Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-28 / 177. szám

4 Ä T? T966. július *•*. '^mWrtPk Körséta a strandokon Hő fedi a nyomokat II. A vendéglátást kell javítani Javában tart a strandidény. Megyénkben jelenleg hat für­dő-telepet üzemelteinek. Ket­tővel kevesebbet, mint tavaly, mert a hollókőit, és a szanda- váraljait egészségügyi okok miatt be kellett záratni. Meg­kérdeztük az illetékesektől az idén hogyan biztosítják a strandolok igényeinek mara­déktalan kielégítését. Mit épí­tettek eddig, mit csinálnak még az év végéig? * A tavaly megnyílt salgótar­jáni Tó-strandot hétköznap kétezer, vasárnap nyolcezer fürdőző keresi fel. Fejlesztésé­re az idén 1,5 millió forintot fordít a városi tanács. Az építők augusztus 31-ig átad­nak egy modem, 2500 szemé­lyes öltözőt, s ezzel megoldó­dik a hosszú idő óta húzódó kabin probléma. Környékét parkosítják, az ideiglenes ke­rítést kicserélik. Még nem vég­leges, hogy már az ősszel megkezdik egy kagyló alakú, 60x40 méteres önálló medence építését. Mindenesetre az úszó­versenyek megrendezésére is alkalmas (8 pályás) medencét 1967-ben szeretnék a fürdőzők és sportolók rendelkezésére bocsátani. A Tó-strand északi részén a napokban nyílt meg egy új kisvendéglő, mely 120 vendég fogadására alkalmas. Repre­zentatívabb társát négy-öt éven belül építik feL • A pásztói strandon a víz­hiány miatt hetente csak egy­szer cserélték eddig a vizet. A nem leghigiénikusabb mód­szert most új búvárszivattyú üzemeltetésével szüntették meg. Percenként 800 liter vi­zet hoz felszínre a korábbi 230 helyett. Az 53 kabin, vala­mint a két vegyes öltöző újra festve, rendbehozva áll szep­tember 15-ig a fürdőzők ren­delkezésére. A parkosított terület idén 500 négyzetméterrel bővült. A megszüntetett virágház kör­nyékét rendbehozták, 300 fát ültettek el. A szolgáltatás rosszabb, mint tavaly! A meg­épített három kiszolgáló­helyet nem üzemeltetik. Az egyetlen büfé italszolgáltatása legtöbbször megfelelő, nem mondható el ugyanez a hideg ételkészítmény ellátásáról. • évben lekövezik a tó körüli utat, amely esős időben elég szomorú látványt nyújtott. A partvédő déli kőgát utolsó 40 méterét szintén az idén építik meg. Foglalkoznak a tó be­kerítésének gondolatával is, mivel nem kívánatos állatok fürdőhelye az északi partsza­kasz. A tófejlesztésre szánt szűkös pénzmennyiséget tár­sadalmi munkával egészítik ki. Ennek összege: 50—60 ezer fo­rint. A szórakozás is biztosí­tott. Legalábbis szombat—va­sárnap zenére táncolhatnak az üdülők és kirándulók. * A balassagyarmati fürdőte­lep tatarozására az idén 70 ezer forintot fordítottak, öt­venhat kabin és egy közös öl­töző áll a fürdőzők rendelke­zésére. Bevezették idén is a nyugágy kölcsönzést. A napi forgalom általában 100 fő kö­rül mozog. A büfés sátor hi­deg étel ellátásán van mit ja­vítani. • A diósjenői strand fejlesz­tésére az idén nem nagy ösz- szeget fordítanak. Új strand­felszereléseket vásároltak, megkezdődött a kölcsönzés. A földművesszövetkezet pavilon­ját csak szombat és vasárnap üzemeltetik. A fürdőtelepet jó idő esetén 2—300-an is fel­keresik. A Dunakanyar Inté­ző Bizottságtól több támoga­tást várnak a község