Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-05 / 132. szám
1966. június 5. vasárnap NÖGPAD 7 Ami mór megvalósul! — és amit még szeretnénk K ét éve a párt megyei bi- rendezvényei jelentős közön- elsősorban vidéken igénybevé- zottsága határozatot ho- ségigényt elégítettek ki. A ve —, budapesti és a hozzánk zott Salgótarján kultu- művelődési ház szervezésében közeli, miskolci és szolnoki rális központtá fejlesztésére, működő bérletes filmszínházi társulatok produkcióit vehet- Már az előkészítés idején ki- előadások jogosságát sem le- nénk igénybe. Ennek fontos derült: szükség van a megye hét vitatni, ha azok együttjár- feltétele, hogy a színházakkal központjában kulturális bázis- nak a közönség esztétikai ne- jó kapcsolatot teremtsünk, a ra, amely kisugárzó szerepet velősével, ízlésének formálá- műsorokra szerződést kössünk, tölt be. De vita folyt arról: sával. Külön üdvözölhető kez- mi szükséges a kulturális sze- deményezés, hogy országos rep biztositásához? Voltak, szintű politikusokat hívnak akik csupán tárgyi feltételek meg tömeggyűlések tartására, kérdésének vélték a centrum Méltán hiányolhatjuk azonban megteremtését. A határozat a programból a színházi elő- erre is helyes választ adott: adásokat, klubfoglalkozásokat, a fő feladat a megye székhe- Ezek megszervezésére nyílván igényes operaelőadások foga- Ivén a kulturális nevelő tévé- sem a lehetőségekből, sem az dására. kenység eszmei-politikai ere- erőből nem futotta, jenek, hatékonyságának, szín- , , , , .. , vonalának növelése. Ugyanak- kezdeti sikerek kor az is megvilágosodott, mellett szükséges néhány le- hogy az ideológiai-kulturális "^es, tanulság levonása, nevelőmunka színvonalának Egy!k *“*“•, fela^at' hogy a la. A hagyományos nemzeti es és hatásának növelésében fon- io?° S7jnházi eva? nemzetköz‘ünnepek, történéltos feltétel a kulturális háló- J?1*® a Tar0Sl művelődési m- mi, kulturális évfordulok szin- zat átépítése, új intézmények tezmenyek messzemenően ősz- vonalas megünneplése mellett szehangolják tevekenyseguket. előtérbe lep a szintén rend- Színházi és egyéb rendezvé- szeressé ' váló Palóc-napok, nyeiket egymás programja, a amely ez évtől új színfoltokkal lakosság érdeklődési köre és egészült ki — mezőgazdasági igényei, valamint a megváló- szakmai napok, a megyei ifjú- sításra váró nevelési felada- sági napok, az országos Irataink figyelembe vételével tér- mara- és jazz felsztivál — a vezzók. Számoljanak a lakos- nógrádi és közép-szlovákiai nyel lettünk gazdagabbak. Eb- sóg reális megterhelésével is. dolgozók barátsági, kulturális ben legjelentősebb a 27 mii- A városi feladatokat is ellátó hete, a rendszeressé vált kép- lió forintos költségen épített megyei művelődési ház irány- zőművészeti kiállítások. Jelenmegyei művelődési ház. (Ha- adó szerepe nem jelentheti a tős szerepet kapnak a szak- sonló jelentőségű az új megyei többi művelődési ház tévé- szervezeti és szakmai tanácskönyvtár, a zagyvapálfalvai kenységének szükségszerű kozások, bemutatók, tudomá- művelődési ház, az új óvoda, szűkítését, csupán az előadá- nyos és ismeretterjesztő nasok tematikus és szervezési pok. A kulturális centrum kiösszhangjának jobb biztosítá- teljesítésének szerves része sát. történelmi és néprajzi hagyományaink felgyűjtése, és ennek alapján bérleti rendszert alakítsunk ki. Már most gondot okoz a különben rendkívüli vonzó és praktikus színházterem zenekari és színpadi részének alkalmassá tétele nagyobb zenedarabok, és díszletAmiről a teljesség igénye nélkül még szólni szeretnék: a különböző rendezvények, produkciók kiállítások problémálétrehozása. A város kulturális központtá fejlesztése jó ütemben halad. Alig két év alatt — ha a gimnáziumot és az új általános iskolát is késznek vesszük —, hét új kulturális létesítménya zeneiskola új székháza, s a négy műtermes