Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-06 / 158. szám

2 NŐGRÁD 1966, július 6. s*erda Ellentmondásos határozatok Djakartában Sukarnot megfosztották az élethossziglanra szóló elnöki címétől A Reuter angol húszolgá- kozás teljesen magánjellegű szerint — az ideiglenes népi lat jelentése szerint az ide- volt. Kedden reggel Sukarno tanácskozó gyűlés az orsza- iglenes népi tanácskozó gyű- az elnöki palotába összehív- gok közötti barátságért, első­lés kedden elhatározta, hogy ta a hat főnyi belső kabi- sorban a jószomszédi viszo- Sukarno elnököt megfosztja net tagjait és a fegyverne- nyért száll síkra, ami Ma- az élethossziglanra szóló el- mek főparancsnokait. laysiára való utalásként is nöki címtől. A kongresszus Ugyancsak kedden reggel tekinthető. Az ázsiaiak old- ezen felül felszólította Su- jelentette a Reuter Iroda, ják meg egymás között prob- kafnot, tegyen jelentést a hogy az ideiglenes népi ta- lémáikat — hangzik a ható- tavalyi szeptember 30-i akció nácskozó gyűlés jóváhagyta a rozat. amely ezután követe- körülményeiről, és fejtse ki kommunizmus, a marxizmus li a délkelet-ázsiai katonai tá- S.Z ország gazdasági fejlődé- — leninizmus betiltásáról szó- maszpontok felszámolását ea sével kapcsolatos problémá- ló határozati javaslatot. A a vietnami háború ügyének kát. baloldaltól megfosztott tör- haladéktalan megoldását. A Gazdasági téren a tanács- vényhozó szerv emelett kü- kongresszus megbélyegezte a kozó gyűlés kimondotta, hogy lön bizottságot is létrehozott külföldi beavatkozást Viet- Indonéziának vissza kell lép- „Sukamo elnök politikai ta- namban. A gyűlés emellett nie a nemzetközi pénzügyi nításainak felülvizsgálása elhatározta, hogy fel kell sza- szervezetekbe: a Világbank- céljából”. A kongresszus azt molni Indonézia és Kína ha és a Nemzetközi Valuta- is elhatározta, hogy a bízott- egykori együttműködésének alapba, amelyekből 1964-ben ság vegye revízió alá az ál- politikáját, vált ki. lampolitika irányvonalát —, Havannából érkezett Reu­Sukarno elnök hétfőn este amit Sukamo 1961-ben még tér jelentés szerint Hana- fogadta Nasution tábornokot, úgy határozott meg, hogy fi Indonézia kubai nagykő- Bz ideiglenes népi tanácsko- Indonézia a szocializmust vete, akit Malik külügymi- zó gyűlés elnökét, akit fél építi, imperialista- és gyarma- niszter nemrég megfosztott éve váltott le a hadügymi- tosítás-ellenes politikát kö- niszteri tisztségről és azóta vet és segít más országoK- állítólag nem is találkoztak, nak függetlenségük kivívá- Nasution a megbeszélés után sában. Külpolitikai téren — kijelentette, hogy a tanács- ugyancsak a Reuter jelentése tisztségétől, hétfőn nyilatko­zatot tett közzé: érvényte­lennek nevezte Malik el­határozását mindaddig, amíg azt Sukarno nem szentesíti. Tüntetések a vietnami nép támogatására Az Egyesült Államokban hétfőn ünnepelték a függet­lenségi nyilatkozat elfogadá­sának 190. évfordulóját. Az ország nemzeti ünnepén mind az Egyesült Államokban, mind külföldön az amerikai nagy- követségeik előtt összegyűltek a tüntetők, hogy tiltakozzanak az amerikaiak vietnami hábo­rúja ellen, és támogatásukról biztosítsák a harcoló v'etna- mi népet. Philadelphiában az épület előtt, ahol 190 évvel ezelőtt ünnepélyesen kikiáltották