Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-06 / 158. szám
IS?*. július 6. szerdaN ö o R A T> Kedvező idő, több friss áru A zöldség*gyümölcs ellátás az iparvidéken Kedvez a termelőknek az időjárás! A káposzta, karalábé, sárgarépa szinté szétreped a kövérségtől. Gömbölyű szemektől duzzadnak a borsóhüvelyek. A szamócát alig győzik szállítani a MÉK gépkocsijai a csehszlovák határra és a konzervgyárakba, valamint a megyei és a budapesti boltokba. A legjobb köriét A megye egyik legjobban ellátott területe a szécsényi körzet, ahol a földművesszövetkezet szervezte meg a zöldség-gyümölcs ellátást, és elöljáróban 55 500 palántát juttatott el a háztáji gazdaságokba. A gyümölcstermés javítása érdekében permetező- brigádokat alakítottak, s ezek háromezer „termőfaegy- séget” permeteztek le, mintegy kétszeresét a tavalyinak. Különösen sok friss zöldáru termelésére, és szállítására és Balassagyarmaton távolabbi falvak boltjai csak délután két-három órakor kapják meg az árut Ez mór a csúcsforgalom Mindezek ellenére bizakodó a hangulat a salgótarjáni MÉK kirendeltségen. A tavalyinál két héttel korábban érő gyümölcsök és zöldségfélék jelentősen megkönnyítették az ellátást. Üjburgoinyá- ból eddig már húsz vagon jutott a vásárlókhoz, jóval olcsóbb áron, mint tavaly, és a kilátások is kedvezőek: közepesnél nagyobb termés várható. Szamócából a tavalyinak négyszeresét vásárolták fel, fejeskáposztából eddig 12 vagon, kelből 400 mázsa került a piacokra. A naponta kimenő 4-5 vagon zöldáruval 59 raktári dolgozó és árukísérő foglalkozik. Ez már a csúcsforgalom. A tsz-ek és a felvásárlók szerződött a szécsényi II. Rá- kapcsolata sokat javult. Ma már szívesen osztályozzák, rakják rekeszekbe a tsz-bri- gádok a gyümölcsöt, paradicsomot, mert tudják, hogy így nagyobb árat kapnak érte. Viszont a felvásárlók között is több a szakképzett, helyesen minősítő dolgozó. Egy dologban mégis akad nézeteltérés: a termelőszövetkezetek esetenként pontatlanul adják le a heti és a negyvenszerződéskötési és nyolcórás előjelentéseket, s így a gépkocsik nem tudnak időben menni az árukért. A vevők véleménye Nagy a sürgés forgás a balassagyarmati kirendeltségen is, különösen most a szamóca, málna és feketeribizli idény idején. A bánki és a drégelypalánki tranzit telepekkel együtt naponta 10-13 vagon elszállítását bonyolítják le. De nem hanyagolják el az újburgonya, borsó, káposzta, kel, karfiol, vegyeszöldség felvásárlását sem, mindezekből bőségesen szállít naponta különböző községekbe az a három gépkocsi, amelyeket kizárólag erre a munkára rendszeresítettek. Karancskesziben, Szécsény- ben, Balassagyarmaton, Nagyellátás gondjának nagyobbik bátonyban, Kisterenyén és fele a Megyei Értékesítő Köz- Salgótarjánban sok vevőt pontra, s elsősorban a salgó- megkérdeztünk: mi a vélemékóczi Ferenc Tsz, és a varsányi Üj Kalász Tsz. A javuló termelési „kedv” a magasabb ■ felvásárlási árakon kívül annak is köszönhető, hogy a szécsényi földművesszövetke- 4 zet a tsz-eket a kereskedelem hasznából is részesíti. (A MÉK átvételi ár, és a nagykereskedelmi ár közötti különbség felét a szövetkezetek kapják! Jók a felvásárlási eredményei^ a balassagyarmati földműves- szövetkezetnek, és különösen kiemelkedő a teljesítés eperből és málnából, amelyékből 140, illetve 210 mázsát értékesített eddig a szövetkezet. A termeltetés elősegítésére huszonnégyezer palántát értékesített, nemcsak a balassagyarmati, hanem a rétsági körzet területén is a földművesszövetkezet. Nagy a