Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-06 / 158. szám

IS?*. július 6. szerda­N ö o R A T> Kedvező idő, több friss áru A zöldség*gyümölcs ellátás az iparvidéken Kedvez a termelőknek az időjárás! A káposzta, karalá­bé, sárgarépa szinté szétre­ped a kövérségtől. Gömbö­lyű szemektől duzzadnak a borsóhüvelyek. A szamócát alig győzik szállítani a MÉK gépkocsijai a csehszlovák ha­tárra és a konzervgyárakba, valamint a megyei és a buda­pesti boltokba. A legjobb köriét A megye egyik legjobban ellátott területe a szécsényi körzet, ahol a földművesszö­vetkezet szervezte meg a zöldség-gyümölcs ellátást, és elöljáróban 55 500 palántát juttatott el a háztáji gazdasá­gokba. A gyümölcstermés ja­vítása érdekében permetező- brigádokat alakítottak, s ezek háromezer „termőfaegy- séget” permeteztek le, mintegy kétszeresét a tava­lyinak. Különösen sok friss zöldáru termelésére, és szállítására és Balassagyarmaton távolabbi falvak boltjai csak délután két-három órakor kapják meg az árut Ez mór a csúcsforgalom Mindezek ellenére bizako­dó a hangulat a salgótarjáni MÉK kirendeltségen. A ta­valyinál két héttel korábban érő gyümölcsök és zöldségfé­lék jelentősen megkönnyítet­ték az ellátást. Üjburgoinyá- ból eddig már húsz vagon jutott a vásárlókhoz, jóval olcsóbb áron, mint tavaly, és a kilátások is kedvezőek: kö­zepesnél nagyobb termés vár­ható. Szamócából a tavalyi­nak négyszeresét vásárolták fel, fejeskáposztából eddig 12 vagon, kelből 400 mázsa ke­rült a piacokra. A naponta kimenő 4-5 vagon zöldáruval 59 raktári dolgozó és árukí­sérő foglalkozik. Ez már a csúcsforgalom. A tsz-ek és a felvásárlók szerződött a szécsényi II. Rá- kapcsolata sokat javult. Ma már szívesen osztályozzák, rakják rekeszekbe a tsz-bri- gádok a gyümölcsöt, paradi­csomot, mert tudják, hogy így nagyobb árat kapnak ér­te. Viszont a felvásárlók kö­zött is több a szakképzett, he­lyesen minősítő dolgozó. Egy dologban mégis akad nézet­eltérés: a termelőszövetkeze­tek esetenként pontatlanul adják le a heti és a negyven­szerződéskötési és nyolcórás előjelentéseket, s így a gépkocsik nem tudnak időben menni az árukért. A vevők véleménye Nagy a sürgés forgás a ba­lassagyarmati kirendeltségen is, különösen most a szamó­ca, málna és feketeribizli idény idején. A bánki és a drégelypalánki tranzit tele­pekkel együtt naponta 10-13 vagon elszállítását bonyolít­ják le. De nem hanyagolják el az újburgonya, borsó, ká­poszta, kel, karfiol, vegyes­zöldség felvásárlását sem, mindezekből bőségesen szál­lít naponta különböző köz­ségekbe az a három gépkocsi, amelyeket kizárólag erre a munkára rendszeresítettek. Karancskesziben, Szécsény- ben, Balassagyarmaton, Nagy­ellátás gondjának nagyobbik bátonyban, Kisterenyén és fele a Megyei Értékesítő Köz- Salgótarjánban sok vevőt pontra, s elsősorban a salgó- megkérdeztünk: mi a vélemé­kóczi Ferenc Tsz, és a varsá­nyi Üj Kalász Tsz. A javuló termelési „kedv” a magasabb ■ felvásárlási árakon kívül an­nak is köszönhető, hogy a szécsényi földművesszövetke- 4 zet a tsz-eket a kereskedelem hasznából is részesíti. (A MÉK átvételi ár, és a nagy­kereskedelmi ár közötti kü­lönbség felét a szövetkezetek kapják! Jók a felvásárlási eredményei^ a balassagyarmati földműves- szövetkezetnek, és különösen kiemelkedő a teljesítés eper­ből és málnából, amelyékből 140, illetve 210 mázsát érté­kesített eddig a szövetkezet. A termeltetés elősegítésére huszonnégyezer palántát érté­kesített, nemcsak a balassa­gyarmati, hanem a rétsági körzet területén is a földmű­vesszövetkezet. Nagy a zöldségtermő