Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-30 / 153. szám

Világ proletárjai egyesületek! AZ MSZMP NÓGRÁD M E <j Y: E I B I Z O TT'ö Á G A É S A MfGVH TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 153. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1966. JÜNIÜS 30. CSÜTÖRTÖK De Gaulle ismét Moszkvában (2 oldal) Javul a vízellátás (3 oldal) Gyorslista a III. és IV. Békekölcsön sorsolásáról (4 oldal) Program és perspektíva A harmadik ötéves tervet, az ország ötéves munkaprog­ramját tárgyalta az ország- gyűlés. Ez a terv — mint az Országos Tervhivatal elnö­kének ismertetéséből és a hozzászólásokból is kitűnt —, szerves folytatása az eddigi gazdaságpolitikának, és külö­nösen annak az elmélyült, megfontolt, elsősorban na­gyobb hatékonyságra és jobb minőségre törekvő gazdasági munkának, amely az utóbbi két esztendő tevékenységét jellemezte. A terv fő jellegzetességei elsősorban a szolid realitá­sokkal számoló előirányza­tok, amelyek azonban még­is a tervezhetőség optimu­mára törekszenek: mind a nemzeti jövedelem, mind pe­dig annak elosztása terve­zésében, tehát a beruházá­sok és a fogyasztás, az élet- színvonal alakulása meghatá­rozásában is számba veszünk minden eszközt, amellyel ren­delkezünk, illetve amire a következő években biztosan számíthatunk. Ez nem je­lenti azt, hogy nem érhe­tünk el ennél jobb eredmé­nyeket is, most már nem a régi értelemben vett „túltel­jesítés” módszereivel, hanem azoknak, a ma még pontosan fel sem mérhető tartalékok­nak a felhasználásával, ame­lyek az ésszerűbb, intenzí­vebb, következetesebb, egy­szersmind sokkal rugalma­sabb gazdasági munkában rejlenek. Ezt szolgálja majd elsősorban az új gazdasági mechanizmus bevezetésével járó számos intézkedés, ame­lyeknek üdvös hatását, ha számokba nem is foglalhat­juk, de nagyvonalakban már ma is látjuk. Ezzel kapcso­latos, merőben új vonása a tervnek, hogy több fontos vonatkozásban, így egyebek között a beruházásokéban is, csak a kereteket rögzíti az egész időszakra, magukat a beruházásokat, még a legje­lentékenyebbeket is, csupán az előttünk álló két évre je­löli meg. Ez a tervben már az új mechanizmus szelle­mének tükröződése, mivel a gazdasági szervek számára a korábbinál lényegesen több szabadságot ad a változó szükségleteknek megfelelő át­csoportosításhoz. Bölcsen óvatos, a tanul­ságokból okulva, a tervezés a mezőgazdasági termelés előirányzataiban is, (az elő­ző öt évhez mérten 13—15 százalékos növekedéssel szá­mol), ami megint csak nem azt jelenti, hogy feltétlenül erre az egyébként nem je­lentéktelen előrelépésre kor­látozódik majd mezőgazda­ságunk fejlődése. Ellenkező­leg, tág teret hagy azoknak az egészséges helyi kezdemé­nyezéseknek, amelyek — fi­gyelemmel a nemzetközi és a hazai piacra — maximá­lisan kiaknázzák a hazai nö­vénytermesztés, állattenyész­tés és ezen túlmenően, a korszerű élelmiszeripar szá­mos lehetőségét. Végeredményben ugyan­csak ez a tervezési „stílus” jellemzi az életszínvonal cél­kitűzéseit. Az egy keresőre számítható 9—10 százalékos reálbér, illetve az egy fő­re jutó 14—16 százalékos re­áljövedelem növekedés — bár, igen tisztes cél — semmi esetre sem a legtöbb, amit elérhetünk. Ha a gazdasági mechanizmus reformjának