Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-02 / 155. szám
1966. július 2. szombat NÖGRAD 3 Fontos feladat; A foglalkoztatottság növelése a III. ötéves tervben Hozzászólások a megyei tanács ülésén Parancsoló szükségszerűség Rendet, legyeimet a bányákban I .apunk tegnapi számában beszámoltunk a megyei tanács ülésérái, ismertettük a II. ötéves terv eredményeit, és a IH. ötéves terv feladatait. Most közöljük a tanácsülésen elhangzott hozzászólásokat, határozatokat és az interpellációkat. Géczi János, a megyei párt- bizottság titkára bevezetőben arról szólt, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága — amikor tárgyalta a tanácsülés elé kerülő anyagot — jónak találta azt. és külön megdicsérte az anyag összeállítóit. — Az új gazdasági mechanizmus szellemében — mondotta ezután Géczi elvtárs — a távlati terveket a jövőben másképpen kell összeállítanunk. Ha komolyan akarjuk venni a vállalati önállóságot, a testületi tevékenységet, akkor a korábbi tervezési mód ma már nem jó. Ezért a távlati tervek elkészítésénél elsősorban azt kell figyelembe venni: összhangban vannak-e rz egyes ágazatok, és jelentősegüknek megfelelő helyet kapnak-e az általános tervben. — A II. ötéves terv szép időszak volt a megye történetében. Ilyen gyors ütemű és nagy beruházás egyetlen tervidőszakban sem volósult meg. Köszönet érte a megye dolgozóinak. az irányító szervek vezetőinek. Ezután Géczi elvtárs a ül. ötéves terv egyes célkitűzéseiről szóit. — Azt tapasztaltuk a II. ötéves tervidőszakban, hogy az egészségügyi, szociális, kereskedelmi és kulturális beruházások eltolódtak a tervidőszak végére. Feladatunk, hogy a III. ötéves tervben arányosabban osszuk el ezeket a feladatokat. Fontos az építőipar további megerősítése, a megnövekedett beruházásokhoz elegendő kapacitás biztosítása, ésszerűbb, gyorsabb beruházás. — Szépen fejlődött a foglalkoztatottság a II. ötéves tervben. Különösen a nők elhelyezésében értünk el eredményeket. Az új tervidőszakban továbbra is egyik fontos feladat a foglalkoztatottság növelése, újabb lehetőségek biztosítása. Beszélt Géczi elvtárs a társadalmi munkáról és figyelmeztetően megemlítette: megyénk a társadalmi munka értékét tekintve az országban az utolsó helyen áll. Feladatunk a tervidőszakban a lakosság önkéntes munkavállalásának szervezettebb igénybevétele. — Kedvezőtlen megyénk helyzete út-, víz- és csatornahálózat szempontjából. A ma- kadám út aránya 69,3 százalék, más megyékhez viszonyítva igen magas. A III. ötéves terv feladatai között ennek megoldása is szerepel csakúgy, mint a lakosság ellátása, a kereskedelmi hálózat bővítése, korszerűsítése. — Eltolódás tapasztalható oktatásunkban a középiskolák felé. Feladatunk, hogy a felszabaduló általános iskolai tantermeket és az épülő tantermeket elsősorban a középiskolák számára biztosítsuk. Fejlesztésre vár a szakmunkásképző iskola hálózata is. A köznevelésről és közművelésről szólva elmondotta, hogy a nagy kultúrház szemlélet mellett a szakköri helyiségek, klubok felé kell ösztönözni a iárási és községi tanácsokat. Végül javasolta: a II. ötéves terv eredményeiről egy kiadványban számoljanak be, hogy a tanácstagok a következő hónapokban részletesen ismertethessék azokat választóikkal. Tóta Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese elmondotta: megyénk mezőgazdasága kedvezően fejlődött, sikerült megállítani a szarvasmarha-állomány csökkenését, jelentős eredményeket értünk el a gyümölcstelepítésben, új díjazási formákat vezettünk be a szövetkezetekben, amik serkentették a termelést. Tizenkétezer tonnával több műtrágyát kapott a megye a tervidőszak utolsó évében, mint 1960-ban, javult a