Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke a Japán szétzúzása nyomán akkoriban a Távol-Keleten végbement óriási változásokról szólva kijelentette: „Itt döntő tényező volt a Szovjetunió hadbalépé- se ... A Vörös Hadsereg a kínai nép segítségére sietett az agresszor kiűzésében. Ez Kína történelmében példátlan esemény, amelynek hatását nehéz felbecsülni” /.. A Szovjetunió harcával megakadályozta az amerikai intervenciót Kína északkeleti részében — hangsúlyozzák a cikkírók. — A békés munka éveiben, a harc időszakához hasonlóan a szovjet dolgozók, a szovjet kommunisták testvéri segítséget nyújtottak kínai barátaiknak — hangsúlyozta a cikk. A Kínai Népköztársaság vezetői a múltban sokszor hangsúlyozták, hogy „a kínai nép sohasem felejti el a Szovjetunió segítségétV. — A szovjet—kínai barátság fejlődése és erősödése, az SZKP és a Kínai Kommunista Párt együttműködése az egész szocialista közösség és a kommunista világmozgalom egységének és összefogásának ügyét szolgálta — állapítja meg a cikk, majd így folytatja: — Az 1957. és 1960. évi tanácskozáson a nemzetközi kommunista mozgalom által kollektive kidolgozott irányvonal megszegésével o Kínai Kommunista Párt vezetősége néhány évvel ezelőtt külön platformot és politikai vonalat kezdett követni a nemzetközi kommunista mozgalomban. Ez megindította a szocialista közösség egységének, a kommunista sorok összefogásának alá- ásását. A Kínai Kommunista Párt, s a Kínai Népköztársaság vezetői a Szovjetunióval, és a többi szocialista országgal való barátság korábbi irányvonalának felülvizsgálata útjára léptek. A cikk rámutat arra, hogy az imperialista reakció a nemzetközi kommunista mozgalomban támadt nézeteltéréseket a maga javára próbálja kihasználni. —A szocialista országók és az összes forradalmi erők egysége és együttes akciói különösen sürgetővé válnak amiatt, hogy az amerikai imperializmus a közvetlen katonai kalandok útjára lépett, bűnös háborút robbantott ki Vietnamban. Az egység és a közös akciók minden szocialista ország, és az egész szocialista közösség népeinek alapvető érdekeit, az imperializmus megfékezését szolgálják — hangsúlyozza a cikk, majd befejezésül leszögezi: — A Szovjetunió Kommunista Pártja változatlanul úgy vélekedik, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetősége és a többi kommunista párt között keletkezett nézeteltéréseket a marxizmus—leninizmus alapján le lehet küzdeni. A hercegnő kesztyűt dob a háborúnak Utóhangok a Béke-világtanács munkájához Medina Sidonia spanyol hercegnő egyik őse az angol flotta ellen harcoló Nagy Armada fővezére Volt. Hogyan kell harcolni, ahhoz kitűnően értettek a spanyol nemesség képviselői. Hogyan' kell harcolni a békéért — erről ma saját tapasztalata alapján a hercegnő beszélt a Béke-világ- tanács genfi szószékéről. Az első, ami eszünkbe jutott, amikor megismerkedtünk Medina Sidoniával, a rendkívül kifejező, okos tekintetű asszonynyal, — hogyan tudta ez a kicsiny, külsőleg teljesen egyszerű asszony fellármázni az egész országot? A hercegnő nem tehetett mást. 1966 januárjában spanyol földön, Palo- mares térségében, lezuhant egy atombombát szállító amerikai bombázó, amely őrjáraton volt. Nem ez volt az első halálpat- rul Spanyolország felett. De most a küszöbig jött. Az eset viszonylag közel történt, ahol a hercegnő családi birtokai vannak. És Medina Sidonia, Spanyol- ország második legelőkelőbb családjának sarja, három gyermek anyja, nem ijedt meg attól, hogy elsőnek emelje fel szavát e háborús bűntény ellen. A hivatalos hatóságok persze azt állították, hogy a lakosságot semmiféle veszedelem nem fenyegeti. A bátor asszony azonban orvosokat szervezett be, és megállapította, hogy Palomares lakosságának legalább 80 százalékát bizonyos mértékig rádióaktív fertőzés érte az atombomba lehullása következtében. Medina Sidonia nem ismert nyugalmat. Levelet írt az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. Ott volt