Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-28 / 177. szám
1966. július 28. csú+örtők N 3 <5 T» Ä TS 3 Fordulat Ludányhalásziban T. SOROZÁS ELŐTT Hire képesek az idős tagok? A szeszélyesen kanyargó Ipoly vidéke az ország egyik legszebb része. Hej, pedig mennyi bajt és bánatot okozott már ez a lomha sodrású tolyó! Évekig csendben kanyarog a Cserhát északi lábánál, de amikor megindul az áradat, tengerré változtat mindent. A régi öregek sokat mesélnek a haragvó Ipolyról. Ilyenkor a víz uralta a íolyó- menti községeket. Nem kímélte a szántó-vető emberek verej- tékes munkáját. S nem kell messzire menni a példákért, így volt ez tavaly is Ludány- halásziban. Bajt, gondot okozott a folyó, Egy éve másról sem lehetett hallani Ludányhalászi- ban. mint az Ipoly hatalmas pusztításáról. A százezreket érő vagyont — termést — elöntő áradat majdnem tragikus helyzetbe sodorta a község két termelőszövetkezetét. A legnagyobb kincs, a takarmány veszett oda. Ezen a vidéken ugyanis a legalapvetőbb megélhetési forrás az állattenyésztés. Válság fenyegette a közös gazdálkodást. Az emberek keseregtek, villongtak — hiszen súgott a nincs! Szűk esztendőt zártak tavaly mindkét termelőszövetkezetben. Fogcsikorgatva járták a tagok télen az istállókat, mert az állatok majdnem szalmán teleltek. Nehéz volt a zárszámadás. De átvészelték a sovány hónapokat! Mester Lajos homlokára re- dőket szántottak már az évek. A legmélyebb barázdát mégis talán a tavalyi áradás véste a szövetkezeti elnök szeme fölé. Egy évvel ezelőtt, amikor találkoztam vele tele volt keserűséggel. Nyugtalanul beszélt, mint aki minden idegszálával máshová figyel. Most feltűnően nyugodt. Csak a barázdák emlékeztetnek a tavalyi, ideges emberre. — Igen, befejeztük az aratást, de csépelni való is csak négy napra ad elfoglaltságot — mondja. Ez igen! Jól esik hallani. Egy éve sokkal később is még a gabonával bajlódtak. Lassan ment a munka, veszett a szem, átkozódtak az emberek. — A cséplést is befejeztük volna, de zsupszalmára szerződtünk és azt kézzel kellett levágni. Meg közbejött az eső is. Mi történt az Ipolyvölgye Tsz-ben, hogy néhány hónap alatt megváltozott minden? Ellenkező előjelet kaptak a dolgok. Idejövet láttam a határt. Sehol még egy elhagyott csomó szalma sem. Rend uralkodik a földeken. Egyre szaporodnak a barázdák is; két traktor már százharminc hold tarlót szántott fel. A kérdésre igen egyszerű magyarázatot ad az elnök: — Az idén kedvezett az idő, és sokkal jobb volt a szervezés is, mint tavaly. S végre áprilisban kaptunk egy agro- nómust. Tudja mekkora segítség ez? Csak az utóbbi szavaknál emelkedik kissé a hangja. Egyébként csendesen, szerényen beszél. Mint az olyan emberek, akik nem szeretik a szavakat. Az a fajta, aki nem tudja „adminisztrálni” magát. Szerinte sokkal többet mondanak a tények. Nos, a tények! Tavaly tíz forint munkaegység előleget fizetett a szövetkezet a tagoknak. Az idén csak ötöt. De ez nem haladás! Ez így igaz, de az élet nem állhat meg. Amikor bejelentették a tagoknak, hogy csak ennyi lesz, senki sem tapsolt. S amikor azt is elmondták a szövetkezet vezetői, hogy azért nem lesz több az előleg, mert az idén kell visszafizetni a takarmány-hitelt — lecsillapodtak a kedélyek. Megértették, hogy az örökkévalóságig nem lehet hitelekből élni? Ki tudja? Annyi bizonyos, hogy az idén annyi pillangós és réti szénát takarítottak be, hogy két évre elegendő. Igaz, a bő termés nemcsak a tagok érdeme, de a gyors betakarítás igen. S ez csak az első