zöldségtermő területe a salgótarjáni járásban a karancslapujtői Karancs- völgye Tsz-nek. Itt az ellátás 50-60 százalékát oldja meg helyi felvásárlásból a földművesszövetkezet: 20 vagon zöldárura kötött szállítási szerződést a közös gazdasággal. A földművesszövetkezetek mellett a zöldség-gyümölcs sége is jó. A répa, gyökér a termelőnél méregdrága, igaz. valamivel szebb is, de a MÉK-é sem cérnavékony már és az ára forinttal, forintöt- vennel olcsóbb. Az is szóba került azonban, hogy olykor a rekeszben látott friss zöldpaprika, paradicsom helyett bamafoltos, törődött áru hullik ki otthon a zacskóból. Pedig ezek a cikkek még drágák. Nagybátónyban a három zöldségbolt körül furcsa helyzet alakult ki, ugyanaz a gépkocsi, illetve kirendeltség szállít mindháromnak, mégis megesik, hogy egy-egy cikkből vagy az e^vik, vagy a másik nem kap. Szerencsére van hol megvásárolni a kívánt zöldségfélét: nemrég költözött ki a piaci standra a nagybátonyi termelőszövetkezet. versenytárs az áruellátásban. Kisterenyén csak egymás hegyén-hátán férnek el a vevők a boltban, mert a szűk kis helyiségben- magasra tornyozva állnak a rekeszek. Balassagyarmaton két erő küzd együtt és egymással az ellátás megjavítása érdekében. Két MÉK zöldségbolt található itt és egy földművesszövetkezeti. A MÉK-boltban van zöldpaprika, a szövetkezetiben nincs. Viszont a szövetkezetiben rengeteg a gyümölcs; cseresznye, meggy, őszibarack, amelyet a háztájiból vásároltak fel. Az az áru, amelyet a megyéből vásárol fel a MÉK, és különösen, amelyet a földművesszövetkezet helyben vesz meg a termelőszövetkezetektől, friss, szép és olcsó is. S általában helyből oldják meg a következő hónapokban is az ellátást. Érthető, hogy így sokkal kevesebb a vevők panasza, mint az előző években: sokkal többen vásárolnak a MÉK és a szövetkezetek boltjaiban, mint bármikor. Kemény Erzsébet- tarján: és a balassagyarmati kirendeltségre hárul. Innen látják el a megye termelőszövetkezeteit, és a földművesszövetkezeteket göngyölegekkel. Kevés azonban a paradicsomos és a gyümölcsös rekesz. Ugyanez mondható el a szállítóeszközökről is: a meglevő nyolc gépkocsi nem elegendő, s így I előfordul, hogy a nyük az idei zöldáru ellátás ról? A válasz ez alkalommal egybehangzó elégedettségről tanúskodott. Megnyugtató, mint elmondják, hogy jelenleg az egyéni termelő gyakran 6-7 forintért adja, illetve adná ugyanazt az árut, amelyet a MÉK-nél 4-5 forintért lehet megkapni. é MÉK árudák áruinak minőEredményes egészségügyi tanfolyamok A tanév befejeződésével az iskolákban működő egészség- ügyi csoportok tevékenységének értékelése is napirendre került. A megyében 109 altalános, 7 középiskolai, és 1 ipari tanuló iskolai csoport (Nagybátony) működött 5500 taggal. Feladatukat — az iskolák egészségügyi feltételeinek javítását, a tanulók tisztasági felelősök által való ellenőrzését, mind több iskolás bevonását az egészségőr tanfolyamokba — zömük megvalósította. Főleg az általános iskolákban, ahol az úttörőszervezetektől jóval hatékonyabb segítséget kaptak, mint a középiskolai vöröskeresztes csoportok a KISZ- szervezetektől. Ez magától érthetődő,- ha figyelembe vesz- szük, hogy majd minden járási úttörőtitkár egyben járási vöröskeresztes elnökségi tag is. KISZ vonalon nem áll ugyanez. Az orvosok, tanárok által vezetett tanfolyamok száma az általános iskolákban 2-ről 11-re emelkedett, a középiskolákban viszont csökkent. Az egészségügyi vetélkedőkben és az elsősegélynyújtó versenyekben rejlő lehetőségeket