Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-12 / 163. szám

2 NÖGRÁD 1966 Július 12. kedd Az USA kövér kacsája A Pravda válasza egy újabb amerikai koholmányra A VB-ről jelentjük Meglepetéssel kezdődött... Anglia — Uruguay 0:0 MOSZKVA (TASZSZ) A hétfői Pravdában Jurjev válaszolt arra az újabb ame­rikai koholmányra, hogy az Egyesült Államok állítólag tájékoztatta a Szovjetuniót a Hanoi és Haiphong elleni lé­gi bombázásokról. A lap külpolitikai kommen­tátora a következőket írja: McNamara hadügyminiszter a légi bombázások megkezdése után nyomban sajtóértekezle­tet hívott össze, amelyen a következő sugalmazott kér- dezz-felelek játék zajlott le. „Kérdés: Miniszter úr, fi­gyelmeztették-e, vagy előzőleg tájékoztatták-e valamilyen for­mában erről az oroszokat? Válasz: Nem kívánom kül­Tifo és Indira Gandhi pohárköszön fője BELGRAD (MTI) Joszip Broz Tito jugosz­láv köztársasági elnök va­sárnap este Brioni szigetén díszvacsorát adott a Jugosz­láviában tartózkodó Indira Gandhi indiai miniszterelnök tiszteletére. A vacsorán a ju­goszláv elnök és az indiai miniszterelnök pohárköszön­tőt mondott. Tito elnök po­hárköszöntőjében hangoztat­ta, a mostani nemzetközi helyzetben, amikor a hideg­háború melegháborúvá válto­zik, az el nem kötelezett or­szágoknak és a világ többi haladó országainak egyesí­teniük kell erőfeszítéseiket az új katasztrófa meggátolása érdekében. Indira Gandhi válaszában rámutatott, az el nem köte­lezett, és a többi országokra nagy felelősség hárul, olyan igazságos megoldás létrehozá­sa érdekében, amely kielégí­tené a vietnami nép törvé­nyes jogait és kívánságait. földi államok kormányaival való kapcsolataikat kommen­tálni. Ezzel a kérdéssel for­duljanak a külügyminiszté­riumhoz.” Wright, a külügyminiszté­rium szóvivője, az előre meg­írt „forgatókönyvhöz” igazod­va, még aznap kijelentette: az Egyesült Államok a Szovjet­unió értésére adta és adja, hogy akciói korlátozottak. Jurjev megjegyzi: a Penta­gon és a külügyminsztérium nyilván abban a tudatban van. hogy sikerült a provoká­ció. ám a komolyabb lapok mégcsak nem is reagáltak a kövér kacsára, hogy az agresz- szor állítólag bizalmasan tá­jékoztatta azt államot, ame­lyet a baráti szolidaritás kö­telékei fűznek a vietnami néphez, és amely széles körű támogatást nyújt Vietnam né­pének az intervenciósok elleni harchoz. A lóláb túlságosan is kilátszik. A Talleyrand ba­bérjairól álmodozók valójában a göbbelsi propaganda rossz utánzóinak bizonyulnak. • A Pravda hétfői száma „Ve­letek vagyunk, vietnami test­vérek!” címmel vezércikket közöl, amelyben megállapítja: ..Ezekben a napokban a szov­jet nép más szocialista orszá­gok népeivel, az egész haladó emberiséggel együtt megbé- lyegzi Hanoi és Haiphong kül­városainak barbár bombázá­sát A CDV veresége Észak-Raj na- Vesztf ái iában Észak-Rajna-Vesztíáliában, az NSZK legnagyobb lakos­ságú tartományában, a vasár­napi választások a kormány­párt, a CDV vereségével végződtek. Az ellenzékben levő szociáldemokraták több mint 17 év után ismét a leg­több szavazatot kapták. Va­sárnap a késő esti órákban a 150 választókörzetből 131- nek a végeredménye vált is­meretessé. Eszerint a CDV a korábbi 46,4 százalék helyett mindössze a szavazatok 42,6 százalékát kapta, ugyanakkor az ellenzéki szociáldemokra­ták