Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-08 / 160. szám
Vüág proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 160. SZÁM ÁRA: 50 FILLER 1966. JÜLIUS 8. PÉNTEK A KOST tagállamok pár!vezetőinek, kormányfőinek találkozója 1966. július 7-én zajlott le teljes jogegyenlőség, a nemze- Bukarestben a KGST-tagálla- ti szuverenitás és függetlenség mok pártvezetőinek és kor- tiszteletben tartása, a kölcsö- mányfőinek találkozója. nős előnyök és az elvtársi seA találkozó résztvevői egy- gítségnyújtás elveivel, és hogy hangúlag azt a szándékukat ezáltal hozzájárulnak a prolefejezték ki. hogy a jövőben is tár internacionalizmus, a szo- erőfeszítéseket tesznek a köl- cialista világrendszer országai csönös együttműködés fejlesz- egységének és összeforrottsá- tése érdekében, összhangban a gának további erősítéséhez. Fogadás a román fővárosban Nyilatkozat A az Egyesült Államok vietnami agressziójáról □n BUKAREST (MTI) A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és a E^mán Minisztertanács csütörtökön este a Bukarest melletti Snagovi nyári palotában fogadást adott a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésére és a KGST-találkozóra érkezett küldöttségek tiszteletére. Hat nógrádi fiatal a Az 1965—66-os oktatási év befejeződése után a megyei művelődési osztály adatai alapján néhány érdekesebb statisztikai tényből, és bizonyos tendenciákból kirajzolódott megyénk középiskolai rendszerének jelenlegi helyzete. Kétségtelen, hogy megnövekedett a szakközépiskolák jelentősége, a gimnáziumok és technikumok rovására. Szeptembertől hét új szakközépiskolai, és csak két gimnáziumi osztály indul be, míg a technikumi tanuló csoportok száma huszonháromról huszonkettőre csökken. Minden évben emelkedik a középfokú oktatásban résztvevők száma. Az 1963—64-es tanévben 3770, a most befe- jeződöttben pedig már 4600 diák járt gimnáziumba, technikumba, vagy szakközépiskolába. 1970-ben pedig előreláthatólag 5200 középiskolás lesz Nógrád megyében. A közelmúltban lezárult tanév adataiban tallózva elmondhatjuk, hogy tizenhat középiskolában 134 osztály, 4600 tanulóját 230 pedagógus oktatta. Érettségi vizsgát csak 9 középiskolában tettek, mivel a legtöbb körzeti gimnáziumot alig pár éve hívták életre. A 885 érettségire jelentkező három salgótarjáni, a két balassagyarmati, valamint a pásztói, szécsényi, nagybátonyi, és kisterenyei középiskolából került ki. Legtöbben (194) a salgótarjáni Madách gimnáziumban, legkevesebben (28) a nagybátonyiban maturáltak. A megnövekedett követelményeket bizonyítja, hogy a bukási százalék viszonylag magas. 110 tanulónak — majd 13 százalék — kell pótérettségit tennie. A bukaresti tanácskozásokon részt vett küldöttségek közül az NDK Walter Ulbricht vezette és Lengyel- ország Wladyslaw Gomulka vezette küldöttsége csütörtökön a késő esti órákban hazautazott Bukarestből. A küldöttségek zöme — köztük Kádár János vezette magyar küldöttség is — pénteken reggel hagyja el Bukarestet. külföldi egyetemeken Megfigyelhető, hogy alább hagyott az egyetemi továbbtanulási láz. A tavalyihoz hasonlóan az idén is 360—380 diák, a végzettek 42—44 százaléka adta be továbbtanulási felvételi lapját. Nőtt a pár éve bevezetett felsőfokú technikumok népszerűsége. Jóval kevesebben kívánkoztak viszont a Műegyetem mérnöki fakultásaira, nem utalsó sorban a 2—300 százalékos túljelentkezések miatt. Régen jogász nemzetnek tartottak bennünket. Nos, a jogi kar iránti érdeklődés alaposan alább hagyott. Nógrádból' jogi pályára összesen heten jelentkeztek. Érdekes, hogy a Salgótarjáni Közgazdasági Technikum végzősei évek óta nem tánlálnak különösebb jogi továbbtanulási ambíciókat. Nógrád'ban az idén bonyolították le az egyetemek és főiskolák kihelyezett írásbeli felvételi vizsgákat. A szóbelieket az egyetemi városokban, július 20-ig fejezik be, az eredményről pedig 30-ig értesítik az érdekelteket. A