jól kihasználta a Vö- röskereszt. Tavaly 27-et rendeztek 500 résztvevővel, az idén 41-et 1000 érdeklődővel. A középiskolákban ezen a téren némi előrelépés tapasztalható. A néhány versenyük nem fulladt részvétlenségbe, éppen érdekesen tanító jellege miatt. A tiszta ház, rendes udvar mozgalom iskolai megfelelője a tiszta iskola, rendes osztály. Több iskola — miután elnyerte a címet — nem fordított kellő figyelmet a követelmények teljesítésére, ezért az idén csökkent a tiszta, rendes osztályok száma. A jövőre mindenesetre tanulság lehet. Ezen a téren bizonyos fejlődésről a középiskolák adhatnak számot. a mechanizmusban Érzékeny műszerek birodal- malom, brikettáló. apró csórna. Egy külön világ Nagybá- nakhoz hasonló égető alkaltonyban a szolgáltató főépületének földszintjén. Laboratórium — hirdeti a tábla. Vegyészek, laboránsok dolgoznak, bontják elemzésre az anyagot. Egy dolog érdekli Őket a műszerekre hajolva: matosságok, mikronra érzékeny mérleg, műszer amelynek skáláját nagyító segítségével olvassák. Számok, értékek kerülnek a kimutatásra. Akár kereskedelmi, akár rétegvizsgálatot végeznek, vagy miben mi van, és öröm szá- éppen az akna számára hatá mukra, ha kedvező adatokat írhatnak a bizonylatra. Horsa Pál már veterán a szakmában, öt kértük vezetőnek. — Amikor elvégeztem a szegedi felsőiparit, még friss volt a kémia, akkor helyeztek a laboratóriumba. A kezdet kezdetén, 1929-ben Salgótarjánban, azután Baglyas- alján, négy éve meg itt Nagybá tonyban. Kezdetben csak a szenet vizsgáltuk. Ma már sokkal több dologgal foglalkozunk — újságolja. — Ma is a szén a legfontosabb? — Igen. Havonta 900—1000 szénelemzés készül, de több céllal. Van kereskedelmi mutatókra vonatkozó vizsgálat. A mintát a vevővel közösen veszik. és lezárt zacskókban kerül hozzánk. Itt szárítjuk, porrá őröljük, égetjük és mérjük a visszamaradt salakot. Fűtőérték, víz és hamutartalom szabják meg azután a kereskedelmi árat. Szárító, kisméretű golyósA lengyel turisztika fejlődése Lengyelországban a turisztika jól működő gazdasági ágazattá vélt. Az ORB1S lengyel utazási iroda az elmúlt Öt évben 114 millió vendégnek, közülük 1,2 millió külföldi turistának nyújtott különböző szolgáltatásokat. Az elmúlt ötéves tervben 4 új szálloda épült, s a mostani ötéves tervben 7 új szálloda építését kezdik meg. rozzák meg az átlagértéket. Az egyikre az eladási ár megállapításához, a másikra a termelés tervezéséhez van szükség. — A délnógrádi kutatás eredményét is itt vizsgálták? — Igen. Gondolhatja milyen várakozással. Az ilyen vizsgálatoknál lényeges, hogy amint kiveszik a magot rögtön hozzák a laboratóriumba, mert akkor lehet pontosan megállapítani az összetételt. Kedvező értékeket kaptunk. Persze előfordul az is, hogy éppen az általunk szolgáltatott adatok alapján, a silány minőség miatt területeket kell felhagyni — magyarázza, azután a szomszédos helyiségbe invitál. Itt már nem a szén, hanem a bányákban vett légminták elemzését végzi Tóth László vegyészmérnök és Vajda István technikus. — Korábban a nógrádi bányák levegőiéből vett mintákat Budapestre, a Bányászati Kutató Intézet laboratóriumába kellett küldeni. Igen költséges volt. Sok a súlytólégve- szélyes bánya, ezenkívül szénsavgáz is van Nógrádban. A levegő szennyezettségét állandóan vizsgálni kell. Ezzel a Wösthoff készülékkel naponta 12—14 elemzést végzünk, és a vizsgálatok eredményeiből sok mindenre következtetni tudnak a szakemberek, — magyarázza Vajda István. A következő helyiségben Tordal