Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-16 / 89. szám
írefi. április 16. szombat NÓG R A D 3 Sxturialiata módon. \x emberneveiéi iskolái A szocialista embertípus kialakítása nem megy máról holnapra, igen hosszú folyamat. Különböző szemléletek, beállítottság, egy sor káros nézet, szenvedély, durvaság, irigység, érzékenység, jó és rossz tulajdonság van az emberekben. A szocialista brigád a legkülönbözőbb jellemű emberek közössége. A jó és rossz tulajdonságok csapnak össze, sokszor egyetlen emberben is. Egymástól tanulnak, egymás kárából okulnak, és közben úgy csiszolódnak mint a drágakő. Lassan, sokszor verejtékkel, de mindig fényesebbre. — Nekem az öcsémmel volt a legnehezebb, mondta nemrég egy salgói brigádvezető és hozzátette: — ahogy teltek az évek, megváltozott, a jó legyőzte benne a rosszat. — Határoznunk kellett bri- gadértekezleten, hogy az egyik tagunk ne kaphassa kézhez a fizetést, a feleségének adják — újságolta Angyal Vilmos Király-táró brigádvezetője. Ma már nincs ilyen gondjuk, nem a kocsmába, haza kerül a fizetés. — Sorozatos verekedésért elítélték, utána odavettük a brigádba. Ma a legnyugodtabb ember, bármit bízunk rá példásan elvégzi — ezt viszont egyik nagybátonyi brigádveze- tö mondta. — Harmadszor is visszavettük, pedig nem kényszeri tett rá senki bennünket. Ivott, rossz társaságba került. Ismerjük a jó tulajdonságait is. Ha ml nem segítjük, ki segítse? Bízom benne, hogy mégis sikerül megváltoztatnunk. — ezt viszont Schmida Antal brigádvezető mondta egy visz- szavett brigádtagról. Csak néhány példa a sok száz közül. Van olyan is, amikor a feleség kérte, vegyék a brigádba a férjét, mert ott biztosan megváltozik. És olyan is, amikor köszönetét kapott egyik vagy másik brigád kívülállóktól. mert helyes útra térített valakit. Ez a közösség, a környezet emberformáló hatása? Új jellemek alakulnak ki, amelyek mindjobban igazodnak egymáshoz, de a jó csak harcban győzheti le a rosszat. Érdekes megfigyeléseket lehet tenni egyes szocialista brigádok üzemen kívüli életével kapcsolatban. Mind többen kapcsolódnak be lakóhelyükön is a társadalmi életbe. Somlyón felszabadulási emlékművet építettek a Forgácsaknai brigádok tagjai. Közülük kerül ki a könyvtáros. Nem ismerem a pontos statisztikát, de jól tudom a bányászadta községekben sok tanácstag az üzemben szocialista brigádtag. A munkahelyi közösségi szemlélet kint a magánéletben is érvényesül. A segíteni akarás ma már nemcsak azt jelenti, hogy elmennek a brigádtag házát építeni, hanem kezdeményezői és aktív résztvevői a társadalmi munkának, legyen az a salgói úttörőház, vagy az üzem rendezése, csinosítása. Sok sok társadalmi munka történetét lehetne megírni, hiszen olyankor mindig egy kicsit közelebb kerülnek egymáshoz a közösség tagjai. Sok olyan brigád van, hogy ahányan vannak annyi községben laknak. Ma már nem a közös mozilátogatásokra és egyéb, csak látványos összejövetelekre helyezik a hangsúlyt, hanem például a legutóbbi közös jutalmat a legtöbb brigád közös országjáró útra, családos kirándulásra tartalékolta. De mennyivel kulturáltabb szórakozás ez, mint akármelyik szeszes összejövetel. A jót könnyebb megmondani, mint a rosszat, de egy utóbbit is néha meg kell tenni. A napokban az egyik kis- terenyei brigád ilyen szándékkal ült össze. Az egyik tag családi gondokkal küzd, mert az apa többször a pohár fenekére nézett. Emberségesen megmosták a fejét, de megértette, hogy az ital csak elködösíti, de meg nem oldja a gondot, neki kell azt józan fejjel rendeznie. A közösségi szemléletből fakad az is, hogy ma már mind kollektivebben lépnek fel a hibák ellen. Bátrabban és tegyük hozzá, hozzáértőbben mondanak véleményt a világ eseményeiről is. Az egyik For- gách-aknai brigádvezető úgy fejezte ezt ki: ha azt akarom, hogy ne essen csorba a vezetői tekintélyen, nekem kell először újságot olvasni, felkészülni, mert falatozás közben ugyancsak levizsgáztatnak- A kérdésekre pedig csak világos választ fogadnak el. A szocialista brigádok körében az üzemi demokrácia egyre nagyobb tért hódít. Véleményüket nem rejtik véka alá. Igényeik vannak, amiért, ha kell harcolni is tudnak. Javaslataikat a több szem többet lát elve alapján állítják össze és teszik meg. Nem véletlen, hogy egyre több például a brigádok által kidolgozott újítási javaslat. Nem az egyéni érdek, hanem a közösségi a lényeges. A nógrádi bányász szocialista brigádok életéről, munkájáról még nagyon sokat lehetne írni. E néhány példa is olyan, amely alkalmas általános következtetések levonására. Kétségtelen, hogy a fejlődés üteme évről-évre gyorsabb. Mindig több a jó példa, amely hatással van a kívülálló dolgozókra is. Van azonban még néhány olyan dolog, amiben segítségre szorulnak a szocialista brigádok. Gondolunk itt elsősorban a munkájukhoz szükséges műszaki feltételek állandó javítására, a terhek egyenlőbb elosztására. A nehéz, komplikáltabb, nagyobb szakértelmet, sőt fizikai erőt kívánó munkáért, ne sajnálják sehol a nagyobb elismerést sem. Egy másik igen fontos teendő az oktatások segítése. A sok kísérletezés után végre meg kellene találni a leghelyesebb módszert. Nem egy tanulni vágyó éppen a feltételek, a kellő segítség hiányában mond le céljáról. Az üzemi művelődési otthonok is jobban segíthetnék a szocialista brigádmozgalmat. A mozgalom egyre terebélyesedik, gyarapodik, mind tartalmasabb lesz. szocialista emberformáló ereje nagy dolgokra képes. Hasznosítsák ezt az erőt a célnak legjobban megfelelően a bányáknál. (Vége) Bodó János Jelentés Inolvvecéről Két tudósítás is érkezett lapunkhoz az ipolyvecei Alkotmány Tsz-ből. Minthogy Veee jó távol fekszik a megye- székhelytől és január óta nem adtunk hírt a szorgalmas tsz- tagok munkájáról, most némi rövidítéssel mindkét tudósítást egyszerre közöljük. Munka és jövedelem — A mi termelőszövetkezetünkben — mondja Tóth József, az ipolyvecei Alkotmány Tsz elnöke — a gazdaság fejlődésével és erősödésével párhuzamosan a tagság öntudata is megváltozott. Kialakult a munkásosztály igazi szövetségese, az egységes paraszti osztály. Elmosódtak azok a nézetek, hogy „én nem dolgozom a vezetőségnek”, vagy „dolgozza meg a földet az, aki bevitte a tsz-be." A tagság érzi és érezze Is, hogy gazdája a termelőszövetkezetnek. Az emberek arcán feszült figyelem tükröződik. Gondolatban helyeselnek az elnöknek: igen, ez így van. Az elmúlt öt esztendő alatt a tagság valóban összeforrott, mert belátták, hogy csak így tudnak jó eredményeket elérni. A tsz elnöke elmondja, hogy a növénytermesztés hozamai a sok esőzés következtében nem a tervnek megfelelően alakultak. Sok volt a kiesés az állattenyésztésre tervezett árbevételeknél is. Egyedül a szamóca termelésénél sikerült igazán kimagasló terméseredményeket elérni, amely nagyban hozzájárult az egy munkaegységre jutó jövedelem alakulásához. Az árvíz igen nagy károkat okozott, mert a 600 hold rét teljes termését elvitte. Ezért, hogy az állatállomány részére a szálas- takarmány szükségletet biztosítani tudják, a vásárláshoz kellett folyamodni. A vezetőség és a tagság minden erejét megfeszítette, hogy a sok elemi csapás ellenére a termelőszövetkezet tovább gyarapodjék. Hogy a kieséseket sikerült pótolni, az elsősorban Pénz áll a házhoz Ma a 2. számú AKÖV három főnökségén ünnepi gyűléseket tartanak. Rövid beszámoló mindenütt lesz, de a legizgalmasabb napirendi pont kétségkívül a nyereség- részesedés kiosztása. A közlekedési dolgozók. tavalyi munkájuk eredményeként nyolcnapi átlagos keresetnek megfelelő nyereségrészesedéshez jutottak. Ez az alapösszeg, amely azonban egyénenként lehet több, ahhoz képest, hogy a dolgozó mennyi ideje tagja a vállalatnak, s munkáját milyen lelkiismeretességgel végezte. Körülbelül egymillió forint kerül így kiosztásra. Ez alkalommal nyújtják át az arra érdemesnek bizonyult munkásoknak, alkalmazottaknak —1 százhatvan embernek — a Kiváló Dolgozó oklevelet és jelvényeket, mintegy százezer forintnyi pénzjutalom kíséretében. a tagság önfeláldozó munkájának az eredménye. Igen, akik hallgatják a nyilatkozatot, maguk is visszaemlékeznek a sokszor korahajnaltól késő estig tartó kemény munkában eltelt napokra, az esős nyár okozta erőfeszítésekre. Az eddig elért eredmények igen jók. Míg 1963-ban a prémiummal együtt 67 forintot ért egy munkaegység, 1964-ben már 68,35 forint volt az egy munkaegységre jutó jövedelem, most pedig az 1965- ös év értékelésénél, az árvízkárok ellenére is, a prémiumra kiadott előleggel együtt 92,80 forintra nőtt az egy munkaegységre jutó jövedelem. A prémium nélküli munkaegység értéke: ötvenkét forint. Az egy tagra jutó jövedelem: 21 364 forint. Nem feledkezett meg a tsz a tartalékolásról sem, mert csupán a forgóalapra 3 069 000 forintot tartalékolt, de nagyobb összegeket tett félre a szociális alapra, földjáradék fizetésére és biztonsági tartalékra is. — Arra törekedtünk — fejezi be az elnök, — hogy mindenki az általa végzett munka arányában részesüljön a közös jövedelemből. Kmetty Lajos Gépek és önköltség Nagyobb fáradság, jobb törődés a gépekkel, jobb eredményt, nagyobb teljesítményt jelent. Ezt vallják az ipolyvecei Alkotmány Tsz-ben is. Mint több más termelőszövetkezetben, ők is felismertéle, hogy a gépekkel való jó törődés többszörösen megtérül. Az ipolyvecei traktorok gazdái, a tsz-vezetőinek dicséretére legyen mondva, törődnek a gépek sorsával, mégpedig nem is akárhogyan. Jelenleg nyolc traktorral és a hozzájuk tartozó munkagépekkel rendelkeznek. A gépekkel való törődést, a jó bánásmódot három dolog mutatja igazán. Az elnöki iroda falán be- rámázött oklevél hirdeti, hogy az ipolyvecei traktoros brigád eredményes munkája alapján a szocialista brigád cím büszke birtokosa. A kilenc erőgép tavaly nenij kevesebb, mint 7167 normálhold munkát végzett. A gépek kihasználása tehát igen jó. A jó kihasználás a gazdaságos üzemeltetéssel együtt jár. A tsz könyveléséből könnyűszerrel kimutatható, hogy egy normálhold gépi munka önköltsége, az amortizációt is figyelembe- véve, a 70 forintot sem érte el. Ez igen kedvező mutató. Külön dicséret illeti a tsz vezetőit, hogy folyamatosan figyelik a költségek alakulását. Minden gép munkájáról tájékozottak. Törődnek minden apró problémával, melyek a gépek üzemeltetését befolyásolhatják. A gépek közvetlen gazdáinak, a traktorosoknak az anyagi és erkölcsi megbecsülése jól érvényesül a tszMolnár Istvánné a növénytermesztés szorgalmas dolgozója. ben. Nincs egyenlősdi. Aki jobban törődik a gépével és így nagyobb teljesítményt ér el, vastagabb borítékot kap. Mitecz Ferenc például a szövetkezet legjobb traktorosa az 1965-ös gazdasági évben 38 ezer forintot keresett. A sok más egyéb elfoglaltság mellett tehát érdemes a tsz vezetőinek nagyobb gondot fordítaniok a gépek, re. Sarkad! Ernő Róza István, a szövetkezet állatgondozója. Gazdasági fejlődésünk időszerű kérdései Gazdasági hatékonyság Az emberiség sok évezredes fejlődésének gazdasági alapja mindig is a munka termelékenységének emelkedése volt. Előbb egyszerű szerszámok, majd bonyolultabb gépek, munkamódszerek segítették ebben az embert. Ugyanaz a munkamennyiség mind több és magasabb színvonalú szükséglet kielégítését tette lehetővé. Sőt, a fejlettebb társadalmakban az emberek egyes csoportjainak már nem kellett közvetlen termelő munkát végeznie, mert helyettük is megtette ezt a társadalom más csoportja. Tudománnyal, művészettel, oktatással, gyógyítással is foglalkozhattak már. A munka termelékenysége nő, ha egyre hatékonyabb, a célnak leginkább megfelelő eszközöket alakít ki és alkalmaz az ember. Közben tudása, szakmai tapasztalata is nő. Amikor gazdasági hatékonyságról beszélünk, mindig azt vizsgáljuk, hogy egy anyag, egy gép, egy technológia — gyártási mód — mennyire alkalmas a munka termelékenységének növelésére. A hatékonyság tehát a termelési eszközök, munkamódszerek termelékenységnövelő képessége. A termékek árukká lesznek, pénzért adják-veszik azokat Azt a gépet szerszámot, anyagot, stb. nevezzük hatékonynak, amelyik alkalmazása többet jövedelmez, mint amennyibe került. Mindezeken túl az is szükséges, hogy maga a gazdálkodás hatékony legyen. A vállalati. szövetkezeti gazdálkodást akkor nevezzük hatékonynak, ha minél jobban képes érvényesíteni a rendelkezésre álló termelőerők — épületek. gépek, anyagok, emberek — termelékenységnövelő képességét. A termelőerők elméleti és gyakorlati hatékonysága között nem egyszer eltérés van. Gyakori, hogy egy gyár, termelő- szövetkezet igen korszerű, nagyteljesítményű gépet kap, de annak hatékonyságát nem képes kellően kihasználni. Hiányzik egy alkatrész, nincs megfelelő munka, stb. Hiába hozhatna az ilyen géppel végzett munka a vállalat számára nagy megtakarítást, ez mégsem sikerül, mert hatékony alkalmazásának valamilyen feltétele hiányzik. A korszerű termelési eszköz: termelékenységnövelő kapacitás. Ha ezt nem használjuk ki, akkor gazdálkodásunk a magas technikai felszereltség ellenére is alacsony színvonalú marad. Az a cél, hogy minden vállalatnak, szövetkezetnek érdeke legyen a termelékenységnövelő, önköltségcsökkentő kapacitások minél jobb kihasználása. A gazdaságirányítás új rendszerében minden vállalatnak érdeke is lesz, hogy a rendelkezésre bocsátott területet, eszközöket, munkaerő-kapacitást a leghatékonyabban kamatoztassa. A hatékonyság biztosításának fontos feltétele, hogy az erőforrások aránya helyes legyen. Hiába van elég erőgép, ha kevés a munkagép; hiába van sok traktor, ha kevés a traktoros; hiába van munkaerő. ha nincs, aki a munkát jól megszervezze és vezesse. A gazdálkodás hatékonyságának növelése életszínvonalunk emelésének első feltétele. A vállalat gazdálkodását is aszerint kell megítélni, hogy a rá bízott erőforrásokkal milyen hatékonyan — rentábilisan — dolgozik. Dr. Pirityi Ottó Korszerűbb termelés - nagyobb jövedelem Az idén több korszerű termelési, illetve termésfokozó módszert vezetnek be az erdő- tarcsai termelőszövetkezetben. Tavaly már kísérleteztek a karbamidos levéltrágyázással, s mivel fényesen bizonyította létjogosultságát, az idén nagyobb területen alkalmazzák. A búzát például 270 holdon „kezelik” Dikonirttal és Kar- bamiddal. Ugyanakkor ebben az évben már a cukorrépát is levéltrágyázzák. A munkaerő megtakarítás, illetve a kisszámú tagság gazdaságosabb foglalkoztatása, valamint a gyomnövény irtás és a terméstöbblet érdekében 80 hold zöldborsót Sevtox-szal gyomtalanítanak. Ennek a vegyszernek az alkalmazásával csak egyszeri sa- rabolásra lesz szükség, s ugyanakkor nagyobb termésre számíthatnak az erdőtar- csaiak. Nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is kipróbált, biztos módszereket vezetnek be, amelyek nagyobb jövedelmet hoznak a szövetkezetnek. Rövidesen elkészül átalakításból egy 48 férőhelyes borjúnevelő, ahol itatásosán nevelik már a borjakat. A sertéshizlalásban pedig a szárazdarás etetést akarják bevezetni. Ennek az utóbbinak ugyan fontos előfeltétele a sertések kielégítő vízellátása, ami csak az épülő víztároló elkészülésével oldódik meg végérvényesen. Mindezt azonban az idén megvalósítják az erdőtarcsai- ak, s ezzel jelentékenyen elősegítik a termésátlagok emelkedését, az állattenyésztés jö- vedelmezőbbségét. Sínszeg jugoszláv rendelésre A Nógrádmegyeri Vastömegcikk KTSZ már két éve gyárt exportra drótfonatot. Nemrég a Ferunion Külkereskedelmi Vállalattól keresték fel a szövetkezet vezetőit azzal, hogy Jugoszlávia részére 500 tonna mennyiségben kellene a régi hagyományos termékükből, a sínszegből. Ekkora mennyiséget kapacitás hiányában nem tudott a szövetkezet vállalni. Ugyanis új gépek, ajax-kalapácsok kellenek hozzá. Három gépet Diósgyőr már április végére le is szállít a nógrádmegye- rieknek, és úgy számolnak, 12C tonnát már az idén lé tudnak gyártani eredeti tervükön felül. Az igény a külkereskedelmi vállalat tájékoztatása szerint folyamatos lesz Jugoszlávia részéről, ezért érdemes felkészülni az űj exportálási lehetőségre».
