Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-19 / 144. szám

10 röGRAD 1966. június re. vasam»*» J. Különös szerelmi Catmbók> csicsa’ bfttygk— yallomások A hajviselet történetéből Ausztrália primitív törzsei körében a „mindenre el­szánt”, vagyis házasodni ké­szülő fiatalember oposszum szőrméből készült „csilarát” tesz a fejére és „lonka-lonká- nak„ nevezett kagylófüzért akaszt az övére, tgy kiéke­sítve jelenik meg a . lányos háznál, és akkor — szavakra már nincs is szükség. Űj-Guineában más szoltás járja. A vőlegényjelölt egy lapos, csiszolt fadarabbal si­mítja meg a leendő meny­asszonya arcát. A falemez másik oldalát hagyományos mozaik díszíti. Ez a csele­kedet egyértelmű a leány- kéréssel. Forró szerelmes üzenetei képviselhet egy néhányszor csomóra kötött zsinór is, na a csomókat egy új-zélandi maori fiatalember kötötte. Ha ilyen zsinórt ad át egy leánynak, az életre szóló kö­tést jelent. Ha azonban a lánynak más kérője is van, sajátos párviadalra kerül sor. A két vőlegény-jelölt meg­ragadja a lány egy-egy kar­ját, és az győz, aki magához tudja rántani a lányt. Európában is szokásos, hogy a legények órák hosz- szat álldogálnak szívük vá­lasztottjának ablaka alatt. A dél-amerikai tóba törzs in­diánjai ezt az ostrom-takti­kát dobszóra járt tánccal gazdagítják. Laoszban eredeti szokás uralkodik: esténként municu után a lányok kiülnek egy magaslatra, s előttük a pál­mafák közötti térségen fák­lyafénynél táncot járnak a fiatalemberek. Tánc közben versbe szedett bókokkal ked­veskednek a lányoknak. A válasz csúfondáros kacaj, vagy sokat ígérő pillantás. A beduinok szerelmi val­lomása igen szép és köl­tői, bár a fiú legközelebbi rokonságára nézve nem ép­pen hízelgő. A vallomás ilyesformán hangzik: „Ö, Halma! Ha az öcsém teve volna, rögtön eladnám, hogy téged megvásárolhassalak. Halmar Még anyagiasabbnak lát­szik a dél-tengeri törzsek sze­relmi vallomása. A szerel­mes ifjúnak semmi mást nem kell tennie, mint összegyűj­teni a legszebb gyümölcsö­ket és ajándékba vinni vá­lasztottjának. De ne sértsük meg a dél-tengerieket: ne te­kintsük szokásukat anyagias­ságnak, hanem inkább ha­gyományos, szép gesztusnak. A Bestles-frizurák körüli viták idején nem érdektelen belelapozni a hajviseletek tör­ténetének — megíratlan — kódexébe A férfiú hajzatot — amely hosszúság dolgában ma már világszerte eléri a nők haja hosszát — Európa-szerte alig száz éve vágják. Honfoglaló eleink hajzatukat rövidre nyírták a kereszténység fel­vétele idején azonban újra a hosszú hajviselet kapott lábra. A haj lenyírása ezidőber. — mint a testcson­kító büntetések jelképes utó­da — büntetés számba ment. Ám XII. századi krónikáink szerint — épp 920 évvel ez­előtt — a pogány szokáso­kért felkelést szító Vata ve­zér pogánymód b ere tváltatta fejét, s maradék hosszú haj- tonatait három varkocsban fonatta össze. A XIII. szá­zadban hazánkba települő ku­nok is tarfejűek voltak, s s 1279-ben a kereszténnyélé- telt csak úgy vállalták, hogy — Doktor úr! Mit csináljak? Állandó­an ordít a gyerek. — Régóta ordít? — Három hete. Amikor hazahoztuk a szülőotthonból, rögtön elkezdett ordítani. — Tegye tisztába. Most nem ordít? — Nem ordít.. — Újra pelenkáz- za. Most ordít? — Ordít. — Érti? — Nem értem. — Kedves kisasz- szony, érteni keil a pelenkázáshoz. Ez gyerek, nem fehér­neműi zsák. — Az iskolában mi ezt nem tanul­tuk. — Le kellene vizs­gáztatni az eljöven­dő anyákat. Akinek sikerül a vizsga, az mehet szülni, aki­nek nem, annak egy évvel el kell megengedik nekik szakálluk, s fiájuk nyírását. A hosszú, varkocsba font férfiúi hajzat régi. népi neve — s ezt beat- leseink figyelmébe ajánlhat­juk: csimbók, csicsa, bötyök, csülök, kákó, csurka, varkócs volt. Somogyországban még szebben, búb étának hívták. 