Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-21 / 171. szám
1966 július 21. csütörtök NOGRAÜ 3 Pártértekezlet előtt A demokratikus centralizmus érvényesüléséről A part nem öncélú szervezet, hanem annak a munkás- osztálynak eszméit, törekvéseit képviseli, szolgálja, amelynek közeli és távoli érdekei egyaránt azonosak az egész dolgozó nép érdekeivel — állapítja meg • VIII. kongresszus beszámolója. Ezeknek az eszméknek, törekvéseknek valóra váltásában fontos szerepet tölt be a párton belül a demokratikus centralizmus. Ez teszi képessé a pártot arra, hogy demokratikusan kimunkálja a párttagság akaratát, a végrehajtás eszközeit és formáit, összefogja, koncentrálja az erőket a feladat megvalósításához. A demokratikus centralizmus teremti meg a párt cselekvési egységet, a fegyelmet, amelyek nélkül a társadalmat formáló munka elképzelhetetlen. Egyes elvtársak a demokratikus centralizmus említésekor valami rendkívül nagy, elvont elméleti dologra gondolnak, amely általában a felsőbb pártszervek munkájában érvényesül. Mások úgy gondolják, hogy a demokratikus centralizmus csupán abban nyilvánul meg, hogy a párt vezető szerveit alulról felfelé demokratikusan választják és az alsóbb szerveik kötelesek végrehajtani a felsőbb szervek határozatát. Akadnak olyanok is, akik ezt az elvet leegyszerűsítik a parancsolás, az utasítások színvonalára. Néhány alapszervezetnél a demokratizmust és a centralizmust elválasztják egymástól vagy szembe állítják. Vizsgáljuk meg a problémát részletesebben. A demokratizmus azt jelenti, hogy biztosítanunk kell minden párttag számára jogainak korlátlan érvényesülését, hogy a párt előtt álló feladatok kimunkálásában kifejthesse véleményét, elképzeléseit, javaslatokat tehessen az alkalmazandó módszerekre, stb. Vagyis párton belül minden fontosabb kérdés eldöntése kollektíván történik, amelynek célja és lényege, hogy alapos vita és megfontolás után egység alakuljon ki a cél kijelölésében és a megvalósításhoz szükséges eszközök felhasználásában. Ha az alapszervezet tagjai érzik, hogy a határozat meghozatalában az ő véleményük. elképzelésük is érvényesül, akkor nagyobb meggyőződéssel dolgoznak a határozat megvalósításán. Biztosak lehetünk benne, hogy ha a pártszervezetek rendezvényein a demokratizmus érvényesül, ha ennek alapján születnek a határozatok, intézkedések, a végrehajtásnál kevesebb nehézséggel kell szembe nézni. A demokratizmus azonban nem csupán óhaj, hanem gyakorlásához szükséges konkrét munkát, feladatokat kell elvégezni. Több alapszervezetünkné) például a vezetőségi ülések és taggyűlések sok na pirendet tárgyalnak és e> már eleve lehetetlenné teszi azok alapos előkészí tését. megvitatását. Na gyobb segítséget kell nyú.i tanunk az alapszervezeteknek ahhoz, hogy ’•eájuk tartozó kérdésekben differenciálni tudjanak. hogy mellek kerülnek tájékoztató jellegei és melyek úg.v a 'aggyű'^ elé. hogy azokon vita induljon meg. L ehetetlenné teszi a megfelelő vitát az is, amely egy-két alapszervezetben még mindig megtalálható, hogy a taggyűlés beszámolója több területet tárgyal anélkül, hogy azokat érdemben tudná a taggyűlés elé tárni. Fékezi a demokratizmus érvényesülését, hogy vezetőségi ülésekre, taggyűlésekre több helyen nem készítenek átgondolt intézkedési terveket, előterjesztéseket, mondván, hogy azt a taggyűlésen