külföldi egyetemekre (elsősorban a Szovjetunióba) pályázó nógrádi fiatalok dicséretes felkészültségről adtak számot. A' 9 pályázó közül ugyanis 7-nek sikerült a felvátelije. A salgótarjáni Madách, a balassagyarmati Balassi, és Szántó Kovács valamint a nagybátonyi és kisterenyei gimnázium hallgatóiból kerültek ki. Július végétől egy hónapos előkészítő nyelvtan- folyamon vesznek részit Budapesten. Befejezésül még egy említésre méltó adat: a szeptemberben kezdődő új tanévben a tavalyihoz viszonyítva százzal többen, tehát 4700-an járnak középiskolába. A Varsói Szerződésnek a Politikai Tanácskozó Testület bukaresti értekezletén képviselt tagállamai — Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége — megvitatták az Egyesült Államok vietnami agressziójának következtében kialakult helyzetet, különös tekintettel az amerikai fegyveres erők új bűntetteire, amelyek a vietnami nép ellen folytatott háború kiszélesítésére irányulnak. Az értekezlet résztvevői úgy értékelik Hanoi, továbbá Haiphong kikötőváros — Észak-Vietnam legnagyobb lakott helyei — külvárosainak bombázását, mint a vietnami háború „eszkalációja” amdrikai politikájának újabb, még veszedelmesebb lépcsőfokát. Ennek következtében a Vietnamban folyó háború súlyosan rontja a nemzetközi helyzetet, egyszersmind új jelleget, a béke és az általános biztonság szempontjából még veszélyesebb jelleget ölt. Az értekezlet résztvevői felháborodva ítélik el ezeket a bűntetteket és kijelentik, hogy teljes mértékben támogatják azt a hősies harcot, amelyet a testvéri vietnami nép vív szabadságának és függetlenségének védelmében, hazájának egységéért és integritásáért. Az Egyesült Államok vietnami háborúja az amerikai imperializmus agresszív politikájának legcinikusabb megnyilvánulása, a nemzetközi jog és a nemzetközi egyezmények megcsúfolása, az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának durva megsértése. Nem más, mint az Egyesült Államok volt az. aki meghiúsította az 1954. évi Genfi Egyezmények végrehajtását, amelyek előirányozták a vietnami országos választások lebonyolítását és Vietnamnak mindenféle külföldi beavatkozás nélkül történő egyesítését. Az amerikai csapatok mint megszállók, mint a vietnami nép szabadságának és függetlenségének elfojtói mentek Vietnamba. Abban a rablóháborúban, amelyet Vietnam ellen folytat, az Egyesült Államok mind kegyetlenebb és embertelenebb eszközökhöz folyamodik, pusztítja a békés lakosságot, nem riad vissza a napalmbombák és mérgező anyagok alkalmazásától ’ sem. Azok, akik e gaztetteket végrehajtják, a hitleri háborús bűnösök nyomdokában járnak. Az amerikai csapatok és csatlósaik által Vietnamban végrehajtott cselekedetek a béke és az emberiség elleni bűntettek, amelyek súlyos nemzetközi felelősséget vonnak maguk után. Az agresz- szoroknak számolniuk kell a történelem tanulságaival és nem szabad elfelejteniök, hogy nem kerülhetik el a gaztetteikért való felelősség- revonást. Az amerikai agresszorok nem kerülhetik el a vietnami népnek okozott hatalmas anyagi pusztítások és károk megtérítését, fizetniük kell a szétrombolt városokért és falvakért, a felégetett kórházakért és iskolákért, a tönkretett utakért és a békés lakossággal szemben elkövetett minden barbárságért. Az Egyesült Államok kormányának tudnia kell, hogy minél több bűntettet követnek el a vietnami nép ellen, annál nagyobb lesz a bűnük súlya és annál kérlelhetetle- nebbül lakóinak meg érte. Az Egyesült Államok kormánya megkísérli, hogy fegyverrel ráerőszakolja Dél-Viet- nam lakosságára rendszerét, fenntartsa a nép által mélységesen gyűlölt rothadt katonai diktatúrát, amely csakis amerikai szuronyokon nyugszik. Senkinek sincs joga ahhoz, hogy saját akaratát diktálja a vietnami népnek, csakúgy, miht bármely más ország népének sem. Csakis Vietnam népe határozhat affelől, milyen rendet alakítson ki országában, s ez a