Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-11 / 137. szám
1966. június 11 szombat NŐG R A D 3 Terv a gazdaságosabb termelésre százalékos költségszint javulás Öt év alatt 25 A nógrádi szénbányák létkérdése : tudnak-e gazdaságosabban, kevesebb állami hozzájárulással termelni. Jelenleg a 147—148 százalékos költség- szint azt jelenti, hogy minden 100 forint termelési értékhez 47—48 forint ártámogatásra van szükség, amit végeredményben a népgazdaság más területéről vonnak el. Eddig is, de a jövőben még jobban megnézik, érdemes-e ott termelni, ahol ilyen nagymértékű a ráfizetés. Ez törvényszerű. Természetesen ennek egy sor más következménye lehet. Sok embert érint kellemetlenül Nógrádiban, ha nem tudnak változást elérni, gazdaságosabban termelni. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemeiben már év elején megkezdődött a felmérés, hogyan lehetne a költségszintet, a harmadik ötéves terv végéig legalább huszonöt százalékkal javítani. Ennek érdekében kell felhasználni azt a mintegy félmilliárd forintot is, amit beruházásra kapnak a nógrádi bányák. Intenzívebb műszaki fejlesztést akarnak, elsősorban nagyobb termelési koncentrációk kialakítására törekednek. Ebben az időszakban több kis kapacitású, drágábban termelő bánya kifogy, mint például Székvölgy I, Gyula, György, Pálhegy III. Csibaj, Csipkés, Csigákét és Pócsháza aknák. Ezzel párhuzamosan, a déli, jobb szenet adó területen, Nagybátonyban befejeződnek a jelenleg már folyamatban lévő rekonstrukciós munkák. Növekszik a termelés Kányá- son, Tiribesen, Ménkesen és Szeptember 6. aknán. A koncentráltságra jellemző, hogy tavaly a tröszt területén átlagosan egy aknára napi 386 tonna termelés jutott, 1970-ben pedig ötszáznegyvenöt tonna lesz a napi akna-átlag. Változik a termelés összetétele is a jobb minőségű déli területek javára. Nagybátony tavaly a tröszt termelésének 30 százalékát adta, 1970-ben már 40 százalékát biztosítja. Ez, a számítások szerint az átlagos fűtőértékben 103 kaló- riás javulást, értékesítésben viszont, minden tonna szénnél, tizennégy és fél forintos többletbevételt eredményez. Sok mindent meg kell azonban még eddig valósítaniuk a nógrádi bányászoknak. Az egyik ilyen feladat az elővájási és fejtési arány kedvezőbb kialakítása. Jelenleg a széntermelés 18 százaléka elő- vájásokból kerül felszínre. Kiszámították, hogy tonnánként 65 forinttal több így a termelési költség, mint a fejtésekben. Éppen a koncentrációk kialakításával az elövájás arányát a minimálisra, 14 százalékra akarják csökkenteni. A fejtéseken belül pedig a korszerűbb, gazdaságosabb frontfej tési arányt akarják a jelenleginek duplájára növelni. Köztudott, hogy a frontokat jobban lehet gépesíteni, biztosítani a gépek jobb kihasználását. A gépi jövesztésnél egyébként igen nagy az elmaradás, hiszen tavaly az összes termeléshez viszonyítva csak másfél százalékos volt. Az ötéves terv végére legalább 18.8 százalékos arány elérése a cél. Ennek érdekében a már meglévő két széngyalu és két maróhenger mellé újabb két szén- gyalut és egy, a vastagabb telepek jövesztésére is alkalmas kéthengeres maróhengert szereznek be. Ezeket a gépeket elsősorban Kányáson, Ménkesen és Csurgó-táróban alkalmazzák, ahol legnagyobb a szénvagyon és nyugodt települési viszonyok vannak. Ezeken a helyeken önjáró biztosító támrendszert kívánnak alkalmazni, amivel ugrásszerűen növelik a teljesítményekét, mert omlasztásra egyáltalán nem, biztosításra pedig alig kell időt fordítaniuk. A tröszt területén a tartós biztosítás az utóbbi időben jelentősen növekedett, és ma már a 207 kilométer nyitott vágatnak fele korszerű. A koncentrációk kialakítása öt év alatt lehetővé teszi a nyitott vágatok több mint húsz kilométeres csökkentését, ugyanakkor már 144 kilométer lesz a korszerűen biztosított vágat. Csökkenti a költségeket az is, hogy ekkor már 50 százalékban