demokratikusan kell eldönteni. Ezeken a helyeken a kialakult vita szertelen, szétágazó. Akad olyan pártszervezet is, ahol az a vélemény, hogy sérti a pártdemokráciát, ha a vezetőségi ülés elé, vagy a taggyűlés elé konkrét intézkedési terv vagy határozati javaslat készül, E felfogás nyilvánvalóan helytelen. Kijelenthetjük, amikor a pártszervezet valamilyen rendezvényét összehívjuk, pontosan tudnunk kell, hogy mit akarunk javasolni, mit akarunk kérni, Jóváhagyatni. A konkrét javaslatok birtokában a párttagságnak lehetőséget kell teremteni arra, hogy az előterjesztésről véleményt mondjon, módosítsa vagy elutasítsa azt. Csak így lehet biztosítani, hogy az előterjesztő személy vagy testület ellenőrizze elképzeléseit, hogy azok megfelelnek-e a kollektív tapasztalat és az élet követelményeinek. Az előkészített és előterjesztett konkrét javaslatok lehetőséget adnak a tagságnak arra, hogy a vitában felmérje; a megvalósítás milyen eredményekhez vagy hibákhoz vezet. A vitát tehát gondosan elő kell készíteni, mert azt a szerepet kell betöltenie, hogy az intézkedés a lehető legjobb megoldást válassza, és e sítást jelent. Igaz, a centralizmus azt is jelenti, hogy az alsóbb szervek kötelesek végrehajtani a felsőbb szervek határozatait. Azonban ezt nem szabad úgy értelmezni, hogy azokat nem kell a helyi viszonyokra alkalmazni. Ahhoz, hogy a pártszervezeten belül a centralizmus és a demokratizmus érvényesüljön. meg kell teremteniük a feltételeit annak, hogy a jogok mellett a párttagok rátermettségüknek, képzettségüknek megfelelően kötelességüket maximálisan teljesíthessék. Ha az egyes párttag nem értette meg kötelességét vagy kötelességének teljesítéséhez az alapszervezet vezetősége, taggyűlése nem adja meg a szükséges támogatást és segítséget sem a centralizmus, sem a dem okra ti zus nem érvényesülhet kellően. Ezért nagy figyelmet kell szentelnünk e problémáknak. Sajnos több alapszervezetünk későn figyel fel arra. hogy egyes párttagok nem élnek a szervezeti szabályzatban meghatározott jogaikkal. A párt munkája során a demokratizmus és a centralizmus egymástól elválaszthatatlan. Egymás nélkül eredményesen sem az egyik, sem a másik nem alkalmazható. Azokon a helyeken, ahol a demokratizmus vagy a centralizmus szenved csorbát, a párt tevékenysége nem lehet egészséges, nem lehet eredményes. A belső pártdemokrácia nélkül nincs ereje az alapszervezetnek amit centralizálni lehetne, a centralizmus nélkül viszont a pártdomokrácia elvesztené célját, és a párt- szervezetek harci szervezetből klubbá végnélküli vitázók társaságává alakulna. Batta István megoldás köré tömörítse a A rétsági Járási pártbizottság pártszervezet tagságát első titkára vagy legalább is annak többségét. Tehát a vita nem lehet formális, mert a célja az, hogy kialakítsa a többség elképzelését, jóváhagyja akaratát. A vitában alakul ki a párttagság akarata, egysége. Szellemi vetélkedő szocialista brigádoknak Hét és félezer forint a legjobbak jutalma Több mint 70 brigád küzd a szocialista címért a megye állami gazdaságaiban, a gép és a gépjavító állomásokon, valamint az erdőgazdaságokban. A MEDOSZ Nógrád megyei Bizottsága szellemi vetélkedőt szervez, a szocalista címért küzdő brigádok részére. A cél, hogy a brigádok tagjai szélesítsék ismereteiket az irodalomban, a társadalom- és természettudományban is. A