1848 s honi hajviseletnek is forradalma volt: a hon­védsereg katonáinak hasszú hajzatát ugyanis rövidre nyí- ratta a szolgálati szabályzat. Utoljára, vagy 40 éve, a zó­lyomi szlovákság, s a kolozsi románság öregi viseltek a mai divattal vetekvő hosszú hajat. A bajúsz a férfiú szépsé­gének, s erőnek valóságos hatalomjelvénye volt. Régen- te. hogy jobban álljon, viasz- szal, faggyúval hegyezték, s kacskarintották. Félszázada még minden otthonnak kellé­ke volt a bajuszpedrő, s a hajlekötő. (Csak úgy, mint a Gáspár-féle bajuszkötő, amely­ből úgy lett vagy százezer, J A VAJ! írta: F. Kamov hogy felirata szerint „csak egy van a világon...”). A szakáll a tisztes kor ékessé­ge volt, a rendiség korában azonban jobbágy nem minde­nütt növeszthetett szakállt. A 48-as forradalom és szabad­ságharc kedvelt Petőfi-, majd Kossuth-szakállát, 1867 után a Ferenc Jóskát majmoló úgynevezett császárszakái] váltotta fel. A Kossuth-, avagy a császárszakállról ország-vi­lág láthatta, ki a 48-as, ki a pecsovics! Ma a világ férfiúi ifjúsága — új nem lévén a nap alatt — ismét erősen közeledik a csicsák. csimbókok eszmény­képéhez. A férfiúi, s női haj­zatok divatingadozását a lá­nyok kurta hajviselete hozza egyensúlyba, s bizony, ha if- jaink itt-ott szakállat, ba­juszt eresztenének, egy-egy nadrágos párocska láttán könnyebb lenne eldönteni, melyikük a lány, melyik a fiú z. 1. — Doktor úr, mi van magával? — Rosszul vagyok. — Mindjárt nyúj­tok önnek utolsó se­gélyt. — Jaaaj! Elsőt kell! — Lehet. Ezt mi nem tanultuk az iskolában. De, ha gyalulni, vagy má­zolni kellene ön­nél ... — Micsoda? — Gyalulni vagy mázolni. Mi az Is­kolában csak aszta­losmunkát és mázo­lást tanultunk. — Jaaaj! — Doktor úr, mi­ért ordít velem? — Nem magával ordítok, ^ hanem az oktatásügyi minisz­tériummal, és min­den érdekelt sze­méllyel... Jaaaj! (Ford.: Csontos Rozália) halasztania a szü­lést. Viszontlátásra! — Doktor úr! Nem tudná meg­mondani, hogy mi­ért ordít a férjem? — Régóta ordít? — Másfél éve. Amikor hazajöttünk az anyakönyvvezető­től, rögtön elkezdett ordítani. — Milyen kosztot ad neki? — Jót. Előfizeté­ses menüt. — Maga nem tud­na főzni? — Tudnék, csak még nem próbáltam. — Kedves kis­asszony, érteni kell a főzéshez. Ez férj, nem szemétcsator­na. Viszontlátásra! — Doktor úr! Nem tudná meg­mondani, miért or­dít az apósom, ami­kor vasalom a nad­rágját? — Hová vasalja a nadrágja élét? — Oldalra. — Kedves kisasz- szony, ez após, nem cirkuszi bohóc. Vi­szontlátásra! — Doktor úr! Mi­ért ordít... — Jaaaj! VASÁRNAPI FEJTÖRŐ Száz halt meg Clark Ádám angol mérnök, a Lánchíd építésé­nek vezetője, akinek magyar felesége volt. Budán, a Ví­zivárosban temették el. VÍZSZINTES: 1. 1849-ben Hentzi osztrák tábornok fel akarta robban­tani a Lánchidat, amelyet Clark Ádám így mentett meg (folytatása a vízsz. 25. sz. alatt), 13. A gazdasági élet egyik alapmozzanata. 14. Perc, pillanat. 15. Gríz. 16. Amerikai mesefilm címe voit. 18. Füllent (—’) 19. Após. 21. A.P. 23. Elképzelés, szándék. 