visszarabolt anyagokat építenek be. A tervben szerepel több kisebb üzemszervezési intézkedés is, amivel önköltséget lehet csökkenteni. Ilyen például a munkásjáratok átszervezése, a keresztutaztatások megszüntetése, amivel évi öt és félmillió forint megtakarítást akarnak elérni. Érdekes ez hiszen minden tonna szén önköltségét 1,73 forinttal csökkenthetik ezzel. A gépek cserejavításos rendszerének tovább fejlesztésével a számítások szerint újabb 1,12 forinttal lehet csökkenteni a fajlagos önköltséget. Igen jelentős intézkedés az is, ami már rövidesen megvalósul. Kányáson és Tiribesen a többi nagybátonyi üzemekhez hasonlóan, a drága sűrített levegős energia alkalmazásáról, az olcsóbb villamosenergiára térnek át. Évi 8—10 millió forint takarítható meg ezzel. Az önköltségnek ezer és ezer összetevője van. Sokszor filléreknek látszó dolgok milliókat jelentenek a népgazdaságnak. A tervezésnél mindezt figyelembe vették. A ki- és beszállási időveszteség csökkentése, amit egyes helyeken például lanovkás személyszállítással is igyekeznek elősegíteni — egyben termelékenység növekedést is jelent. Szerepel a tervben Gáti akna főeresz- kéjén a szállítás átszervezése. Tőkés akna gyorsabb lefejtése, Kisteleken a . drágán termelhető és gvenge minőségű szenet adó kettes telep elhagyása, ami mind csökkenti a költségeket. Viszont jónéhány intézkedés, — például a vízválasztói osztályozó korszerűsítése —, pedig a minőség javítását, az árbevétel növelését segíti elő. A terv megvalósításához már hozzáfogtak a nógrádi bányákban. Természetes önmagában véve egy terv kevés ahhoz, bármilyen alapos legyen is az, hogy rövid idő alatt nagy változást hozzon. Más is kell ahhoz. Olyan takarékossági szemlélet, amely nem tűri. a lazaságokat a pazarlást. Ennék a kialakítása most a legfontosabb feladat, ami a gazdasági-műszaki vezetés, valamint a mozgalmi szervek előtt áll. Mód, lehetőség tehát van arra, hogy a nógrádi bányászkodás létjogosultságát bizonyítani lehessen, csak élni kell vele. Bodö János reformját ? Említsünk közülük néhányat. A lakosság megnövekedett jövedelmi színvonala lényeges és tartós változást von maga után a lakosság fogyasztásának, keresletének összetételében. Emlékezzünk, nem is olyan régen milyen bútoréhség volt! Az utóbbi öt évben a bútorvásárlás 40 százalékkal .emelkedett. A bútoripar ' fejlesztésére ezalatt 360 milliót költöttek, bővült a választék és a vevő már válogat és egyre követeli, hogy a kereskedelem is jobban válogasson, amikor az ipartól vesz. De igy van ez a ruházati cikkeknél és a műszaki áruknál is. Volt idő, amikor a rádiót úgy vették a vevők, hogy azt vitték haza, ami volt. Közben azonban a lakosság rádióellátottsága szinte teljessé vált, n, őst már a rádióvásárló igen válogatós. Ilyen körülmények között az igények gyorsabban is változnak, amihez a termelésnek, a gazdálkodásnak alkalmazkodnia kell. A lakosság által a legutóbbi években vásárolt tartós fogyasztási cikkek többmilliárdos értéket képviselnek. A lakosság tulajdonában 371 ezer motorkerékpár (1960-ban 227 ezer), 83 ezer személy- gépkocsi (1960-ban 18 ezer 500 db), televízió 850 ezer darab van. Ezek karbantartása az egykori javító kisiparral már nem oldható meg, egyre inkább .jól felkészült javító hálózatot igényel. S lényegében ide sorolható sok más szolgáltatás (étkezés, ruhanemű tisztítás, szállítás stb.), amelyekben az igények lényegesen megnőttek, egyrészt a jövedelmek emelkedése miatt, másrészt a munkát vállaló nők «■"ámának és ezáltal a család szokásainak átalakulása következtében. Egyszóval, a lakosság áruellátási és szolgáltatási igénye magasabb, s egyben sokrétűbb, „szélesebb” is lett. Valamikor a megkeresett pénzt általában mind elköltötték. Ma viszont jelentős rétegek nem költik el rendszeresen teljes jövedelmüket, hanem megtakarítanak belőle. A lakosság takarékbetét-állománya az utóbbi öt évben