lakás képzőművészeinknek.) Ha nem is kifejezetten kulturális vonatkozású — az április 28-án átMár az őszi művelődési publikálása.. Különös az aktuaadott SZMT székház, mégis fénytől kezdődően nagyobb jitása a Nagy Októberi Szo- nagy szerepet tölthet majd he ütemben kell lepeseket ten- ciausta Forradalom 50., a az ideológiai-kulturális neve- nunk a kulonbozo kulturális Tanácsköztársaság 50., és ha- lőmunkában. Űj arculatot ka- igazatok profilirozasára, hogy felszabadulásának 25. pott a régi városi művelődési a rendelkezésre álló anyagi évfordulójára való készülésház, bővült és szépült az acél- erőforrásokat, es szellemi ka- nek Népünk szocialista haza- árugyári művelődési otthon. Pac,tást a legcelravezető b n, fiságrai internacionalista szel- Nagy közönségsikerrel rendez- ® ,hatasfokk lemre nevelése szükségessé teáik meg évenként az észak- érvényesítsük. Ebből a néző- szi Nógrád történetének momagyarországi képzőművészeti P°htbol szükséges az e e nográfiaszerű megírását, kulkiállítást, több jeles művé- ny<^seT1 ^Vfko<?° JJ-s™ » tűrkrónikájának vázlatos megszűrik önálló tárlatra készül. szetj együttesek sze ep szerkesztését, olyan állandó és Egyre sikeresebben szerepel- megyei mpveloclt'si az an. időszakos kiállítások működnie a megyei stúdió kereté- Csak Példanak hozo™ ™. ■ tetését, amelyek megyénk laben az ifjú képzőművészek is. hagyományt) ' kosságának ideológiai-kulturáIrodalmi életünkben jelentős kez° acda^anP^ofiszn- ismereteit bővíthetik, helyet kapnak a hagyományos gWo író-olvaso találkozók, a MuSzázhuszonöt éves a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat vész Klub rendezvényei, a TIT-ben az országos folyóiratokkal rendezett ankétok, feltatási lehetőségét. Ugyancsak szükséges az új művelődési házban működő, vagy ezután létesülő szakkörök, klubok vázlatos cikk nem alkalmas valamennyi kérdés alapos vizsgálatára. Arra azonban, úgy gondolom lendülést várunk a Palócföld munkakapcsolatának, tapasztó- igen^ hogy újabb gondolatokkörül rendezelt sajtóvita alap- latcserejenek ján a megyei írók publikációs az üzemekkel tevékenységében. Zenei életünkben kisebb a fejlődés. Megyénk hagyományainak felmegyei, városi rendezvények jelentőségének, __ __ céljának megfelelően gyűjtésében jelentős szerepet továbbra is szükség van a tókeAkNógraádMcÚTeSe^tó: nagymultú, és vonzáskörrel tív'kiadvány nagy hiányt pó- rendelkező szakszervezeti műtől a felszabadulás óta eltelt velődési otthonok közreműkö- változások felvázolásában. Az késére. A kulturális centrum megszervezese ra késztesse mindazokat, akik a kultúrcentrum továbbépítésén munkálkodnak, vagy akik igénylik annak áldásait. Molnár Pál a Nógrád megyei Tanács VB művelődésügyi osztályának vezetője „A Társulatban tömörült magyar értelmiségiek azoknak a hazájukat, népüket és a tudományt szerető tudósoknak nyomán kívánnak haladni, akik az elmúlt több mint száz év során népünk műveltségének emelésén munkálkodtak.” (A TIT Alapszabályából) Ezekben a napokban jelentős ünnepi évfordulót köszönt az ismeretterjesztés társadalmi hivatásként vállaló magyar értelmiségiek szervezete, a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat. Százhuszonöt évvel ezelőtt, 1841. május 28-án határozta el a reformkor haladó értelmiségének, a nép és a tudomány szeretetétől fűtött kis csoportja a Magyar Természettudományi Társulat létrehozását. Ma már történelem a társulat életében az 1841. esztendő, amely a néppel összeforrt legnagyobb értelmiségi szervezet elődjének, a Magyar Természettudományi Társulat megszervezésének és a tudományos ismeret- terjesztés kibontakozásának éve. A természettudományi társulat fejlődése során mindig a haladó erők mellett állott. 