az ötezer spanyol értelmiségi között, akiknek tiltakozását a sajtó leközölte. Spanyolország közvéleményét felzaklatta az atombomba lehullása. A spanyol hercegnő tette és a békeharc két olyan dolog, ami napjainkban tökéletesen összeegyeztethető. Ha- son’óan közel került egymáshoz a föld két ellentétes pontja: Spanyolország és Ausztrália. A Béke-világtanács legutóbbi ülésszaka hozta őket össze. A bombák Palomares- ben felzaklatták Spanyolországot, a „szennyes háború” Vietnamban felzaklatta Ausztráliát. Kormánya nem átallott sen úr — a regionális bizottságok titkárai. A Béke-világtanács genfi ülésszaka ausztrál részvevőinek volt miről beszélniük. — Vietnam a háború előretolt vonalába sodorta őket. Az ausztrál zsoldosok első osztagai indulnak Vietnamba. A nagyvárosok utcáin megjelennek a tüntetők. Tűntetnek az ellen, hogy Ausztrália részt vesz a szennyes háborúban. Ülősztrájkok. Tiltakozások a lapokban. Fiatalok elégetik a behívókat. Sidney kikötőmunkásai egy hétig szabotálják a Vietnamba hadianyagot szállító hajó elindítását. Az ellenzéki munkáspárt ezzel a jelszóval indul a választásokon: „El a kezekkel Vietnamtól”. És mind ebben nagy érdeme van az ausztráliai békemozgalomnak, amely a különböző szervezetek és társadalmi rétegek képviselőit egyesíti. Az egységben és a konkrét akcióban rejlik az ausztráliai mozgalom ereje. Bennük visszatükröződik az egész nemzetközi békemozgalom állandóan növekvő ereje. Spanyolország és Ausztrália a föld két különböző végében van. A háború ellenzőinek tetteiben azonban a modem békemozgalom jellemvonásai testesülnek meg. A Béke-világtanács genfi ülésszaka kitűnt azzal, hogy hatékonyan, konkrétan közelítette meg a békeharc feladatait. Helsinkiben összegeztek bizonyos eredményeket, és kidolgozták a főbb irányzatokat a jövőre nézve. Genfben arról volt szó, hogyan lehetne gyakorlatilag minél jobban megvalósítani a határozatokat, a békeharc mely formáit tartsák a leghatékonyabbnak, hogyan lehetne a formákat minél jobban összehangolni? Vietnam ezeknek az erőfeszítéseknek a fókusza. Határozat és nyilatkozat született már elég. „Még összeforrot- tabban, még határozottabban kell cselekedni. Gondolkodni kell akcióink összehangolásának formáiról”. — Tapssal fogadták Alekszandr Komyej- csuknak, a szovjet küldöttség vezetőjének e szavait. A konkrét tettekre szólítás Goldberg képmutató kijelentései Mérhetetlen csapás az amerikai egységekre HANOI (MTI) A VNA jelenti: a dél-vietnami felszabadító erők Thu Dau Mot tartományban a 13-as számú főútvonal mentén támadást intéztek egy amerikai tankoszlop ellen, s azt — szám szerint 40 tankot és 113 páncélautót — teljesen megsemmisítették. A tankok és páncélautók legénysége elesett. A jelentés megjegyzi, hogy ugyanezen a szakaszon a június 17-vel véget ért két hét alatt, a szabadságharcosok 1715 ellenséges katonát semmisítettek meg, köztük nyolcszáz amerikait, elpusztítottak 59 katonai járművet és lelőttek, illetve megrongáltak 35 repülőgépet. A VNA jelentette, hogy az amerikai légierők a csütörtöki bombázás alkalmával két gépet vesztettek. Amerikai katonai közlés ezt a tényt tagadta. Saigonban, Tri Quang a radikális buddhisták vezetője már 24 napja folytatja éhség- sztrájkját, amellyel a saigoni rezsim elleni tiltakozását fejezi ki. A buddhista vezető eddig semmiféle közbelépésre sem volt hajlandó böjtjét befejezni. NEW YORK Arthur Goldberg az Egyesült Államok állandó ENSZ képviselője levelet intézett Comer új-zélandi küldötthöz, a Biztonsági Tanács június havi elnökéhez. A levélben — amelyet az amerikai küldöttség a Biztonsági Tanács tájékoztatását szolgáló szokásos időszaki beszámolónak nevezett — igazolni igyekszik az amerikai bombatámadások kiterjesztését. Ugyanúgy, mint Johnson tette csütörtök esti Nebraska állambeli beszédében, ő is azt állította, hogy „az észak-vietnami beszivárgás” miatt volt szükség a támadások fokozására. Kijelentette, nemcsak a bombázásoknak