megnégyszereződött, s ma már 20,4 milliárd forintot tesz ki. A műszaki fejlődésben jelentős utat tettünk meg. Felfejlődött az ipar, s ma már ott van a technika a mező- gazdaságban, az építőiparban és a szállításban is. A falu fő szállítóeszközét, a szekeret zömében felváltotta a géüjármű, a régi fő vonóerőt, a lovat pedig a traktor szorítja ki. 1965-ben a mező- gazdaságban felhasznált kőolajipari termékek (gázolaj, benzin ’stb.) súlya félmillió tonna volt. Az ipar és mezőgazdaság egymásrautaltsága, vagy ahogy szakkifejezéssel mondják, a társadalmi munkamegosztás minőségileg más fokra jutott el. Nem sok év telt el azóta, amikor tömegesebben kezdték alkalmazni a mezőgazdaságban az ipari eredetű anyagokat. '.960-ban a mezőgazdasági termeléshez felhasznált anyagokból 31 százalékot tettek ki az ipari eredetű anyagok, 1965-ben közel 50 százalékot. 1965-ben a mezőgazdaságban annyi műtrágyát használtak fel, mint az 1930- 1955 években együttvéve. Mindez bonyolultabbá tette a termelési kapcsolatokat. Más a helyzet a mezőgazdasági termékek értékesítésével is, mint régebben. Ezt nemcsak a termelés fejlődése magyarázza, hanem például az is, hogy 1949-ben a mezőgazdasági keresők az összes keresők 55 százalékát (2 190 000 fő) tettek ki, ma pedig 31,8 százalékát (1 530 000 fő). így a termelés növekvő hányada válik áruvá, hagyja el a falut és kerül a városba fogyasztásra, ipari feldolgozásra. A mezőgazdaság termelése az utóbbi öt évben 10 százalékkal emelkedett, de a felvásárolt és falúról elszállított mennyiség 30 százalékkal. Mondhatjuk-e, hogy ez az elmélyült és megnövekedett árukapcsolat az ipar és a mezőgazdaság, a város és a falu között ideálisan működik? Ezt nem mondhatjuk, hisz gondoljunk csak a mezőgazdasági gépek, járművek alkatrész-utánpótlásának zökkenőire, az egyes vegyi- anyagdk, keveréktakarmányok szállításának egyenetlenségeire A mezőgazdaság (és felvásárlás) rovásán pedig ott láthatók a hústermelés és szállítás egyenetlenségei, a zöldség-gyümölcs minőségi problémái és mások. A gazdálkodás feltétele' tehát sokat változtak és ez indokolja, hogy ezekkel hozzuk összhangba a gazdálkodás módszereit és formáit is, vagyis fejlesszük azokat. Gazdaságunk fejlődésével együtt bővültek külkereskeNikeres folytatást A tanintézeti KXSZ-titkárok szécsényi találkozóján a mezőgazdasági technikum titkára beszámolt az intézet ifjúsági szervezetének egész évi munkájáról. A beszámolót követő szünetben valaki őszinte lelkesedéssel így kiáltott fel: — Jók ezek a beszámolók... Az ember ilyenkor tudja meg igatón, mit végzett egy esztendő alatt! Jók ezek a beszámolók. Áz ifjúságról szkeptikusan nyilatkozók, a fiatalság problémáira enerváltan legyintgetők — olyan választ kapnak, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az elért eredményeket látva egyre inkább érvényes egy másik mondás, amely egy „örökifjú” ifjúsági vezető szájából hangzott el: „A legyint- getőket régen elhagytuk mór, csak ők még nem tudnak erről, és tovább integetnek...” Megyénk KISZ-szervezetbe tömörült ifjúsága az akció- programok elkészítésével jó startot vett az év elején. A fiatalok tevékenyen részt vállaltak az 1966. évi népgazdasági terv teljesítésében, a párt KB december 8-i határozatának végrehajtásában. Az ifjúsági szervezet megfelelt annak a követelménynek, hogy a fiatalok elsősorban saját munkaterületükön segítsék a termelékenység növelését, a gazdaságosság javítását. nap mint nap fokozódó harcokba. A nemrégiben átadott milliókban a nógrádi fiatalok forintjai is benne vannak. Az anyagi támogatásra indított mozgalomban kiemelkedően jó eredményt ért el a salgótarjáni járás — és ezen belül is a tröszt — fiatalsága. A megyében összegyűjtött félmillió forint négyötöde ebből a járásból került ki. A „Vádoljuk az imperializmust!” politikai akció mellett jelentős eredményeket ért el a KISZ megyei szervezete a fiatalok