vezetői. A leghidegebb vizű salgói strandon, 60 ezer forintért új lépcsőt építettek a parttól a medencéig. Vendéglátás nincs. A kért mozgóbüfés rendszert a vendéglátók — a kis for­galomra hivatkozva — nem vezették be. Rozgonyi István A bánki tó az egyetlen ter­mészetes fürdőhely megyénk­ben, amely az igényesebb für­dőzők igényeit is egyre jobban kielégíti. A község vezetőinek agilitása követésre méltó. A Horgásztanya, a 12 horgász­állás, a 14 kabin, a parti kő­fal, a büfé megépítése után ez Kánikula idején hatvan-hetv enfokos melegben dolgozik — mint annyi más üvegfúvó — Simon Béla és szocialista brigádja. Az Öblösüveggyár VII. fazekas kemencéjének munkásai ezer és ezer laboratóriumi üvegtölcsért gyárta­nak exportra — főleg a Szovjetunió számára —, s a hő­ség ellenére normájukat 102 százalékra teljesítik. Simonék, a pártkongresszus tiszteletére azt is felajánlották, hogy a selejtet három százalékról kettő és félre csökkentik: eddig állják az ígéretet (Koppány György felvétele) ló at ezer dai Hogyan is volt? Papp Gyula meg Heipter Piroska lakodalmában még táncolták. Amikor már emel­kedetté vált a hangulat, egy­szerre csak ráhúzta a cigány: t,Egér, egér fut a padlódeszkán. Nem leszek én többé koszorúslány, Ha leszek, ha leszek, menyasszony leszek, Vőlegény a babám, párja leszek.” Leányok, legények álltak körbe a lakodalmas ház ud­varán, közülük egy, vánkossal a kezében a kör közepére lé­pett, s amikor elhangzott a dal, a legény a választott leány elé térdepelt a párnára, így kérte táncra. Egy-egy ilyen táncrakérés bizonyos fokig már nyílt színvallás volt a fa­lu előtt, s jelezte, hogy va­lakinek a „gyöngypápóci lá­nyok” közül hamarosan ismét bekijtik a fejét, új lakodalom van kilátásban. Ez volt a la­kodalmi vánkostánc, amelyet a Vas megyei Pápóc községben még ma is táncolnak. Erről, a népdalgyűjtésről, s a vele járó izgalmakról, tör­ténetekről beszélgetünk Mikes Ferenc nyugdíjas pedagógus­sal, aki laioni.ouan tart.dzr.o- dik Salgótarjánban, s idős ko­ra ellenére már felkeresett néhány, a városhoz közelebbi községet is. Még egy „történetét” jegyez­tem fel, amely szintén Vas megyében esett meg vele, ahol jelenleg él. Egy malomról szól. A malom már nincsen meg. Eltűnt. Ház épült a helyére. Csak az ismert „simonyi nép­dal” őrzi az emlékét, a simo­nyi emberek dalolnak róla esténként poharazgatás köz­ben. — A mi nótánk ez — mond­ják. — Még Petőfi Sándor ír­ta annak idején a Kis utcában levő malomról, amelyben nem is gabonát, hanem búbánatot őröltek akkoriban. Hogyan írhatott Petőfi Sán­dor arról a malomról? A he­lyiek erre a kérdésre is ké­szen állnak a magyarázattal. A szomszédos Ostffyasszony- fáról bizonyára hozzájuk is át- rándult a nagy magyar költő, akkor láthatta a malmot. Va­lóban igy lenne? Nem. Petőfi Sándornak semmi köze sincs ehhez az egész országban egy­formán ismert és egyformán aalolt népdalhoz, bárhogy is bizonygatja ezt a szóbeszéd ebben a faluban. Szóval, ezeket a mondákat, kis történeteket is ismeri Mi­kes Ferenc. Idős, fehér hajú bácsi. Majdnem nyolcvan esz­tendő járt el a feje felett. Dalokat gyűjt, ötven éve gyűjtögeti, s több, mint hat­ezer dalt gyűjtött eddig össze. Mondja, otthon a polcain kék fedelű füzetecskék sorakoznak, ezek őrzik gyűjtését. Van, amelyik dalnak csak a szöve­gét jegyezte le. s utána keresi a dallamot. A mozgás már ne­hezére esik, a gyűjtés sem megy már olyan frissen, mint a régebbi időkben, amikor egy-egy disznótoron, falusi ke­resztelőn száz dalt is lejegy­zett.