Nógrád, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-24 / 121. szám
2 NOGRAP 1966. május 24 kedd Robbanás Saigonban A rhodesiai A Tien Hoa pagoda védői megadták magukat DA NANG (MTI) Nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentései szerint hétfőn reggel megadták magukat a Da Nang-i Tien Hoa pagoda buddhista védői. A harcosok, akik több napos hősi harcot vívtak a túlerő ellen, és saját bevallásuk szerint csak halottakban 215 embert veszítettek, nyilván számot vetettek azzal, hogy a pagodában tartózkodó sok sebesült, i iszony és gyermek életét másként nem tudják megmenteni. Hétfőn reggel letették a fegyvert, és zuhogó esőben a r ormánycsapatok tehergépkocsijaira szálltak. Ky tábornok csapatai fogságba vetették a buddhista harcosokat. A Reu- :ar tuddfeltója úgy tudja, hogy szögesdróttal körülvett teniszpályákon őrzik őket Da Nang környékén. A buddhisták másik erősségét, a Pho Da pagodát tovább védik a kormánycsapatok meg-megújuló támadásai elSAIGON Hétfőn reggel Saigon-Cho- lon kínai negyedében robbanás történt A hatóságok nem tudják, kinek a műve volt a detonáció, amely egy házat lerombolt és ötöt megrongált. A robbanásnak eddig nyolc áldozata van. Tíz személy megsebesült Ugyancsak hétfőn heves Amerika-ellenes tüntetés zajlott le Saigonban, miután egy amerikai őrjárat a Vien Hoa Dao pagoda előtt agyonlőtt egy vietnami férfit. A tüntető tömeg felgyújtott két amerikai gépkocsit és Amerika-ellenes jelszavakat kiáltozva megtámadta az amerikai hadsereg tábori rendőreit. A rendőröknek és az egyik gépkocsi vezetőjének sikerült egy amerikai katonai épületbe menekülniük. A buddhista intézet alelnö- ke, Thich Phap Tri levelet intézett Cabot Lodge amerikai nagykövethez és felszólította, hogy parancsolja meg minden amerikai katonának: tartsák magukat távol a buddhista egyházi épületektől. Vasárnap An Khe közelében az aknatűzben életét vesztette Sam Castan, a Look amerikai folyóirat 30 éves amerikai tudósítója. Az AP megjegyzi, hogy ő az ötödik újságíró, aki a vietnami háborúban harc közben elpusztult Választási kampány Dominikában Súlyos amerikai provokáció Guantanamón Kuba délkeleti részén fekvő guantanamói amerikai támaszpont katonái vasárnap este hétkor meggyilkoltak egy kubai őrt. A havannai televízió műsorát megszakítva sugározta a fegyveres erők minisztériumának ezzel kapcsolatos bejelentését A határőrezredr harcosa, Luis Ramirez Lopez az egyik őrbódéban tartózkodott három kilométernyire a támaszpont főkapujától és 150 méternyire a bázist övező drótkerítéstől, amikor egy elhaladó amerikai gépkocsiról tüzet nyitottak rá ,és megölték. Ezzel egyidőben, három kilométernyire a halálosvégű lövöldözés színhelyétől, az amerikaiak egy másik őrbódéra is tüzeltek. 1964. júliusa óta most először történt fegyveres incidens a guantanamói támaszpontot övező sávon. A kubai fegyveres erők minisztériumának közleménye megállapítja, hogy a történtek bizonyítják: a megszállók továbbra is folytatják Kuba-elienes provokációikat Megfigyelték — fűzi hozzá a kubai nyilatkozat —. hogy a két fegyveres incidens időpontjában az amerikaiak megerősítették saját őrségüJuan Bosch elnökjelölt hívei vasárnap este hatalmas fáklyás felvonulást rendeztek Santo Domingóban. Ezrek és ezrek énekelve, kiáltozva meneteltek végig az utcákon, magasra tartva Bosch kinagyított képeit, az elnökjelöltet éltető feliratokat. Az UPI tudósítója szerint ez volt a