a korábbi 43,3 százalék­kal szemben 49,7 százalékot szereztek. A Szabad Demok­rata Párt a korábbi 6,9 szá­zalékkal szemben 7,4 száza­lékot szerzett. A nem végleges adatok sze­rint a tartományi partement­ben a szociáldemokraták 99 mandátummal, a keresztény­demokraták 86, a szabad de­mokraták 15 mandátummal rendelkeznek majd. Az 1962- es választások után a szo­ciáldemokratáknak 90, a ke­reszténydemokratáknak 96 és a szabad demokratáknak 14 képviselője foglalt helyet a tartományi parlamentben. A tartományban eddig a kereszténydemokraták és a szabad demokraták koalíció­ja volt kormányon. Az iraki miniszterelnök az EAK-ba látogat Bagdadban hétfőn reggel közölték, hogy Bazzaz mi­niszterelnök még júliusban az Egyesült Arab Köztársaság­ba látogat. Az iraki miniszterelnök va­sárnap este érkezett vissza Törökországból, ahol tárgya­lásokat folytatott az iráni szenátus éppen ott tartóz­kodó elnökével is. A minisz­terelnök közölte, hogy a tö­rök kormány és az iraki sze­nátus elnöke hozzá kíván járulni az Irak és Irán közöt­ti jó kapcsolatok megteremté­séhez. A londoni Wembley-stadion- ban pontosan 19 óra 05 perc­kor kezdetét vette a labdarúgó világbajnokság. A részt vevő nemzetek képviselői felsora­koztak a zöld gyepen, majd megjelent a stadionban II. Er­zsébet angol királynő és Fü- löp harceg. Sir Standley Rous, a FIFA elnöke üdvözölte a részt vevőket, majd Erzsébet angol királynő megnyitotta a világbajnoki küzdelem-soroza­tot. Először a részt vevő orszá­gok szakvezetőivel fogott ke­zet a királynő. Közben felcsen­dült az Uruguay és az angol nemzeti himnusz, telt ház — 105 ezer néző — fogadta Zsolt István magyar játékvezető síp­jelére a pályára lépő csapato­kat. A következő összeállítás­ban kezdődött a nyitány. ANGLIA: Banks — Cohen, J. Charlton. Moore. Wilson, Sti­les. Hunt, Greaves, B. Charl­ton. Ball, Conelly. URUGUAY: Mazurkiweicz — Ubinas. Ma- nicera, Goncalvez, Caetano, Viera. Cortes, Rocha. Perez, Silva. Három angol szöglettel kez­dődött a találkozó. Mindkét együttes lapos adogatásokkal igyekezett helyzetet teremteni, de ez az első negyedórában egyik csapatnak sem sikerült. Egy Perez—Silva akció végén meleg helyzet adódott Banks kapuja előtt. A várt veszélyes angol támadások elmaradtak, és mindössze újabb három szöglet jelezte az enyhe angol mezónyfölénjrt. A 24. percben adódott az első izgalom. Pe­rez húszméteres bombáját Banks csak nehezen ütötte szögletre. Az uruguayiak ke­vesebbet, de annál veszélye­sebben támadtak. Rosa elől tisztázott a 33. percben jó helyzetben az angol védelem. A helyzetre Hunt nagy lövése volt a válasz. A félidő hátra­levő része mezőnyjátékkal telt el említésre méltó esemény nélkül. Szünet után fokozódott az iram. Az angolok támadásait az uruguayiak időnként csak szabálytalanságok árán tudü .< szerelni. B. Charltont kétsz r is felvágták két percen belli . Az angol támadások többny - re a jobboldalon futotta. . Ezeket Ball vezette fel. Fe.