-- SzfflŐ follt-T*? 1 '-'17' 00*1 **■»­h ari kis községben. Hajdúba- gason jegyezgettem le az első dalszövegeket. Fiatal pedagó­gus voltam Kassán, amikor ki­A nógrádi erdész merénylőjének regénye Alibik a mikroszkóp alatt Szívós munkában töltött órák, napok következtek. Jó akarattal adott tájékoztatá­sokból, elejtett szavakból, el­harapott félmondatokból gyűjtögették a nyomozók az adatokat. Közben befutott egy értékes információ: az erdészt söréttel sebesítették meg majdnem halálosan. Gondos mérlegelés után a nyomozás vezetője úgy dön­tött, hogy tizenkét személy alibijét ellenőrizteti teljes pontossággal. összeállították a listát; kiosztottáik, kire ki­nek a kihallgatása jut. A nyomozók rövid feljegyzést készítettek az addig megtu- dottak alapján arról, hogy melyik gyanúba jöhető sze­mélynek mi a gyengéje, milyen vonatkozásban lehet számítani arra, hogy nem mond igazat. Amint a kihallgatások pe­regtek, úgy szűkült a hurok. A tizenkét emberből már csak három maradt: Viszt János, Kovács Ferenc és Ka- reczki Ferenc. Az előbb meghallgatottaktól eltérően majdnem percnyi pontosság­gal adták elő, hogy a bűn- cselekmény délutánján és es­téjén merre jártak, mit csi­náltak, kivel találkoztak. Viszt a feleségének segített mosni, aztán szalmáért ment. Alkonyattájt a kisfiát keres­te. Kareczki Ferenc iß jól emlékezett december máso­dikénak eseményeire; úgy­szintén Kovács Ferenc, aki aznap huszonnyolc méter­mázsa szenet hordott be, az istálló kiseprésére már gyer­tyafénynél kerített sort, a gyereknek pirítós kenyeret adott vacsorára szilvalek­várral. A három férfi alibije közül Kovácsé és Viszté kísértetie­sen precíz volt. A vádhatóság képviselője is, valamennyi nyomozó mégis letette volna a főesküt arra, hogy vagy ez a két ember vagy kettejük kö­zül az egyik a tettes. Ártatlan embert azonban még rövid időre sem akartak megfoszta­ni szabadságától; egyiküket sem helyezték előzetes letar­tóztatásba. MÉH-telep az udvar végén A házkutatás sem Ková- cséknál, sem Visztéknál nem vezetett sikerre. Sehol egy mákszemnyi puskapor, sehol egy cseppnyi fegyvertisztító olaj. Előtelefonálták hát Sal­gótarjánból a bűnügyi techni­kust, aki olyanféle műszert tört az első világháború. En­gem is behívtak katonai szol­gálatra. A frontra kerültem. Gyűjtésem közül számos dalt a katonaságnál jegyeztem le. Ott ismerkedtem meg több nógrádi emberrel is, akik kö­zül egy párral még nem sza­kadt meg a kapcsolatom, s akik mindig hívnak Nógrád­ba. Csakhogy nekem már ne­héz az utazás. Elfáradok ha­mar. A háború után Mikes Fe­renc Cegléden és Aszódon ta­nított. Ezeken a vidékeken is jegyezgetett, gyűjtötte a dalo­kat. A felszabadulás után ke­rült Vas megyébe, 1946-ban nyugdíjazták. Azóta minden szabadidejét kedvenc szenve­délyének, a dalgyüitésnek szenteli. Sok-sok dalt jegyzett fel a