Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-08 / 160. szám
Indulás előtt Jelentés Kistelekről Látogatás Magyarnándorban A kaputól egészen az aprócska irodáig kukoricával telt zsákok tornyosulnak. Ahol a zsákhalmaz véget ér, kokszot öntöttek le, szomszédságában pedig szállítószalag magasodik. Ez a kép fogadja az érkezőt a magyarnán- dori takarmánykeverő üzem udvarán. Az épület előtt állványok. Bár állnak a gépek, mégis nagy munka folyik a falak jn belül. — Négy hete már, hogy elkezdtük. .. Ha elkészülünk, az annyit jelent, hogy gépesítettük a kukorica feldolgozását —, tájékoztat készségesen Benkó Gábor, az üzem vezetője. Még hozzáteszi: — Nehéz, fáradságos munkától kímélik meg a gépek az embereket. .. Nagyarányú rekonstrukció kezdődött néhány hete Ma- gyamándorban. A munka most már gyorsabb ütemben halad. Szeptember végéig teljesen elkészülnek vele. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy minden nap több és jobb minőségű takarmánykeverék hagyja el az üzemet, mint eddig. Mindezek mellett jelentős mennyiségű gabonát, elsősorban árpát, de búzát is vesznek át a környező gazdaságoktól. Az első árpaszállítmány megérkezett, s ezt most már követi a többi. Az átvétel ilyen körülmények között nem kis gondot jelent Magyarnándorban. — Még most indulunk, de máris úgy vagyok vele, a hideg fut végig a hátamon, mikor megszólal a telefon... A számítások szerint nyolcvanszáz vagon árpát vesznek át a közös gazdaságoktól. Búzát is hoznak a szövetkezetek. Az azonban csak addig marad Magyarnándorban, amíg a Farmerek megszárítják. Benkó Gábor nem is akadályozná az átvételt. A baj azonban az, hogy kevés a fedett tárolóhely, szűk a raktár. — Most. mintegy száz vagon terménynek tudunk helyet adni... — mondja. — A többi kint van a szabad ég alatt. Nem tudok mit tenni... Tehetelenül tárja szét a karját. Persze más lenne a helyzet, ha az a két szín, amelyet már hónapokkal ezelőtt elkezdtek építeni, időben elkészült volna. Akkor újabb 120 vagonnyi gabonának lenne biztos helye. Gond persze akkor is lenne, csak talán nem kellene annyira tartani ettől a szeszélyes, esős időtől. Persze arra is felkészültek, hogy a termény egy részét a szabadban tárolják. A szükséges ponyvákat, fóliát már mind készenlétben tartják. A kenyérgabona szárítását — tavaly 100 vagonnal volt belőle — három gép végzi. Javítás után kettő sikeresen vette az első akadályt, a próbaüzemelést. Az egyik azonban fölmondta a szolgálatot. A javítása . még tart. A gépek végigkísérik a gabona útját az átvételtől egészen addig, amíg liszt lesz belőle valamelyik malomban. A gyorsátvevő garatba, csak beöntik a gabonát. Óriási torka 120 mázsa árpát, búzát nyel el óránként. Aztán szállítószalagok továbbítják a terményt a raktárba. Könnyebb gyorsabb is így a munka. — Az embereknek itt már alig-alig akad dolguk. — Az emberek... — gondolkodik el Benké Gábor. — A rakodást azért csak nekik kell végezni... Csak hát ma már nehéz szállítómunkást találni. Nem jönnek... Biztos munkaerőt csak az a 24 ember jelent, akik évek óta itt dolgoznak az üzemben. A törzsgárda... Magyamándorból most sincs egyetlen jelentkező sem. Cserhátsurányból járnak at néhányan. Helyben az állami gazdaság, nagy konkurrenciát jelent. Magyarnándorban van az északi országrész legnagyobb gyümölcstermelő gazdasága. A