Nógrád, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-29 / 126. szám
10*8 május 29. rasárnao WŐG RÄC Somos Miklós kiállítása Salgótarjánban, a megyei József Attila Művelődési Házban május 22-én nyílt meg Somos Miklós festőművész kiállítása. A megnyitó beszédet Czinke Ferenc festőművész mondotta. Megnyitóját az alábbiakban közöljük: Mezítlen állok Néked a napban s mozdulatlan; f estesz, Csupán keblem mozdul a csendben Szívemnek büszke ritmusára. Miként a hajnal fénye tiéd csillogó bársonyos testem, rét vagyok, forrás, nyíló bús szirom, s két karom érett szőlővenyige. És imádsz, érzékeny lázas ujjaid a vászonra visznek. Mezítlen, mozdulatlan állok, a természet vagyok és ihlet, s te megrohansz, elnyelsz, feloldasz! Vajon te formálsz engem vagy tán az én isteni lényem formál művésszé téged? Hullámzik halkan a keblem ... Slbilla Aleramo: Mezítlen áUok (Nuda nel sole) című verse Somos Miklós: Bányászok Somos Miklós festőművész is, hogy perspektíva nélkül nemzeti festészetünk fiatalon csak színekkel érzékeltesse a is számontartott egyénisége, valóságot. A festmény önma- Nem kísérletező, hanem kon- gában zárt egész, amelyen zekvensen saját hangján szóló minden színfolt, minden ecset- művész, akit itt, új tavaszi ar- vonás kiszakíthatatlan része cát mutogató városunkban az egésznek. A lényeges mln- •zeretettel köszöntünk. den esetben a kívánt mondandó kifejezésének ereje, igazAnnál inkább is, mert el- Sága, amely mindenkor csak Ientmondásokkal teli vilá- a formán, a színeken kérész gunkban, különösen a művé- jjjj érvényesül, szét világában megmutatkozó ricsajban jól esik a tiszta Somos művészetében sze- szándék és az emberi szó, a rencsésen ötvöződnek egysé- korszerű, letisztult, emberhez ges ökonomikus egésszé az edszóló, emberért való művészet, dig leélt művészetek normaEgy-egy művész, mint min- tivai- törvényei. Egy olyan den más ember, nem egyszer- egészséges teljességet hordoz- re és nem mindent lát meg a va művészetében, mely letre- világból, csak azt, ami őt kö- hozta a^hagyomanyossa épített rülveszi, érdekli, és annyit, korszerű formanyelvet, melyet amennyit a megismerés vég- sajátosan somosi hangvételnek télén folyamatából felfoghat. nevezhetünk. Minden művészeti ágnak, Minden harmonikus társada- így a festészetnek is áthágha- jom létrejöttében polgárjogot tatlan műfaji hatásai vannak, nyer a líra. Azt hiszem, ez So- Ezek a határok megkötik az mos művészetének legnagyobb, alkotó kezét, ugyanakkor ép- szuggesztív hatása. Lírai hang- pen az ezekhez való igazodás vételű mozgó figuráiban feszü- teszi lehetővé a remekművek jő erőt fedezünk fel, s valami születését. konzekvens igyekezetei az álA festészetről beszélve sok- talánosító-tipizáló megfogal- szor kerül szóba a kompozí- mazásra. ció. a szín. a forma, a kontúr. g bemutató változatos, gaz- a perspektíva, a síkszerűség, a dag anyagából nehéz kiemel- dekorativitás kérdése. Ahány nj a legjellegzetesebb műművész, ahány festő, annyifé- veket, hiszen a kiállító műle módon fogalmazza meg al- vész munkássága következe- kotásait. Vannak olyanok, tesen egyenletes, akiknél döntő szerep jut a Tartózkodik a szélsőséges, színek alkalmazásának. ^ má- úgynevezett modernista kísér- soknál ez kisebb jelentőségű letektől, de távoltartja magát lesz, és a mondanivalót más a fotografizmustól is. stílusa eszközökkel érzékeltetik. Van- homogén