te­rülete a salgótarjáni járásban a karancslapujtői Karancs- völgye Tsz-nek. Itt az ellátás 50-60 százalékát oldja meg helyi felvásárlásból a földmű­vesszövetkezet: 20 vagon zöld­árura kötött szállítási szerző­dést a közös gazdasággal. A földművesszövetkezetek mellett a zöldség-gyümölcs sége is jó. A répa, gyökér a termelőnél méregdrága, igaz. valamivel szebb is, de a MÉK-é sem cérnavékony már és az ára forinttal, forintöt- vennel olcsóbb. Az is szóba került azonban, hogy olykor a rekeszben látott friss zöld­paprika, paradicsom helyett bamafoltos, törődött áru hullik ki otthon a zacskóból. Pedig ezek a cikkek még drágák. Nagybátónyban a három zöldségbolt körül furcsa hely­zet alakult ki, ugyanaz a gépkocsi, illetve kirendelt­ség szállít mindháromnak, mégis megesik, hogy egy-egy cikkből vagy az e^vik, vagy a másik nem kap. Szerencsé­re van hol megvásárolni a kívánt zöldségfélét: nemrég költözött ki a piaci standra a nagybátonyi termelőszövetke­zet. versenytárs az áruellá­tásban. Kisterenyén csak egymás hegyén-hátán férnek el a ve­vők a boltban, mert a szűk kis helyiségben- magasra tor­nyozva állnak a rekeszek. Balassagyarmaton két erő küzd együtt és egymással az ellátás megjavítása érdeké­ben. Két MÉK zöldségbolt ta­lálható itt és egy földműves­szövetkezeti. A MÉK-boltban van zöldpaprika, a szövetke­zetiben nincs. Viszont a szö­vetkezetiben rengeteg a gyü­mölcs; cseresznye, meggy, őszibarack, amelyet a háztá­jiból vásároltak fel. Az az áru, amelyet a me­gyéből vásárol fel a MÉK, és különösen, amelyet a földművesszövetkezet helyben vesz meg a termelőszövetke­zetektől, friss, szép és ol­csó is. S általában helyből oldják meg a következő hó­napokban is az ellátást. Ért­hető, hogy így sokkal keve­sebb a vevők panasza, mint az előző években: sokkal töb­ben vásárolnak a MÉK és a szövetkezetek boltjaiban, mint bármikor. Kemény Erzsébet- tarján: és a balassagyarmati kirendeltségre hárul. Innen látják el a megye termelőszö­vetkezeteit, és a földműves­szövetkezeteket göngyölegek­kel. Kevés azonban a paradi­csomos és a gyümölcsös rekesz. Ugyanez mondható el a szál­lítóeszközökről is: a meglevő nyolc gépkocsi nem elegen­dő, s így I előfordul, hogy a nyük az idei zöldáru ellátás ról? A válasz ez alkalommal egybehangzó elégedettségről tanúskodott. Megnyugtató, mint elmondják, hogy jelen­leg az egyéni termelő gyak­ran 6-7 forintért adja, illet­ve adná ugyanazt az árut, amelyet a MÉK-nél 4-5 fo­rintért lehet megkapni. é MÉK árudák áruinak minő­Eredményes egészségügyi tanfolyamok A tanév befejeződésével az iskolákban működő egészség- ügyi csoportok tevékenységé­nek értékelése is napirendre került. A megyében 109 al­talános, 7 középiskolai, és 1 ipari tanuló iskolai csoport (Nagybátony) működött 5500 taggal. Feladatukat — az is­kolák egészségügyi feltételei­nek javítását, a tanulók tisz­tasági felelősök által való ellenőrzését, mind több isko­lás bevonását az egészségőr tanfolyamokba — zömük megvalósította. Főleg az ál­talános iskolákban, ahol az úttörőszervezetektől jóval ha­tékonyabb segítséget kaptak, mint a középiskolai vöröske­resztes csoportok a KISZ- szervezetektől. Ez magától érthetődő,- ha figyelembe vesz- szük, hogy majd minden já­rási úttörőtitkár egyben járá­si vöröskeresztes elnökségi tag is. KISZ vonalon nem áll ugyanez. Az orvosok, tanárok által vezetett tanfolyamok száma az általános iskolákban 2-ről 11-re emelkedett, a középis­kolákban viszont csökkent. Az egészségügyi vetélkedők­ben és az elsősegélynyújtó versenyekben rejlő lehetősé­geket jól