Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-18 / 143. szám

I960. június 18 szombat N 0 G R A D 3 mr r rrf ■■ faf Tíz eve működik a szentkúti keltetőállomás Szigorítások a szállításnál Űj feladatok előtt a pásztói földművesszövetkezet Tíz évvel ezelőtt történt. Szentkútra érkezett a Buda­foki Baromfifeldolgozó Válla­lat igazgatója és főállatte­nyésztője. Kövid megbeszélés után berakták a gépbe a be- tálcázott tojások „tömegét”. Ezzel megkezdődött a munka a szentkúti keltetőállomáson. A mai keltetőüzem valami­kor pajta, majd emeletes ka­csaól volt. Nem volt hely a tojás tárolására. Hiányoztak a szociális épületek, az irodák. A dolgozók a csibenevelő egyik fülkéjében laktak. A gépek takarításához szükséges vizet, s ez naponta három­száz liter volt, 100 méter tá­volságról hordták kézben, vö­dörrel. A párásításhoz (per- metezíshez) a vizet üstökben melegítették. Az erdőben sze­dett gallyak táplálták a tüzet. A gépekből kikerült tálcákat a keltető előtt folyó patakban súrolták meg. Áramszünet esetén kézzel forgatták a ti­zennégy ventillátort órákon át, mert áramfejlesztő sem volt. A párásítást a nagyon fárasz­tó kézipermetezővel, majd ké­sőbb háti-permetezővel és 1960-ig magas nyomású perme­tezővel végezték. Gyakran megtörtént, hogy leforrázták magukat az emberek. A petróleum lámpák napi­renden „robbantak le” és gyak­ran égési sebeket okoztak. A keltetéshez szükséges tojáso­kat hat megye 83 községéből szedték össze. A naposcsibéket sokszor csak úgy tudták el­adni, hogy kézi poggyászként, vonaton Salgótarjánba és Pász­tora vitték a piacra, vagy pe­dig rúdra kötözve a ládákat, vállon cipelték a hegyen át Sámsonháizára és Márkházára. Nehéz, fárasztó munka volt. Aztán a MÉK vette át a keltetőt. A körülmények és a munka is gyorsan javult. A keltetőállomás egy melléképü­lettel gyarapodott. Itt helyez­ték el a tojásraktárt, a lámpá- zót, a fertőtlenítőt és raktárt. Bevezették a melegvizet és végleg megoldották a párásí­tás gondjait is. Az üzemben villanyfűtés van, és automata kapcsolókat szereltek fel, ame­lyek 0.2 Celsius tokos elté­réssel, automatikusan szabá­lyozzák a hőmérsékletet A keltetőterem levegő cseré­jét és állandó hőmérsékletét, két nagy teljesítményű ventil­látor biztosítja. Az esetleges áramkiesés idejére rendelke­zésre áll egy 42 kilowattos ag­regát Is, amelynek új épüle­tet emeltek. Itt a karbantar­tó részére egy kis házi mű­hely is van. Új irodát, raktárt, szociális épületeket is emeltek azóta. Ma már a keltetőállomás naposcsibéitől nem idegenked­nek. Az utóbbi években még egyenesen „hiánycikk” lett. Az első években az értéke­sítés nehéz volt. Ennek el­lenére a csibekeltetést jelző grafikon évről évre felfelé ívelt. Az első évben egy gép évi termelése 15 ezer csibe volt, 1963-ban ez a szám már 70 ezerre emelkedett. Az el­múlt 10 év alatt még nem történt meg, hogy a tervet ne teljesítette volna az állomás. Az elért eredmények alap­ján 1962-ben a szentkúti ba­romfikeltető állomás elnyerte a „Kiváló egység” címet. Most. hogy 1965. július hó 1-töl a Mátraverebély és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet vet­te át a keltető üzemeltetését, szeretnének a megkezdett úton tovább haladni. Adottságaik megvannak hozzá. GIrtler István keltetőállomás vezető Védekezzünk a máktokbarkó ellen Alakuljon központi i rehabilitációs bizottság A Salgótarjáni Városi Tár­sadalmi