az amerikai nép függetlenségét, George Ball külügyminiszter­helyettes mondott beszédet, és megkísérelte, hogy megvédel­mezze az amerikai kormány vietnami politikáját. Ball beszéde közben mint­egy félezer békeharcos tünte­tett a téren. A rendőrség 37 személyt őrizetbe vett. Párizsban az Egyesült Álla­mok nagykövetsége előtt több m'nt ezer ember tüntetett a háború ellen. A tüntetőket egy saigoni buddhista szerzetes vezette. A résztvevőkhöz a Párizsban élő amerikaiak kö­zül is több százan csatlakoztak. Londonban a Grosvenor Square, ahol az Egyesült Ál­lamok nagykövetségének épü­lete áll, az utóbbi napokban állandó tüntetések színhelye. Hétfőn az amerikai nemzeti ünnep alkalmából újabb gyű­lésre került sor. A tüntetők követelték, hogy a Wilson- kormány hagyjon fel az Egye­sült Államok imperialista po­litikájának támogatásával. Tüntetések voltak Nyugat- Németország több nagyváro­sában Is, valamint a svéd. a norvég és az izlandi főváros­ban. A vandalizmus újabb megnyilvánulása A Pravda Vietnamról A világ népei felháborodás- Ezekben a napokban az sál értesülnek a Pentagon egész világ meghallhatta a újabb terveiről, a VDK kü- Szovjetunió és a többi szocia- lönböző vidékei, iparvállala- lista ország népeinek haragos tok, öntözőberendezések bőm- tiltakozását. A szocialista or- bázásának terveiről. szágok népei és kormányai A Pravda megállapítja, hogy újra határozottan kifejezésre a vietnami nép az intervenció- Juttatták szolidaritásukat a sok katonai erejével, és bar- hós vietnami néppel. A szov- bár hadviselési módszereivel kormány a VDK elleni szembeállítja a maga fokozódó újabb barbár bombatámadások harci tudását, legyőzhetetlen kapcsán újra leszögezte: el- szabadságszeretetét. Az agresz- főkéit szándéka, hogy pollti- szorok máris nagy árat fizet- kai, gazdasági eszközökkel, és nek kalandor vállalkozásukért. a honvédelem minden eszközé- Sok ezer amerikai katona vesz- ve* támogatja a VDK-t az im- tette életét vietnami földön. Perialista agresszió visszave több száz amerikai pilóta lel­te halálát a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság légiteré­ben. Az ÉM Nőgrrád megyei Állami Építőipari Válla­lat asztalos és hegesztő szakmunkásokat vesz fel. A szakmunkások foglal­koztatása általában a sal­gótarjáni telephelyen tör­ténik. Elszámolás az or­szágos Irányakkord-árak alapján Korszerű munkásszállás és napi háromszori étke­zés a munkahely közelé­ben biztosítva van. Jelentkezés Salgótarján, Lovász József út 39. sz. alatt. résében. A Pravda befejezésül meg­állapítja. hogy világszerte fo­kozódik az Egyesült Államok diplomáciai és politikai elszi­getelődése. A szovjet—francia párbeszéd A legmagasabb szintű szovjet-francia találkozó utolsó napján De Gaulle megkoszorúzta a Norman- die-Nyeman világháborús lé­giezred emléktábláját, a szovjet—francia antifasiszta együttműködés jelképét. De Gaulle látogatása azonban több mint szimbólum. A tá­bornok „Le rang” című em­lékiratában lényegileg azzal foglalkozott: hogyan szerzi vissza Franciaország a vi­lágháborúban megtépázott rangját. Az egyik fejezetben pedig De Gaulle leírja, első látogatását a Szovjetunió­ban, 1944 novemberében. A képzettársítás kézenfekvő. Nem kérdéses, hogy napja­inkban is Franciaország rangját