kihasználta a Vö- röskereszt. Tavaly 27-et ren­deztek 500 résztvevővel, az idén 41-et 1000 érdeklődővel. A középiskolákban ezen a té­ren némi előrelépés tapasztal­ható. A néhány versenyük nem fulladt részvétlenségbe, éppen érdekesen tanító jelle­ge miatt. A tiszta ház, ren­des udvar mozgalom iskolai megfelelője a tiszta iskola, rendes osztály. Több iskola — miután elnyerte a címet — nem fordított kellő figyelmet a követelmények teljesítésé­re, ezért az idén csökkent a tiszta, rendes osztályok szá­ma. A jövőre mindenesetre tanulság lehet. Ezen a téren bizonyos fejlődésről a közép­iskolák adhatnak számot. a mechanizmusban Érzékeny műszerek birodal- malom, brikettáló. apró csó­rna. Egy külön világ Nagybá- nakhoz hasonló égető alkal­tonyban a szolgáltató főépü­letének földszintjén. Labora­tórium — hirdeti a tábla. Ve­gyészek, laboránsok dol­goznak, bontják elemzésre az anyagot. Egy dolog érdekli Őket a műszerekre hajolva: matosságok, mikronra érzé­keny mérleg, műszer amely­nek skáláját nagyító segítségé­vel olvassák. Számok, érté­kek kerülnek a kimutatásra. Akár kereskedelmi, akár ré­tegvizsgálatot végeznek, vagy miben mi van, és öröm szá- éppen az akna számára hatá mukra, ha kedvező adatokat írhatnak a bizonylatra. Horsa Pál már veterán a szakmában, öt kértük veze­tőnek. — Amikor elvégeztem a szegedi felsőiparit, még friss volt a kémia, akkor helyez­tek a laboratóriumba. A kez­det kezdetén, 1929-ben Sal­gótarjánban, azután Baglyas- alján, négy éve meg itt Nagy­bá tonyban. Kezdetben csak a szenet vizsgáltuk. Ma már sokkal több dologgal foglal­kozunk — újságolja. — Ma is a szén a legfonto­sabb? — Igen. Havonta 900—1000 szénelemzés készül, de több céllal. Van kereskedelmi mu­tatókra vonatkozó vizsgálat. A mintát a vevővel közösen ve­szik. és lezárt zacskókban ke­rül hozzánk. Itt szárítjuk, porrá őröljük, égetjük és mér­jük a visszamaradt salakot. Fűtőérték, víz és hamutarta­lom szabják meg azután a ke­reskedelmi árat. Szárító, kisméretű golyós­A lengyel turisztika fejlődése Lengyelországban a turisz­tika jól működő gazdasági ágazattá vélt. Az ORB1S len­gyel utazási iroda az elmúlt Öt évben 114 millió vendég­nek, közülük 1,2 millió kül­földi turistának nyújtott kü­lönböző szolgáltatásokat. Az elmúlt ötéves tervben 4 új szálloda épült, s a mostani ötéves tervben 7 új szálloda építését kezdik meg. rozzák meg az átlagértéket. Az egyikre az eladási ár meg­állapításához, a másikra a termelés tervezéséhez van szükség. — A délnógrádi kutatás eredményét is itt vizsgálták? — Igen. Gondolhatja milyen várakozással. Az ilyen vizs­gálatoknál lényeges, hogy amint kiveszik a magot rög­tön hozzák a laboratóriumba, mert akkor lehet pontosan megállapítani az összetételt. Kedvező értékeket kaptunk. Persze előfordul az is, hogy éppen az általunk szolgáltatott adatok alapján, a silány mi­nőség miatt területeket kell felhagyni — magyarázza, az­után a szomszédos helyiségbe invitál. Itt már nem a szén, hanem a bányákban vett légminták elemzését végzi Tóth László vegyészmérnök és Vajda Ist­ván technikus. — Korábban a nógrádi bá­nyák levegőiéből vett mintá­kat Budapestre, a Bányászati Kutató Intézet laboratóriumá­ba kellett küldeni. Igen költ­séges volt. Sok a súlytólégve- szélyes bánya, ezenkívül szén­savgáz is van Nógrádban. A levegő szennyezettségét állan­dóan vizsgálni kell. Ezzel a Wösthoff készülékkel naponta 12—14 elemzést végzünk, és a vizsgálatok eredményeiből sok mindenre következtetni tud­nak a szakemberek, — ma­gyarázza Vajda István. A következő helyiségben Tordal László