Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-09 / 161. szám

2

NÖGRÁD

TTWff. flfflus szomftat

(Folytatás az 1. oldalról)

tetésre jutottak, hogy Európában. ahol az államok csaknem fele szocialista, lehetőség kínálkozik arra, hogy megakadályozzák az események nem kívánatos fejlődését. Az európai államoknak a békéért küzdő összes társadalmi erőknek együttes erőfeszítésével — tekintet nélkül az ideológiai nézetek, vallási és egyéb meggyőződések különbözőségére—, meg lehet oldani az európai biztonság problémáját. Ez a feladat annál sikeresebben fog megoldódni, minél gyorsabban bénul meg azoknak az erőknek a befolyása, amelyek még tovább kívánják szítani az európai államok közötti feszültséget.

A háború óta nem egyszer sikerült meghiúsítani az európai béke aláaknázására irányuló terveket. Eíbben döntő jelentősége volt az európai szocialista államok és valamennyi szocialista ország egységének és szolidaritásának, az általuk folytatott békeszerető külpolitikának, miközben éberek voltak a potenciális békebontókkal szemben, továbbá ama készségüknek, hogy együttműködjenek az európai biztonság megerősítéséhez hozzájárulni kész minden állammal. Ugyancsak e cél elérésére törekednek minden erejükkel a nyugat-európai országok munkásosztálya, annak élenjáró osztagai, a demokratikus haladó szervezetek és a békemozgalom, amelyek a legszélesebb dolgozó tömegek közvéleményét alakítják.

Európában a katonai kalandok megvalósítását mindinkább megnehezíti egy fontos tényező: a nyugat-európai országokban növekszik azoknak az erőknek a befolyása, amelyek szükségesnék tarják, hogy a politikai nézet- és felfogásbeli különbségeken felülemelkedve síkraszálljanak a nemzetközi feszültség enyhítéséért a köcsönösen előnyös, minden megkülönböztetéstől mentes európai államközi kapcsolatok átfogó fejlesztéséért. országaik teljes függetlenségéért és nemzet arculatának megőrzéséért.

A nyilatkozatot aláíró államok kedvező jelenségnek

tartják, hogy a Német

Szövetségi Köztársaságban vannak olyan körök, amelyek fellépnek a revansizmus, és a militarizmus ellen, s követelik, hogy az NSZK normális kapcsolatokat teremtsen meg mind a Nyugat, mind a Kelet országaival, beleértve a két német állam normális kapcsolatait

is. Ezek a körök a nemzetközi feszültség enyhítésére, és az európai biztonság biztosítására törekednek, hogy minden német élvezhesse a béke áldásait.

Az európai béke és biztonság híveinek befolyása napról napra érezhetőbbé válik, az agresszív politika hívei pedig kezdenek teret veszíteni. Egyre több európai ország és nép ismeri fel, honnan ered az őt és egész Európát fenyegető veszély, s mit kell tenni valamennyi európai állam biztonságának megvédése érdekében.

Az értekezlet résztvevői abból indulnak ki. hogy mindegyik európai államnak megfelelő külpolitikai szerepet kell betöltenie. Mindegyik teljes joggal részt kell, hogy vegyen az európai népek és államok kapcsolatainak építésében, egy olyan európai rendszer kialakításában, amelynek keretében az egyes államok biztonsága egyértelmű lenne valamennyi állam biztonságával. Az európai államok külső beavatkozás nélkül meg tudják oldani kölcsönös kapcsolataik problémáit.

A szocialista országok véleménye szerint az európai biztonság megteremtésének egyik alapfeltétele az, hogy ezek az államok erősítsék és fejlesz- szék normális kapcsolataikat, a szuverénitás. a nemzeti függetlenség, az egyenjogúság, az egymás belügyeiben való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elvei alapján. Az európai helyzet azt bizonyítja, hogy a különböző akadályok ellenére egyre inkább tért hódítanak ezek az elvek, hiszen ésszerű alapot teremtenek meg a népek együttműködéséhezés

Nyilatkozat az európai béke és biztonság megszilárdításáról

a nemzetközi helyzet megjavításához.

Fontos, hogy az európai államok között, társadalmi rendjüktől függetlenül, erősödjenek a béke védelmére hivatott politikai kapcsolatok.

