Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-11 / 137. szám

1966. június 11 szombat NŐG R A D 3 Terv a gazdaságosabb termelésre százalékos költségszint javulás Öt év alatt 25 A nógrádi szénbányák lét­kérdése : tudnak-e gazdaságo­sabban, kevesebb állami hoz­zájárulással termelni. Jelenleg a 147—148 százalékos költség- szint azt jelenti, hogy minden 100 forint termelési értékhez 47—48 forint ártámogatásra van szükség, amit végered­ményben a népgazdaság más területéről vonnak el. Eddig is, de a jövőben még jobban megnézik, érdemes-e ott ter­melni, ahol ilyen nagymérté­kű a ráfizetés. Ez törvénysze­rű. Természetesen ennek egy sor más következménye le­het. Sok embert érint kelle­metlenül Nógrádiban, ha nem tudnak változást elérni, gaz­daságosabban termelni. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemeiben már év ele­jén megkezdődött a felmérés, hogyan lehetne a költségszin­tet, a harmadik ötéves terv végéig legalább huszonöt szá­zalékkal javítani. Ennek érde­kében kell felhasználni azt a mintegy félmilliárd forintot is, amit beruházásra kapnak a nógrádi bányák. Intenzívebb műszaki fejlesz­tést akarnak, elsősorban na­gyobb termelési koncentrációk kialakítására törekednek. Eb­ben az időszakban több kis ka­pacitású, drágábban termelő bánya kifogy, mint például Székvölgy I, Gyula, György, Pálhegy III. Csibaj, Csipkés, Csigákét és Pócsháza aknák. Ezzel párhuzamosan, a déli, jobb szenet adó területen, Nagybátonyban befejeződnek a jelenleg már folyamatban lévő rekonstrukciós munkák. Növekszik a termelés Kányá- son, Tiribesen, Ménkesen és Szeptember 6. aknán. A kon­centráltságra jellemző, hogy tavaly a tröszt területén átla­gosan egy aknára napi 386 tonna termelés jutott, 1970-ben pedig ötszáznegyvenöt tonna lesz a napi akna-átlag. Változik a termelés össze­tétele is a jobb minőségű déli területek javára. Nagybátony tavaly a tröszt termelésének 30 százalékát adta, 1970-ben már 40 százalékát biztosítja. Ez, a számítások szerint az átlagos fűtőértékben 103 kaló- riás javulást, értékesítésben viszont, minden tonna szénnél, tizennégy és fél forintos több­letbevételt eredményez. Sok mindent meg kell azonban még eddig valósítaniuk a nóg­rádi bányászoknak. Az egyik ilyen feladat az elővájási és fejtési arány ked­vezőbb kialakítása. Jelenleg a széntermelés 18 százaléka elő- vájásokból kerül felszínre. Ki­számították, hogy tonnánként 65 forinttal több így a terme­lési költség, mint a fejtések­ben. Éppen a koncentrációk kialakításával az elövájás ará­nyát a minimálisra, 14 száza­lékra akarják csökkenteni. A fejtéseken belül pedig a kor­szerűbb, gazdaságosabb front­fej tési arányt akarják a jelen­leginek duplájára növelni. Köztudott, hogy a frontokat jobban lehet gépesíteni, biz­tosítani a gépek jobb kihasz­nálását. A gépi jövesztésnél egyéb­ként igen nagy az elmara­dás, hiszen tavaly az összes termeléshez viszonyítva csak másfél százalékos volt. Az öt­éves terv végére legalább 18.8 százalékos arány elérése a cél. Ennek érdekében a már meg­lévő két széngyalu és két ma­róhenger mellé újabb két szén- gyalut és egy, a vastagabb te­lepek jövesztésére is alkalmas kéthengeres maróhengert sze­reznek be. Ezeket a gépeket elsősorban Kányáson, Ménke­sen és Csurgó-táróban alkal­mazzák, ahol legnagyobb a