László olajvizsgálatot végez. Mint később kiderül, bányatechnikus az eredeti szakmája, de már annyira megtanulta az olajelemzést, hogy néha bérmunkát is végez a műszerekkel. Itt általában arra kiváncsiak, hogy a feltételeknek megfelelő-e a transzformátor, vagy éppen a motorolaj összetétele. A tröszt területén sok olaj kerül fel- használásra. Ebben a helyiségben kapott egyébként helyet egy szakító-* gép is. Fő feladata, hogy a bányákban felhasználásra kerülő sodronykötelek mintáit vizsgálja, vajon megfelelnek-e a kívánt célnak. A nagybátonyi laboratóriumban szórványosan vízelemzéseket is végeztek. A szakemberek számára ez is fontos, bár nincs állandó létszámuk erre a célra, csak a szükséges műszerek Utoljára egy nemrég felszerelt helyiséget mutat a laborvezető. — Ez Tóth Györgyné geofizikus mérnök munkahelye. Üj dolog. A jövőben talajmechanikai vizsgálatokat is végzünk. Már a műszerek megvannak. Igen fontos less az a tervezők számára, hiszen az itt végzett vizsgálatokat nem lehet nélkülözni. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt központi laboratóriumában huszonnégyen dolgoznak, mérnökök, technikusok, laboránsok, kisegítők. Róluk általában kevés szó esik, pedig igen értékes munkát végeznek. Nélkülözhetetlen műszer szerepét töltik be a tröszt mechanizmusában. Vizsgálataik egyrészt előre jeleznek fontos dolgokat, másrészt utólag ellenőriznek tényeked amelyeknek ismerete nélkül a szakemberek is csak sötétben tapogatóznának. Nem termelő munka ez övéké, de tevékenységük fontos, és gazdaságos. A minták érkeznek, a bizonylatok mennek, és mind több kérdésre adnak pontos választ a laboratórium dolgozói. B. J. Szavak és a valóság III. Acélárugyári reflexiók Többször feltettem a kérdést az üzemekben járva: mikor látták az igazgatót? Nem kaptam mindenütt ugyanazt a választ, amit a hideghengerműben, vagy a kovácsoló üzemben, de többen megjegyezték: — Antal elvtársnak van egy betegsége: porckorongkopás. Amikor ezt mondták, figyeltem az arcokat, s azt láttam, átsuhant rajtuk az efvüttérzés. Ez valóban igaz. megmondani, hányszor hívnak városi értekezletekre. — Hogy tud az üzembe járni? — Kérem, ez mindig nagy dilemmám volt. Sokat beszélgettem erről iparági vezetőkkel. Nincs kialakult vélemény. Hetenként kétszer- héromszor jutok le az üzembe, amikor itthon vagyok. Mindig oda megyek, ahová kell. De nem engedhetem — Betegsége? — Ez valóban igaz. Ha rossz az idő. nagyon megvisel. . Hát eddig a beszélgetés az igazgatóval. Néhány dolgot azonban még el kell mondanom. Nem a felelőtlen kijelentések cáfolatára, hanem mert az igazsághoz több minden hozzátartozik. Hat éve irányitja a gyárat Antal elvtárs. Azóta sok minden történt. Nem mintha a történeteket, annak meg magamnak azt, hogy .. . . , . minden értelem nélkül sétál- vagy annak nagyobb há Tobbszoi hónapokig feküdt^ gassak önmutogatásra nincs nyadát neki akarnák tulajdo- korhazban, s ilyenkor fenj" R».t íYlóstolermek nítani. Ebben mindenkinek réleg elmaradt az üzemekből. Közvetlen munkatársai helyettesítették. De elmaradt máskor is, erre azonban ő adjon választ. Arról kérdezősködöm, hogyan telik el egy hete. — Nehéz erre válaszolni — mondja — mert az én elfoglaltságom nem menetrend- szerű. Valóban nemrégen a Szovjetunióban voltam három hétig. S feküdtem kórházban is. De hogy tovább részletezzem. Hetenként általában egyszer fölrendelnek a minisztériumba. Tagja vagyok az Országos Kohász Bányász Egyesület választmáhelyekre is. laki, kérte, ségére. Megtettem. Aztán