Az európai országok, amelyeket hagyományos kereskedelmi kapcsolatok kötnek ösz- sze, csak nyerhetnek a gazdasági együttműködés kölcsönös fejlesztésén. Gazdasági kapcsolataik kiszélesítése, s az ennek útjában álló megkülönböztetések és akadályok felszámolása kiváltképpen előmozdíthatja a népek közeledését, s kölcsönös bizalmukhoz és megértésükhöz szükséges légkör megteremtését. Az európai országoknak gazdasági kapcsolataik fejlesztése módot ad arra is, hogy más világrészek országaival ugyancsak kiszélesítsék áruforgalmukat. Ezek a kapcsolatok a tudományos, műszaki és kulturális együttműködés sokoldalú fejlesztésével együtt lehetővé teszi, hogy a népek kölcsönösen jobban megismerjék egymást. Ennek megfelelően, fejlődésükhöz mérten anyagi alapul szolgálhatnak az európai biztonság és a világbéke erősítéséhez.

Az európai államoknak és népeknek, tekintet nélkül arra, hogy társadalmi-politikai rendszerük, ideológiájuk és politikai felfogásuk eltérők, van egy közös feladatuk, amely összhangban van valamennyiük nemzeti létérdekeivel. Közös feladatuk, hogy elejét vegyék az európai békebontásnak és megfékezzék az agresszív erőket

III.

A nyilatkozatot aláíró államok véleménye szerint a most kialakuló helyzetben valamennyi európai államnak aktív erőfeszítéseket kell tennie az európai béke megszilárdítására.

Az európai kormányok nem hihetnek azoknak, akik agresszív terveket szőnek, s nem építhetnek megnyugtató kijelentéseikre. Nem bízhatnak azokban, akik a második világháború eredményeinek felülvizsgálására törekednek. Nem vehetik készpénznek, ha valaki el akarja hitetni velük, hogy saját biztonsága érdekében van szüksége atomfegyverre. S nem maradhatnak passzívak, mert akkor, akarva-akaratlnul, azoknak az erőknek adnak ösztönzést, amelyek Európát pusztító nukleáris konfliktus színterévé akarják tenni.

Az európai államok kormányainak tudatára kell ébredniük, hogy nagy felelősséggel tartoznak népeiknek. Olyan lépéseket kell tenni, amelyek meghozzák az európai feszültség enyhülését, a biztonság megszilárdulását, s a kölcsönösen előnyös, békés európai együttműködés kibontakozását eredményező fordulatot.

Nem először vetődik fel ez a feladat Európában. Az agresszív erők az első és a második világháborút mélységes titokban készítették elő. Békés szándékaikról puffog- tatott hazug szólamokkal leplezték terveiket. Minden alkalommal a propaganda és a félrevezetés gigászi apparátusát használták fel a népek éberségének elaltatására. A népeknek ugyan kinyílt a szemük, de már csak akkor, amikor emberek milliói pusztultak el, s virágzó városok és falvak váltak romhalmazzá. Az atomenergia és az óriás rakéták korában nem hagyhatjuk, hogy ez harmadszor is megismétlődjék.

Az értekezleten résztvevő országok határozottan síkra- szállnak azért, hogy mielőbb sor kerüljön az európai biztonságot erősítő, építő intézkedésekre. Meggyőződésük, hogy a jelenlegi körülmények között reális lehetőség van erre, e célból készségesen együttműködnek más államokkal.

Az európai béke és biztonság megbízható garanciáinak megteremtése fontos feladat. Ehhez szükség van valameny- nyi európai állam részvételére. Elengedhetetlen az álláspontok türelmes és építő megvitatása, hogy közhelyeslést keltő döntéseket lehessen hoz- ni.

Az európai szocialista országok több ízben terjesztettek elő konkrét akcióprogramnak felhasználható, megalapozott javaslatokat.

A nyilatkozatot aláíró államok véleménye szerint főleg az alábbi vonatkozásokban lehet és kell intézkedéseket tenni az európai biztonság erősítésére:

I

Az értekezleten résztve- • vő államok felhívják egész Európa országait, hogy fejlesszék a jószomszédi kapcsolatokat, a függetlenség, a nemzeti szuverenitás, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök, s a különböző társadalmi rendszerű államok között megvalósuló békés egymás mellett élés elvei alapján. Ennek megfelelően síkraszállnak a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítéséért. A kapcsolatok és az együttműködés formáinak fejlesztését óhajtják a tudomány, a technika, a kultúra és a művészet terén, s minden olyan területen, amely új lehetőségeket nyújt az európai országok együttműködéséhez Az európai államok a békés együttműködés minden területén módot találhatnak arra, hogy további, kölcsönösen előnyös lépéseket tegyenek.