nép elvitathatatlan jog?.. Az Amerikai Egyesült Államok le akarja igázni az Indokínai-félsziget más országait is. Fokozza durva beavatkozását Laosz belügyeibe, bombázza Laosz területét, folytatja a független Kambodzsa ellen irányuló provokációit. Mindez arról tanúskodik, hogy az amerikai imperializmus megpróbálja elfojtani a népek nemzeti felszabadító mozgalmát, megfosztani őket attól a szent joguktól, hogy önállóan intézzék sorsukat, maguk válasszák meg a fejlődés útját, vágyaiknak megfelelően. Az amerikai kormány agresszív cselekményeiből folyó veszély még csak fokozódik azáltal, hogy Vietnamban folytatott háborújába igyekszik szövetségeseit is bevonni. Ausztrália és Űj-Zéland. Thaiföld és a Fülöp-szigetek. továbbá a dél-koreai bábrendszer máris küldött, vagy jelenleg küld katonai egységeket hogy azok részt vegyenek a vietnami nép ellen folyó háborúban. Politikai és anyagi támogatást nyújt Vietnamban az Egyesült Államoknak, a Német Szövetségi Köztársaság is. Cinkosok az agresszióban azok az országok, amelyek fegyverszállítással segítik az agresszort, megengedik, hogy az Egyesült Államok felhasználja területüket a Vietnamban levő amerikai csapatok szállítására és ellátására. Előbb-utóbb az összes ilyen kormányoknak vállalniuk kell a felel ősségrevonást mindezekért a cselekedetekért a népek ítélőszéke előtt. Senkit sem téveszthetnek meg az amerikai kormány állításai, amelyek szerint hajlandó tárgyalni a vietnami probléma rendezéséről. A „békeszerető szándékokról” és ..béketárgyalásokról” szóló nyilatkozatok velejükig hamisak, mert nemcsak a hadműveletek folytatása, hanem kiszélesítése is kíséri őket. Látnivaló az az égbekiáltó eltérés, amely a vietnami háború folytatása és aközött az amerikai állítás között tátong, hogy az Egyesült Államok kész lépéseket tenni a leszerelés útján. Országaink {jártjai, kormányai és népei csodálattal szólnak a hősi vietnami nép bátorságáról, szívósságáról és ama eltökéltségéről, hogy kivívják a győzelmet a rablók ellen folytatott harcban. Bármilyen makacsok legyenek az agresszorok. akármilyen újabb gaztetteket kövessenek is el. nem törhetik meg a vietnami nép szabadság- és függetlenségvágyát. Az értekezlet résztvevői úgy vélik, hogy amikor a vietnami nép az amerikai imperializmus ellen harcol, akkor nemcsak saját nemzeti jogait védelmezi, hanem egyszersmind nagy mértékben hozzájárul a szocialista világrendszer országainak, minden népnek a békéért, a függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó küzdelméhez. A vietnami nép igaz ügyét a szocialista országok, a nemzetközi munkásosztály. a kommunista és munkáspártok, a nemzeti felszabadító mozgalom, a béke és a haladás összes erőinek mély rokonszenve és teljes szolidaritása övezi. II. A Varsói Szerződés azon tagállamai, amelyek ezt a nyilatkozatot aláírták, a leghatározottabban megerősítik a vietnami kérdéssel kapcsolatos álláspontjukat. Az amerikai kormány haladéktalanul szüntesse meg a vietnami agresszív háborút, tartsa tiszteletben a vietnami népnek a békére, a nemzeti függetlenségre, a területi egységre és sérthetetlenségre vonatkozó alapvető nemzeti jogait, amelyeket a Vietnamra vonatkozó 1954. évi Genfi Egyezmények biztosítanak. Az értekezleten résztvevő államok abból kiindulva, hogy a vietnami nép kizárólagos joga a saját ügyeiben való döntés, teljes mértékben támogatják a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának négy pontos programját, valamint a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front által előterjesztett öt pontból álló programot; ezek igazságos alapul szolgálnak a vietnami kérdés politikai rendezéséhez és teljes mértékben megfelelnek az 1954. évi Genfi Egyezményeknek, összhangban állnak a béke érdekeivel Délkelet-Ázsiában és az egész világon. Az Amerikai Egyesült - Államoknak maradéktalanul be kell tartania a Vietnamra vonatkozó Genfi