legnagyobb tömegdemonstráció azóta, hogy Santo Domingo népe a múlt hónapban megünnepelte az alVasárnap a francia és a nyugatnémet fővárosban egyidejűleg nyilvánosságra hozták az NSZK kormányának május 3-i emlékiratára küldött francia válaszjegyzéket. A május 18-i keltezésű jegyzékben Franciaország közli, hogy nem hajlandó tárgyalni a német földön állomásozó francia csapatok jövőjéről, ha csak a nyugatnémet kormány hivatalosan ki nem jelenti: ragaszkodik e csapatok maradásához. Ellenkező esetben Francia- ország 1967. július 1-re kivonja csapatait az NSZK területéről, Mint az AP megjegyzi, a kotmányos erők felkelésének évfordulóját. Mint ismeretes, a választásokat június elsején rendezik meg. A konzervatív jobboldal jelöltje, Joaquin Balaguer, a vidéket járja, de választási kampány-kőrútját nem kísérte siker. Két vidéki városban kővel hajigálták meg a korteseket. Victória községben, 40 kilométernyire a fővárostól, vasárnap Balaguer és Bosch hívei összecsaptak. franciák két hadosztályt és két légiköteléket (összesen 72 000 főt) tartanak Délnyugat-Né- metországban. A francia jegyzék indítványozza, hogy a két kormány közvetlenül tárgyaljon a francia csapatok jövőjéről, a francia és a szövetséges katonai parancsnokság pedig tárgyaljon arról, hogy egységeik miként működjenek együtt háború esetében. Ez utóbbi tanácskozás eredményeként „együttműködési megállapodást” kellene kötni, amelyet majd a NATO-tagállamok kormányai hagynának jóvá. Francia jegyzék Bonnhoz válság újabb fejleményei LONDON (MTI) A rhodesiai válság legutóbbi fejleményei miatt az angol kormány nagy sietve Lu- sakába, Zambia fővárosába küldte Judith Hartot, a nemzetközösségi ügyek államminiszterét. London ugyanis a saját bőrén tapasztalhatta a lázadó Smith kormánnyal szemben tanúsított bókülé- keny magatartásának veszélyes következményeit. A rhodesiai—zambiai vasúttársaság — mint közöltük — bejelentette, hogy hétfőtől kezdve Zambiának előre kel) fizetnie a fuvarköltségeket azokért a szállítmányokért, amelyek Rhodesián át haladnak. Ha Zambia nem veheti igénybe réz-exportjának lebonyolítására a Rhodesián át húzódó vasútvonalat, akkor ezt nemcsak a zambiai gazdasági élet sínyli meg, hanem a brit ipar is, amelyet ez a köeép-afrikai ország lát el rézzel. London kénytelen lenne légihldat létesíteni, márpedig ennek fenntartása szinte megfizethetetlen. Kaunda zambiai államelnök vasárnap egy gyűlésen elutasította a vasúttársaság fizetési feltételeit, s egyben bejelentette: Indítványozni fogja, hogy magát Angliát zárják ki a Brit Nemzetközösségből, ha a londoni kormány a nemzei- közösségi miniszterek legközelebbi értekezletéig nem számol le végérvényesen a Sa- lisbury-1 telepes lázadókkal. Londoni jelentések szeflnt Judith Hart igyekszik majd rábírni Kaunda elnököt, hogy valamiféle „kompromisszumot dolgozzon ki a Smith-rend- szerrel”. Jószomszédi politikát! BERLIN (ADN) Vasárnap a nyugat-berlini NSZEP első pártkongresszusán határozatban egyhangúlag jóváhagyták a jószomszédi politikát szorgalmazó javaslatokat. Ebben a határozatban az NSZEP indítványozza, hogy Nyugat-Berlin vezetői törekedjenek a város békés és boldog jövőjének biztosítására, és alakítsanak ki -jó kapcsolatokat az NDK- val, az NDK vezető politikusaival, államférfiaival. két. Washingtonban, a Pentagon szóvivője először azt mondotta, hogy „a haditengerészet ellenőrizte a jelentést és megállapította, hogy a vádak