1848 áprilisában Bugát Pál elnök megírta forradalmi cikkét Rendeink átalakulása címmel. A társulat tagjai mind a harcokból, mind a tudományos agitációkból kivették részüket. A XIX. század második felében rövid visszaesés után a 60-as években újból lendületet kapott az előadásos és írásbeli ismeretterjesztés. Üj tartalommal bővülten igazán 1919-ben érte el a már alakulásakor kitűzött célját, hogy előadásaival széles néptömegek között végezze a természettudományos szemlélet elterjesztését. A Forradalmi Kormányzótanács rendeletileg is biztosította a munkásság és a dolgozók széles rétegei számára a művelődés lehetőségét. A munkásegyetem természettudományos előadásait a társulat tagjai tartották, megszervezték a múzeumi munkástanfolyamokat. Az ellenforradalom majdnem negyedévszázada a társulat tömeghatását erősen korlátozta. Az új fellendülés a társulat életében a felszabadulás után következett be. Nyilvánvalóvá vált, hogy a társulat főfeladata a befelé forduló tevékenység helyett a tudományos ismereteknek a dolgozók széles körében történő terjesztése. 1948-ban megváltoztatták a társulat alapszabályait és leszögezték, hogy legfontosabb feladatnak a tudományos ismeretterjesztést tartják. Mélyreható változás akkor következett be a társulat életében, amikor 1953-ban a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulattá alakult át. A társulat munkájával kivette részét az ország általános politikai fejlődéséből. 1958 és 1961 között főleg a tudatformálást alakította. Fejlesztette a szakmai és az általános ismereteket. Munkásakadémiákat szerveztek. 1961 óta előadásaival elősegítette a mezőgazdaság szocialista átszervezését, illetve továbbfejlesztését. Tsz-akadémiákon terjeszti a haladó és a szakmai ismereteket. A társulat országos fejlődése mellett igen jelentős a helyi szervezetek kialakulása, illetve tevékenysége is. Gálfi Árpád, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád megyei titkára erről így tájékoztat: — Már 1953-ban megalakult a TIT Nógrád megyei szervezete, amely 1957-ben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nevet vette fel. 1954-ben a megyében még csak 457 előadást tartottak, amelyet 33 078-an hallgattak meg, 1965-ben pedig 2284 előadás hangzott el 101 744 hallgató előtt. 1954-ben a taglétszám 193, 1966-ban 470. 1954-ben 12, 1965- ben már 19 szakosztály működött. Újabbak a jogi és filozófiai, a közgazdasági, a pedagógiai, a nyelvi, az agrártudományi, a kémiai, a csillagászati és űrhajózási szakosztályok. A társadalom- és természettudományok valamennyi ágában van szakosztályunk a társulaton belül. Szervezetileg igen jelentős, hogy 1957-től a megyei központ mellett megalakultak a járási szakcsoportok. Megyei szervezetünk múlt évi tevékenységében pártunk, és az Országos Küldöttközgyűlés határozatai voltak irányadóak, e határozatok megvalósításán munkálkodtunk. Munkánkat értékelve elmondhatjuk: erősödött társulatunk tömegszervezeti jellege, javult a választott szervek aktivitása és irányító munkája. Az ismeretterjesztés szélesítésével jobb lett a tartalmi színvonal is, fokozódott az előadások hatása. Hatékonyabbá vált a társulati tagság felkészítését segítő belső munka (előadói konferenciák, ankétok, klubrendezvények stb.). Társadalom- és természettudományi eladásainkon keresztül Igyekeztünk segíteni a megye előtt álló gazdasági, politikai és kulturális feladatok megoldását. A tartalmi munkán kívül tovább fejlesztettük az ismeretterjesztő formákat. Bővült az akadémiák száma, ezeken belül a tagozatok száma is. Kísérleteztünk komplex előadásokkal, tartottunk kísérleti bemutatókat a dolgozók iskolájának különböző tagozatain, és igen nagy sikerrel jártak az Értelmiségi Fórum rendezvényei. Az új évadban munkánk fő irányát és tartalmát az ideológiai irányelvekből ránk háruló feladatok és a IV. Országos Küldöttgyűlés határozatainak további megvalósítása szabja meg. Fokozni kívánjuk tevékenységünk eszmei, politikai és világnézeti nevelőhatását különös tekintettel a szocialista hazafiságra, a proletár nemzetköziségre való nevelésre, harcot folytatva a nacionalizmus, a kozmopoli- tizmus és egyéb burzsoá nézetek ellen. Emellett fontos feladatunknak tartjuk a gazdasági, közgazdasági, műszaki és agrár ismeretek terjesztését. Elő akarjuk segíteni annak a helyes szemléletnek a kialakulását, amely együtt és összességükben szemléli az ideológiai és a gazdasági feladatokat. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat jubileumi évfordulója kapcsán az országos díszünnepséget május 28-án tartották Budapesten a Kossuth Klubban. Ez alkalommal Boródi Ferenc, a TIT Nógrád megyei Szervezete műszaki szakosztályának titkára a Szocialista kultúráért kitüntetést kapta. A TIT Nógrád megyei Szervezetének ünnepi elnökségi ülésére június 6-án, délután négy órakor kerül sor. Itt adják át Bokor János és Tóth Pál megyei elnökségi tagoknak a művelődésügyi miniszter dicsérő oklevelét. Az Országos Elnökség társulati és jubileumi okleveleit 25-en, illetve 35-en kapják meg. Ezeket szintén az ünnepi elnökségi ülésen, illetve a járásokban június 6—18 között megrendezendő ünnepi üléseken adják át a kiváló ismeretterjesztőknek. szélesebb értelmezését mutatinternacionaiista nevelés, szomszédos népek közti barát- ... ság elmélyítésében jelentős ja, hogy a jazz- es tanczene- szerepet kap a két. határmenti kari fesztivál, a nógrádi és megye — a közép-szlovákiai közép-szlovákiai kerület kulkerület és Nógrád megye — kulturális tevékenységének fokozottabb összehangolása, közös akciók szervezése. | indezek azt mutatják, hogy a kulturális centrummá fejlesztés fontos előkészítő szakasza sikeresen zárult. Szükséges azonban turális rendezvényei jelentős részét a megyei művelődési hálzban, és a megye kiemelt kulturális intézményeiben szervezzük meg. Már eddig is sok vitát váltott ki párt-, állami, művelődésa közel két év tanulságait, az ügyi vezetők körében: milyen indítás kezdeti tapasztalatait ar^nyt képviseljenek a kifejezetten kultúrpolitikai, színleszűmi, néhány tekintetben a teljesség igénye nélkül a leg- , fontosabb feladatokat megje- házi előadások, es milyet a lölni mind szervezeti, mind szórakoztató jellegűek. A vi- tartalmi vonatkozásban. tát nem lehet adminisztratív Leghelyesebb, ha az új in- módon lezárni, mert a neve- tézmények kezdeti tapasztala- lési feladatok messzemenő fi- tairól szólunk. E témakörből gyeiembevételével az anyagi is kiemelkedik a megyei mu- biztosítani kell. A velődési kombinát szerepe, , mert a város és környéke korábbi beveteli források — nagy izgalommal várta a kul- filmszínház, táncmulatság, túrpalota megnyitását. A bérbeadások — továbbra is csonka évadra tervezett prog S2ükséges kiegészítését szolgál- ram látványos közönségsiker- Ják az állami támogatásnak. _ 1 J ,1 ..á Q H A 7 r el járó műsorokból áll. Az április 3-i ünnepi megnyitó — a megyei könyvtár avatására szervezett műsor, a Pécsi Balett, a Bárdos est, és még néhány rendezvény kivételével a program jelentős része a könnyű műfajba tartozik, bár a „Sztárok és gitárok” az orde elengedhetetlen követelmény a kulturált szórakozás, a társadalmi tulajdon védelSalgótarján hosszú idő óta nélkülözi az igényes színházi rendezvényeket. Kapcsolatainkét a Déryné Színházzal toMadarak, halak, hüllők nos általános iskolai tanár. (Nagybátony, általános iskola és gimnázium.) szagos tánczenekari fesztivál vábbfejlesztve — produkcióit Sulyom-hegyen, amely Pásztó, Kisterenye, Nagybátony, illetve Nógrád megye középiskoláinak agrár gyakorlókertje, arborétuma lehet 50 holdon. A diákok szeretik a bio1966. június 3-án Budapesten a hogy sütött, amikor ott volt a lón töltöttem, 1955-ben. Utá- lógiát, ügyeletet tartanak a Pedagógusnap központi ün- riporter, dehát kénem, ml az na Zagyvaszántón voltam he- szertárban, gondozzák a