kaszálásból! — Várakozáson felül hoztak a kalászosok is — újságolja Mester Lajos. — A búza tizenhat mázsával biztat, az őszi árpa pedig húsz mázsát termett holdanként. így köny- nyű lesz túlteljesíteni a gabonaeladási tervet. A tagság szorgalmára a premizálás sem ad magyarázatot. Az idei premizálás körülbelül megegyezik a tavalyival. Bevált a nádudvari módszer, ezt alkalmazzák. Az viszont valószínű, hogy a jobb terméskilátások öntöttek nagyobb munkakedvet a tagokba. Eddig még minden jobban sikerült. Például a zöldborsó, ami majdnem ötvenezer forintot hozott terven felül. Szépen fejlődik a paprika, paradicsom és az uborka is. Egy-két nap múlva megkezdhetik a szedését. Persze ne hogy azt gondolja valaki, hogy most már az égvilágon semmi gond nincs az Ipolyvölgye Tsz-ben. Koránt sincs így. Ehhez csak néhány számot kell ismerni, s könnyű rájönni miért. — Hány dolgozó tagja van a szövetkezetnek? — kérdezem az elnököt. Lemondóan legyint. S csak lassan válaszol. — Ne is kérdezze! Összesen százhúsz. .. — S mennyi dolgozik ebből? Számolgat. — Negyvenkét nyugdíjas, huszonhét pártoló tag... az annyi mint ötvenegy. De mindig akad közülük is hiányzó. Bizony nagyon kevés, mert az összes földterület majdnem nyolcszázötven hold, S ennek a nagyobb része szántó. Mi segítene? A gépesítés? Az egész géppark öt traktorból áll. Segítenek a fiatalok? — Tényleg, a fiatalok! — szalad ki a számon. — Egy sem marad itthon — hűti le a lelkesedésemet az elnök. Ilyen körülmények között a többszörösére értékelhető a szövetkezetiek eredménye. Lám mire képesek a földet szerető, idős paraszt emberek? De mi lesz néhány év múlva? Ügy érzem a mostani örömben ezt is észre kellene venni. Merre vezet a még eredményesebb boldogulás útja? (Folytatjuk) Pádár András alatt 5,1 milliót teljesítettek. A Magyarnándori Állami Gazdaságban a takarmányozási költségek csökkentésével több mint 250 ezer forintot takarítottak meg. A versenyt kezdeményező Tűzhelygyárban a bázishoz képest 0,35 százalékkal csökkent a selejt. A Nógrádi Szénbányászati Trösztnél a darabos szén termelésének növelésével újabb két millió forinttal növelték az árbevételt. A Nóg- rád megyei Állami Építőipari Vállalat 5 millióval termelt többet az előirányzatnál. A vasútnál a személy- és tehervonatok menetrendszerűségét 2—5 százalékkal javították a tervhez képest. Meggyorsították az üzemek vagon ellátást, amelynek eredményeképpen 60—65 százalékkal csökkent a vállalatokat sújtó büntető jellegű kötbér. A műszakiak tevékeny közreműködésével a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél több új fejtés lépett a termelésbe, növelték a géppel jövesztett szén, és a korszerűen biztosított vágatok arányát. A legjelentősebb újításokat is a műszakiak adták be. Értékük meghaladja a négy milliót. Az Acélárugyár mérnökei a munkások vállalásainak segítsége mellett a különböző fejlesztési témák megoldásával 600 ezer forint értékű Importanyag megtakarítását érték el. A Nógrád megyei Fémipari Vállalat műszaki dolgozói az export kábeldobok gyártási dokumentációját készítették el soron kívül". Az erőfeszítések ellenére sem sikerült megoldani a tervező irodák, a kivitelezők és a gyártó vállalatok műszaki dolgozóinak jobb együttműködését, az úgynevezett komplex brigádok alakítását. Hasonló a helyzet a műszintervek és az újítási feladattervek ütemes végrehajtásánál. A vállalatok egy részénél kedvezőtlenül alakultak a baleseti mutatók, amelyek a fegyelmezetlenséggel függnek össze. De sokan maradnak még igazolatlanul távol