- tűnő volt, hogy az ötösfogat tagjai rendkívül idegesen jé - szottak, sok volt az átadá i hiba. A támadások töb - nyíre csak szögleteket eredmé­nyeztek. Az uruguayak rendkívül higadtan és ötletesen védekeztek. Szórványos el­lentámadásaik nem egy­szer veszélyt jelentettek az angol kapura. így a 16. percben Rocha ra­gyogó, kapás lövése, csak cen­timéterekkel szállt a kapu fö­lé. Az angolok elkeseredetten támadtak. Eredménytelenül. B. Charlton váratlan lövését Mazurkievicz szögletre men­tette. Ezután Stiles fejelte a labdát a jobb kapufa mellé. A másik oldalon Cortes lövé­sébe az utolsó pillanatba lép­tek bele a védők. Az angol tá­madások veszélyesebbek vol­tak. Időnként ízelítőt kaptunk az „uruk” technikájából. Szem e tetszetősen adogatták a labda: a közép mezőnyben. Az utolsó tíz percben mindent megtettek az angolok a győzelemért. Ekkor már mindenki előtt nyilvánvaló volt, hogy a pá­lyán levő angol csapat nem képes a hazai lapok által — eléggé el nem ítélhető módon — kikiáltott gólarányú győze­lemre. Wilson jő labdája Gravest lesen találta. B. Charlton lőtt kapu mellé. Az utolsó nagy helyzet J. Charlton előtt adó­dott, de fejese a bal kapufa mellett szállt a vonalon túlra. Meglepetés született a nyi­tányon. Az eseménytelennek vélt uruguayiak — 40:1-hez jegyezték őket — értékes dön­tetlent harcoltak ki. Magyar államférfiak üdvözlő távirata mongol államférfiakhoz Jumzsagijn Cedenbal elvtársak, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Mongol Népköztársaság Minisztertan vcsa elnökének, Zsamsza- rangin Szambu elvtársnak, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Kúrálja elnöksége elnökének. ULÁNBÁTOR Kedves Elvtársak! A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe, a Mongol Népi Forradalom 45. évfordulója alkalmából a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, kormányunk és a magunk nevében forró üdvözletünket küldjük önöknek és a testvéri mongol népnek. A Magyar nép tisztelettel, és nagy megbecsüléssel tekint azokra a kimagasló eredményekre, amelyeket a testvéri mongol nép pártja és kormánya vezetésével a szocialista építő munka minden területén elért. A Mongol Népi For­radalmi Párt XV. kongresszusa határozatai alapján az új IV. ötéves népgazdasági terv célkitűzései jelentős mérték­ben meggyorsítják az ország felvirágzását, és a testvéri mongol nép jólétének fejlődését. Őszintén örülünk az országaink közötti kapcsolatok ál­landó fejlődésének, amely jelentős hozzájárulás a szocia­lista országok egysége, együttműködése és a világbéke erő­sítéséhez. Nemzeti finnepükön kívánunk a testvéri mongol népnek további nagy sikereket, az élet minden területén. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára- DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke KÁLLAI GYULA. a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Legalább háromszáz sebesült Tüntetés Szalonikiben SZALONIKI (MTI) Vasárnap az esti órákban — mint a görög rendőrség közölte —, „helyreállt a rend és nyugalom” Szalonikiben, ahol több ezer paraszt tünte­tett a kormány által megál­lapított gabonafelvásárlási árak ellen. A tüntetők össze­csaptak a szétosriatásukra ki­vezényelt rendőrökkel. A vá­ros fontosabb pontjait roham­sisakos katonák szállták meg. A katonaságnál kijárási ti­lalmat rendeltek el. A vasárnapi zavargások mérlege: legalább háromszáz sebesült, közülük háromnak az állapota igen súlyos. Száz­negyven tüntetőt őrizetbe vettek. A letartóztatottak ér­dekében az esti órákban több száz főnyi fiatal tüntetést szervezett, a rendőrség azon­ban rövid idő alatt szétver­te a tüntetőket. „Cousins-hét“ az angol belpolitikában