versenybe bekapcsolódhat minden olyan brigád, amely az idén a szocialista cím elnyerését tűzte célul. A versengő brigádok minden hónap 5-ig kérdéseket kapnak, melyre írásban kell válaszolniuk. A válaszadásra három hét áll rendelkezésükre. A MEDOSZ megyei bizottsága értékeli a beérkezett válaszokat, s a verseny állásáról két- havönként tájékoztatja a brigádokat. A versenybe július 30-ig lehet nevezni. A jelentkezést Salgótarjánba, a MEDOSZ Nó?rád megyei Bizottságához kell eljuttatni .A megyei bizottság valamennyi gazdasági igazgatóját, szakszervezeti titkárát részletesen tájékoztatja a vetélkedőről. Időtlen eljuttatja valamennyi állami gazdaságba, gépállomásra és erdőgazdaságba a jelentkezési lapokat is. A brigádok vetélkedése 1967 február végén zárul. Ekkor állapítják meg a verseny legjobbjainak végleges sorrendjét is. A legeredményesebben szereplő öt brigád, március hónapban — a megyei szocialista brigád értekezlettel egy- időben — megyei döntőn vesz részt. A brigádokat a megyei döntőn három-három tagú csapat képviseli. A legjobban szereplő közösségeket a MEDOSZ Nógrád megyei Bizottsága jutalomban részesíti. Az első 2500, a második 2000, a harmadik helyezett pedig 1500 forint jutalomban részesül. A negyedik és az ötödik helyen végzett brigád .1000, illetve 500 forint jutalmat kap. Komplex módon Ipolytarnóci aratás Ahol „elfogyasztották“ a gabonát Az Ipoly túlsó partján csak zottsági ülésén ugyan megtár. egyetlen táblán látszik az ara- gyaltuk, hogy a földművesszö- tás nyoma. Ott még vár a ga- vetkezet kiküld egy mozgóból- bona arra, mikor indulnak a tot. de mire sor került rá, a gépek. Az ipolytarnóci határ- tagok learattak . , ban meg akárhogyan vizsgálódunk nem találunk lábon ál- Ennek a gyorsaságnak nincs ló gabonát. Itt befejezték már különösebb titka. Még azt sem az aratást? lehet mondani, hogy valami a nagy átlagtól eltérő premizá- — Egy kevés még akad — lás ösztönözte volna a tagokat, adja a választ Kiss Dezső tér- Ipolytarnócon is, mint óltalá- melőszövetkezeti elnök, aki- ban a többi közös gazdaságvei az utcán találkozunk. A ban a szokásos mennyiséget határból jön éppen. — Ha kapták az aratók egy-egy hold nem jön közbe az eső, vasár- termés levágásáért. A szorgal- nap végeztünk volna. műk dicséri az ipolytamócia... , kát. A csomózásért pedig, ahol meg látni az eső jobbára a nők dolgoztak, hat Néhol nyomát. Tócsák fénylenek a táblákon. A talaj nagyon pukiló gabonát adott a szövetkeha, az aratógépet is nehezen ze^ neSyven csomó után. bírja e1, — Reméljük a cséplés már — Sajnos az esőzés sok gon- valóban a terveink szerint si- dot okozott kezdetben — ma- kerül — mondja Kiss Dezső, gy a rázza az elnök. — Ügy _ _ .... terveztük, hogy a gabonák ,g p g nagyobb részét kévekötő ara- dolSozik- a csépiesnek már tógéppel vágjuk le. Az eső minden mozzanatát megszer- miatt azonban nem sikerült a veztük. Mivel két cséplőgép tervünk. így aztán a terület- dolgozik nálunk, négy cséplő. nek majdnem a felét kézzel , t „erW7tünk kellett learatni. csapatot szerveztünk. Jobb lett volna géppel az A szövetkezetiek lehetőséget bizonyos, azonban az ipolytar- adnak a helybeli ipari munkás nóciak nem hátrálnak meg a családoknak is, hogy gaboná- nehézségek előtt. Amikor lát- hoz jussanak. Az egyik csép- ta a termelőszövetkezet veze- lőgéphez ipari munkásokból