bé- nepségén kiváló tanár ki- irodában ültünk és különben lyettes Igazgató, 1962-től ta- kákát, a mókust és a többi tüntetésben részesült Mengyi Ja- ISi Gn GZt nem mondtam neki. nítok Nagybátonyban ebben állatot, az üvegház növényeiVass Ferenc természetesen az általános iskolában és a re ügyelnek. Egyszóval: érviccelt. Az egészet azonban gimnáziumban is. Kisterenyén deklődnek a biológia iránt, mégsem csak azért írtam le, lakom a feleségemmel és a Akad olyan is, akinek ez már hogy ismét nevessünk rajta, fiammal, akit Zsoltinak hív- többet jelent, mint tantárgy. — Kérem, én nem értem a hanem azért is: Mengyi János nak>, négy és féléves, és aki Ez a legjobb érzés. Egyébként riportereket — jegyezte meg m^r az elején tudja, írni to- biológusnak készül. Ez nem az egri tanárképző főiskola le- viccesen a minap a KISZ-ta gok a békáról, a kertekről és vicc. Gyűjti a csontokat, a velező hallgatóinak biológia nácsadó nevelők értekezletén Zsoltiról Is, aki otthon átmá- bogarakat, a hernyókat, ame- konzultációját is vezetem, Bzécsésny községben Vass Fe- szik a kerítésen, stb. Hiszen ’.vekkel halálra rémiszti az Andrássy Péter kollégámmal, reife, a Salgótarjáni Gépipari pem kell felhívni a riporter anyját. Ha érik az eper. oda Mengyi János kis termetű Technikum tanára, aki egyéb- figyelmét arra, hogy süt a nap. támasztja a tyúklétrát a kéri- ember, akkora, mint a diákként ezen megjegyzésével jó (ö azt anélkül is észreveheti, téshez, és átmászik a szom- jai. Amikor néha körülfogják humorérzékéről tett tanúsa- jgy van ez a békákkal is szádokhoz. De beszéljünk ko- a lányok és a fiúk, elveszik got. — Bizonyára berúgnak, ' . inkább Menevi molyabb dolgokról, vagyis a a gyűrűjükben. Ez elég sokmielőtt hozzákezdenek a ri- Dortréiát ' biológiáról. Nem az úgyne- szor megtörténik, amiből viport írásához. Mert kérem, ^ ’ vezett tankönyv-biológiáról, szont az a közhelyszerű megnálunk is volt egy riporter — Gyerekkori elképzelésem annak befellegzett, tudja ezt állapitás következhet, hogy (itt az illető külsejére való az volt, hogy állatorvos leszek mindenki. A modem bioló- szeretik a biológia tanárt, u’slás következett, mellőzve — mondja. — Tizennégy éves gla, és természetesen a bioló- Fbhől a „h.-i ' . , — szerencsére — annak fü- koromban a baromfipestis és gia-oktatás jellemzője is aki- . lét, orrát és egyéb testré- a kolera ellen vettem fel a sárleti jelleg, a szemléletes- . , , s „ , . ...... . szét), aki beszélgetett velem, harcot. De továbbra is dög- ség. A modern biológia-tanár ,,, , , ’.. . , de nem ám azt írta, amit lőttek á tyúkok Mátravere- gyakorlatibb órákra törekszik, “a n , . íma . mondtam néki, hanem egészen bély községben. Akkor az ál- Melyek azok a szükséges fel- m v ze es mást. Én kérem szépen, nyi- talános biológia kezdett érdé- tételek, amelyek ezt elősegílatkoztam, s erre megjelent kelni. Kedvenceim most is a tik? Ezek közé tartoznak a bz újságban, hogy a fiatalok növények, a virágok, a kert. természetes gyűjtemények, ezt ‘"'jjj*1' , az iskola udvarán népdalokat S általában azok a kisebb élő- szolgálja a szertár, az üveg- vanum 311 a varangyosbeka énekelnek, meg, hogy süt a lények, amelyek zárt megfi- ház, amelyben mindazok a nap. Hallottak már ilyet, nép- gyelésre alkalmasak, mada- növények megtalálhatók, amedalokat... mai fiatalok? S rak, halak, hüllők. Az egri lyekre az 58 ezer fauna kötársaság, szerintem. A szakember szerint annál inkább. Olyan szeretettel nézi az akahogyan első szerelmét szokta bärpulni más ember. Mengyi János is más em- kitüntetéegyáltalán, hogyhogy süt a főiskolán biológia-földrajz zül az oktatásnak szüksége ber- Gratulálunk nap? Nem felel meg a va- szakon végeztem, gyakorló- van (majdnem 400 fajta), s séhez. lóságnak. Mert igaz ugyan, évemet Borsodban, Szuhakál- ezért .létesítünk füvészlkertiet a! Tóth Elemér