sok, sok kínálkozó alkalmát felhasználva, jobb eredmé­nyeket érünk el, hatékonyab­ban dolgozunk a termelés­ben, a beruházásokban és az elosztásban, természetesen a külkereskedelemben is, ak­kor több eszközünk lesz az életkörülmények javítására. A harmadik ötéves terv, minden megfontoltságával együtt rendkívül markáns vonásokat mutat. Pontosab­ban: a megfontoltsága éppen abban fejeződik ki, hogy igen erőteljesen bővíti azokat a te­vékenységi köröket, amelyek­ben a hazai és a nemzetközi piac szükségleteinek ismere­tében — joggal látunk nagy fantáziái. Melyek ezek az erőteljes vonások? Mindenekelőtt, hogy az összes beruházásoknak mintegy felét kitevő ipari és építőipari fejlesztés eszközeit nem forgácsoljuk szét szám­talan célra; hanem igen ha­tározottan, ellenállva sok ért­hető „csábításnak”, néhány valóban legfontosabbra össz­pontosítjuk. Ilyen elhatáro­zásunk az egész energia- gazdálkodás korszerűsítése, aminek fő jellemzői, hogy a szénhidrogének, tehát a kőolaj és a földgáz aránya 1970-re az összes tüzelőanyag­felhasználás felét adja majd, villamosenergia- importunkat pedig körülbelül 1000 mega­wattal bővítjük. Jellemző még a vaskohá­szat modem technológiáinak kiterjesztése; a szovjet—ma­gyar alumíniumegyezmény értelmében timföldgyártá­sunk rohamos növelése, amellyel nagyot fejlődik alu­míniumiparunk; a vegyipari fejlesztésének változatlan „soronkívülisége”, ami még több műtrágyát és a jelenle­ginél több mint kétszerany- nyi műanyagot, mintegy há­romszor annyi szintetikus szálat jelent. Az építőipar fejlődésének legjellemzőbb vonása, az elő­regyártó kapacitások, első­sorban a „házgyártás” roha­mos fejlődése, aminek nagy része van abban, hogy a sok irányban növekvő építési fel­adatok és a stagnáló, ha ugyan nem csökkenő építő­munkás-létszám mellett is, 300 000 lakás felépítését ter­vezhetjük. A mezőgazdaság továbbra is kulcskérdés, mégpedig szo­ros összefüggésben a terme­lés fejlesztésével és a ter­melőszövetkezeti tagok egyen­letesebb foglalkoztatásával és jövedelmük növelésével. Nem véletlen, hogy a ter­mészeti tényezők miatt óva­tos mezőgazdasági tervezésen belül is vannak kiemelkedő célkitűzéseink, mint például a zöldségtermesztés 45—50 százalékos növelése az 1963 —64. évi átlagokhoz mérten. Természetesen tovább növek­szik a mezőgazdaság gépál­lománya, korszerű felszerelt­sége. E rövid összefoglalásban érthetően nem térhetünk ki, e nagyobb szabású terv min­den fontos vonására, nem utalhatunk bővebben az ok­tatásügy, a szociális ellátás, az egészségügyi fejlesztés ter­veire. Ám ezek is, akárcsak a termeléssel és a fogyasz­tással kapcsolatos legfonto­sabb elhatározások, szerves részei annak az átfogó kon­cepciónak, amelyben az élet­viszonyok javítása, a szocia­lizmus építése a változatlan társadalmi cél. de változóak a módszerek és az eszközök, ahogy azt a fejlődés meg­kívánja. A párt irányelvei tehát, amelyeket a harma­dik ötéves terv időszakára és az egész gazdasági mecha­nizmus megreformálására vonatkozólag kidolgozott, tes­tet öltenek, hogy segítsék az ország gyorsabb előrehaladá­sát, népünk boldogulását. B. J. Ki lesz a legjobb kombájno§ és ,apaíógépke*elő? Betakarítási versenyben a gépállomások dolgosói A pártkongresszus tiszteletére Lakásátadások a salgótarjáni Rokkant-telepen A Rokkant-hegyi lakásépít­kezések dolgozói még a tava­szon felajánlást tettek a IX. pártkongresszus tiszteletére. A vállalásban három lakóépület júniusi átadására kötelezték magukat úgy, hogy a határidő­ket megrövidítik. Az építésve­zetőség dolgozói — Üjhelyi Imre építészmérnök vezetésé­vel — becsülettel eleget tettek ígéretüknek. A hármas, a né­gyes és az ötös jelű épületek átadása — összesen negyven- nyolc lakással — megtörtént. Meg kell jegyezni, hogy az eredeti terv szerinti negyven­öt lakással szemben — egy korábbi újítás megvalósítása révén — épületenként egy-egy lakással többet építettek. Az ötös jelű épület minap befejeződött műszaki átvétele után már is küszöbön áll egy újabb, a hatos jelű ház befe­jezése. Erre július 10—15. kö­zött kerül sor. Július végén átadják a tízes, augusztusban a kilences jelű épületet is. A Rokkant-hegyi lakótelep utolsó épületének átadására október folyamán kerül sor. A IX. pártkongresszus tisz­teletére indított szocialista munkaverseny keretén belül indította meg az idén a MEDOSZ Megyei Bizottsága és a Gépállomások Nógrád megyei Igazgatósága a megye legjobb kombájnosa és ara­tógépkezelője címért a ver­senyt, amelynek célja a ga­bonabetakarítás időben & jó minőségben történő elvégzése. A versenyfeltételek kiírása és teljesítése különös jelen­tőséget kap a jelenlegi csapa­dékos, szeszélyes időjárásban, mert a nyári betakarítási mun­kák rendkívüli erőfeszí­tést követelnek a mező- gazdaság dolgozóitól, s el­sősorban az aratási mun­kából jelentős részt kérő gép- és gépjavító állomási kombájnosoktól és trak­torvezetőktől. A kombájnosok versenyé­ben a három legjobb ered­ményt elérő nyeri el a me­gye legjobb kombájnosa cí­met és az ezzel járó jutalmat és oklevelet. A kombájnosok versenyében, az arató-cséplő­gép vezetői azt vállalják, hogy augusztus 20-ig háromszáz holdnál nagyobb területről le­aratják és elcsépelik a gabo­nát. A munkák ellen minősé­gi kifogás nem merülhet fel, vigyázniuk kell arra, hogy a lehető legkisebb legyen a szempergés, a mag tisz­tán kerüljön a szérűre és a tarlómagasság ne legyen magasabb az előírtnál. A teljesítmények ellenőrzésé­nél mind a learatott terület nagyságát, mind az elcsépelt mennyiséget együttesen veszik figyelembe. A megye legjobb helyezést elért kombájnosa kéthetes jutalomüdülésen vesz részt a Szovjetunióban, a má­sodik helyen végző kombáj- nos 15Ö0, a harmadik pedig 1200 forint jutalomban része­sül. Az aratógéppel dolgozó traktorosok közül ugyan­csak hárman nyerhetik el a megye legjobb arató­gépkezelője címet és az ezzel járó jutalmakat. A cím elnyerésének alapfelté­tele, hogy augusztus 20-ig legalább 230 holdon végezze­nek aratást, ne merüljön fel minőségi kifogás, s különösen a tarló magasságára, a kévék nagyságára és a kötések meg­bízhatóságára vigyázzanak. A versenyeredményeket a végzett munkák alapján az erre alakult bizottság augusztus 30-án ellenőrzi és a jutalmak átadására szeptember 5-én kerül sor. A Gépállomások Nógrád me­gyei Igazgatósága vállalta, hogy a betakarítás időszaka alatt is folyamatosan értéke­li a versenyt és az időközben elért eredményekről rendsze­resen tájékoztatja a megye kombájnosait és