jött, hozta az italt másik, majd a harmadik, és ezt már nem tudtam elfogadni. Sértődés lett. Hiába mondtam, hogy nem tudok inni. Ezért és az elfoglaltság miatt nemigen járok sehová. — És a fogadónap? — Kérem, valóban előfor, rr. _• _ , _ • dúl, hogy más tartja meg henyanak. Tagja vagyok a mi- lvettem ha kiküldetésben va- nisztérium mellett működő műszaki tanácsnak, s ugyancsak a Külkereskedelmi Minisztérium Igazgatósági Tanácsának. S ez csak egy része a társadalmi munkámnak. Mint PB-tag, VB-tag r-..dszeresen részt veszek a gyári pártbizottsági, és vb ülésein. Tanulok az esti egyetemen. Nem tudnám szükség. Ezt ízléstelennek nítani. Ebben mindenkinek ré- tartanám. Napi tíz órát dói- sze van aki a gyárban dolgo- gozom, és még két óra hosz- zik. De feltétlen számottevő szát foglalkozom otthon üze- érdeme van a fejlődésben, A mi dolgokkal. II. ötéves terv során három— Amikor ide kerültem, 6zor lett élüzem az Acélárupróbáltam eljárni szórakozó gyár. s egyszer részesült mi- Aztán jött va- niszteri dicséretben. 46,3 szá- igyak az egész- zalékkal emelkedett a termelés volumene, 37.5 százalékkal nőtt a termelékenység. A termelékenység 85 százalékban műszaki intézkedésekkel, technikai fejlesztéssel valósult meg, csak a többi létszámnövekedésből. Hat százalékkal csökkent az önköltség, és a korábbi két százalékos selejt jelenleg 0,7 százalék. Az ötéves terv előtt a gyár termelvénye- inek két százaléka került exportra. Jelenleg a termelvé- nyek 17 százaléka 65 országgal tartanak külkereskedelmi kapcsolatot. Az öt év alatt 80 féle új termék hagyta el a gyárat, tehát bővült a választék. öt évvel ezelőtt harminchárom mérnöke volt a gyárnak, jelenleg negyvenöt van. A technikusok száma 137-ről 205-re emelkedett. Tehát amigyok. Ez mindig péntekre esik. De a felvett jegyzőkönyveket, elmondott panaszokat, amelyeket mindig írásba foglalnak. felülvizsgálom. — Mi hangzik el a fogadónapokon? — Lakásügyek, áthelyezés, felvétel, egyéni panaszok, és ezek többnyire ismétlődnek. kor megkezdi a munkát a többi új gyárrészleg, a huzalmű, az új kovácsológyár, akkor nem állnak majd készületlenül, meglesz a begyakorolt műszaki gárda. Ennyit a termelésről. És hogyan fejlődött a demokrácia? Csak részigazság lenne, ha ezt leszűkítenénk arra. mennyit fordul meg az igazgató az üzemben, vagy ki tartja meg a fogadónapokat. Az elmúlt öt évben száz lakást kellett felosztani. Kik osztották fel? Minden üzemben van lakáselosztó bizottság. Végül a döntést a lakáselosztó gyűlésen az Igénylők döntik el. Tehát nem egy, vagy két embernek az akarata érvényesül. Időnként több ezer forint Igazgatói alap felhasználásáról kell dönteni. Az igazgatónak joga van ahhoz, hogy egyedül döntsön a felhasználásról. Itt nem így történik. Minden üzemvezető és főosztályvezető megkapja az alapnak egy bizonyos részét, és az üzemekre tartozik az elosztás. Hogy ki kap jutalmat, azt megbeszéli a művezető, a szakszervezeti bizalmival, majd amikor döntöttek, a listát kiteszik az üzemben közszemlére, s végül ebben a negyedévenként sorrakerülő termelési tanácskozás dönt. Azt vitatni, hogy helyesek-e a döntések, a jutalomelosztásnál, talán hiábavaló lenne. Az viszont feltétlenül igaz. hogy ez a módszer igazságosabb, mintha valaki egyedül döntene. Szavak és valóság. Ezt írtam a cikkek fölé. Az olvasó a teljesség Igényét várja. Sok mindent három cikk keretében elmondani nem lehet. Csak arra kívántunk válaszolni, ami egy társasági beszélgetés során elhangzott. Gulyás Ernő