24. Nitrogén és hidrogén vegyjele. 25. A vízsz. 1. sz. sor folytatása. 28. F.A.I. 29. Paszuly. 31. Előd. 32. Játsz­ma. 34. T.Z. 35. Elegem volt belőle, megelégeltem. 36. Vá­ros az Ukrán SZSZK-ban. 37. R.G. 38. Friss, fiatalsá­got mutató. 40. Különböző magánhangzók. 41. Tiltó szó. 42. A malária kórokozójának Nobel-díjas felfedezője (1845 —1922). 45. Mérlegel. 47. H.K. 49. A fa külső rétege. 50. Saját magam. 52. ... int (fi­gyelmeztet). 54. Dativus rö­vidítése. 56. Magyar állam­férfi, aki Clark Ádámot Ma­gyarországra hívta 1834-ben (István). 58. A.K. 59. Szán­dékszik. 61. Kicsinyítő. 62. Indulatszó hirtelen föleszmé­éve lésnél. 63. Hozzátapad. 65. Képző. 67. Folyó Kelet-Ázsia- ban. 68. A statisztika „ele­mei”. 70. Mesterségesen fel- duzzasztott állóvíz a Bükk hegységben. 72. Ennek a ter­vezése és építése is Clark Ádám nevéhez fűződik (1857). 73. Járom. FÜGGŐLEGES: 1. Valamely hangsor első hangja. 2. Az 1784-i erdélyi jobbágyfelkelés fő vezetője. 3. O.S.A. 4. Érez mással­hangzói. 5. Gót betűi ke­verve. 6. Olyan hely a si­vatagban, ahol növényzet és víz van. 7. N.S. 8. Hossz­mérték rövidítése. 9. Becé­zett női név (fordítva). 10. A nőtanács rövidített neve. 11. Francia szobrász (1784-- 1855). utolsó négyzetben sze­mélynevének kezdőbetűjével. 12. Egyik hivatal küldi a má­siknak. 13. Clark Ádám szü­letési helye. 17. Női név. 20. Bilincstörő, súlyemelő artista (utolsó kockában kettősfeet'i). 22. Kikötőváros Portugáliá­ban. 26. Arzén vegyjele. 27. Póz betűi keverve. 30 B. T. 33. Papírmérték. 36. Bánya Észak-Magyarországon. 39. Testrész. 41. Szlovákiai vas­mű Kassa mellett. 43. A.K. 44. Különböző hangjegyek (—’). 46. Állóvíz. 48. A papa­gájok rendjébe tartozó ma­dár. 50. Személyes névmás. 51. RoVamak, főként légy­nek szem- és lábnélküli lár­vája. 53. Növény támaszté­ka^ (névelővel). 54. Színpadi mű. 55. Nem ismeri el a cselekmény elkövetését. 57. Kettészel. 60. Szovjet vadász­gép-típus a második világhá­borúban. 62. Ameddig az ide­ig. 64. Kevert dió (—’). 66. ... Darja (Szovjet Közéo- Azsia legnagyobb folyója). 67. Becézett Aranka. 69. Ki­csinyítő. 70. Kötőszó. 71. Or­szágos Tervhivatal. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., 25., 56., 72. és függőleges 13. számú sorok megfejtése. A június 12-1 keresztrejtvény he­lyes megfejtése: Kovács-Sebestyén Endre orvos; Bugát Pál? Nendt- vich Károly; Kubinyi Ágoston; Be­ne Ferenc; Vajda Péter. Könyvjutalmat nyertek: Valenta istvánné Starján, Illés Ti vadam’ Salgótarján és Király Alberto é Pásztó. A könyveket postán küldjük el! Majdnem gorombaságok — És ez a kacskaringós út? — Bankettről várom haza a férjemet. (L’Europeo karikatúrája) — Meghoztam a mellékhelyiség tartozékait (Quick karikatúrája) — A kicsi a „fej” a csapatban. (Bunte Illustrierte karikatúrája) Hallottunk Anya a lányához: — Miért nem mondtad meg az udvarlódnak, hogy mielőtt megkéri a kezedet, ismerkedjen meg velem? — Mondtam, de ő bizto­sított, hogy már látott té­ged és mégis el akar venni. két viccet — Ha nem mondod most rögtön, hogy elveszel fele­ségül, a villamos elé vetem magam. Nézd, éppen ott jön. — Várj egy picit, hadd gondolkodjam. Két perc múl- va jön egy másik t'’lamos. Nettodor Hűsítő hatású, izzadtsággátló, szagtalanító. Kellemes illatát több órán át megőrzi.

Next

/
Thumbnails
Contents