TBC-bizottság ülé­sén dr. Múzsái József főor­vos, a bizottság elnöke tol­mácsolta a városi tanács-vb köszönetét a korábban kifej­tett munkásságért. A bizott­ság foglalkozott a gyógyult tbc-betegek munkába helye­zésének problémájával. Só­lyom József acélárugyári dolgozó hangsúlyozta, hogy más betegségek gyógyultjai számára is kívánatos volna a munkába helyezést bizto­sítani. Számos hozzászólás után a bizottság úgy fog­lalt állást, hogy alakuljon központi rehabilitációs bi­zottság, amely társadalmi és állami erők egyesítésével biztosítsa a gyógyult bete­gek alkalmazását a népgaz­daság valamennyi ágazatá­ban. A máknak szinte mindegyik virágában felfedezhetünk a porzószálak erdeje alatt, a magházon egy világos szür­késbarna, fekete ormónyú, a hátán egyetlen élénk fehér folttal díszített, hosszú lábú, 4—4,5 milliméter nagyságú ormányos bogarat. Ez a mák­tokbarkó. a mák legveszedel­mesebb kártevője. A bogarak az időjárástól függően május második felé­ben, június elején jelennek meg, amikor a mák bimbó­zik. A rajzás július közepéig tart. A talajból előbújó máktok- barkók a száron, a kocsanyon hosszanti sávokat rágva táp­lálkoznak. Ez mint kártétel általában jelentéktelen, de néha súlyosabb esetekben a kocsány eltorzulását és a to­kok kényszer-érését, vagy összeszáradását okozhatja. A virág kinyílásakor a megter­mékenyített nőstények a magházakat keresik fel, s egy tokban több nőstény is rak to­jást. A tojásokból a lárvák 4—8 nap múlva kelnek ki, és rágják a fejlődő magvakat. Emiatt nagy mértékű termés­kiesés következhet be. A máktokbarkó elleni vé­dekezést virágzás előtt és vi­rágzás elején holdanként 16 —13 kiló méhkímélő Melipax- szal lehet legeredményesebben végezni. Szükség esetén a po­rozást meg kell ismételni. Más porzószer mint: DDT, HCH tartalmú idegmérgek használata, a virágot megter­mékenyítő méhek miatt tilos. Ha a répatetű is megtámad­ja a máktöveket, amikor a mák bimbói éppen megjelen­nek, akkor holdanként 16 ki­ló Wofatox porozószert hasz­náljunk a máktokbarkó és a répatetű ellen, ami sikeres védelmet nyújt. Aki emlékszik a tavaly őszi-téli szállítás torlódására, az nem fog csodálkozni azon, hogy a nyár elején sürget­jük: jó lesz, ha a salgótar­jániak idejében gondosaid­nak téli tüzelőjük beszerzé­séről. Értesüléseink szerint az idén, a második negyed­év hasonló időszakához ké­pest a kétharmadára csök­kent a TÜZÉP-telepen a vásárlás, nem mozdul előre a SZOT utalványok, a bá­nyász illetmény szénutalvá­nyok beváltása, késlekedn;k a téli tüzelő beszerzésével a közületek, intézmények is. Ha nem változik ez a hely­zet, a fa és a szén szállí­tásának nagy része ismét az év utolsó négy hónapjára marad, s megint egy-másfél hónapot kell várni, mire a megrendelt, kifizetett szállít­mányt a vásárló átveheti. Tudomásul kell venni, hogy a salgótarjáni TÜZÉP-telep, a megyeszékhelyen kívül több, mint harminc községet, települést szolgál ki. A telep szűk, felszerelése korszerűt­len, ahogy szaknyelven mondják: átbocsájtó képessé­ge igen kicsiny. A lakossá­got csak akkor tudja kiszol­gálni zavar, tumultus, kése­delem nélkül, ha a tüzelő­vásárlás egész éven folyama­tosan történik. Jogosak az AKÖV aggodalmai is. A nyár hamar elmúlik, s ha mindenki ősszel akarja el­szállíttatni szenét, fáját — amikor az AKÖV egyébként is a csúcsforgalom terhei alatt nyög —, hosszú lesz a sor... A TÜZÉP, okulva a tavalyi