kulturális és sport tevékenységében is. A Salgótarjánban megrendezett II. Országos Amatőr Jazz- és Tánczenekari Fesztivál sok száz embert foglalkoztatott. Az ország minden tájáról érkeztek fiatalok a megyeszékhelyre, kulturális, mozgalmi, baráti kapcsolatok születtek. A KISZ megyei bizottságának kiváló szervező készségét bizonyítja a fesztivál minden zökkenőtől mentes lebonyolítása és természetesen sikere is. Bátorság, nagyfokú önbizalom kellett ahhoz, hogy egy országosan is jelentős kulturális eseményt éppen az a Salgótarján rendezzen. amelynek ilyen téren nincsenek tapasztalatai, más városokhoz hasonló hagyományai. A fesztivál sikerére jellemző, hogy minden fórumon elismerően nyilatkoznak róla. az elért eredményekkel, szilárdítsa, továbbfejlessze azokat. Mi a feladat? A tapasztalatok értékelése után teljes egészében át kell vinni a második félévre azt a frissességet, a szervezeti életnek azt a pezsgését, amely az év első felében a KISZ munkáját jellemezte. Erre az aktivitásra egyébként is nagy szükség lesz, hiszen olyan jelentős társadalmi-politikai eseményeknek nézünk elébe, mint amilyen például a közelgő párt- kongresszus. A sikeres folytatás érdekében a KISZ megyei bizottságának az eddigieknél is nagyobb segítséget kell adni a városi, járási alapszervezeteknek. Hangsúlyozni kell — már a legközelebbi jövőben —, hogy az akcióprogramok kiegészítésére — figyelembe véve a pártkongresszust — az alapszervezeteknek lehetőségük van, és hogy éljenek is ezzel a lehetőséggel. A KISZ MB új mozgalmat indít „Jelentjük a pártnak” elnevezéssel. A mozgalom lényege: az ifjúsági szervezet a párt fórumain jelenti, mit tettek a fiatalok az ipari, mezőgazda- sági üzemekben, hivatalokban és iskolákban a pártkongresz- szUs tiszteletére. Megszervezik a nógrádi ifjúsági figyelő szolgálatot is, amely az élet minden területéré kiterjed, és segítségével a fiatalok folyamatosan jelzik észrevételeiket. — Jó, jó — mondogatták még nemrégiben is a legyintgetők. — Igaz, hogy, ha munkáról van szó — lehet számítani rájuk, de nem elég öntudatosak és legtöbbjének minimális a társadalmi, politikai érdeklődése... A fiatalok, a KISZ kezdeményezett vietnami műszakokat, tiltakozó gyűléseket, demonstratív erejű felvonulásokat szervezett — és rácáfolt a szkeptikusokra. A megyei pártbizottság méltán elégedett a KISZ öntevékenységével, aktivitásával, a vietnami néppel vállalt szolidaritásával. Ismeretes, hogy a magyar fiatalok szolidaritása, áldozatkészsége nyomán összegyűlt milliókból — vietnami elvtársaink egy több száz tagú vietnami ifjúsági, harci brigádot szerelnek fel és vetnek be az amerikai imperialisták ellen a delmi kapcsolataink. A külkereskedelem a Szocialista gazdaságban nem egy szűk körű kereskedő gárda ügye. Jelentősége és bonyolultsága együtt növekedett az ipar és a mezőgazdaság fejlődésével. A külkereskedelem a behozatal és kivitel útján a népgazdaság valamennyi ágával szoros kapcsolatban van. 1949-ben 78 országgal kereskedtünk, 1960-ban 104, 1965- ben 131 országgal. A behozott termékekért cserébe kivitt áruk értéke az utóbbi 15 év alatt több mint 4,5-sze- resére, s 1960 óta 73 százalékkal nőtt. A kivitt és a behozott termékféleségek száma ezrekre rúg. A kivitt termékekből egyre nagyobb hányadot képviselnek a feldolgozott termékek, de különösen a gépek. Ezek termelése és eladása bonyolultabb, de gazdaságosabb. A kivitt és behozott gépek jó részénél itt is és külföldön ’s gondoskodni kell alkatrészutánpótlásról, javító szolgáltatásról, garanciális javításról pedig mindenképpen. Gazdaságunk fejlődésével tehát nőtt a nemzetközi egymásrautaltság, a nemzetközi munkamegosztás is. Az elmondottak valamelyest érzékeltetik, hogy a gazdasági fejlődés elért színvonalában és további előrehaladás feltételeiben lényeges minőségi változások következtek be, amelyekkel összhangba kell hozni a gazdaságirányítás