szakmai vezetés színvonala, a vezetők, a tagság egyetértése. Többet és eredményesebben törődnek a közössel. Ugyancsak a mezőgazdaságról beszélt hozzászólásában Sümegi János országgyűlési képviselő. Elmondotta, hogy a tervidőszakban nagyot szeretnénk előre lépni, és a mező- gazdaságnak ielentős szerepe van az életszínvonal emelkedésében. Míg az II. ötéves tervben 2, a III. ötéves tervidőszakban 3 százalékos évi fejlődés előtt áll a mezőgazda- sági termelés. Erre minden lehetőség megvan, elsősorban az új gazdasági mechanizmusban biztosított önállóság alapján. Számolni kell a megye sajátosságaival, és ennek megfelelően kell kialakítani a termelést. Gombár János, a megyei tanács ipari osztályának vezetője a tanácsi iparról és a foglalkoztatottságról tájékoztatta a tanácsülést. A tervidőszakban mintegy ezer fővel foglalkoztattunk többet, mint korábban, elsősorban olyan területeken, ahol nem volt ipar. Ennek következtében Balassagyarmat könnyűipari bázis lett, Szécsényben és másutt is sikerült iparfejlesztést végrehajtani. A fog! alkoztato 1 tsá g elsősorban a női munkaerő felé tolódott el a tanácsi iparban. Míg 1960-ban a foglalkoztatottak közül 35.5 százalék volt a nő, ez az arány tavaly már 51,2 százalékra emelkedett. öt év alatt 600 női dolgozót sikerült elhelyezni. Ezután ismertette, hogy a tervidőszakban milyen lehetőségek vannak a foglalkoztatottság növelésére. Balassagyarmaton például a minisztériumi és tanácsi iparban 1250 fő foglalkoztatása válik lehetővé. Salgótarjánban és az iparmedencében négyezer főt tudnak majd elhelyezni, de Szécsényben és Pásztó körzetében is lehetőség nyílik munkaerő felvételére. A megyei tanács ipari osztálya eddig már mintegy 5—6 ezer dolgozó érdekében tett lépéseket. Így többek között foglalkoznak a fémipari vállalat nagyarányú fejlesztésével. Az új' telephely létrehozása azt jelenti, hogy 400 főről 900—1000 főre emelhetik a létszámot. A profilt kialakították, a piac szilárd, így minden lehetőség megvan az elképzelések megvalósítására. Kisterenyén a felszabaduló bányaépületekben traktor- és dömper alkatrészeket gyártanak az elképzelések szerint, és már egy-két éven belül 400— 500 fő elhelyezése válik lehetővé. Ebben az üzemrészben a tervidőszak végére akár ezer fő is dolgozhat És annak bizonyítására, hogy mennyire törődik a megyei tanács ipari osztálya ezzel a fontos feladattal, Gombár elvtárs elmondotta: október elsején kisebb létszámmal már szeretnénk megkezdeni ebben az üzemben a termelést. Előrehaladott állapotban vannak a tárgyalások a kisteleki volt munkásszálláson dobozgyártás beindítására. A megyei tanács ülése ezután határozatokat fogadott el a III. ötéves tervfeladatok megoldásával kapcsolatban. A megyei tanács határozata Az ülésen határozatban mondták ki: fokozni kell a gazdálkodás hatékonyságát. meg kell szüntetni az eltolódásokat az egészségügyi, szociális, kommunális és kulturális beruházásoknál, bővíteni és korszerűsíteni kell az építőipari kapacitást. Fejleszteni és korszerűsíteni az út, a víz- és csatornahálózatot, tovább kell fokozni a foglalkoztatottságot, korszerűsíteni a kereskedelmi hálózatot és törekedni fejlesztésére, a választék bővítésére, folytatni kell a 15 éves lakásfejlesztési program megvalósítását, kiemelten kell kezelni a járóbeteg-ellátással kapcsolatos beruházásokat, a felszabaduló általános iskolai tantermekkel, és az új létesítmények megépítésével a középiskolai és a* szakmunkásképző intézeteket kell bővíteni. Interpellációk A megyei tanács ülésén interpellációk hangzottak el. Seres János (Mohora—Magyar- nándor—Becskei körzet) a magyarnándori árokburkolási ügyben tett fel kérdést. Az ügyet felterjesztik