kell véget émiök, hanem a háborúnak is. Hangoztatva, hogy az Egyesült Államok békére törekszik Vietnamban, azt javasolta, hogy ismét üljön össze a Genfi értekezlet Délkelet-Ázsiára vonatkozó korábbi megállapodások érvényesítésére. Függetlenségi évforduló Kongóban KINSHASA, (MTI) Kinshasában (a korábbi Leopoldville-ben) tömegfelvonulással és katonai díszszemlével ünnepelték Kongó függetlenné nyilvánításának hatodik évfordulóját. A díszszemlét megelőző ünnepségen Mobutu elnök Leopárd-rendet, egy újonnan alapított kongói kitüntetést tűzött Nyerere tanzániai és Kaunda zambiai elnökök mellére, akik a függetlenségi ünnepségekre érkeztek Kongó fővárósá- ban. Az ötórás felvonulás. és katonai parádé után Mobutu tábornok felavatta a „Függetlenség terét”. Beszédében élesen támadott egyes kongói politikusokat, akik „külföldi pénzügyi csoportok érdekében lábbal tiporták Kongó törvényes jogait”. Ezután ígéretet tett, hogy 1970-ben az általános választójog alapján parlamenti és elnökválasztásokat tartanak. Beszéde végén Mobutu kitért a Belgiummal fennálló vitás pénzügyi kérdésekre. A múlt év márciusában Csőmbe által a Spaak akkori belga külügyminiszterrel kötött megállapodást hazaárulásnak minősítette. Kínaiak üldözést Indonéziában PEKING, (Üj Kína) A djakartai kínai nagykövetség tiltakozott amiatt, hogy folytatódik, sőt fokozódik az Indonéziában élő kínaiak üldözése. A legújabb incidensek Észak-Szumatrán, Atjeh térségében történtek. olyan döntést hozni, hogy csapatokat küld az amerikai imperialisták agressziójának támogatására. Mit gondol erről vajon a becsületes ember Ausztráliában? ausztráliai békemozgalomban, Hotchinson asszony és Andermint a stafétabot, kézről-kézre ment Erről szól a nyugatnémet Kloppenburg lelkipásztor. Szőne japán szakszervezeti személyiség, Gonzales mexicói küldött. békeharcosok különböző osztagainak. B. L. Fizet az elnök A napokban Washington újabb gálád tervéről hull le a lepel; a terv ez alkalommal a sokat szenvedett dominikai nép szu- verénítása és szabadsága ellen irányult. A latin-amerikai sajtó hírei szerint Balaguer, a Dominikai Köztársaság frissen megválasztott elnöke dominikai területet bocsát a Pentagon rendelkezésére, hogy ott — a kubai gv"nta- namóihoz hasonló — haditámaszpontot építsen rajta. A haditámaszpont építésében - akkor állapodtak meg, amikor Balaguer tárgyalásokat folytatott Washingtonban, ahol a megszálló amerikai csapatok kivonásáért cserébe területet kértek ennek a támaszpontnak a felépítéséhez. Feltételezhető, hogy Balaguer már az elnökválasztások előtt lepaktált Washingtonnal az új pentagoni haditámaszpont építésében. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok minden eszközt felhasznált annak érdekében, hogy „saját emberét” ültesse az elnöki székbe. Balaguer tehát a dominikai nép érdekeinek elárulása árán lett az ország elnöke. Balaguer és a Pentagon nemzetellenes összeesküvése rendkívül nagy veszély a dominikai népre. Haditámaszpont létesítésével dominikai területen az Egyesült Államok „jogot szerez” arra, hogy megszálló csapatait ebben az országban állomásoz- tassa. Az Egyesült Államok erről a haditámaszpontról bármikor fegyveresen beavatkozhat mind a Dominikai Köztársaság, mind pedig a karibi országok belügyeibe- A dominikai területen létesítendő amerikai haditámaszpont komolyan veszélyezteti majd a Karib-tenger medencéje népeinek szuverénitását és szabadságát, kiélezi a helyzetet ebben a térségben, és az Egyesült Államok imperialista politikája elleni népi harc újabb hullámát váltja ki. Nem lehet csodálkozni azon, hogy ennek az összeesküvésnek a híre óriási aggodalmat és nyugtalanságot keltett egész Latira Amerikában. (Sz. PJ A BVT genfi napjaiban há- Helsinkitől Géniig egy esz- rom őszhajú ember ült egy- tendő telt el. A mozgalom más mellett: a tiszteletreméltó újabb tapasztalattal gazdago- Dicky úr, a lelkész, aki már dott, amelyet Genf átadott a 17 éve aktívan vesz részt az