a nemzetközi politi­ka szinterén elsősorban a szorosabb szovjet—francia együttműködés biztosíthatja. Bizonyára olvasóink közül is sokan látták és hallották a Francia Köztársaság elnö­két, amikor a moszkvai tele­vízióban beszélt. A francia szöveg után néhány gondo­latot orosz nyelven mondott el. Ez is több volt, mint gesztus, nyilván arra célzott, hogy a nemzetközi kibonta­kozás egyik alaptétele, hogy a franciák és a Szovjetunió népei „megértsék” egymást. Ahogy ő fogalmazta: „Első­sorban arról van szó, hogy előbbre leéli vinni kölcsönös kapcsolataink fejlődését, minden téren meg kell sok­szorozni a tapasztalatcserét. Arról is szó van, hogy foko­zatosan megvalósítsuk egész Európában az enyhülést, az egyetértést és az együttmű­ködést. .." Politikai alaptétel, hogy a tárgyalások központjában főként Európa állott. Az európai biztonság kérdését a szovjet diplomácia az utóbbi időben egyre inkább tevé­kenységének előterébe állí­totta. így az is magától ér­tetődő, hogy a Kreml palo­tában. a szovjet és francia vezetők nézetazonosságra ju­tottak: az európai biztonság napirendre tűzését a földré­szükön zajló események idő­szerűvé és jogossá teszik. Ezzel kapcsolatban reálisan értékelte a legtöbb francia lap a tárgyalásokat. A Paris­Jour leszögezte: „A két or­szág közötti megállapodások politikai jelentősége megha­ladja azt is, amit az egyez­mények szövege rögzít. A vi­lágot megosztó, sokszor tra­gikus nehézségek közepette a Szovjetunió és Franciaország együttműködése a béke fon­tos tényezője”. Az Humanite kiemeli: „Az európai kérdé­sek békés rendezésében a Szovjetunió és Franciaország együttműködése a béke fon­tos tényezője.” Realitásokról szóltunk. Ez­zel kapcsolatban még hang­súlyoznunk kell; ígéri nagy a jelentősége annak, hogy Franciaország az első olyan nyugati állam, amellyel a Szovjetunió az európai kér­désekről rendszeres konzul­tációs kapcsolatokat teremt. Amikor például néhány hó­nnappal ezelőtt Wilson angol miniszterelnök Moszkvában járt, ő is felajánlotta az ál­landó konzultációs kapcsola­tokat. Ezt az indítványát nem fogadták el, mert Anglia az Egyesült Államok­hoz való túlságos kötöttsége miatt pillanatnyilag nem­igen „tárgyalóképes.” Vi­szont Franciaországgal létre­jött a kapcsolat, mert egyes kérdésekben a nézetek ha­sonlósága erre jó alapokat ad. Ennél a kérdésnél első­sorban arra kell utalnunk, hogy az európai biztonság problémáját Franciaország és a Szovjetunió egyaránt a kontinensen belül kívánja megoldani. A tengerentúli szárazföldet, az Egyesült Ál­lamokat távol akarja tartani az európai ügyektől. Meg kell említenünk a két or­szág álláspontját a német kérdésben. Igen fontos, hogy De Gaulle az első nyugati ál­lamférfi, aki a mai német határokat, az Odera-Neisse vonalat véglegesnek tekinti, bár tény, hogy ennél to­vább nem ment el, nem vitte tovább a konzekvenci­ákat, ami elsősorban az NDK elismerését jelentené. Mindez arra utal, hogy sok olyan kérdés van, amelyben néhol azonos, néhol egy­máshoz közeli a francia és a szovjet álláspont, de akad olyan kérdéscsoport is, ahol a nézetek különbözőek. Az események viszont azt tük­rözik, hogy Szovjetunió és Franciaország között első­sorban azoknak a kérdé­seknek a vizsgálata került előtérbe, amelyeknél