az üzemből. Szóba került az anyagi ösztönzés is. Az elnökség szerint mennyiben segíti ez a felajánlások teljesítését? — Az utóbbi időben jelentősen előbbre léptünk a versenyben résztvevő dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülésében, és széles körben a verseny szolgálatába állítottuk a különböző anyagi ösztönzőket is. A Nógrádi Szénbányászati Trösztnél havonként jutalmazzák az aknák, a bányaüzemek és a tröszt legjobb eredményét elérő elővájási és fejtési brigádjait. Az Acélárugyárban az egyéni verseny keretében rendszeresen értékelik a szakma legjobbjait, akik féléven keresztül havonta 200 forint külön prémiumban részesülnek. Ösztönző hatása van itt a 75 munkahelyen bevezetett minőségi bérezésnek. A Bányagépgyárban alkalmazott prémiumrendszernek tudható be, hogy az üzemben minőségi kötbér ebben az esztendőben nem volt. Igen jó hatással van a vetélkedésre a célprémium. Ezzel a Nógrád megyei Építőipari Vállalatnál, az Öblös- üveggyárban, a Nógrádköves- di Kőbányánál és a bányaüzemeknél élnek. Üj módszereket alkalmaznak az állami gazdaságoknál a kombájno- sok és aratógép-kezelők versenyének fokozására. Például a normák túlteljesítése után járó prémiumot hetenként fizetik ki. Jó dolog az is, hogy több üzemünknél a jutalmazás jogát a részlegvezetők kapták meg. — Mi a helyzet az erkölcsi megbecsülésnél, a verseny nyilvánosságának biztosításánál? Az anyagi mellett az erkölcsi elismerés is fontos segítője a versenynek. Ebből indult ki az SZMT Elnöksége, amikor elhatározta, hogy a kongresszusi versenyben legjobb eredményt elért üzemeknek versenyzászlót alapít, amelyet az éves eredmények értékelése után ad ki. Jó dolog, hogy a kongresz- szusi versenyben az üzemek, vállalatok havonként, ahol pedig erre lehetőség van, ott dekádonként értékelik a versenyt. Sikerült legtöbb helyen eloszlatni azt a téves nézetet, hogy a kiválóan dolgozók népszerűsítése egyet jelent a sztár-kultusszal. A különböző híradók mellett a megyei tanács ipari osztáA honvédelmi törvényről Ezekben a napokban a hadköteles korba lépő fiatalok sokat beszélnek a bevonulásról. Különösen megnőtt az érdeklődés a honvédség iránt a 18 életévüket betöltők körében. Sok emberben felvetődik a kérdés: fizikailag, szellemileg bírják-c a fiatalok a kiképzést, a megterheléseket? Az eddig eltelt három év bizonyítja: megállják helyüket a kiképzésben, fizikai fel- készültségük, tárgyi ismereteik lehetővé teszik a legbonyolultabb haditechnika elsajátítását. alkalmazását. Tapasztalat bizonyítja, hogy a fiatalabb korosztálynál javult a fegyelem. Az iskolákban, iparitanuló intézetekben megszokott kollektív szellem a hadseregben csak erősödik. Fontos tényező a harckészültség minőségi foka. Ehhez szigorúan hozzátartozik az is, hogy milyen korosztályok, milyen felkészültségű emberek kezelik a haditechnikát. Ezt a kiválogatást az Alkotmány elvi tételein alapuló „honvédelmi törvény” írja elő. Magába foglalja azokat az alapvető kötelességeket, amelyeknek teljesítését a haza védelme az állampolgároktól békében és háborúban egyaránt megkíván. Ezt a törvényt módosította a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa 1964-ben. A módosításban a leglényegesebb a sorköteles] korhatár 20-ról 18. életévre történő leszállítása, a sorköteles szolgálat különböző okok miatt történő elhalasztása vagy félbeszakítása, megjelenési és bejelentési kötelezettségek teljesítése stb. A rendelkezést indokolja, hogy fiataljaink a megváltozott életkörülmények következtében 18. életévükre