tősége, hogy semmiképpen sem állítják ki a csapatokat. S sikerül megvalósítani az ere- azért négy csapatot a két gép- detí tervet, megszervezték a hez, hogy felváltva csépelheskézi aratókat. senek, illetve hordhassanak. — Nem kellett nálunk agitálni a tagokat — mondja moIpolytamócon lényegében hat nap alatt learattak. Ezt solyogva az elnök. - Vigyázva eredményezte a jó 8zerVezés kellett beosztani a területet. és a2 emberek gzorgalma. Az hogy minden jelentkezőnek jusson gabona aratni. egész tagságról el lehet ezt mondani, azonban mégis meg ötven aratópár vonult ki a kell említeni az asszonyok kö- határba. Azt mondják nagy- zül Varga Imréné és Tőkei szerű látvány volt a száz em- Kálmánná a férfiak közül pe- ber. A szorgalmas aratók va- dig Donko Imre barát, Kiss lósággal „elfogyasztották” a Sámuel és Donko Béla nevét, lábon álló gabonát. Kérdezem S tisztelet, köszönet az olyan az elnököt, miként gondoskod- idős tagoknak is, mint Donko tak a határban szorgoskodók Antal és Telek Lajos gyura, ellátásáról. Nagyot nevet erre akik nem törődve az évek szá- a kérdésre. mával példamutatóim kivették részüket az aratásból. — Lemaradtunk erről. A községi tanács végrehajtó biPádár András í ' tott vita és meghozott határozat után várható, hogy a határozattal egyet nem értő vagy fenntartását hangoztatok alávessék magukat a többség által kimunkált intézkedés, határozat szellemének, tevékeny részt vállaljanak annak végrehajtásában. Olyan erő jön létre tehát, amely képessé teszi a pártszervezetet, hogy sok oldalú bonyolult feladatát megoldja, vagyis a közvéleményt formáló és vezető erővé váljon. A centralizmus lényege az, hogy a demokratizmus érvényesülése során létrehozott többséget, egységet védje és erősítse a végrehajtás során, hogy koncentrálja a létrehozott erőt egy meghatározott cél megoldására. A centralizmus feladata azon őrködni, hogy a többség akaratát — miután a vita már “ldőlt — mindenkivel tiszteletben tartassák és végrehajtását biztosítsák. Ezért nem helyes az a több helyen fellelhető felfogás, hogy a centralizmus valamiféle parancsolgatás, az érvek és az agitáció elvetése. A centralizmus nem mond ellent a gondolkodásnak. az önállóságnak, nem parancsolgatást, itóaHulladélt anyagok — Felszabaduló épületek Bedolgozó rendszer Tervek, lehetőségek a szövetkezeti ipar fejlesztésére ható termékek igen széles skáláját tárta fel. Szinte válogathatnak az illetékes szövetkezetek: milyen termékeket legcélszerűbb előállítani. Játék- gyártástól az acél építőelemekig, zsebtükörtől a különböző bútorüvegekig sok mindent lehetne olcsó nyersanyagból, hulladékból sorozatban készíteni. A szövetkezeti Iparban egyébként is elteriedt a bedolgozó rendszer. Salgótarjánban jó néhány termékre kiterjeszthetnénk ezt. Ezzel a módszerrel, ami egyébként nagyobb beruházást sem kíván, sok embernek tudnának munkaalkalmat biztosítani. A nógrádi szövetkezeti ipar fejlesztése mellett szól nara váró hulladék anyagokban, munkaerőben és felszabaduló épületekben? Az ország más megyéihez vi- jelentős mennyiséget tudnának számításba. Azóta már határo- szonyítva Nógrád megyében a adni folyamatosan a szövetke- zat is született a Budapesti szövetkezeti ipar nem fejlődött eeti ipar számára. Az Öblös- MEKOFÉM Ktsz olló előre- a kívánt ütemben. Erről be- üveggyár csillárbúrák. csillá- gyártó üzemét