Nógrád, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-21 / 119. szám

Világ proletárjai egyesüljetekr AZ MSZMP NOGR XXII. ÉVF. 119. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1966 MÁJUS 21. SZOMBAT Előnyös számvetés (3 oldal.) Meddig lehet jelentkezni szakmunkás tanulónak? (4 oldal) Ifjúsági labdarúgó híradó (5 oldal) Bíró József külkereskedelmi miniszter üdvözlő beszéde jflejjnjilt a Budapesti Nemzetközi Vásár Megyei pártaktivq Pécsett Kádár János elvtárs Mohácson Harminchét ország nemze­ti lobogóját lengette a máju­si szél a Budapesti Nemzet­közi Vásár főterén, amikor pénteken délelőtt 9 órakor sorra érkeztek a meghívott vendégek, akiket Bíró József külkereskedelmi miniszter és dr. Vitéz András, a BNV Igazgatója üdvözölt. A megnyitó ünnepségen megjelent Kállai Gyula, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, Ap­ró Antal, Fehér Lajos, Foch Jenő, a minisztertanács elnök- helyettesei, Ajtal Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, Csanádi György, dr. Horgos Gyula, Kovács Imre, dr. Lé­váról Ferenc, Nagy József né, dr. Nezvál Ferenc, Tausz Já­nos, Trautmann Rezső mi­niszterek, továbbá Sarlós Ist­ván, a Fővárosi Tanács VB elnöke és számos más közéleti személyiség. Ott voltak a megnyitón a Budapestre ér­kezett kormánydelegációk, a diplomáciai testület tagjai, a külföldi pavilonok igazgatói és a magyar kiállítók képviselői. A Himnusz elhangzása után Bíró József külkereskedelmi miniszter mondotta el ünnepi megnyitó beszédét. Kedves vendégeink! Az 1966. évi Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitása alkalmából meleg szeretettel Üdvözlöm az Elnöki Tanács és a kormány megjelent tag­jait, a kormánydelegációkat, a diplomáciai testület képvise­lőit, az összes kiállítót és va­lamennyi kedves vendégün­ket. A mai megnyitón Ismét jó hírről számolhatok be; a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár to­vább fejlődött, színvonalban emelkedett. Ezt bizonyítják a kiállított áruk, amelyeket 37 ország képviselői mutatnak he Nőtt a BNV nemzetközi vonzóereje, ez abban jut kifejezésre, hogy a teljes kiállítói terület 60 szár zalékát külföldi árubemu­tatók foglalják el. A Budapesti Nemzetközi Vásár állandó, évek óta tar­tó fejlődésének oka, hogy ke­reskedelmi partnereink bizta iák ítélik meg a hazánkkal fennálló kereskedelmi és gaz dasági kapcsolatokat. A harmadik ötéves terv to­vábbi bővülő lehetőségekre mutat; országunk gazdasági szerkezete, iparunk, mezőgaz­daságunk fejlődése, a gazda­sági kapcsolatok perspektivi­kus kiépítésének elemeit fog­lalja magába. A megítélés helyességét bi­zonyítja évről évre növekvő részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. A múlt évben lezárult má­sodik ötéves tervidőszak alatt külkereskedelmi forgalmunk megelőzve az ipari termelés növekedési ütemét is — mint­egy 60 százalékkal emelkedett. Jelenleg több mint 100 országgal állunk rendsze­res kereskedelmi kapcso­latban, közülük egyre többel hosszúlejáratú ke­reskedelmi megállapodá­sok alapján. A vásár szemléltetően tükrö­zi a KGST keretében a bará­ti szocialista országokkal ki­alakuló termelési együttmű­ködés eredményeit és felada­tait, s ugyanakkor elősegíthe- t: más országokkal is kiala­kítható, kölcsönösen gyümöl­csöző termelési kooperációk feltárását. Mi örömmel üdvözlünk a kereskedelemre és gazdasági kapcsolatokra irányuló min­den törekvést, annál is in­kább, mert népgazdaságunkban a külkereskedelem Igen je­lentős helyet foglal el: exportunk volumene meg­haladja a nemzetközi jö­vedelem egyharmadát. Külkereskedelmi forgal­munk gyors ütemű fejlődése is igazolja a békés egymás mellett élés politikájának, az egyenjogúságon, kölcsönös elő­nyökön nyugvó kereskedelmi politikánk gyakorlati megva­lósítását. Azon túlmenően, hogy a vá­sár ma már számottevő talál­kozóhelye a nemzetközi ke­reskedelemnek évről évre megújuló találkozást jelent dolgozó népünk alkotó mun­kájának eredményeivel, tük­rözi a szocialista építés út­jára lépett Magyarország