hatalmas kert gyümölcsszüret idején valósággal eszi az embert. Málnát, szilvát, vagy almát szedni mégiscsak könnyebb, mint zsákolni. S jobban is fizetnek a gazdaságban. Az ügyesebb leánv. asszony is megkeres 60—80, de 100 forintot is napjában. — Hogy hozzunk mégis embereket? — mosolyog hamiskásan az üzemvezető. — Hát kedvezünk nekik, ahogy a tehetségek engedik... Most is egyezkedünk néhánnyal, hogy télen is adunk nekik munkát.. Télen az üzemben keresni is jobban lehet. — Hát így ügyeskedünk — szól újra Benkó Gábor. — Mert azért a munkának az idén is menni kell. Legalább úgy, mint tavaly... A múlt évben határidő előtt ,,hozta” a tervét a ma- gyarnándori keverőüzem. Viticze Istvánná Szemünk a termésen • l övészéi}-; a gondatlanság Megyeszerte megkezdődött az aratás. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok előírásos módon arra törekedtek, hogy a munka a gabonatábláknál a vasútvonalhoz közel eső részén induljon. A további időszerű mezőgazdasági tűzvédelmi kérdésekről a megyei tűzrendészed parancsnokság vezetőivel beszélgettünk. — A kalászosok behordásánál, szérűzésénél a fő veszély, a gondatlanság — mondották. — Súlyos károk keletkeztek már amiatt, hogy kévékkel megrakott fogatos járművön dohányoztak; hasznavehetetlen szikrafogóval ellátott erőgépet használtak. Sajnos, nem ritkán tapasztalható, hogy a szérűn már állnak a kazlak, de az előírásos tűzoltófelszerelésnek még semmi nyoma. — Mit kell elhelyezni a szérűn? — Tíz asztagonként egy, legalább tízméteres létrát; asz- tagpáronként legalább egy, kétszáz literes vízzel telt tartályt, két vödröt, szikracsapot, csáklyát. Lelkiismeretesen meg kell tartani a szérű és a legközelebbi szomszédos létesítmény között az előírt távolságot. Ha ez a létesítmény tűzés robbanásveszélyes, úgy a távolság háromszáz méter; tűzveszélyes létesítmény esetén száz méter; mérsékelten tűzveszélyes és nem tűzveszélyes épületnél hatvan méter, közúttól ötven méter, nagyfeszültségű légvezetéktől vagy transzformátortól huszonöt, méter. Válasszák meg a gazdák a szérű helyét úgy. hogy ötszáz méteren belül felszíni víz, nagyüzemi kút, víztároló medence legyen; biztosítsák az utat a víznyerő hely és a szérű között. Kis vízhozamú pataknál szükséges duzzasztóról gondoskodni. — Miképpen célszerű elhelyezni a kazlakat és az asz- tagolcat? — Sakktáblaszerűen. Két asztag között legalább négyméternyi, asztagpárok között legalább húszmétemyi távolságnak kell lennie. Az aszta- gok tíz méternél hosszabbak, ugyanennyinél szélesebbek és nyolc méternél magasabbak nem lehetnek. Szalmakazlak rakásánál harmincméteres hosszúság, tízméteres szélesség és nyolcméteres magasság a megengedett felső határ. Ki kell jelölni a dohányzó helyet, ez legalább harminc méterre legyen a szérűtől. Tüzet rakni a szérűtől legalább százméternyire szabad. A szérűre vonatkozó tűzrendészeti előírások megtartásáért a gazdaság vezetője felelős. — Szívesen írnánk a cséplés tűzrendészeti szabályairól is. — Kötelező a cséplőcsapat valamennyi tagját tűzrendészeti oktatásban részesíteni. Cséplés közben az erőgép kezelője helyét nem hagyhatja el. Naponta legalább egyszer, de szükség esetén többször is ki kell tisztítania a-kipufogót és a szikrafogót. Az erőgépnek a kazaltól legalább nyolc méternyire kell lennie; az erőgép ötméteres körzetében