Az általános európai együttműködés fejlesztése érdekében mindegyik államnak le kell mondania a más államokkal szemben alkalmazott bárminemű, politikai, vagy gazdasági megkülönböztetésről és nyomásról. Elengedhetetlenül szükséges továbbá valamennyi állam egyenjogú együttműködése és normális kölcsönös kapcsolatainak megteremtése, beleértve a két német állammal való normális kapcsolatokat.

A különböző társadalmi rendszerű európai államok jószomszédi kapcsolatainak megteremtése és fejlesztése élénkítheti a kölcsönös gazdasági és kulturális kapcsolatokat, s így nagyobb lehetőségeket nyújthat ahhoz, hogy az európai államok hathatósan előmozdítsák az egészségesebb helyzet, s a kölcsönös bizalom és megbecsülés kialakítását földrészükön.

2 A szocialista országok • mindig következetesen ellenezték, hogy katonai tömbökre, vagy szövetségekre osszák fel a világot. Mindenkor azon voltak, hogy elhárítsák az egyetemes békére és biztonságra ebből háruló veszélyeket.

Barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésük, a Varsói Szerződés megkötése válasz volt a NATO, ezen agresszív katonai csoportosulás megalakulására és Nyugat-Németor- szágnak a NATO-ba való belépésére. A Varsói Szerződés szuverén és egyenjogú államok védelmi szövetsége,'amely eszköz a tagállamok biztonságának és Európa békéjének védelméhez.

A Varsói Szerződés tagállamai azonban úgy vélték és úgy vélik, hogy az imperialista erők által kikényszerí- tett katonai tömbök és külföldi katonai támaszpontok léte akadályozza az államok együttműködését. Az európai országok biztonságát és haladását a katonai csoportosulások helyett, amelyek nincsenek összhangban a nemzetközi élet mai egészséges tendenciáival, igazában inkább egy, a földrész összes államának egyenjogúságára és kölcsönös megbecsülésére, valamennyi európai nemzet egyesített erőfeszítéseire alapozott, hatékony biztonsági rendszer szavatolná.

A nyilatkozatot aláíró országok véleménye szerint elsősorban az európai katonai feszültség enyhítésére kellene intézkedéseket tenni. Ennek radikális módja az lenne, ha a fennálló katonai szövetségeket egyidejűleg feloszlatnák. A jelenlegi helyzet lehetővé teszi ezt. Államaink kormányai többször hangoztatták, hogy az Észak-Atlanti Szövetség megszűnése esetén a Varsói Szerződés hatályát veszti, s a katonai szövetségek helyét európai biztonsági rendszernek kell elfoglalnia. Most ünnepélyesen megerősítik, hogy hajlandók az említett szövetségek egyidejű felszámolására.

De amennyiben az Észak- Atlanti Szerződés tagállamai még mindig nem hajlandók teljes egészében feloszlatni a két csoportosulást, a nyilatkozatot aláíró államok célszerűnek tartanák, ha már most megegyezés jönne létre az Észak-Atlanti Szövetség ás a Varsói Szerződés katonai szervezetének felszámolásáról.

Ugyanakkor kijelentik, hogy mindaddig, amíg létezik az Észak-Atlanti Tömb és az agresszív imperialista körök merényletet követnek el a világ- béke ellen, az értekezleten résztvevő szocialista országok megőrzik nagyfokú éberségüket, és el vannak szánva arra, hogy fokozzák erejüket és védelmi képességüket.

Ugyanakkor szükségesnek tartjuk, hogy az Észak-Atlanti Tömbben és a Varsói Szerződésben résztvevő valameny- nyi állam, valamint a katonai tömbökhöz nem tartozó államok két, vagy több-oldalú alapon tegyenek erőfeszítést az európai biztonság előmozdítása érdekében.