Köves Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: Az angol belpolitikában hét­főn „Cousins-hét” kezdődött, amely csütörtökön a kormány ár- és bérpolitikai törvényja­vaslatának alsóházi vitájában éri el csúcspontját. Mint is­meretes. Frank Cousins volt kabinetminiszter egy hete mondott le, tiltakozásul a kormány bérpolitikája és szakszervezetellenes törvény- javaslata ellen. Ezt követően az 1 400 000 taglétszámú szál­lítóipari szakszervezet meg­erősítette Cousins-t főtitkári tisztségében amelyet a kor­mányba való belépése előtt töltött be. Az első összecsapásra Cou­sins alsóházi tagságának kér­désében kerül sor. miután a szállítóipari szakszervezet vég­rehajtó bizottsága felkérte a volt kabinetminisztert, hogy mondjon le alsóházi mandátu­máról is, de amíg tagja az alsóháznak, a parlamentben is lépjen fel a szakszervezetek sztrájkjogait korlátozó tör­vényjavaslat ellen. Cousins szombaton nagy er­kölcsi győzelmet aratott, ami­kor választókerületének (Nu- neanton) munkáspárti szer­vezete egyhangúlag Jóvá­hagyta lemondását a kormány­ból, 's támogatta állásfoglalá­sát a szakszervezetelienes tör­vényjavaslattal szemben. Az indonéz dráma új fejleményei A ROHANÓ ESEMÉNYEK­BEN, mintha lassulás követ­kezne be. — írták egyes meg­figyelők az indonéziai tragé­diáról. A jóslat nem bizo­nyult helytállónak, mert a szélsőséges Nasution tábornok elnökletével tanácskozó dja- kartai csonka parlament is­mét „lépett egyet”. Határo­zatot hoztak, mely megfosz­totta Sukamot élethosszigla- lani elnöki tisztségétől, és Su­harto tábornokra ruházta a kormányalakítás feladatát. Su­karno drámai beszédben rea­gált a döntésre. Többek kö­zött leszögezte: „Csupán szol­gálni akarom népemet és a szabadságot”. A csonka parla­ment tevékenységére egyéb­ként jellemző, hogy a törvény­hozó szerv épületét tankok, páncélos gépkocsik vették kö­rül, és ilyen körülmények kö­zött választották meg Nasuti- ont a testület elnökévé. Né­hány utcával távolabb pedig az indonéz katonai ügyész is­mét halálbüntetést kért egy indonéz hazafira. Peris Par- dedére, a betiltott kommunis­ta párt központi bizottságá­nak tagjára. A pert az a kü­lönleges katonai bíróság tár­gyalja, amely már eddig öt halálos ítéletet mondott ki. MOST MÁR VITÁN FELÜL ÁLL, hogy az 1965 októberé­től napjainkig pergő, bonyo­lult, ellentmondásos, részletei­ben feltáratlan indonéz ese­mények a hadsereg diktatúrá­jába torkolltak. Az irányítás ezen belül a vezérkari csoport kezében *en, a csússon pedig Suharto, is Nasution trónol, bár bizonytalan, hogy a két féktelen ambícióval rendelke­ző katonatiszt meddig hajlan­dó egymással osztozni a kulcs- pozíciókban. Több tényekkel alátámasztott jelentés számol be arról, hogy a generálisok egymásra is féltékeny szem­mel tekintenek. Az események központjában a katonai klikk és a szélső­jobboldali csőcselék terror­hadjárata állt az egyetlen jól­szervezett, tényleges baloldali erő, az Indonéz Kommunista Párt ellen. A második jelleg­zetes politikai tünet az indo­néz külpolitika korábbi vona­lának fokozatos revideálása, különös tekintettel Malaysiá­ra, és végül a belpolitikai ha­talmi küzdelem. Jellemző, hogy — nem hivatalos becs­lések szerint — a terrorhad­járatnak eddig háromszázezer áldozata volt. az elnyomás apparátusa azonban változat­lanul