szénvagyon és nyugodt telepü­lési viszonyok vannak. Ezeken a helyeken önjáró biztosító támrendszert kívánnak alkal­mazni, amivel ugrásszerűen növelik a teljesítményekét, mert omlasztásra egyáltalán nem, biztosításra pedig alig kell időt fordítaniuk. A tröszt területén a tartós biztosítás az utóbbi időben je­lentősen növekedett, és ma már a 207 kilométer nyitott vágatnak fele korszerű. A koncentrációk kialakítása öt év alatt lehetővé teszi a nyitott vágatok több mint húsz kilo­méteres csökkentését, ugyan­akkor már 144 kilométer lesz a korszerűen biztosított vágat. Csökkenti a költségeket az is, hogy ekkor már 50 százalék­ban visszarabolt anyagokat építenek be. A tervben szerepel több ki­sebb üzemszervezési intézke­dés is, amivel önköltséget le­het csökkenteni. Ilyen például a munkásjáratok átszervezése, a keresztutaztatások megszün­tetése, amivel évi öt és fél­millió forint megtakarítást akarnak elérni. Érdekes ez hiszen minden tonna szén ön­költségét 1,73 forinttal csök­kenthetik ezzel. A gépek cserejavításos rend­szerének tovább fejlesztésével a számítások szerint újabb 1,12 forinttal lehet csökkenteni a fajlagos önköltséget. Igen jelentős intézkedés az is, ami már rövidesen megva­lósul. Kányáson és Tiribesen a többi nagybátonyi üzemekhez hasonlóan, a drága sűrített le­vegős energia alkalmazásáról, az olcsóbb villamosenergiára térnek át. Évi 8—10 millió fo­rint takarítható meg ezzel. Az önköltségnek ezer és ezer összetevője van. Sokszor filléreknek látszó dolgok milli­ókat jelentenek a népgazda­ságnak. A tervezésnél mindezt figyelembe vették. A ki- és beszállási időveszteség csök­kentése, amit egyes helyeken például lanovkás személyszál­lítással is igyekeznek elősegí­teni — egyben termelékenység növekedést is jelent. Szerepel a tervben Gáti akna főeresz- kéjén a szállítás átszervezése. Tőkés akna gyorsabb lefejtése, Kisteleken a . drágán termel­hető és gvenge minőségű sze­net adó kettes telep elhagyása, ami mind csökkenti a költsé­geket. Viszont jónéhány intéz­kedés, — például a vízválasz­tói osztályozó korszerűsítése —, pedig a minőség javítását, az árbevétel növelését segíti elő. A terv megvalósításához már hozzáfogtak a nógrádi bányákban. Természetes ön­magában véve egy terv kevés ahhoz, bármilyen alapos le­gyen is az, hogy rövid idő alatt nagy változást hozzon. Más is kell ahhoz. Olyan taka­rékossági szemlélet, amely nem tűri. a lazaságokat a pa­zarlást. Ennék a kialakítása most a legfontosabb feladat, ami a gazdasági-műszaki ve­zetés, valamint a mozgalmi szervek előtt áll. Mód, lehető­ség tehát van arra, hogy a nógrádi bányászkodás létjogo­sultságát bizonyítani lehessen, csak élni kell vele. Bodö János reformját ? Említsünk közü­lük néhányat. A lakosság megnövekedett jövedelmi színvonala lénye­ges és tartós változást von maga után a lakosság fo­gyasztásának, keresletének összetételében. Emlékezzünk, nem is olyan régen milyen bútoréhség volt! Az utóbbi öt évben a bútorvásárlás 40 százalékkal .emelkedett. A bútoripar ' fejlesztésére ez­alatt 360 milliót költöttek, bővült a választék és a vevő már válogat és egyre köve­teli, hogy a kereskedelem is jobban válogasson, amikor az ipartól vesz. De igy van ez a ruházati cikkeknél és a műszaki áruknál is. Volt idő, amikor a rádiót úgy vették a vevők, hogy