a KPM Közúti Főigazgatóságához döntésre. Szircsák András (szurdokpüspöki körzet) kérdése: Mikor készül el a szurdokpüspöki út portalanítása? A III. negyedévben kell befejezni a munkát, azonban a zúzalékot a kőbánya eddig nem szállította le és addig a munkához nem tudnak hozzákezdeni. A Közúti Igazgatóság újra intézkedett ebben az ügyben. Diószegi Béla (Kétbodony, Kisecset körzet). A kétbodonyi Egyesült Erő Tsz három község határában gazdálkodik. Területcserével és máj őrát- adással szeretnék rendezni helyzetüket, de az állam# gazdaság a határidőket nem tartja be. Mikor várható megoldás? A tsz-major bekötőútja mikor épül meg, és mikor alakítják át a 300 férőhelyes sertéshizlaldát mesterséges bor- júnevelőnek? Az állami gazdasággal folytatott csereügyet 15 napon belül megvizsgálják. A bekötőút fedezet hiányában az idén nem épül meg, viszont a sertéshizlalda átalakítását — ha az épület felszabadul — tervbe veszik és a lehetőségekhez mérten biztosítják hozzá a költségeket. Kanizsai József (Cered, Szi- laspogony, Zabar körzet). Mikor korszerűsítik a Salgótarján—Cered— Pétervására utat, mikor villamosítják Zabar községben a felmért területet, van-e lehetőség Cereden az óvoda felújításához anyagi támogatást kapni, a ceredi termelőszövetkezet számára tudnak-e biztosítani személygépkocsi kiutalást, milyen terv von a megyénél a volt malomépület hasznosítására? A Salgótarján—Cered közötti útszakasz korszerűsítését a III. ötéves tervben nem tervezik. Zabaron az úgynevezett Gál-tanya villamosítását még ebben az évben elvégzik. A ceredi óvodához a községi tanács külön igényelte a felújítási hitelt. A termelőszövetkezeteknek 1966. január 1-től személygépkocsi vásárlásra nincs lehetősége. Végül a malommal kapcsolatban a tanács utasította a végrehajtó bizottságot, vizsgálja meg a hasznosítási lehetőségeket. Bakos G. János (Mátramínd- szent, Dorogháza, Szuha). A dorogházai községi tanács több átiratban kérte az egri útfenntartó válalatpt a községi kultúrház előtt töltse fel az úttestet, hogy a teret rendezhessék, és esőzések alkalmával a víz elfolyhasson. A megyei tanács építési, közlekedési, és vízügyi osztálya megteszi a szükséges intézkedéseket és az eredményről tájékoztatja a tanácstagot. Pályázat a Kiváló ifjú mérnök, a Kiváló ifjú technikus cím cinverésére A KISZ Nógrád megyei Bizottsága, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a Gépállomások Nógrád megyei Igazgatósága, valamint a MEDOSZ megyei bizottsága meghirdeti a megyében a „Kiváló ifjú mérnök”, a „Kiváló ifjú technikus” és a „Kiváló ifjú újító” mozgalmat. A mozgalom célja, hogy a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, erdőgazdaságokban és a gépjavító állomásokon dolgozó fiatal szakemberek hasznosítani tudják a tanultakat, munkájuk után megfelelő megbecsülésben, elismerésben legyen részük. A mozgalmat négy üzemágban. növénytermesztésben, állattenyésztésben, gépesítésben és üzemszervezésben hirdetik meg. Alapvető követelmény, hogy a fiatal szakemberek növeljék elméleti és gyakorlati tudásukat, illeszkedjenek bele az üzem, a falu, társadalmi, gazdasági ‘és politikai életébe. A mozgalomban résztvevőknek szak- dolgozatot kell készíteniük, amelyben értékelik az üzem munkáját, tevékenységét. A dolgozatban helyt kell adni azoknak az elképzeléseknek is, amelyeket a terméshozamok növeléséért, a munka minőségének javításáért, a költségek csökkentéséért és a balesetmentes munkáért kívánnak tenni. A pályázónak külön feljegyzést kell készítenie a falusi fiatalokat érintő politikai; társadalmi problémákról. A bírálóbizottság figyelembe veszi, hogy a pályázó szakemberek hogyan segítik a termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok munkáját, a szocialista közösségiek kialakítását. Az elbírálásnál számításba veszik továbbá azt is, hogyan segítik a KISZ termelési mozgalmait, az ifjúsági munkaversenyeket, a mező- gazdasági szakmunkásképzést. A Kiváló ifjú mérnök, illetve a Kiváló ifjú technikus cím elnyerésére pályázó fiatal szakemberek augusztus 15- ig nevezhetnek a mozgalomba. A szakdolgozatokat, valamint a Kiváló ifjú újító címre pályázó fiatalok az újításokat, december 31-ig küldhetik el a járási KlSZ-bizott- ságokhoz. A pályaművek elbírálására külön bizottságot hoznak létre. A legjobb eredményt elérő fiatal szakemberek elnyerik a kiváló címet, valamint az oklevelet. A mozgalom három legjobb helyezettje pénzjutalomban is részesül. Az első 600, a második 400, a harmadik pedig 300 forint jutalmat kap. A salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és a szlovákiai túrócszentmártoni gimnázium tanárai és tanulói elhatározták, hogy rendszeres cserékkel még jobban megismerik egymás életét, munkáját, ápolják a már meglevő Nógrád megyei és szlovákiai testvéri kapcsolatokat. Az első megbeszélést májusban, a határon tartották a két intézmény vezetői és tanárai. A szavakból hamarosan tett lett és most Salgótarjánban üdvözölhetjük a martini gimnázium küldöttségét. , 51 a látogatásról beszél a gimnázium irodájában Molnár Lajos igazgatóhelyettes és Czakó György tanár: — Harmincöt tanuló és ayolc tanár érkezett városunkba. Diákjaink nagy izgalommal várták ezt az alkalmat, hiszen nekik ez volt Murányi Albert 36 éves vájár, Gusztáv-akna frontján a mozgó kaparóba lépett, lábát térd alatt amputálni kellett. Rövid jelentés, néhány nappal ezelőtt jegyezték fel. Csak egyetlen elhibázott mozdulatért fizetett ilyen drágán. Á jelentések könyvét ha végig lapozza valaki a trösztnél, gyakran talál hasonló bejegyzéseket. A Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségnél a vizsgálati jegyzőkönyvek sokasága, a baleseti statisztika bizonyítja: valami nincs rendjén. A széntermelésben a meny- nyiség hajszolása már a múlté. A tervek reálisait, egyenletes munkával teljesíthetők. A bányák biztonsági állapotát össze sem lehet hasonlítani a néhány évvel ezelőttivel. A korszerűen biztosított vágatok aránya növekedett, kevesebb a fenntartási igény, jobb a bányák levegőellátása. Milliókat költenek évről évre újabbnál újabb biztonsági berendezésekre, munkahelyi világításra, védőfelszerelésre. A technológiai előírásokat kiadás előtt biztonsági balesetvédelmi szempontból alaposabban ellenőrzik. A balesetmentes munka feltételeinek biztosítása azonban az eredményben nem realizálódik. Az elmúlt öt hónapban havonta átlagosan 3100 műszak esett ki a termelésből betegség miatt. Az elmúlt öt év átlaga csak 2000 körül volt. Az állandóan javuló műszaki, technikai és technológiai feltételek önmagukban nem elégségesek, ha nem szereznek érvényt az előírásoknak. Még ma is hajlamosak arra egyes vezetők, hogy a munkát csak a kitermelt csillék számában értékeljék. Különösen az időszakonként visszatérő hó végi, negyedév-végi hajráidején tapasztalható ez. Sokan elnézik a hibákat. A bányahatóság ellenőrzései során, gyakran tapasztalja, hogy az aknász a munkahelyen nem szól a szabálytalanságokért Olcsó népszerűség az ilyen, bűnös mulasztás, játék a beosztottak testi épségével. Nem egy kicsinynek látszó hiba okozott már súlyos, csonkulásos vagy éppen halálos balesetet. Az a vezető, aki érti- a dolgát, látja is hol a hiba, de elnéző, bűnt követ el mások ellen. Legalább akkorát, mint az, aki a baj esetén rendeletiek, előírások nem ismerésére hivatkozik. A biztonsági előírás törvény, amelynek érvényt kell