nem igazak”. A hadügyminisztérium később módosította nyilatkozatát, ilyenformán: ..Guantanamón incidens történt, a vizsgálat folyamatban Gennagyij Saavicsev Tengeralattjáróval a világ körül van. üabsburg Ottó visszatérése Ausztriába „Miután az új osztrák kormány a jogállam szemszögéből kiindulva Ítéli meg a kérdést, immár csak technikai kérdés, hogy ő és családja megkapja osztrák útlevelét” — jelentette ki Habsburg Ottó a Bécsi Kurier jelentése szerint Passauban. Ottó hozzátette, hogy útlevele birtokában „természetesen '-mét meglátogatja maid hazáját, amelynek földjére t H45 óta nem léphetett”. (Ottó a háború után rövid ideig Tirolban tartózkodott, széleskörű tiltakozásra azután a szövetségesek eltávolították. A Habsburg-család feje szerint nem kell attól tartam, hogy visszatérése belpolitikai nyugtalanságot, vagy külpolitikai bonyodalmakat váltana ki. Ottó visszatérése után „irodalmi munkásságot és tanulmányokat kíván majd .folytatni” — mondotta. Mielőtt befutottunk a szorosba, rövid időre kinyomtuk a periszkópot. Az óceán viharos volt. A szél vízfelhőket kavart a tenger fölé. Még azt sem lehetett megállapítani, hogy milyen színű a víz: nemcsak a hullámok pezsegtek, hanem az egész óceán forrt, mint egy hatalmas üst. A tengeralattjárók leszálltak a mélységbe és behatoltak a szorosba. A jéghegyek mégis csak jéghegyek. Egy ilyen jéghegynek csupán egyötöde látszik ki á vízből, a többi része mélyen belenyúlik a tengerbe. Útközben számtalan jégheggyel találkoztunk. De most is, akárcsak egész utunk során, az emberek és a gépek feladatuk magaslatán álltak. A szembejövő veszedelmes jéghegyeket ügyesen megkerültük, és a szoroson szerencsésen átkeltünk. A világkörüli hajózás folytatódott. Az atomtengeralattjárók óceánról óceánra, tengerről tengerre jutottak. A gépek kifogástalanul működtek. Nem is lehetett ez másként, hiszen az atomtengeralattjáró- kat mesterségüket kitünően értő tengerészek irányították. A legnagyobb részük rangsorolt szakember volt, a többi pedig ezen az úton szerezte meg a rangsorolást. A jó munka elképzelhetetlen megfelelő pihenés nélkül. A szárazföldön az ember percenként a környezet végnélküli váltakozásával találkozik. Ha kinéz az ablakon — az utcán embereket lát, újabb és újabb arcokat, majd madárcsapat repül el a levegőben, elrobog egy autó, kémények füstölnek... A benyomások szakadatlanul váltakoznak. Megszoktuk ezt, enélkül nehéz élni. A hajón azonban, mélyen a víz alatt, minden másként van. Napról napra, óráról órára egy és ugyanaz. A hajót körülvevő víztengerbe nem vethetsz pillantást: az atomtengeralattjárókon külső kémlelőnyílások v nincsenek. És mégis lehet benyomásokkal szolgálni, változatosságot vinni a szolgálatokat végző emberek életébe. Természetesen találékonyság, ügyesség és tapasztalat kell hozzá. Már beszéltem arról, hogy a tengeralattjárón az emberek mennyire szerették a filmeket. Meglegvzendö. hogy a nézők és a film közötti kan- csolat sehol sem domborodik ki olyan élesen. mint esv ilyen hosszú hajóúton. A szárazföldön megtehetjük, hogy nem megyünk el egy ajánlott filmet megnézni. Itt azonban feltétlenül elmegy az ember és végignézi. VI. A hír, hogy a szovjet automata űrállomás simán leszállt a Holdra, nagyon megörvendeztette a legénységet. A TASZSZ közleményét tartalmazó röplap kézről kézre járt. Valamennyien élénken tárgyalták a Szovjetunió újabb kozmikus győzelmét. Igaz, a közleményben