azt vitték haza, ami volt. Közben azonban a lakosság rádióel­látottsága szinte teljessé vált, n, őst már a rádióvásárló igen válogatós. Ilyen körül­mények között az igények gyorsabban is változnak, amihez a termelésnek, a gazdálkodásnak alkalmazkod­nia kell. A lakosság által a legutób­bi években vásárolt tartós fogyasztási cikkek többmilli­árdos értéket képviselnek. A lakosság tulajdonában 371 ezer motorkerékpár (1960-ban 227 ezer), 83 ezer személy- gépkocsi (1960-ban 18 ezer 500 db), televízió 850 ezer darab van. Ezek karbantar­tása az egykori javító kis­iparral már nem oldható meg, egyre inkább .jól felké­szült javító hálózatot igé­nyel. S lényegében ide sorol­ható sok más szolgáltatás (étkezés, ruhanemű tisztítás, szállítás stb.), amelyekben az igények lényegesen meg­nőttek, egyrészt a jövedel­mek emelkedése miatt, más­részt a munkát vállaló nők «■"ámának és ezáltal a csa­lád szokásainak átalakulása következtében. Egyszóval, a lakosság áruellátási és szol­gáltatási igénye magasabb, s egyben sokrétűbb, „széle­sebb” is lett. Valamikor a megkeresett pénzt általában mind elköltötték. Ma viszont jelentős rétegek nem költik el rendszeresen teljes jöve­delmüket, hanem megtakarí­tanak belőle. A lakosság ta­karékbetét-állománya az utób­bi öt évben megnégyszerező­dött, s ma már 20,4 milli­árd forintot tesz ki. A műszaki fejlődésben je­lentős utat tettünk meg. Felfejlődött az ipar, s ma már ott van a technika a mező- gazdaságban, az építőiparban és a szállításban is. A falu fő szállítóeszközét, a szeke­ret zömében felváltotta a géüjármű, a régi fő vonóerőt, a lovat pedig a traktor szo­rítja ki. 1965-ben a mező- gazdaságban felhasznált kő­olajipari termékek (gázolaj, benzin ’stb.) súlya félmillió tonna volt. Az ipar és me­zőgazdaság egymásrautaltsá­ga, vagy ahogy szakkifeje­zéssel mondják, a társadalmi munkamegosztás minőségi­leg más fokra jutott el. Nem sok év telt el azóta, amikor tömegesebben kezdték alkal­mazni a mezőgazdaságban az ipari eredetű anyagokat. '.960-ban a mezőgazdasági termeléshez felhasznált anyagokból 31 százalékot tet­tek ki az ipari eredetű anya­gok, 1965-ben közel 50 szá­zalékot. 1965-ben a mezőgaz­daságban annyi műtrágyát használtak fel, mint az 1930- 1955 években együttvéve. Mindez bonyolultabbá tette a termelési kapcsolatokat. Más a helyzet a mezőgaz­dasági termékek értékesítésé­vel is, mint régebben. Ezt nemcsak a termelés fejlő­dése magyarázza, hanem pél­dául az is, hogy 1949-ben a mezőgazdasági keresők az összes keresők 55 százalékát (2 190 000 fő) tettek ki, ma pedig 31,8 százalékát (1 530 000 fő). így a terme­lés növekvő hányada válik áruvá, hagyja el a falut és kerül a városba fogyasztás­ra, ipari feldolgozásra. A mezőgazdaság termelése az utóbbi öt évben 10 százalék­kal emelkedett, de a felvá­sárolt és falúról elszállított mennyiség 30 százalékkal. Mondhatjuk-e, hogy ez az elmélyült és megnövekedett árukapcsolat az ipar és a mezőgazdaság, a város és a falu között ideálisan műkö­dik? Ezt nem mondhatjuk, hisz gondoljunk csak a me­zőgazdasági gépek, járművek alkatrész-utánpótlásának zökkenőire, az egyes vegyi- anyagdk, keveréktakarmá­nyok szállításának egyenet­lenségeire A mezőgazdaság (és felvásárlás) rovásán pe­dig ott láthatók a húster­melés és szállítás egyenetlen­ségei, a