természetű, kvalitá- nak olyanok, akik aprólékos saj nem mutatnak ingadozást, gonddal rajzolják meg a rész- Munkásábrázolásai jelképek- leteket. mások viszont össze- ké növekednek. Már a mottóul foglalóan. nagy foltokban ad- választott vers alapján is törjék vissza a valóság lényegét, tént utalás csodálatosan szép A festő képes arra. hogy ha- akt képeire, melyek a biblikus talmas távlatokat nyisson a hangvételen keresztül a lírai sík felületeken, de képes arra szép teremtésig szellemesen. frappáns fogalmazóképességről tanúskodnak. Legtisztább ünneplése ez változatlanul a test szépségének, amelyet nem torzít el sehol egészségtelen erotika. Az ember és a természet tiszta szépségeit keresi és látja meg, ezt önti dús szín- harmóniákba. Embersége, tiszta humanizmusa emellett mindig mértéktartó és szerény, soha nem akarja túlharsogni önmagát, A föld meleg angolvöröse, a sárgák és kékek nem hivalkodó ellentmondása, a tónusok gazdagsága, az alakok, figurák, építmények térbeli elhelyezése egyszerre hat plasztikusnak és kolorisztikusnak. A kontúroknak itt nincs elsőbbségi szerepe a folt rovására. A kettő egyszerre mondja el azt ami szándékai mélyén rejtőzik. Tisztázott formai összefüggések és térbeli viszonylatok, a texturális szépségekkel együtt és egyszerre szinte zenei harmóniát kölcsönöznek képeinek. Minden mesterségbeli eredetiségük mellett is egyszerűek, közérthetőek maradtak művei. Nem egy szűk művészi világról tanúskodik ez a tárlat — határai könnyedén tágíthatok különböző irányban. Az ember önmagában hordott szépségenergiáit ostromolja. hogy a mélyen szunnyadó rátalálás örömét felvillantsa. Teljesen száműzte művészetéből a spontaneitást. A rendet teremtette meg műveiben, olyan joggal, mint ahogy a természet létrehozta a maga öntörvényeinek rendszerében a hegyeket, folyókat, fákat és virágokat. Legtöbb művész útjának kibontakozása különböző hatások harcában szintetizálódik egyénivé, s többnyire már túl az élet delén. Somos megtudta teremteni fiatalon magának művészetében az egyéni utat, mely az emberhez, a kor emberéhez vezet. A balett művészei Tartuffe-tol a . JHif Cfjdir Jludt/ iif Tizenöt éw, 30 ezer előadás, kilencmillió néző Határozottan rossz néven vissza a Föld és a Hold közöt- a legkedvezőtlenebb bérezési veszik és elhárítják, ha a ti távot —, előadásaik szá- adottságai vannak, pedig tag- színjátszás hőseinek magasz- mával már februárban túl- jai sorában egy Kossuth-di- tosítják őket. A romantikus, léptek a 30 ezrediken s közel jast, két érdemes művészt es _ 15 ^v előtti kezdethez ta- kilenc millió nézőt szórakoz- 12 Jászai-díjast ismerünk. I án még illeszthető e szövi- tattak. És milyen szerzők- A gondok ellenére, ebben rág, de a mában már nem kel!?... Sophokles, Shakes- az minőségi fejlődés kívánnak sem többek, sem peare, Ben Jonson, Monere, érződik legtöbb produkcióján kevesebbek lenni, csupán: szí- Lope de Vega, Goldoni, Ma- s ez a törekvés méginkább nészek. így, egyszerűen, egyet- chiavelli, Schiller, Beaumar- kitűnik a jövő évad terveiből: len szóba fogottam chais, Balzac, Dosztojevszkij, Az igazgatásban rendkívüli Shaw — hogy csak á leg- — Sikerült megoldanunk — érdemű Ascher Oszkár azt nagyobbakat soroljuk, öt mu- mondja Szalai igazgató —, vallotta s vallja most utóda, vet játszottak Shakespearetól hogy jóval a feladatok kez- Vilmos Is- — 584 előadásban, Molieretc.l <jete előtt nemcsak teljes mübzaiai Vilmos is. egyedül a Tartuffe-öt 697- sortervét elkészítettük a köA le y g P ’ szer. Olyan szolgálatok ezek, vetkező színiszezonnak, de az es ..az’ ™‘y An amilyenekről egyetlen ma- egyes darabok szereposztását, nyGk.. előadásaink- gyar színház adhat szá' jelmeztervezőit, szcenikusait, ™k M olm af ute- mot' ~ sőt ütésén sem. dramaturgjait és rendezőit is kai fogialkozMk, nem az gs ezt a szoigálatot olyan he- kijelöltük. Művészeink már zások viszontagsága a . lyeken teljesítették, ahova az- most tudják a rájuk váró tePersze, a kettő mégsemku- előtt egyáltalán nem, vagy endőket, módjuk van felké- löníthető el egészen. Mert csalc eivétve jutott el szín- szülni; megindulhatott a mun- van abban valami meghatóan ház. A magyar és világiro- ka az egyes produkciók lehető romantikus, ahogy egy-egy dalmi remekek mellett bá- legjobb kivitelezésére. Mos- produkció megszületik. Ok tol. új bemutatók vállalkozá- tani évadunk utolsó bemuta- maguik emlegetik például az jelzik máig a 15 éves tói még Abrahám Pál operettegyik nógrádi falucskát, ahol utat. Egész sereg ősbemutató je, a Bál a Savoyban, Hámo- legutóbb is úgy játszották a sorakozik eredményeik között, ri—Nádas—Szemes v’ígjátéka, Sirály harmadik felvonását, s 0iyan szerző nevével is, az oké, Mister Kovács, továb- hogy a közönség hozott gyér- m;nt myés Gyula. De nem bá Victor Clement (nyugat- tyákat, lámpákat, mert az lebecsülendők azok a törek- német földön élő magvar áramfény kialudt. Melyik pes- vések sem, melyek irodalmi származású) fantasztikus köti. vagy vidéki kőszinhaz „dl- klasszikusaink javát. Jókai, médiája, a Kracska-Purka, csekedhet" hasonlóval. S ti- Mikszáth regényeit állították végül Camolettinek a buda- zenöt évnek száz meg száz színpadra. pesti Kis Színpadon nagy siilyen élménye em e e ame y A visszatekintés után a kert aratott. Leszállás PárizsSSS. & t b" v,si4'*“ színjátszás romantikus életét érdektelen hiszen az ország élőknek őket. Déryné utódai- £,“g**^* ÄS Vállalkozó nak, de persze, modern unó- helységet érinti közvetlen ko káiAak. akik az echos kocsit zelrő • Az Igény a várakozás szellemben teherautóra, majd Ikaroszra ®nn®k Jmegfeleloen sokre.u váltották a játszó fészert feladatokat szab. Műfajilag Az uj évad műsorában, a művelődési otthonra, a széna- divatos szóval — komplex hagyományokhoz híven, több padlást szállodára, vagy szí- teljesítményt: a klasszikusok ősbemutató is helyet kap. El- nész otthonra. megismertetésén, a vígoperá- s6nek október elején Mikkon át egész a könnyű mu- száth: Mácsik a nagverejű fajig. Ilyen kívánalmakkal a cími-, kedves ' történetének Déryné Színház valóságos színpadi változata. Novemberspecialistája lett a méretben ben Tóth Miklós: Fejesek cí- is legnagyobb világirodalmi mű társadalmi szatíráját művek kis színpadi játszásé- játssza ősbemutatóként a szín- Tizenöt éves a Déryné Szín- nak (Antigone, Hamlet, Bánk ház. ősbemutatónak számít ház. Az a különleges tipusu bán), pedig ez nem könnyű strauss: Cigánybáró című művészeti vállalkozás, mely- vállalkozás 10—14 napos túr- daliátéka mert a korábbi hez hasonló alig akad hatá- „ék között, három-négy na- librettót’félretéve, Jóka?Veráinkon kívül. Augusztus 20- pos pihenőkkel,x kedvezőtlen Heti története alanián ' Rondv án lesz az ünnepe, hogy első színpadi feltételek között. Endre ^szötegkön^ével ke- előadását tartotta, az akkori rül közönség elé. MagvarorDunapentelén — akkor meg • ««írni»«* szági ősbemutató lesz GressiFaluszinhaz néven. Azóta » Amire a színház ckeri Hauptmann-díjas nyufaluból Dunaújváros nőtt ki. iVéfiVÍ tart gáti szerző: VIII. Henrik hat a művészeti vállalkozásból lS n7l «« * felesége című vigjátéka, meDeryné ^íntmz lett Tareula- Egvre nyllvá,nvaióbb, hogy lyet Európa-szerte,' sőt a tenal millió fkiloSétert tettek! a színház csak úgy tehet ele- geren túl is hatalmas siker- 12 milhó; kdometert^ tett k, g<jt a fokozódó követelmény- rel játszanak. Az új évad mu- — elméletben tizenötször od - ^ ha a vendéglátó helyek is során szerepel még Shakespeteljesítik minimális kívánal- ace: Othello-ja, Dosztojev- mait. Hogy mik ezek, azt Pa- szkij: Két férfi az ágy alatt dós István gazdasági igazgató cimü vígjátéka, Tabi—Vincze: vázolja: Párizsi vendég című komédi_ , , . , . ája, Vass István és Illés EndElsősorban megfelelő mé- re együttes költői műve: a retű, legalább háromszor-ot- Trisztän és Izolda; a tervek ször-hét méteres színpad. A között kapott helyet Miller: színházi épületben a szín- Piilantäs a hídrói. valamint pad közelében — de minden- Br,.al: A nagy fül cimű mű. esetr^’ a, ?é“^ren kly.ul ve. Szó van Sarkadi Imre kdí? L^eto külön férfi és: női fijrnje, a Körhinta színpadra öltozo, mosdó, legalább állításáról és áprilisban ei30 Amperes villanyóra, fény- játssza a színház a Pygmalion szabályozó, fűtési feltétel a utón most a mű világsikerű nézőterén, a színpadon es az musical változatát, a My öltözőkben. Fair Ladyt. Ősbemutató darabSajnos, még ezek sem min- kén); most készül egy Jókai denütt elérhetők, indokolt tö- ás egy Mikszáth adaptáció, rekvés hát, színvonalas ját- musical-jellegű zenés vigjászásra alkalmas körzeti köz- tékot ír a Déryné számára pontok kialakítása. Ebben Gyárfás Miklós, végül pedig nagy segítséget nyújthatnak Egyik a kettő közül címmel az érdekelt megyék és já- Szinetár György, rásaik, — elsősorban számuk- , , „ ra nem közömbös: milyen ha- . A íó törekvésekre jellemző, tásfokú művészi élményhez ,?.gy a? igazgatóság Ascher- jutnak az emberek, hiszen meyet évennagyobbára csak a Déryné kéjl‘ ítél- oda legszebben be- szolgálataira számíthatnak. széő művészeinek. Művészeti erőkben is gyarapodik ősztől A nagy fővárosi társulatok- a társulat. Visszatér soraiba hoz képest az Állami Déryné többek között a kitűnő Sallay Színház kicsiny, kamarajelle- Tibor: új tagok szerződtek gű és előadásai zömében vi- Pécsről, Miskolcról és több déki rendeltetésű intézmény. mas vidéki együttestől. Ennek ellenére, ha olyan té- , , . nyékét veszünk figyelembe. ... Mindenki tudja feladahogy évi előadásszáma 2100. ^ hogy ,ml^ számíthat a évente 14-16 bemutatót tart, UJ„„eyad^atnK Ez ®. koT- bármelyik színház teljesít- ^a^‘ gyak°^thoz k^t ményét meghaladja. Ilyen ala- "agy elöreiép^ Remei,uk, Don nyugodtan az ország leg- ^ogy lóteko"y hatfAsa' a Pr?- nagyobb színházának mond- dukcldk . , szinvonalán „ pszlel* hatjuk. Furcsa ellentmondás- ,gy A számok mutatójában Koppány György felvétele nak hat ezzel szemben az összegezte tájékoztatóját a ;7;agi‘7ehe^ge;~meír^: művészGti igazga«ran korlátot szab színvonal- Annyit fűzhetünk ehhez: beli törekvéseinek. Az tudni- bizalommal nézünk a Dérjmé illik, hogy valamennyi ma- Szl-nház új évadja elé. gyar színház közül a legalacsonyabb állami támogatást élvezi, Oiarna)
