Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-17 / 90. szám
10 fÖGRÄD W66. áprffls IT vasárnap A trenazser as emberek életét védi Ahol az időjárást „csinálják” A huszas évek végén megszűnt az érdeklődés az orgonák és harmóniumok iránt és ezért Robert Link észak- amerikai argomjakészítő kelendőbb termékeket keresett műhelye számára. Ma talán már senki sem fogja megállapítani. mi adta az ötletet, az első repülő oktatófüllkÉk, az úgynevezett linfctrenerek szerkesztésére és gyártására. Az bizonyos, hogy sok amerikai pilóta már 1936-ban a mai kabinok e primitív elődjén óvta saját és oktatója életét és tulajdonképpen a repülőgépet is. „A technika mai fejlődése, elsősorban az önműködő analóg számítógépek, a szabályozó technika és az ipari televízió gyors fejlődése s a félvezetők felhasználása következtében lehetőség nyílt olyan oktatókabin szerkesztésére, amelyben nemcsak a repülőgép vezetésével összefüggő alapvető feladatokat lehet elsajátítani, hanem olyan feltételeket is teremthetnek ben - ne, amelyek a repülőgépben történő oktatáskor teljesen lehetetlenek lennének” — így jellemezte az oktatókabin építésének elveit Miroslav Jelinek mérnök, a prágai Repülési Kutató Intézet kollektívájának tagja. És éppen ez a kollektíva szerkesztette a Delfin L 29 sugárhajtású iskolagép első oktatókabin j át A berendezés a diák kabinjaiból áll, amelynek mérete és felszerelése megfelel a Delfin pilótafülkéjének; az oktató fülkéjéből, ahol az oktatáshoz szükséges irányító elemek és a regisztráló műszerek vannak, továbbá az analóg számító gépből, a repülőtér modemjéből és a táj makettjéből, végül pedig televízió kamerákból. Az oktató berendezéshez szükséges tv felszerelést a Tesla Radiospoj Nemzeti Vállalat készítette. Jiri Kálal, a gyár főmérnöke igen tömören írta le a vizuális berendezés működését: „A pilóta tökéletes vizuális tájékozódását tettük lehetővé, amelyet teljes mértékben imitál a három dimenziójú. nagyméretű repülőtér makett és annak nagy- kiterjedésű környéke. A pilóta ugyanakkor hallja a gép motorjainak és a fedélzeten levő más berendezések zaját, továbbá azt az aerodi- namikus zúgást, amely a repülés gyorsaságától és a motor fordulatszámától függően változik, ugyanúgy mint az igazi repülőgépen.” A csehszlovák oktatóberen- dezás hozzájárul az új típusú repülőgépek tervezésénél előforduló feladatok megoldásához is és segítségével aránylag egyszerűen lehet labora- tóriumilag ellenőrizni és mérni a repülőgépek fedélzeti műszereinek működését, ami magában a repülőgépben igen nehéz. Az oktatóiberendezést kiállították a brnói nemzetközi vásáron, ahol aranyérmet kapott Itt sok repülőszakember, köztük több külföldi pilóta is kipróbálta. A Delfin repülőgép, amelyhez az oktató- kabint szerkesztették, már tavaly hasonló kitüntetésben részesült — s talán ezért is volt olyan érdeklődés e műszakilag rendkívüli kiállítási termék iránt. Nem utolsósorban az a körülmény is ráirányította a figyelmet az oktatókabinra. hogy a csehszlovák ipar egyike az elsőknek. amely ilyen berendezést a nemzetközi piacra bocsát. Elkészült az izotóp intézet Szovjet tervek alapján korszerű új székhazat kapott a Központi Fizikai Kutatóintézet területén az Országos Atomenergia Bizottság izotóp intézete. A korszerű izotópgyárban teljes biztonsággal emberi kéz érintése nélkül állítják elő az ipari és gyógyászati izotópokat. Az intézet valamennyi KGST államnak is exportál majd termékeiből. A képen: a berendezések egyike, nagyméretű manipulátor. (MTI foto Bara) Látogatás a Meteorológiai intézetben Rekordot dönget az idei télutó. Ha kitart még néhány napig, és nem fordul hirtelen zordra az időjárás, talán az eddigi legmelegebb februárnak lehetünk „élvezői”. — De csak hazánkban ilyen kellemesen tavaszias az idő — mondja dr. Berkes Zoltán, a távelőrejelző-osztály vezetője. — Európa északi részében tombol a tél. Skandináviában a mínusz 30 Celsius sem volt ritka. Hajók raboskodnak a Balti-tenger jégpáncéljának szorításában. Kanadában mínusz 51 Celsius fokot mértek. Magyarországot hiába „támadták” ezidáig a 60. szélességi fok felől érkező fagyhullámok. A Kárpátok koronája kivédte a „rohamokat”, és az Atlanti-óceán felől jövő nyugati meleg szelek elterelték a hideget. Tallózzunk a „legek” között. Az ideihez hasonló meleg februárt 1843-ban észleltek a feljegyzések szerint. A havi átlag akkor plusz 7 Celsius fok volt. A legmelegebb nap 19 főik. A leghidegebb február viszont 1929-ben dermesztetté az országot: átlagban mínusz 8 Celsius volt, de mértek mínusz 32 fokot is. Az idei február 3 hetes átlaga plusz 6 Celsius fok. Az eddigi legmelegebb napi hő- mérsékleti érték már a rekord + 19 Celsius. Mintha április lenne. Berkes dr. lapozza a könyveket és készségesen válaszok — Mióta folynak meteorológiád kutatások, milyen „idős” az időjárás tudománya? — A forradalmat a barométer születése jelenti — mondja. — Gyakorlatilag tehát az 1640-es évektől számítjuk tudományágazatunk gyermekkorát. Ebben az időben jelent meg a hőmérő is, tehát már több mint 300 éve folynak a megfigyelések. Anglia, mint hajós-nemzet áll az élen, rendszeres feljegyzéseket őriznek már 1680-ból. Magyarországon 1780-óta „figyelik” az időjárást. A budai Csillagda volt a kezdet, még Mária Terézia alapította. A tudományosabb vizsgálatok azonban csupán 1809-ben, a citadella! csillagdában indulnak meg. 186 éves sorozattal büszkélkedhetünk, ami európai méretekben is számottevő. Ma? Csupán hazánkban mintegy ezer állomás működik. Csapadékot, hőmérsékletet, légnyomást mérnek. Kapcsolataink az egész földgolyóra kiterjednek. Telex-gépeken, távírón érkeznek a jelentések. Képtávírón térképeket továbbítanak, felrajzolva a világ időjárását, a ciklonok és az áramlatok mozgását. Óránként térképezik fel a hazai helyzetet. A tudományos munkatársak csoportosítják az adatokat és következtetéseket szűrnek le belőlük. Mindenfelé műszerek. Az épület tetején hőmérők. A műszerszobában 60 éves barométer, még ma is pontosan dolgozik. Ezekután tesszük fel a kérdést: — Milyen lesz holnap az idő, vajon esik-e majd az eső? — Hisz nincs mindig abban a szerencsés helyzetben az ember, hogy első kézből kaphatja a prognózist. — Erre 100 százalékos pontossággal még mi sem felelhetünk. A meteorológia tudomány és nem jóslás. A rómaiak ugyan próbálkoztak bél- és madárjóslással. De a madaraikat bizony nagyon gyakran becsapja az időjárás. A madár is, a növény is csak a jelenlegi helyzetet észleli, és aszerint cselekszik. A maxiár megindul a meleg felé, a növényen kipattannak a rügyek. Következtetéseket „levonni”, „előrelátni" képtelen. Az időjárás a Nap tevékenységének függvénye. És mivel a Nappal kapcsolatos ismereteink még elég hézagosak, így hosszabb tartamú előrejelzésünk sem lehet 100 százalékos. Magyarország egészen különleges helyzetben van. Országunk fekvése mélyen a Kárpát-medencében egészen bizonytalanná teszi a mindenkori „várható időjárást”. Az érkező áramlatok megtörnek a magas hegygerinceken és gyakran. — bennünket is becsapva — megváltoztatják irányukat. Tudvalevő, hogy a csapadék nagy részben az áramlatok találkozásától függ. Csupán a Szovjetunió és az USA ad1 ki, — mivel aránylag egységes és nagy terület — maximálisan egy hónapra előre távprognózist. Hazánkban a reális lehetőség — még így is tág értelemben véve az előrejelzést — maximum két hét. A csapadék-prognózis azonban még egy napra előre is csak kisebb biztonsággal adható meg. — Érdekes és ezt saját 30 esztendős tapasztalatom is alátámasztja — folytatja Berkes dr. —. hogy a nyári nőnapokban az idő „fordulása” általában a hét végére esik. Angliában csütörtök ez a nap, s mire ideér az esőfront, vasárnap lesz. Visszatérve a február végére és a márciusra: A jelentések alapján még lehetnek télies napok, de a hőmérő higianyszála előreláthatólag így is a 0 és a 10 fok között ingadozik. Azt mondja a fáma, hogy jégtörő Mátyás megtöri a jeget, de ha nem talál, akkor csinál! Erre mi is csak azt mondhatjuk; majd meglátjuk! Regős István Micsoda olvasmány! VASÁRNAPI FEJTÖRŐ Zalka Máté neves Író, a spanyol polgár- háború legendás hírű tábornoka 70 évvel ezelőtt született. Ebből az alkalomból idézünk egyik elbeszéléséből néhány sort rejtvényünk vízszintes 1„ függőleges 15., és vízszintes 54. számú soraiban. VÍZSZINTES: 1. Az idézet kezdete, a függőleges 23-ban közölt elbeszélésből. 13. Ijed. 14. Az író egyik elbeszélésének címe. 15. Kötőszó. J6. Szumátrához tartozó szigetecske. 18. R. ö. 19. Vissza: madár testét fedi. 21. Keresztül. 22. Éva — becézve. 24. Híres kerámikus iparművész vezetékneve. 25. Szeszesitalt fogyasztó. 28. Két magánhangzó. 29. Sóhaj. 30. Török rang. 31. A mese szerint ide kell tenni a könyvet, hogy reggelre tudjuk a leckét (névelővel). 35. Fogaival morzsol. 37. Édes szeszesital. 39. G.F.D. 40. Megszólítás. 41. Nem alacsony. 42. Nappal — olaszul. 44. Igaz (—’)• 46. Mezőgazdasági munkát végző. 48. Valamire jegyez. 49. Régiesen — egyes vidékeken az esik helyett mondják. 51. Csavarod — ismert idegen szóval (—’). 53 Végnélkül: súg! 54. A függőleges 15. folytatása. 57. Fc része. 58. Azonos magánhang- lók. 59 Komikus színészünk névjegye. 60. I.É.P. 62. Fontos (63-ban kettős betű). 66. Após — eszperantóul. 69. Németül: málhacsapat — kiejtve. 70. Zacskó. 72. Nyereg — németül (kimondva). 73. Beton (betűi keverve). 75. Ismért színész és rendező névjegye. 76. Vissza — Békés megyei községbe való. 78. Z. M. 79. Az író egyik novellájának címe. 82. Tetejébe. 83. N. Á. 84. Jegyez. FÜGGŐLEGES: 2. Jegyeztető (—’)■ 3. Mutatószó. 4. Lengyel kikötőváros régi neve. 5. Becézett Ede. 6. Romániai város. 7. M. Z. 8. Szegény lélek — más szóval. 9. Csapadék. 10. R. Z. 11. Párolgó (—’). 12. Kevert — róla. 15. A vízszintes 1. folytatása. 17. Túrókészítés mellék- terméke. (Eleje-s). 20. Hibáztat. 23. Zalka Máté egyik érdekes elbeszélése. 24. Szicíliai város. 26. Szó végén van. 27. A volt régies alakja. 28. Papírra vet. 31. Több mint szeretnél. 32. Ellenérték. 33 Névelővel — közlekedési szakszó, a járatok irányítását jelzi. 34. Felsegít, pl. kabátot. 36. Az árunak van. 38. Járom. 41. Régiesen: szeny- nyest tisztít. 42. GÓFI. 43. Jugoszláv város. 45. Talál. 47. Diktál (... mond). 50. A magas fára mondják, hogy ... ér. 52. Tábor — ismert idegen szóval (betűi keverve). 55. Kilátásba helyezte máma. 56. Gyorsan megy. 61. Felfogni. 63. A bűncselekmény elkövetőjéhez vezet 64. Ez óriáskígyó. 65. Szénsavból lecsapódó termék (—’). 67. Japán sziget. 68. Névelővel — a növény része. 71. Hangot ad (—’). 74. Országos Takarék- pénztár. 77. Trombitahang. 80. T.R. 81. Tiltószó. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., függőleges 15., vízszintes 54, valamint függőleges 23., vízszintes 14., és 79. számú sorok megfejtése. Április 10-i keresztrejtvény helyes megfejtése: ...az ünnep, — a szabadság sétára megy. Hős népe ágat lenget, s ő kézenfogva vezeti szép gyermekét, a rendet! Könyvjutalmat nyertek: Tormai Lajos Salgótarján, Bibók László Salgótarján és Király Albertné Pásztó. A könyvet postán küldjük ki! * r~ m 5~” r~ 6 7 " t 9 10 11 12 pl ia V a iS n 4 1? 0 u 3 ÍJ 20 21 J la 22 23 a 29 25 u 27 Öl 3| 2» IS 3 29 a 30 a 31 32 33 ST“ 3« la] J7 34 ai ii m ** a m a 92 93 Mi *4 3 96 1 w 31 9* m 50 Ö! 51 52 Öl Vi i SS sí 5fi a S7 a m 5« ai S3 ai m 60 64 U C3 6*« cs a 66 69 SS 1 69 |a 10 v M a 72 n 3 75 a 7í ii •» m 19 so ti ai 8 2 n 83 u L... Ajándékkal kezdődött. Feleségem a születésnapomra megvásárolta nekem az ^Orvostudomány egyetemes története" című könyvet, amelyet nagy élvezettel kezdtem olvasni. — A 37. oldalnál, egy betegség leírását olvasva, kis szorongást éreztem, valahogy az volt a benyomásom, hogy én már hetek óta pont ebben a kórban szenvedek, csak éppen eddig nem tudtam róla. — Bolond vagy — mondta a feleségem, de én leintettem: — Mit értesz te a gyógyításhoz? Ki kell várni az inkubációt. — Mi az? — L appangási idő. Félek, hogy ebből a kis náthából még szörnyű baj származik. Rhinoszkópiá- ra is szükség lenne. Feleségem dühös lett: ' — Azelőtt nagyon jól megvoltál rhinoszkópia nélkül is. Egyébként mi az? — Szörcs-zörej vizsgálat. A légiutak hangját állapítja meg. Nejem ismét gyakorlatiasan gondolkozott. — A légútiakról jut eszembe. Vasárnap menjünk repülőgépen Pécsre. Megijedtem. — Hogyne, hogy spasmust kapjak? Persze, nem tudod, mi az? Izomgörcs. Aki hajlamos rá, magaslati helyen megkapja. — Akkor utazzunk vonaton. — Bolond beszéd! Hogy a tömegben ram prüszköljenek és millió bacilust szívjak be? Nem megyek vonaton! Ez a legjobb prophylaxis, a betegség megelőzése. Másnap orvost hívattam, aki a doktorok derűs hangján kérdezte•’ — Valami kis panasz? — Félek, hogy nem is olyan kicsi. Azt hiszem, pleuritisem van, — suttogtam. — Hol fáj? — kérdezte az orvos. — Itt a lábamban — mutattam. — Még jó, hogy a lábában nem lehet mellhártya- gyulladása — mondta nevetve az orvot. — Biztosan kettőt lapozott az orvosi könyvben, — mosolygott a feleségem, és elővette a cipőmet, melyből kihúzott egy kiálló szögei. — Ez nyomta a lábát, — mutatta diadalmasan. Másnap feleségem névnapja volt. Ajándékul azt kérte, hogy tüntessük el a könyvet. Az hiszem, ez volt az első ilyen eset a könyvek történetében. Beleegyeztem kívánságára, de a könyv „kivégzése” előtt még gyorsan elolvastam egy fejezetet. Elsápadtam. — Mi történt? — ijedt meg a feleségem. — Semmi, semmi, most utólag ijedtem meg. Ugyanis nemrég még megesküdtem volna, hogy eklampsiám és carcinosisom van. De most már biztosan tudom, hogy nincs. — Honnan tudod? — kérdezte a feleségem. — Na hallod? Ha az lett volna akkor már nem élnék ... Palásti Lásatt