kemenesaljai községek­ben is. „Simonyiban van egy ma­lom ...” — éneklik abban a már előbb emlgetett faluban a népdalt. A malom már nin­csen meg A régi molnár is meghalt, nem őrli a régi bú­bánatot. Ma már különben sem élne meg belőle. A falubeliek azért esténként szívesen dalolják a kedves dalt, emlékezvén a múltakra. Tóth Elemér hozott magával, aminővel a katonák keresik az aknát. A műszer Viszték udvarán igen sok alkalommal jelzett, de mindannyiszor csak ócska fa­zekat, repedt lábost, horpadt bádogbögrét vetett ki az ásó. A kerítés tövéből azonban egyéb is előkerült: sok-sok, gondosan elcsomagolt, ned­vességtől óvott géppisztoly-lő­szer. — Azt más, mint valami ha­ragosom, nem áshatta oda — mondotta keményen Viszt Já­nos. — így akart bosszút állni rajtam. Sok ám a gonosz em­beri — Akad, akad... Maga ki­re gyanakszik? — Nem gyanúsítok én sen­kit! — Mi viszont gyanúsítjuk magát, Viszt János. Emberölés bűntettének kísérletével gya­núsítjuk. Előzetes letartózta­tásba helyezzük. A karácsonyt is, az újévet is a fogdában töltötte Viszt Já­nos. A nyomozók nagynéha megpróbálták beismerésre bírni, de hiába. Hiába, pedig a nyomozás egyes fordulatai­ból nem hallgattak el előtte semmit. Elébe tárták, hogy kéttucatnyi tanú vallotta ró­la: gyerekkora óta rajongója a fegyvernek, hogy a faluja be­liek számtalanszor látták bi­zonytalan eredetű nyúllal. Megmutatták Brhlik Sándor és Sebes József vallomását is. Sebes közvetített egy cserét Viszt és Brhlik között. Viszt pisztolyt adott egy kispuská­ért. Már beköszöntött a farsang, amikor Viszt kihallgatásra je­lentkezett a fogdából. A bűn­ügyi osztály éppen benn levő dolgozói felsóhajtottak: — Végre! Az öröm — egyelőre korai­nak bizonyult. A férfi kono­kul kitartott amellett, hogy csak egy bizonyos nyomozó­tiszt előtt hajlandó beszélni. Az előtt, aki a legtöbb figye­lemmel hallgatta meg. Az Istopirin nem szökik meg Viszt Jánosnak ez a meg­nyilatkozása nem volt a vé­letlen műve. A nyomozók ko­rábban megpróbáltak önérze­tére hatni; hiába. Megmagya­rázták, mennyire könnyít a sorsán, ha töredelmes, beis­merő vallomást tesz, hiszen a rendelkezésre álló bizonyíté­kokkal szemben tagadása esz- telenség. Feszült, de észrevét­len figyelemmel kísérték' a terhelt minden lélektani meg­nyilvánulását. Az a nyomozó azonban, aki előtt Viszt hajlandónak mutat­kozott a szóra, nem volt a fő- kapitányságon. Influenzáját kúrálta odahaza. Amikor azonban telefonon értesítették a legújabb fejleményről, le­csavarta torkáról az otthoni sálat, s felvette az utcára va­ló melegebbet. — Az Istopirin nem szökik meg — úgymond —, majd bekapom, ha visszajövök! Ez alkalommal már elis­merte, hogy az ő fegyveréből dörrent az életveszélyes lö­vés, de azt tagadta, hogy cél­zott volna az erdészre. — Megfutottam előle, eles­tem. Akkor sült el a puska. A kutya januári időben Id kellett szállni az erdőre, le kellett játszani, amit a terhelt vallott, hogy meggyőzzék: kép­telenséget állít. Bevallotta végre, hogy ő adta le a halá­losnak szánt lövést. Azt azon­ban, hogy a temérdek lőszert ő rejtette volna el a kerítés tövében, még mindig tagada. Ez a tagadás is kárbave- szett. — Viszt puskájának