egye­zés található. A szovjet—francia közös nyilatkozatban szó esett a délkelet-ázsiai helyzetről is. Leszögezték: a két kormány továbbra is úgy vélekedik, hogy a kiutat az 1954. évi genfi egyezmények alapján történő rendezés jelentené. Ez a megegyezés minden­fajta külföldi beavatkozást kizár Vietnamban. Ez a megállapítás napjainkban különösen aktuális, hiszen a Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosa ellen intézett bombatámadások pontosan jelzik a háború kiterjesztésének irányát és Jellegét. A közös nyilatko­zat diplomáciai megfogal­mazása is utal arra, hogy az Egyesült Államok leg­újabb délkelet-ázsiai bűn­cselekményeit ' világszerte elítéli minden józanul és tisztességesen gondolkodó ember. Az őszinte és nyílt szov­jet—francia párbeszéd véget ért. A Kremlben adott fogadáson a szovjet kor­mányfő hangsúlyozta: „De Gaulle látogatása új űdalt nyitott a szovjet—francia kapcsolatok történetében. A szovjet emberek úgy üdvö­zölték a francia elnököt, mint tekintélyes és reálisan gondolkodó államférfit, aki híve a béke és a nemzet­közi biztonság szavatolásá­nak.” Mindkét nép, az európai biztonság és az ál­talános kibontakozás érde­keit szolgálná, ha a jó kez­deményezést, az új lapot” további hasznos „fejezetek” követnék. Mindenesetre, a szovjet—francia tanácskozá­sok eredménye jelentős lé­pés előre a békés egymás­melleit élés útján. Fontos útjelző, amely egy reális politika nagy életerejét bi­zonyítja. Sümegi Endre Barzani tábornok és a kurdok Munkatársunk nemrég járt az örmény Szocialista Köztársaságban, és felke­reste a jereváni egyetem kurd tanszékét, ahol a kurd-kérdésröl beszélgetett a tanszékvezetővel. található. Tanulmányaikat felajánlották az akkori iraki rezsimnek, de nem jött iá válasz. A tanszék tanárai jól beszélik a kurd nyelvet. Oktatják az egyetemre je­lentkezett kurd fiatalokat, közgazdászokat, nyelvészeket. ■ _,.n . . . Az egyetlen kurd nyelvű új­került is. Torok es iráni se- tett meg az eredménye. A ság is a Szovjetunióban je­gitseggel szétaprózták a kur- „második” Aref kormányzat lenik meg. A kurdok nem- dokat. Megszűntek egységes elismerte a kurdok nemzeti- kisebbségként, hanem a szov­’ v” ®^>i‘ „ önkormányzati jo- jet haza egyenlő jogú polgá­, ... falt fs tizenkét pontban ál- raiként élnek és dolgoznak, zeüseg szerepet töltöttek be lapodtak meg. Így — végre Erről nem egyszer elismerő- az adott országban. A nagy- megoldódott az évtizedek en nyilatkozott Barzani cá- aranyu elnyomás, sokszor vé- óta húzódó iraki—kurd há- bomok is. népirtó ború. Börtönben van Abdul Róia csak annyit: nagyon és összefüggő hatalom lenni mindig kiszolgáltatott nem­rengzésbe átcsapó Szimpatikus ember a székvezető és szívesen mostanában annyit^^ereplő Jépték a Szovjetunió déli ha- 11 tikija ^ mellett tört lándzsát. nek és követnek a kurdok. kurdokról. Róla — bár a ne- ara ’ es . - *-"-'**■*• í-jkjl vcUl fiuuui ad tá- ■ v®zet^jükkel Razak tábornok, aki a kur- népszerű és nagy képességű együtt a háború eveiben ét- dók megsemmisítésének po- férfi, akit tisztelnek, elismer. a Kaukázusban te­vét saját kérésére elhallga- Barzani VOlt 3 tóm — csak annyit, hogy nagyon is közelről ismeri ezt A Szovjetunió Abdul Razak a többi kö- Mindezt jereváni ismerősöm zott azt