olajvizsgálatot végez. Mint később kiderül, bányatechnikus az eredeti szakmája, de már annyira megtanulta az olajelemzést, hogy néha bérmunkát is vé­gez a műszerekkel. Itt általá­ban arra kiváncsiak, hogy a feltételeknek megfelelő-e a transzformátor, vagy éppen a motorolaj összetétele. A tröszt területén sok olaj kerül fel- használásra. Ebben a helyiségben kapott egyébként helyet egy szakító-* gép is. Fő feladata, hogy a bányákban felhasználásra ke­rülő sodronykötelek mintáit vizsgálja, vajon megfelelnek-e a kívánt célnak. A nagybátonyi laboratóri­umban szórványosan vízelem­zéseket is végeztek. A szakem­berek számára ez is fontos, bár nincs állandó létszámuk erre a célra, csak a szükséges műszerek Utoljára egy nemrég felsze­relt helyiséget mutat a labor­vezető. — Ez Tóth Györgyné geofizikus mérnök munkahe­lye. Üj dolog. A jövőben ta­lajmechanikai vizsgálatokat is végzünk. Már a műszerek megvannak. Igen fontos less az a tervezők számára, hiszen az itt végzett vizsgálatokat nem lehet nélkülözni. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt központi laboratóriu­mában huszonnégyen dol­goznak, mérnökök, techniku­sok, laboránsok, kisegítők. Ró­luk általában kevés szó esik, pedig igen értékes munkát végeznek. Nélkülözhetetlen műszer szerepét töltik be a tröszt mechanizmusában. Vizs­gálataik egyrészt előre jelez­nek fontos dolgokat, másrészt utólag ellenőriznek tényeked amelyeknek ismerete nélkül a szakemberek is csak sötétben tapogatóznának. Nem termelő munka ez övéké, de tevékeny­ségük fontos, és gazdaságos. A minták érkeznek, a bi­zonylatok mennek, és mind több kérdésre adnak pontos választ a laboratórium dol­gozói. B. J. Szavak és a valóság III. Acélárugyári reflexiók Többször feltettem a kér­dést az üzemekben járva: mikor látták az igazgatót? Nem kaptam mindenütt ugyanazt a választ, amit a hideghengerműben, vagy a kovácsoló üzemben, de töb­ben megjegyezték: — Antal elvtársnak van egy betegsége: porckorongko­pás. Amikor ezt mondták, figyeltem az arcokat, s azt láttam, átsuhant rajtuk az efvüttérzés. Ez valóban igaz. megmondani, hányszor hív­nak városi értekezletekre. — Hogy tud az üzembe járni? — Kérem, ez mindig nagy dilemmám volt. Sokat be­szélgettem erről iparági ve­zetőkkel. Nincs kialakult vé­lemény. Hetenként kétszer- héromszor jutok le az üzem­be, amikor itthon vagyok. Mindig oda megyek, ahová kell. De nem engedhetem — Betegsége? — Ez valóban igaz. Ha rossz az idő. nagyon megvisel. . Hát eddig a beszélgetés az igazgatóval. Néhány dolgot azonban még el kell monda­nom. Nem a felelőtlen kije­lentések cáfolatára, hanem mert az igazsághoz több min­den hozzátartozik. Hat éve irányitja a gyárat Antal elv­társ. Azóta sok minden történt. Nem mintha a történeteket, annak meg magamnak azt, hogy .. . . , . minden értelem nélkül sétál- vagy annak nagyobb há Tobbszoi hónapokig feküdt^ gassak önmutogatásra nincs nyadát neki akarnák tulajdo- korhazban, s ilyenkor fenj" R».t íYlóstolermek nítani. Ebben mindenkinek ré­leg elmaradt az üzemekből. Közvetlen munkatársai he­lyettesítették. De elmaradt máskor is, erre azonban ő adjon választ. Arról kérde­zősködöm, hogyan telik el egy hete. — Nehéz erre válaszolni — mondja — mert az én el­foglaltságom nem menetrend- szerű. Valóban nemrégen a Szovjetunióban voltam há­rom hétig. S feküdtem kór­házban is. De hogy tovább részletezzem. Hetenként álta­lában egyszer fölrendelnek a minisztériumba. Tagja va­gyok az Országos Kohász Bá­nyász Egyesület választmá­helyekre is. laki, kérte, ségére. Megtettem. Aztán jött, hozta az