bal csö­vében nem régi lövés nyomai mutatkoztak —, mondotta an­nak idején a fegyverszakértő* — Megvizsgáltuk a sörétet, amit az orvosok találtak meg az erdész testében. Teljes bi­zonysággal megállapítottuk* hogy azt 16-os kaliberű pus­kából lőtték ki. A korszerű bűnüldöző tech­nika arra is képes, hogy ki­mutassa: a fegyvercsőben ma­radt szennyeződés miféle lő­porkeverék maradványa. Se­gít a színkép- és kvantitatív kémiai analízis, a hihetetlen pontosságú mérleg, az egye­temen megszerzett ismeret, évtizedes tapasztalat. A kör, a törvényes bizonyítás köre Viszt János esetében is áthág - hatalanul bezárult. A tettes a bíróság elé került. A bíróság —, mint annak idején megírtuk —, hosszú* szigorú szabadságvesztés bün­tetést szabott ki Viszt János­ra. Bizonyos, hogyha a lövés a kerületvezető erdész halá­lát okozza, még szigorúbb, sőt — talán — a legsúlyo­sabb lett volna, hiszen ember­élet elvételéért a törvény ezt lehetővé teszi, s adott eset­ben az ilyen szigorúságú Ítélet teljes mértékben talál­kozik az emberek igazságér­zetével. Súlyosbító körül­ményt nem egyet talált a bíróság, s néhány enyhítőt is. Ez utóbbiak között azon­ban az őszinte, feltáró jelle­gű beismerő vallomás nem szerepelt... Borváró Zoltán A IXógrád interpellációja, A becskei gondokról A becskeiek panasza alap­ján szerkesztőségünk néhány kérdést juttatott el a Balassa­gyarmati Járási Tanács illeté­kes szerveihez. Kérdéseink: Becske községben milyen in­tézkedések történtek a ve­gyesbolt fejlesztésére, a nyit- vatartás megoldására, mikor lesz férfifodrász, hogyan old­ják meg a tv és a rádió készü­lékek javítását, mikor, milyen erőforrásból épül törpevíz­mű. Leszák Pál, a járási ta­nács vb elnökhelyettese adott választ. — A MÉSZÖV tervei alap­ján 1970-ben mintegy kétszáz- hetvenezer forintos költséggel új helyiséget vásárolnak ital­boltnak. A mostani helyén pe­dig a vegyesbolt bővítését tervezik. Ami a nyitvatartási illeti. A községi tanács és a földművesszövetkezet javasla­tára, a járási kereskedelmi felügyelő közös megegyezése alapján, a nyári mezőgazdasá­gi munkálatokat figyelembe véve állapította meg a nyit­vatartási időt. Reggel hat órá­tól délelőtt tíz óráig, és dél­után fél öttől este húsz óráig. — A férfifodrász-szolgálta­tást a balassagyarmati fodrász ktsz útján kívánjuk megolda­ni. Átmenetileg lehetőséget biztosítottunk a berceli fodrász kisiparosnak, hogy lássa el ezt a szolgáltatást. Ha lenne szak­ember a községben, úgy a vég­leges megoldás is elintézést nyerne. — A rádió- és televízió ké­szülékek javítására tárgyalást folyattunk a GEDKA balassa­gyarmati kirendeltségének ve­zetőjével. A szerviz-kocsi minden héten egy alkalommal megjelenik a községben. A ki­sebb javítások gyorsabb el­végzésére — a községi tanács javaslatára — még ebben a hónapban másodállásos mű­szerész kisipari engedély ki­adására is sor kerül. — Végül: a harmadik öt­éves terv időszakára sincs tör­pevízmű építése tervezve. Á község anyagi erejét jelenleg a művelődési ház építése köti le. A járás területén törpevíz- művet csak Cserháthalápon és Ipolyvecén építenek ebben az időszakban — volt a vá­lasz.

Next

/
Thumbnails
Contents