működik. Folyik a kam­pány a kormányhivatalok „megtisztítására” a haladó tisztviselőktől, tömegesen ké­szítik elő a pereket az ural­mon levő klikk számára meg nem felelő katonatisztek és politikusok ellen. A MALAYSIÁI PROBLÉMA és az úgynevezett új indonéz koncepció ezzel a kérdéssel kapcsolatban világpolitikai je­lentőséggel bír. Sukamo el­nök 1963-ban hirdette meg a brit támaszpont államnak te­kintett Malaysia elleni szem­benállás politikáját. Indonézia és Malaysia között megsza­kadtak a kapcsolatok, sőt In­donézia 1965 elején az ENSZ­ből is kilépett, mert Malaysi­át a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává választották. Nem kérdéses, hogy ezek az akciók tartalmaztak bizonyos ellentmondásos elemeket, mert azokban az években már In­donézia igen súlyos gazdasá­gi problémákkal küzdött, in­dokoltnak látszik tehát a vé­lemény, hogy előbb a belpo­litikai nehézségeken kellett volna úrrá lenni, és csak azt követhették volna eredményes külpolitikai lépések. Ez a kö­rülmény nagymértékben hoz­zájárult ahhoz, hogy a jelen­legi indonéz katonai vezetők viszonylag könnyen, és a várt­nál gyorsabb ütemben ragad­hatták magukhoz a hatalmat A lényegen persze mindez ma már nem változtat, az In­donézia és Malaysia közötti „kibékülés” elsősorban az amerikai és brit hatalmi ér­dekeknek kedvez. Ezt bizo­nyítja maga a tény, hogy a tárgyalások színhelyéül a ki­fejezetten amerikai bázisnak számító Thaiföld fővárosát választották. Nem sokkal a megbeszélések után ebből a térségből indult útnak a Ha­noit bombázó amerikai repü­lőgépkötelékek egy része. A tanácskozások után pedig Ma­lik, az új indonéz külügymi­niszter már arra is célzott, hogy a jövőben Malaysia, In­donézia, a Fülöp-szigetek és Thaiföld esetleg unióra lép a délkelet-ázsiai „együttműkö­dés” megvalósítására. Nem kérdéses, hogy ez az elgon- áolás feltételezi a szövetségen belüli amerikai katonai hege­móniát. A KÉP TELJESSÉ VÁLIK. ha tekintetbe vesszük, bogy a tömeggyilkosságok, és az in­donéz külpolitika átértékelé­sével egyidejűleg gondos fo­kozatossággal folytatják a hadjáratot, melynek az a cél­ja, hogy Sukarno kezéből a maradék hatalmat is kive­gyék. Az elnök népszerűsége jelenleg is komoly problém; t jelent a katonai klikk számá­ra. Ezzel kapcsolatban írta nemrég a New Statesman „Az elnök olyan ember, aki hatalmas tömegeket tud meg­mozgatni. Sukamo még min­dig rendkívül népszerű orszá­gában, és a modern Indonéziá­hoz szervesen hozzátartozik. Lehet, hogy a puszta hata­lom, a fegyverek ma mi - mások kezében vannak, d? Sukamo akkor is megmarad i az indonéz egység jelképé­nek.” A CIKKÍRÓ MEGÁLLAPl TÁSAIBAN igen sok az igaz­ság, és ehhez még hozzáfűz­hetjük, hogy az elkövetkezők­ben éppen az látszik kétsé­gesnek, hogy Indonézia egy­sége megőrizhető-e? Már utal­tunk arra, hogy várható eset­leg a két generális, Suharto és Nasution véleménykülönb­ségének, magyarán a koncért folytatott küzdelemnek a ki­élesedése. Azt sem lehet meg nem történtté tenni, hogy In­donézia függetlenségéért a kommunisták hozták a leg­több áldozatot, s hogy ők vol­tak a gyarmatosítók elleni harc legjobbjai. A dráma vil­lámgyorsan pereg. A kibonta­kozás igen távolinak tűnik, és addig még sok vér és könny folyik' majd Indonéziában. Sümegi Endra

Next

/
Thumbnails
Contents