keserves tapasztalatokon, most bizonyos adminisztratív rendszabályok szigorú érvé­nyesítését tervezi. A SZOT- utalványok beváltását pél­dául július végéig lebonyo­lítják, s a lejárt utalványo­kat nem hosszabbítják meg, hanem tulajdonosaiknak visz- szafizetik a pénzt. A tüzelő beszerzésével késlekedő kö- zületeket emlékeztették az Országos Tervhivatal egy, még 1954-ben hozott, s ér­vényben levő határozatára: kíméletlenül kötbérezni fog­ják a késlekedőket, sőt kény­szerszállításokkal is sújtják... Persze, ahogy máskor Is előfordult, most is megtör­ténhet: a figyelmeztetés hiá­bavaló. Csakhogy, aki az idén is az utolsó percig spekulál, később ne a TÜZÉP-et, az AKÖV-öt szidja: magára vessen! A Pásztó és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet múlt évi munkája alapján elnyerte a Kiváló földművesszövetkezet címet. Az elmúlt évben ered­ményei sokat javultak, jobbak mint a korábbi években bár­mikor voltak. Jó kapcsolat Azt mondják Pásztón, a si­keres munka titka abban rej­lik, hogv a földművesszövet­kezet vezetőségének, az igaz­gatóság, a felügyelő bizottság, az intéző és ellenőrző bizottság tagjainak jórésze alapító tag­jai a földművesszövetkezet­nek. Élvezik a szövetkezeti tagok bizalmát. Szoros kap­csolatuk van az emberekkel. Meghallgatják véleményüket. A tagok őszintén nyilatkoznak a munkáról, az eredményekről, gondokról. De a tagság nemcsak ily mó­don segítette a szövetkezet erősödését. A múlt évben a tagok száma hatszázzal nőtt. A belépők 32 600 forint rész­jegyet jegyeztek. A pásztói áruház megépítéséhez több mint 123 ezer forintot ajánlot­tak fel. Sokan lemondtak a vásárlási és értékesítési vissza­térítésről. Az így összegyűlt 60 ezer forintot is a korszerű áruház megépítésére fordítják. Jelentős erőt képviselnek a földművesszövetkezetben a szocialista brigádok. Tavaly 15 brigád mintegy 80 tagja vál­lalta a kitüntető cím elnyeré­sét. Húsz egységben pedig a Kiváló bolt címért versengtek. A brigádok többsége teljesí­tette vállalását. Árdrágítás, súlycsonkítás, leltárhiány nem volt e községekben. A brigád­tagok közül mintegy huszon­ötén középiskolában tanultak. Többen tettek szakmunkás vizsgát. Kereskedelem — felvásárlás Javult a kereskedelmi tevé­kenység is. A tervezett 120 millió forint helyett 124 millió forintot forgalmaztak. A ke­reskedelmi forgalom növelé­sére az év folyamán különbö­ző intézkedéseket tettek. Több Nyolc óra a közlekedésrendészettel cA bh'S f kis lám/ kalattd/a Nagypapa a volánnál — Főszerepben Kancsít a traktor — Most pedig előzünk, és alaposan megnézzük azt a Pannóniát. Hat kilométer alatt hatszor pillantott hát­ra a vezetője. Ügy látszik, idegesíti, hogy követjük. A kék Moszkvicsot vezető rendőr törzsőrmester kitűnő pszichológusnak bizonyul. A motoros valóban kényelmet­lenül pislog, amikor átadja gépjárművezetői igazolványát és a többi, szintén rendben levő papírt. Nyugtalanságá­nak egyik oka — mint már­is kiderül — az első fék. — Ne nyomkodja azt a teleszkópot, inkább a féket nézzük — mosolyog a rend­őr. — Régi trükk ez! Inkább húzza meg szépen a motort! Sajnos, a fék nem fog. A dudának becézett villamos- kürt sem üzemel, ha a mo­tor áll, pedig annak szólnia kellene. De hogyan adjon nangot, ha az akkumulátor­nak csak a helye van meg a gépen?! A motoros átveszi a hely­szín bírságolásról szóló csek­ket, s nekiáll, hogy megre- perálja a kéziféket, mivel