semmiféle éghető anyagot nem szabad megtűrni. A vontatásra alkalmas erőgépet lánccal, vagy sodronykötéllel a cséplőgéphez kell kapcsolni, hogy az tűz esetén pillanatnyi késedelem nélkül vontatható legyen. Szigorúan tilos a cséplőgép kerekeit beásni a földbe! A cséplés helyén hatszáz liter víznek, két vedernek, csáklyának, lapátnak kell lennie. Ahol villanymotorral hatjtják a cséplőgépet, ott elektromos tüzek oltására alkalmas oltó készüléket is el kell helyezni. — Még emlékszünk arra az esetre, amikor elégett egy, a kazlazásnál igen hasznos segítséget adó elevátor. — Ez szalmaösszehúzáskor történt. E munkafolyamat alkalmával erőgép a már megrakott kazlat nyolc méteren belül nem közelítheti meg, sőt az elevátort meghajtó erőgépnek is távolabb kell maradnia a kazaltól nyolc méternél. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg a hatszáz négyzetmétert. Az erőgép kezelő ügyeljen arra. hogy a kazal és az összehúzott szalma között — az erőgép és az elevátor esetleg szükségessé váló eltávolításának biztosítására — kellő szélességű út maradjon szabadon. Az összehúzásban résztvevő erőgépeket éppúgy tisztán kell tartani, mint a cséplésnél használtakat — fejezték be tájékoztatásukat a megyei tűzrendészeti parancsnokság vezetői. — Kérem, segítsenek nekünk. A férjemet el akarják küldeni — állított be a szerkesztőségbe a minap egy kisírt szemű fiatalasszony. Még egy rokonát is magával hozta, hogy szavainak kellő nyomatékot adjon. — De miért akarják elküldeni? — Tetszenek tudni, kubikos az én férjem. Ott dolgozik a palotási víztároló gátépítésénél. Elszámoláskor kapott 2300 forintot. Bement Palotáson a kocsmába. Aztán tudják hogy szokott lenni. Jött az egyik, majd a másik barát. Még Szirákra is elvetődtek. A pénze elveszett, vagy mi lett vele, nem tudom... Az ígéretre, hogy felkeressük a férj K. J. munkahelyét, — amely a Középdunántúli Vízügyi Igazgatósághoz tartozik —, valamennyire megnyugodott a fiatalasszony, meg a rokona is. De mielőtt még elment volna, mondott valamit. — Három gyerekünk van. Legalább rájuk legyenek tekintettel. És tudom, hogy a brigádvezető, Győri Mátyás •• a lialeselieizélv Kisteleken volt már olyan sujtólégrobbanás, amelyik több emberáldozatot követelt. Az idén, nem is olyan régen, egy várjárt kézzel kapartak ki az omlás alól, csak csodával határos módon menekült meg. Mindenki joggal hihetne: okultak az ilyen esetekből, de úgy látszik még nem! Néhány nappal ezelőtt vizsgálatot tartottak a kisteleki bányában. Az ellenőrzésben részt vettek az Országos Bányaműszaki Felügyelőség. a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség, a Járási Ügyészség, a Szakszervezeti Trösztbizottság és a Nógrádi Szénbányászati Tröszt biztonságtechnikai csoportja, valamint a Mizser- fai Bányaüzem vezetői. Megállapították: Kisteleken a baleseti * mutatók az idén tovább romlottak. A baleseti gyakoriság, csakúgy mint a kiesett betegműszakok aránya, több mint kétszerese a tröszti átlagnak. Különösen sok a kő- zetomlásos és szállítási baleset. A bizottság a zárójelentésben igen súlyos megállapításokat rögzített. Többek között azt. hogy a műszaki vezetés, valamint a közvetlen felügyelet irányító, ellenőrző munkája nem kielégítő, laza az üzemi rend. A balesetek megelőzésére tett intézkedések nem elég tartalmasak, és hiányos azok végrehajtása. A műszaki dolgozók nem ismerik kellően a biztonsági előírásokat, a fizikai dolgozók még kevésbé, mert alacsony a balesetelhárítási oktatás színvonala. Ennek oka egyrészt az előadók felkészületlensége, másrészt a foglalkozásokon tapasztalható fegyelmezetlenség. A megállapítások igazak. A feltárt bányaveszélyek, a biztosítási előírások sorozatos megsértése, amit jegyzőkönyvben rögzítettek, ezt bizonyítja. Az ellenőrzésekről kötelező nyilvántartás vezetése is hiányos. A légakna naplóját ugyan vezették, de heteken keresztül ugyanazokat a hibákat írták be. csak az intézkedés maradt el. Az egyes bal- osztó végfejtésén, a kettes ereszke kamrafejtésén, a hármas-telepi fronton csakúgy, mint a gyalus fronton a .szabálytalanságok egész sorát állapították meg. Az utóbbinál a hibák megszüntetéséig kénytelenek voltak azonnal megszüntetni a termelő munkát. Az egyik frontelőkészítő vágatban nem az engedélyezett biztosítást alkalmazták. Ezt a munkahelyet is leállították. Az első osztályú sújtólégveszélyes bányában a szellőztetéssel kapcsolatban is felmerült egy sor hiányosság. A szükséges berendezések megvannak, azok üzemeltetése azonban nem előírásszerű. Akác Béla a szellőztetőgép kezelője még szolgálati kötelességeit sem ismerte. Elmondása szerint nem kapott megfelelő utasítást. Csak a gépészeti és villamosberendezések ellenőrzésével kapcsolatban 18 pontban foglalták össze a hibákat, illetve adtak utasítást azok megszüntetésére. Mind ez ellentmondásosnak tűnik akkor, amikor havonta rendszeresen megtartják a biztonsági szemléket. a jegyzőkönyvek tanúsága szerint fel is tárják a hibákat és intézkednek. Hogyan lehet akkor ennyi lazaság egy bányában? Ügy tűnik, hiányzik a következetesség az intézkedések végrehajtásánál. A biztonsági szemléken a törvény szerint minden esetben részt kell vennie az üzemorvosnak is. Kisteleken dr. Szabados Pál az elmúlt évben csak egyszer, az idén még egyetlen egy esetben sem vett részt szemlén Lehet. hogy egészségi állapota gátolja ebben. de akkor helyettesről kellene gondoskodni az illetékeseknek. A rendeletet ilyen huzamos időn keresztül nem lehet megsérteni. A vizsgálat lezárult, a hibákat feltárták, és meghatározták a kijavítás módját is. A szabálysértésekből és a tapasztalt üzemi rendből arra következtetett a bányahatóság, hogy Hajnal Ottó. az üzem felelős műszaki vezetője és helyettese Szabó Imre, nem követelik meg következetesen a rendet, fegyelmet. Ezért a közvetlen felügyelet pénzbírságolásától ezúttal eltekintettek, de a két vezetőt pénzbírsággal is sújtották. Elrendelték azt is. hogy a havi balesetelhárítási oktatásokat a felelős műszaki vezetőnek, a helyettesének és a főaknásznak felváltva kell tartani. A bizottság írásba rögzítette azt is. hogy a Nógrádi Szénbányászati Tröszt még ebben a negyedévben végezzen utánelle- nőrzést Kisteleken. Eredményétől függően bírálja el a felelős műszaki vezető és he- helyettese alkalmasságát. A vizsgálat és az alkalmazott szankciók önmagukban nem sokat érnek, ha Kisteleken és másutt is, nem szűrik le belőlük a tanulságot.. Azt, hogy a bánya veszélyes üzem, megvannak a maga szigorú törvényei, előírásai, amelyeket mindenkinek be kell tartani. A vezetők feladata a feltételek megteremtésénél túl a szabályok betartása. Nincs joguk elnézésre, engedményekre, ha a