Egyezményeket, még kell szüntetnie a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni agressziót, haladéktalanul véglegesen és feltétel nélkül véget kell vetnie a VDK területe bombázásának, fel kell hagynia a dél-vietnami fegyveres intervencióval, ki kell vonnia csapatait és csatlósainak csapatait Dél-Vietnamból, fel kell számolnia az összes amerikai katonai támaszpontot ebben az országban, a Nemzeti Felszabadítási Frontot a dél-vietnami lakosság egyedül jogos képviselőjének kell elismernie, el kell ismernie Vietnam népének azt a jogát, hogy saját maga, minden külső beavatkozás nélkül határozza meg sorsát és döntsön az ország békés egyesítésének kérdéséről. III. A Varsói Szerződésben résztvevő államok, miután megvitatták az Amerikai Egyesült Államok háborús tevékenységének kiszélesítése következtében kialakult vietnami helyzetet. 1 A leghatározottabb formá- 1 ban figyelmeztetik az Egyesült Államok kormányát arra a felelősségre, amelyet a háború folytatásával és ki- terjesztésével az egész emberiség előtt vállal, figyelmeztetik azokra az előre nem látható következményekre, amelyek ebből egyebek között az Egyesült Államokra nézve is származhatnak. 9 Mindinkább növekvő er- " kölcsi és politikai támogatást és sokoldalú segítséget nyújtanak most is, és a jövőben is a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak, beleértve a gazdasági, védelmi, anyagi, műszaki eszközökkel és szakemberekben nyújtandó segítséget és minden olyan segítséget, amely elengedhetetlenül szükséges íz amerikai agresszió visszaveréséhez. figyelembevéve a vietnami háború új szakasza által felvetett igényeket. Q Kijelentik, készek megadni a lehetőséget önkénteseiknek — ha Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya ezt kéri —, hogy Vietnamba menjenek és segítséget nyújtsanak a vietnami népnek az amerikai agresszorok ellen viselt harcában. i Határozottan elítélik az 1 Egyesült Államok kormányának azon cselekményeit, amelyek a háborúnak Laosz- ra, és Kambodzsára való ki- terjesztését célozták: kifejezik szolidaritásukat ezen országok népeivel és követelik, hogy az Amerikai Egyesült Államok feltétlenül tart(Folytatás a 2. oldalon) Közlemény a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó BUKAREST (MTI) 1966. július 4. és 6. között Bukarestben zajlott le a barátság, együttműködés és kölcsönös segélynyújtás Varsói Szerződéséhez tartozó államok politikai tanácskozó testületének ülése. Az ülésen részt vettek: a Bolgár Népköztársaság, Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Lengyel Népköztársa- sá". Magyar Népköztársaság, Német Demok- .—*5Jri.c K6ztr-<r~'!á<n Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió küldöttségei. Jelen volt a tanácskozáson A. A. Grecsko marsall, a Varsói Szerződéshez tartozó országok egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. Az ülés folyamán széles körű vélemény- cserét folytattak az európai béke és biztonság kérdéseiről. A barátság, együttműködés és kölcsönös segélynyújtás Varsói SzerződéséTestületének üléséről nek a politikai tanácskozó testület ülésén képviselt tagállamai nyilatkozatot fogadtak el az európai béke és biztonság megerősítéséről, s ennek szövegét nyilvánosságra fogják hozni. Az ülésen megvitatták az Egyesült Államok vietnami agressziója következtében előállott helyzetet, különösképpen az amerikai fegyveres erőknek a vietnami nép elleni háború kiszélesítésére irányuló újabb bűnös akciói fényében. Az ülésen képviselt államok egyhangúlag nyilatkozatot fogadtak el az Egyesült Államok vietnami agressziójával kapcsolatban, s ennek szövegét nyilvánosságra fogják hozni. A politikai tanácskozó testület ülésének munkálatai a testvéri barátság és a teljes kölcsönös megértés légkörében folytak le, s hozzájárultak a szocialista országok egységé nek és együttműködésének további megerősítéséhez. Növekszik a középiskolások száma