enélkül továbbhaladásról be­szélni is kár. Megelőzzük, s megállásra intjük a pásztói elágazásnál a hatvan felől közelgő ko­pottas kék Skodát. A volán­nál ősz férfi, mellette kis­lány, hatalmas masnival. — Veszélyes ezzel a ko­csival közlekedni, — csóvál­ja meg fejét a tiszthelyet­tes. — Engedjen csak a ve­zetőülésbe! A szélvédőre felkerül a lassulásmérő műszer. A fék­próbánál beigazolódik a rendőr gyanúja, de az is, hogy a fékek nem fognak egyszerre. A Skoda gazdája — nyug­díjas bányász — bebújik a kocsi alá, hogy beállítsa a légtelenítő csavart. A rend­őr azzal segít, hogy eközben a fékpedált nyomkodja. Ne­gyedóra telik el a művelet­tel, de most már üzembiz­tos a családi kocsi. Nagy­papa és unokája biztonság­a csavarhúzá — ban folytathatja útját. Azt a negyedórát meg elspórol­juk a pihenőből. Az idő visszanyerésében a Nógrádi Szénbányászati Tröszt két teherautója se­gít. Mindkettő olyan kifogás­talan állapotú, mintha csak szemlére készítették volna elő. Arra a szomszéd megye­beli teherautóra, amellyel Sóshartyánnál találkozunk, ez bizony nem mondható. A KRESZ szerint a kormány­nak maximum harmincfokos játéka lehet; ezen az el­hanyagolt jószágon száz- nyolcvan fok. Valaha hűtő­sapka is lehetett az autón, most annak helyén az al- konyi melegben is láthatóan gőzölög el a víz. Az olaj­állást száz-százhúsz kilomé­terenként kell ellenőrizni, de erről az igazságról — állí­tása szerint — mitsem hal­lott a jármű vezetője. A karter alján ujjnyi vékonyan lapul az olaj. — És ha tönkremegy a főtengely, a csapágy, a haj­tókar?! Nem hiányozna a szövetkezetnek aratáskor a kocsi? Sebkötöző csomagnak nyo­ma sincs, a szerszámkészlet is eléggé hiányos. Szerencsé­re csavarhúzó még akad. Arra most nagy szükség van: a rendszámtáblát bizony le kell szereim. Lötyög a kor- mánycsigaház, kopottak a kormánytolórúd gömbcsuklói, — kész életveszedelem. A pótkocsit biztosító láncra csupán nyúlfarknyi darabka emlékeztet. A törzsőrmester hallgata­gon, borús arccal vezet to­vább. Csak Endrefalva tá­ján szólal meg először: — A termelőszövetkezet­ben nagykésőn megjavított gépekre évenként tízezrek mennek el fölöslegesen. Ne­gyedannyiból fenn lehetne tartani a gépparkot. A múlt hónapban felkerestük a gép­csoportvezetőt, mindent el­mondtunk, hogyan tegyen. Látja, mennyit ért a jóta­nács ... A szécsényl meredek lej­tőn két autóbusz vezetője ígéri szentül, hogy a telep­helyre érve kicserélteti a ké­zifék rocsniját. Jő, jó: ha egyesben van a sebesség, nem indul el a jármű; de a KRESZ, a közlekedés biz­tonsága egyaránt azt köve­teli, hogy a kézifék is üzem­képes legyen. A-betű virít azon a Fia­ton, amely mellett fiatal leány integet. Bécsjgs német­séggel magyarázza, hogy el­lustult a kocsi mászni haj­landó csak, menni nem. A minap nyelvvizsgázott tiszthelyettes beül a Fiatba, s az autó — csodák csodá­ja! — úgy nekilendül, hogy öröm nézni. Valószínűlég azért is, mert a segítőkész fiatalember nem feledkezett meg arról, amiről a bécsi kislány: indulás előtt kien­gedte a kéziféket... Az Érsekvadkertnél meg­állított traktor vezetője gye­rekkori pajtása a rendőrnek, a szigorú műszaki ellenőrzés mégsem maradhat el. Vé­geztével megkérdi még a törzs: — Hát a lányok? Ügy szereted őket, mint régen? — Ügy én. — A kancsít is? — Ne bomolj! Hisz, csúf az olyan... — Ügye?! No, traktorban sem szép; persze a lámpák­ra gondolok. A te vontató­don