zöldség-gyümölcs minőségi problémái és má­sok. A gazdálkodás feltéte­le' tehát sokat változtak és ez indokolja, hogy ezekkel hozzuk összhangba a gazdál­kodás módszereit és formáit is, vagyis fejlesszük azokat. Gazdaságunk fejlődésével együtt bővültek külkereske­Nikeres folytatást A tanintézeti KXSZ-titkárok szécsényi találkozóján a me­zőgazdasági technikum titkára beszámolt az intézet ifjúsági szervezetének egész évi mun­kájáról. A beszámolót követő szünetben valaki őszinte lel­kesedéssel így kiáltott fel: — Jók ezek a beszámolók... Az ember ilyenkor tudja meg igatón, mit végzett egy esz­tendő alatt! Jók ezek a beszámolók. Áz ifjúságról szkeptikusan nyilat­kozók, a fiatalság problémái­ra enerváltan legyintgetők — olyan választ kapnak, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az elért eredményeket látva egyre inkább érvényes egy másik mondás, amely egy „örökifjú” ifjúsági vezető szá­jából hangzott el: „A legyint- getőket régen elhagytuk mór, csak ők még nem tudnak er­ről, és tovább integetnek...” Megyénk KISZ-szervezetbe tömörült ifjúsága az akció- programok elkészítésével jó startot vett az év elején. A fiatalok tevékenyen részt vál­laltak az 1966. évi népgazdasá­gi terv teljesítésében, a párt KB december 8-i határozatá­nak végrehajtásában. Az ifjú­sági szervezet megfelelt an­nak a követelménynek, hogy a fiatalok elsősorban saját mun­katerületükön segítsék a ter­melékenység növelését, a gaz­daságosság javítását. nap mint nap fokozódó har­cokba. A nemrégiben átadott milliókban a nógrádi fiatalok forintjai is benne vannak. Az anyagi támogatásra indított mozgalomban kiemelkedően jó eredményt ért el a salgótarjá­ni járás — és ezen belül is a tröszt — fiatalsága. A megyé­ben összegyűjtött félmillió fo­rint négyötöde ebből a járás­ból került ki. A „Vádoljuk az imperializ­must!” politikai akció mellett jelentős eredményeket ért el a KISZ megyei szervezete a fiatalok kulturális és sport te­vékenységében is. A Salgótar­jánban megrendezett II. Or­szágos Amatőr Jazz- és Tánc­zenekari Fesztivál sok száz embert foglalkoztatott. Az or­szág minden tájáról érkeztek fiatalok a megyeszékhelyre, kulturális, mozgalmi, baráti kapcsolatok születtek. A KISZ megyei bizottságá­nak kiváló szervező készségét bizonyítja a fesztivál minden zökkenőtől mentes lebonyolí­tása és természetesen sikere is. Bátorság, nagyfokú önbiza­lom kellett ahhoz, hogy egy országosan is jelentős kulturá­lis eseményt éppen az a Salgó­tarján rendezzen. amelynek ilyen téren nincsenek tapaszta­latai, más városokhoz hasonló hagyományai. A fesztivál si­kerére jellemző, hogy minden fórumon elismerően nyilatkoz­nak róla. az elért eredményekkel, szi­lárdítsa, továbbfejlessze azo­kat. Mi a feladat? A tapasztala­tok értékelése után teljes egészében át kell vinni a má­sodik félévre azt a frissessé­get, a szervezeti életnek azt a pezsgését, amely az év első felében a KISZ munkáját jel­lemezte. Erre az aktivitásra egyébként is nagy szükség lesz, hiszen olyan jelentős tár­sadalmi-politikai események­nek nézünk elébe, mint ami­lyen például a közelgő párt- kongresszus. A sikeres folyta­tás érdekében a KISZ me­gyei bizottságának az eddigi­eknél is nagyobb segítséget kell adni a városi, járási alap­szervezeteknek. Hangsúlyozni kell — már a legközelebbi jö­vőben —, hogy az akcióprog­ramok kiegészítésére — figye­lembe véve a pártkongresszust — az alapszervezeteknek lehe­tőségük van, és hogy éljenek is ezzel a lehetőséggel. A KISZ MB új mozgalmat indít „Jelentjük a pártnak” elne­vezéssel. A mozgalom lényege: az ifjúsági szervezet a párt fórumain jelenti, mit tettek a fiatalok az ipari, mezőgazda- sági üzemekben, hivatalokban és iskolákban a pártkongresz- szUs tiszteletére. Megszervezik a nógrádi ifjúsági figyelő szol­gálatot is, amely az élet min­den területéré kiterjed, és se­gítségével a fiatalok folyama­tosan jelzik észrevételeiket. — Jó, jó — mondogatták még nemrégiben is a legyint­getők. — Igaz, hogy, ha mun­káról van szó — lehet számí­tani rájuk, de nem elég öntu­datosak és legtöbbjének mini­mális a társadalmi, politikai érdeklődése... A fiatalok, a KISZ kezde­ményezett vietnami műszako­kat, tiltakozó gyűléseket, de­monstratív erejű felvonuláso­kat szervezett — és rácáfolt a szkeptikusokra. A megyei pártbizottság méltán elégedett a KISZ öntevékenységével, aktivitásával, a vietnami nép­pel vállalt szolidaritásával. Ismeretes, hogy a magyar fia­talok szolidaritása, áldozat­készsége nyomán összegyűlt milliókból — vietnami elvtár­saink egy több száz tagú viet­nami ifjúsági, harci brigádot szerelnek fel és vetnek be az amerikai imperialisták ellen a delmi kapcsolataink. A kül­kereskedelem a Szocialista gazdaságban nem egy szűk körű kereskedő gárda ügye. Jelentősége és bonyolultsága együtt növekedett az ipar és a mezőgazdaság fejlődésével. A külkereskedelem a beho­zatal és kivitel útján a nép­gazdaság valamennyi ágával szoros kapcsolatban van. 1949-ben 78 országgal keres­kedtünk, 1960-ban 104, 1965- ben 131 országgal. A beho­zott termékekért cserébe ki­vitt áruk értéke az utóbbi 15 év alatt több mint 4,5-sze- resére, s 1960 óta 73 száza­lékkal nőtt. A kivitt és a behozott termékféleségek száma ezrekre rúg. A kivitt termékekből egyre nagyobb hányadot képviselnek a fel­dolgozott termékek, de kü­lönösen a gépek. Ezek ter­melése és eladása bonyolul­tabb, de gazdaságosabb. A ki­vitt és behozott gépek jó ré­szénél itt is és külföldön ’s gondoskodni kell alkatrész­utánpótlásról, javító szolgál­tatásról, garanciális javítás­ról pedig mindenképpen. Gazdaságunk fejlődésével tehát nőtt a nemzetközi egy­másrautaltság, a nemzetközi munkamegosztás is. Az elmondottak vala­melyest érzékeltetik, hogy a gazdasági fejlődés elért szín­vonalában és további előre­haladás feltételeiben lénye­ges minőségi változások kö­vetkeztek be, amelyekkel összhangba kell hozni a gazdaságirányítás rendsze­rét, formáit, ami nem kisebb módosítást, javítgatást, ha­nem mélyreható átalakítást, reformot igényel. És a KISZ nógrádi szerveze­te nem állt meg itt. Már a három napos zenei eseményt követő héten megrendezte — ötezer nógrádi fiatal részvé­telével — a salgói ifjúsági na­pot. Folytassuk a megkezdett sort. Érdemes. Az idén elő­ször Salgótarjánban rendezte meg az ifjúsági szervezet a Fi­atalok a fiatalokról című, or­szágosan meghirdetett pályá­zatra beküldött képzőművé­szeti alkotások kiállítását. Jövőre, a könnyűzenei feszti­válhoz hasonlóan, újra Tar- jánban rendezik meg a tárla­tot. Nagy sikere van — hiszen mintegy harminc százalékos túljelentkezés tapasztalható — a Fekete-tenger