rendszerét, formáit, ami nem kisebb módosítást, javítgatást, hanem mélyreható átalakítást, reformot igényel. És a KISZ nógrádi szervezete nem állt meg itt. Már a három napos zenei eseményt követő héten megrendezte — ötezer nógrádi fiatal részvételével — a salgói ifjúsági napot. Folytassuk a megkezdett sort. Érdemes. Az idén először Salgótarjánban rendezte meg az ifjúsági szervezet a Fiatalok a fiatalokról című, országosan meghirdetett pályázatra beküldött képzőművészeti alkotások kiállítását. Jövőre, a könnyűzenei fesztiválhoz hasonlóan, újra Tar- jánban rendezik meg a tárlatot. Nagy sikere van — hiszen mintegy harminc százalékos túljelentkezés tapasztalható — a Fekete-tenger partjára induló Kijev—Ogyessza útvonalon haladó különvonatnak is. Mit jelent mindez? Elsősorban azt, hogy bátran vitatkozhatunk az olyan nézettel, amely szerint a KISZ nem képes a mai fiatalság érdeklődésének megfelelő programot nyújtani. De jelenti azt is, hogy a nógrádi fiatalok a gazdasági, politikai, társadalmi életben elért eredményei növelik a KISZ tekintélyét. A politikai és a gazdasági élet vezetői egyre inkább számításba veszik az Ifjúsági szervezetet — a tervezésnél és a cselekvésnél egyaránt. Olyan eredmény ez, amely amellett, hogy bizonyít, egyben kötelez is. Most, hogy a sikeres akciók után az ifjúság új erkölcsi-politikai arculatára irányúit a figyelem — fokozott gondot kell fordítani a kezdeti sikert követő folytatásra, A politikum mellett a logika is ezt követeli, hiszen a siker kiváltotta a társadalmi szervek anyagi, politikai támogatását. És, ha valamikor fontos volt, most igazán az, hogy a KISZ — jó értelemben véve — sáfárkodjon Teljesen Május végéin két helyen is útépítés kezdődött Egy- házasdengelegen. Csaknem egykilométer hosszúságban készül a Kossuth termelőszövetkezet pormentesített bekötő útja, továbbá korszerűsítik a Petőfi utca mintegy oá- romstóz méteres szakaszát. A két beruházást részben tanácsi, részben KPM költség- vetésből valósítják meg. Az összesen több mint kétmillió forintos útépítés A KISZ jelszavai a következő félévben is érvényben maradnak. Bebizonyosodott róluk a leglényegesebb — hasznosak, eredményre vezetnek és mindhárom megfelel a fiatalok érdeklődésének, jól alkalmazhatók az ifjúság ambíciójának hasznosításában. A sikeres munka feltételei között nem hanyagolható szempont a vezetők tekintélye. El lehet és el kell érni. hogy a KlSZ-tit- károk tekintélye a párttól kapott feladatok teljesítésével növekedjen. Ehhez természetszerűleg szükséges. hogv a pártalapszervezetek megbízatásokkal segítsék az ifjúsági vezetők aktivitását. Ma még az sem általános. hogy a KISZ-titkárt minden olyan pártalapszervezeti ülésre meghívják, ahol az ifjúsággal kapcsolatos kérdések szóba kerülnek. A jövőben ezen is változtatni kellene. Változásra viszont csak úgy lehet számítani, ha a pártalapszervezetek vezetői kötelességüknek érzik a kapcsolat szorosabbra fűzését az ifjúsági vezetőkkel. A feladatok közösek. A párt ifjúsági tömegszervezete az év elején elkészített akcióprogramokkal és az azóta elért eredményekkel bebizonyította — munkájára lehet és érdemes is számítani. Ha a gazdasági, politikai és társadalmi élet megyei vezetői továbbra is számításba veszik a nógrádi fiatalokban rejlő energiát, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez az energia az építőmunkában legyen hasznosítható, akkor a jó kezdet után — a sikeres folytatás sem marad el. Pataki László gépesítve jelentős részét eredetileg kézi munka felhasználásává! tervezték. Az Egri Közúti Üzem Vállalat salgótarjáni üzemegységének vezetői azonban tennivalóikat úgy szervezték, hogy körülbelül egymillió forint értékű fizikai munkát gépesítettek. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a szerződésben vállalt decemberi határidő helyett előreláthatólag már július végére készen lesznek az utakkal.