telepítik Nagy- szélgettek néhány hónappal rok készreszerelésére. kismé- bátonyba. Számítások szerint ezelőtt a megyei pártbizottság retű balonok vesszővel vagy ezt a részleget évi mintegy 10 vezetői, Erdős Józseffel, az műanyaggal történő befonásá- millió forintos termelési érték OKISZ elnökével és a megyei ra kínál lehetőséget. Ezenkí- elérésére fejlesztik és így a KISZÖV vezetőivel. Latolgat- vül szövetkezeti úton el lehet- szükséges kiegészítő beruházás ták mit lehetne tenni. Mit ki- ne végeztetni szódás- és csa- két és félév alatt megtérül. nál Nógrád megye feldolgozás- tosüvegek készreszerelését is. Ma már űjabb lehetőségeket gyón sok tényező. Csökkent érA Síküveggyár évente 15— kínálnak a kisteleki bánya régi tékű anyagokból teljes értékű 20 ezer négyzetméter úgyneve- épületei és munkásszállója, termékek előállítása, a szük- zett nem kereskedelmi tábla- ami ugyancsak felszabadult a séges munkaerő adottságok, A megbeszélést intézkedési méretű síküveget kínál 20—30 bánya átszervezésével. Ide pél- viszonylag kevés beruházás, terv követte. Majd a Kisipari százalékos árengedménnyel, dául célszerű lenne az acél- tehát a gazdaságosság is. A Szövetkezetek Gépipari Mű- Ezenkívül 30—40 százalékos gyári hulladékra egy vasipari népgazdaság érdeke és a me- szaki Fejlesztési és Profil Iro- áron, évi mintegy 100 ezer részleget telepíteni. Ennek dája széles körű vizsgálatot négyzetméter gyártási selejtes azért is lenne jövője, mert a végzett Nógrád megyében és üveget. Ezeket mind kitűnően szükséges szakmunkásgárdát a kidolgozta a fejlesztéssel kap- tudná hasznosítani egy üveg- közvetlen környékről biztosít- e tervek megvalósítását. Me- csolatos javaslatát. ipari ktsz. Kooperációs lehető- hatnák. gyénk meglevő kisipari szövetségek is vannak, például gép- Vizsgálják a lehetőségét an- kezetei a harmadik ötéves terv pel körbecsiszolt sikcsillár nak ,« hoev a volt somosi ba- során közP°ntl és szövetkezet Olcsó nyersanyag üvegek mintázására és sekély- zaltbánya meglevő épületeit fcilesztési keretből mintegy 13 tálak mintafestésére, amelyhez hoevan hasznosíthatná a sző- rn,11id forintot fordítanak be- A salgótarjáni nagyüzemek a félkészterméket az üveggyár vetkezeti ipar. A megyei ve- ruházásokra, fejlesztésre fiókzetők véleménye szerint ott Is ki lehetne alakítani a mintegy gye érdeke is azt kívánja, hogy a foglalkoztatottság növelése érdekében sürgetni kell igen jelentős mennyiségben kínálnak olyan olcsó nyersanyagot, hulladék anyagokat, amit a szövetkezeti ipar előnyösen felhasználhatna. A Salgótarjáni Acélárugyár például rúdacélból, szalagacélból, különböző méretű huzalokból, lemezekből, a ZIM Salgótarjáni Gyáregységénél ugyancsak finomlemez hulladékból, igen szolgáltatná. Épületek szabadulnak fel Nógrádban a szénbányászat fokozatos átszervezésével épületek szabadultak fel. A vizsgálat Ideién a nagybátonyi 100 főt foglalkoztató képkeret- 1 vártó részleget. Bedolgozásra is van lehetőség A pontos felmérések volt erőmű épületét vették ján készült javaslat a gyárt- megyében hálózat bővítésre. Ez is ’elent némi létszámnövekedést. De ha az OKISZ-nál elkészült ia- vaslatot sikerül megvalósítani az azt lelentl. hogy már ennek az ötéves tervnek a ”é- eéig összesen mintegy 1800— ?000 úi dolgozónak lehet a szövetkezeti iparban műnk»-, alap- alkalmat hwtosíta-ni Ságiét