az egyik a Göncölre néz, a másik az árok mélyére. Balesetveszélyes dolog ez. Állítsd be a lámpákat, fél­óra alatt kész vagy vele. Mi az neked? öreg este ér vissza a köz­lekedési járőr Salgótarjánba. A tiszthelyettes még megírja a jelentést, amely jóval rö- videbb, mint néhány eszten­deje szokott lenni. Lassan, lassan, de javul a járművek műszaki állapota ... — b. z. — alkalommal értékeltek le áru« cikkeket, s tartottak szezon­végi kiárusítást. Ezek az ak­ciók a számítások szerint 5,7 millió forint megtakarítást je­lentettek a vásárlóknak. Sok esetben áru- és divatbemuta­tót, kereskedelmi napokat, vevőankétokat rendeztek. Kedvezően alakult a kereske­delmi üzemág gazdálkodása Is. A tervezettnél több. mintegy 2 millió 850 ezer forint nye­reséget értek el. Eredményesen tevékenyke^ dett a vendéglátóipari üzem­ág is. Itt ugyancsak túlteljesí­tették a tervet. Az évi forga­lom több mint 24,5 millió fo­rint volt. Több helyen két műszakot szerveztek. A terme­lőszövetkezeti tagok ellátását pedig a nyári idényben mozgó­árusok biztosították. Tavaly mintegy 80 műsoros és egyéb rendezvény is volt. Nagy erőfeszítéseket tetteié a pásztóiak a bolthálózat kor­szerűsítésére. Mintegy kétmil­lió forintot fordítottak ilyen célra. Huszonkét helyen került sor a boltok korszerűsítésére. Nagyobb arányú hálózatfej­lesztésre azonban csak a pász­tói áruház megépítése után nyílik lehetőség. A felvásárlási és értékesítés! üzemág a tervezett összeget mintegy 500 ezer forinttal t.últeliesítette. Csaknem 3 mil­lió 600 ezer forint értékű árut vásároltak fel és értékesítet­tek. Erősödött az fmsz és a termelőszövetkezetek munka- kapcsolata. A földművesszö­vetkezetek mintegy hárommil­lió forint értékű árut szállí­tottak a közös gazdaságoknak. Ugyanakkor csaknem 800 má­zsa mezőgazdasági terméket vásároltak tőlük. A Földműve­lésügyi Minisztérium és a SZŐ VOSZ felhívása alapján, minden községben kidolgozták a háztáji gazdaságok növény- termesztésére vonatkozó táv­lati tervet, amelyben a leg­szükségesebb tennivalókat rög­zítették. A tervben foglalt fel­adatok nagy többségét sikerült megvalósítani. Van tennivaló Az eredmények nem homá- lyosítják el azokat a gondokat, amelyeket nem sikerült meg­oldani, az erőfesztíések ellené­re sem. Kulturáltabbá tenni a falusi kereskedelmet, megfele­lő áruval ellátni a falvak la­kosságát, ez képezi egyik leg­fontosabb feladatát az Idén a földművesszövetkezetnek. A tervek szerint jelentősen nö­vekszik a kiskereskedelmi bol­tok feladata. Az idén mintegy 130,5 millió forint forgalmat kell lebonyolítaniok. A ven­déglátóipari egységek tervét 26 millió forintra növelték. A felvásárlás, a burgonya, zöldség, és gyümölcs értéke­sítés is nagyobb gondot ad a felvásárlóknak és a boltosok­nak. A legtöbb cikkből azon­ban már sikerült megkötni a szerződéseket a közös és ház­táji gazdaságokkal. Segítik a szövetkezeti gazdaságok áru­termelését is. Már eddig mint­egy 30 ezer forint értékű ve­tőmagot hoztak forgalomba. Több mint 50 ezer naposba­romfit, és mintegy sok ezer gyümölcs-facsemetét értékesí­tettek. A tennivalókat illetően a Pásztó és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél biz­tató. hogy az áruellátás javí­tásában, a szövetkezeti vagyon védelmében, a felvásárlási tervek teljesítésében a vezetők nincsenek egyedül. Mögöttük áll a tagság több ezres tábora. — V -

Next

/
Thumbnails
Contents