az állt, hogy a lapok a Hold felületének képeit is közölték, mi pedig ezeket a képeket nem láthattuk. — Nem baj — mondták a tengerészek —, majd otthon megnézzük. Este a társalgóban valahogyan a világűrre, az atomtengeralattjárókra terelődött a beszélgetés. Mindenki egyetértett abban, hogy az űrhajósok és a tengeralattjárósok életében sok a közös. Erre hívta fel a figyelmet egy alkalommal Jurij Gagarin. Valóban, az űrhajósok is és a tengeralattjárósok is olyan emberek, akik végigmennek a légkamra-próbán; ezeknek is, amaA világpolitika hétköznapjai és a XXIII. Szovjet—olasz gazdasági együttműködési megállapodás a Szovjetunió gépkocsigyártásának nagyarányú fejlesztésére, szovjet segítség az Eufrá- tesz gátjának felépítéséhez. Koszigin látogatása Kairóban, az új sziriai miniszterelnök tárgyalásai Moszkvában, szovjet jegyzék Bonnhoz a német kérdésben, De Gaulle tábornok szovjetunióbeli útjának előkészületei, — a felsorolt és az ezekhez hasonló diplomáciai és gazdasági lépések, amelyeket a Szovjetunió a XXIII. kongresszus óta eltelt másfél hónap leforgása alatt tett, joggal keltenek olyan benyomást, hogy az SZKP rendkívüli jelentőségű kongresszusa után nagymértékben aktivizálódott a szovjet külpolitika. Érdemes és szükséges tehát visszatekinteni a pártkongresszus munkájára abból a szempontból is, hogy megvizsgáljuk: miként hat ki a gyakorlati világpolitikára. A kongresszuson végzett értékelés a világpolitikában aláhúzta azt a jelenséget, hogy az utóbbi éveket az imperialista agresszió fokozódása és a reakció élénkülése jellemezte. A szovjet kommunisták megbélyegezték korunk reakciójának fő erejét, a világcsendőr szerepében fellépő amerikai imperializmust. Ennek a megállapításnak kiegészítője az, hogy a bűnös kalandokra éppen a kapitalizmus általános válságának mélyülése és ellentmondásainak kiéleződése ösztönzi mind fokozottabban az imperialista Amerikát. A tőkés világon belüli ellentmondások viszont számos lehetőséget nyújtanak a Szovjetunió számára a differenciált diplomáciai tevékenységhez, meg a rugalmas külkereskedelmi politikához. A Francia Köztársaság elnökének küszöbön álló moszkvai látogatása minden bizonyai példát szolgáltat erre, a szovjet—olasz gazdasági együttműködési megállapodás pedig azt bizonyította, hogy az SZKP kongresszusán nem formálisak voltak a kijelentések a tőkés országokkal való gazdasági kapcsolatok kiszélesítéséről. (Figyelemre méltó, hogy éppen az Egyesült \ zoknak is tökéletesen hasonló probléma a légzés, mivel a kozmikus és a tengeralatti hajók egyformán elszigeteltek a külvilágtól. Nem érzékelik hajóik mozgását, belül pedig közös konstruktív elv uralkodik: harc a területért, törekvés, hogy a lehető legkisebb helyen minél több műszer, aggregét és berendezés férjen el. A fantasztikus regényírók próbálják elképzelni, milyen is lesz az élet a sokszemélyes bolygóközi hajókon, milyen lesz az emberek kölcsönös viszonya, életfeltétele. Álmodozni fantáziálni természetesen lehet. Érdemes azonban arra is gondolni, amit az emberi kéz már megalkotott. Elég, ha az ember másfél hónapot tölt atomtengeralattjárón, hogy meglehetős képet kapjon a jövő sokszemélyes űrhajóin való utazásról. Mennyi problémát kellett megoldani, hogy a legénység úgy érezze magát a víz alatt, mint a felszínen, sőt néha még jobban! Utunk egyik napján éjfélig üldögéltünk Szorokin ellentengernaggyal és az atomtengeralattjárókról