O Napjainkban úgyszintén

*** nagy lehetőségre tesznek szert az olyan részleges intézkedések is, amelyek az európai földrészen tapasztalható háborús feszültség enyhítésére irányulnak, mint például1:

A külföldi katonai támaszpontok felszámolása^

A külföldi csapatok teljes kivonása idegen területekről saját nemzeti határok mögé;

Mindkét német állam fegyveres erőinek meghatározott mértékű és meghatározott idejű csökkentése;

Az atom-konfliktusok veszélyének elhárításéra irányuló intézkedések; atommentes övezetek létrehozása, kötelezettségvállalás az atomfegyverekkel rendelkező hatalmak

részéről, hogy nem alkalmaznak atomfegyvert az ilyen övezetekhez tartozó államokkal szemben, stb.

Az atom- és hidrogénbombákat szállító külföldi repülőgépek repüléseinek beszüntetése az európai államok területe felett, az atomfegyvereket hordozó külföldi tengeralattjárók. és más hajók távoltartása ezeknek az államoknak a kikötőiből.

4 Tekintettel arra, hogy az • NSZK-nak az atomfegyverek birtoklására vonatkozó igénye veszélyezteti Európa békéjét, az államoknak erőfeszítéseket kell tenniök annak megakadályozására, hogy a Német Szövetségi Köztársaság bármilyen formában — közvetlenül, vagy közvetve, ál- lamosoportosulásokon keresztül kizárólagos birtoklással, vagy e fegyver feletti rendelkezésben való bármilyen formájú részesedéssel — atomfegyverhez jusson. E kérdés megoldásától nagy mértékben függ az európai és nem csupán az európai népek jövője. Felemás megoldások ebben a kérdésben megengedhetetle- nek.

E A határok sérthetetien- sége az európai tartós béke alapja. Az európai helyzet normalizálásának érdekei megkövetelik, hogy valameny- nyi európai állam éppen úgy, mint az európai földrészen kívül eső államok, külpolitikai lépéseikben abból induljanak ki, el kell ismerniük az emberiség történelmének legpusztítóbb háborúja után az európai államok között reálisan kialakult határokat, köztük az Odera-Neisse lengyel határt és a két német állam közötti határokat.

ß A némeit kérdés békés rendezése megfelel az európai béke érdekeinek. Az értekezleten résztvevő szocialista államok készek tovább keresni e kérdés megoldásának útjait. A megoldásnál figyelembe kell venni az összes érdekelt ország és Európa egésze biztonságának érdekelt E kérdés és vele együtt az európai biztonság más vonatkozásainak építőjellegű kezelése csak a jelenlegi helyzetből. mindenekelőtt a két német állam — a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság

— létezése tényének elismeréséből kiindulva képzelhető el. Ugyanakkor feltétlenül szükséges e rendezés érdekében,

hogy elismerjék a meglevő határokat és hogy mindkét német állam mondjon le a nukleáris fegyverekről.

A két német állam egyenjogú részvétele az európai államok kapcsolatainak fejlesztésére és erősítésére irányuló erőfeszítésekben a legkülönbözőbb tevékenységi területeken — politikai, gazdasági, tudományos—műszaki, kulturális téren egyaránt — lehetővé teszi a két német állam munkásosztályának. parasztságának és értelmiségének, egész lakosságának, hogy lehetőségeikhez, alkotóképességeikhez mérten más európai népekkel együtt hozzájáruljanak a haladás és a béke ügyéhez.

Ami a két német állam egyesítésének kérdését illeti, ennek eléréséhez az út a feszültség enyhítésén, a két szuverén német állam fokozatos közeledésén, megegyezésükön, a német és az európai leszerelésre vonatkozó megállapodáson, valamint annak az elvnek a megvalósításán keresztül vezet, hogy az egyesített Németországnak valóban békeszerető, demokratikus államnak kell lennie, és soha többé nem veszélyeztetheti szomszédai és Európa békéjét.

7 Nagy, pozitív hatással • lenne egy olyan általános, európai tanácskozás ösz- szehívása, amely megvitatná az európai biztonság szavatolásának és az egyetemes európai együttműködés kibontakoztatásának kérdéseit. Az ilyen értekezeleten születő megállapodás kifejeződhetne például egy közös európai nyilatkozatban, amely az európai biztonság fenntartásáról és a megerősítése érdekében kialakítandó

együttműködéséről szólna. Egy ilyen nyilatkozatban az aláíró államok kötelezettséget vállalhatnának, hogy egymással való kapcsolataikban a béke érdekeit tartják szem előtt, a vitás kérdéseket csak békés úton oldják meg, konzultálnak és tájékoztatják egymást a kölcsönös érdekű kérdésekről, elősegítik a gazdasági, a tudományos, műszaki, valamint a kulturális kapcsolatok sokoldalú fejlődését. E nyilatkozathoz minden érdekelt állam csatla-i kozhatna.

Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó értekezlet összehívása elősegíthetné a kollektív biztonsági rendszer meg(Foly tatás a 3. oldalon)

Csalódás

Suhognak a kapák, herseg a föld az acél alatt. A mérgeszöld kukoricák lándzsái között tarka ruhákban asszonyok hajladoznak. Főkötőjük alól cseppekben izzik elő a veríték. Szürkére fakult bő szoknyában, kigombolt rókiiben idős asszony, Hugyecz Mari néni jár az élen. Kiszáradt, izmos menyecske hajladozik a nyomában, a dolgos Fekete Jutka, aki a legutóbbi zárszámadáskor külön pénzjutalmat is kapott.

Mari néni megpihen kicsit, és a felhőtlen eget kémleli keserű arckifejezéssel.

— Legjobb most a hűsön — mondja és ránehezedik a fényesre kopott kapanyélre.

Nyomában a menyecske fáradhatatlanul kapál, mintha őt nem érné a napsugár tüze.

Az idős asszony azonban nem hagyja any- nyiban.

— Nem gondolsz arra, hogy az urad meg...

Erre már Fekete Jutka, azaz hivatalosan

Gecse Mihályné is felfigyel.

— őneki se süt másként.

— Csakhogy ő elmehet az erdőre, vagy a tóra is.

— Ahogy maga gondolja — egyenesedik fel a menyecske. — Egy körzeti szerelőnek nincs arra ideje.

— Neked nincs, mert kapálsz. Neked nincs...

— Én nem irigylem tőle.

— Aki ráér, az könnyen rákap a rosszra. Az enyim is akkor bolondult meg, amikor megtették brigádvezetőnek. Jól teszed, ha nyitva tartod a szemed.

— Éntőlem oda megy. ahová akar. Csak a fizetést adja haza. Én tudom, hogy akad neki, ha ő akarja.

— A múltkor is lányt vitt a motoron.

— Váljék egészségére! — mondja a menyecske, s mint akit nem érdekel tovább a beszéd, meglendíti a kapát.

— Pedig már beszélik —, szívóskodik a verejtékező, idős asszony.

— Mit beszélnek? — tart némi szünetet a munkában Fekete Jutka.

— Hogy az urad, meg Tóth Bözse...

— Mi van velük?

— A Bözse elvált asszony. Jól tudod.

— Bandzsal is. Idősebb is Misinél.

— Annyira nem idős.

— Akadna annál szebb is. fiatalabb is.

— Csak ügyesebb neiji.

A hosszú sor végén a dűlőútnál az akácbokrok alól előveszik a kannát és vizet isznak a fedőből. Langyos és fülledt a víz. Mari néni a fedőből meglocsolja nagy, fehér főkötőjét.

— Elég buta vagy te. hallod — mondja azután félhangosan, hogy az elmaradt, de egyre közeledő kapások ne értsék. — A régi patakhídnál találkoznak. Minden nap ott látja őket a mezőőr. Csak azok már nem is ügyelnek eléggé. A szégyentelenek...

— S maga ezt elhiszi?

— El. Mert én is láttam.

— Váljék egészségükre! — mondja Jutka, de már nem esik jól a kapálás.

Elérkezik a dél. A csapat megindul a frissen taposott csapáson a falu felé, csak Fekete Jutka szakad le tőlük és indul az országút irányába. Átszeli a megtört makadámutat, és szaporán emelgeti fürge lábát a csátéban.

A régi hídnál, a magas fűben két mozdulatlan test hever. A motor meg ott piroslik az öreg nyár árnyékában. A nesszre a heverő testek felrezzennek.

A menyecske csak áll és súlypontjánál tartja a kapanyelet. Ügy találja, hogy a Tóth Bözse nagyon vén és nagyon csúnya. A nap ráncokat csalt érdes arcbőrére, haja csapzott és a tekintete gonosz és öreges.

— Szégyentelenek! — mondja azután nagyon komolyan.

— Te pedig — mondja nagyon szigorúan a menyecske — haza ne gyere többet! Ne is lássalak!

Futva menekül a helyről. A sás véresre