biztonságról, beosztottaik életéről, testi éppségéről van szó. B. J. Tatarozzák az iskolákat Nyolcszázezer forint felújításra A 13 salgótarjáni általános iskola szokásos nyári tatarozására és felújítására mintegy 800 ezer forintot fordít a városi tanács. A legjelentősebb munkálatok három hete a Rákóczi úti iskolában kezdődtek. A Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói kicserélik a tetőszerkezetet, teljesen felújítják a két lépcsőházat. A 230 ezer forintos rekonstrukcióval augusztus 20-ig készülnek el. A zagyvapálfalvi Mártírok úti iskola korszerűsítésére 137 ezer forintot költenek. A Béke-telepi iskola építésekor — nyolc éve — a szigetelést hanyagul végezték el, ezért most 30 ezer forintból helyre kell hozni a hibákat. A Sztahanov úti iskola festését és meszelését építőipari tanulók — vizsgamunkaként — vállalták. Határidő-eltolódás miatt csak október közepén látnak hozzá a felújításhoz. A zagyvapálfalvi központi iskola már „megfiatalodva” várja az iskolásokat. Egyedül a Bartók Béla úti általános iskolában nem végeznek az idén karbantartást, mivel tavaly csaknem egymillió forintot fordítottak felújítására. &£QÍt a nagyon haragszik. Mondogatja is: elküldik a férjem. Azt is megtudtuk, hogy amikor nem, tért haza Mátra- szőllősre családjához a szokott napon, sőt másnap sem, a fiatalasszony gyalog indult el Palotásra. Rá is akadt a munkásszálláson, de ekkor még tartott a mámor. A történet további részleteit, már a munkahelyen mondja K. J. és munkatársai. K. J. csendes. halkszavú fiatalember, harminchárom éves. Valamikor bányában dolgozott, de az egészsége nem. bírta a földalatti munkát, ezért lett kubikos. A szemében szégyen bujkál. Lehet, hogy ezért is csendes. — Hogyan került át Szirákra? Tanácstalanul néz körül, mert minden részletre nem emlékezik. Sokat ivott, s inkább csak az ösztön irányította. brit/ád — Csak azt tudom, hogy ott voltam a sziráki kocsmában. Körülvettek a cigányok, hozták a bort, ittunk. — Nem evett? — De, azt hiszem, valamilyen konzervet. — És ki fizetett? —Azt hiszem, én... — És hogy került vissza Palotásra? — Eerre megint nem emlékszem. — Mikor idáig jutunk, ott van körülöttünk „hősünk" néhány munkatársa, Katona Tibor és Micsutka András kubikosok. Pénteken este ők vitték haza a munkásszállásra. Mint mondják, alaposan felöntött a garatra, ezért haragudott meg rá a brigádvezető. Győri Mátyás. — És most elküldik? — Hát ezért az egy esetért nem volna szabad —, így Katona Tibor. — Nekem is ez a véleményem, mert különben K. J. jól dolgozik. Szappan István kubikossal már a kis művezetői irodában beszélgetek, ö is együtt dolgozik K. J.-vel. Nagy szégyent hozott a lejünkre, kérem. Szocialista brigád vagyunk. Mit mondanak rólunk az emberek. — És elküldik? — Nem tudom, és én magamtól nem nyilatkozható m, mert a brigád még nem határozott véglegesen. Veszeti Tibor művezető idős ember. Sajnálja a történteket, de neki is az a véleménye, kár lenne elküldeni K. J.-t, foglalkozni kell vele. Később aztán megtudtam; a brigád megtárgyalta az ügyet, és úgy határoztak, hogy a fizetési a vállalat postán küldi el a családhoz. Ezt aztán K. J. is tudomásul vette, s még egy ígéretet is tett. — Többet ilyen velem nem fordul elő. Most még segített a brigád, s ha valóban megembereli magát, el is felejtik a történteket. G. E.