szerezni mindenütt és a bányákban különösen. Van is első személyes találkozásuk a szlovák gimnazistákkal. Az első napon a várossal Ismerkedtek a vendégek; megnézték az új építkezéseket, a Bányamúzeumba is ellátogattak. Nemcsak tanulók, de a nevelők számára Is fontos ez a kapcsolat. Vannak közös problémáink, amelyeket könnyebb így megoldani. Elsősorban pedagógiai kérdésekre gondolunk. A szlovák kollégák az iskolareformról érdeklődtek, míg minket az úgynevezett programozott oktatás érdekel behatóbban. Itt elsősorban az elektronika kap nagyobb szerepet az oktatásban, így például az egész osztály munkáját ellenőrizhetjük egy óra alatt. A martini kartársak a nálunk most létesülő fizikakémia- és nyelvi laboratóriumok munkájához adnak tanácsokat, mi pedig az iskolalehetőség, csak élni kellene vele! Sajnos ritka eset, hogy a felügyelettel megbízott személy a szükséges biztosítás elvégzéséig leállítsa a munkát. Ügy vélik, ez csupán a bánya- hatóság feladata. Sokszor panaszkodnak a bírságolásért. Nem ez az elsőd* leges, és nincs is szüksége a népgazdaságnak az így beszedett forintokra. Végső esetben alkalmazzák azért, hogy figyelmeztessenek vele. Sajnos, a megbírságoltak legnagyobb része a tanulság leszűrése helyett inkább a „bizonyítványát” igyekszik magyarázni. A bányák jelenlegi baleseti helyzete parancsolóan írja elő, hogy a vezetők és a Bányaműszaki Felügyelőség az eddigieknél radikálisabban lépjen fel minden hiba és mulasztás ellen, ami balesetet okozhat. Mert semmi sem indokolja, hogy ennyi embert érjen sérülés! Ahol a vezetés engedményekre hajlamos, ott a bánya, a munkahelyek rendje sem kielégítő. A fegyelem lazulását, mindig ilyen okokra lehet visszavezetni. Szeretik azt a vezetőt, aki érti a szakmáját és megköveteli a rendet. Lehetne felsorolni sok példát arra, hogy amikor a veszély nagyobb, akkor fokozottabb az elővigyázatosság is. Tiribesen a szénsavgáz betörésekor még egy horzsolás sem fordult elő, de nem történt baleset a bányatüzeknél sem, pedig volt veszély. Egyetlen magyarázat erre, hogy olyankor igazán van fegyelem. A bányában, állandó a ve* szély, de van mód a védekezésre is. Rendeletek írják elő a kötelező balesetelhárítási oktatást. Sok esetben formálisak a foglalkozások, mert .a vezetők albérletbe adják ki. A monoton hangú felolvasások, szundikáló hallgatók a jellemzők. Mennyivel más az* amikor a megtörtént balesetek elemzésén keresztül foglalkoznak a megelőzéssel. A balesetek csökkentése érdekében igen sok a tennivaló a nógrádi bányákban. Ez az a kérdés, amiben nincs helye elnézésnek, engedményeknek. A szép szó sokat ér, de ahol nem használ, ott élni kell a felelősségrevonással is. Az élet, az emberek testi épsége követeli ezt. Ha minden beszállás előtt elhangzik: emberek vigyázzatok egymás testi épségére, akkor bizonyára nem lesz majd annyi sérült, rokrádió és televízió alkalmazásáról mondjuk el tapasztalataidat. A személyes kapcsolat rendszerességét mutatja, hogy szeptemberben hasonló csoportunk adja vissza a látogatást. Egyébként a túrócszentmártoni középiskola jövő év szeptemberében lesz kétszáz éves, s már előre, most meghívták a jubileumi ünnepségekre a Madách gimnázium úitdöttségét. Terveinkben kiállítások cseréje is szerepel, ahol szeretnénk bemutatni Salgótarján új arcát, iskolánk eredményeit. Természetesen, ez a kapcsolat kísérleti jellegű, de a maga nemében nagyhorderejű vállalkozás. Nagyon jó, követendő példának tartjuk, mely a két nép, a két szomszédos terület barátságának fontos állomása. S az őszinte barátságot már az Ifjúságnál kell elkezdeni. kant ember. Bodó János Salgótarjáni és szlovákiai gimnazisták tanulmányi és barátsági megállapodása