testileg, szellemileg fei- lettebbek, mint a korábbi nemzedék volt. Az eddigi tapasztalatokat foglalta össze Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter az országgyűlés honvédelmi bizottságának ülésén, amikor hangsúlyozta: „A 18 éves fiatalok szellemileg és fizikailag is egyaránt megfelelnek a kiképzési és harci feladatokkal járó követelményeknek.” A honvédelmi törvény módosítása rendelkezik a szolgálat-halasztásról és a bejelentési kötelezettségről is. Megyei tapasztalat szerint a szolgálat-halasztási kérelmek igen sokfélék. Leggyakoribbak a tanulmányok folytatása és a családfenntartás címen kért halasztások. Kormányrendelet írja elő. hogy „tanulmányi szolgálat-halasztásban kell — illetve lehet — részesíteni azon sorkötelest. aki valamely felsőfokú tanintézet nappali tagozatú hallgatója”. Halasztásban részesülnek bármely középiskola III—IV. éves hallgatói is, a tanulmány befejezéséig, legfeljebb azonban a 20. életév betöltéséig. Halasztást kérhet az, aki szakmunkás tanuló, illetve első szakmunkás évét tölti 21 éves koráig, zeneművészeti szakiskola tanárszakos hallgatója, tánc-, balett-, vagy artista szakiskola végzős hallgatója, ha középiskolai végzettséggel rendelkezik és a bányaipari aknászképző technikum nappali tagozatának hallgatója, míg a 22. életévét be nem tölti. Gyakori az olyan eset, amikor betegség, vagy egyéb elfogadható indok miatt a tanuló évkihagyásra kényszerül. A kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a tanulmányi időn belül két esetben szolgálat-halasztást lehet engedélyezni. Az igazolást — amelyet a tanintézet ad ki minden évben — július 30-ig kell az illetékes kiegészítő parancsnoksághoz eljuttatni. A megyei kiegészítő parancsnokságon nyert értesülés szerint számos más gond, probléma is felmerült a szolgálat-halasztással kapcsolatban. Lakásépítés, nősülés, sőt OTP-kölcsön törlesztése miatt is kérnek halasztást a hadköteles fiatalok. A kérelmeket minden esetben felülvizsgálják. Többségük nem indokolja a katonai szolgálat elhalasztását és így nem is teljesíthető. A honvédelmi törvény teljes összhangot teremtett a honvédelmi érdek és a családi érdekvédelem között. A családfenntartói szolgálat- halasztással akkor élhetnek* ha hozzátartozóik keresete vagy más jövedelme falun 400. városon pedig a havi 500 forintot nem haladja meg. Hozzátartozónak számít a feleség, a vérszerinti, az egyenesági felmenő rokon és testvér. A családfenntartási igazolványt a helyi tanács adja ki, és legkésőbb az adott év szeptember 20-ig kell a lakhely szerinti illetékes kiegészítő parancsnokságnak megküldeni. Sorköteles fiataljainknak a jogok mellett kötelezettségei ic is vannak. Ilyen a többi között: köteles megjelenni az összeíráson az előírt orvosi vizsgákon, a kötelező gyógykezelésen, sorozáson. Beie- lentési kötelezettsége van lakásváltozás. katonái igazolvány elvesztése, megsemm- sülése, családi körülményeinek változása esetén és járó- képtelen betegsége folytán. Honvédelmi hozzájárulást köteles fizetni az a fiatal* aki katonai szolgálatot bármely oknál fogva nem teljesíti, illetve nem teljesített, aki sorkatonai szolgálatot bármely oknál fogva nem teljesít, illetve nem teljesített, aki sorkatonai szolgálatból tizenegy hónap letöltése előtt leszerelt. Ezt harminchat hónapig köteles fizetni! Ez alól csak abban az esetben mentesül, ha testi vagy szellemi fogyatékosság következtében kereső foglalkozás folytatására végleg képtelen. Jogokat és kötelességeket tartalmaz a honvédelmi