ed­digi fejlődését, társadalmi előrehaladását. A vásár arculatához ez­úttal is hozzátartozik, hogy a látogatók százez­rei itt ismerkednek meg azokkal az új fogyasztási cikkeinkkel, amelyek fo­kozatosan. de reméljük minél előbb bevonulnak mindennapi életünkbe. A vásár alkalmából nagy számban ideérkező külföldi vendégeinknek a vásáron és a vásáron kívül is alkalmuk nyílik, hogy közvetlen tapasz­talatokat szerezzenek építő munkánk számos területéről, kultúránkról, művészetünkről, mindennapi életünkről. Meggyőződhetnek és ha­zatérve számot adhatnak arról, hogy békeszerető, dolgozó népünk megbe­csüli eddigi eredménye­inket, bizakodva néz a jövő elé. Kedves vendégeink! Befe­jezésül engedjék meg, hogy még egyszer üdvözöljem az itt megjelent valamennyi ki- >t. Kívánom, érjenek jó eredményeket, érezzék jól magukat vendégszerető né­pünk körében, és közremű­ködésükkel járuljanak hozzá a kölcsönösen előnyös keres­kedelmi kapcsolatok fejlesz­téséhez. Ezzel az 1966. évi Budapes­ti Nemzetközi Vásárt megnyi­tom. A pártkonsresszus tiszteletére Gazdaságosabb szállítást, pontos vonatindítást vállalnak a vasutasok Sokác, német és magyar pa­rasztokat egyesítő mezőgazda- sági nagyüzemben, a csaknem öt és fél ezer holdon gazdál­kodó mohácsi Üj Barázda Tsz- be látogatott el pénteken dél­előtt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, valamint Orbán Lász­ló, a Központi Bizottság tag­ja, a KB osztályvezetője és Aczél György, a KB tagja, Ba­ranya megye országgyűlési szerű tehénistállóját és borjú­nevelőjét. A rövid körséta után a tsz- trodában kötetlen hangú be­szélgetés kezdődött, amelyben részt vettek a Mohácsi Rákóczi és Üj út, a bólyi és a bári tsz-ek vezetői is. Kádár János nagy figyelemmel hallgatta a csaknem ezer tagot számláló Űj Barázda elnökének részle­tes tájékoztatóját. Józsa István nem kis büszkeséggel sorolta a telt az idő, s már dél felé járt, amikor Kádár János és a többi vendég szívélyes bú­csút vett az Üj Barázda tag­ságától, vezetőitől, és elindult a város másik végében levő Mohácsi Farostlemezgyárhoz. A gyári program üzemláto­gatással kezdődött, míg az automata gépsorokat nézték ismerkedtek működésükkel, el­mondták a helybeliek: az alig hét esztendős gyár tavaly ke­A pécsi utcán Kádár Jánost egy kisfiú, Kovács Mátyás virággal üdvözli. Balra Palkó Sándor a megyei tanács-vb elnöke (MTI foto — Vigovszki Ferenc felvétele) képviselője. A látogatásra el­kísérte a vendégeket Rapai Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, és Palkó Sándor, a megyei tanács vb-elnöke. Virágokkal, szíves szóval fo­gadták a helybeliek vendégei­ket, akik Józsa István tsz-el- nök, Omacht János tsz-párttit- kár és Vitek Pál főagronómus kalauzolásával megnézték a központi major szépen rend­ben tartott gépműhelyét, kor­jó gazdálkodást bizonyító ada­tokat: tavaly búzából és őszi­árpából húsz mázsán, kukori­cából harminc mázsán felüli termést takarítottak be hol­danként, az átlagos tejhozam pedig meghaladta a tehenen­ként! háromezerkettőszáz li­tert. Az elmúlt esztendőben szépen gyarapodott á gazdaság vagyona, s ma már megközelí­ti a 40 millió forintot. Beszélgetés közben gyorsan reken negyvenezer köbméter farostlemezt állított elő, s ter­mékei szerte az országban el­ismerést szereztek a mohácsi­aknak. A mohácsi látogatás a kora­délutáni órákban ért véget. Kádár János délután Pécsett, megyei pártaktíván találkozott Baranya pártmunkásaival, s tájékoztatta őket az időszerű bel- és külpolitikai kérdések­ről. Szocialista brigád állattenyésztő szakemberekből A vasutas szakszervezeti bi­zottság a napokban fejezte be a IX. pártkongresszus tiszte­letére indított verseny szerve­zését megyénk vasútállomá­sain, fűtőházaiban és a pálya- fenntartási szakaszokon. A kisterenyei állomáson te­vékenykedők úgy döntöttek, hogy az élüzem cím feltételeit teljesítik, és balesetmentesen látják el a szolgálatukat. En­nek érdekében a kocsikihasz­nálási tervet száz, a vonatköz­lekedési előirányzatot pedig az előírásnak megfelelően 85 szá­zalékra teljesítik. Ugyanakkor a kocsitartózkodásra előírt műszaki normát is betartják. A salgótarjáni külső pályaud­var szertárfőnökségének dol­gozói olyan anyagellátást biz­tosítanak, amely a vágányja­vításnál biztosítja a folyama­tosságot. Balassagyarmat állomás kol­lektívája felajánlásában köz­ponti helyet foglal el a sze­mély- és tehervonatok pon­tos indítása, a szállítófelekkel való jobb kapcsolat megterem­tése, a kocsik jobb kihaszná­lása érdekében. Ennek elősegí­tése céljából komplex-szerző­dést kötöttek a velük kapcso­latban álló gyárakkal, üzemek­kel, vállalatokkal. Ez hozzáse­gíti őket, ahhoz, hogy önkölt­ségi tervüket két százalékkal csökkentsék. Nem maradnak el tőlük a fűtőház dolgozói sem. A moz­donyvezetők, lakatosok együt­tes elképzelésében az élüzem cím elnyerése szerepel. Ezért az engedélyezettnél egy száza­lékkal kevesebb szenet hasz­nálnak fel, balesetmentesen dolgoznak. A rendelkezésükre álló mozdonyokat úgy irányít­ják, hogy pontos időben mindig rendelkezésre álljanak. Ennek megvalósítását a laka­tosok, az időszakos visszatérő javítások elvégzésével segítik. A szécsényi állomás vasuta­sai a személyvonatok pontos indítását, a kocsi tartózkodási előirányzat három százalékkal való csökkentését ígérik. Nagy gondot fordítanak a kulturált utazás körülményei­nek biztosítására. A nagybátonyi állomás dol­gozói gazdaságos szállítás meg­valósítását állították verseny­felajánlásuk középpontjába. Ennek megfelelően a tehervo­natok terhelését az előírtnál nagyobb mértékben növelik, ugyanakkor ügyelnek arra, hogy üres vagy szénnel meg­rakott vagonok feleslegesen ne tartózkodjanak az állomáson. A Hatvan-Salgótarján Pá­lyafenntartási Főnökség ha­todik pályamesteri szakaszán tevékenykedő Alapi László szocialista brigádja megígérte, hogy az ez év márciusában be­vezetett új módszerű vágány­fenntartást bevezetik a pásztói szakasz területén, a hagyomá­nyos felépítménynél is. így például az állomási vágányhá­lózaton. valamint az iparvágá­nyokon. Szocialista címért küzdő, országos tekintélyű állatte­nyésztési szakemberekből ál­ló brigád alakult Budapesten, a IVIEDOSZ székházban. A szokatlan összetételű, újszerű brigád az Üjhelyi Imre nevel vette fel. (Üjhelyi Imre 1923- ig élt, a Magyaróvári Gazda­sági Akadémia tudós tanára, majd igazgatója volt. A szar­vasmarhák tbc-mentesítésével elért sikerei világszerte is­mertté tették nevét. Élén állt annak az irányzatnak, amely a szarvasmarhatenyésztésben a tejelőképesség szerinti kivá­logatás mellett szállt síkra. A brigád elnökévé dr. Né­meth Lajost, a Földművelés- ügyi Minisztérium állatte­nyésztési főigazgatóságának vezetőjét, titkárává dr. Kun- fy Zoltánt, az Állattenyészté­si Kutató Intézet munkatár­sát, titkárhelyettessé pedig dr. Barabás Endrét, az Orszá­gos Állattenyésztési Felügye­lőség vezetőjét választották. A brigád hat megyére ter­jeszti ki munkásságát, és a hat megye egyike Nógrád. Cél­kitűzésük, hogy szaktanácsaik­kal és a szükséges egyéb se­gítséggel elérjék a kijelölt termelőszövetkezetekben a tej­hozam tízszázalékos növelé­sét és a termelési költségek csökkentését. Ügy értesültünk, hogy rö­videsen megyénkben is ha­sonló, szakemberekből álló ál­lattenyésztési brigád alakul. Sikert hozott az átépítés A Salgótarjáni Síküveggyár átépített Zagyva I. üzeme pén­tek óta a terv által megkö­vetelt szinten dolgozik. A gépek a kemence begyújtá­sa és felfűtése után 14-én kezdtek termelni. Már az első napok tapasztalatai bebizo­nyították, hogy a célt, ame­lyért a konstrukció megvál­toztatását elhatározták, elér­ték. A várakozásokat alátá­masztja, hogy már az első hé­ten — amire ebben az üzem­ben még nem volt példa —, értékesíthető táblaüveget gyár­tottak. így máris ötven-hat- vanezer négyzetméter síküveg- előnyre tettek szert, s ez éppen kapóra jön. mert a Zagyva II. üzem egyes gépe, nagyjavítás miatt három na­pig nem működött. Az i tt be­következett, termelés-kiesést pótolja a Zagyva I. üzem,

Next

/
Thumbnails
Contents