italt másik, majd a harmadik, és ezt már nem tud­tam elfogadni. Sértődés lett. Hiába mondtam, hogy nem tu­dok inni. Ezért és az elfoglalt­ság miatt nemigen járok se­hová. — És a fogadónap? — Kérem, valóban előfor­, rr. _• _ , _ • dúl, hogy más tartja meg he­nyanak. Tagja vagyok a mi- lvettem ha kiküldetésben va- nisztérium mellett működő műszaki tanácsnak, s ugyan­csak a Külkereskedelmi Mi­nisztérium Igazgatósági Ta­nácsának. S ez csak egy ré­sze a társadalmi munkám­nak. Mint PB-tag, VB-tag r-..dszeresen részt veszek a gyári pártbizottsági, és vb ülésein. Tanulok az esti egyetemen. Nem tudnám szükség. Ezt ízléstelennek nítani. Ebben mindenkinek ré- tartanám. Napi tíz órát dói- sze van aki a gyárban dolgo- gozom, és még két óra hosz- zik. De feltétlen számottevő szát foglalkozom otthon üze- érdeme van a fejlődésben, A mi dolgokkal. II. ötéves terv során három­— Amikor ide kerültem, 6zor lett élüzem az Acéláru­próbáltam eljárni szórakozó gyár. s egyszer részesült mi- Aztán jött va- niszteri dicséretben. 46,3 szá- igyak az egész- zalékkal emelkedett a terme­lés volumene, 37.5 százalék­kal nőtt a termelékenység. A termelékenység 85 százalékban műszaki intézkedésekkel, technikai fejlesztéssel valósult meg, csak a többi létszámnö­vekedésből. Hat százalékkal csökkent az önköltség, és a ko­rábbi két százalékos selejt je­lenleg 0,7 százalék. Az ötéves terv előtt a gyár termelvénye- inek két százaléka került ex­portra. Jelenleg a termelvé- nyek 17 százaléka 65 ország­gal tartanak külkereskedelmi kapcsolatot. Az öt év alatt 80 féle új termék hagyta el a gyárat, tehát bővült a válasz­ték. öt évvel ezelőtt harminc­három mérnöke volt a gyár­nak, jelenleg negyvenöt van. A technikusok száma 137-ről 205-re emelkedett. Tehát ami­gyok. Ez mindig péntekre esik. De a felvett jegyzőköny­veket, elmondott panaszokat, amelyeket mindig írásba fog­lalnak. felülvizsgálom. — Mi hangzik el a fogadó­napokon? — Lakásügyek, áthelyezés, felvétel, egyéni panaszok, és ezek többnyire ismétlődnek. kor megkezdi a munkát a töb­bi új gyárrészleg, a huzalmű, az új kovácsológyár, akkor nem állnak majd készületle­nül, meglesz a begyakorolt műszaki gárda. Ennyit a ter­melésről. És hogyan fejlődött a de­mokrácia? Csak részigazság lenne, ha ezt leszűkítenénk arra. mennyit fordul meg az igazgató az üzemben, vagy ki tartja meg a fogadónapokat. Az elmúlt öt évben száz la­kást kellett felosztani. Kik osztották fel? Minden üzemben van lakáselosztó bi­zottság. Végül a döntést a la­káselosztó gyűlésen az Igény­lők döntik el. Tehát nem egy, vagy két embernek az akara­ta érvényesül. Időnként több ezer forint Igazgatói alap felhasználásá­ról kell dönteni. Az igazgató­nak joga van ahhoz, hogy egyedül döntsön a felhaszná­lásról. Itt nem így történik. Minden üzemvezető és főosz­tályvezető megkapja az alap­nak egy bizonyos részét, és az üzemekre tartozik az elosztás. Hogy ki kap jutalmat, azt megbeszéli a művezető, a szakszervezeti bizalmival, majd amikor döntöttek, a lis­tát kiteszik az üzemben köz­szemlére, s végül ebben a ne­gyedévenként sorrakerülő ter­melési tanácskozás dönt. Azt vitatni, hogy helyesek-e a döntések, a jutalomelosztásnál, talán hiábavaló lenne. Az vi­szont feltétlenül igaz. hogy ez a módszer igazságosabb, mint­ha valaki egyedül döntene. Szavak és valóság. Ezt ír­tam a cikkek fölé. Az olvasó a teljesség Igényét várja. Sok mindent három cikk kereté­ben elmondani nem lehet. Csak arra kívántunk válaszol­ni, ami egy társasági beszél­getés során elhangzott. Gulyás Ernő

Next

/
Thumbnails
Contents