törvény, amelynek alkalmazása ezekben a napokban, hetekben mindinkább gyakorlattá válik. Humánus a törvény — a haza védelme azonban mindannyiunk kötelessége. A honvédségben alkalmazott új technika szellemileg és fizikailag is teljes értékű fiatalokat kíván, akik növelik a hadsereg ütőképességét* harckészültségét. S. L. Kiállításra készülitek a vadászok Nógrád megye erdeit, a Mátra, a Cserhát, a Karancs, a Börzsöny hegyeit több mint nyolcszáz vadász járja. A gazdag vadállományból minden évben több kerül puskavégre, s gyarapodik egy-egy vadász trófea-gyűjteménye. Számos szarvasagancsot, vaddisznó- agyarat, kitömött állatot őriznek otthonukban megyénk vadászai. A Magyar Vadászok Országos Szövetségének Nógrád megyei választmánya most úgy határozott, hogy szeptember közepétől október elejéig kiállítást rendez Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Ház kiállítási termében, ahol a legszebb trófeákat és kitömött vadakat, madarakat mutatják' be. A kiállítás sikere érdekében hasznos lenne, ha mind több vadász mutatná be gyűjteményét. segítené a megyei választmány munkáját. lya és a HVDSZ megyei bizottsága, a MEDOSZ megyei bizottsága is új kiadványokat jelentet meg. amelyekben rendszeresen közlik a kongresszusi verseny eredményeit és közkinccsé teszik a hasznosítható tapasztalatokat. Véleményünk szerint azonban szükséges, hogy valamennyi szakma az . eddiginél jobban vegye igénybe a sajtó nyilvánosságát az eredmények és a versenyzők népszerűsítése érdekében. A fejlődés ellenére a verseny értékelése és nyilvános, sága nem mindenütt kielégítő. (Romhányi Cserépkályha- gyár, Tanácsi Építőipari Vállalat stb.) Nem egy helyen a régen bevált hagyományos módszereket, eszközöket — hangoshíradó, falújság, versenyhíradó. különböző üzemi rendezvények — nem használják fel a verseny érdekében. Ezekről a kérdésekről a közeljövőben sorra kerülő termelési tanácskozásokon feltétlenül szólnunk kell, hogy a munkások elmondhassák javaslatukat, véleményüket. Végül arra kértünk választ, milyen feladatokat lát az SZMT elnöksége, a kongresszusi verseny eredményességének további javítása érdekében? — Fontosnak tartjuk, hogy tovább szélesedjen a versenyzők tábora. Ennek során igyekszünk még több műszakit, egyéb területen dolgozó munkást, alkalmazottat a versenybe bekapcsolni. Mivel nemcsak a termelési kedv, hanem a politikai aktivitás is megnőtt, szükségesnek tartjuk, hogy szakszervezeti bizottságaink, az aktívák, a pártszervezetek és más mozgalmi szervek segítségével az eddiginél szélesebo körben s még eredményesebben magyarázzák a pártkongresszus jelentőségét, további fejlődésünk szempontjából. Ez a munka megkívánja, hogy tovább javuljon a munkakapcsolat és az alkotó együttműködés a KlSZ-szer- vezetekkel, a SZOT és a KISZ Központi Bizottság Intéző Bizottságának közös állásfoglalása alapján. A kongresszusi verreny fontos céljai között említhetjük azt is, hogy az évi feladatok sikeres teljesítése közben tegyünk meg mindent a munka biztonságának fokozásáért. Végül megköszönjük azoknak a munkásoknak, műszakiaknak eredményes munkáját, akik eddig is tevékenyen rósztvettek a versenyben segítették éves célkitűzéseink maradéktalan végrehajtását. Kérjük a kommunistákat, pártonkívülieket, szervezett munkásokat, hogy a hátralevő időben is tegyenek meg mindent szép elképzeléseink megvalósításáért. Ezzel is bizonyítsuk be, hogy megyénk dolgozói méltóképpen készülnek a párt IX. kongresszusára — fejezte be nyilatkozatát Nádasát András, az SZMT vezető titkára.