partjára in­duló Kijev—Ogyessza útvona­lon haladó különvonatnak is. Mit jelent mindez? Elsősor­ban azt, hogy bátran vitatkoz­hatunk az olyan nézettel, amely szerint a KISZ nem ké­pes a mai fiatalság érdeklődé­sének megfelelő programot nyújtani. De jelenti azt is, hogy a nógrádi fiatalok a gazdasági, politikai, társadal­mi életben elért eredmé­nyei növelik a KISZ te­kintélyét. A politikai és a gazdasági élet vezetői egyre inkább számításba veszik az Ifjúsági szervezetet — a ter­vezésnél és a cselekvésnél egyaránt. Olyan eredmény ez, amely amellett, hogy bizonyít, egyben kötelez is. Most, hogy a sikeres akciók után az if­júság új erkölcsi-politikai arculatára irányúit a figyelem — fokozott gondot kell fordí­tani a kezdeti sikert követő folytatásra, A politikum mel­lett a logika is ezt követeli, hiszen a siker kiváltotta a tár­sadalmi szervek anyagi, poli­tikai támogatását. És, ha va­lamikor fontos volt, most iga­zán az, hogy a KISZ — jó ér­telemben véve — sáfárkodjon Teljesen Május végéin két helyen is útépítés kezdődött Egy- házasdengelegen. Csaknem egykilométer hosszúságban készül a Kossuth termelőszö­vetkezet pormentesített bekö­tő útja, továbbá korszerűsítik a Petőfi utca mintegy oá- romstóz méteres szakaszát. A két beruházást részben ta­nácsi, részben KPM költség- vetésből valósítják meg. Az összesen több mint kétmillió forintos útépítés A KISZ jelszavai a követ­kező félévben is érvényben maradnak. Bebizonyosodott ró­luk a leglényegesebb — hasz­nosak, eredményre vezetnek és mindhárom megfelel a fiata­lok érdeklődésének, jól alkal­mazhatók az ifjúság ambíció­jának hasznosításában. A si­keres munka feltételei között nem hanyagolható szempont a vezetők tekintélye. El lehet és el kell érni. hogy a KlSZ-tit- károk tekintélye a párttól ka­pott feladatok teljesítésével növekedjen. Ehhez természet­szerűleg szükséges. hogv a pártalapszervezetek megbíza­tásokkal segítsék az ifjúsági vezetők aktivitását. Ma még az sem általános. hogy a KISZ-titkárt minden olyan pártalapszervezeti ülésre meg­hívják, ahol az ifjúsággal kapcsolatos kérdések szóba kerülnek. A jövőben ezen is változtatni kellene. Változásra viszont csak úgy lehet számí­tani, ha a pártalapszervezetek vezetői kötelességüknek érzik a kapcsolat szorosabbra fűzé­sét az ifjúsági vezetőkkel. A feladatok közösek. A párt ifjúsági tömegszervezete az év elején elkészített akcióprogra­mokkal és az azóta elért eredményekkel bebizonyította — munkájára lehet és érde­mes is számítani. Ha a gaz­dasági, politikai és társadalmi élet megyei vezetői továbbra is számításba veszik a nógrá­di fiatalokban rejlő energiát, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez az energia az építőmunkában legyen hasznosítható, akkor a jó kez­det után — a sikeres folyta­tás sem marad el. Pataki László gépesítve jelentős részét eredetileg ké­zi munka felhasználásává! tervezték. Az Egri Közúti Üzem Vállalat salgótarjáni üzemegységének vezetői azon­ban tennivalóikat úgy szer­vezték, hogy körülbelül egy­millió forint értékű fizikai munkát gépesítettek. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a szerződésben vállalt decem­beri határidő helyett előre­láthatólag már július végére készen lesznek az utakkal.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents