Nógrád, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-28 / 125. szám

r> w Ä n *» <r JQtiG május 99. A Pravda a dominikai választási előkészületekről MOSZKVA (MTI) A firassnaja Zvexda ax USA vietnami kudarcáról Folytatódnak a buddhista tüntetések Arturo Perez A% ecuadori nép nagy győzelme Dominikában néhány nap múlva elnökválasztást tarta­nak. A Pravda a választási harcot elemző cikkében meg­állapítja, hogy az országban igen feszült a helyzet, egy­mást érik a demokratikus erők ellen intézett fegyveres támadások és provokációk. Az elmúlt héten nyilvánosságra jutott, hogy merénylet ké­szült Juan Bosch, a baloldal jelöltje ellen. A reakció más politikusok és közéleti szemé­lyiségek fizikai megsemmisí­tését is tervbe vette. A lap rámutat, hogy az összeesküvések és merényletek mögött az amerikai külügymi­nisztérium és az amerikai köz­ponti hírszerző hivatal áll. Washington minden tőle tel­hetőt megtesz, hogy megaka­dályozza Bosch győzelmét a választásokon, és saját embe­rét, Balaguert juttassa hata­lomra. Bosch tekintélye és népszerűsége aggodalommal tölti el az amerikai kormány­köröket. , IMasszcr— Tifo — Gandhi KAIRÓ (MTI) A kairói indiai nagykövet­ség közölte, hogy a jugoszláv elnök kész Indiába utazni a tervezett Nasszer—Tito—Indi­ra Gandhi találkozóra. Korábban Nasszer elnök fe­jezte ki azt a hajlandóságát, hogy Indiába látogat a hár­mas találkozóra. A hármas csúcsértekezlet színhelye így minden bizony­nyal Üj-Delhi lesz. Ami a ta­lálkozás időpontját illeti, Szingh indiai államminiszter kairói látogatása során javas­latot tesz róla. Szingh előbb Belgrádban tesz látogatást, majd onnan utazik az F.AK fővárosába. Június 5-re vár­ják Kairóba, ahol három na­pot tölt. JÓN! Cirkusz DA NANG (MTI) Nguyen Cao Ky, a dél-viet­nami bábkormány feje pénte­ken egy amerikai katpnai re­pülőgépen az elhallgattatott és megfélemlített Da Nang vá­rosába érkezett, hogy meg­szemlélje a hatnapos véreng­zés, és az azt követő budd­hista-ellenes terror „eredmé­nyeit”. Amikor kiszállt a gép­ből, újságírók vették körül. Kérdéseikre azt felelte, hogy a központi kormány Huéban meg akarja „védeni” mind az amerikaiakat, mind a vietna­miakat. Az amerikai tájékoz­tató szolgálat könyvtárának felégetését, ami csütörtökön Hue városában a nap fő ese­ménye volt, Ky úgy jellemez­te, mint „kisebbségben levő fanatikusok kezemunkáját”. A saigoni kormány egyébként hivatalos levélben kért bocsá­natot az Egyesült Államok kormányától a „sajnálatos in­cidens” miatt. HUE Pénteken 116 buddhista szerzetes és nővér negyven- nyolc órás éhségsztrájkot kez­dett az amerikai konzulátus előtt. Feliratos tábláikon az a kérés áll, hogy az Egyesült Államok határolja el magát a saigoni katonai kormánytól. Egy jellemző felirat — ango­lul a következő elszánt mon­datot hirdeti: „öljetek meg minket, amerikaiak, ha Thieut és Kyt akarjátok védeni!” SAIGON Pénteken csúcsforgalmi idő­ben buddhista szerzetesek tö­mege tüntetett a Ky-kormány ellen Saigon belvárosában. A boncok a régi nemzetgyűlési épület előtt sereglettek egybe, majd az amerikai nagykövet­ség felé indultak. Útközben azonban az AP tudósítójának jelentése szerint — állig fel­fegyverzett katonák és roham­rendőrök állták útjukat. A tüntetők ekkor irányt változ­tattak és a központi piac felé vették útjukat, de ekkor könnyfakasztó gázzal avatko­zott be a rendőrség. Közben kettőzött őrség védte az ame­rikai nagykövetséget, és már egy háztömbnyi távolságra igazoltatták a járókelőket. Buddhista tüntetők másik csoportja a buddhista intézet előtt gyülekezett, és a város- központ felé indult. Amíg a menet a központi piachoz ért, igen sok fiatalember és más járókelő csatlakozott a tünte­tőkhöz, úgyhogy a csoport — az AP becslése szerint — kö­rülbelül kétezresre duzzadt. A rendőrség itt is könnygázgrá­nátokkal oszlatta szét a töme­get, s amikor a szétkergetett tüntetők kisebb csoportokba verődtek össze, ismét gázgrá­nátok hullottak feléjük. A Reuter szerint egy-két szerze­tes felkapta a földről a füstöl­gő piros és kék gáztartályokat és visszahajította a rendőrök közé. MOSZKVA A szovjet fegyveres erők központi napilapja, a Kraszna- ja Zvezda, pénteki nemzetközi szemléjében rámutat: a beavat­Kubai nyilatkozat HAVANNA (TASZSZ) Mint már korábban beszá­moltunk róla, az amerikai ha­ditengerészet guantanamói tá­maszpontjáról május 21-én le­lőttek egy kubai határőrt. A kubai forradalmi fegyveres erők minisztériuma most nyi­latkozatban utasítja vissza Washingtonnak a gyilkosság JÖN! 1% OBST igazolására irányuló próbál­kozásait. Az amerikai hadügyminisz­térium azt állítja, hogy a ku­bai határőrt a támaszpont te­rületén sebesítették meg, de átkúszott a drótakadályon és kubai területen halt meg. A kubai nyilatkozat megállapít­ja: az Egyesült Államok kor­mánya hivatalosan elismeri felelősségét e bűncselekmé­nyért. Ahelyett azonban, hogy véget vetne az ilyen provoká­cióknak, kézre kerítené és meg­büntetné a bűnösöket, teljesen hamis, ostoba, cinikus és kép­telen történetet agyait ki a bűncselekmény igazolására. nagy német utazócirkusz Balassagyarmaton Szécsénybcn május 30—31, június 1. június 2-án Salgótarjánban június 3—1—5—6-án gvarosi 100 szelíd, vad és egzotikus állat! inUSOr. Texasi Cowboy Revű Jegyek a Művelődési Házakban válthatók. Előadások kezdete este 8 óra, vasárnap -1 és 8 óra. Guayana elnöke letette az esküt Forbes Burnham, a függet­lenné vált Guayana első mi­niszterelnöke csütörtökön Ge- orgetownban letette a hivata­li esküt. Venezuela csütörtökön elis­merte az új guayanal kor­mányt, de ismét megerősítette területi követeléseit a volt brit gyarmattal szemben. Ve­nezuela a 215 000 négyzetki­lométer területű országtól csaknem 160 000 négyzetkilo­métert követel. kozók nem érték el Vietnam­ban egyetlen kitűzött célúkat sem. A háború új szakasza most kezdődik, mégpedig a Pentagon hadászati elképzelé­sei teljes kudarcának jegyé­ben. Megkezdődött az esős évszak — folytatódik a kommentár. — Nem igazolódtak azok a re­mények, amelyeket a washing­toni stratégák a legutóbbi hét­nyolc „száraz” hónaphoz fűz­tek. Mindeddig az amerikai fegyveres erők elsősorban a régebbi, korábban felhalmo­zott tartalékokat használták fel Vietnamban, ami elködö­sítette a háború igazi költsé­geit. A beavatkozó hadsereg felduzzasztása szintén úgy folyt, hogy elsősorban a világ más térségein állomásozó hi­vatásos katonákat és alakula­tokat vetették be, ami lehető­vé tette, hogy elkerüljék a tartalékosok tömeges behívá­sát. Ezek a tartalékok ma már kimerültek. Az amerikai agresszorok helyzetét lényegesen súlyos­bították a buddhistáknak a bábkormány elleni tüntetései és felkelései. A buddhisták le­verése ismét megmutatta a saigoni rezsim, nem különben az egész vietnami USA — po­litikai csődjét — írja a Krasz- naja Zvezda. Szabadon bocsátják Hesst? WASHINGTON (MTI) Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője csütörtökön közölte, hogy tanulmányozni fogják Rudolf Hess, Hitler volt helyettese szabadon bo­csátásának ügyét. Ez a ki­jelentés válasz volt azokra a híresztelésekre, amelyek sze­rint nyugatnémet jogászok lé­péseket tettek Nagy-Britanniá- nál Hess érdekében. Az ügy már csak azért is napirendre fog kerülni ősszel, mert akkor telik le két másik náci veze­tőnek, Albert Speemek és Baldur von Schirachnak a börtönbüntetése. Ha őket sza­badon bocsátják, akkor csak Hess maradna a négy hata­lom által fenntartott spandaui börtön egyetlen náci foglya. Fővárosi 3. sz. Építőipari Vállalat felvesz kiszolgá­ló segédmunkásokat, víz­szerelő, kőműves és festő szakmunkásokat. Jelentkezés: Bp. VIU. kér. Csokonai u. 6. munkaügyi osztályon. A Miskolci Műanyag és Vegyicikkgyártó Vállalat üvegszál erősítésű poliész­ter hullámlemez tetőfedést, válaszfal készítést és PVC belsőfalburkolást vállal Miskolc, Vágóhíd u. 8. Te­lefoni 14-497. Az ecuadori dolgozók öröm­ujjongással fogadták azt a hírt, hogy a gyűlölt három­tagú katonai junta lemondott és elhagyta az országot. Az ország ideiglenes elnökének Climente Indaburot nyilvání­tották. Az általános politikai sztrájk, amelyben a lakos­ság minden rétege részt vett, megbuktatta a diktatúrát. Idézzük fel az ecuadori nép életének e nagy napját meg­előző eseményeket. A munkásosztály az Ecua­dori Kommunista Párt ve­zetésével addig példa nélkül álló gyorsasággal haladt erő­inek egybefogása útján. A pa­rasztság mindenütt harcolt a földért, s hatásosan tanújelét adta erejének, egységének és harcosságának. A diákok az ország demokratizálásáért ví­vott harc valóságos erődjei­vé változtatták az egyeteme­ket. Az ifjúság hősiesen har­colt a városok utcáin az új Ecuadorért. Üjabb társadal­mi rétegek, például a bank- tisztviselők és a kisiparosok is, akik azelőtt távol álltak a nép harcától, vagy csak nagyon passzívan vettek részt benne, tevékenyen bekapcso­lódtak a harcba. Egyre hevesebbekké váltak a néptömegek összetűzései a rendőrséggel. Mindegyik ósz- szetűzésnek számos sebesült­je és letartóztatottja volt. De a megtorlások nem felemlí­tették meg a tömegeket. El­lenkezőleg, a tömegek még elszántabban folytatták a har­cot. Az imperialisták és a belföldi reakciós körök lát­ták, hogy komoly veszély fe­nyegeti előjogaikat, s elcsé­pelt ígéretekkel próbálták bomlasztani a tömegeket. Megígérték például, hogv „rendezni” fogják a legége­tőbb problémákat. Amellett újra elővették a már lejára­tott antikommunizmust. A reakció ádáz dühhel tá­madt a kommunista pártra. Letartóztatták Pedro Saadot, a párt főtitkárát, Henrique Hilb értét, a központi bizott­ság tagját, a neves írót, sok más kommunista vezetővel és pártaktlvistával egyetemben. Börtönbe vetették Telmo Hi- dalgot, a Forradalmi Szocia­lista Párt főtitkárát, vala­mint Hannibal Munos és Jor­ge Reynolds pártvezetőségi tagokat, sok más szocialistá­val együtt. Több száz szak- szervezeti és ifjúsági vezetőt is bebörtönöztek. Mások száműzetésbe kerültek. A „gorillák” az oligarchia jóváhagyásával kínozták a hazafiakat a börtönökben. A kihallgatások, a politikai fog­lyok korától függetlenül, kín­vallatásokká váltak. Flores- milo Romero elvtársat pél­dául, noha már elmúlt 70 éves, a kezénél fogva fel­akasztották. Meztelen embe­reket jeges cellákba vetet­tek. A foglyoknak különleges injekciókat adtak, hogy vala­miféle „beismerést” csikarja­nak ki belőlük. A betegek­hez nem engedtek orvost, s emiatt meghalt Newton Mo­reno költő, az Ecuadori Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának tagja. Quaiaquil városban a hóhérok odáig mentek, hogy áz elnöki pa­lota harmadik emeletéről a köves utcára dobták le Luís Valdivieso Morant, a kom­munista párt központi bi­zottságának tagját, a köz­kedvelt szakszervezeti vezetőt. A katonákkal elhitették, hogy a hazafiak az ő ellen­ségeik és a nép ellenségei, s arra ösztönözték őket, hogy durván, kegyetlenül bánjanak a foglyokkal. A szoldateszka önkénye honolt az egész or­szágban. A katonák beha­toltak a lakásokba, elvették a foglyok pénzét, könyveit és személyi holmiját. Raboltak, azzal az ürüggyel, hogy kons­pirativ anyagokat keresnek. A kommunista párt volt az első szervezett erő, amely kezdettől fogva harcba száíit a katonai junta ellen. Az ecuadori kommunisták ezré­vel terjesztették a röpira'o- kat, felszólították a dolgozó­kat, hogy vonuljanak ki ez utcára és harcoljanak a dik­tatúra ellen. A párt az ille­galitásból is irányította ez ecuadori nép harcát. Közpon­ti lapja, az El Pueblo válto­zatlanul megjelent. A katonai junta hamar le­leplezte magát. Visszavon! a demagóg ígéreteit, amelyek­kel csak félre akarta vezet­ni a népet. Az oligarchiát tá­mogatta, s a nagybirtokosok érdekeinek megfelelően haj­totta végre a földreform’' Megnövekedtek a lakosság széles rétegeinek adóterhei. A diktatúra megfosztotta a mun­kásokat a sztrájkjogtól s a gyülekezési szabadságtól, ugyanakkor pedig engedélyez­te, hogy a tulajdonosok azon­nal elbocsáthassák a kommu­nista munkásokat. Ez szabad kezet adott a reakciónak. Megkezdődött a munkások, az alkalmazottak és a napszá­mosok tömeges elbocsátása. Katasztrofálisan megnöveke­dett a munkanélküliek szá­ma. A diktátorok széleskörűen áruba bocsátották az ország természeti kincseit. A kato­nai junta nem sokkal bukása előtt koncessziót adott a Georgia Pacifique észak-ame­rikai nagyvállalat képviselői­nek több mint 300 000 hektár erdő kitermelésére az ország északnyugati részében. A junta a nemzetközi kap­csolatokban észak-amerik.ii gazdái politikáját követte, és szövetkezett velük, a féke­vesztett kommunista-ellt-.es hisztéria alapján. De a nép ellenállása mind­inkább aláásta a diktatúrát. A junta mind gyakrabban ke­rült nehéz helyzetbe, mert a demokratikus mozgalom még a hadseregre is kiterjedt. Elő­fordult, hogy a tisztek és a katonák mégtagadták a pa­rancs-teljesítést. A „gerillák” között ugyanakkor kiéleződött a hatalmi harc, s végül Freile ezredest, a junta egy k tagját a másik diktátor el­távolította. Leváltották Rivas tábornokot, a fegyveres erők főparancsnokát. Az ország haladó erői a katonai junta kegyetlen ter- rora ellenére egyre gyak­rabban és hevesebben moz­dultak meg az ország na­gyobb városaiban. Az erős til­takozó mozgalom végül ' mondásra kényszerítette a katonai juntát. Az Ecuadori Kommunista Párt, amely mélyen bízik a tömegekben és szoros kapcso­latban van a néppel, becsü­lettel állta a katonai dikta­túra ellen vívott harc min­den megpróbáltatását. Az or­szág dolgozói, haladó és ha­zafias erői. összefogva egy­mással, elsöpörték az áruló imperialista bábok klikkjét. Jó idő esetén, május 28-án, szombaton este a T)ú­halvacsora strandon ♦% A A A A A A A A J* Halászlé, rántott hal. Szórakoztató népi zene

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents