Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-17 / 90. szám
J<m. áprftts 17. vasárnap tröCRAD 7 Július-augusztus Gondolatok iskolapolitikánk Magyarországi nyári egyetemet nyolc Tárosban A magyar Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ez év nyarán nyolc nyári egyetemet szervez: Soproni Nyári Egyetem (Miskolc), Borsodi Nyári Egyetem (Miskolc) Balatoni Nyári Egyetem (Veszprém), Szegdi Pedagógiai Nyári Egyetem (Szeged), Dunakanyar Művészeti Nyári Egyetem (Esztergom), Népek Barátsága Pécsi Nyári Egyetem (Pécs), Debreceni Nyári Egyetem (Debrecen), Georgj kon Nyári Egyetem (Keszthely). A TIT Nyári Egyetemek Országos Intéző Bizottsága az idei nyárra is gazdag programot állított össze. A nyári egyetemek rendezvényein Magyarország életét, egyes tájait, városait és azok környékét igyekeznek bemutatni. Lehetővé teszik történelmi és művészeti emlékek, jellegzetes magyar természeti kincsek, mezőgazdasági és ipari létesítmények, a tudományos, kulturális és társadalmi élet, a népszokások és népművészet egy-egy területének megismerését. Az előadásokat kiváló magyar tudósok, neves szakemberek, meghívott külföldi és hazai előadók tartják. Az előadásokat és vitákat kirándulások, városnéző séták, múzeum-. tárlat-, intézményláto- gatásoik, művészi műsorok, filmek, s egyéb bemutatók illusztrálják. Szakemberekkel, üzemi és mezőgazdasági dolgozókkal való találkozókat, tapasztalatok szerzését és kicserélését is segíti a program. A nyári egyetemeket az ország legszebb városaiban, híres magyar fürdőhelyeken rendezik, ahol az ismeretszerzésen és szórakozáson kívül üdülést, pihenést, hajó és autóbusz utazásokat is nyújtanak. A változatosságot ezenkívül hangversenyek, szabadtéri színpadokon művészi előadások, népi együttesek fellépései, filmbemutatók, zenéstáncos összejövetek szolgálják. A gazdaság és Ideológia összefüggésében jelentős helyet kap a korszerű, általános műveltség megszerzése, az ifjúság és a felnőtt lakosság iskolarendszerű oktatása. Az 1961. évi III-as törvény nagyon fontos lépést tesz a közoktatási rendszer átépítésével a tanulás, az ifjúság nevelése, képzése érdekében. A felismert törvényszerűséget —. hogy a korszerű gazdasághoz, a szocialista embertípus kimunkálásához minél több képzett, szocialista eszmeiségben nevelt tanuló álljon a szocializmus építésének szolgálatába — a párt. az állami szervek, s egész társadalmunk támogatja. Ez jutott kifejezésre az ország- gyűlés, a különböző megyei tanácskozások vitájában is. A társadalmi igény helyesen nyer megfogalmazást a tankötelezettség korhatárának felemelésében, a középfokú oktatás lehetőségeinek nagyobb arányú kibontakoztatásában, a szakképzés szerepének növelésében, a felnőtt- oktatás iránt támasztott köFilmjegyzet „fi hétköznapi fasizmus“ Jelentős szovjet dokumentumfilm TÖBB MINT KÉT MILLIÓ „ellenpontozás”-a „A hétiköz- csürhe között. A tömeg ön- méternyi Korabeli filmhíradót napi fasizmus” egyik művészi tudatos, a tömeg — amelyről néztek Mihail Romm, a kivá- módszere. Mert művészetet is József Attila énekelt — tud- ló szovjet filmrendező és ad ez a dokumentumokat per- ja, hogy mit akar. A csürhe munkatársai ahhoz, hogy ősz- gető film! Az igiazság meg- azt „aikarja”, amit a „vezé- szeállitsák azt a két és fél- mutatásának művészete ötvözi rek” akarnak... órás dokumentumfilmet, össze a fasizmus történelem- Több mint két évig készült amely nemcsak azt mondja el, ellenes történetének doku- „A hétköznapi fasizmus”, mi történt Mussolini Olasz- mentumait. Mi van a fasiz- amely a fasizmust — és a országában és Hitler Német- mus hétköznapjai és ünnepei fasizmust szülő imperializ- arszágában, hogy milyen volt mögött? Hogyan függ össze must — leleplező dokumen- az az út, amely az utcákon tömeggyilkosság és „Kraft tum-filmek sorában egy edmasírozó fasiszta roham-osz- durch Freude”, azaz „öröm- dig el nem ért, összegező szin- tagosoktól Auschwitz krema- bői erő” mozgalom? Ilyen tig jutott el. Több mint két tóriumaiig, nagymultú nemze- kérdésekre ad választ a film. évig készült ám több mint tek erkölcsi válságáig veze- A MAGA ESZKÖZEIVEL, húsz évet — sőt, ha a „mo- tett, hanem azt is, hogyan, a frappáns szemléltetés brá- dem” imperializmus középmilyen eszközökkel érték el város módszereivel mutatja kori gyökereit tekintjük — Hitlerek az emberek elbódí- meg, hogyan szédítette el a évszázadokat fog át. tását. Éppen mert a világ „Fackelzug”-ok — nagy fák- AZ EMBERI MÉLTÓSÁG közvéleménye előtt — de azok lyásmenetek —, a parádék, az védelmében, a szocialista hu- előtt is, akik öntudatlanul, ha_ egyenruhák, a megafonok és manizmus védelmében szól mis ösvényekre vezetve, cin- filmhíradók szünetet nem ez a film, amely a korabeli kosságba kerültek a fasiz- hagyó, lélegzetvételnyi elgon- filmhíradók mellett néhány mussal — már régen leleple- dolkodást sem engedő sora mai képsort is bemutat. Egy- ződött a fasizmus lényege, a kisemberek egy nem jelen- részt képsorokat a békés élet- megengedhette magának a téktelen részét is. Már nem bői, másrészt képsorokat, nagyszerű szovjet film alko- az volt a fontos, hogy mit amelyek azt mutatják, hogy tó gárdája: ^ döntő módon js mond a „Führer”, hanem, vannak még erői a neofasiz- azokat a pergő képeket is fel- hogy a „Führer”, a „Vezér” musnak. Márpedig a neofasiz- használja, amelyeket buzgó, mondja. És a gondolatokkal mus, az antikommunizmus, a igyekvő náci filmesek azzal nem ellenőrzött Hang, a ké- revams-politika a békét és az a céllal vettek fel, hogy a telyekkel nem ellensúlyozott emberi méltóságot veszélyez- legelőnyósebb oldaláról mu- Látvány a kartellek, trösztök teti. „Termékeny még az öl” tessak _ ^be a közönségét által mozgatott gengszterben- — mondja B. Brecht a Hitle- lenyűgöző „Führer”-t, a ,ja engedelmes eszközeivé bé- réket ábrázoló „Állítsátok meg hódítani induló, vidám ní^^ta az embereket. Ezt az Arturo Ui”-t prológusában. „Wehrmacht”-legényeket, az ördögi mechanizmust nem Ám az ilyen okosan nevelő ünnepelt „Ducé”-t. Es bár elmagyarázza, hanem megmu- filmek, mint amilyen „A hét- a film képsorainak csak kis ^tja a film. Figyelmeztetve köznapi fasizmus”, nagysegít- hányadát teszik azok, amelyek minden nézőjét arra, hogy séget jelentenek az új Áraz embertelenség jelenségeit milyen alapvető különbség íuro Ui-k — és Ui-jelöl tek — közvetlenül^ elénk tárjak, a van a történelemnek irányt leleplezésében és megáilítá- film grandiózus mementó. An- atjó tömeg és a bármily im- sában. rak érezhetik azok a nem- pozánsan ható, de belül üres —1. zedíkek is. akik nem élték át a Radnóti Miklós-féle „Oly korban éltem én...” szégyenét és megaláztatását, akik nem is éltele még akkor, amikor a hitierek és mussolinik uralkodtak. Mert szégyen volt nem csupán ölni, hanem az is, hogy oly sokan nem vették észre a gyilkosokat és gyilkosságokat Ramm és munkatársai az események és dokumentumok gazdag arzenáljából a legjellegzetesebbeket mutatják fel. Nemcsak fal mellé állított áldozatokat láthatunk, hanem — például — a varsói gettóba kiránuló „turisták”-at is. És mai szemmel a kivégzések látványa sem borzalmasabb, mint az, hogy a gettó szenvedéseiben élvezetüket lelő kirándulók visszafelé, a hajón vidáman süttetik arcukat a nappal . . Az elriasztó és groteszk, az önmagában borzalmas és éppen „derűjével” el- borzászló képeknek Romm-i Megjeleni a Valóság legújabb szánta A valóság áprilisi számában három tanulmány foglalkozik Lenin életművével, s annak napjainkra is érvényes tanulságaival. Gyurkó László A második forradalom című írása azt a történelmi pillanatot eleveníti fel, amikor Lenin, Oroszországba visszatérve, meghirdette a szocialista forradalom közvetlen programját. Huszár Tibor A gyakorlat filozófusa című tanulmánya a történelemhez szüntelenül cselekvőként közeledő, a változó helyzetekhez mindig új megoldásokat kereső Leninről szól. Tolnai György A Szovjet gazdaság helyreállítása a lenini új gazdaságpolitika alapján című írásában a NÉP problémájával foglalkozik A Múlt és jelen című rovatban Andics Erzsébet tanulmányát olvashatjuk: Revízió al á kell-e vennünk Marx és Engels nézeteit az 184S—49-es magyar forradalomról? Márkus István A nyírkátai szövevény című szociográfiájának első részében egy nyírségi község gazdaságtörténetét és jelenét elemzi, keresve a helyi termelőszövetkezet kedvezőtlen eredményeinek okát. A Kulturális figyelőben a nemrég zárult képzőművészeti és iparművészeti kiállítás néhány tanulságáról és a film-montázs kérdéséről olvashatunk. s kérdéseiről vetelményekben, a továbbképző iskolák szerepének tisztázásában. Az iskoláztatási lehetőségek bővülése a szocialista hatalom viszonyai között sem korlátlan. A számszerű fejlesztést a népgazdasági igények mellett az ország teherbíróképessége, a tárgyi és személyi feltételek adott szintje határozza meg elsősorban. Igaz viszont, hogy e fontos iskoláztatási feladatok nem egyforma súllyal esnek latba minden iskolatípusban. Országos és megyei szinten egyaránt érvényes, hogy az általános iskola bevált iskolatípus, az általánossá tételt azonban még csak megköveteltük. Gondot okoz megyénkben a korábbi évek lemaradásának gyorsabb ütemű be- pótlása. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink ellenére sem lehetünk megelégedve a normál időben végzett tanulók arányával (75 százalék). Mindebből következik, hogy e tekintetben a számottevő fejlődés ellenére sem megfelelő az iskolák oktató munkája, a tanulókkal való differenciált foglalkozás, bizonyos fokig formális a hátrányos körülmények között levő tanulókkal való bánásmód. Az országos átlagtól való lemaradást a tankötelezettségnek Í6 évre történt felemelése lényegében megoldotta, a végzett tanulók aránya e formák között eléri a 90 százalékos országos átlagot. Van ennek szépség hibája is. A normál korban nem végzett, és nem gyógypedagógiai alany tanulók egy része később, amikor korban és érettségben megfelelő szintre jut, jelentkezik a felnőttoktatásban és növeli azt a hátrányt, amely megyénkben már amúgy is jelentős. A részletességre való törekvés igénye nélkül csak megjegyzésként említem, hogy az elmúlt években tömegesen megindult általános iskolai felnőttoktatás csökkenő tendenciát mutat. Ennek objektív alapja, hogy a különböző társadalmi funkciókat betöltő személyek a termelésben, közéletben élenjárt munkások, alkalmazottak elvégezték a 8 osztályt, s egyre inkább a nehezebben beiskolázható rétegekhez jutottunk el. Ennek megállapítása azonban nem teljes igazság, hiszen oktatási és népművelési módszereink nem elég kiforrottak, a tananyag további felnőötesítése is szükséges. Külön figyelmet érdemel és munkánkban erőteljes figyelmeztetést az analfabétizmus felszámolásának lassú üteme. Középfokú iskoláztatási tevékenységünk bonyolultabb, sokrétűbb. A megye lakossága továbbtanulási arányának számszerű növekedése pozitív, nagyfokú kulturális fel- emelkedés fokmérője. A továbbtanulásban megyénk sajátosságaiból adódóan már a közelmúltban is nagyobb szerepet kapott az ipari tanulóképzés. A fontos kiegészítő szerepet betöltő gyors- és gépíró iskolába szintén megnövekedett a létszám 1961-hez viszonyítva. A továbbképző iskolákban résztvevő tanulók száma nem igen növekedett a körzeti központba való utazási nehézségek miatt, összegezve a középfokú beiskolázási tevékenységünket, megállapíthatjuk, hogy a számszerű eredmények jók, a továbbta nulók aránya 73 százalék körül ingadozik, ami a 8. osztályt végzettek beiskolázási arányát mutatja. Nem ilyen kedvező a nép- gazdasági igényeknek megfelelő középfokú beiskolázási tevékenység, elsősorban középiskolai vonatkozásban. Fnnek okait több tényezőre lehet visszavezetni. Az 1951- ben kialakult középiskolatípusok olyan helyzetet tükröztek, amikor a népgazdaságban jelentős hiány volt a középkáderekben és az egyetemekre, főiskolákra való tömegesebb felkészítés miatt a gimnáziumok kapuit szélesre kellett tárni. A szocializmus építésének jelenlegi szakaszában — és ezt az országgyűlés vitája is mutatta — nem lehet tovább folytatni ezt. a gyakorlatot. A társadalmi-gazdasági szükségletekhez a jövőben sokkal jobban kell kapcsolódnia az iskoláztatási tevékenységnek, és az iskolarendszer módosítását is magával kell hoznia. Ebből is következik, hogy a megyénkben jelentős szerepet betöltő középiskolai hálózatban felül kell vizsgálni és növelni kell a szakmai ismereteket nyújtó középiskolai beiskolázási arányt. Ennek természetesen komoly előfeltételeit kell megteremteni. Legfontosabb áltétel a megyei ifjúsági munkaerő mérleg elkészítése, amely legalább 10—15 évre kimutatja a munkaerő igényeket és biztosítja a nép- gazdasági igényeknek megfe- beiskolázást. E kérdéssel összefüggő gond a szakmai gyakorlatokhoz szükséges bázisüzemek biztosítása. A szakos oktatás igényei ugyanis fokozottabban megkövetelik az együttműködő üzemek technikai apparátusának igénybevételét éppúgy, mint a modem műhelytermek iskolában történő kiépítését, annak modern technikai szinten történő kialakítását. A szakoktatás színvonalának! emelése megköveteli megyénkben a szakemberek jobb elosztását, a különböző tanintézetek szorosabb együttműködését, a tanteremhálózat ésszerű felhasználását. U gyanehhez a kérdéscsoporthoz tartozik a korábban kialakult képzési formák vizsgálata. Megyénkben ugyanis az a sajátos helyzet alakult ki, hogy az iparitanuló képzés és a középfokú technikumok biztosítják az alapvető szakmákból az utánpótlást. Egyes szakmacsoportokból, szakmákból több megye utánpótlását is segítik. Gondot okoz a kisebb létszámot jelentő megyei szükségleteket kielégítő ágak működtetése, anyagi és személy, szempontból egyaránt. Ezéri szükséges a megyék, városok közötti szervezettebb kooperáció, egyes esetekben a vegyes típusú középiskolák (gimnázium, szakközépiskola) időleges együttes fenntartása és működtetése. Ez viszont a diákotthoni helyek függvénye. A megoldást sürgeti, hogy megyénk nyugati része objektíve kevesebb technikust és középiskolást kap korábbi iskolatelepítési hiányosságok miatt. Az elkövetkezendő időben is fennmarad a gimnáziumok felelősségteljes szerepe mind a felsőfokú intézményeikre való felkészítésben, mind a tanulóifjúság általános műveltségének növelésében. Nem jelenti ez azt, hogy szoros kapcsolatot ne tartson az élet követelményei veíL A gimnáziumi oktatás színfoltjai a tagozatos osztályok. A tárgyi és személyi feltételek biztosítása után beindított tagozatos osztályok jelentős szerepet töltenek be egy- egy tárgy elmélyültebb megismerésében, amely előnyt jelenthet felsőfokú intézmé nyekbe való felvételeknél. A megyénkben működő orosz tagozati osztályok jelentős eredményeket könyvelhetnek el. Nem állhatunk meg azonban egyhelyben. Fontos feladatunk az osztályok fokozatos bővítése, elsősorban természettudományi területeken. A bővítés természetesen az iskoláztatási körzethatárok megyei szintre történő bővítését is jelentik, ami a kollégiumi helyek száma növelésének szükségességét vonja maga után. Megyénk ipara, mezőgazdasága, közlekedése, kereskedelme számára a szakmunkás utánpótlást a MŰM rendszerű képzés oldja meg. A beiskolázási arányok is mutatják, hogy szerepe nő. A jelentkezések azonban nem minden esetben a nép- gazdasági igények alapján történnek. Az egyes szakmák iránti érdeklődés eltérő képet mutat. A kedveltebb szakmák mellett — villanyszerelő, autószerelő, kozmetikus stb. — kevés a jelentkező, az ács, kőműves, kovács szakmákra. Külön gond a lányok alacsony aránya a szakmunkás- képzésben. Ennek számottevő növelésére a jövőben- sines remény, mert a megyében zömmel nehézipari jellegű üzemek vannak. Jelenlegi arányuk (19,4 százalék), tehát tovább nem nagyon növelhető. Az ez évben beinduló emeltszintű képzéstől, mint a szakmunkásképzés új növelést jelentő formájától, sokat várunk, részben mert nagyobb elméleti szakmai ismereteket nyújt, részben pedig azért, mert megkönnyíti a középiskola elvégzését A mezőgazdasági szakmunkásképzés új alapokra való helyezése szintén jelentősen hozzájárul a megye szakmun- kás-igényelnek kielégítéséhez, E tekintetben jelentős feladatot oldanak meg az új tartalommal induló továbbképző iskolák. A végzett szakmunkások, a szakképesítést, vagy szakismereteket különböző formák között szerzett tanulók tervszerű elhelyezését gátolta a megyei koordinálás hiánya, az ágazati képzés egyoldalúsága. A közelmúltban létrejött megyei oktatási tanácsnak nagy szerepe lesz a különböző képzésben érdekelt szervek tevékenységének összehangolásában, a gazdasági állami szervekkel való együttműködés megjavításában, az elhelyezkedés elősegítéséiben. Mind a középiskolákba, mind a szakmunkásképző intézetekbe való beiskolázás céltudatosabb, tervszerűbb, elmélyültebb, a társadalmi érdekek és a tanulók igényeit is figyelembe vevő pályaválasztási tevékenységet igényelnek. A népgazdaság a jövőben zömmel fizikai munkásokat igényel. Ebből is következik, hogy az általános műveltség megszerzése iránt vágyat nem sértve, a felsőfokú intézményekbe való felkészítést elősegítve, a középiskolai nevelési lehetőséget Iáhasználva, fenntartsuk a gimnáziumi képzést, de a tanulókat elsősorban a szakismereteket nyújtó pályák felé irányítsuk. Már az 1966—67-es tanévben érvényesíteni kívánjuk beiskolázási tevékenységűnkben is ezt a fontos elvet. A középiskolai arány tartásával, a szakmunkás képzésbe bevonandó tanulók számának növelésével kívánunk közelebb kerülni a népgazdasági igények kielégítéséhez. A felnőttoktatási beiskolázást középiskolai szinten még inkább a népgazdasági igényeknek megfelelően kell végezni. Mindenféleképpen el kívánjuk kerülni azt az ellentmondást, hogy a jelenlegi munkakörének nem megfelelő képzési formába vegyünk fel felnőtteket, háziasszonyokat, ami által a nappali tagozaton végzett fiatalok elhelyezését is gátoljuk. Ez elsősorban a gépipari és közgazdasági technikumok esti és levelező tagozataira vonatkozik. I skoláztatási gondunk nem kevés. A társadalmi szervek azonban pedagógusaink segítésével mind inkább hozzájárulnak a nagyarányú tanulási kedv kibontakoztatásához, ifjúságunk, s az egész lakosság általános, szakmai, politikai műveltsége emelkedéséhez, a szocialista ember kialakításához, a mind nagyobb igénnyel fellépő társadalmi-gazdasági követelmények megközelítéséhez. Molnár Pál a megyei oktatási tanács titkára