vallotta: nincs szűk- mondta el, aki a második 7 kurdokra Irak területén, világháború befejező éveiben barátként Érdekes, hogy csaknem vele rövid ideig Barzani tábornok LÁB BALZSAM Fáradt, érzékeny lábat felfrissíti, megnyugtatja csökkenti az lzomerőltc- tés okozta fáradtságot és az ’":ületi fájdalma­kat. A PED lábbalzsam fer­tőtlenítő, izzadáscsök- kentő hatású. Rendszeres használata enyhíti a láb érzékeny­ségét. a problémát, hiszen a máso- ban.t 3 ^urclolíkaJv A kauká- egy időben — talán néhány mellett is dolgozott. Művelt, dlk világháború alatt, mint Ll Ä, S SL*® ..Z/,!®!0."1 ? nemzetközi politikát is jól magasrangu katonatiszt, ép­pen a kurdok mellé osztot­ták be. tette le őket, a számukra leg- Times és az izraeli kormány- ismerő az angolokat gyűlölő kedvezőbb körülmények kö- sajtó is ugyanezt emlegette, politikuséi mutatta be a „X . -----Az összefüggés nyilvánvaló, kurd nép vezérét. A kurdok szálkát jelentenek Most tehát megtörtént a az angolok szemében, mert megegyezés és Barzani titká­zé. Biztosította a félnomád, i*r~, ,,,,,___,. , pásztorkodó törzseknek ősi z onyos történelmi és föld- .„A kurd menekültek közül az önkormányzat iparosodást, ra — Hablb Mohamed Ka- a többen résztvettek a Nagy nemzeti gazdálkodást félté- -cm m*50 „ xxx tu ™a?,v eazdálkodást félté- rém más kurd személyl­Honvédő Háborúban. Közü- telez, és azt hogy a kurdok- ségek. Barzani vezérkarának lük sokan kitüntetésekkel nak a jövőben beleszólásuk tagjai elítélték a legutóbbi lesz a nemzeti vagyon gya- puccs-kísérletet. Támogatá­Barzani Moszkvába utazott, rapodásaba és elosztásába, sukról biztosították a „ma­rajzi tájékozódás. A kurdok több milliós néptörzset al­kotnak és több ország te- „_ereltek , rületén élnek. Nem Irakban szerelteit le. található a legtöbb kurd, ha- Barzani —— -—• — -----—■ .. . . . ,,, , -*•**•. « „»no­nem török és Iráni földön, ho§y a legfelsőbb vezetéssel Ugyanis a korábbi, elnyomó sodik” Aref elnököt. Bekap­sőt. a Szovjetunió területén, tárgyaljon. Jellemző szervező iraki kormányzat nem törő- csolódtak a puccsisták '•;! Örményországban is. Vala- és katonai egyéniségére, hogy nőtt a kurdok-lakta észak- kutatásába és elfogásába, mikor hatalmas birodalmat szívesen jelentkezett tanulni iraki terület fejlesztésével. Nem kétséges hog a <ö_ a katonai akadémiára és tá bornoki rendfokozatot ért el A második világháború után egyetem vezetője. alkottak és törésekre osz­tódva, de egységes állam­szervezetben éltek Mivel az egyik’ legfonto- hazatért népe közé, és meg- sabb olajvezeték éppen az kezdte a harcot az elnyomás iraki kurdok területén ha- ellen, az egyenlőségért, a lad át, szükség volt a nép- kurd nemzetiség jogaiért, törzs vezetőinek megnyerésé­re. Ez az angoloknak si­Mennyire így van ez, jől vőben még határozottabb és példázta a jereváni örmény hatékonyabb kisugárzása lesz kurd tanszékének annak a sokoldalú kulturális tevékenységnek, amelyet a Kollégáival most dől- jereváni egyetem kurd tan- gozzák fel a kurd nép tör- széke végez már évtizedek ténelmét. Teszik ezt egy olyan óta egy néDtörzs hagyomá- A huszonegy esztendős országban, ahol viszonylag a nyainak ápolására, harcnak a napokban szüle- legkisebb kurd nemzetiség Gáldonyl Béla

Next

/
Thumbnails
Contents