beszélgettünk. — Számomra első „atom- utam” maradt a legemlékezetesebb — kezdte az ellentengernagy. — Kifutottunk a támaszpontról. Nyomban meglepődtünk: egyenletes menet, nincs vibráció, nincs csattogás, amit már úgy megszoktunk a T iesel-tengeralattjárókon. Amikor először alámerültünk, kongresszus Államok igyekszik gátolni azt a folyamatot, amelynek eredményeképp — mint Koszigin miniszterelnök hangoztatta — az utolsó öt évben a Szovjetunió külkereskedelme a tőkés országokkal a másfélszeresére nőtt.) Az SZKP XXIII. kongresz- szusa az impgrialista , agresz- szivitás megnyilvánulási formái között hívta fel a világ figyelmét a nyugatnémet re- vanslsta militarizmusra. .Azóta a szovjet kormány jegyzékei intézett Bonnhoz és ebben leszögezte, hogy a Szovjetunió a leghatározottabban ellenzi az NSZK atomfelfegyverzését és — szemben a bonni igényekkel — megváltoztathatatlannak és véglegesnek minősítette az Odera-Neisse határt. A moszkvai kongresszuson nagy figyelmet szenteltek az u. n. „harmadik világ” problémáinak, a nemrég felszabadult országok megsegítése kérdéseinek. A szovjet diplomácia gyakorlati lépései azóta igazolták a Szovjetunió külpolitikájának e téren történő aktivizálódását. A szovjet kormányfő kairói látogatása szorosabbra vonta a szovjet— egyiptomi kapcsolatokat, amelyeket az olyan washingtoni fenyegetések sem zavarhattak meg, mint hogy az Egyesült Államok nem szállítja le az EAK-nak ígért élelmiszermennyiséget... A szovjet—Szíriái viszony feltűnő javulásának jele Zuajen moszkvai útja és az Eufrátesz megépülő „második Asszuáni-gát” létesítéséhez nyújtandó szovjet segítség. Hasonlóan mindehhez a szovjet—Jemeni kapcsolatok is kedvezően alakulnak. A Közép-Keleten, amely valaha az imperialisták „védett vadászterülete” volt, egyre jelentősebb a Szovjetunió tekintélye és befolyása. A világnak ebben a térségében mutatkozó fejlődés is jelképezheti, hogy — amint ezt a XXIII. kongresszus ismételten megállapitotta — korunkban a történelmi fejlődés fő irányát a szocialista világrend- szer s azok az erők határozzák meg, amelyek az imperializmus ellen, az emberi társadalom szocialista átalakításáért harcolnak. Pálfy József a mélységmérő mutatója kúszik és kúszik, már túlhalad minden elképzelhető és elképzelhetetlen normát. De ez még semmi! A hajó hatalmas mélységben, akkori fogalmaink szerint kolosszális sebességekkel száguldott. És tudja — folytatta Szorokin —, nem volt sem j taps, sem hurrázás. Tökéletes megindultságban, némán néztünk egymásra. Ekkor értettük meg, hogy a szovjet konstruktőrök micsoda fegyvert adtak kezünkbe. — Igen, a rakétahordozó atomtengeralattjáró a maga- sabbosztályú fegyvereket képviseli. Birtokba vételükhöz, a velük való bánáshoz komoly elméleti és gyakorlati képzettség szükséges. Persze, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezeket a bonyolult gépeket csupán atom-korifeusok irányíthatják. Azon a hajón, amelyen először utaztam, az atomreaktort egészen fiatal tisztek irányították. — Az atomreaktor irányítása nem egyszerű dolog. Az embernek pillanatok alatt tudnia kell elemezni, kiértékelni a számtalan műszer állását, és optimálisan a lehető legjobban dönteni. Láttam, hogyan teszik ezt a fiatal tisztek. Első látszatra egyszerűnek és könnyűnek tűnt. De addig, amíg valaki a vezérlő- asztalhoz ül, sokmindent meg kell tanulnia, sokat kell gyakorolnia. A könnyedség kitartó munka eredménye. (Folytatjuk)