aratógépkeze­lőit. Tízmilliós többlettermelés a megye kisipari szövetkezeteiben Az utóbbi néhány évben nagyon megélénkült a balas­sagyarmatiak családiház-épi- tő kedve, olyannyira, hogy a' helyi építő kisipari termelő- szövetkezet már alig-alig volt képes kielégíteni az igénye­ket. Megkötötte az építők kezét az is, hogy tavaly „zá­rolták” a ktsz-ek létszámát, vagyis nem engedélyezték újabb tagok felvételét. Ez a zár most felkattant, ugyan­is a KISZÖV — az OKISZ hozzájárulásával — engedé­lyezte a szövetkezet létszámá­nak gyarapítását. A húsz új tag segítségével a balassagyar­mati építő ktsz — a ta­valyi négymillióval szemben — az idén már mintegy hét­millió forint értékű építé­si feladatot képes elvállalni. A létszámnövelés egyéb­ként nemcsak a gyarmati építőkre vonatkozik. A sal­gótarjáni Lakáskarbantartó és Építő Ktsz-ben júliustól szintén húsz emberrel több dolgozhat a lakosság igényei­nek jobb kielégítése érde­kében. Ezenkívül a ktsz Bal­mazújvárosban (Hajdú me­gye) harmincöt árvízkárosult család lakóházának felépíté­sére szerződött november 15-ig. Ehhez a tíz salgótar­jáni kőműves mellé harminc helybeli segédmunkást foga­dott fel. A fokozódó igények tették szükségessé azt is, hogy bő­vítsék a Salgótarjáni Ruhá­zati, valamint a Balassagyar­mati Szabó ktsz létszámát. Kitűnt ugyanis, hogy mind­két városban egyes kis soro­zatú konfekció ruhák iránt igen nagy a kereslet. Koráb­ban ugyan érvényesült egy olyan szemlélet, amely elle­nezte a kisipari szövetkeze­tek konfekciós tevékenységé­nek fejlesztését, mondván: ezért szorul háttérbe a ja­vító-szolgáltató tevékenység. Csakhogy a lakosság kis so­rozatú konfekciós öltönyök, ruhák iránti keresletet a ru­hajavítás fejlesztésével nem lehet kielégíteni. Ezért ka­pott mindkét ktsz engedélyt létszámának tizennégy-tizen- négy dolgozóval történő bő­vítésére. Egyébként a Nógrád me­gyei KISZÖV-höz tartozó kis­ipari szövetkezetek létszáma a második félévben összesen hatvanhét új dolgozóval nö­vekszik, s ez az esztendő vé­géig körülbelül , tízmillió fo­rint többlettermelést ered­ményez. Szlovák—magyar szolidaritási nap Balassagyarmaton július 3-án rendezik meg a szlovák— magyar szolidaritási napot. A KISZ megyei bizottsága a ha­tár mentén élő szlovák fiata­lokkal közösen egésznapos po­litikai demonstrációt szervez, a „Vádoljuk az imperiaúz- must” mozgalom programjá­ban. Az egész napos rendezvény­re mintegy 600 szlovák fiatal látogat Balassagyarmatra, míg a megye községeiből 6000 fia­talt várnak. A nagygyűlésen ünnepi be­szédet mond Bandur Károly a KISZ megyei bizottságának el­ső titkára és Jurij Kudik elv­társ, a besztercebányai fiata­lok tömegszervezeti vezetője. A Palóc-liget szomszédságában a Bajcsy úti általános iskolá­ban tartják a sportbemutató­kat, délután pedig a szabad­téri színpadon a besztercebá­nyai vendégek, valamint a balassagyarmati Mikszáth Mű­velődési Ház kultúrcsoportjai, adnak műsort. Sarangokban áll a Börzsönyi Állami Erdőgazdaság diósjenői kerületében a hasábfa. Az erdőgazdaság dolgozói a jó tervteljesítés mellett arról is gondoskodni akarnak, hogy a lakosság a Tüzép-telepeken idejében jó, száraz tüzelőhöz jusson (Koppány György felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents